Tény van kb. 10 - 15 nap amikor a föld hidege nagyon kellemes. Igaz ez se egyben. Ezek az un. gatyaszaggató kánikulai napok.
Mint pl. az én egyik nyaralómban. Ott északi volt a terasz, igen szép a kilátás - a Dunakanyarban az U kanyarra, de ezek a napok csak kb. a nyári melegbem voltak kellemesek.
Mindig kérdezik milyen tájolású legyen a terasz , Hát mondom az a jó ha mind a négy irányban van mindig más a jó.
Figyelgetem, hogy a felújtás során mennyire "kifordítod szájrú" az a nyaralót .. :-)
Olyan jó helyen van ?
Mert a végére lehet, hogy vagy 1,5x annyiba fog kerülni a felújítás , mintha építettél volna egy újat, jó víz/hő szigeteléssel, és nem lennének kötöttségek a falak.
"Az aljzatbetonba rakott nikecelltől mennyivel lesz "melegebb" a kő?"
semennyivel, de ha fűtesz jobban tartja a hőt,
de hamár ott van és jó a vízszigetelés én fel nem szedném. Amúgy a hőszigetelés nem a betonba heme a beton alá tesszük.
Én annoígy csináltam :
döngölt föld, rá egy un. szerelő vagy első beton, majd a vízszigetelés kétréteg csupaszlemez btumennel, majd rá a hőszigetelés 8 cm annyinak volt hely, és az aljzat beton + a burkolat !
Ha nincs az aljzatbeton alatt lépésálló hőszigetelés, az nyáron éppenhogy előnyös, mert a föld "hidege" gyakorlatilag alulról tudja hűteni a helységet.
Állandóan lakott családi háznál nem kérdéses, hogy érdemes tenni, mert télen jelentősen emeli a hidegburkolatok komfortját. Nyaralónál viszont, ahol max tavasszal-ősszel vagytok, de főként nyáron, még talán jobb is ha nincs..
2 dolgot szeretnék kérdezni, sajnos sürgős a dolog mert döntenem kell. Az aljzatbetonba rakott nikecelltől mennyivel lesz "melegebb" a kő? már az aljzatkiegyenlítés jönne, és most mondta mindenki, hogy jobb lett volna a szobákban felszedni a betont, és tenni bele hungarocellt. A szobákban is kő lesz, és nyaralóról van szó. Télen nem vagyunk ott, de tavasszal és ősszel amikor át van hűlve a nyaraló, igen. Kis villanykályhával fűtünk. Ilyenkor mennyire lenne érzékelhető ha lenne hungarocell? Érdemes lenne ez miatt felszedni a betont és újra megcsinálni?
Másik kérdés: a fürdőszobában és konyhában már lent van az első réteg beton leszigetelve. Ott ahol a fal és alap közötti szigeteléstől lefelé le van hajtva a bitumenes lemez, az nem fekszik fel mindenhol az alapra, sok helyen légrés van. (talán érthető) Ez a légrés gond lehet? Nem tudom már hogyan lehetne kijavítani, ez hiba egyáltalán? Szerintem igen. ( thát a teknő szerű szigetelésnél, a függőlegesen lehajtott lemez nem mindenhol simul a falra, hanemvan mögötte légrés)
Egyszerűbb akkor a falfűtés, az is hasonló megoldással működik. A monolitot csak glettelni szeretném. A vasalásba nem szeretnék bekavarni, de majd kifaggatom holnap.
A födémbe rakott felületfűtést a födém alsó sikjától 2 cm-re kell elhelyezned, hogy meglegyen a betontakarás is. Magyarul az alsó vashálóra kell rátekerni a csőkígyót.
Mindenképpen kell egyeztetni a statikussal, mert neki rendesen megkavarja a vasalást és a számitott erőket.
A téglafalat könnyebb felmelegíteni, nincs akkora tömege. Biztos jó dolog, nekem nincs még tapasztalatom. Hirtelen jött az ötlet 1,5-2 hét múlva kezdenék a födémet. Nem is tudom mit mondana rá a kőműves és a statikus. :)
Folyamatos lenne a fűtés. Egy Zubadan lenne az elsődleges fűtésünk és nappali üzem jobb, mert magasabb a külső hőmérséklet. Este nem zavarná a szomszédokat, mert nem üzemelne. Jó sok beton, tégla van ami puffereli az energiát.
30cm szigetelés lesz. Ha a tető később beépülne, akkor viszont az alsó szintet nem tudjuk kifűteni. 40m3 beton beton lesz kb. a födémbe, mert lesz egy kis térdfal is, ami egybe lesz öntve a födémmel. A térdfal is melegedne. Valóban lassan lehetne csak felfűteni. A csak hálószobák feletti födémfűtésnek sincs értelme, mert az egész födém próbálná átvenni a bepumpált energiát.
Korábban nem volt padlófűtésünk, nem tudom hogy mennyire lesz kényelmes.
adott ez a járda, ami a képeken látszik, ha ezt letérkövezem, akkor a víz télen nem folyik be közé? nem nyomja fel a térkövet? nem mossa ki a homokot alóla, mert egy két helyen szintezni kell.
Monolit födémbe födémfűtés mennyire járható út? Ma erre próbáltak rábeszélni. Padlófűtés lenne eredetileg, de azt mondták, hogy miért nem inkább a födémbe rakom. Működhet a dolog?
25-ös (kötésben felrakott) falat lehet nyudotan mindenféle erősitő pillér nélkül rakni, önmagában teherbiró és teherhordó. Viszont az oromfal miatt mindenképpen javasolnék egy koszorút a mostani födém magasságában, mert enélkül azért nem áll meg egy 5-6 méter magas fal.
Persze csinálthatod az oromfalat akár könnyűszerkezetből is (gaváz+OSB+2 cm dryvit levakolva)
Megmértem, az oldalsó falból kiindulva ez kb 47-48cm vastag.
Úgy gondoltam a dupla sort, h kettő kis téglányi szélességet felrakni, az-az 2x12 cm-t, fugával együtt 25-ös falat.
Ha, így rakatnám, akkor is kell bele ennél nagyobb pillér? Pl., ha már az alapba raknék mondjuk méterenként, egészen a mennyezetig, vagy akár feljebb érő 1-1 vas szálat, az nem merevíteni meg kellően? Nyilván úgy, h a pont a két téglasor közé essenek.
Vagy megfúrod a téglákat ?""" kicsit hiányos a tudásod
Anno, klinker burkolóból ( 12x6cm) csináltam ilyen pilléreket, aminek a közepét kiöntöttem betonnal. Abba került vas is. Nem lett akkora bunkó mint a 25-ös pillér
Ha jól emléxem, a kérdező nem mondta, hogy lapjára, vagy kantra rakja 25-be a pilléreket.
Kellene felraknom kültéren lazúrozott kapura műanyag lapot (laminált a4-es lap). Mivel lehetne ezt megoldani? Szilóra gondoltam, csak nem vagyok benne biztos. Korábban tűzőgéppel raktam fel, de az rozsdásodott, illetve mivel kilyukasztottam a műanyag burkolatot, be is áztak a papírlapok.
Köszi! Sejtettem én is, h az lenne a legjobb megoldás.
Kérdés e kapcsán.
(Állványt tudok szerezni, lebontani én is le tudom 2 hétvége alatt)
Ahogy írtam födém ezen a részen nincs. Ha, lebontom a teljes tűzfalat, a hátsó - szomszéd felőli - és az első kicsi, kb 120cm-es színezett és hungarocellezett falszakaszt meg kellene támasztani? Vagy, nem keletkezik nagyobb nyomás azokon, ha elbontom teljesen a tűzfalat?
Illetve, elég lenne fele olyan vastag falat elhúzatni?
Összességében ugyanaz az ár jöhet ki, csak a javitgatás szarabb megoldást ad.
Az újrafalazáshoz gyakorlatilag anyagot nem kell venned, mert a téglák jórésze visszarakható, munkadijban meg csak egy olcsó kőműves falazási diját kell fizetned. Már ha a többit megcsinálod magadnak.
(az acélsodronyos huzatás sem egyszerű, ugyanis meg kellene pántolni a falsarkokat, ezeket összefogni, és kialakitani egy komolyabb fogadószerkezetet, amihez a sodronyt tudod rögziteni. Enélkül csak a fal egy kis pontját rögzited a sodronnyal, ami természetesen semmit sem ér)
Látom volt hasonló kérdés, de választ abból az enyémre kaptam, így megkérdezném.
Adott egy régi, kb 100 éves melléképület rész, amit úgy 10 éve átalakítottunk dupla garázsnak. Tök frankó, mert nagy (60m2) és pont rá lehet járni szemből autóval.
Viszont, - már akkor is - nagyon szar volt a tűzfala. Lábazati szigetelés gondolom nincs, és az alapja is szar lehet (ha van). Így vizesedik és a salétrom kivirágzás is folyamatos belül. S, a legrosszabb, h megy kifelé. Nincs brutálisan megdőlve, de a 10 év alatt az OSB-s álmennyezetnél keletkezett több, mint 1 cm-es rés - ami leginkább a hátsó felénél van jelen. Az első - garázskapu felőli sarok fix, egy mm repedés sincs. ( A régi födém le lett bontva teljesen, ennek a padlásterét amúgy sem használjuk, a fa gerendák a mostani fallal párhuzamosan voltak bent, szóval ettől a faltól függetlenek voltak.)
Mit lehetne ezzel kezdeni? A legtisztább az lenne ha lebontatnám és újrarakatnám? De az piszok nagy meló és sok pénz. Láttam már régebbi házaknál, h acélsodronnyal összehuzatják a falakat - ez mennyire költséges, s mennyire kivitelezhető/ajánlott? Ha, mindenképpen bontást javasoltok, az még ok, h a tűzfal felső (padlás felőli) háromszögét lebontom mennyezetig, így nem lesz akkor teher az alsó, rossz téglákon.
Nyilván a vizesedést meg kell szüntetni, erre milyen utólagos lábazati szigetelést javasolnátok? Google-ban keresgéltem tegnap este, láttam két féle technikát. Az egyik az acéllemez betolásos, a másik meg valamiféle spéci szigetelőanyag egymástól 10cm-re lévő furatokba való tolása. A kisebb rongálás miatt én az utóbbira gondoltam, esetleg valamiféle tapasztalata van itt valakinek e téren?
(Ahogy látszik a képeken is, egy kis fészer részt most bontottam le a fal mellől, így mindenképpen szeretném rendbehozni az egészet - lábazatati szigetelést, a fal további dőlésének megakadályozását, vakolást és színezést is beleértve.)
szerintem meg a jarolapot korbevagni raer majd ha cserelni akarja. igy ha neadjisten elobb unja meg a falazott szekrenyt mint a jarolapot, akkor nem kell foltozni.
elbirni meg siman elbirja, a hutoszekrenyt is elbirja.
Tömör téglából csinálhatod a lábakat, és nyugodtan rakd já a járólapra, flexibilis csemperagasztóval.
Mivel a konyhapult anyaga lényegesen gyengébb egy 25x25-ös téglapillérnél, ezért felesleges vasalást tenni bele (előbb törik a pult, minthogy a pillér megérezné). Egyébként szerintem a 12 cm széles téglafalazat is elegendő lenne, ha tömör téglából van falazva, sosem láttam még 25-ös pillérezésű épitett konyhapultot.
Némi gyakorlati segítséget szeretnénk tőletek kérni. A 95 cm magas konyhapultot úgy szeretném megoldani, hogy az téglalábakon/oszlopokon álljon. A padló, amelyre rákerül, jelenleg padlólappal van burkolva, alatta beton. A pultot 60-80 cm-ként, a falnál illetve a munkaoldali széléntámasztja egy-egy lábazat/oszlop. Értelemszerűen belülre, az oszlopok közé, majd polcok kerülnek.
És akkor megoldandó kérdések, amelyre többféle megoldást olvastam már, de egyik sem a fenti körülmények teljességére vonatkozott.
Hogyan kerüljön a téglaoszlop/láb rögzítésre a padlóhoz?
a, Fel kell-e szedni a járólapot, amely macera, majd a pótlás sem egyszerű (ha találok még ilyen járólapot). Ha felszedésre kerül a sor, akkor nyilván a betonhoz egyszerű rögzíteni már a téglasort/oszlopot
b, Ha nem kell felszedni (bárcsak!!!) egy járólapot kell a padlóra erősíteni. Illetve???? Erre a padlóragasztót ajánlják ezermesterék. Ha ez megvan, akkor a járólapra lehet felhúzni az oszlopot.
Vasalat
90 cm magas, egy téglaszélességű (minden második sor keresztben) oszlop esetében, amelyet a tetején áthidaló idomok tartanak össze és támasztják alá a konyhapultot, szükséges-e az oszlop közepére vasalatot tenni, amely körbe van téglázva?
Bár elvi ellensége vagyok a képek alapján való tanácsadásnak, de most kivételt teszek, mert elég veszélyes lehet ez az alap dolog.
1. A kövek visszaragasztása semmit nem old meg.
2. Ilyen esetekben valóban az alap szakaszos megerősíése, vagy cseréje a megoldás, de ami nagyon fontos, hogy a rakott kőalapnál a szakaszos bontásnál is a vályog fal helyileg megroskadhat, ha megindul leomlik, VESZÉLYES! Már láttam ilyet nem egyet, komoly balesetet okozhat.
3. Az alapmegerősítés csak a födémet és a falakat is megtámasztó ducolással szabad végezni, de ekkor sem kizárt, hogy a fal megreped.
Hívj statikust, aki ezt megtervezi, amúgy ép. eng. köteles, ne a fórum tanácsok alapján csináld, gondolj arra, ha baleset lenne, az BTK, meg nehogy baja legyen bárkinek is..
Pedig a kőművesnek igaza van az aládöngölt beton a legjobb megoldás, csináld meg magadnak , akkor csak az a pár köbméter beton a költséged. Ha a köveket visszahabarcsozod az sem sokkal olcsóbb mert rengeteg tökölés van vele és az időt is meg kell fizetni.
Szoktak trükközni az anyagokkal is, amit a laikus felhasználó nem fog észrevenni. Elsősorban nem oda való EPS-el, és beltéri hálóval, valamit ritkásabb dübelezéssel, olcsóbb ragasztóval. Nagyobb munka esetén vékonyabb kezdő profil, és sima élvédő is elő szokott fordulni.
A munkadíj nem feltétlen tükrözi a minőséget, kell a referencia illetve ajánlás is. Inkább azt mondanám, hogy bizonyos ár alatt nem lehet jó minőséget elvárni.
(értettem mire gondolsz, csak kötekszem :-))
Belefutottunk hasonlóba (gipszkartonos vonalon). Az adott társasházban mindent mi készítettünk, tehát a munkánk láthatta. Kiadtuk az árajánlatot lépcsős álmennyezetre, rejtett világítással. Végül ismerőse készítette, fém profil helyett fával. Ezzel nem is lenne gond, csakhogy semmivel nem kezelték az anyagot, és a fogópár is csak egy oldalon került fel. Ráadásul az egész hullámos volt. Ugyanannyiba került végül...
S előfordul (főleg bevásárlóközpontoknál), hogy az ajánlat még az anyagárat sem fedezi...
Legalábbis ha mindent szabályosan beépítesz. Így aki végül elvállalja, az biztosan csalni fog az anyagokkal.
Nem díszitő elem,hanem ez az alapja 2sor szélességben.A csapadékvíz elvezetés már megoldottam,plusz még előre és hátra akarok egy járdát,de csak a javitási munkák után! A kőműves azt mondta, h szakaszosan bontsuk ki és betonozzuk alá az egészet,igen ám csak az nagy meló és egy 10*10 es háznál nem kis költség!
A képen láthatóhoz hasonló minimális mélységgel rendelkező zuhanytálcát szeretnék kivitelezni.
Az aljzatbetonból egyelőre kihagyattam egy 1*1m-es felületet, míg nincs végleges döntés a zuhanyról, tehát van a végleges padlószint alatt kb. 4-5 cm szabad mélységem, kivéve, hogy a padlófűtés csövei viszont már le vannak helyezve.
Még az is lehet, hogy akár teljesen padlón álló, tálca nélküli megoldás mellett döntök, csak tudnom kellene, melyik opció a kényelmesebb, ha esetleg később beüt valami hiba és szerelni kell.
Ilyen keskeny tálcák gondolom láb és előtét nélkül vannak, tehát teljesen a padlóra vannak helyezve-amennyiben a szifon elfére abban az 5cm-es betonban valahol egy kihagyott helyen...
Hát ez elég ronda. Nem lapos köveket használtak fektetve. Ez nem csak egy díszítő elem körbe? Milyen mély üreg marad mögöttük?
(A csapadékvíz elvezetése a faltól megoldott?)
Ha csak a szélső sor necces, vagy ez csak díszítő elem, akkor 1m-es darabokban kibontanám körbe és földnedves betont bedöngölnék a helyére, így kapnál egy fix szegélyt körbe, vagy visszateheted rendesen, habarcsba a kihullott köveket is.
Egy házra a komplett árazatlan költségvetési kiirás megvan 20-25e Ft-ból (szigetelésnél). Ez egy komplett anyag, amit ki lehet küldeni minden vállalkozónak, hogy EZT árazza be.
Összehasonlitható, nincs sumákolás, egyebek.
"Műszaki ellenőrzés" 10e Ft/alkalom (benzinnel együtt).
- előzetes átbeszélés a helyszinen a vállalkozóval
- hőszigetelés felragasztása után ellenőrzés
- hálózás után ellenőrzés
- szinezés után ellenőrzés
Azaz 20 + kb 5x10 = 70e Ft-ból a megrendelő hátradőlhet, mert olyan munkát kap, amilyet szeretne. Egy 100 m2-es épületnél alsó hangon is 600e Ft körül van a szigetelés, de ha komplexen nézünk mindent, akkor inkább 800e-1 millió.
Tehát 1%-ot kellene rászánni arra, hogy megbizzanak egy külsős mérnököt, akinek az összes dijazása már a költségvetésnél bejön...
Szerencsére egyre több ilyen megbizásom van, kezdenek észheztérni az emberek is.
Viszont persze egyre több elbaszást is látok, ami UTÁN van szólva, és a javitás kitalálása nehézkesebb/költségesebb.
"És még egy megjegyzés a munka díj tükrözi minőséget,mondom mint vállalkozó.".Ez alatt azt értettem,hogy pl:Leadtam külső homlokzat szigetelésről. árat. A másik kivitelező kb. 600 ft/m2 külömbséggel volt olcsóbb, persze közben derült ki él védő xy/m2,ablak káva xy/m2 és ami a lényeg súroló fénynél olyan csúnya volt mint a mátra.Felhívott mert nem jó, kiszámoltuk az árunk között majdnem semmi külömbség nem volt.És én referenciával voltam a megrendelőnél,mert a munka társánál dolgoztam és ő ajánlott.A mai világban akinek kevés a munkája mert nem ajánlják annak kevesebbért kell vállalnia és össze is dobálja.
Már csináltam ilyen munka újra javítását úgy:-hogy adott a rossz felület azt átkenem alapozóval utána 2cm szigetelés aztán csiszolás dübel,de 6 db,aztán ragasztó fogas glettvassal utána háló ágyazás glettelésstb.stb így még olcsóbb mint újra az egész.Nem okoskodom elnézést érte ha így érezhető.
Méterenként raktam volna egy-egy 20 cm széles XPS sávot teljesen végig (függőlegesen). Az XPS-hez jól hozzá lehet huzatni a vashálót, nem nyomódik (annyira) bele.
Ez a sávozás szilárdabban megfogná a vasháló+kövezést.
De ez csak józan paraszti gondolkodás részemről...
Eddig csak 10 cm EPS-re rakattam kőburkolatot, ott még a sima duplaháló-dupladübel működött.
Fémhálóval felrakható a kövezés nyugodtan. Itt úgyis a fémháló viseli a terheket közvetlenül, az alsó háló igazából nem számit sokat.
Ahová nem akarsz fémhálót rakni (max 1 méter magas lábazat), ott rakjatok még egy dübelezést+háló+ragasztózást, és arra mehet a kő. De ez tényleg csak az alacsonyabb helyeken.
Sajnos kicsit bonyolultabb. Szerződés van, összegek is vannak benne... de a kivitelező viszonylag jó ismerős, nem az összeveszés a cél, hanem a kompromisszumos és barátságos megoldás...
Köszönöm. Még egy kérdés (mivel a szeletelttégla már megvan): azokon a részeken (itt van 4m magas is), ahova téglát terveztünk eredetileg, feltehetjük-e a téglát, ha fémhálót teszünk alá dübelezve? Persze az alap dryvit háló ezen részek alatt is a szakszerütlen...
Ha a háló alatt nincs megfelelő ragasztás, akkor az újabb réteg ragasztó+szinezéssel csak a surlófényes hibát küszöbölöd ki, a háló még elválhat az EPS-től az új réteggel együtt is.
Ha van szerződés, és nem hajlandó javitani önköltségen a szar munkát, akkor a Holdig rugdosnám, az tuti. Mivel valószinűleg nincs, így el fogja intézni a vállalkozó egy legyintéssel...
Azt szoktam javasolni az ügyfélnek, hogy mielőtt kiadja a munkát, nézze meg hol lakik a vállalkozó. Ha magas kőkeritéssel körbevett háza van, és nem veszi fel a "Magántelefonszám"-okat, akkor van vaj a füle mögött.
A hálós dolog majd az első (második) tél után derülhet ki, amikor is előfordulHAT, hogy ahol nincs a háló alatt ragasztó, az a rész egyszerűen feltáskásodik, és ledobja magáról a szinezést.
Ez persze nem biztos, hogy előjön, de mivel a technológia nem lett rendesen betartva, erre van esély.
Üdv.Ha van szerződés az annyit ér mintha nem lenne.a színt át kell húzni ragasztóval ölesléccel aztán alapozó és újra szín,szerintem.És még egy megjegyzés a munkadíj tükrőzi minőséget,mondom mint válalkozó.
A sufni tetején beázik a hullámpala (gondolom elrepedt, vagy ilyesmi). Tudtok olyan tömítő anyagot amivel ki lehet nyomni az ilyen repedéseket és bírja az UV-t, meg a mínusz 20 fokot is?
"Esetleg van valakinek ötlete, hogy jelentős bontás nélkül ezzel mit lehetne kezdeni?"
Enélkül sajnos semmit.
Ha volt szerződésed a vállalkozóval, akkor neki lehet állni vele pereskedni (évekig), hogy a saját költségén javitsa ki, mert ez nem első osztályú munka.
Sziasztok! Elsődlegesen bosszankodom, másodsorban hátha van valakinek vmi használható ötlete.
Lassan az építkezés finisében vagyunk, most került fel a szín a falakra... Ekkor vettem észre, hogy ha a nap pont úgy süt a házra, akkor hullámos a felület, néhol látszik a szigetelő lapok kontúrja. Rákerestem a neten és valószínűleg az összecsiszolás hiánya / tökéletlensége okozza a problémát.
Ezen felül a neten talált lehetséges hibák között találtam azt, amit biztos, hogy nálunk is elkövettek: feltették a hálót és arra kenték a ragasztót. Volt rész, ahová hasított tégla ment volna, arról most kezdek letenni, mert ha még a vakolatot el is bírhatja ez a felületképzés (remélem), a téglát már nem kockáztatnám meg.
Esetleg van valakinek ötlete, hogy jelentős bontás nélkül ezzel mit lehetne kezdeni?
Értem már! A kő is széttörik, vagy csak egészben kihullik? Ha a kő törik az nem jó, szerintem a fagy végez vele, tehát a kő amiből alapoztak, szívja a vizet. Ha csak egyben kihulli, akkor vedd ki ami kihullott, tisztítsd meg a nyílást és a követ is, távolítsd el az agyaghabarcsot, kend be a követ és a bent maradó köveket is tapadóhíddal és jóminőségű habarccsal tedd vissza. ( Nekem is volt ilyen házam, én a köveket finom szemcséjű erős betonba tettem vissza, jól bedöngölve a hézagba, természetesen apró kődarabokkal ki is ékeltem, a régi agyaghabarcsot pedig teljesen kivakartam és kiporszívóztam, mert a poros felületre nem tapad semmi )
Itthon is kivitelezhető, ha megfizeted. 4-5*-ös bekerülési költséggel számolhatsz (s lehet hogy alábecsültem).
Mindez annak ellenére, hogy az európai viszonyok nehézkesebbek (elég ha csak egy mezei szög belövőre gondolsz, amihez itthon fegyverviselési engedély kell, ott pedig simán megveheted és használhatod).
Amennyiben egy európai stílusú házat (tehát nem könnyűszerkezetest) szeretnél, az viszont 3 hét-1 hónap körül készülhet csak el. S így is megkötés, hogy földszintes pince nélküli.
Egy bevásárlóközpontot itthon is fel tudnak húzni 2-3 hét alatt, és akkor nem kapkodtak. (acélszerkezet, beton alapon)
Ezek nagy terméskövek,és ez csak sima sárral lehetett összerakva mikor épült és szerintem a sár száradt meg és porlik ki közülle!Dupla sor van a terméskőböl alapnak,s a külső sor töredezik széjjel!
Mit jelent a hullik kifelé? Nagy lapos kövekkel szoktak alapozni, amit agyaghabarcsal jól bedöngölnek, ebből csak úgy nemigen hullik ki a kő. A köveket kibontva és megfelelő habarccsal visszarakva lehet javítani, de lassú meló mert egyszerre nagyon rövid szakaszt lehet bontani és csinálni.
nopanic-ot keresd, lehet szigetelni, csak oda kell figyelmi mivel és hogyan.
Sürgős segítség kellene!!! Van egy vályogházam,termskő alappal .a terméskő hullik kifelé a ház alól,gondolom nem bírja a terket,vagy fogalmam sincs,mit tudnék ezzel csinálni??? Aláalapozás kizárva!!!A falak viszont nem vizesek,se kívül,se belül!!Ja s mégvalami,2cm es Nikecel a külső falra,a régi gömbölyített sarkok és élek,kávák eltüntetésére,és egyenes falfelület létrehozására,újra vakolás helyett!!Lehetséges ez vályognál??
Azt hozzá kell tenni, hogy a sorozatban USA szinte minden előre szerelt szerkezet és fa plusz gipsz karton. A sorozatot én is nézem, azért náluk nehezen tudom elképzelni, hogy annyi mester és szakma képes lenne egymást nem nagyon zavarva dolgozni, nagyon híján van nálunk a szervezés ezen a téren még gyakorlott generálosoknál is.
Érdeklődnék, hogy aljzatbetonozás után mennyi idő múlva mehet a burkolás? (volt egyszer 10 cm körüli szerelőbeton, kb. egy hónappal ezelőtt, aztán arra 5cm lépésálló hungarocell, hőtükör, acélrács+padlófűtés, majd erre ment egy héttel ezelőtt a végleges aljzatbetonozás, 4 cm-es.
Másik kérdésem az lenne, hogy milyen megoldással tudom ezt a befejezetlenül hagyott előtetőt úgy leburkolni, befalazni, hogy ne keletkezzen hőhíd sehol?
(legegyszerűbb lett volna lebontani, de egy hete rakattam be új, műanyag ablakot, most már be kell fejezni. A mesterek csak most nézték meg jobban, hogy ezt nem lesz könnyű rendesen leszigetelni)
Minimum 1 hónap, ha van szerkezeti betonozási munka is, akkor inkább 2.
Ehhez egy generál kivitelező kell, aki egymás után küldi a szakembereit, tud pörögni a munka. Ha te szeded össze a különböző szakikat, akkor a csúszások miatt jó rászámolni még 1 hónapot.
köszi, bár este megtaláltam az ezermester oldalán is, igy már ki is feszegettem, csak grimbusz kulcsot nem volt kedvem keresgélni, igy meghagytam mára:-)))
A kar alatt szokott lenni egy kis muanyag takaro (altalaban kek-piros), azt ki kell feszegetni a helyerol, es alatta lesz a csavar. Ezutan a kart le tudod venni, a felgomb alaku reszt le tudod kezzel csavarni, aztan pedig egy jo nagy kulccsal ki tudod csavarozni a betet leszoritojat. De tapasztalatom szerint ha elkezd szorulni, akkor betetcsere lesz belole...
jaja, valami ilyesmi volt az enyem is, de foleg a kek pengere emlekszem, irtoztato rugalmas, ha gyarilag nem egyenes az ele, eselyed sincs kiegyenesiteni.
ezt ismerem csemperagasztobol. kell vegyel festekboltban egy spaklit, azt a fajtat, aminek kekre edzett acel a lapja, es a nyelenel raszegecselt izekkel meg is van erositve. jo tompa szogben megelezed (60-70 fok, tehat majdnem meroleges), nekitamasztod a betonnak, es finom kalapacsutesekkel mint ha szobrasz lennel, letolod a ragasztot a betonrol.
Az a baj, hogy nem foltok vannak, hanem nagyon vékony (kb. 1mm-es), erősen hiányos réteg, nincs mit megütni, csak tolni lehet a spaklit. Fúrókalapács, véső sem ér sokat ebben az esetben. Holnap csinálok képet, hogy egyértelmű legyen.
2 (3) rétegben érdemes glettelni, első rétegként gipszes vékonyvakolat, pl Knauf Rotband, 2. finom réteg csak simításként, hogy a légy ne tudjon megkapaszkodni a falon. :)
Lenne néhány kérdésem a szakikhoz panellakás felújítás kapcsán:
1. Az egyik szoba falát a jóképességű előző lakó fél centi vastag hungarocell lapokkal burkolta. Hogy ezzel mi volt a célja, nem tudom, mert fél centi biztos nem szigetelt semmit.. Szóval, leszedtem a hungarocellt, de fent maradt a falon a rögzítésre használt anyag, ránézésre mintha csempregagasztó lenne. Sok helyen magától lejött (kilátszik a csupasz beton fal), de sok helyen nehéz leszedni (spaklival némi erőkifejtéssel le lehet tolni, kaparni). Hogyan tudnám ezt egyszerűen leszedni, hogy utána le lehessen ezt a falat szépen festeni? Valami gépesített megoldásra gondoltam, mert spaklival egy hétig kaparnám...
2. A korabeli építési technológia aktívan használta a szögbelövőt. Én lebontottam a spájzot, és ajtókat is cserélek, emiatt nagyon sok helyen bent maradtak a belőtt szögek (egyszerűbb volt a fa léceket/lapokat lebontani a szögek körül). Hogyan tudom kiszedni ezeket? (kb egy méteres pajszerral próbáltam, meg sem mozdulnak) Van más megoldás a falsík alatt flex-el elvágás, majd kőműves általi faljavításnál?
Ez a gond nekem is, hogy aki jó szakember az nem tud jönni 1-2 hónapig, akit meg most találtam és jönne is, az gyanús :) A 48136-os kérdésemre terranova lélegző vakolattal kapcsolatban van valami tapasztalata valakinek? Érdemes felrakni?
sajnos ezt en is tapasztalom, pedig nm epitkezek "csak" felujitok...
Nem ismertek jol dolgozo, preciz, alapos, munkajara igenyes furdoszobat felujitani kepes embeket v. csapatot? (30 eves csusztatott zsalus haz, soha nem volt felujitva, csovestul, mindenestul cserelnem az egeszet.)
"Fürdőszoba-burkolási tanácsot kérnék: körbeburkolt sarokkád és ytong-al felfalazandó és szintén burkolandó mosdópult esetén mi az optimális sorrend?"
Az üres fürdőszoba falakat kell burkoltatni, kivéve a kádat és a mosdót közvetlenül érintő sorokat - oszlopokat. Ezt fejezze is be teljesen a burkoló, fugázással együtt. Aztán mialatt építi a mosdópultot, be lehet rakni a kádat és jöhetnek az elmaradt lapok a falon. Végül a padlóburkolás jön.
A csempe-kosztást gondosan meg kell tervezni, hogy a kád eleje is jól nézzen ki, és sehol se legyenek pár centis randa csíkok. Ne tervezd a kádat és a mosdót egész lap határra, mert úgysem fog összejönni, és az nagyon feltünő lesz. (hogy csak pár tipped adjak: a kád lehet szabálytalan, a vízes megesküszik a beépítási magasságra aztán amikor be is kell építeni mégis lesz pár mm eltérés...)
A megrendelők is tehetnek róla, az a típus akit leírtál 50 egységért dolgozik a másik 100 ért ja hogy a képzés éves szinten egyik esetben 0 a másikban 200 is lehet azt a kiskutyát nem hatja meg de ki kell gazdálkodni.
Ja igen a munka minősége is így így alakul. És a végeredmény használhatósága, tartóságga is.
- a kád a fontosabb a tartó részt akkorára veszem hogy a csempét ne keljen vágni a kád széléről indirható a következő sor ezért masz a mennyezetig lenne csempézés csak ott kell vágdosni
- arra is hajazok hogy később lehet nem beépített kád lesz akkor minden telibe csempézve és a tartó szerkezet vas vagy alu keret amin gipsz karton van és úgy csempézve a magassággal itt is lehet variálni hogy ne keljen vagdosni
- mosdopult biztos jó megoldás beépíteni körbe vagy szekrény is jó volna
A kádnál a lefolyó rész a második lényegi pont ahhoz is érdemes hozzáférést biztosítani valahogy.
Sajnos így lehet, elég baj az. Sokmindenhez értek, de ezeket a munkákat nem tudom megcsinálni, főként mert sem idő, sem tapasztalat és gép és szerszám sincs hozzá.
Más kérdés: A már meglévő aljzatbeton és a fal közötti részből kikapargattam a vakolatot egész addig, amíg a külső fal szigetelését elértem (ez kb 1 téglasorral lejjebb van, mert már egyszer feltöltötték a belsejét a háznak) ez a rész fel lett öntve forró bitumennel. Így ahogy a képen látható. tervem szerint így a fal szigetelése össze lett kötve a belső betonnal. (lehet hogy csak rosszat tettem vele és csak feljebb húzom a vizet) Arra gondoltam, hogy a felette levő sávot lélegző vakolattal fogom vakoltatni. Érdemes? terranova vakolatot javasoltak. ha esetleg mégis jön föl valami nedvesség akkor áteressze. Ez jó elgondolás, vagy felesleges? ha jó ötlet akkor milyen vakolat kell és milyen módon kell felvinni? (én weber L100, L200 és L300 vakolatot találtam, az első a gúznak, a második a vakolat és a harmadik a simító)
van valakinek esetleg kovácsoltvas kapun elektromos motor?
most raktam fel, hörmann, de vannak rajta azok a kis stift-ek, amivel rögzítem.
namármost, azt bárki ( mondjuk valami nem békés szándékból közeledő) kihúzhata, és betolja a kaput, mert ugye elenged a kuplungja, vagy milye.
esetleg még össze tudnám, szegecselni, vagy vmi megoldást találni, hogy ne lehessen kivenni, de mivel nekem nincs kiskapum, és mondjuk, áramszünet, vagy hiba esetén nekem is kell vmi B terv, hogy be tudjak jönni.
Amíg ezt megteheti, addig meg is fogja (legalábbis a többség).
S a helyzet csak romlani fog. Ugyanis szinte nincs szakember (értsd mezei szakmunkás) képzés, így 5-10 év és ugyanott fogunk tartani, mint a 60-70-es években. Örülhet a megrendelő ha talál valakit aki elvégzi (így-úgy) a munkát.
Tipikusan előbb építesz, majd beteszed a kádat, és utána jön a burkolat. Már csak azért is, mert így a kád peremére tudod vezetni a csempéről a vizet. S nem mellesleg kevesebb burkolat kell (kád alatt nincs csempe).
Azonban mostanában a drágább (merevebb) akryl kádak esetén elő szokott fordulni, hogy utólag teszik be, elkerülve ezzel a sérülését. (Bár alapvetőnek kellene lennie, hogy a burkoló megvédi, ez nincs mindig így...)
A mosdó pultot viszont mindenképp előbb építeném. A burkoló pedig kap egy karton sablont hogy mekkora lyukat hagyjon ki.
Én úgy gondoltam hogy minden meg lesz építve, és utána lesz burkolva. Eszembe sem jutott, hogy előbb burkolni, építeni majd megint burkolni. Pedig nem is biztos hogy rossz ötlet. ha nem tetszik az épített rész akkor egyszerűbb visszabontani. Meggondolandó.
Fürdőszoba-burkolási tanácsot kérnék: körbeburkolt sarokkád és ytong-al felfalazandó és szintén burkolandó mosdópult esetén mi az optimális sorrend? Először telibeburkolni az üres helységet, utána berakni a kádat és felfalazni a mosdópultot, vagy éppen fordítva? Nyilván ha először telibe van burkolva, akkor a későbbi fürdőszoba átrendezés/kádcsere zökkenőmentesebb, de ha előre be van rakva a kád és az ytong, akkor talán a burkolat-illesztések lehetnek szebbek?
Ez az egész a métervonal elszúrásával kezdődött, amit csak akkor vettem észre amikor már minden áthidaló bent volt. (minden ablak és beltéri ajtó is át lett helyezve, új áthidalókkal.)
A kőművesnek mondtam az elején, hogy úgy állapítsa meg a méreteket, hogy a szobákban nem lesz felszedve az aljzatbeton, hanem majd arra jön a burkolat(valami öntött betonnal feltöltötték jópár éve a házat, azon linóleum volt) . A terveim szerint az egész ház (kicsi, 36nm) egy szintre lesz burkolva kővel, a szobáknál nem lesz igazi küszöb csak egy dísz, (vagy ragasztott) átlépő. Ennek ellenére a métervonalat a meglévő burkolathoz mérte, és nem nézte meg hogy hol a legmagasabb pontja a lakásnak. Sajnos a legmagasabb pont a szob ajtaja mögött van, ahogy belépünk a szobába. Sajnos ott kb 2-3cm-el magasabb mint a legmélyebb pont. Az én logikám szerint akkor a legmagasabb ponthoz kell mérni, ha szintbe akarok hozni mindent, akkor viszont a métervonal kb 3cm-el lejjebb került. (amikor megvettem próbára egy farostlemez beltéri ajtót nem fért be az újonnan berakott áthidaló alá, így az összes beltéri ajtó áthidalót feljebb kellett rakatni 3cm-el)
Remélem jól gondolom hogy a legmagasabb ponthoz kell mérnem a szintet, és még rámérem a leendő burkolatot is, kb 1,5cm-ert. Az a baj így csk kb 255 lesz a belmagasság. (már bánom hogy a szobákban nem vertem fel a betont. Az előszoba+ fürdő-konyha viszont fel lett törve, ott megvan az alsó réteg beton már, szigetelve. Erre jön majd még egy réteg, amibe be lesz építve a HL510 is. Sajnos nem tudom mit vegyek alapnak a leendő burkolathoz. Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy bármilyen "mester" odajön, csak hümmög de nem mond semmi konkrétat. (aki ott dolgozott az a környéken a legjobbnak mondott és legdrágább kőnűves-burkolója volt, mert jó és precíz munkát akartam.)
Már nem tudom mit csináljak, mert nincs senki aki tudna épeszű megoldást mondani ott, a hl510-re is úgy néznek mint egy ufóra. Nem gondoltam hogy nekem fog ekkora fejtörést okozni az hogy szeretnék egy épített tusolót, vagy egyszerűen egy felújítást. teljesen lefáradtam már agyilag attól, hogy olyannal kell foglalkoznom és töprengeni rajta ami nem az én dolgom. Mindent elhanyagoltam már emiatt, hetekig ott kell legyek, mindenre figyelni mert minden máshová kerül. Csináltam terveket, még 3D-ben is, pontosan méretezve, leírva, fotózva, színes valós kinézetű képekkel, de egyszerűen olyan mintha nem értenék, vagy nem is érdekelné őket semmi azon kívül hogy lehúzzák az embert.
Elment a kedvem az egésztől, ott áll a ház, nyaralni már biztos nem tudunk majd mert nincs egyelőre aki befejezze. ( egy precíz ember lett volna de kiújult a gerincsérve és ő is lemondta)
Nem tudom mit csináljak, félek hogy a tusolóm úgy el lesz szúrva hogy minden ázni fog mert nem jól csinálják meg.
Köszi! Még párszor átolvasom hogy teljesen világos legyen. Elfér a bitumen réteg fölött, nagyjából úgy számoltam ki. A kőműves (előző) azt mondta hogy nem kell a gallér, csak jól körbekeni folyékony fóliával. most hogy új kőműves lesz, valószínűleg veszek gallért is, biztos ami biztos. ha mélyebbre kerül ez az egész mint a beton teteje akkor mi van? Lehet hogy a fekete műanyag perem 2-3cm-el mélyebbre jön ki mint a beton szintje lesz.
Azt szeretném kérdezni, hogy a HL-510npr összefolyót ha építik be mire kell figyelni, és hogyan kell beépíteni? (most lesz majd betonozva) Azért kérdem mert a kőművesem aki csinálta volna lelépett külföldre, és most főszezonban csak olyan "mester"t találok aki nem biztos hogy igazán érti a dolgát. Akik jók, mind tele vannak munkával és nem tudnak jönni. Így csak olyan jön majd valószínűleg akinek nem sok lövése van egy ilyen lefolyó beépítéséről. Szigetelő gallér nincs, csak a lefolyó. Ahol most tart a dolog: egy szerelőbeton és azon a bitumenes szigetelés. Erre jönnek majd a HL-510-ek, beállítva ahová kellenek. Milyen magasra legyen rakva a felső pereme, és hogyan kell szigetelni? Simán bebetonozni, majd a végén körbekenni kenhető vízszigeteléssel és azután folyékony fóliával? Teljesen tanácstalan vagyok, hogy mi lesz ebből így.
Tegnap volt néhány elszólás ami miatt megijedtem. A saját ellenőröm se adott tegnap megnyugtató választ, a statikus válasza már megnyugtatóbb volt. Szerdán kihozom őt és megnézni, hogy mit tegyünk. Ma megnézte egy hozzáértő és ő is nyugtatgatott.
A kőművesem ellenőre viszont nem volt jelen. Nem nézte meg a vasalás, és a betonozást. Pedig illett volna. Főleg úgy hogy én fizetem! Nincs Femű bejegyzés a naplóban.
"Bort iszom egyébként, de nem vagyok nyugodt. A határidős munkámat se csinálom, mert kibuktam. Annyi időt görcsöltem, hogy minden jó legyen."
Egy ilyen kaliberű probléma miatt egyáltalán ne akadj ki. Én is most építkeztem/építkezem, a szerelőbetonnál nálunk is volt egy-két apró gond, amiről akkor még azt hittem, hogy hát az gond lehet. Aztán ahogy haladt a dolog és épültek rá a további rétegek rájöttem, hogy az égvilágon semmi jelentősége nincs a szerelőbeton felületének a végeredmény szempontjából és francért idegeskedtem rajta, pedig nekem is mondták, hogy nem lesz abból gáz - csak éppen nem hallgattam rájuk és nem nyugodtam bele.
Picit szakmaibb oldalról (de egy laikustól): ha dupla háló van, akkor az alsó hálónak van a nagyobb szerepe, annak kell tartani a közfalakat, annak kell tartani az "alaplemezt", ha valahol süllyedne az szerelőbeton alatti feltöltés. A felső háló is kell és annak is van statikai szerepe, de közel sem akkora, mint az alsó hálónak ráadásul a betontakarás hiányában nem veszít szinte semmit statikailag, csak tényleg a betonvasak korrózióvédelmét kell biztosítani. (Hozzáteszem, ha ezt nem biztosítanánk, akkor is évtizedeknek kell eltenni egy olyan zárt környezetben, hogy olyan mértékben korrodálódjon, hogy jelentősen gyengüljön az "ereje".)
A lényeg, hogy tudom milyen a helyzet, amiben vagy, de felesleges rajta aggódni, ha a végeredményében semmivel nem lesz rosszabb a házad így sem.
Az alaplemez/szerelőbeton esetén az esztétikai gondokon egyáltalán nem érdemes aggódni... Hidd el, később majd azon fogsz aggódni, hogy 1-2 tégla nem úgy áll és van a függőjében pár milliméter...aztán miután bevakolták a vakolatvastagságban elvész és el is felejted, hogy ott bármi probléma is volt valaha... aztán sorolhatnám még, de a lényeg, hogy a végében ne maradjon gond, úgyhogy egy elcseszett burkoláson már lehet bosszankodni, de korábban nagyon nem érdemes..
Dehogy írom cinikusan. De attól, hogy nincs meg ebben az esetben a 2 cm fedés tényleg nem lesz baj. Én racionális vagyok, ez sokszor esetleg cinikusnak tűnik, de véletlenül sincs ilyen szándékom. Az idézett műleírásról pedig az a véleményem, hogy aki ezt írta annak néhány szakmai alapelvről segéd fogalma sincs, de ezzel ne törődj, a saját házad az érdekes.
Bort iszom egyébként, de nem vagyok nyugodt. A határidős munkámat se csinálom, mert kibuktam. Annyi időt görcsöltem, hogy minden jó legyen. Erre pont az alapot basszák el. Bár a monolit födém is ott van még!
Igyál egy sört és nyugodtan aludj. Az 55 cm-es alap szinte biztos kevés lett volna, már ezért volt értelme a statikusnak, a 2 cm takarást meg jelen esetben sz@rd le. Tényleg ennyi, lépj rajta túl a többi biztos jó lesz, itt sem történt baj.
Engem már az se érdekelne hogy drága, csak ne lenne elbaszva és nyugodtan aludhatnék. Mert így a dupla háló semmit nem ér. Egyébként a cél az volt, amikor megbíztuk a statikust, hogy spóroljunk. 12 aljzat volt szimpla 8-as hálóval. 90 mély és 55 széles alappal. Amin volt egy 40-es kocka talpgerendával, egybe öntve a szerelőbetonnal. C-25 volt kiírva a talpgerendába és a szerelőbetonba. Aztán talajmecha után lett ez. De már elegem volt az egészből, hát mondom, akkor menjen már a dolog. Aztán most megszívtuk, pedig sokat kerestem a szakit. Tényleg szép munkái vannak. De itt aztán mindent beleadott!
Véleményed szerint hogy lehetne ezt kijavítani, hogy olyan értékű legyen, mintha 2cm-re a beton alatt lenne a háló?
Úgy, ahogy vagy 100 éve csinálják. Rendesen tömöríteni az alapfalak között - min. 2x20 cm bányakavics, alatta tömörített talaj, nem humusz és sitt -, azon akár egy 10 cm-es aljzatbeton elég gyenge 4,2-es hálóval. Ez a 15 cm vasalt aljzat csak arra jó, hogy a Te pénzeden rendes tömörítés helyett a kőműves könnyebben dolgozzon.
A 100-as szigmával nincs baj, csak azt jelenti, hogy egy gyenge talaj. a 10 cm kavics akárhányszor tömörítve sz@rt sem ér. A lényeg az, hogy így 15 cm-es vasalt aljzatot csak pénzkidobás így készíteni.
Lehet félreérthető voltam. A hungarocellt az egész felületre gondoltam, a 2 beton közé. A peremszigetelőt pedig tekercsben, mert gondolom mindenhová tenni kell ahová megy a második réteg beton.
Hát kellemetlen helyzet, nagyon nem szoktam más munkájába belebeszélni, de az a szigma 100 és a 15 cm vasalt lemez összefüggés nagyon blöf gyanús. Azért ne izgulj, egy földszintes épületnél a megadott alapok ezekkel a méretekkel még 100-as szigmájú talajnál is rendben vannak valószínűleg - volt talajmechanika, mert a szigma a lemeznél nem elég? -, de ez a lemez dolog hókusz-pókusznak tűnik, szinte semmi hatása nincs. Persze pontosan ismerni kellene a házat és a körülményeket, így tévedhetek én is, bár sok hasonló esetet láttam, meg 30 év tapasztalat talán ér valamit.
70 cm széles sávalap van, ami 30 magas, iszonyatosan bevasalva. 22,5 helyett 28,5m3 beton ment bele. Ezen 3 sor zsalúkő jól bevasalva. Ezután jön a már 16cm lemez.
5m a legnagyobb fesztáv, nem 4! A nappalinál 5m, a gyerekszobáknál 5,08m.
Azért lett ilyen a szerkezet, mert 100-as szigma jött ki a talajmechanikánál.
Statikai szempontból nem gyengít a dolgon, hogy nincs a 2cm, a statikus mondta. De a korrózióvédelmet meg kell oldani. Szerdán jön és megnézi a dolgot az emberke.
Vagy betonjavító vagy egy 3cm-es cemetes vagy milyen javítóréteggel rendbe lehet hozni.
A kőműves elég lelkiismeretes, de beleszaladt a dologba. Ahogy néztem a ház bal oldalán magasabbra sikeredett a tüske, ami a zsaluból kiáll. Erre rakta a betonhálót. A mester szerint magasabb volt a vas amit oda beépített, a tervezőnek alacsonyabbra illett volna szabnia. Nem tudom kinek van igaza, szerdán többet tudok majd.
De mondtam a srácnak, hogy inkább több beton legyen, csak nehogy kiálljon a betonvas. Azt nem értettem, hogy miért nem lehet a tüskés hajlítani. Bár biztos nem olyan könnyű a 8-as vasat meghajtani.
A mester nem szeretett volna még 4 m3 ráhúzni, mért így is 16cm lett a beton.
Mindent mérnek szintezővel, szépen dolgoztak, de ez nagyon el lett baszarintva!
A mérnök, mondta, hogy elég a 6-os vas, kb. 40% ráhagyás volt állítólag a talajmechanika miatt. Bár inkább lett volna szimplán a vas, mert akkor nem lett volna itt semmi gáz.
A kőműves is kivan, mert ilyen ügye még nem volt és mondta hogy elfogadja a mérnők véleményét és ajánlását és kijavítja. Azt mondta szerdáig biztos nem fog aludni rendesen. Bár kicsit fura a dolog, mert nem először fordult elő, hogy a dupla 6-os látszódik neki és eddig senki nem csinált belőle ügyet csak én.
Elég aprólékosan figyelek a részletekre és nagyon sokáig kerestem a kőműest is. Erre belenyúltam.
A vonatkozó jogszabály szerint a femü csak a kivitelezővel köthet szerződést, az építtetővel nem, a műszaki ellenőrnek elvben nincs joga a tervet felülbírálni, csak azt ellenőrizni, hogy az ép. eng-nek megfelel-e - persze azért ha ért hozzá, mondhat véleményt. De pl. ha az engedélyben ez a szerelőbeton megoldás van, akkor szigorúan véve csak eng. terv módosítássall lehet változtatni, a tervező sem intézkedhet. Persze ez szerintem is túlzó hülyeség, de most ez van.
Nem ismerem az előzményket, de sajnos csak csatlakozni tudok kömkel bejegyzéséhez.
Feltételezem, hogy akkor nem lemezalapról van szó- a képből sem ez látszik -, hanem sávalapokra felfekvő vasalt szerelőbetonról. Nos jogos kömkel észrevétele, ez egy elterjedt szakmai hülyeség (csak a trehány kőműveseknek jó), ugyanis, ha alatta rendesen le van tömörírve, akkor felesleges, ha meg nem, akkor ilyen méretekkel úgy sem működik, pl. nagyobb eséllyel okoz válaszfal reoedést. Amúgy, ha mnden rendben volna, akkor még az sem nagy tragédia, ha felső vas helyenként kilátszik, de utólag védeni kell, ha teljes hosszában kilátszik az gáz. Az meg az én mércém szerint a munkahelyi alkoholizmussal ehyenértékú, ha a vasat zsaluanyaggal támasztják alá, aki ilyet tesz, az más aljasságokra is képes.
Azt azért hozzátenném, hogy a legnagyobb lemezzel áthidalt fesztáv 4 méter. /femütől tudom/
Szóval hulla felesleges volt a 15 cm szerelőbeton, és a kétszeres vasháló is. /statikust picsánrúgni/
Emiatt az infó miatt merem azt mondani, hogy tartószerkezeti szempontból nem annyira gáz, hogy a felső vasalás kilátszik. Korrózió szempontból viszont mindenképpen kezelendő, és természetesen nem csemperagasztóval.
A továbbiakban a kőművest nagyon keményen fognám, ugyanis a femünek nem az a dolga, hogy ott álljon a betonozás ideje alatt, és méricskélje a vasalás helyzetét, hanem hogy ellenőrizze a munka minőségét (az épittető által megbizott femüről beszélünk).
Tehát az ilyen szar munka visszabontásának/újraépitésének költsége teljes egészében a szakembert terhelné.
A kőműves mellett szól, hogy az alapozásnál állitólag jó és szép munkát végeztek, ezt mondjuk sikerült szépen elkúrniuk...
A statikus 8-as hálót írt ráadásul duplán. MOst hívjam fel, hogy a 6-os vas kilátszik... Szép lesz. Alul nem hajolt meg szerintem, mert mert zsaludarabokkal van távtarta.
Hungarocellel akkor érdemes foglalkozni ha csak 10-15 méterre van szükség. Egyéb esetben már érdemes megvenni tekercsben, abból 25 méteres a legkissebb (bár még picit drágább, de nem kell darabolni, stb.)
2-3000Ft-ról beszélgetünk egyébként.
Olyan vékony betonba szoktak tenni hálót. De ebben nem vagyok annyira otthon, majd valaki elmondja pontosan.
Mi célt szolgál ez a vasháló? Mert a mesteremnem a vállasza a jó kérdés volt. Amikor beszélt a statikus nekem erről nekem olyan elképzelésem volt hogy 1/3, 2/3 részre kerül. Miért nem baj, ha kidudorodik? Van már néhány repedésem is.
Most jöttem vissza a locsolásból és a dupla vasháló felső része néhány helyen látszodik. Nincs meg a 2cm-es takarás. A kőműves azt mondja, hogy csemperagasztót kell ráhuzzni és annyi. A műszaki ellenőr is azt mondja, hogy nem olyan nagy probléma. Szerintetek?
Köszönöm! A rétegrend jelenleg ez, kivéve a még nem meglévőt. Tehát a fóliát a hungarocell tetejére kell rekni? Azt hittem a bitumenes lemez és a hungarocell közé.
Ha a peremszigetelést odaszögelem akkor sérül a szigetelés is, mert az magasabbra megy fel.
A betont milyen gyakran kell locsolni? Elég meleg van most, és 20-40 km/h szél van. C-20 a lemez. A netet túrva azt írják, hogy folyamatosan nedvesen kell tartani, vagy elárasztani. Ez most nem kivitelezhető. 4 óra locsolást mondtak, de most 2 óránként ki fogok menni. Fél órát locsolom és mire átlocsolom az egészet már száraz a teteje. 200nm a felület.
A peremszigetelő szalagot egyszerűen felszögeled a falra. Tehát a felső szélén (ami már a beton felett lesz, odaszögeled, teljesen beütve a szöget. Gyakorlatilag csak annyi a cél, hogy ne tudjon felúszni a beton tetejére, és ott maradjon míg mellé nyomják az aljzatot.
Utólag a kilógó részt egyszerűen levágják, szöget kihúzzák (gyakrabban beütik).
Kis mennyiség esetén előfordulhat hogy olcsóbb ha 1cm-es hungarocellt teszel 10-15cm-es csíkokra vágva.
Akkor a bejárati kényelemről beszélek, azaz be lehet-e normálisan férni egy ekkora ajtón?
Más: egy réteg beton már megvan a z előszobában és a fürdőben, ennek a tetején van a bitumenlemezes (vagy milyen) szigetelés. Erre még kellene egy réteg beton. A konyha-fürdőben akarok hungarocellt is tenni, 3cm még elférne. Mivel a kőművesem aki elkezdte lelépett, így mással kell megcsináltatnom. A hungarocell alá kell nejlon? Azt is mondta még mielőtt eltűnt, hogy a fal és a beton közé kell valami peremszigetelő szalag, és a hungarocell feletti betonba pedig drótháló. Ezt a peremszigetelőt hová és hogyan kell betenni, mire figyeljek ha valaki csinálja?
(nincs egy jó és szabad kőműves Balatonmáriafürdő környékén?)
Közlekedési kényelemről beszélni egy 6 m2-es szobában... sok értelme nincs. Én csak tudom, 4,5 m2-en nőttem fel, és az összes haverom ezt a szobát irigyelte tőlem. :-)
A szekrény épített lesz gipszkartonból, az ágyak meg éppen beférnek :) Inkább a közlekedési kényelem aggaszt. Még könnyen bővíthető a nyílás mert nincs vakolva, és úgy lett rakva a fal hogy könnyen bontható legyen 90-esre. (pár kötés van csak a téglasorban)
Ja, még valami. Van egy kis szoba, vendégszoba, kb 6nm. Át lett középre helyezve az ajtónyílás, és nem tudom eldönteni mekkora ajtó legyen a szobán. A 90-es nagynak tűnik, és eléggé átlátható a ház is úgy. Arra gondoltam 72-es ajtó lesz, de félek hogy az kicsinek fog bizonyulni. Van valakinek 72-es ajtó szobán? (általában kamrába és fürdőszobára tesznek ilyet) Nem túl kényelmetlen ha szobára is ilyet rakok? Beférni azon csomagokkal is?
Még nincs lebetonozva az a szint ahová a HL510npr-ek jönnek. Lesz egy padlóösszefolyó a mosógép környékén, és lesz egy a tusolóba. A helyük még szabadon választott bizonyos határokon belül.
Akár nálunk hasonló a probléma. A lányom még egyetemista korában bejelentkezett a nagyanyjához némi előnyért. Az már régen volt. Most meg már évek óta + 10 eft a kommunális adó e miatt ! Mármint, hogy ő papíron ott lakik, a valóságban nem.
Alul hogy érted hogy átjusson a víz? Én úgy terveztem, hogy alul lesz egy 5cm-es perem építve ami olyan ívű mint a kabin alja, és arra lesz rögzítve. Ezen belül lesz a HL510npr-es lefolyó. Találtam egy képet, valami ilyenre gondoltam, éppen úgy ahogy itt: a falból kijönne még 2 db 10cm-es szakasz és arra a tusoló. Ilyen lenne jó, valami cseppmintás üveggel. Csak az a bajom, ha az alsó peremet befelé lejtetem (merre másra?) akkor a kívül lévő szakasz ha vizet kap, akkor ott megáll a tusoló ívnél és bevízkövesedik.
Használatbavételi után kijöhet bárki, nem vagy köteles beengedni (ha nem végeztél utána valami tiltott munkát), szóval bekaphatják :)
Nálunk a garázs 20 m2-ig adómentes, felette levő m2-ekre kell fizetni 1000 Ft/m2/év adót. Kétbeállásos (hosszában) garázsunk van, a végében egy lefalazott tárolóval.
A rohadt épitésügyes nem mondta volna, hogy rajzoljam kicsit arrébb azt a tárolófalat, mert akkor nem kell adót fizetni... hallgatott (én meg nem figyeltem a helyi adórendeletre), és a használatbavételi után kijött a papir, hogy ez és ez adóköteles.
Szerinted mennyire lettem ideges?
Ha most akarom módositani, akkor ugye be kellene adnom egy épitési engedély kérelmet (25e Ft illeték+tullap+saját épitészmunka), valamint használatbavételi (25e Ft illeték). Ekkor megspórolnám az évi 9000 Ft adót.
Mindezt egy olyan dolog miatt kellene csinálnom, ami nem épitési engedély köteles. Mert ugyebár a garázsomon belülre raknék egy válaszfalat ajtóval...
Viszont az adó alapja a használatbavételi engedély, tehát amig az nem módosul, addig fizetni kell.
Amíg kint voltam mértem, 20-30 cm közötti rétegeket terítettek és alaposan megdöngölték több soron. Viszont a beiszapolás az bajos volt. Jellemzően nedves volt a visszatöltött talaj és jól tömörödött, de voltak részek, amik porszárazak voltak, ott süllyedt, meg kacsázott a gép, ott megdöngölték, ahogy tudták, aztán jött rá a következő réteg. Még nem sok van meg a visszatöltésekből, kértem, hogy nedvesítsék, ahol kell. De sajnos nem tudok ott lenni mindig velük, hogy lássam is, hogy mit csinálnak. Talajmechanikussal beszéltem, 30+Áfa áron csinálnak ilyen vizsgálatot. Meglátjuk kell-e majd.
Ezért mondtam, hogy a kisebbik rossz a használatbavételihez egy megvalósulási alaprajz beadása. Ez nem jár felesleges baszakodással és illetékkel.
Egyébként tényleg nem engedélyköteles dolog, ha a jogszabályokat nézzük. Csak a statisztika miatt nekik nagyon nem mindegy, hogy hány szobás ingatlant jelentenek le.
Ráadásul ahogy irta, ez később a helyi adó kivetésének is lehet alapja, tehát az önkormányzat saját érdekében is figyelni fog erre.
Néhány hónapja keresett valaki hasnló kabinhoz vasalatot. Ismerősöket, és exet is megkérdeztem. 50-60e körül van csak a vasalat...
Ráadásul 8mm-es a legvékonyabb üveg amit fogadni tud.
Az olcsó kínaiban pedig mostanában már gyakran 4mm-es van (eddig 6-os volt a max amit láttam benne).
Ezért olcsó ugyan, de annyira "tartós" is.
Ettől eltekintve, mivel szinte csak az ár számít.
Vegyél egy zuhanykabint, tálca nélkül. 5-ös tiplivel (sokkal) rögzítheted a fugákban, + sziló. Arra figyelj, hogy ha alul is van sín, akkor csak szakaszosan szilózd hogy átjusson a víz a lefolyóba (ha jól emlékszem csak egy lett végül).
Sajnos a szobaszám változás miatt mindenképpen kelleni fog épeng módositás, mert a statisztikai adatlapon a szobaszám alapján (is) kell lejelenteni az épületeket a KSH felé.
Most hogy ez konkrét épitési engedély módositást igényel-e, vagy csak egy megvalósulási terv beadást (alaprajzok) a használatbavételinél, ez az épitési előadótól függ. Valamelyik kelleni fog sajnos.
Azt szeretném kérdezni a jogszabályokban jártas topiktársaktól, hogyha az építkezés során az építési engedélyhez csatolt tervdokumentációhoz képest a válaszfalak elrendezése eltér, az feltétlen építési engedély módosítást von maga után?
Konkrétan a kérdést: A ház 3 szobásra lett tervezve, de úgy, hogy az egyik nagy, 27 m2-es szoba egy a közepére helyezett válaszfallal (plusz egy ajtóval) a későbbiekben akár két kisebb, kb. 13 m2-es szobává alakítható. Az előszoba, is úgy lett kialakítva, hogy egy válaszfal beépítésével leválasztható róla egy kis 6 m2-es helyiség.
Az építkezés folyamán újragondolva a dolgokat (a család bővülését is már bekalkulálva), jobbnak látnánk ezeket az opcionális módosításokat most megcsinálni, ne később kelljen koszolni vele.
A bajom mindössze az, hogy macerás a tervek módosítása, sok utánajárás, de legfőképpen az a nyűgöm, hogy attól félek, hogy a mai (vagy egy későbbi) helyzetben sanszos, hogy megint előszedik és ki is vetik az ingatlanadót és ha épp a szobaszám lesz az alapja, akkor nem lesz mindegy, hogy papíron 3 vagy 4,5 szobás a ház. Szóval ha lehetséges, örülnék, hogyha a 3 szobás maradna a hivatalos. De mi lesz majd a lakhatási engedély megadásához szükséges szemlekor, vagy egy építésügyi hatósági ellenőrzéskor?
Szeretnénk kicserélni a kaputelefonunkat. Most vettük, illetve újítjuk fel a lakást, az ezer éves telefon van még benne. A villanyszerelő azt mondja, hogy a közös képviselő mondja meg, hogy milyen rendszer van, hogy kompatibilis legyen a megvásárolandó készülék. A közös képviselő viszont azt mondja, hogy ezt a villanyszerelőnek kéne tudnia, hogy nekünk melyik jó. Hogy oldjam meg a problémát?
Nem igazán értek a lábarati viz szigeteléshez, de ez igy jó? nem kellett volna oda vmi műanyag fólia vagy kátrány, vagy nem is tudom mit szoktak tenni, de nekem semmi sem lóg ki a földből.
nyugodtan feltölthetem földdel, addig amig a lábazati vakolat tart és kész?
itt sem találok ilyen műanyag szigetelést ami a földből jönne ki.
illetve nincs xps sem a lábazaton, igaz az eps eltakarja a padló résznél az ajzatot, csak azon gondolkoztam hogy érdemes lenne-e xpst felrakni ide, és ujra vakolni.
ha igen akkor le kell kaparni a vakolatot, vagy mehet rá az xps?
Sajnos ez a vasalatos megoldás nem játszik, nem lesz olcsóbb semmivel, és mivel igen messze van a nyaraló így eléggé macera is lenne. Az a baj, tálcás kabint nem akarunk, az építetttel meg nem tudom hogyan hozzam össze. Az olcsó kabinokkal sok baj van?
Magyarul képlékenyító, vagy folyósító. Olyan adalékszer, ami javítja a beton tulajdonságát és gazdaságosabbá lehet vele tenni. Nálunk még sajnos nincs megfelelően elterjedve. A betonüzemeknél 5-600 Ft/m3 felárat kérnek érte. Biztos jobban megéri, mint mondjuk egy födém vastagságát megnövelni. Talán ezt érdemes megnézned:
Túrom, mást sem teszek. Egy ilyen megoldás mint ami a képen van már bőven 100 fölötti kategória. Sajnos sehol sem találok olyan megoldást ami ár-minőség arányban is elfogadható lenne. Sajnos a függönyös megoldás viszont már nagyon ósdi és csúnya. Azt hiszem marad egy sima olcsó 90x90-es kabin ami rá lesz ültetve egy 5-10 centi magas ytong peremre. Sajnos abból sem találok cseppmintás üvegeset, ráadásul nagyon sürgős is lenne.
Mi ez a plasztifikáló? Nekem dupla 6-os hálóm lesz. Lehet, hogy jobb lenne a c25, nehogy elkorrodáljon az acél. Bár jó szigetelt lesz a lábazat, és nem vizes a talaj. Egyik statikus hasonlóan magyarázta, mint te. Hogy nem is stabilitás miatt, hanem a rozsdásodás miatt elfogy az acél.
Ez a probléma megoldható, ha a tervező előre gondol a konzisztenciára és ezt a kivitelezővel egyezteti, meg a betonüzemmel. A saját tapasztalatomban ez soha nem volt gond, a kivitelező, akivel dolgozom automatilusan tudja. A plasztifikálók alkalmazása nem csak ebből a szempontból hasznos, nem véletlen, hogy tőlünk nyugatabbra e nélkül nem is készül beton.
Nagyon javaslom mindenkinek, akinek betonozási feladatai vannak - építtetőknek is -, hogy nézze meg a betonopus.hu honlapot.
A tálcát nem szeretném, és már megvan a hl510npr és a folyékony fólia is. Valahogy az épített aljra szeretném rátenni a kabint, csak még nem tudom hogyan.
"A vasbetont meg vibrálni kell, itt az elhúzás kérdése blöff, nem szilárdság függő, meg nehogy azért legyen alacsonyabb minőségű a ház, mert a szakinak 1-2 órát erősebben kell a simítót fogni."
A C20 feletti betonminőséget tényleg sokkal nehezebb simára húzni, ezt alátámasztom. Nem is szeretik a szakik, mert mindenképpen igényel utómunkát (csiszolás vagy aljzatkiegyenlités).
Emiatt nálunk már volt olyan, ahol a kivitelező kérte, hogy legyen inkább vastagabb és erősebben vasalt a födém, de mindenképpen C20, C25 helyett.
Igen, ilyenre gondolok. Csak konkrétan az érdekelne, hogy hol és mennyiért van ilyen, és milyen módon oldjam meg hogy ne tálcás aljú, hanem épített legyen az alja?
Nem a szilárdság miatt kell az erősebb beton, hanem a karbonátosodás miatt. Ennek a sebessége a kérdés, ha eléri a vasbetétet a vas rohamosan korrodálni kezd, javaslom elolvasni ezt, a szabvány egyértelmű.
Ha pl. szigetelt az alap - mondjuk lemezalap - lehet kisebb szilárdság is. Elég szomorú, hogy a neten Pocok75 által hivatkozott műleírások vannak, meg az hogy ez alku kérdése. Mivel a spórolás okozta hibák évtizedek után jelentkeznek,úgy látszik "semmi sem elég olcsó".
A vasbetont meg vibrálni kell, itt az elhúzás kérdése blöff, nem szilárdság függő, meg nehogy azért legyen alacsonyabb minőségű a ház, mert a szakinak 1-2 órát erősebben kell a simítót fogni.
"A statikai tervben ez a beton van kiírva, a szabvány miatt nem írhatott mást a statikus."
Ezzel azért épitészként is vitatkozni merek.
Az új szabvány szerint terveztem már 5 szintes társasházat, ahol a földszinti födémet kellett csak C25 betonból csinálni, az összes többi mehetett C20-ból.
Készintes, mélygarázsos üzletközpontnál szintén mindenhol elég volt a C20.
Terméysilónál, ahol több tonnás gép jár a födémen, ott kellett C25.
Egyszerűen nem fogom fel, hogy családi ház szinten hová a búbánatba kellene a C25/C30 :)
A c16 is lehet eltérő minőség, ha c12 hoztak a telepről a c16 helyet senki nem veszi észre az eltérést. A kőműves azt mondta, hogy "jó májas, zsíros" a betonunk. Kicsit kétes kinézetű a betonos emberke, olyan nepper kinézetű, de többen mondták, hogy rendben van a beton amit intéz. Őszintén nem is tudom, hogy melyik betonüzem ami megbízható. Még a nagy betonüzemet (Unitop) , ami a közelben van is szidták. Hogy a minőséggel és a mennyiséggel is probléma van.
Megnéztem az üzemet ahol keverik, egy régebbi keverő van és szekcionált a kavics. A mesterem mondta, hogy erre külön figyeljek, mert az fontos.
A statikai tervben ez a beton van kiírva, a szabvány miatt nem írhatott mást a statikus. Az igazoló papíron c16 van, ráadásul csak a betöltött mennyiség feléről van számla, tehát igazolás is! Az építési naplóban persze c25 betöltés van írva. Lehet izgulni!
A változtatást nem is mi kértük, a statikus mondta kérdezés nélkül, hogy az egészbe mehet a c16. Még a mester is rákérdezett.
Az új EUROCODE szerinti szabvány miatt szükséges az erősebb beton.
De az én statikusom még irodaházakra sem ir elő C20-nál erősebbet, szóval a C25/C30 igen erősen túlzó.
Az a gond, hogy ha ez szerepel a kiirásban, egy építésfelügyeleti ellenörzésnél kérhetik a betonminőséget igazoló papirokat (amiket a mixeres ad), és nem tudod igazolni, hogy az engterv szerint épült a tartószerkezet. Azaz a hülye hatóság emiatt még tervmódositásra is kötelezhet.
Ha csak a kiviteli tervben szerepel ez, akkor rúgd seggbe a statikust, és javitsa ki.
A statikusunk mondta, hogy mehet c16-al az egész. Van vas benne rendesen. Mindkét ellenőr szerint is jó a c16, csak én vagyok bizonytalan. Az aljzatbeton lehet, hogy c20 vagy 25 lesz. Bár a mesterem szerint elég nehéz elhúzni és nem lesz egyenletes a teteje. Nem egy béna fakezű emberről van szó. Vibroléccel csinálják.
A betöltött betont most már nem lehet piszkálni az c16 marad. Csak elég lesz 50 évre.
Anyám háza 100 éves és téglaalapja van. Renben van a mai napig.
Az előírások szerint alapba tényleg a C25/30 kell. Ennek valóban jelentősége van a vasbeton szerkezeteknél, a vasalás védelmében, tehát ha az alapod vasalt, akkor nem kérdés, hogy szükséges.. Vasalatlan szerkezetknél régebben valóban ennél gyengébb betonokat is lehetett használni, de ez szemlélet kérdése. Ha mondjuk a sávalap "kőműves" szemlélettel készül - ássunk egy akkora gödröt, mint a szomszédba és öntsük ki betonnal -, akkor valóban nem érdemes jó minőségű betonra pénzt költeni. Ha viszont az alap jól tervezett, vagyis annyi beton van benne, ami tényleg szükséges - ez tapasztalatom szerint néha a fele is, mint a "szokásos" -, akkor kell a C25/30. A C16/25 és a C25/30 között kb 2000 Ft/m3 különbség van, az élettartama legalább a duplája. Az élettartam persze megint helyzet kérdése, saját tapasztalatom az, hogy a hagyományos gyengébb betonból készült alapok kb. 30 év után okoznak észlelhető repedéseket a falakon, ha addig nincs valami extra teher, pl. földrengés. Nem tudom, mekkora házról van szó, de egy átlagos háznál ez nem hiszem, hogy több, mint 100 e Ft, szzerintem nem itt/így kell spórolni.
Sziasztok! A terveimben szerepel egy tusoló, aminek az oldalfalai is építettek, és függöny lesz rajta. A fürdő nagyon kicsi, és mindenkki szerint (már szerintem is) nagyon nyomasztó lenne ez az épített faló zuhanyzó. Elkezdtem gondolkodni épített aljú, viszont felül üveg tusolón. (ami visszatartott ettől ez a vízkövesedés, az állandó takarítás, stb. Opál, vagy cseppmintás üvegeset keresnék, és olcsót, vagy ilyesmi ajtót. Nincs valamilyen ötletetek hogyan és mivel lenne érdemes megcsinálni egy épített aljú tusolót? Nem túl drága megoldás kellene, nem szeretnék egy ravak fülkéért 100e ft-ot adni.
Használt valaki már c25-30 betont? A terveken az szerepel, de még a statikusom is azt mondja, hogy a c16 is jó, csak a tervekre az kell írnia. A kőművesek baromságnak tartják és mixeres is azt mondja, hogy neki mindegy melyiket kérem, de fölösleges c25. Minek erőltetik, ha mindenki kijátssza?
Egyik statikus az mondta, hogy a fagynak jobban ellenáll és nem olyan gyorsan rozsdásodik az acél.
Kerti bútort (fedett hintaágy) átcsiszoltam és lefestettem több rétegben víz bázisú akril kötőanyagú lazúrral. Érdemes ezt még valamilyen lakkal lekenni? Tartósabb/kopásállóbb lesz?
Minden szerkezeti betonnál számolni illik ezzel az 1.2-vel.
Talán a végső aljzatbetont tudod kiszámolni rendesen, az összes többinél igencsak kell ráhagyni (mint ahogy tapasztaltad is).
Régen a szakik azért mondtak többet, mert el lehetett lopni a többlet cementet (tisztelet a kivételnek), de manapság a mixeres munkáknál egyszerűen csak azt látod, hogy eltűnik a beton az árokban, és te csak fizeted a mennyiséget...
Ezek úgy vannak belőve, hogy gyakorlatilag a szélessége fölötti falazat (födém, tető) súlyát képesek elviselni, mondjuk olyan 1.5x-es biztonsági szorzóval.
Tehát ha valaki spórolni akarna, és a fal két szélére rakna egy-egy áthidalót, a közepét meg ráterhelné ezekre, akkor nagy bizonyossággal leszakadna a pitsába. Mondjuk ez 1 méteres nyilásnál eléggé valószinűtlen, hogy megtörténne normál esetben, de gondolom te is szeretnél nyugodtan aludni.
(Egy adalék csak ehhez:
Földrengés esetén javasolják azt, hogy állj meg az ajtónyilásban az áthidaló alatt, mert ott vagy a legjobban védve.)
Az alaptestbe 23.5m3 helyet 28.5m3 beton ment. A garázsnál 30cm-el lefele mentünk mert volt annyival alacsonyabb volt a telej. 65cm széles az alap alsó része. 23,5 körül számítottam és 28 lett belőle. Kevesebb a beton a mixerben? Vagy ennyivel szélesebb az alapunk? Vagy tömörödés? Vagy rakatak pár centivel több betont. Nagyon lent van az alaptest és arra jönnek a zsalukövek, nem könnyű ott szintet belőni.
Nem is lett olyan a zsalúkő, mintha falat raknának. :) Girbe gurba a teteje. Majd a szerelőbeton jobban sikerül. Talán. :) Remélem az lemez nem fog 1.2-vel tömörödni, mert a gatyám rámegy!
25-ös zsalúkönek mennyi a kitöltője? 90 nm-re 22m3 írtak nekem. Én 167l látok a 25cm magas kövön, de hogy lesz abból 22m3? Más a gyakorlat, mint a gyári adatok?
A nyílás 1m , az elemmagas porotherm áthidaló 1,5m ->> 25cm-es felfekvése lesz mind a két végén. Elvileg itt rögtön terhelhető az áthidaló és nem kell törődni a nyomott öv kialakításával, legalábbis a gyártó ezt hazudta.
Mert 150 felett felső nyomott öv nélkül nem igazán jó porothermet beépiteni, mert lesz lehajlása. (magyarul utólagos áthidalásnál nem igazán alkalmazható)
Mivel gerendák támaszkodnak ide, mindenképpen kelleni fog a teljes szélességben történő áthidalás, bármiből is csinálod. (acél, AD vagy A áthidaló, stb)
Van egy 50cm-es téglafalam. Esztétikai okok miatt ekkora, mert egy régi kőfal folytatása. Ebbe kellene áthidalót beépítenem. Az elemmagas Porotherm 6cm széles, tehát nyolc darab adja ki a teljes szélességet. Szerintetek indokolt ennyi áthidalóelemet berakni? Nem elég a két szélére 2-2 darabot, összesen négyet betenni? A fal tetejére gerendák támaszkodnak két oldalról és egy boltív szélesítése/magasítása miatt kellene az új áthidaló.
tudom, hogy nem ide tartozik szorosan, de hátha tud valaki segíteni.
Van egy saunier isomax f30 h-mod kazánom, ami 40 liter melegvizet tárol kézmosásra fürdésre.
Ha bekapcsolom, hogy csináljon melegvizet akkor kb 10 perc után beledolgozik a fűtésbe.
Valszeg a váltószeleppel lehet valami, de akkor miért nem rögtön küldi bele a fűtésbe ha az lenne leragadva. egyebként ki lett tisztítva de igy is melegszenek a radiátorok.
37 e huf az uj szelep, tehát potyára nem venném meg.
esetleg mit nézzek meg meg, vagy hogy lehetne a pontos hibát feltárni? lehet vmi hibás beállítás is?
nekünk is egyeztetni kéne már valamikor... jövő héten elkezdenek bejönni az árajánlatok a nyílászárókra, élesedik a helyzet...
(még nincs meg az engedély, az ügyintézőnk amikor hétfőn bementünk rákérdezni, hogy akkor most mi a helyzet, behúzta a nyakát, hogy izé, tényleg ... holnap lehet, hogy megint lerohanjuk... csak, hogy érezze a törődést... szerintem már lassan lefut a 60 nap plusz a pótlás miatti tizennéhány... )
az nem jó! egy vaskonténert nem szabad magára hagyni, legfeljebb ha műanyagból van.
az ilyet csak úgy hagyhatod ott ha körbe öntöd betonnal, és a megközelítési útra beteszel egy németjuhászt hogy őrizze, és egy kaukázusi juhászt ami meg a németjuhászt őrzi.
És a bruttó m2 alatt a fal és szigetelésvastagsággal növelt alapterületet érted vagy csak az "alapozott" terület nagyságát? Valamint a 180e az nettó, bruttó vagy a "hazai" szokásos nettó-bruttó?
"Kamu" árajánlatot bármelyik cég ad neked, ha nincs kötelezettség arra vonatkozóan, hogy annak a cégnek kell csinálnia a munkát is (azaz a bank felé igazolni kell végig azt a céget, azt a költségvetést).
Régebben a bank egy oldalas árajánlatot elfogadott, százával készitettem ilyeneket, amikben munkanemenként szét volt bontva az épittető által mondott összeg.
Mostanában már sok bank tételes költségvetést kér, amit a saját műszaki ellenőrük is megnéz, tehát valamennyire igaznak kell lennie. Ilyet engterv alapján lehet csinálni, de mivel végig kell számolni a házat, értelemszerűen ennek ára van (30-40e Ft).
Nem kell elköteleznie magát. Azt mondták, az a lényeg, hogy ne én írjam mert az nem jó. Célirányosan mentem egy kis takarékszövetkezethez, mert a nagy bankoknál megbíznak egy értékbecslőt. Kifizetek egy hitelbírálatot 30-50e között és elküldenek egy melegebb éghajlatra. Megyeszékhelyen 25M a felső határ, azon kívül 20. A 25-be simán beférnénk. Gondolom Budapesten 5M-val több a munkadíj, mert az építőanyag ára egyforma mindenhol. :)
Ennek ára attól függ, hogy milyen részletezettségűt kér a bank...
Azt is meg kell kérdezni, hogy a költségvetés kötelezi-e kivitelezési munkára az adott ajánlatot adót, mert akkor nehezen fogsz találni olyat aki elkésziti.
Házépítésre hitel szeretnénk felvenni. A tervezőnk várható költségre 29,8M írt a tervünkre. Ennél lényegesen olcsoban kihozható, de a bank költségvetést kért. Viszont az nem jó nekik, ha mi írjuk le. Költségvetéstés kivel kell készítettni az épületről, ha a tervezőnk nem vállalja? 20M a felső határa a támogatott hitelnek.
Ha tetővel lesz lefedve, akkor a tető (anyag+munkadij) 10-12e Ft/TETŐM2. Az aljzatra is mehet nyugodtan 10e Ft/m2.
Tehát olyan 20-30e Ft/m2.
Tetőtérnél 50-60e Ft/m2-t szoktunk számolni, mivel ennek a szerkezeti árai benne vannak a földszinti 180e Ft-ba. Csak a belső burkolatot, szigetelést, nyilászárókat, gépészeti végpontokat kell kiépiteni.
oké, nem kéne ezt a fafűtést erőltetni, most nem ez a kérdés hogy melyik fűtés gazdaságosabb.Arra gondoltam, hogyha úgysem használja senki azt a kéményt 100 évig, akkor minek beépíteni 300.000 Ft-ért?Amivel ráadásul csak a baj van (beázhat a bádognál, jön a kéményseprő és beszedi a díjat akkor is ha nincs kályha, ráadásul befúj rajta a szél, eső is beesik, ha jól tudom passzív háznál egyszerűen tilos kémyényt építeni)Természetesen most nem passzív házról van szó.A gáz árának növekedésével a fa ára is nőni fog, az erdőbe meg csak úgy nem mehetsz ki fát lopni....Muterék 80 nm házat (1977-be épüllt, tavaly lett szigetelve) gázzal most kifűtenek átlag 20.000 ft-ból a téli (november-március) hónapokban mindennel együtt. Ez egy évben összesen kb. 140.000 Ft. Szerintem nem sok. Fával mondjuk spórólnának 40.000 ft-ot egy évben!! És akkor rakni kell, hamuzni kell, hordani kell, és akkor még nincs meleg víz a bojlerbe. Na mindegy, egyébként én most fával fűtök 2 éve, de eléggé unom már, gyújtóst hasogatni, hamuzni, hordani, takarítani, de mindegy. A kérdés nem ez volt, mert mint a fenti példa mutatja, ezen túl sokat nem lehet fogni, ha valaki dolgozik, akkor simán megkeresi.
dez1-től kérdezném, hogy mit ért: - a felesleges födémek elhagyásán- egyszerű tetőn- optimális falvastagság+ szigetelés megtalálásán (konkrétan mennyi lenne?) még egy kérdés: fa gerendás födém, vagy beton ?
ne haragudj, de én Bp-től 2 kmerre lakom, egy városban, és mindenki most épít be kéményt.
Ez a legnagyobb baromság kihagyni, pláne hogy spórolj. Én most vettem új házat, és csak olyat néztem amiben vagy kandalló vagy legalább a kémény bennt van.
ha van 12 milla önerőd, én nem hitelezel meg szocpolozol, akkor azért azzal el lehet indulni, mert senki sem fog sürgetni, hogy befejezd, és készültségi fokok meglegyenek.
max később lesz kerítés a ház beszinezve, stb...
bár te tudod..de a fa a legolcsóbb fűtés, még ha csak esténként vagy hétvégéken fűtesz, akkor is megéri. nekem egy sima maumaxos 50 ezres vaskályhám volt, de simán megdolgozott az áráért, az ikerszomszéd 350 m3 gázt fogyasztott, míg én csak 110 et, ugy hogy csak este 10-reggel 6 ig ment a gáz, ha szükség volt rá.
Én már régóta gondolkodom a következőn: Egy nagy "jurta felépítése. 8 faborda ragasztott fából. Rá héjazat, jó vastag szigetelés. Belülre vastag deszkafal. Tetőtéri ablakok körben. Középen 1 kémény. Ez lenne a legolcsóbb szerintem....
Még egy kérdésem lenne, ha van 12 M Ft, és egy telek. Abból mit lehet kihozni (vidék, Fejér megye)? Mekkora házat, ha a legolcsóbb lehetőségekre törekszik az ember? Melyek azok a dolgok, amiken lehet spórolni? Gondolok pl. a kémény elhagyására, vagy a tervezésnél, már a ház kialakítására. Pl. tudjuk hogy a "kocka" házból lehet a legnagyobb alapterületet kihozni egységnyi falhosszra vetítve (illetve a kör még jobb, de azt inkább nem :) szóval érdemes "kockát" vagy ahhoz közelítőt tervezni, hogy minél olcsóbb legyen?Valamint milyen tető a gazdaságosabb? pl. Sátortető, nyeregtető stb?
Hát éppen ez az! Attól, hogy ott van egy kémény, ha egyszercsak elzárják a gázt, hirtelen honnan veszel kályhát, kályhacsövet, fát, stb?
Bár kétségtelenül egyszerűbb, mint kiépíteni egy új fűtésrendszert, de ennek az esélye meg kb. 0%, addig meg elmegy pl. szállodába vagy rokonokhoz, persze mindig vannak szélsőséges esetek. De pl. meleg víz akkor sem lenne, ha lenne egy kályha, bár azon lehet vizet melegíteni fazékba :)
Na, mindegy. Te mivel fűtenél, ha nem vezetnéd be a gázt? Fával?
Sajnos az nem jó, mert azt meg rakni kell. Bár vannak már olyan rendszerek, ami automatikusan adagol, de azért az sem 100%-ban, ráadásul nagyon drága.
Igazából azt irja elő a rendelet, hogy egy lakószoba fűtését kell megoldanod tartalékba, ez még egy rossz energetikájú háznál is lehetséges egy villanyradiátorral.
Csak mocskosul nem szeretik ezt az igazolást kiadni, mert nem hoz pénzt a kéményseprőknek, és a belső szabályzatban megtiltották.
Elég nagy patáliát kell csapni, hogy kiadják...
Ha igazolod, hogy a kégli összhővesztesége -15 fokban is csak 5-6 kW, akkor kevésbé kötözködnek, hiszen egy 2 kW-os radiátor gyakorlatilag a ház felét kifűti.
Nem is olyan régen még be lehetett irni agregátort is, de a köcsög kéménysprő kitalálta, hogy annak is van kipufogógáza, arra is kell terv (b+)!
"Nem árt ebben az esetben igazolni energetikai számitással, hogy alacsony a ház fogyasztása. (tehát nem 20 kW)": mert ha jól emlékszem 7KW fölött elektromos kiviteli terv is szükséges...
A tervhez mindenképpen kelleni fog kéményseprős egyeztetés. Ennél kell beirnia tervezőnek, hogy a tartalékfűtés többlet villamos energiával történik.
A használatbavételinél van egy komolyabb csatározás az elektromos céggel, mert nem szeretik ezt az igazolást kiadni.
Nem árt ebben az esetben igazolni energetikai számitással, hogy alacsony a ház fogyasztása. (tehát nem 20 kW)
A másik verzió, hogy be kell irni, bioetanol kandallóval történik a tartalék fűtés. Ennek nincs füstgázelvezetése. Csak ebben az esetben kölcsönözni kell egyet a használatbavételi szemle idejére.
Ha nincs leszedve a födém (és közös koszorú készitve) akkor mindenképpen külön kell késziteni a toldalékrészt.
Tehát nem szabad a falat bekötni a meglévőbe, a koszorút sem befúrni a régihez, és természetesen az alapozásnak is függetlennek kell lennie.
A régi ház és új rész találkozásánál dilatációt kell hagyni, azaz mindenképpen lesz ott egy "repedés", amit ügyesen el lehet tüntetni.
Pl az új részt mindenképpen érdemes már lehőszigetelni kivülről, a hőszigetelés pedig fel tudja venni ezeket a mozgásokat, és nem látszódik a dilatáció mögötte.
a házam külső hőszigetelését végezzük majd eps-sel.A vakolat több helyen sérült,levert,ezért ott ki lesz javítva.Vmint a lábazati rész kb 4centit kiáll,ezt le akarom vésni szintbe,és ezt a részt is simára vakolni a leendő xps alatt,hogy minél kevesebb fogyjon a drágább ragasztóból.
Most az egyik barkácsáruházban akciós a sakret pm-01-es,és az a kérdésem,h ez jó erre a célra?
Mert az útmutatója azt írja,h lábazathoz nem jó,de nálam rajta lenne az xps még,nem az lenne a külső réteg.
Vagy van vmi készrekevert vakolóanyag,ami mehet lábazati részhez?
Miért, ha elfogy a gáz vagy elzárja Putyin a csapot, akkor is fel lehet húzni akár melléképületben egy kéményt nem ? és átcsövezni a főépületbe a melegvizet. Szerintem a kéménnyel csak a gond van ha nincs használva, akkor minek? Ráadásul mindennel együtt legalább 300.000 Ft
Köztes megoldás: betervezteti és megcsinálja az alapozását, aztán majd épít kéményt, ha kell neki. Akkor nem kell a fél nappalit szétbombázni, ha mégis kandallóra vágyik.
Adott egy meglévő ház, 80 cm-es alappal. A ház nem elég nagy egy 4 személyes család részére, ezért szeretnénk hozzáépíteni egy kisebb fürdőt, egy szobát és egy dolgozót.
Sok olyan házat látok, amelynél a hozzáépített résznél megrepedt a fal. Ezt el lehet kerülni valahogyan?
El lehet hagyni (elektromos tartalékfűtésre hivatkozva), viszont kell egy új kéményseprői egyeztetést csinálnia a terveződnek, valamint majd a használatbavételihez kell egy megvalósulási doksit leadni, mert a homlokzatok megváltoztak.
Tesómék építkeznek és minél olcsóbban szeretnék megúszni.
Azt szeretném kérdezni, hogy a kéményt el lehet hagyni? Ha igen, kell hozzá valami speciális engedély? Szerintem csak a baj van vele, ráadásul drága is, és a kéményseprő is jön állandóan. Úgyse használnák, gázzal fűtenek, vagy villannyal.
Azta-f.szt: egy kábel, ha nem földkábel, de földbe kerül, akkor kell neki védőcső. Erre meg legjobb, legolcsóbb a KPE. Megfelelő átmérőjű kell, toldás nélkül. Azon belül, ha van egy zsugorcsövezett forrasztott toldás, örök élet, de legalábbis hamarabb megy xarrá a kapunyitó rendszer. A kábel behúzását követően, ha a KPE cső végein vélhetően bekerülhet nedvesség, sziloplaszt a lelke.
én úgy szoktam hogy rámutatok a kötegre és azt mondom azt kérném, de kibontva.
kibontják és akkor szépen minden kékült, vagy vörös korhadással teli anyagot vagy azt amelyikben óriási az anyag 3/4részét kitevő göcs van kiszedetem, a kiszedett anyagot pótolom, és így viszem haza.
olyat hogy háncsos vagy szu rágta meg se veszek.
ja és fatelepek közül csak oda megyek ahol tető alatt tárolják az anyagot.
sokszor rászánom az időt és keresem a régebbi faanyagokat, gyakran találok majdnem asztalos munkára használható félig száraz deszkát. az ilyen autómatikusan jön haza.
asztalos melóhoz viszont csak műszáritott álltalában szélezetlen anyagot, vagy rétegragasztott, hosztoldott, táblásított anyagot használok.
Sk, pláne ha előtte nem is csináltad, akkor igen szép meló telibe glettleni még egy gipszkarton falat is :) Egy festő akinek évek óta a kezében van a dolog az hipp-hopp, megcsinálja, de egy műkedvelő el tud vele szórakozni, de azért nem egy lehetetlen dolog, csak melós.
Igen, vannak olyan festők akik szeretik telibe glettelni a gipszkarton falat tapétázás előtt, hogy majd le lehessen szedni a tapétát.
Igazából erre, csak azért, hogy a tapétát le lehessen szedni nincs szükség. Ha simán hadjuk, ha telibe glettlejük, tapétázás előtt mélyalapozni kell. Az alapozó teszi majd lehetővé a tapéta leszedését a gipszkartonról. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb folyamat.
na ja, neki nem sok, de nekem, hogy teljesen sík legyen, az sok meló:-) na majd meglátom, hogy mennyire megy, ott ahol szekrény lesz, ha tudom szépen csinálni, akkor telibenyomom.
Ha úgyis lesz kinnt egy szerelődoboz, akkor én oda tenném. Gondolom, nem 10-es kábel megy a motorhoz, h olyan marha drága legyen. :) Legalább a föld alatt nem kéne toltást rakni, zsugorcső is beázhat idővel.
Nem kell telibe. Illesztésekhez lehet kapni tekercsben üvegszálas izét, azt kell bedolgozni a helyére. Csavarok helyét alap, plusz én üveghálót szoktam tenni a sarkokhoz, élekhez, h ne repedjen meg.
közben tuttatok egy másik projektet is, az elektromos kaput.
sajnos rövid lett a vezetékem, igy meg kell toldanom.
egy 3 eres vezeték, ezt hogy tudom atombiztosan megtoldani? föld alatt lesz.
minden eret zsugorcsövezek, plusz a 3 eret ujrazsugorcsövezem, plusz szig. szalag, és bele egy gégecsőbe, vagy ugy is lesz egy külső kötödoboz a falon kb ott ahol toldani kellene, inkább oldjam meg abban a toldást?
Köszönöm szépen a gyors válaszokat! Kb. 20-25 fm kell. Most láttam a Witzing szórólapján 4m-eset 790/szálért. Kíváncsi vagyok, az milyen. Szerencsére ők közel vannak hozzánk. Mégegyszer köszönöm a tanácsokat!
Fatelepen. De persze szépen összeforgatják a fákat, hogy ez akkor ne láccon, mikor megveszed a köteget. Hazaviszed, kibontod, és megy a pillogás, hogy milyen ügyesen, belül van a hibás rész. :) Persze, onnan már nem viszi vissza az ember, evvan. Ezért is veszek többet, úgyis elfogy. Hazaviszem, szétborítom, átnézem, utána összedrótozom, és elfektetem egyenesbe. Ha nem muszáj, nem használok olyan fát, ami nem pihent nálam a sufniban 3-4 hónapot.
Sok helyen ! Pl. a X. ker.ben a keresztúri úton van egy fakereskedés.
De úgy hogy párnafa nem árulják. Nevezik stafninak meg zárlécnek, amiből sok minden lehet pl. párnafa is. Annak jó a gyalulatlan is, gyalultat lehet kapni különféle barkács árúházakban eléggé drágán.
Viszont bizonyos mennyiség felett jobb sk. gyártani.
Pallóból körfürésszel vagy szalagfűrésszel.
Kis megszorítással jó lehet a bramac tetőléc is, ha már takarékoskodni akarsz !!
Nem tudjátok véletlenül, hogy Budapesten vagy a környékén hol lehet legolcsóbban 50x50-es párnafát kapni? Mindenképpen szükségünk lenne rá, de sajnos elég szűkös az anyagi keretünk...
ha valamiert a plafon ereszkedne kicsit, ne nyomja szet a falat. a fal semmikepp nem tarthatja a plafont. a cw-t is 1-1.5cm-el rovidebbre kell vagni mint amekkora befer, ugyanezert.
Lakáskassza hitel lakáscél igazolásához ÁFÁs számlákra lenne szükségünk - csak jövőre kezdjük el az építkezést, de a hitelt már most felvettük... Természetesen meghálálnánk....
Ha jól látom észak-pesten épitesz. Ez BudaPEST, vagy Pest megye? :)
Csak mert akiket irtam, azok Budapestre vonatkoznak, gondolom útiköltséggel "súlyosbitva" se lenne olyan vészes ár neked... dobj egy mailt, és átküldöm a két olcsóbb elérhetőségét, aztán lezongorázod velük.
7m körüli gerendáim lesznek a tetőben, mindig magyaráztak 20% felárról és nem értettem a dolgot.
Most már világos miről beszéltek. Nem tud valaki olyan helyet, ahol nincs ilyen nagy eltérés? Találtam egy romániai bandát, ahol csak 10EUR az eltérés. Rendelt már valaki külföldről? Szabad e ilyet elkövetni egyáltalán?
Online intézhető az MKIK szám, ha azonnal kell, akkor személyesen befáradva pillantok alatt elintézhető. Csak szerintem érdemes megkérdezni előtte, hogy svéd...
Szerintem meg kell kérdezni az MKIK-t. Magyarországon csak az végezhet kivitelezést aki rendelkezik MKIK számmal, ha olyannal dolgoztatsz akinek nincs az építésfelügyelet még meg is büntethet. Mivel Svédország EU tag, szerintem nem sok akadálya van a dolognak, csak kell pár papír. Bár mondjuk az Iparüzési adóval mi van az meg egy másik kérdés számomra, de ez legyen a kivitelező céged gondja. :)
Egy pár dolgot nem értek. A tok magja lesz 2,3cm. OK.
Feltételezve hogy kell(ene) falcnak (egy "beugro" rész, tehát egy Z alakú valami) lenni a tokon, azt hogy alakítod ki?
Könnyű ajtólap esetén nem kötelező dübelezni.
Mielőtt kifújod PUR habbal, legalább 2 helyen támaszd ki (kb. egyenlően elosztva). Ha a tok többi része is fenn van (borítás, mindkét oldalon egy 4-5cm széles léc), akkor elég csak középen.
Az ajtót tipikusan kinyitva szokták hagyni, és aláékelni (hogy ne húzza a tokot). Ne csukd be míg meg nem kötött a hab (esetleg nekifeszíti a tokot és nem fogod tudni kinyitni).
a tok zár felőli oldala a kritikus? a pántos oldal visel minden terhet, a pántos oldal viseli az ajtó súlyát, ha az nincs függőben vagy nincs kirögzítve akkor cseszhetik az ajtót.
Az ajtó pedig nem arra van hogy bevagdossák. normális helyen nem szokták. ha még azt mondod hogy a feltörés ellen ennek az oldalnak kell védenie még elfogadom.
Astraturbod
2.3cm deszka szerintem kevés oda.
de ha már az megy akkor a sarkoknál lenn és fenn kell kiékelni Nem középen és nem a tetejétől vagy aljától 20cm-re hanem fent a vízszintes tok anyaggal szemben, és lenn a küszöb magasságon. ha ki van ékelve akkor lehet dűbelezni is. de vagy kerüljön fel a falra vagy hagyj közte hézagot a púrnak.
Ha púrozod akkor az ajtó legyen bezárva a tokba! ha nincs benne akkor összenyomhassa a púrhab. amit amúgy se kell nagyon adagolni.
A lényeg, hogy a műszaki ellenőr a TE érdeked védi.
A nevedben jár el Ő lesz a TE szakmailag hozzártő szemed!
Ha nem vagy gyakorlott/hozzáértő/tapsztalt építtető, aki
kiszúrja a kivitelezők marhaságait, akkor érdemes felfogadni.
--------------
Röviden ...(cseik írásai alapján összeszedve)
A kivitelezés csak Felelős Műszaki Vezető (FEMÜ) irányításával folyhat. A femü a kivitelző "embere"... nem az építtetőé!
A femünek szerződéses jogviszonyban kell állnia a kivitelezővel! (tehát önmagában az kevés, ha az építtető úgymond felfogadja)
A femü-nek a kivitelezővel (ha több van akkor mindegyikkel) kell szerződést kötnie. Amiben benne van az irányítási !!! jogkör kikötése is.
Ez gyakorlatban megoldható úgy, hogy a femü az építtetővel köt szerződést és az építtető amikor a kivitelezővel szerződik, akkor ebbe bele kerül a femü-vel kapcsolatos rész is.
De, a tiszta ügymenet, hogy az építtető nem foglakozik femü kérdésével.
Az legyen a kivitelező gondja !
Lehet maga a mester/kivitelező is, ha van rá jogosultsága vagy oldja meg.
Valamire való mester/kivtelező tudja, hogy kell femü is, a melója mellé és
ezért van is neki kellő kapcsolata vagy ő maga jogosult femü lenni, maga után.
A legalább "B" jogosultsági szintű femü a komplett épület kivitelezését
is felügyelheti, bizonyos mérethatárok között, az "A" pedig korlátozás nélkül.
Vagyis "A" és "B" esetén nem kell külön gépész femü. (vannak kivételek, de ez normál családi háznál nem fordul elő).
Néhány önkori (szerencsére már kevés) kéri a külön gépész femü nyilatkozatát, ami jogszerűtlen több okból is….
--------
Műszaki Ellenőrt (MÜELL) is kell alkalmazni, ha
- a kivitelezési érték 50 millió feletti vagy akkor IS, ha - 50 millió alatti. DE több !!!! különböző kivitelező is dolgozik az épületen
azaz nem főválalkozásban/generálban készül el...
A müell az építtető embere!!!
(a femü ellenpárja/ellenőre az építettő érdekvédője)
Gyakorlatban az építés felügyelet csak akkor nem kéri a müell-t, ha a teljes kivitelezés "kulcsrakész" fővállalkozásban/generálban megy.
De, ha pl. akár csak az ablak beépítését is nem a generál kivitelező
rendeli meg, hanem az építtető, akkor már kérik is a müell-t is.
A magasépítési műszaki ellenőr a teljes kivitelezést felügyelheti.
A szakági csak az adott szakágat.
De, mivel a műszaki ellenőrnek az a lényege többek közt, hogy a különböző munkákat összehangolja, így a külön szakági müell-nek egy kisházas kivitelezésnél sok értelme nincs.
Annyira minden müell ért (kellene értenie) a gépészethez is, ami ezekhez kell.
-------------
A tervezői művezetésnek sok értelme nincs, csak akkor van jogosultsága, ha valami nagyon bonyolult megoldásra van szükség. De, ha van müell, akkor általában teljesen felesleges a tervezői művezetés.
A tervezőnek nincs sem felelőssége, sem utasítási jogköre. Maximum nem hivatalosan véleményezhet az építtető felé. Vannak esetek amikor kell/hasznos, a tervezői művezetés, de ez nem a családi házas nagyságrendű építés.
A családi ház jellegű esetekben a femü, ha legalább "B" jogosultságú - akkor levezetheti a teljes kivitelezést, és szükséges!!! a külön müell is.
-------
Ha nincs müell és jön az építés felügyelet,
akkor a bírság a számított építményérték 0,5%-a.
Az építményérték a hasznos m2 x 700 Ft és persze utólag kell egy műszaki ellenőr is.
Műszaki ellenőrt találni lehet az építményérték 0,5-1%-ért, függően az épület paramétereitől. Hasznos is a müell minden esetben, mert ő az építtető embere ! A femü pedig, csak a kivitelezőé ...
A műszaki ellenőr olyan mint a piros ász!
Üt mindenkit :)
Ha, van egy műszaki ellenőröd, akkor a többiek neki gazsulálnak...
az a helyzet, hogy ez a kritikusabb oldal, nem a pant feloli. ugyanis amikor beb@sszak az ajtot, akkor itt kap a tok egy jokora utest. legalabb a zarlemez alatt csavarozd at a falhoz jo bazihosszu csavarral kettovel.
elméletileg holnap tervezném beépíteni az ajtófélfát, amit már kérdeztem, tekintve hogy az adottságok miatt nem tudtam akkora nyílást vágni hogy a gyári tok beférjen igy csinálok egyet.
a kérdésem az lenne, hogy azon az oldalon ahol a kilincs lesz, tehát nem ami tartja az ajtót, ott mindössze egy 2.3 cm vastag deszka lesz. betéve.
ha csak purhabbal ragasztom, akkor az megtartja, nem fog görbülni, mert felül a vizszintes léc tartja majd, alul a küszöb, de középen csak purhab lesz.
Nálam tele volt az udvar vasszerkezetű féltetőkkel. (de több mint 150 m2-t képzelj el)
A házbontásnál aztán jöttek kukázni a konténereket a vasas svédek, és kérdezték, hogy mi lesz a többivel. Megállapodtam velük, hogy ha elbontják, elvihetik a pitsába az egészet.
Meg is csinálták becsülettel (le a kalappal előttük tényleg), csak közben szabadon lófráltak az ingatlanon, szépen láttak mindent.
Főtt is a fejem, hogy ha leadják a tippet a kevésbé becsületes tezsvireiknek, akkor itt kő kövön nem marad... de szerencsésen megúsztuk, nem volt lopás/betörés.
Nekem akkor volt pár rossz iccakám, amikor meghozattam a fűtéskorszerűsítéshez a cuccokat. Kondiskazán, indirekt, vegyeskazán, radiátorok, szerelvények..stb.
És mindezt a ház alatti pincébe tudtuk csak lepakolni.
Végiggondoltam, hogy milyen egyszerű helyzetben van/lenne valaki a cégnél ahonnan hozták, hisz számlán rajta a cím, minden.
Csak tippet kell adnia egy arra szakosodott csapatnak, és kaphassa a jutalékot.
Pár nap után legalább a kondis kazánt felcipeltem a hálószobába ! :-))
Nekem kedvenc sztorim (már tuti leirtam a fórumba is párszor), amikor egy éttermet terveztem/épitettünk, és az épületbe rakta fel a gépész a radiátorokat. Mire a végére ért a nem túl nagy épületnek, az elejéről ellopták a felszerelt radiátorokat :)
Pont ott voltam, nyomatta fel vizzel a rendszert, és nem értette, hogy miért nem nő a nyomás a zárt rendszerben. Aztána kőművesek jöttek szólni, hogy az első rész már vizben áll...
Nálunk szinte semmi sem, mert a fővállalkozónak építőanyag telepe is volt, illetve amit mi hozattunk anyagot, azt csak akkor vitettük oda, ha kellett. Amint zárható lett az épület, azonnal riasztó lett beépítve. A fővállalkozóval már a szerződésben kötéskor megegyeztünk - azaz leírtuk -, hogy lopáskár az ő kára.
Ami eltűnt, azt pár csomag szigetelő anyag - Nikecell szerű, de most nem emlékszem a nevére. Ezek nem nagy tételek.
Én a helyedben nem bíznám a véletlenre.
Én, amitől legjobban tartottam az az alapból kikerülő vörös homokkő ellopása volt. Állandóan a munkások nyakára jártak az emberek, hogy kéne nekik. Ebből terveztük a ház lábazatának borítását. Sokan bejelölték x-szel, hogy melyik követ akarják. Ezek többszáz kilós kövek voltak.
A környékbeli emberek úgy jártak be az építkezésre, mintha az lenne a kék túra útvonal. A frissen készült, még aléátámasztott födémű házba is bementek - mesélte a szomszéd néni.
Aztán gyorsan felhúzattam egy vadhálós ideiglenes kerítést. Bár a lopástól nem véd, de legalább megszűnt a túrázás.
Vagy 16 -17 éve mesélte az egyik szomszéd : volt egy helyes kis hétvégi házuk, tán 20 -25 m2. Csicsás aluval, olyan bordás lemezzel burkolták, trapéz bordás lemezzel. Az egyik héten még kapirgáltak a kertben, a következő héten mikor mentek ki, meztelen volt a ház. Már akkor.
Ez is valahol a Mátra alján volt, ott állítólag jó borokat teremesztettek - valamikor !!
Erre nehéz válaszolni... Nálunk hasonló volt a helyzet, nem volt őrizve, telek sem volt bekerítve... és semmi sem tűnt el. Most, hogy bent vannak az ablakok, be lett üzemelve a riasztó és a távfelügyelet, most megpróbáltak bemenni (de nem sikerült nekik)... Itt nincs általános érvényű igazság...
Az epítkezésen a vasanyagra mennyire kell figyelni? Tartani kell a lopástól? Kell e őriztetni? Kb. 5 ház épül jelenleg. 2 szomszédunk is van. Sok még a beépiettlen telek.
Felső tokos redőnyöknél minden további nélkül kitehető falsíkra az ablak és jöhet a plusz szigetelés, meg a vakolás. Igaz, ilyenkor a szerelőnyílás a szobából hozzáférhető.
Szigetelés vastagáságtól is függ (az esztétika miatt), de én kitenném az ablakokat falsíkra ("téglasíkra") és akkor nem kell befordulni a szigeteléssel, elég kicsit rálógatni... és nincs akkora hőhíd!
Ha jól értem, akkor a beépített redöny helye ki lett alakítva és alatta van 90x150cm nyílásméret.
A redőnybe nem mennék bele, azt a nyílászárósok jobban tudják, bár szerintem el kéne férnie a gurtninak.
A gond ott van, hogy szigetelés. Amennyiben a falnyílás méretére gyártanak ablakot, akkor kívül a spalettán csak 2-3cm vastag szigetelést lehet csinálni rátakarva a tokra, annyit amennyi elfér a nyíló szárny és a fal között. Ebből jön a gurtni kérdés is, egy keskenyebb profilú ablaknál, ha a belső oldali spalettára is sokat kell rátakarni (vakolat), akkor előfordulhat a probléma.
Szóval, ha nem tetszik a jelenlegi helyzet, akkor vagy falvágás, a tervezővel konzultálva, hogy mennyit lehet, vagy kisebb méretű ablak, hogy maradjon hely oldalt. A kisebb méretű ablakot vagy azonos méretű ablakot nagyobb falnyílással, toktoldóval, vagy az itt fellelhető XPS+Ytong házi távtartóval lehet beépíteni, így marad elég hely a fal és a nyíló szárny között, rendesen hőszigetelni, illetve belül a tok szinte teljes szélessége a gurtninak.
Bármit is válassz (falvágás, kisebb ablak, változatlan minden) faggasd ki jó alaposan azt a nyílászáróst, aki vállalja, hogy mennyi helyed marad a fal mellett, el-e fér akkor is ha rávakolsz még 1,5cm, mennyivel kisebb ablakot gyárt, stb
Valszeg ezért mondja, hogy nem probléma, mert kisebb ablakot szokás gyártani. Vállalkozótól függően 2-4cm-rel, hogy könnyen be lehessen építeni, ha 4cm-rel kisebb (2-2cm a függőleges oldalon) akkor már van hely a belső oldali spalettának és gurtninak, bár a külső szigetelésnek még mindig csak 3 nagyonmax 4cm marad.
Új házat építünk, 90X150-es ablakok lettek tervezve. Kihívtunk több nyílászárós is helyszníre hogy könyebben tudjon árajánlatot adni. Az egyik azt mondta hogy ki kell vágni a falból, mert a kőművesek 90x150-es nyílást hagytak ki, és nem fog elférni a szigetelés és (beépített redőnytokos ablakok) a redőny gurtnitól nem tudjuk majd kinyitni az ablakot etc... A másik pedig azt mondta, hogy simán megcsinálja, semmi gond, nem kell bontani, és a szigeteléssel és a redőnnyel sem lesz gond. Most akkor kell vagy nem kell szerintetek/ Önök szerint vágatni a falat?
Rosszul rajzolta fel a métervonalat, a jelenlegi szinthez. Pedig tudta hogy arra még jön kiegyenlítés és burkolat. Lehet hogy feljebb rakatom az áthidalókat, oldja meg.
felhívsz telefonon, behűtöd a sört és az ásvány vizet, megérkezem, a sörrel leülsz az asztalhoz az ásványvizet meg kitöltöd nekem a pohárba....
:)
A viccet férlre téve: meg kell nézni hogy az ajtólap, passzol-e a uj tokhoz.
a falc méret szélességebn magasságban és falcmélységben megfelel-e.
az ajtó nyitási irány jó legyen. a zár olyan legyen mint a zárlemez a tokon. lehetőleg a zár magasság is jó legyen, ha nem jó akkor a zárlemezt át kell majd vésni.
ha minden jó akkor az ajtólapot behelyezem a nyílásba és annak megfelelően hogy milyen pánttal lesz szerelve felrajzolom a pántok helyét.
ha régi dió pánt volt akkor jobb ha leflexeled a tokról. (A diópánt átvésését nem írnám le.)
az ajtólapban ha pipa pánt van akkor hasonló pántot kell venni. de ha most csinálod először akkor javaslom cseréld át ablak bukó pántra mert ott csak pántonként 2-2csavarral kell felrögzítened.
A lényeg hogy amikor az ajtó lap benn van a helyé akkor nem teljesen ütközésig de a lehetőségek szerint felnyomom az ajtót a keretben. én vagy faéket vagy kisbaltát teszek alá ilyenkor hogy megtartsa a pántolási magasságon.
innen a pántokat át kell jelölni a tokra pipa pántnál a fúrat pontot. ha bukóablak pántot veszel akkor nem kell semmi átjelölés csak becsavarod a csavarokat és kész.
itt ha esetlegesen szorulna az ajtó akkor a pánt és a tok közé vékony rétegelt lemezt vagy linóleum csíkot rakol és ezzel beállíthatod remekül.
Tipikusan egyszerű pipapántot használnak. Egyszerűen kitekered mint egy csavart.
Elég a tokból kivenni (egyszerűbb lesz befúrni mint az ajtólapba).
Ezután odatámasztod az új ajtólapot úgy, hogy aláteszel valamit ami annyira emeli meg, hogy felül 3-5 mm legyen a tok és lap közt.
Az ajtólapon lévő anyákat beállítod, hogy mindegyiknél 3-5mm rés legyen a lap és a pánt közt.
Eltolod a lapot a pánt felőli oldara, és feljejölöd a pántok közepét a tokra (mindhármat). Beteszed az egyik kitekert apát, és bejelölöd a magasságot is. Ezután a két vonal kereszteződésénél kifúrod. Általában 10-es a pánt csapja, 8,5-es fúróval fúrd. Arra figyelj hogy minél pontosabban derékszögbe legyen a fúró a fokra (függőlegesen és vízszintesen is).
De én nem bajlódnék a mostani körbevágásával, hanem egyszerűen megcsinálnám betonból a magasitó gallért és tennék rá új nyitható fedlapot.
Arra vigyázz azért, hogy a magasitásnál nem ártana bitumenes lemez gallért csinálni, hogy a viz ne tudjon befolyni a régi és az új beton találkozásánál. Vagy legalább bitugéllel jól átkenni...
A vízóra aknám tetején van egy nagy betonfedő, vas ajtóval. Azon gondolkodtam, h körbevágom a vízóraakna falát kb. 30cm-re a földtőfelszíntől, lebontom, majd leteszem a betonlapot, az ajtónak meg emelek egy peremet, így tudok köré földet tölteni, plusz tudom füvesíteni.
A fölszíntől mérve jelenleg 116cm mély. A valós mélysége megmaradna, csak az akna belmagassága csökkene le úgy 85-90cm-re.
Kérdésem; kell erre valamiféle engedély, vagy ezt a módosítást végrehajthatom magam is?
Csatoltam egy skiccet a mostani és a gondolt állapotról, úgy egyértelműbb. Köszi!
Jó sokáig fogalmam se volt erről a pánt befúrásról, amig egy kedves barátom el nem mondta. Sajnos ő már meghalt. Nos a kiszedés viszont hogy történik ?
Régen is volt olyan hogy nem raktak bele cementet.
csakhogy nem oltott meszet használtak hanem még be nem oltott meszet öntöttek a kövek közé és a mész mint ragasztó közéégett.
jobb várakat mind így építették. és azt sem lehet mondani hogy a kő tömbök súlya tartotta egybe az épületet, mert számtalan épület van ezzel a technikával építve 5-10 kg-os kövekből vagy égetett téglákból.
A tokból túl sokat nem tudsz levenni, ugyanis a takarólécet is arra rögzíted, és a lap is kicsit rátakar.
Amennyiben ajtólapot cserélsz, akkor is a pántot jó eséllyel át kell fúrni. Valamlyen előttem érthetetlen okból ezeknél az ajtóknál kézzel (még csak nem is sablon mellett) fúrják fel a pántokat. Tehát az egymás melletti két ajtó lapja sem cserélhető csak úgy simán. (És itt 2 egyforma, egyidőben vásárolt ajtóró beszélek)
Ezt tapasztaltam a barkácsbolti farost és olcsó kazettás fenyő ajtóknál is.
240 nm-en 2 szint? Á... elég lesz ez az egy szint. ;) Megépíteni is, takarítani is, rezsit fizetni is. :)
Mi akartunk pincét, rendes belmagassággal (akkor még nem volt ekkora az alapterület, de magasan van a talajvíz, így) elvetettük, viszont így a "géptermet" fel kellett hozni a földszintre. Ennél magasabbra már nem megyek, a telek megengedte, hogy egy szint legyen.
Nálunk 3 gyerek van, amúgy mi is átlagos család vagyunk.
Még annyit az alapozás változásról, hogy mi bele szoktuk irni az épengbe, hogy
"alapfeltárás nem történt (pl időjárási okok miatt), ezért a pontos alapozási méylséget és alapméretet a feltárás függvényében kell meghatározni"
Vesz a statikus egy általános talajszigmát arra a területre, és úgy számolja ki a dolgokat. Ettől függetlenül az épitési engedélyt minden esetben kiadják, és mikor megvan a pontos feltárás, senkit nem érdekel, hogy ez belekerüljön az épengbe.
Erre ott az épitési napló.
(el is fog hajtani a rákba az éphatóságis, ha beadsz egy épitési engedély módositást, mert az alaptested mélyebb lesz 10 cm-el, a szerelőbetonodba meg 6-os vasak kerülnek 8-as helyett)
5 méteres fesztávon felesleges a feszitett vitorlavászonos dumával jönni, pláne ha normális tömörités is van a feltöltésben.
A tervmódositást meg felejtsd el, mert az épitési engtervben nem kell ennyire részletesen kitérni az alapozási dolgokra (ha ki is lett térve rá, akkor sem kötelező betüről-betűre a vasalást úgy csinálni. Adjon a statikus a változásról NEKED egy aláirt számitást). Kiviteli tervben meg egyszerűen készül egy módositás/fedvényterv, és csókolom.
"A program se tökéletes"
Persze, csak éppen a szerelőbetonnál/födémnél nagyon jól jön, hogy egy kattintással ki tudod cserélni a vasalást kisebbre-nagyobbra, és azonnal megmutatja melyik mezőknél nem felel meg a teherhordás.
Még az abszolút régi nagy öregek is elismerik a számitógépes tervezés/számitás előnyeit, holott a nagy többség utálja.
Nekem azt mondta, hogy az átszámolás olyan, mintha már alaptervet csinálna.
Ha változtatás van az alapban, akkor tervmódósítást is kellene beadni, mert változik a tartószerkezet.
Én a vason szeretnék spórolni, mert soknak tűnik a dupla 8-as háló 15-ös osztással.
Bár a 6-os vas majdnem felle tömeggel rendelkezik. Szóval nem igazán látom át, hogy működik a dolog.
A statikus feszített vitorlavászonról beszélt. Nagyjából sejtem miről van szó. A tervezőm mondta, hogy sokszor a program se tökéletes.
Volt neki egy nagyon jó statikusa, de meghalt azelött nem sokkal, hogy a mi házunkal foglalkozni kezdett. Mindent kézzel és logarléccel átszámolt és nem vasalt túl semmit. Nem bízott a programokban. Akinek elküldtem a rajzot az ennek a tanítványa volt.
Ha 157 m2-t 180e Ft-os bekerülési áron számolsz, akkor az 28 milla.
Alapozásra 10%-ot szoktunk számolni költségnek, emelt lábazatnál ez elérheti a 12%-ot is (szerelőbetonnal).
Tehát a reális költség 3.3 milla kb, NORMÁL talaj esetén, még az eurocode előtti időkből.
Tapasztalat szerint az új szabvány nagyjából 20%-ot drágitott az alapozáson (és általában a szerkezeti beton munkákon), tehát máris 4 millánál tartunk.
Ettől függetlenül megéri átszámoltatni egy másik statikussal, mert ha csak a szerelőbeton vastagságát csökkenti 12 cm-re, az is 5 m3 beton, ami a statikusi munkadij kétszerese kb.
Akkor én még olcsón megúszom. 2 szintnél többet építesz? Nálunk 1,4m-en már elég használható lett volna a talaj. Illetve 50cm-vel mélyebben kicsi tömörítés és nem lett volna semmi extra. Előszőr nyugtatott, hogy normál alapozás is lehet. Aztán egy családi tragédia miatt nem dolgozott a házunkon és januárban közölte, hogy elnézte az épület 0-ját és ott már nem jó a talaj. Pincére akart rábeszélni, hogy nem lenne sokkal drágább. De nekem nem ilyen emlékeim voltak egy jó pincévek kapcsolatban. Meg mi a fracot csináljunk egy 160nm körüli pincével, amikor ott a tetőtér is amit arra tervezünk, hogy késöbb beépítünk. Átlag család vagyunk.
Nálam a régi házrészen sikerült belefutni egy böszme monolit áthidalóba, amit gyakorlatilag lehetetlen kivenni onnan (47 cm magas, 30-as falban, 2 méter hosszon).
Mivel a régi padlószintre ment hőszigetelés és aljzatbeton, ezért le kellett vágnom az ajtóból 6 cm-t.
Bricostore-os kazettás fenyő ajtó, minden további nélkül lenyiszáltam, és semmi baja.
A furnérost is be lehet szabni alulról, csak vissza kell rakni egy alsó merevitő lécezést, vagy kifújni purhabbal.
Egyébként igazad van, általában inkább rá szoktam hagyatni 2-3 cm-t pluszba, hogy ne legyen gond. Mondjuk nem értem, hogy ha fel van véve a +1,00 rendesen, akkor miért nem lehet akár centi pontosan is dolgozni házon belül a válaszfalaknál...
Nálunk az alap területe 240 nm. A talaj 220 KN/nm, felül homok, aztán iszapos homok, majd homokos iszap és végül agyag van 5 m mélységig. (Eddig fúrt a talajmechanikus, mert valaha pincét is akartunk. :S)
Statikus 2t vasat tervezett az alapba, szerelőbetonban egysoros 8-as hálóval, 20 centinkénti osztással. 1,5 m mélyen alapoztak, alapba eddig belement 80 m3 beton és még erre jön az a betonmennyiség, amit a 11 betoncölöpbe fognak tenni, meg a 10cm szerelőbetonra megy.
Ma vakolt a kőműves. A fürdő és konyha lett vakolva, hálóval.nekem úgy tűnt, mintha a háló nem mindenhol simult bele az első felcsapott rétegbe. (felcsapkodott egy réteget, majd háló.) utána megint egy híg aníaggal becsapkodta, és utána simította. Nekem úgy tűnt, mintha nem mindenhol ment volna be az anyag a háló és az előző réteg közé. Ráadásul nem volt hajlandó szürke (folyami) homokot használni, hanem sima sárga homokkal vakolt. Mondjuk azt mondja nagyon cementes vakolatot kevertek. (valóban sok cement ment bele). A falak elég gyengék, félek repedezni fog, szerinte nem, felesleges a folyami homok, vagy a zsákos vakolat. Ráadásul a beltéri ajtók áthidalója alacsonyabbra került, most épp hogy befér a szabvány (farostlemez) ajtó, de ha még jön a burkolat (kb 1,5-2cm) akkor nem fognak beférni. Azt mondta le kell vágni az aljából. Bírja azt a gerébtokos farostlemez ajtó? Kezd tele lenni a hócipőm a sok idiótával. Pedig rá mondják hogy ő itt az egyik legprecízebb. Milyen lehet a többi? Mit csináljak az áthidalókkal? nem lenne egyszerű átrakni.
Melletünk senkinek nincs ilyen. Ez már földrengésbiztosra tervezett! Bár én nem kértem ilyet, de jogszabály.
Én a dupla 8-as hálon vagyok kibukva. A kőmérges szerint, ha 6-os lenne benne duplán, akkor is többet bír, mint a szomszédos házak. Amik szintén mostanában épültek. Amikor azok összedölnek ez még fixen állna. 83m3 betonunk is van nem csak vas.
Mondtam én valaha, hogy alapnélkül kell és lehet házat építeni Csupán annyit túlzásba viszik a vasalást. De tőlem akár tizenöt tonna vasat is belepakolhatnak egy 100 m2 -es ház alapjába.
A mész + homok alapú habarcs is megköt és megszilárdul, ha kiszárad és a levegőben lévő széndioxid (CO2 ) hatására karbonátosodik.
Persze a még ki nem száradt habarcsot valóban újra lehet használni. Azonkivül a csak meszes habarcs szilárdulása hosszú folyamat, mig a cement adalékosé gyakorlatilag pár nap.
Belülre azért nem tragédia a csak meszes habarcs !!
-- belső falak betoncölöpeinek kihagyása. (Már tavaly is bepróbálkozott a kivitelező, de mivel nem jutottunk odáig és a statikus, meg az építész-műszaki ellenőr is erőltette a dolgot, rájuk hagyta. Most, hogy ez a művelet következik, újból előjött, hogy a cölöpöket nem lehetne-e helyettesíteni megerősített vashálóval. Mert hátha mégis 10 cm-rel arrébb kerül a válaszfal.)
-- kavicsréteg elhagyása
Ha nem járnék ide, sokszor csak olvasni is és nem járnék ki állandóan fényképezni, engem -mint laikust- még rá is beszélne.
Én Miskolc belvárosban középületre-be készítettem fa ajtókat, és fa ablakokat, amikor elkezdődött a munka vállalása (az épület már állt kb 8 éve) kértem a műszaki rajzokat, terveket az ajtókhoz és ablakokhoz, a neves és nívódíjas tervező nevét nem mondom, nem tudott tervrajzokat adni. nem voltak rajzok.
azt mondta hogy a gépben vannak.
aztán csak egy skicc alapján elkészítettem az első minta darabot majd azután az összes többit.
a homlokzati ablakok egy látvány rajz alapján lettek elkészítve majd amikor elkészültek a tervező eljött és leméretezte a rajzokhoz.
Egy példa: régen szinte nem volt alap. Kikapartak valami izét, beleszórtak pár követ, meglocsolták mésszel, és ment rá a vályog. Szigetelés persze nuku, az ablak úgyis olyan szarul zárt, hogy ott kiszellőzött minden. Aztán jött a csömöszölt beton, most meg vasalunk. Csak tippelem, hogy ez utóbbihoz hozzájárult az is, hogy a mai vázkerámiák és gázbetonok sokkal rosszabbul tűrik a nyírást, mint régi, tömör, kisméretű tégla. Ha egyszer megmozdul a sarok, akkor keresztben elreped az egész fal, és jónapot.
A mész+homok összeállitású "habarcsot" mi arra használtuk, hogy technikumban ebből raktuk a válaszfalakat, kéményeket, pilléreket, stb, hogy gyakoroljuk a kőműves szakmát. A gyakorlati nap végén kanállal levakargattuk a téglákról, beletettük egy talicskába, és a következő csoport másnap vizzel felhigitva újrahasznositotta.
Egy ilyen adag kibirt egy hónapot is, állandó újrahasznositással.
Magyarul hiányzik belőle a cement mint kötőanyag, ami a szilárdságát kötéssel realizálja.
Aztán kérdés az is hogy külső vagy belső vakolatról van e szó.
És tovább a vakolat minőségét a homok milyensége is befolyásolja. van élesszemű és gömbölyű szemű homok, bánya és folyami homok.
Úgy általában belülre elmegy a csak meszes vakolat habár a cementes oda is jobb.
Kivülre mindenképen cementes, megfelelő keverési arányú vakolatot illik tenni.
Különben ?
hát azok avakolatok olyanok lesznek mint apestiházak többségén van, málló ronda szar vakolatok. asztán ráfogják aháborúra, pedig legtöbb eseteben eleve gyenge szar vakolatot kentek fel.
Jó vakolat tart 100 évig is, a szar meg néha 10 év alatt is tönkre megy. jó általában tovább tartanak, de ha 33 év alatt megy tönkre, az is bosszantó .
Régebben olvastam valahol, hogy a vakolatba a mester nem tett cementet, csak mész és homok. Azt írta, hogy ugyan olyan szilárd és erős felhordás után. Van valakinek tapasztalata erről, milyen a keverési arány?
Ha szerkezetkész az épület, akkor már lehet trükközni a befejező munkákkal, mert az épitésfelügyeletet a tető alá hozásig érdeklik a családi házak.
A vakolást, burkolást, festést senki sem tilthatja meg neked, mert ezek már nem szerkezeti melók. Nyugodtan lehet azt mondani, hogy sajátkezüleg csináltad, ha hiányolják a számlát.
Most hogy kitavaszodott, 6 épitkezés indult el, amiknek a terveit én csináltam a télen.
5 esetben az épittető és/vagy a kőműves már trükközni próbál, hiába van leirva a tervben, hogy mit kellene hogyan csinálni (jogszabályoknak megfelelően).
Leggyakoribbak:
- zajcsillapitás totális figyelmen kivül hagyása (komplett társasház épités, az elválasztó falakat nem akarják hanggátló téglából megcsinálni)
- vasaláson spórolás (rohadt gyorsan bebetonozzák a kevesebb vassal megépitett szerkezetet, természetesen fotó nélkül)
- hőszigetelésen spórolás
- bontott B30-as téglából tartófal épités (ez a legkomolyabb, a fickó a széttöredezett téglákat purhabbal ragasztotta össze, és abból falaz a kőműves)
- ács úgy gondolja, hogy elég 100 cm-ként berakni a szarufákat az előirt 75 helyett. Jah, hogy vastagabb keresztmetszet kell? De ő kiszámolta, hogy igy a tulaj spórol 12e Ft-ot a faanyagon! Csak közben van 3 kémény, és pár törés a tetőben, amik miatt nem mindegy a szarufakiosztás...
- válaszfalaknál kihagyják a huzalozást, mert minek baszakodni vele
Lehet rosszak a jogszabályok, de nekem (a statikusoknak) etetni kell a családot, hitelt kell fizetni, stb.
Ha nem tartom be a jogszabályokat, akkor Kamarából kizárás, pénzbüntetés, esetleg börtön (ha nagy baj történik).
Legyek postás vagy szakács csak azért, mert nem értek egyet a jogszabályokkal? Aztán amikor a kedvemre változik, akkor visszavedlek épitésszé?
Másik topicban irtad, hogy voltál NY-ban. Gondolom repültél.
Ha nem tartod be a reptéri szabályokat, és a viselkedési normákat, akkor miattad visszafordul a gép, és szépen meghurcolnak, utána már csak úszva mehetsz a tengeren túlra, mert feketelistára kerülsz az adott légitársaságnál.
Ha nagyon randalirozol, szélsőséges esetben lezuhan a gép, megölsz még magadon kivül párszáz embert.
A jogszabályok/szabályok azért vannak, hogy betartsuk őket. Hülyék ezek a szabályok? Igen, rengeteg baromság van.
De amig nem te/mi ülünk a kupolás épületben, addig be kell tartanunk őket.
Vagy a másik változat, hogy nem muszáj épitkezni...
A legnagyobb baromságnak azt tartom, hogy a kalákás épitkezés lehetőségét kinyirták teljesen. Én elhiszem, hogy ki kell fehériteni az épitőipart, de ez már a ló túlsó oldala. A sok rohadt ellenőrzéssel és számlakötelezettséggel gyakorlatilag a családi házas épitkezések 30%-át totál kiirtották.
És a magyar átlagbérhez képest egy ház felépitése kurva sok pénz.
Értem én a helyzetet sokan ( ?? ) vannak akik építenek még családi házat, jó hát pakolják bele a sok vasat, tőlem.
amúgy lakóparki házakba is bőven pakolnak vasat mégse azok a hajde jó házak. Állítólag minden hang áthallatszik, most egyéb hiányosságról ne is beszéljek !!
Beletartozik a terven szereplő homlokzati szigetelés is! (ha utólag, használatbavételi után rakod fel, akkor természetesen nem; ez egy trükk lehet, ha ki van élezve a beépités)
Továbbá beleszámit minden 150-en túlnyúló előtető/teraszlemez is.
Annyira tudtam, hogy megint benyögöd a szokásos mantrádat...
Nem lehetne, hogy egyszer megértsed, hogy 80 év alatt változtak a jogszabályok?
A te neved szerepel FELELŐS tervezőként (vagy statikusként) a tervlapon/engedélyen/hatósági vizsgálatoknál?
Hidd el, hogy normális tervező/statikus megpróbálja a szabványoknak/előirásoknak leginkább megfelelő legkisebb keresztmetszetet betervezni. De ha egyszer ezeket irják elő a jogszabályok, akkor haljon éhen, mert nem akar ennyi vasat betervezni?
Minden szakmában vannak kókler(ebb)ek. Át kell számoltatni másik statikussal ÖNKÖLTSÉGEN, ha nem tetszik; és ha téves, akkor természetesen be lehet vasalni az árát.
250 kN/m2 talajfeszültséggel volt számolva a társasház, viszont csak 12 cm-es szerelőbetonnal.
Ha ennyire nem vagy biztos benne, akkor fogd a terveket, és keress egy másik statikust (természetesen nem a statikai számitásokat kell neki megmutatni, csak az épitészt). Az alapozási tervet (szereleőbetonnal együtt) olyan 60e Ft-ból megcsinálják neked, tehát az ellenőrző számitásokat megúszod olcsóbban.
Ha ez jelentős eltérést mutat a korábbi statikai számitással, akkor az új statikai számitás munkadiját fizettesd ki a régi statikussal, hiszen nem jól számolt, eltúlozta.
Ha nem jelentős az eltérés, akkor te buktad a számitás költségét.
Ez szerintem egy korrekt megoldás.
(arra kell figyelni, hogy az új statikusnak nem azt kell mondani, hogy egy másik kollega számitását kell leellenőriznie, hanem csak simán kiadni neki a munkát minden komment nélkül)
Programmal számolta és csak 3 haló lehetne eredetileg 6-os az egyik rétegben.
5m fesztáv a legnagyobb 70x30 az alaptest és 3 sor zsalú van. Sík a telek. Az alaptest alatt feltöltés, és tömörítés, addig amíg süllyed. A szerelőbeton alatt is töltés és tömörítés.
Persz rendbe, hogy eurocode, meg földrengésbiztos. De nekem sok a 4,5M az alapra. 1M a munkdíj és a pumpa meg a bobcat 270 körül lesz. Lesz még 6 betonoszlop az épület sarkaiban. Nincs meg egy ilyen ház a közzelünkben. Pedig mindegyik új.
Azért tökölök itt, mert támogatott hitel nincs. Erre a házra nem lehet mondani, hogy 20-ból kijön. Az értékbecslő nem ennyire fogja belőni.
Szóval marad az önerő. Minenről számla kell, mert mindent ellenőriznek. Szóval próbálok olyanra nem költeni ami nem kell.
Milyen szigmája volt a társasház tajának? 19m hosszú a ház, anno a statikus mondta, hogy ez nem olyan kedvező, jobb a több szintes tömörebb ház. Persze minden utólag derül ki.
A tervezőm szerint a tervmódosítás elötti állapot is megépíthető, csak le kellene mondani a monolit födémről is, és nem volt alapterv sem csak egy elnagyolt leírás a tervező statikusától.
Egy kérdést tegyél fel a vastelepen kérdezőknek és a kőművesnek is: tudja mi az az EUROCODE, és mikortól hatályos?
Mert különben fogja be a pofáját mindegyik (már bocsánat), és maradjon meg a végzettségének megfelelő munkánál. Azaz adja oda a vasanyagot, amit kérsz, a másik pedig épitse be.
Vagy mutasson fel statikusi diplomát, a szükséges számitásokat, és vállalja a felelősséget, hogy megfelel az új szabályoknak...
Az új EUROCODE szerint földrengésre is méretezni kell az épületeket tavaly januártól. Ez cirka 20%-al több vasalatot jelent a korábbiakhoz képest.
Egyébként feltöltés magasságától és a fesztávoktól is függ, hogy kell-e a 8-as vasháló. Nekem a statikus egy 9-10 méret fesztávú, 1 méteres lábazatú, kétszintes TÁRSASHÁZHOZ irta elő ezt a dupla 8-as vasalást (az új szabályok szerint), tehát kicsit túlzásnak érzem én is a te esetedben.
Mindettől függetlenül nem a kőművesnek, vagy a vastelepen levőnek kell hinni, hanem a statikust kell megkérni, hogy nézzen rá a számitásaira, nem-e felelne meg 6-os vasalás. Ha számitógéppel dolgozott (99%), akkor ez pár perc csak.
Szerintetek 100-as szigmáju talajnál Egy 155nm-es betonfödémes 1 szintes háznál szükséges a 8-as dupla vasháló?
A kőművesem azt mondja, hogy a 6-os is elég lenne duplán, de a statikus szerint kell a 8-as.
A vasháló nélkül 2,4t vas van az alapban tervezve. Amikor kérek ajánlatot a vastelepen csak csodálkoznak, hogy ennyi vas kell az alapba. Itt az eladásra épített házakban szimpla 8-as vas van 15cm, de az olcsóbb változatokban 20cm osztásokkal.
Egyik ismerősömnél Horvát mészkővel van burkolva részben a kocsi beálló. Igaz csak dekorációs célt szolgál és olyan 50cm széles csíkok vannak belőle rakva olyan 8-10méter hosszan. A kivitelezését magam is láttam és ott fagyálló flex ragasztóval ragasztották le a betonra. A fugázást pedig weber terranova alapvakolattal csinálták és minden vödör anyaghoz kevertek 1-1,5 fangli cementet. Ha színezni szeretnéd a fugát (náluk megcsinálták) akkor oxidfestéket kell beletenni igény szerint. 5 vagy 6 éve van meg nekik a burkolás azóta semmi baja nincs, pedig kocsik járnak rajta.
Én a szomszéd felé szigetelést úgy kezdeném, hogy átmennék hozzá egy übeg borral és egy tálca gőzölgő sütivel. Majd mondanám neki, hogy: Figyelj má' szomszéd! Megengednéd, hogy szigeteljük felőled a házunkat, mert egyre dágább a fűtés, mert a régi kormány/ mostani kormány (kinek mit kell) úgy felemelte az árakat. Pusztán formaságból a bürokrácia miatt kelle egy hozzájárulás, hogy csak annyi a kikötésed, hogy a munka után takarítsuk el a keletkező szemetet.
Ha bólint, Te gyorsan előrántod a papírt, hogy jéé pont van ilyen nyomtatvány nálam.
Persze olyan amibe finoman le van írva hogy késöbb már semilyen követelése sem lehet.
Elismerem van egy kis átverés szaga a dolognak. De ha jó viszonyban vagytok akkor nem fog úgy sem akadékoskodni, de késöbb ki tudja mi lesz, ha meg rossz a viszony akkor teljesen mindegy.
Kapkodás van, mert idő előtt lelép, megy külföldre és be akarja fejezni. Az a baj, ha ki akarjuk veszegetni a téglákat akkor a fél falat meg kellene bontogatni. (válaszfal) Ment bele víz, ahol vésték ott a másik oldalon jött a vakolat. Ahol villanyt csöveztek szintén. Ha megkopogtatom a tglákat érzem hogy elengedte a habarcs, kopognak. Volt ami kiesett, azt visszarakta.
Köszi! Üvegszálas háló sajnos nem tudom lesz-e, rákérdezek. A padló alá milyen kenhető vízszigetelés kell? Csak most lesznek majd még beépítve a padlóösszefolyók a szigetelés feletti betenba. Ennek a betonnak kellen valami szigeteltnek lenni?
Sziasztok! Fontos kérdésem enne, reggelig döntenem kellene. Holnap vakolnák a falat, egy régi,teljesen szétvert házban. Sajnos a falat úgy szétbarmoták, hogy szinte minden tégla meglazult, az oldalfalak pedig üreges szerkezetűek és ott is kilazítottak egy csomó téglát. (vizes, majd vilanyos,stb) A fürdő vakolásával kezdene a kőműves, és én az épített tusoló falához zsákos, vízzáró vakolatot szeretnék. Szerinte hülyeség, elég lesz majd a folyékony fólia. (csak obi van a közelben) A falra pedig valami erős zsákos vakolatot szeretnék, sokan azt mondják az jobban tartja a falat és nem reped olyan könnyen mint a sima homokos meszes cementes habarcs. Ez igaz? Vonat is megy a ház mellett, és nagyon sok helyen foltokban is kell vakolni. A kőműves esküszik a saját keverésű vakolatjára, nem akar zsákost, szerinte sokkal drágább is. Mi a jobb megoldás? A tusoló falára sima kevert vakolat, vagy obis (ha van olyan) vízzáró, a többi falra pedig szintén választanom kellene. ha zsákos, akkor mire kell figyelni? Előre is köszönöm a válaszokat!
Úgy ígyekeztünk rakni a szerelő betont, hogy körben a falban levő bitumene lemezzel egy magasságban legyen, hogy majd a betonra rárakott szigetelést hozzá lehessen illeszteni a falihoz, viszont a belső válasz falak alatt lejebb van és sok helyen hullámzik lejjebb feljebb.
Szerintem ami a falban van az már sokmindenre nem jó, nagyon vékony is.
Nos a klasszikus példa - a nem szigetelés. Én hogyan csinálnám ?
Ha már megvan az a beton, arra vastag lemez, vagy a régi olvasztott bitumen, csupaszlemez, olvasztott bitumen csupaszlemez. 2 réteg bitumen 21 réteg lemez. Ha a szerelő beton lejjebb van mint afal szigetelése akkor a széleket fel kell hajtani. Először maltarból holkert csinálni - ives felület így jól rásimul a lemez. Ezt vastag lemezzel nem nagyon lehet megcsinálni. Kérdés persze , hogy léteznek e még ilyen anyagok.
Ha a szerelő beton feljebb a fali szigetelésnél van, az mán nagyon rossz.
Örökségből származó régi tornácos parasztházam felújításába kezdtem bele, nem vagyok sajnos szakember, mindent igyekszem most megtanulni.
Szeretnék egy kis szakmai segítséget kérni padló vizszigetelésben:
Konyhában járólap volt, kb 1-2cm-es cementes anyagba rakva, alatta homok van, szobákba simán a homokba voltak rakva párnafák és arra szögelve hajópadló. Jelenleg ott tartok, hogy mindenhol felszedtük a burkolatot és csináltunk 6 cm szerelő betont. A falak alatt van valamiféle bitumenes lap nem túl jó állapotban, és sokhelyen alacsonyabban, magasabban. Szerelő betonra bitumenes lapot gondoltunk vízszigetelés szempontjából, majd erre rá a hőszigetelést.
Kérdésem az, hogy milyen megoldásokat ajánlotok, hogyan lehetne összehozni a beton szigetelését a fal szigetelésével?
Ház abszolút száraz, sehol nem penészedik szerencsére, viszont nem szeretném, hogy felújítás után előjöjjön valahol.
