Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Gondolom, nálad ez a kizárólagos fűtés. A napi 50 kiló elég szép mennyiség. :) Jóval nagyobb lehet a tűztered, a miénkbe atom telepakolva sem fér kábé 10-12 kilónál több egyszerre.
Tavaly ősztől idén májusig nálunk durván 10 mázsa fa fogyott. Plusz az 1,3 mázsa brikett.
A fő ok, hogy éjjelre lejjebb vesszük az összes többi fűtést a házban (1 db gázkonv. plusz 3 db infrapanel, nagy hidegben még egy 400 W-os Adax).
Ha du. rakunk utoljára a kályhába, akkor reggelre annyira hűl a ház, hogy felkeléskor azonnal be kellene gyújtani. Kisgyerekkel oviba rohanás, + kutya-macska etetés+ egyebek, emiatt legalább fél-egy órával hamarabb kéne kelni. ;) Így viszont elég akkor begyújtanom, amikor az ovi, bevásárlás stb. után hazaértem. Felkeléskor csak hétvégén és oviszünetben gyújtunk be. Ezért írom, h. nekünk elsősorban kis plusz kényelem miatt jött be a brikett. A tárolás tisztasága pl. csak addig igaz, amíg a kutya nem rágja szét a zacskóját... :D
Ezt nem értem pontosan. Én a legvadabb hidegben (-20 fok) is csak kétszer rakok a kandallóba 25-25 kg fát, egyszer reggel, meg egyszer délután, vagy este, a ház így is egyfolytában meleg, 21-24 fok között mozog a hőmérséklet. Minek késő este még rárakni?
Nekem fával és brikettel is van kicsi tapasztalatom. Nálunk a brikett a következő dologra vált be: késő este 2-3 db a sima salgótarjáni kályhacsempés kis kandallókályhába. Amíg ez fával történt, addig éjjel fél 1-1-kor kellett rárakni az utsó adagot mondjuk januári hidegben, és reggelre teljesen kihűlt, az égéstér is.
Brikettel 10-11 közt lehetett rátenni, hamarabb mehettem aludni, és reggelre csak a kályha külseje hűlt ki, néha még olyan is volt, h. kis gyújtóssal újra lehetett indítani. Holott szó nincs folytonégő nagyteljesítményű kandallóról.
Napközben, és az őszi-tavaszi szezonban, amikor nálunk elég napi pár órát használni a kályhát, teljesen jó volt az otthon 2-3 éve száradó vegyes fa.
Szóval mind a kettő jó, szerintem lehet ügyesen kihasználni mindkettő előnyét, és így, hogy brikettből csak 1-2 mázsa fogyott, nem lett vészes költség.
Azt állítod te is,hogy a száraz kalodás tuzifa m3-e 800 kg(tölgy,bük)
En is leszámoltam a tuzifa esetében a nedvesség miatt 15%-ot. Te azt állítod,hogy 20 %-ot kell leszámolni.
A nyers tuzifa kalodás 1x1x1,8 m ellenben 1000-1150 kg súlyú.
Vagyis amikor 800 kg-rol írtál már leszámoltad egyszer a nedvességtartalmat. Ezért nem értem,hogy miért is akarod mégegyszer leszámolni?
Irod: "Szoval a fád árához(amivel mindenképen átba..........nak)adjál hozzá még 25%-ot."
De hisz ezt már megtetted azzal,hogy az egy kaloda azaz 1x1x1,8 m tuzifa súlyát száraz állapotban az 1000-1150 kg nyers fa súlyához képest 800 kg-ra csokkentetted.
Akkoz számoljunk.
En veszek 800 kg száraz tuzifát 20000 Frt áron( hasított ,kalodában)
Nem vertek át,hisz kalodás fát vettem.
A 800 Kg tuzifáért én fizettem 20000ft-ot.
A fabriketért te fizetsz 37 500 ft-t,de csak akkor,ha kozel laksz a gyártohoz,ami nem mindenkinek adatik meg,ezt gondolom te is elismered. Ami azt jelenti,hogy országosan ilyen áron fabriketet nem kapsz sehol. Ha pedig az általad megjelolt helyrol kell fuvarozni, akár csak 100 km-re is,ugyancsak megnoveli az árát.
Altalában kereskedelemben legalacsonyabb áron 43-46 ezer forintba,vagy ennél is tobbbe kerul.
De fogadjuk el,az általad említett 37 500ft-os árat.
Akkor az ábra a kovetkezo.
En veszek 20 000 forintért 800 kg száraz tuzifát- azaz tonnánként 25 000 Ft-ért. Te veszel ugyanennyit 37 500 forintért,amennyiben kozel laksz a gyártohoz.
A kulonbség az árban tonnánként 12 500 forint.
Ha egy futési szezonra használok 40 mázsa fát,akkor az árkulonbség a fabrikettel szemben 50 000 ft.
Akkor mi is jo a fabriketbe?Az,hogy ugyanazért a futoértékért egy szezonban 50 000 forinttal tobbet fizetek? Vagy acsomagolás szebb?
Én a brikettel megszívtam 2 éve. Vettem 1t, azaz 10 mázsát próbára, de olyan gyorsan leégett (~2 óra alatt 10-15 kg), hogy nagyja meleg a kéményen ment ki. Mindezt külső levegős, azaz 85% hatásfokú kandallóban minimális levegővel!! Ugyanilyen feltételek mellett az akác 8-10-órán át is égett, izzott ontotta a meleget, akár a nap. Nem tudni, miből volt, a zacskója szerint tölgy-bükk keverék kellet volna hogy legyen, de mivel tüzeltem már mindenféle fával, szerintem inkább nyár és fenyő keverék lehetett.
Brikettel úgy vernek át ahogy akarnak, nem tudni miből van el kel hinni, hogy az, a víztartalma se garantált. A fa ránézésre is azonosítható, mindig úgy kell számolni hogy jó 40% víz van benne (kivéve ha száraz és emiatt össze van repedezve), és egy előre megépített tárolót kell vele megtölteni ami a téli tüzelőt fedezi (ennek ismert a befogadóképessége mázsában és m3-ben is), így is kell hozatni: Ez legyen tele, akkor megvan ... mázsa. Nekem mindig így hozták ki, és mindig megvolt a mennyiség. Egyéb papírok, mérlegjegy stb. sohasem érdekeltek, és ezt előre is közöltem mindenkivel.
A brikett amennyivel drágább annyival többe is kerül vele a fűtés, mint a fával.
Felsorolok Neked pár tüzifa mértékrgységet, és szerintem a feléről azt sem fogod tudni, hogy az pontosan mennyi: -köbméter -méter -erdei méter -űrméter -szórt köbméter -rakott köbméter -kiskalodás -nagykalodás
A mázsa az meg mázsa. Mint már írtam, a tüzifás mindig átba............sz. Rendelj tőle fát, és mondd meg neki, hogy nálad le lehet mérni. Meglátod, soha sem érkezik meg a fád. köbméterben egy korrekt méret van, a kalodás tüzifa, aminek a mérete 1x1x1,8 méter, mert abban van 1 köbméter fa. Azonkívül már megint elfelejtesz számolni. 1 köbméter fa nem egy tonna fa ( csak nyersen ) mindig 1 m3 fáról, és 1 to brikettről beszélsz. 1m3 száraz keményfa az kb 800 kg ( tölgy, bük ) Szóval a fád árához ( amivel mindenképp átba..............nak ) adjál hozzá még 25%-ot, akkor lesz egy tonna. Meg adjad hozzá a vizet, mondjuk még 20%-ot ( 35% nedv fa ) meg add hozzá még a jelenértéket, mondjuk 2 évig szárítod akkor 25, ha egyig akkor 12 %-ot. Szóval: 1m3 fa :20.000.- egy tonna fa: 20.000x1,25=25.000.- Száradás : 25.000x1,2=30.000.- Jelenérték: 30.000x1,12=33.600.- Ha két évig őrzöd, akkor Jelenérték: 30.000x1,25=37.500.- Na most akkor hol van a fa ára? Lehet ám ragozni ezt sokáig, de esetleg néha végig is számolhatnád azt amit írsz. Nem, nem olcsóbb a brikett! Tisztább, lakásban, könnyebben kezelhető, városi, udvar nélküli embereknek egyszerűbb a használata. Nem kiugróan tér el a tűzifától. Aki használja, az mind meg van vele elégedve. Mindenesetre nem mindenki balf............sz aki brikettet vesz, viszont azoknak, akik tűzifát vesznek, a 90%-át biztosan átb.........szák. Nem véletlenül írom ezt, csupán azért, mert már kb.20 éve húzok a faiparban, és sokat láttam, sok tűzifás ismerősöm, van. Mind elmondja ezt, és most figyelj, meg számolj! -15-16 ezer Ft-ért vesz egy m3 tűzifát ( ebben benne van a szállítás is az ő telepére ) -Hasogatja, fűrészeli, autóra rakja, szállítja. -Mindezt szerinted 4000.-ért Vajon egy kis hiányból meg lehet élni? Hát nem . Haszon a kuncsaft átb....sából van. Üdv: OAndorka
Nem kell nedvességméro,hiszen az elmult évben láttam a raktárában a tuzifát. Szerintem,ha már egy évet száradt az is elegendo száraz. De ha valaki nem tartja kelloképpen száraznak,akkor hagyja még egy évet száradni, miután megvette.
Sehol nincs eloírva,hogy ha nyersen tudj megvenni,akkor ki ne hagyja száradni. Ha a szabad levegon szárad,azért nem kell fizetnie,legalább is egyenlore.
Kulonben sem kilora kell venni a tuzifát,hanem m3-re,és akkor nem fizetsz a vizért is,ami benne van.
A világon sehol nem árulják a tuzifát súlyra,csak Magyarországon,mert itt mindennel szélhámoskodnak.Aki tuzifát súlyra vásárol az már elmaradott lehet csak.
Egy raklapnyi tuzifa pedig AFA-val 20 000 forintba kerul,míg egy raklapnyi fabriket 37.500-ba ,de az is csak Debrecen kornyékén,míg a tuzifa bárhol az országban. Azaz nem kell szállítgatni,mint a fabriketet Debrecen mellol mindenhová,mert máshol nem találsz ugyebár 37.500 Ft/raklap áron. Akárhogy is számolsz 37.500 forintért már majdnem két raklapnyi tuzifát vehetsz,akkor minek is vennéd meg a feleannyi mennyiségu fabriketet. Ja azért mert az 15%-val netalán szárazzabb? Na és,vagy hagyod még egy évet állni a tuzifát,hogy mégjobban kiszáradjon, vagy elkonyveled a 15% veszteséget a nedvesség miatt,ami ami a 20 000 Ft/ raklap ár esetében 3000 forint. Azaz még mindig csak 26 000 forintnál tartunk a fabrikettel szemben.
40 mázsa tuzelo esetében ez már 46 ezer forint.
Akkor mitol is elonyos a fabriket,mert egy téli tuzelésre valo mennyiség 46 000 forittal kerul tobbe,mint a tuzifa?
Írtam már soxor, hogy én nem veszek sem fát, sem brikettet. Ha belőlem kell megélni, akkor a tűzifás is, meg a brikettes is éhen hal. Mindamellett a faiparban húzok már vagy húsz éve, nekem nehéz újat mutatni, mint pl. azt, hogy bármelyik tűzifás száraz ( 2 éves ) fát ad el neked. Tűzifásnál még nem láttam nedvességmérőt, de szerintem Te sem. Amúgy láttál már 2 éves száraz tűzifát? Kb olyan szürke, mint az anyaföld. A fehér, barna, sárga az nyers, csak a navíaknak lehet megetetni, hogy száraz. Akkor hidd el, h száraz, ha valaki beleüti a nedvességmérőt ( Tűzifást ilyet nem találsz ) A Bruttó ár pedig Áfá-val növelt árat jelent. Üdv: OAndorka
OAndorka,akkor vegyed a briketet,ha nem drága,mármint egyedul neked az országban,mert mindenki más drágának tartja.
Normális cégek,már csak száraz tuzifát árulnak.Nyerset csak az elvetemultebbje árul labillis gondolkodású vevorétegek számára,ami nem nagy perspektíva.
Számlát meg természetesen kapok.
Mellesleg tuzifa most annyi van apiacon,hogy kényszerszáradásnak van kitéve. Ott áál a raktárakba felhalmozva.
Te pedig számlásan mennyiért is kapsz fabriketet széphazánkban?
Azért érdemes megnézni a nyers tűzifa, és a brikett fűtőértékét. Fele. Így már a brikett sem drága. Mert ugye azt tudjuk, hogy száraz tűzifát nem kapsz, max otthon szárogatod 2 évig. Ha hozzáadod a jelenértéket, akkor lehet, hogy a brikett nem is drága.
Nem akarok okoskodni, de ezt a táblázatot érdemes áttanulmányozni. Egyszer már volt itt:
Bármennyire is hihetetlen, a fa fűtőértéke minimális mértékben (4-5%-on belül) függ a fafajtól, függ viszont, a nedvességtartalomtól (1. táblázat). U % (bruttó nedv. tart) Ha (MJ/kg) 10 14,75 20 13,28 30 10,9 40 9,01 50 7.11
és még ezt is:
Biobrikett Megajoule (MJ) 1 kg barnaszén - barnaszén brikett 18 - 24 1 kg biobrikett(szalmából,nádból) 16 - 18 1 kg földgáz 36 1 kg légszáraz tűzifa 14 - 17 1 kg vastag fenyő 12 - 14 1 kg nyers tűzifa (nedves) 8 1 liter fűtőolaj 40 - 43 1 kg propán 46,3 1 kg bután 45,7 1 kg papírbrikett 10 - 12 1 kWh villanyáram 3.6
Ha jól tudom, ezek mérési eredmények adatai.
igazából a fafaj nem számít ( kg-ban mérve ) inkább a nedvességtartalom.
Akkor maradjunk is ennyiben. Azért összegezném a vitánkat. Egyetértünk abban, hogy a brikett jó dolog. Szerinted túl drága azért, mert a gyártók túl sok hasznot akarnak ( 100% ) Szerintem is drága, de főleg a gyártási költségek miatt. Szerintem sok esetben ( nem midig ) van előnye a tűzifával szemben, szerinted nincs. Szerinted hatósági árasnak kellene, lenni, szerintem jobb a piaci áras. Szerinted a brikettgyárosok zsugori fa..........ok, szerintem tisztes üzletemberek. Szerinted a tűzifa a legjobb megoldás, szerintem a tűzifával mindig átb.......ak . Szerinted a brikettért 2x annyit fizetsz, mint a fáért, szerintem maximum 1,2x annyit ( ha végigszámolod a hőérték, jelenérték számítást ). Szerintem a különbözet az már csak az ÁFA, amit a tűzifásnak soha nem fizetsz meg. Szerinted a brikett soha nem fogja helyettesíteni a fát, szerintem sem. Neked is fontos az utolsó szó, meg nekem is. Hát kb. ennyi. Üdv: OAndorka
Ilyen gyártulajdonos azért kevés van. Van brikettgyáram, k...va olcsón termelek, de k....va drágán akarok eladni, inkább nem adom el, had rohadjon rám a brikett, más-nem tüzelek vele magam, inkább tönkremegyek, de nem elég az 50% profit, nekem 100% kell. Hát azt hiszem ilyen gyártulajdonos kevés van, de ha van, az tényleg tüzeljen maga a brikettjével. Amúgy a brikett sajátossága, hogy nyáron nem kell, mert azt nem kell szárítgatni, mind a fát, mert az télen-nyáron száraz, ellenben télen drágább, mert jobban fogy. Amúgy nem ismerem a külföldi viszonyokat, de lehet, hogy komoly támogatásokat dobnak a gyártónak ( lehet, hogy nem ). Mindamellett megsúgom, hogy ipari termelésben a 20% haszontartalom már igen jónak számít. Üdv: OAndorka
