A Nagy Piramis emlitett kamráját már évekkel ezelőtt kinyitották, még a Nat. Geo. - n is bemutatták. Egyébként ezt a felvételt azóta is leadták már. Iazából semmi különöset nem találtak benne sajnos, csak egy kis üreget, és a behatolással szemben évő oldalon látszott, hogy van ott egy a környezetétől eltérő szinű kőtömb, lap?
Sajnos azóta nem tudok többet, hogy tovább haladtak - e a járatban, vagyis, hogy megnézték volna, hogy mi van mögötte. Dehát ha megtörtént volna valszeg hallottunk volna róla. Namost szerintem nem véletlenül van ott egy lap(?), hanem azért mert talán lehet mögötte valami? Persze nmehogy félreértsd, mert NEM akarok elméleteket gyártani!!!
Namost arról sem tudok többet, pedig szerintem fontos lenne amit a Titkos kamra emlit, hogy a Szfinxtől nem messze van egy homokdomb és elképzelhető, hogy lehet valami alatta. Tehát, hogy ezt megvizsgálták - e már...
A végére - tőlem szokás szerint - egy könyvajánlat, mert nemrég jelent meg Nemere Istvánnak, Az előző emberiség c. könyve. Pl. lehet kapni a www.konybarlang.hu oldalon. Egyébként más témákkal foglalkozik, nem egyiptomi rejtélyekkel.
Engem is nagyon érdekel egy prehisztorikus világcivilizáció létezésének lehetősége továbbá ezzel összhangban, hogy honan erednek az ókoriak. Olvastam Bauval és Hancock ebben a témában írott munkásságát, így ezek eredményei ismertek előttem.
Ezek közül A Titkos Kamra volt az utolsó melyhez volt szerencsém. Tudja valaki kzületek, hogy milyen irányba haladt tovább a könyv témájául szolgáló kutatás? Mert ugye annak nagyjából ott lett vége, hogy ott van a Nagy piramis királynékamrájának déli járata végén található két rézkillinccsel felszerelt kicsi ajtó, mely minden valószínűség szerint egy titkos kamrát rejt. Ott van továbbá a Szfinx két mancsa között kimutatott "anomália" és az egész szobor alatt húzódó folyosó és a mögötte lévő háromszintes kútakna, az ún. "Ozirisz sírja", melyek magában foglalhatják a legendás atlantiszi örökséget, Feljegyzések Csarnokát.
Hogy az események ezen láncolata merre haladt tovább, történt-e előrelépés, erről nem sokat tudok. Igaz, nem kutatam -még- fel az egész világhálót ezügyben, gondoltam megkérdezlek Titeket! Így ha valaki hallott valamit a Gizában zajló lehetséges felfedezések folytatásáról, nagyon hálás lennék ha megosztaná velem és a fórum többi, velem egy cipőben járó, érdeklődő olvasójával! Előre is köszi minden infóért és linkért!
Egyébként azon az oldalon ahol megtaláltam csak egyetlen egy példány volt, de vannak még netes boltok, úgyhogy valszeg elő szokott fordulni máshol is. A "Könyvek a neten" c. topicba egyszer tettem be sok netes bolt cimét, - még "idegen 32" néven - ha valakit még érdekelne, azok között kellene megnézni, hogy van - e még valahol. Sajnos az a baj, hogy ez régi könyv.
Üdv.
Ma a tudósok számára bizonyított ténynek számít, hogy a dinoszauruszok kipusztulásának legfőbb oka egy aszteroida becsapódása volt. A becsapódás nyomán keletkezett krátert a Yucatan-félszigeten találták meg Mexikóban, s ennek átmérője kb. 180-200 km volt. A kráterre egy olajkutató társaság földmérői bukkantak, amikor gravitációs térképet készítettek, és később radioaktív kormeghatározással 65 millió évben állapították meg a kráter keletkezésének az idejét. A kutatások alapján a kérdéses geológiai rétegben a szokásos irídiumkoncentráció százszorosa mutatható ki. Ez kétségtelenül egy égitest becsapódásának a jele, 65 millió évvel ezelőtt.
A becslések szerint a katasztrófa kipusztította a fajok 70 %–át, és a Földön élő állategyedek 99,99 %-át. A tudósok olyan mennyiségű koromra és állati eredetű szénrétegre bukkantak, ami azt bizonyítja, hogy a katasztrófát követő tűzvészben a biomassza 90 %-a odaveszett.
Valószínű, hogy csak olyan kistestű emlősök maradhattak fenn a nukleáris tél, és az azt követő, hideg, sötét félhomályban, mint például a patkányok, cickányok és hasonlók (többek között!). A patkányokról olvastam, hogy egy nukleáris világégésben is fennmaradna a fajuk.
A geológusok szerint az sem véletlen, hogy a katasztrófa idején, a bolygó átellenes oldalán hihetetlen mértékű vulkanikus aktivitás volt megfigyelhető a mai India területén. A földfelszín hasadékain átszivárgó olvadt magma rendkívül rövid idő alatt roppant bazaltláva pajzsot épített fel, a mai Dekkán-fennsíkot.
R.A. Schendeen "Planet X" című könyve is ezzel foglalkozhat, szintén az általad belinkelt oldalon. Engem régóta érdekel a Nibiru, úgyhogy a von mackensen számára ajánlott könyvet már meg is rendeltem! :)
"A könyvből ez a kísérőcsillag elmélet ragadt meg bennem legjobban. Azt viszont nem tudom, hogy a Nemezis-elmélet mennyire számít ma számontartott vagy elfogadott elméletnek?"
A könyvnek ez a lényege, tehát, hogy egy kisérőcsillag számlájára irja az őshüllők kihalását. Sajnos nem tudom, hogy napirenden van - e még ez az elmélet, mindenesetre úgy tudom, hogy ezt a kisérőcsillagot - ha létezik ilyen egyáltalán, - még nem találták meg.
Egyébként ha már az őshüllőknél tartunk, - és nem csak tőled kérdezem Mathy, azért haszálok többesszámot - nem tudtok olyan könyvet amiben az utóbbi évek felfedezéseiről lenne szó? Arról beszélek, hogy az utóbbi kb. 5 - 6 évben rengeteg, korábban nem ismert őshüllőt találtak.
Egyébként lenne egy javaslatom, amit már korábban le akartam irni: Nem kellene az őshüllőkről egy másik topicot nyitni, ha nincs még? Ugyanis szerintem ez legalábbis nem teljesen ebbe a topicba való téma./Nem kell feltétlenül egyetérteni velem, lehet, hogy nincs igazam de a topic cime alapján szerintem ez nem pont ide tartozó téma./
Namost hozzáteszem, hogy valamilyen szinten egyébként engem is érdekelnek az őshüllők is de nagyon keveset tudok róluk.
Most jutott eszembe egy részben mostani felfedezés. A Balaton északi részén mamut maradványokat találtak.
Nem nekem ajánlottad Donald Goldsmith Nemezis A halálcsillag című könyvét, de ez meg van nekem kb 12 éve. 1990-es kiadás van meg a Háttér Lap- és Könyvkiadótól.
Az író 1985-ben adta ki a könyvet.
A könyv több oldalról is elemzi a dinoszauruszok kihalásának az okát. Vita volt/van pl. arról is, hogy a dinoszauruszok hagyományos, hideg vérű hüllők, vagy az óriási méretekből kiindulva félig-meddig meleg vérűek lehettek.
A Nemezis-elmélete feltételezi, hogy a Nap körül rendkívül elnyúlt ellipszis alakú pályán egy kísérőcsillag kering, amelynek a Naptól mért távolsága 25 ezer és 150 ezer csillagászati egység (Nap-Föld távolság) között változik. Napközelben a Nemezis megzavarhatja az Oort-felhő üstököseinek pályáját, amelyek több tízezer csillagászati egység távolságban billiószámra keringenek a Nap körül. Az eltérített üstökösök egy része behatolhat a Naprendszer legbelsőbb tartományaiba, a 0,4 és 40 csill. egység közötti bolygórendszerbe, ahol közülük néhány összeütközhet a Földdel.
A könyvből ez a kísérőcsillag elmélet ragadt meg bennem legjobban. Azt viszont nem tudom, hogy a Nemezis-elmélet mennyire számít ma számontartott vagy elfogadott elméletnek?
Köszi, majd utánanézek. Egyébként bocs, hogy rákérdeztem, mert nyilván megvan itt a neten is a cikk, tehát utána lehet nézni, és fogok is, csak azt hittem, hogy egy kicsit régebbben, tehát pl. az év elején volt,. akkor pedig esetleg már nehezebb ráakadni. /Lehet, hogy naivitás de nem tudom, meddig tartják meg a cikkeiket itt a neten./
Nagyon köszönöm von mackensen a hozzászólásom elismerését. A baalbeki topicban is hasonló módon dícsérted azt a hozzászólásomat, amikor a megalitikus építészek magas szintű méréstechnikai ismereteit ecseteltem.
ez nagyon jó okfejtés volt, és ne felejtsük el, hogy egyiptomban is és dél amerikában is -a hagyomány szerint- tanítók emelték ki a népet az "őskorszakból".
Nem tudom, hogy találtak-e, azt viszont tudom, hogy a kormrghatározás hibája akár 5-10 millio év is lehet.
egy üstökös hatására bekövetkező kataklizma során viszont 1-10 éven belül ki kellett volna hallnia minden dínónak, minden hüllőnek, sőt az emlősöknek is!!!
Ez most kicsit vadul hangzik, de ha nincs kaja, akkor semmi előnyt sem jelent az, hogy te kicsi vagy és melegvérű. mint ahogy a "nukleáris tél" ellen sem jelent semmi védelmet sem a melegvérűség, ha csak nem éppen pézsmatulok vagy sarki-róka vagy.
röviden ennyi arról, hogy szerintem miért nem üstökös becsapódástól pusztultak ki a dinoszauruszok.
A legutóbbi jégkorszak végél is kipusztult egy csomó állat...ráadásul úgy, hogy előtte már tucatnyi jégkorszak-felmelegedés ciklust túlélt...?
Szerintem ez az emberi tényező okán van így...mostanra érett be az a kutató-történész generáció, amely nem íróasztalnál, hanem terepen, és technikával felszerelve esik neki a témának...
Ott van Ballard esete, aki merülései során addig ismeretlen élőlényeket, romokat talált...se nem biológus, se nem régész...a specializált fiatal szakemberek tömege csak most áll igazán munkába...némelyiknek eszébe jut a régi anyagok újrafeldolgozása, és talál is valamit...
Csak nálunk Mo-n egy csomó feldolgozatlan forrás van, mert nincs rá szakosodott ember...
kösz az infot. Arról egyébként tudtam, hogy legalább egy nagy folyómedret kimutattak igy de az eszembe sem jutott, hogy épitményeket is ki lehet esetleg igy mutatni. Pedig valószinüleg erről lehet szó. /Persze nem voltam ott, hogy láttam volna, hogy valóban igy volt - e. :)/
A '80-as évek végén már bemutattak olyan műholdképeket, amiken be lehetett látni a homok "alá"..."
Én is erre gondoltam először, amikor olvastam az Élet és Tudományból J.ZS. cikkéből a Szaharára vonatkozó éghajlati elemzést. Azt nem értettem, hogy ez a Szaharára vonatkozó múltbéli éghajlati bizonyosság miért csak most, 2006-ban vált tudományos ténnyé?
Robert Schoch úgy tudtam amerikai, de persze lehet francia származású. Schoch a Bostoni Egyetem geológia professzora, aki alámerült a japán Yonaguni víz alatti építménynél is, és ő volt, aki először hozott fel tudományos érveket arra vonatkozóan, hogy a Szfinx legalább 7-9 ezer éves. Yonaguninál egyébként szkeptikus a képződmény mesterséges eredetével kapcsolatban.
Az ajánlott könyvedet még nem olvastam. A Hancock-Bauval könyvekből és dokumentumfilmekből ismerem az elmélet elemzéseit.
A '80-as évek végén már bemutattak olyan műholdképeket, amiken be lehetett látni a homok "alá"...ezek erőforráskutató műszerek voltak, a szaharai egykori folyómedreket, ill. a még ma is létező, föld alatti "folyókat" ki lehet mutatni velük...gondolom a nagyobb építmények is kimutathatóak így, vagy légifotózással...
Egyébként még egy dolog, ami azután jutott eszembe, hogy leirtam a véleményemet, hogy nem csak, hogy segitettek az atlantisziak, hanem olvastam olyat is, hogy be is "szivárogtak" Egyiptomba (is), és persze ugye más, - a térségbeli, - népek közé is. /Közép - Amerikába is./
Más: Ha még nem olvastad Robert Schoch francia geológus, A világ piramisainak rejtélye c. könyvét, akkor olvasd ki, érdemes. Egyébként bocs ha volt ez a könyv már téma, de onnan jutott eszembe, mert ő volt az aki először mondta ki, hogy geológiai jelek (komoly esőzés nyomai - amiket Te leirtál,) utalhatnak arra, hogy a Szfinx régebbi mint azt hivatalosan kimondták.
Sajnos az emlitett régészek nem mondták meg, hogy honnan, mi alapján tudják, hogy mi van még a homok alatt pedig engem legalábbis érdekelne a magyarázatuk.
Igen, annyiban mindenképpen alátámasztahtnák a dolgot, ha kiásnának mindent ami még a homok alatt van, mert akkor több épitményen lehetne vizsgálódni és könnyebben, hamarabb el lehetne dönteni a dolgot pro vagy kontra.
Igen, én is hasonlóra gondoltam. Egyiptomban vannak olyan "archaikus" építmények (pl. Ozireion Abüdoszban, Szfinx szobor, Völgytemplom és Szfinx temploma a gízai fennsíknál), melyek több ezer évvel korábban épülhettek, mint a dinasztikus Egyiptom egyértelműen azonosított műemlékei.
A Szahara 7-10 ezer évvel ezelőtt sokkal csapadékosabb volt és kimondottan zöldellő vegetáció volt jellemző. Vannak tudósok, akik azt állítják, hogy az éghajlat szubtrópusi jellegű lehetett. A kellemes éghajlat, sok tó, folyó, erdőségek kedvezhettek egy „megelőző civilizáció” virágzásának, amely összekötő kapocs lehetett a legendás Atlantisz és az 5100 éve történelmileg azonosított, fáraók által központosított egyiptomi civilizációval.
A Szfinxnél kimondottan, de a Völgytemplom épületeinél is láthatóak a vertikálisan ható erózió nyomai, melyek több száz évig tartó esőzésekről is árulkodnak. Lehet, hogy ezek az építmények a cikkben tárgyalt csapadékos időszakból származnak. A piramisok építésére is jobb magyarázatot adna a rengeteg fa és víz jelenléte Egyiptomban.
Arról nem hallottam, hogy a sivatag homokja alatt még piramisok, templomok várnának felfedezésre. De ha igaz, akkor bizonyítékai lehetnek a fenti elméletre.
Lehet, hogy ennek a cikknek a tartalma nem ebbae a topicba való de esetleg elképzelhetőnek tarom, - és lehet, hogy ez már a sci-fi kategória - hogy esetleg egy fejlett civilizáció képviselői /atlantisziak?/ segitettek másoknak letelepedni egy adott időszakban, a mikroklimát tekintve számukra megfelelő helyre.
