Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Tudja a rák. De ez furmányos dolog lesz. Emberünknek sok a haja, ami nem jellemző az egyiptomiakra. Furcsa a kard, mert nem egyenes, hanem a markolatnál megtörték az egyenes vonalát, mint a későbbi pusztai lovas nomádoknál, a penge viszont a csúcs felé szélesedik. A talapzaton lévő állatbőr imitáció alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy az argonauták egyike, Iaszón vagy Heraklész, már csak azért is, hisz a visszaút során eljutottak Libüa homokos partjaihoz.
Szia! Figyelj csak , nézd meg a földrajzi felfedezések topicjában a képes feladványt,ami szerintem egy egyiptomit ábrázol (fáraó ) ! Mi a véleményed ? megközelítheted te is haditechnikai szempontból.
Nos az tény, hogy kétkezes volta miatt körülményes volt a használata, illetve ebből kifolyólag használója védtelenebb is volt, de mindezek ellenére a dákok komoly sikereket értek el Burebista uralkodása alatt a pannóniai keltákkal, majd Decebalus irányításával a rómaiak ellen, amint ezt korábban a Legio I Adiutrix bemutatásának első részében is ecseteltem (folytatása lassan jönnni fog, csak nagyon kevés az erre fordítható időm).
Én nem tudok róla , pedíg sok külföldi hagyományörző honlapot láttam már. Mindenesetre 275 - ben kiürítették Dacia provinciát. Véget ért egy közel 170 éves római uralom elsőként a provinciák közül. És a lakosság nagy részét Moesiaba telepítették át. Sajnos nem tudta Róma a hátországot megvédeni ennél a provinciánál. Ez földrajzi helyzetéből is adódott. 106 - 107 - ben Traianus császár két hadjáratban tudta csak legyőzni Decebal Dák király seregét. És elfoglalni fővárosát Sarmizegetusát. Később ez lett a provincia székhelye. A hadjáratnak legfőképp két oka a betörő határmenti támadások megszüntetése és a bányák elfoglalása ( pl. arany ). Traianus az első hadjárat után visszavonult a Duna mögé áttelelni Pannoniába, maj következő évben két részre osztva seregét bekerítette és megostromolta a Dák fővárost és csak ekkor tudta elfoglani. Sok embert megöltek a többieket eladták rabszolgának. Ez volt az utólsó nagyobb tömegű rabszolga amit egy hadjárat során szereztek a rómaiak. Bocs hogy elkalandoztam. Csak a lendület.
Mire gondolsz konkrétan? A lényeget leírtuk. Még annyit esetleg , hogy a rómaiak a különböző fegyverek ellen használhattak kiegészítő páncélzatot is. Pl. a kardforgató kezükön használtak később a II. sz. ban karvértet is ami az egész karjukat befedő lemezvért volt ,gyűrűkből összeállítva,mint a középkori páncéloknál.
... és a hegye 90 fokos szöget zár be a pengéhez képest. Könnyűszerrel lehetett vele lyukat ütni a teljesen sima felületű sisakokba; ezért kapott keresztpántos megerősítést a cassis.
Ábrázolásokon látható , a barbár Dákok kezében (pl. Traianus oszlopán ) , ez egy kétkezes széles ,görbe pengéjű kard féle szerszám. Állítólag nagyon brutál pusztítást tudott véghezvinni.
Jav.:A hármas katonának az ovális szélű ,felül és alul egyenesre levágott ( a súlycsökkentés végett jellemzően ) scutuma nem az a pajzs,most hogy jobban megnéztem , amit a praetorianusok használtak díszpajzsként. Az a pajzs amit használtak erre a célra, a köztársasági időkből való nagy ovális pajzs ami felül és alul is kerek végű. Olyan amit Caesar idejében még használtak a csatatereken,vagy amit Marius öszvérei tartottak. Ennek a pajzsnak még annyi különbsége van a császárkoriakhoz képest , hogy ennek még nagy ovális nehezebb bronz umboja volt és nem félgömb alakú kerek vasból készült. Még régebben még volt egy hosszanti merevítés is a pajzsokon. Ennyi. A többi áll. A római történeti kézikönyv elején lévő fotó is ilyen pajzsal felszerelt gárdistákat mutat.
Haditechnikai részletességeddel nem vetekszem, mert itt nálad a pont, és meghajlok a tudásod elött. Én inkább történelmi/hadtörténeti oldalról igyekszem a témát vizsgálni, bemutatni.
Az 1/6-hoz annyit tennék hozzá, hogy a sisakon felső részén hosszanti és kereszti merevítése található, mely a dákok igen durva fegyverének a falx-nak "pusztító" hatását volt hivatott csökkenteni.
Nos szerintem: 1. első század vége,második eleje. A sisak első századi tip. a láncing szinte végig hordott volt, a pugio a második században kimegy a divatból ,Trajanus oszlopán már egyet sem látni.A nadrág miatt nem lehet az első század közepénél előbbi,a cipő,miatt sem, a pilum nhezékkel van ellátva ez csak az első század végén jön elő. A cingulum elég erőteljes ,és erősen díszitett,ezért nem lehet a második század elejénél régebbi. A nyaksál csak a lemezpáncél elterjedése után vált elterjedté,tehát nem lehet ezért sem az első század közepénél előbbi ( bár ujabb kutatások szerint talán már előbb a század elején is létezhetett. 2. A centurio első század közepe - második eleje. 3. Ez egy praetorianus cohors katonájának néz ki. Ha nagyon szigoruan nézzük akkor lehet egy legios is ebből az időből,bár már nem jellemző viselet az övé. Az első század vége. A pilum már írtam első század vége, a sisak keresztmerevítős változat és nincs nagy nyakvédő lemeze,tehát nem egyszerű legios sisak. Az ovális pajzs az első század végén leginkább a praetorianus cohorsoknál volt elterjedve,mint dísz pajzs is. Ha jól látom van nyaksála is. Pugio és Szép nagy , díszes cingulumja is van. Caligát hord, valamint térdnadrág nélküli , ami szerint melegebb éghajlaton szolgál. Tehát a császár szolgálatában itáliában szolgálhat. Később a nadrág általánosan el volt terjedve bárhol is szolgált a katona,a caligát pedíg a második század elejére,legalábbis a hidegebb tájakon kiszorította a zártabb cipő. Azonkívűl a kard övön hordott és nem vállszíjon. Ez sem egyszerű legios viselet ebben az időben. 4. A lemezpáncél első század harmadik negyed , bár mint írtam mostanában feltételezik az előbbi bevezetését is.( találtak a Teotoburgi vereség feltételezett helyszínén darabokat ), a lemezpáncélt a harmadik századig hordták,bár ennek a katonának inkább az előbbi díszesebb páncélja van ,még bőrszíjakkal összefogott és nem kampós. A caliga és a pugio, a nagy cingulum is mind ,az első századra datálható. Nadrág nélküli, a sisak nyakvédője még nem annyira mély,mint később. Az itt látható egyenes oldalú pajzs a 40-50 években lett elterjedve és 200 tájáig használták. Az ovális oldalú pajzsot pedíg ami a 3. - asnak van 20 táján , és kb százig volt használatban a harctereken. 5. Ez a centurio Caesar alatt szolgálhatott volna. i.e. első századi. De ha jobban megnézem a sisakja a birodalmi gall ami az i.u. 15 táján megjelent. Ez esetben a sisak az első modellek egyike ami Augustus korára esett, épphogy belefér. Összességében tehát mindenképp az első század eleje- közepe. Az utólsó pedíg ua. mint az első.
Cohortes Praetoriae : A Praetorium , azaz a parancsnoki szállás mellett testőri szolgálatot ellátó alakulatok, praetorianus gárda. A késői köztársasági időkben a római parancsnokok egy cohors praetoria- val rendelkeztek. A philippi csata ( i.e. 42) után Octavianus és Antonius 8000 veteránt sorozott be az egységbe , majd ezt a csapatot egymás között megosztották.A háborúk után Octavianus a maradék ( le nem szerelt ) katonát kilenc praetorianus cohorsba szervezte és egy lovagrendű praefectus praetorio parancsnoksága alá helyezte.Ezen egységekből hármat Rómában , és részben a környékén helyezte el.K.e. 2- ben biztonsági okokból megkettőzte a praetorianus parancsnokok számát. Tiberius alatt került sor (k.u.20) az egységek összevonására Seianus praefectus praetorio irányításával és elhelyezésük a Viminalison ( Róma egy dombja a hét közül ) egy újonnan felépült közös táborban,a Castra praetoria - ban. Alapvető feladatuk a császár személyének biztosítása volt , ezért elvileg mindíg a közelében kelett tartózkodniuk. Folyamatos őrséget biztosítottak a császári palotában , elkísérték az uralkodót utjaira, és részt vettek mindazon hadjáratokban melyben az uralkodó is részt vett. Sőt be is vetették őket,ha kellett. Védelmet biztosítottak a császári családnak is. A kilenc praetorianus egység kiegészülve a cohortes urbanae és a cohortes vigilum kisebb létszámú egységeivel kellően demonstrálta az uralkodó hatalmát a fegyvertelen ( légio nélküli , ebben az időben ! ) Itáliában, ill . Rómában. A testőrgárda idővel óhatatlanul politikai tényezővé vált. A gárda magatartását motíváló tényezők közül az anyagi ,rendre visszatér. Utoljára ( mert többször is előfordult pl. Septimius Severus alatt) és véglegesen Constantinus oszlatta fel a gárdát, és evvel a története véget ér. A gárdában a kilenc cohorsban szolgálók létszáma eredetileg ötszáz főből állt ( cohors quingenaria) így az összlétszám 4500 fő volt. Caligula vagy , Claudius 12-re emelte a cohorsok számát. Vitellius a cohorsokat saját rajnai legioiból ezresre ( cohors milliaria) töltötte fel és 16-ra emelte számukat a polgárháború során. Ezután a háború győztese Vespasianus visszaállította az eredeti létszámot. Domitianus 10-re növelte a cohorsok számát ,ami Septimius Severus Rómába történő bevonulásáig nem változott. Ekkor tíz, ezres cohors került megapapításra így a lélekszáma ekkor tízezer fő volt. A praetorianus egységek lovassággal megerősített ún. cohortes equitatae voltak : egy ötszázas alakulat 380 gyalogosból ( pedites ) és 120 főnyi lovasból ( equites ) , egy ezred ennek a duplájából állt. Szervezeti egységük mely alapján zsoldjukat és egyéb adminisztratív feladatukat vezették a centuria volt. A lovasság egységei a turmae- k voltak . Hozzájuk tartozott még 300 lovas felderítő ( speculatores ) akik a császár különparancsait vitték. A cohorsok élén egy - egy lovagrendű tribunus állt, a centuriák vezetői a centuriok,kik rangban egyenlők voltak. A speculatores élén álló trecenarius centurio viszont rangban felettük állt. Rangban a centuriok és az altisztek között egy századot vagy egy numerust alkotva helyezkedtek el a a praetorium továbbszolgálói a , evocati Augusti-k. A római sereg hierarchiájában az un. Róma városi elitcsapatok élén helyezkedtek el. A szolgálati idő 16 év , tehát rövidebb mint az egyébb seregrészekben és zsoldjuk jóval magasabb is . Mintegy háromszorosát kapta egy legios zsoldjának és kétszeresét a más városi cohorsban szolgáló egységekben lévőknél (pl. vigiles ) . ezeken kívűl plusz egyébb juttatásokban is részesültek. Eredetileg az itáliai polgárok közül toborozták őket , ill. 10 %-ban a legrégebben Romanizált területekről ( pl. Hispánia ). Megemlítem a Cohortes Urbanae ' városi csapatok ' -at is. Rendfenntartó , rendőri csapatok , cohorsainak összefoglaló neve ( ide tartoztak a vigilek, vagyis a tűzoltó cohorsok is ). Ezek Rómában és még két nagyvárosban Lugdunum, Karthago területén léteztek a császárkor folyamán. Ezeknek az egységeknek nem voltak előzményeik ezekkel Augustus eredetit alkotott. Ezekről nem írok többet,ha érdekel valakit még akkor igen.
Akkor pár szót a testőrségről (praetoriae) : A köztársaság idejében nem beszélhetünk valódi testőrségről. Bár megjelenik előképe a Cohors praetoria formájában , amelyről P. Cornelius Scipio Aemilianus Africanus Minor személyes testőrségéről hallunk előszőr,bár az ezzel kapcsolatos említés helye nem egyértelmű , mert lehetne szó ott akár Africanus Maiorról is. K.e. 107 - 50 között az ilyen egységek elsősorban a katonai zendülések ellen védték a hadvezéreket. Rendelkezett ilyennel 62.- ben Pistoriánál C. Antonius Hibrida , 51.-ben Ciliciában Cicero pl. Tudunk aztán egyes vezérek barbár testőrségéről is. Vagy ilyen egysége volt Mariusnak 87.-ben , mikor visszafoglalta Rómát vagy pedíg egy rabszolgákból álló osztaga. Igazán azután Sertorius élt a lehetőséggel a 70-es években. Részben a testőrsé szerepét is betölthették az 50-es években Clodius és Milo bandái , bár ennek inkább a korszak erőszakszervezeteihez van köze. Ami a cohortes praetoriae eredetét illeti , elég keveset tudunk róla. a K.e. 1. sz. közepén azután úgy hallunk róla, mint személyes barátok,ismerősök csapatáról , akik a tartományban a helytartót kísérték. Ez felfogható a császári cohors amicorum előfutárának is. A császárkorban mindvégig , már az első princeps alatt is egyszerre több ( császári testőrség) is létezett egymással párhuzamosan . Folyt köv.
Egyébként e három főistennek szentelt főtemplomot a Tarquiniusok építették és az első két konzul szentelte fel i. e. 509.-ben. Ez egyike volt a mediterrán világ legnagyobb archaikus templomainak( Hossza mintegy 64 m - szélessége 55 m - magassága becslések szerint 40 m ). I.E. 83.-ban tűz pusztítja el.
Kösz,de már megjött . Szóval Jupiter , Juno , Minerva . Nemsokára a legio mint hadseregtest történetéről és a katonai rangokról és beosztásokról is írok !
Szia Valeria , vagy bárki ! Gyorsan kéne tudnom a kapitoliumi állami főistenek az un. triászok , vagy hármas istenség neveit. Jupiter ( J.O.M. ) , Juno , és melyik a harmadik?? Szégyenlem , de hirtelen nem jut eszembe,öregszem. Kezd hasonlítani a topic más topicok találóskérdéseihez.
Az általad is említettre vélhetően nem szívesen emlékeztek a rómaiak Allia és Róma elfoglalása, majd kifosztása miatt. Másikuk a volcae tectosag-ok vezére, i.e. 279 környékén Hellász kifosztójaként vált ismertté, megkísérelte kifosztani Apollón Delphoi jóshelyét is, de rajtavesztett. Serege megsemmisült, ő pedig olyan súlyosan megsebesült, hogy önkezével vetett véget szenvedéseinek.
