Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2004.04.26 0 0 241
Amit te gyártottál FOLYAMATOS áramot(még ha kicsit is) ad? vagy ciklikusan feltöltődik-kisütöd?
Előzmény: JFEry (237)
JFEry Creative Commons License 2004.04.25 0 0 240
B+! Ez van!
:-)
(én ennél nehezebben bekeríthető marhaságokat is tudnék állítani, de minek? Már házas vagyok..:-)

Jelzem, ezek a laikusok magukat kutatómérnöknek, feltalálóknak nevezik...

Az előbb egyébbként a két fém közti galvánfeszültséggel nem foglakoztam eléggé elmélyülten, pedig az adja a kicsatolható feszültséget.
Ha kell belemerülhetünk, de minek?

Előzmény: NevemTeve (238)
JFEry Creative Commons License 2004.04.25 0 1 239
Ha van egy ismertnek vélt jelenség, és azt valaki másnak azonosítja, mint eddig hittük, akkor az a valaki az azonosítása okait is fedje fel. Ha ezek kiállják a vizsgálatok próbáját és be is bizonyosodnak, akkor a jelenség új magyarázata Nobel díj érdemes is lehet.

Addig pedig semmi sem történt. Addig csak szájtépés és hülyeség.

Ha ezt hívod így, hogy "tudatlanságra való törekvés", akkor igazad van.
Mármint, ha a hülyeséget kiabálók, állítók tudatlanságáról beszélsz.

Előzmény: Törölt nick (236)
NevemTeve Creative Commons License 2004.04.25 0 1 238
Off (Borzasztó egy alak vagy, ugye tudod? Jönnek a jószándékú laikusok a semmiből származó energiájukkal, te meg csak azért, mert értesz az elektromossághoz, elrontod az örömüket, mindenféle kiloohmokkal meg ionokkal ;)
Előzmény: JFEry (237)
JFEry Creative Commons License 2004.04.25 0 1 237
Az a dieletrikus-elektrolit dolog számomra teljesen egyértelműen elektrolttal átitatott dieletrikum.

Ugyanis az eredeti leírás selyempapírt ír.
De működik pl. celofánnal és alacsony nyomású technológiás polietilénnel is. Ám PVC-vel stiroflexel már nem.

Hogyan is működik? Van egy jókora belső ellenállású szigetelőnek tűnő rész. Ez a dieletrikum. De ez porózus. Kifene tudná megakadályozni, hogy a porozitása ne tartalmazzon a gyártás során belekerült ionos anyagokat, illetve miként lehetne kizárni, hogy a levegőből ne vegyen fel nedvességet? Jellemzően a terhelt kapocsfeszültség is függ a lemezek összenyomásának mértékétől. (a belső ellenállás változás miatt.)

Ne felejtsd el, itt mikroamperek folynak! (300sec/ 0,1sec : 5mA) Rbe= ~1Mohm
A felület 50*50mm= 25cm2
A papír fajlagos ellenállása 3-30 Mohm*m (ró)
Tehát ennek a papírfelületnek az ellenállása 20Mohm*m fajlagos ellenállással és 0,1mm vastag papírral számolva 800Kohm.
Figyelembe véve a papír ionszennyezettségének mennyiségi és minőségi szórtságaiból adódó, csak parazita elemeket képező részek hatásait, (ezek kifelé hatástalanok) megkaphatjuk a két sorba kötött egység kicsatolható 1- 1,5 milliamperét és 1-2 Voltnyi feszültségét, illetve a tapasztalt 1Mohm körüli belsőellenállást.

Egely szerint Faraday ketrecben is működik.
A mikor mi is foglalkoztunk vele, az oxidréteg egyenirányító hajlama is előtérben került, ami demodulálhatná az elektromos zavarokat. Van is ilyen hatás, mértük is, de ez elenyésző a galván hatás mellett. Két, azonos minőségű, ám az egyik oldalán oxidot tartalmazó lemezt próbáltunk. A megfelelő oldalakat összenyomva adott feszültséget, mely azonban függött a hozzávezető mérőzsinórok hosszától. Viszont így nem töltötte fel a kiegészítő pufferkondit, csak egészen elenyészően.

A galván hatás kimutatására esetleg el lehetne végezni egy a papír összetételének, a fémion diffúziójának az ellenőrző elemzését is.

Teacher!

Feltűnt nekem, hogy Te a személyes empátiádat, érzelmeidet is beleszövöd az általad ismert emeberek tudományos jellegű munkásságának megítélésébe.
Nos!
Ez helytelen hozzáállás. Ettől még nem értékesebb a munkájuk, illetve nem lesznek jobb vagy rosszabb emberek, ha valamit elérnek.

Előzmény: TEACHER (234)
Törölt nick Creative Commons License 2004.04.25 0 0 236
"Mivan, ha a galvánelem működik úgy, mint Szamosközi kondija."

Ez bennem is felmerült. Pont ez a fajta gondolkozás az, aminek lehetősége sem merül fel az "áltomány"-t kiabálóknál. Ez a "viselkedés" (hozzállás)az, amit úgy hívok: tudatlanságra való törekvés. Attól még lehet nekik ebben a kérdésben igazuk is, de a "hozzállás" az, ami az általános...sajnos.

Előzmény: szojuz (230)
TEACHER Creative Commons License 2004.04.25 0 0 235
Bocs, az előző hozzászólásomban van egy durva elírás. A dielektrikum helyett elektrolitot kellett volna írnom.
TEACHER Creative Commons License 2004.04.25 0 0 234
Kedves Ferykém,

A galvánelemek egyik ismérve - ezt bizonyára te is tudod- ,hogy a két fém fegyverzet között valamilyen dielektrikum van. Ez a Szamosközi-féle ketyerénél nincs meg. Ehelyett ott egy teljesen száraz szigetelő anyagot találsz.
Ezt azért merem teljes biztonsággal állítani mert mind az alkotót mind a készülékét több mint tíz éve ismerem. Szamosközi - aki egyébként a Berettyóújfalúi kórház aszisztense - egy végtelen szerény alak aki egyáltalán nem akart reflektorfénybe kerülni. Azt is el tudom képzelni róla, hogy szívesen megosztja a tapasztalatait azokkal akik igazán érdeklődnek a ketyeréje iránt. A telefonszámát nem szívesen tenném közzé a beleegyezése nélkül ezen a fórumon, de ha érdekel akkor neked külön elküldöm. Engem egyedül az érdekelt, hogy a villogtatója működik-e Faraday ketrecben is, ill. olyan helyen ahol a kozmikus és egyéb sugárzásoknak nincs kitéve. Ezt korábban már letesztelték ezért ezt a két hatást ki lehet zárni.

Előzmény: JFEry (233)
JFEry Creative Commons License 2004.04.25 0 0 233
Szerintem is galván elem.
Ettől bukott ki.
Előzmény: szojuz (231)
JFEry Creative Commons License 2004.04.25 0 0 232
További kellemes tapasztalat gyűjtést és a valóság megismeréséhez szükséges kitartást és megfelelő kritikai élt javaslok, kívánok.
Előzmény: szojuz (230)
szojuz Creative Commons License 2004.04.25 0 0 231
Ja, és mi volt a konfliktusod? Kivel? Hol? Mivel kapcsolatban? Egely kibukott? Hol? Mire? Bocs a sok kérdésért! Üdv.
Előzmény: szojuz (225)
szojuz Creative Commons License 2004.04.25 0 0 230
Igen, én ismertem ezt a szerkentyűt néhány éve a Bp. TV-ben egyszer véletlenül láttam. Egely volt ott vendég, megmutatta a kamerának, (tenyérnyi az egész) két mondatot mondott is róla, de aztán betelefonált egy egyetemista, azzal összeveszett (majdnem). Kb. azt mondta, ami az oldalon van írva, bár optimális hőmérsékletről nem beszélt, az csak Szamosközinél van írva. Tényleg megvillantotta a LED-et, mert a képződő feszültséget hagyományos kondiban akkumulálta és egyszer csak kisütötte. Aztán megint töltődnie kellett. Nagyon megragadott akkor, elhittem az egész nullponti energiát, meg mindent, aztán mégsem, aztán megint, de azóta sem hagy nyugodni. Azóta rájöttem már, hogy galvánelemként működik, de már tovább gondoltam. Mivan, ha a galvánelem működik úgy, mint Szamosközi kondija. A folyamatok persze teljesen eltérőek az egyikben az elektrolitban közlekednek a fém ionok, a másikban meg ott van az egész cécó a vákuumenergiával. Mivan akkor, ha ez a vákuumenergia van, és ez határozza meg a galvánelem működését is. Volta már lefocizta a lényeget 1800-ban, csak ott elrontotta, hogy elindult a vizes dielektrikumok felé, mert azok jobb hatásfokot mutattak. Ezek nem olyan strapabírók, problémásabbak is. A vizes dielektrikumból lett a sósvizes dielektrikum, aztán már mindjárt a sósav, kénsav, salétromsav és megérkeztünk az akkumulátorhoz. Minimálisnak tekinthető különbséggel megkülönböztetjük a szárazelemet, amely lemerül, aztán az akkumulátort, ami tölthető és ezek szerint lennie kell még egynek, amely generátorként bír viselkedni, ez pedig a Szamosközi kondija. Az elem, ugye lemerül, az aksiban indukálódik áram, de az is lemerül egy idő után. Itt lenne a helye a harmadiknak, amely nem merül le, illetve ha lemerül, korlátlanul töltődik, indukálódik benne a feszültség. Ezt keresem én. Az elem azért megy tönkre, mert a fegyverzet és a dielektrikum feloldják, így tönkreteszik egymást. Az aksival is majdnem ez van, de az aksi már nehezebben megy tönkre. Ez a generátorféle galvánelem biztos, hogy szilárd anyagokból áll össze, masszív és tartós, idő és korrózióálló, nyomásálló, ütésálló, hőálló és víz alatt is megy, meg a világűrben is és alap esetben egyenáramot ad. Ez a Szamosközi kondija, teljesen világos. Elkeserítően kicsi a hatásfoka, de szerintem az Egelyféle megoldás nem jó, hogy zárjuk be egy hagyományos kondiba az indukálódott áramot, aztán villantsunk. Folyamatos, stabil áram kell, hogy jöjjön belőle! Az anyag biztos, hogy meghatározó, ez már tiszta is, a méretezéssel kísérletezni kell, nem tudom a formának lehet-e jelentősége.
Nna. Mostmár majdnem mindent tudsz az elképzelésemről.
Egyébként meg fellőttek mostanában egy szputnyikot, amelyen van egy műszer, ami állítólag megméri és így a gyakorlatban is bizonyítja a térgörbületeket. Ha a gyakorlatban is megmérik akkor ezen keresztül óvatos becsléssel is várható, hogy a tudós urak eljussanak a térenergia létezéséig, amely a legegyszerűbb ősenergia, minden energiaformának a rokona, kezdete és eredője. Ha az élet is energia, akkor azzal is rokon kell, hogy legyen.

Előzmény: JFEry (226)
szojuz Creative Commons License 2004.04.25 0 0 229
Innen, ha még megvan: www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/volta.html
Előzmény: Törölt nick (228)
Törölt nick Creative Commons License 2004.04.19 0 0 228
Te Szojuz, honnan vetted ezt a Volta-idézetet?
Előzmény: szojuz (222)
JFEry Creative Commons License 2004.04.19 0 0 227
Itten van...
http://www.future-energies.org/vacuumCell.html
Előzmény: szojuz (225)
JFEry Creative Commons License 2004.04.19 0 0 226
Épp a napokban volt ezzel a szarral kapcsolatban konfliktusom....

Szerintem, most már egyészen biztos, hogy valóban nagy belsőellenállású galvánelem, és Egely ezt tudja is.(Ha másért nem, azért mert megmondtam, neki.De szeintem tudta előttem is, és ezért bukott ki ennyire)

Előzmény: szojuz (225)
szojuz Creative Commons License 2004.04.19 0 0 225
Még egyenlőre nem haladok. Szerencse, hogy nincsenek határidők. Az alkatrézek nagyrésze már megvan. Jelentkezhetne valaki, aki csinált már ilyet, hogy sorba kötötte a réz és az alufólia darabokat. Érdekelne lett-e feszültsége, mekkora, stabil-e és tartós lett-e?
szojuz Creative Commons License 2004.01.27 0 0 224
OK. Nekilátok. Majd érteítelek, hogy mit tapasztalok. Üdv
Előzmény: JFEry (223)
JFEry Creative Commons License 2004.01.26 0 0 223
Sok sikert. Ha eltérő eredményt találsz esetleg megoszthatod velem....
Én nem látok benne semmi szokatlant, az ismereteimtől eltérőt.
Előzmény: szojuz (222)
szojuz Creative Commons License 2004.01.26 0 0 222
Hahó, JFEry! köszönöm szépen az információidat, használni fogom őket, különösen a dielektrikumok anyagában voltam tamás. Ha megengedsz egy tanácsot, műszer helyett tesztelgess. Használj fogyasztót, növeld a
kapacitást, keresd a megfelelő elrendezést, anyagot méretezést. Az a jó, hogy valamennyi feszültséget mindenképpen kapsz, csak válogatnod kell. Szerintem nagyon fontos az elrendezés, talán a forma is. Érdekes, hogy a galvánelemeket emlegetted.
Figyeld csak Volta valamelyik beszámolójának részletét: (1800-ban írta)
... A lényeges eredmény, melybõl csaknem az összes többi is következik, egy készülék megszerkesztése lett, amely hatásában, például a karokban keltett érzetekben stb. a leideni palackra, vagy még inkább a gyengén feltöltött elektromos battériákra emlékeztet, amely azonban szakadatlanul mûködik, töltése minden kisülés után magától helyreáll, amely tehát – úgyszólván – korlátlan töltést biztosít, az elektromos folyamra végtelenül hat, azt végtelenül hajtja. Ugyanakkor lényegében különbözik amazoktól, részint folyamatos mûködésében, mi sajátja, részint abban, hogy miközben a szokásos palackok vagy battériák elektrikumoknak (szigetelõknek) tartott anyagok egy vagy több vékony szigetelõ lemezébõl állnak, melyeket nemelektrikumoknak nevezett vezetõk vagy testek borítanak, az új készülék kizárólag néhány ilyen utóbbi anyagból áll, éppen a legjobb, azaz az általános vélekedésnek megfelelõen, elektromos természetük szerint legtávolabbi vezetõkbõl választva. Igen, a készülék, amelyikrõl beszélek, és amely kétségtelenül meglepi majd Önt, egyszerûen több különbözõ fajta jó vezetõ bizonyos módon elrendezett szerelvénye. ...
Én biztos vagyok benne, hogy van lehetőség ebben a dologban. Jön belőle áram, de abban bizonytalan vagyok, hogy honnan jön. Szerintem, hogy nullaponti energia okozza, csak az egyik lehetőség, mert nem biztos, hogy ennek a rendszernek ez a legkisebb energiaszintje. Lehet, hogy hagyományos ionizáció, ebben az esetben a dielektrikum a kulcs, ez biztosítja a folyamatok lassúságát, egyenletességét, de nem hagyja tönkremenni a fegyverzetet és magát a dielektrikumot, mint a savak. De az is lehet, hogy tök más miatt indukálódik. Sajna kevés időm van szerelgetni, ezért hasznosak a te tapasztalataid. Néhány apróságot még átgondolok, beszerzek még néhány alkatrészt, aztán nekivágok (csak legyen időm.)
Szerintem ne fejezd még be! Rendezd sorba a cellákat Volta oszlop módra és fogyasztóval teszteld az eredményt. Értekezzünk, így talán én is gyorsabban haladok. Üdv.
Előzmény: JFEry (221)
JFEry Creative Commons License 2004.01.25 0 0 221
Nem hinném, hogy ez a Szamosközi kondija.

Ha vörösréz-aluminíum fegyverzeteket nyomok össze rossz üzembiztonsággal de akár 5-6 Volt közti feszültségeket is mérek 20MOhmon. De csalóka a dolog, mert a mérőzsinórok, mint antenna összeszedik a térből a szórt zavarjeleket. Ezeket Egyenirányítja a két fém átmenetén kialakuló dióda. Ezt bizonyítja ha erősebben nyomom, az oxidot áttöröm, és megzűnik a feszültség, csak valami néhány 10-100milivolt érintkezési feszültség marad, de ez elenyészik, nem ad tartós áramot. Ha növelem a fémfelületeket az egyenirányító oxidot söntöli a kialakuló, nagyobb kondenzátor, így csökken a kicsatolódó feszültség.

Amikor a könyvbeli leírást alkalmazom, és valami dieletrikumot teszek közé, annak függvényében van, vagy nincs feszültség.
A magasnyomású polietilén, a plexi, a polisztirol semmit. Leginkább a celofán, vagy a papír ad feszültséget, áramot. Ezek töknormális galvánelemet adnak, csak kicsit magas a belsőellenállásuk. Nagyobb összenyomásra ez csökken.

A fegyverzetek vörösréz fólia(0,3) ötvözött aluminium fólia(0,1)
Illetve vörösrézfólia, horganylemez(0,5 cink)

Plexilapok közt összenyomva!
Sík 2*2cm, sík 12*15cm, sík 15*20cm.

Dieletrikum
Celofán(befőző) 0,08mm
Papír( fénymásoló 80grammos
Plexi 1,5mm
Polisztirolcsíkok 0,05* 25mm és 0,02* 18mm
Polietilén fólia (fémmentes) 0,15 és 0,04mm

Miért fejeztem be? Ennyi van benne!
Miért fejeztem be? Mert csalás, vagy félreértés, vagy el van titkolva a lényeg.

A nagy belsőellenállást kompenzálja az elkóval, melyben gyűjti az energiát. Ha az első variációban az elkót, átlépjük egy indukciómentes kondival akkor is lecsökken a feszültség.

Előzmény: szojuz (220)
szojuz Creative Commons License 2004.01.25 0 0 220
Hahó, JFEry! Működött? Jött belőle áram? Minden alkatrészt be tudtál szerezni? Milyen fegyverzetet használtál? Milyen anyagból volt az elektrikum? Mekkora felülete volt a fegyverzeteknek? Milyen vastag volt a fegyverzet? Milyen vastag volt az elektrikum? Milyen elrendezésű volt, feltekert, vagy sík? Miért fejezted be? Ha nem akarsz ne válaszolj minden kérdésre. Üdv.
Előzmény: JFEry (219)
JFEry Creative Commons License 2004.01.24 0 0 219
Hehe!
Éppen most fejeztem be.
Előzmény: szojuz (218)
szojuz Creative Commons License 2004.01.24 0 0 218
Hahó! Bíbelődik valaki a Szamosközi féle kondenzátorral? Lenne hozzá egy két kérdésem, talán neki is hozzám.
rhaurin Creative Commons License 2003.12.30 0 0 217
Royal Institution of Great Britain: Faraday, Michael (1791-1867)

Úgy tünik, Faraday kisérleti jegyzökönyveit máig nem publikálták. Megvannak a Royal Institution of Great Britain archivumában és kutatók számára elözetes megállapodás alapján hozzáférhetök. Mikrofilm-másolat is van, de az is csak ott. Egyébként - szintén külön engedélyjel - másolat is készithetö ott bármiröl.

Előzmény: rhaurin (216)
rhaurin Creative Commons License 2003.12.30 0 0 216
Nem tudja véletlenül valaki, hogy csinálta annak idején Faraday? Mármint hogy mérte ki az egypólusú generátort? Ha ez ilyen strapás, akkor elég nehéz elképzelni.

Mivel forgatta? Milyen fordulatszámon?
Honnan vett jó mágneseket?
Mit használt csúszóérintkezönek? Higanyt?
Hogy mérte meg a milivoltokat? Ugyebár nem sok elektronikus kütyüt árultak akkoriban a boltok...

Kiadták valahol az eredeti kisérleti jegyzökönyveket? Már csupán tudománytörténeti szempontból is érdekes lenne rekonstruálni a korabeli felállást.

BioDio Creative Commons License 2003.12.29 0 0 215
Üdv mindenkinek !
Próbálkozott valaki B a Tértechnológiába 3 , 178 o lévő D.Hamel készülék elkészítésével ?
A készülék házilag is elkészíthetőnek tűnik.
z.p.e Creative Commons License 2003.11.16 0 0 214
A CDROM-ok belsejében elég jó mágneseket találhatsz , bár méretük eléggé kicsi (kb. 5*10mm).
Előzmény: JFery (212)
tere Creative Commons License 2002.05.15 0 0 213
OK. Elfogadom a választ. :)) Nem lehet, hogy egyszerűen a gép nagysága => a forgórész hossza v. átmérője, a korong kerülete határozza meg a keletkezett feszültségszintet? Mert ebben az esetben hiába pókhálózod be minél több vezetékkel, nem lesz magasabb a feszültség.
JFery Creative Commons License 2002.05.14 0 0 212
Kicsomagolom!
A mágneses térben a vezető hosszától is függ keletkezett feszültség: De mindig a csak a külső csúszóérintkező érintési pontja és a belső csúszóérinkező érintési pontja közé eső, és a lehetőleg homogén mágnesestérben lévő geometriailag felrajzolható sugárszakaszon keletkezik a feszültség. A toroidtrafóban a vasmag nem palást, hanem korong felületein elhelyezett tekercsszakaszok szerinti analógiára gondoltam. Azt hittem így képletesebb, és nem gondoltam rá, hogy ez félre érthető! Bocs!

Tere! Vigyázz ne értsd félre, itt nincs mágneses tér változás! A vezető bronz vagy réz korong együtt forog a mágnesekkel és így azok mágneses terével. Ez elég zavaró a működés megértésében de tény.
Csak úgy tudtam a kicsatolható feszültséget növelni, hogy két ellentétes mágneses irányú egységet szereltem közös tengelyre és így a két korong peremein kétszeres feszültség jelent meg. Érdekes, hogy így nem volt szükség a belső csúszóérintkezőkre!

Sajnos a méréseket még nem tudtam pontosítani mert az egyik mágnespár nem bírta a 8000-es fordulatot és szétrobbant! Majd szerzek másikat! Ha van valakinek ötlete honnan szívesen veszem!
Helló

Előzmény: tere (211)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!