Csak rövidülésről beszéltem. Az egyidejűségre ez közömbös mert egyenesvonalú mozgásnál két inerciarendszer között mindig van dilatáció. (gyengébbek kedvéért: ha az irányok egybeesnek, és az inerciarendszerek között sebessgkülönbség van, és az egyikben a két pont távolsága állandó) Forgómozgásnál valóban számít az egyidejűség, de az nem inerciarendszer.
Egyenletes forgómozgásnál az egyidejűség miatt a kör kerülete nem változik, és nincs relativisztikus dilatációja, egyenesvonalú mozgásnál pontosan azért van dilatáció, mert nincs egyidejűség. (megint a gyengébbek kedvéért: gravitációmentes térben) Valaki itt a szakértők között azt mondta, hogy a kör kerülete dilatál.
Tekints egy méterrudat. Az nyilván abban a rendszerben a leghosszabb, amelyikben áll. Legyen ez I0.
Na most, vegyünk egy I1 inerciarendszert, amiben a méterrúd v-vel megy valamerre, és 80 centi. A méterrúd két vége egymáshoz képest áll, tehát megfelel a feltételednek.
Térjünk át egy másik inerciarendszerre, ahol állításod szerint rövidebbnek kellene lennie. Történetesen sikerül I0-t választanunk másiknak. 100cm, puff neki.
Inerciarendszer váltása alatt azt érted hogy az új inerciarendszert feltétlen rá kell kötni a mozgó testre. Pedig nem feltétlen, az újban is lehet sebessége annak a testnek. Itt a bibi köztünk.
Hogy világosan értsd, még egyszer mondom: ha egy inerciarendszerben felveszek két álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz. Ennyire le lehet egyszerűsíteni a defíniciót.
Le lehet, de nem igaz... pontok helyett eseményeket kellene tanulmányozni, vagyis (t,x) párokat (vagy (t,x,y,z) négyeseket). Ha pl a K rendszerben (t1,x1),(t2,x2) események egyidejűek (t1=t2) és térbeli távolságuk x2-x1, akkor egy másik inerciarendszer szerint X2-X1 < x2-x1 teljesül ugyan, csak éppen az események nem egyidejűek, ezért nem egészen világos, hogy mit értünk a távolságukon...
"Ha egy inerciarendszerben felveszek két egymáshoz képest álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz"
Ezzel az "egymáshoz képest" beleerősítéssel már nem áll meg az állításod.
"Mert mozgó testekre is igaz, hogy az inerciarendszer váltásánál relativisztikusan megrövidülnek, nemcsak állókra."
Ez sem igaz. Rövidülhetnek is meg hosszabbodhatnak is, a sebesség függvényében.
A maximumot akkor veszik fel, amikor abban a rendszerben mérjük a távolságukat, ahol mindkét test áll (feltéve, hogy azonos sebességgel mozognak az eredeti rendszerben)
Ha egy inerciarendszerben felveszek két egymáshoz képest álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz.
Mert mozgó testekre is igaz, hogy az inerciarendszer váltásánál relativisztikusan megrövidülnek, nemcsak állókra. Vagyis mozgó testekhez így is válthatok inerciarendszert. Ezt próbáld kifejezni a fogalomrendszereddel, mindjárt látod, mennyivel bonyolultabb lesz.
"Azért nem érted mit mondok, mert mozgó és álló tárgyakban gondolkozol, és szerintem ez megkerüli a lényeget."
Hát ha mozgó tárgyak vannak, akkor aligha lehet a lényeg negkerülése ennek a ténynek a figyelembevétele.
"Ezért kell mindig két oldalról fontolgatnod, hova tegyed a relativisztikus szorzót."
Ez bizony így van. A jó helyre kell tenni. :)
"Hogy világosan értsd, még egyszer mondom: ha egy inerciarendszerben felveszek két álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz. "
Ezt már többször leírtad és senki sem vitatja.
De az egyformány gyorsuló rakéták problémájára ezt a sematikus megfontolást alkalmazva az adott körülmények között rossz eredményt kaptál, amikor ezt mondtad: "Ennek alapján nemcsak az űrhajók rövidülnek meg, hanem a távolság is rövidebb lesz közöttük, és mindegy mi van ott. Méretarányos a kicsinyítés a haladás irányában."
Ha egy inerciarendszerben felveszek két egymáshoz képest álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz.
Mert mozgó testekre is igaz, hogy az inerciarendszer váltásánál relativisztikusan megrövidülnek, nemcsak állókra. Vagyis mozgó testekhez így is válthatok inerciarendszert. Ezt próbáld kifejezni a fogalomrendszereddel, mindjárt látod, mennyivel bonyolultabb lesz.
ne legyünk igazságtalanok, én kaptam egy valódi adatot is: a fényelhajlás a Nap gravitációja miatt 0 fok, vagy általánosságban, a gravitáció nem hat a fényre...
Konkrét és meglepő kijelentés - tehát bírja az igazán fontos felfedezések két jellemzőjét. A harmadikat sajnos nem - nem jól írja le a valóságot... :-)
Azért nem érted mit mondok, mert mozgó és álló tárgyakban gondolkozol, és szerintem ez megkerüli a lényeget. Ezért kell mindig két oldalról fontolgatnod, hova tegyed a relativisztikus szorzót.
Ha inerciarendszerben gondolkodsz, amelyek nem állók vagy mozgók, henem csak sebességkülönbségük van, akkor nincs ilyen problémád. Vedd észre, hogy én mindig inerciarendszerről beszéltem.
Hogy világosan értsd, még egyszer mondom: ha egy inerciarendszerben felveszek két álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz. Ennyire le lehet egyszerűsíteni a defíniciót. Ez megfelel a hosszadalmasan kifejtett négy pontodnak is, és semmi nem hiányzik belőle. Legfeljebb csak annak a megerősítése, hogy a két inercarendszer nem lehet azonos. De szerintem ez felesleges is.
A "navégre" azt jelenti hogy Te csak igazában novembertöl kezdve kapcsolódtál be a vitámba! Olvass az ezelötti 'valami' konkrétumok után! Több mint 2000 hozzászólásom van fent a fórumban. Megértésre ez több mint ami kellene.
valószínüleg ok, csak te nézed rosszul... tkp itt nem levezetünk, hanem konstruálunk, azaz megteremtünk egy formulát, ami eddig nem létezett... tehát ha pl az a peremfeltétel, hogy x=ct, x'=ct' akkor nemcsak x-ct=λ(x'-ct') alakban gondolkozhatunk, hanem pl x-ct=λ(x'-ct')^2 formában is... ne kérdezd hogy miből "következik", mert nem következik semmiből sem...
>>"Milyen kényszerfeltételekhez rendeled ezeket hozzá?" > A folytonotossági egyenletböl meg a kvantált töltésekböl származó > kényszerfeltéletekhez. Ne várj rá itt a fórumban! Navégre, valami kis konkrétum. De miért is nem lehet ezt itt a fórumon?
Preface ................................................................................................... 1 Section 1. Emission of Radiation by Atoms without the Energy Quantum Hypothesis …………………………………………….................... 6 Section 2. The Non-Equivalence of Inertial and Gravitational Mass within a Theory of Gravitational Charges ………………………......... 30 Section 3. A Model of the Unified Field and of the Neutrinos ……………...... 69 Section 4. Principles of Physics ……………………………………………..................... 90 Section 5. The Orbits of Planets Violate the UFF …………………………............ 117 Section 6. Measurement of UFF Violation with Li/C/Pb compared to Al ... 126 Section 7. Treatment of the Fundamental Field with Calculation of Variations ……………………………………………………….......................... 145 Section 8. A Model of the Universe Based on the Unified Field Theory … 172 Section 9. Mi okozza a gravitációt? (Review: What Causes the Gravitation?) ……………………… 185 Section 10.Gravitációs töltések az Egyesített Mező Elméletben (Review: Gravitational Charges in the Unified Field Theory) .. 230 Section 11.Comments ……………………………………………………......................... 273 Section 12.Retrospection ………………… ……………………….……...................... 297 Index ………………………………………………………………................................... 309
(Legalább úgy ahogy a fórum szövegszerkeztöje megengedi.)
"Tétel: Ha egyik inerciarendszerről áttérünk a másikra, akkor minden távolság megrövidül. Itt a hangsúly a minden szón van. Távolság ugye csak mérhető lehet."
Ez csak akkor igaz, ha az adott rendszerben álló tárgyak távolságáról beszélünk.
Mozgó tárgyak távolságára nem igaz. Pedig azok távolsága is mérhető.
"Ne keverjülk meg az átszámításokkal ezt, az természetesen úgy van ahogy mondod."
Nincs szó átszámításról.
Ha két egyforma sebességgel repülő űrhajó távolsága a földi rendszerben L, ami mért mennyiség, akkor az űrhajók rendszerében hosszabb L-nél, nem rövidebb és természetesen ott is meg lehet mérni.
"Megtévesztő, hogy az inerciarendszert általában a mozgó testhez kötjük, és úgy gondolják, hogy csak a test rövidül meg. Dehogy! Az új inerciarendszerben minden tárgy és közöttük minden távolság megrövidül az inerciarendszer sebessége irányában."
Ez így van, ha álló pontok közti távolságról beszélsz. De mozgó pontok közti távolságnál már nem.
Hogy jól értsd, sarkítsuk egy kicsit:
Legyen a két egyforma sebességű repülő, R1 és R2, éppen L távolságra egymástól a földi rendszerben. Ekkor éppen két földi pontnál, P1 és P2, vannak, amelyek természetesen szintén L távolságra vannak egymástól a földi rendszerben.
Viszont a repülők rendszerében a két repülő távolsága L-nél hosszabb, míg a két földi pont távolsága L-nél rövidebb.
"Milyen kényszerfeltételekhez rendeled ezeket hozzá?"
A folytonotossági egyenletböl meg a kvantált töltésekböl származó kényszerfeltéletekhez.
Ne várj rá itt a fórumban! A könyem kész van. Valószinü (de még nem biztos) a két magyar nyelvü review fejezetet fel fogom tenni belöle az internetre is. A könytárakban is meg fogod találni, ha nem akarod megvenni.
Az elméletemben nem 'meggyözöcskéröl' van szó!
Kedves Mungó! Jól mondtam, nem kel hozzátenni semmit. A mérőszalagodat is mindenhova viszed magaddal, emiatt látsz a másik rendszerben mindent ugyanolyan méretűnek. Az inerciarendszerek, ha eltérő a sebességűek, akkor bármelyikből nézve a másikat úgy véljük, hogy ott rövidebb a világ.
Tétel: Ha egyik inerciarendszerről áttérünk a másikra, akkor minden távolság megrövidül. Itt a hangsúly a minden szón van. Távolság ugye csak mérhető lehet.
Kedves Cíprian!
A fennti tételnél csak azt nem tisztáztad, hogy hol lesz minden rövidebb.
Ha ezt úgy érted, hogy amíg az A rendszerben tartózkodsz, addig a B rendszerben találod rövidebbnek a dolgokat, ha viszont áttérsz a B rendszerbe, akkor ott lesz minden távolság rendben és most az A rendszerben lettek rövidebbek a távolságok.
Tehát az áttérésnél magaddal vitt méterrúddal nem történt semmi, azaz nem rövidült meg, csak az A rendszerben maradt kollégák szerint. Szerinted viszont a kollégák méterrúdja rövidült meg a B rendszerből vizsgálva.
Kattints a Startra a bal egérgombbal. A bejövő ablakon vezesd az egeret sorjában: Start-Programok-Kellékek-Rendszereszközök-Karaktertábla
Ha eljutsz a Karaktertáblára, kattints rá a kívánt karakterre, majd alul a másolásra. Ezután menj vissza az Index szövegedre, ott jobb egérgombon egy kattintásra bejövő ablakon van a Beillesztés, erre pedig a bal egérgombbal kattints rá.
>Az elsö dolog volt a Lagrange mutiplikátorok kiszámítása. Oké, milyen kényszerfeltételekhez rendeled ezeket hozzá?
>De a formalizmus komplikált egyenleteit nem lehet itt a fórum szöveg > szerkesztöjével kezelni. Ez erre nem alkalmas, ne is várj rá.
Pedig várok rá. Mit nem lehet ezzel csinálni? Γαβμ például. De ha tényleg _csak_ ez lenne a probléma, nem hiszem h ne tudnád megoldani, lehet más jelöléseket is használni. Végső esetben leírod TeX-ül a képleteket, el tudjuk egy páran úgy is olvasni. Úgyhogy amíg nem győzöl meg az ellenkezőjéről, fenntartom a nullhipotézisemet, miszerint nincsen semmiféle matematikai formalizmus a kezedben, csak dobálózol a "jól hangzó" matek kifejezésekkel.
A kemény MATEK az a variációs elv, amivel vannak számítások. A variációs elv különben egy Hamilton elvböl ered, ami a véges (3,1) dimenziós Minkowski térben van felállítva.
Mellékesen, egy variációs elv stacionáris megoldásaihoz mindig léteznek numerikus közelítések.
Az elsö dolog volt a Lagrange mutiplikátorok kiszámítása. A h(0) = h/387 is innen jött, meg a neutrínók és a magok nagysága. A variációs elv müködik a stacionáris függvények kiszámítására is. Lehet tehát szerkezeteket számítani. Például a hélium atom elektronhéját vagy a magok szerkezetét, energia kvantálás nélkül. De lehet a hidrogén atomot is újra kiszámítani a mágneses mezö jelenlétével, de spin 1/2h és itt is energia kvantálás nélkül.
De a formalizmus komplikált egyenleteit nem lehet itt a fórum szöveg szerkesztöjével kezelni. Ez erre nem alkalmas, ne is várj rá.
"Úgy érted, van egy tele henger papír, meg egy üres henger amire áttekercselik?"
Igen. A mechanikai dolgok most nem érdekelnek, minden ideális, amilyen egyébként nem létezik. A lényeg, hogy a papírnak feszesnek kell lennie, mert csak így tudja húzni a másik hengert. A papír rendszerében miért szakad el a papír, ha a két henger közelebb kellene legyen egymáshoz? (Persze így is feszesnek kellene lennie a papírnak.Trükkös. )
