Na ja, de ő tanulta a ziskolában, csak már nem emléxik rá. A táblázatok sincsenek meg, se a számítások. A kóklerek szoktak ilyen dumával jönni, hogy tanútam az oskolában, de nem mondom el nektek bibí!
Az az igazi kókler aki erre a kérdésre beír egy számot:-)
Oly tág határok között mozog ez, hogy nem tudni mikor melyiket alkalmazzunk. Ez a kérdés hasonló a hőcserélőhöz. Amikor azt mondják ez egy 10 kW-os hőcserélő az lehet 2-25-ig bármi is.
a régiben is kilikad a radiátor, a kollegáim tudnának mesélni róla.
4szintes ház 30éves rad.-ok, leszerelték, meg heggesztették, felrakták, feltölötték kb 2 bar ( nyitott rendszer ) 2 taggal odébb eldurrant, ujra, és volt olyan épület ahova hetente 4 szer jártak, míg fel nem lett mondva a szerződés
"Szóval nem lehet, hogy ezért lyukadnak ki a radiátorok a mai lakásokban?"
A régi lakásokban nem lukadtak ki, a mostaniakban meg kilukadnak? Van egy pár ismerősöm akinek rézcsöves a rendszere, nem lyukadt ki még egyiknek se. És van ahol így megy ez vagy 30 éve.
Lehet hülyeség, de én úgy emlékszem, azt tanultuk kémia órán, hogy különböző fémek, pláne vizes közegben előbb-utóbb megeszik egymást. Vagy nem lehet gáz a rézcső-Vas radiátor kombóval?
Ezt találtam a neten:
A korróziós folyamatok szorosan egybekötődnek elektrokémiai folyamatokkal. Ez a magyarázata annak, hogy a korróziós folyamat felgyorsul helyi elemek kialakulásakor. Helyi elem alatt értjük eltérő elektrontöltésű fémek és bizonyos ionok oldatának, víz jelenlétében történő rövidzárlatát. Ezek a fémek pl. vas és réz. Az érintkezési pontoknál a vas különösen gyorsan korrodál. Az ismert cementáló-reakció során a réz leülepszik a vasra, helyi elemet képezve Cu2+ + Fe ———> Cu + Fe2+.
Az elektronokban gazdag réz felszínén hidrogénionok sülnek ki, hidrogént képezvén 2 H+ + 2 e− ———> H2. Az ily módon, a vason keletkező pozitív többlettöltet minden nehézség nélkül Fe2+-ionként kerül leadásra; a vas zavartalanul korrodál. Mivel a környező víz részben kötetlen állapotban van jelen, ezért hidrogénionokat tartalmaz H2O >><< H+ + OH−. A hidrogénionok a fentebb leírtak szerint reagálnak a fém felszínével. Ebben az esetben is katalizátorként működik a réz. A kötetlen vízből származó OH− ionok vas(II)-hidroxidot képezve tetterősen hozzájárulnak a vas elbomlásához Fe2+ + 2 OH− ———> Fe(OH)2.
Tömören összefoglalva: egy vízvezető rendszer réz komponensei, vegyileg kezeletlen víz esetében felgyorsítják a vaskomponensek korrózióját.
Hmm, nem annyira jó a hasonlat, de a kezemet levágnám, ha egy radiátort flexi csővel kötnèk be... De felesleges ezen vitázni, ha neked jó úgy, akk jó. Csak azèrt a helyedben nem minősítenèm a szakembereket, mert azèrt a többsèg megtanulta iskolában, h flexi csővel nem kötünk be radiátort, ès h pl egy 15-ös csőre hány kw teljesmènyt lehet ráakasztani...
Tuti bem kezdenék bele saját magam a szerelgetésbe, tisztában vagyok a készségeimmel, elég ha tudom hogy nagyjából mit kellene venni majd hívok egy szerelőt és megmondom hogy ez a tervem, írja le mennyit vegyek miből és szerelje össze.
Nincs a szemem a radiátor borításon belül. Az meg hogy neked barkácsnak tűnik egy 8 báros flexibilis cső, csak egy dolog. Te a mosogatót is rézcsővel kötötted be hogy profinak nézzen ki?
Csak óvatosan a kis csőátmérőkkel! Az itt érdeklődők 1.0 userek, tehát ha ész nélkül beépíti a 10-es csövet, akkor elég sok kellemetlenséggel nézhet szembe. Az ilyen vékony csővezetéket csak méretezés után szabad beépíteni, a technológia maximális betartásával.
Tehát a tanács idomuljon a felhasználó képességeihez, mert csak ekkor veszi hasznát. Szerintem! :-)
