És valóban Vértesacsa, az állomásépület közelében a nagy tűzfalas ház árulkodó jel. A szomszéd állomás amiből egy-két másodpercre bevillan egy kép, az Alcsút-Felcsút?
Jó lenne kideríteni a felvétel évszámát is. Ugyebár az M43-asok az 1970-es évek elején-közepén álltak forgalomba. A vonalon forgalmi szolgálat a személyszállítás hetvenes évek végi leállításakor szűnhetett meg. Tehát a felvétel 1973-78 körüli lehet. Ja, és a vasutassapkán az embléma is már az új!
És még valami: a forgalmi iroda belső terében látszik, hogy a jelzők emeltyűi felfelé állnak, mind a négy! Vagyis mindkét irányból szabvány-szabadot mutattak. Forgalmi szolgálattevővel rendelkező állomásokon (megállórakodóhelyeken) ez szokatlan módszer. Nem lehet, hogy azon az állomáson már nem volt szolgálat a film készítésekor, csak a film kedvéért játszották ezt el? Mert mintha a Moldova-könyvben is lehetne olvasni, hogy Vértesacsán a váltókat már 1969 óta nem állították át...
Köszönet a filmért! Szép teljesítmény a látottakból felismerni a helyszínt.
Csak én vagyok humortalan ember? Vagy tényleg ennyire bárgyúak voltak a film készítői? Netán a leendő nézőiket becsülték óvodásszintűre? Ilyen idióta forgatókönyvre pazarolták a dolgozó nép verejtékesen megtermelt pénzét.
Aki nagyon off-nak tatja az elveszett állomásokat, megállóhelyeket (sín most még van), az lesz szíves ugorjon:)
Kicsit kiszínezném azokat a fehér foltokat:
-Mélykúti tanyák: ennek a megállónak a maradványai a 254. szelvényben találhatók
-Bácsalmási tanyák: ez a 372. szelvényben volt, kicsit visszább attól a ponttól, ahol elválik Bácsalmás előtt a régi töltéstől a vaspálya.
-Bácsborsódi tanyák: ~530 -as szelvényben lehetett a díjszabási km szerint, kép nem készült, mert elsuhantunk, mire meglett . (Ha nem a díjszabási km -t vettem volna alapul, akkor az 553 sz. -re taksáltam volna.)
Igazán nincs mit. Holnap ha összejön lövök képet a Bácsborsódi tanyák és a Mélykúti tanyák helyéről (ezeket még meg kell "látni"), Kopolyáról, Konyhadűlőről és a Halasi tanyák helyéről.
Kopolyán és Konyhadűlőn van épület is, igaz utóbbi nem tűnik bakterháznak, de állítólag az volt. Egy nyugalmazott kollégám Harkakötöny helytörténeti írásán dolgozik, ő mondta, hogy hol volt, a Halasi tanyákkal egyetemben. Itt viszont már csak a töltés melletti bozót árulkodik a régi megálló (bakterház) helyére.
Mintha korábban itt (?) is írta volna valaki, hogy a B-lapátfalvai cementgyár kiszolgálása miatt (tengelyterhelés-növelés, ívkorrekvió) vágták le az ívet.
Az 1971-es menetrendben még benne van Mikófalva mint megálló.
"mely egyértelműen azt mutatja, hogy a régi nagyvasútnak a helyére építették a kisvasutat."
Egy 1950-es évek eleji ügyirat is arról tanúskodik, hogy a régi nyomvonalat át kellett adni a Gazdasági Vasút részére, az épületeket viszont nem adták át.
Köszi a válaszokat! Jobban megnézve az ívet, lehet, hogy mégsem áll víz ott, ahol a vonal ment: a pálya régi ívét követve (Csenger felé haladva) ugyanis nekem nem tűnik egyértelműnek, hogy éppen belement az árokba (ill. annak a helyén haladt tovább, átkelve azon a vízfolyáson) inkább mellette. A képet elforgatve jobban látszik, hogy a kettő nincs egymással szemben, jónéhány méter van a az árok és a régi vonal között. Tipp: az árok itt volt, a vonal meg mellett ment, töltésen.
Itt vajon mi lehetett a cél? Az ívek elég szűkek, olyan R250-esek lehetnek, de előtte is - utána is maradt belőlük bőven. Mikófalva viszont elvesztette a vasútját (gondolom a hurok közepén, a rövid egyenes szakaszon lehetett az állomás; valami épület is látszik)