az 50% kitöltéssel szerintem effektív nem lépem túl az eredeti teljesítményét
Nem ;-) nem léped túl. A kétszeres teljesítmény az már több, mint túllépés :-)
A 2szeres feszültség 4szeres teljesítményt jelent, függetlenül attól, hogy effektív vagy csúcsteljesítményt számolsz, és függetlenül attól, hogy a fogyasztód (motorod) az impulzusgerjesztést "integrálja" vagy sem. A 4x-nek az 50%-a pedig még mindig 2x, szóval veszélyben a motorod :-(
Amúgy tetszenek az eddigi mérések, a számított értékek megmutatták, hogy mennyivel jobban gurul a bicaj. Ha csak egy elért sebesség tartása a cél, azon sokat lehet spórolni, mert tényleg sok teljesítmény kell az elinduláshoz/gyorsításhoz (érdemes kiszámolni, 100-200-300W-ok simán kijönnek, tömeg/hatásfok/gyorsulás függvényében).
Pontosan ez lenne a lényeg, hogy ha úgy nézzük hogy a motor integrája a villanyt( és az 50% kitöltéssel szerintem effektív nem lépem túl az eredeti teljesítményét ! ), ugyanakkor alacsonyabb kitöltésnél nagyobb nyomatéka lehetne a motornak. Ebben egyáltalán nem vagyok biztos, nem próbáltam még ki, de remélem a héten lesz időm kicsit kísérletezni egy motorral, max. leégetem kicsit. :-)
az akksipakk feszültségét növelem, mondjuk a motor feszültségének a duplájára, simán sorba kapcsolva az akksikat, és gondosan ügyelek rá, hogy a vezérlésnél a kitöltési tényező semmiképpen nem mehessen 50% fölé
Ebben az esetben a kitöltési tényezőt biztonságosabb lenne 25%-ban korlátozni (Kétszeres fesz -> négyszeres teljesítmény)
Használhatod azt a drótot is söntnek, ha van egy legalább 10A-es műszered amivel "hitelesíted" ! Bár szerintem ahhoz hogy ezeken a kapcsolóüzemű szabályzókon pontosan tudjunk áramot mérni, ahhoz valódi RMS-t mérő műszer kell, vagy valami lágyvasas analóg. De egyik sem megoldhatatlan. :-)
Na most már a sok számítgatás után neki kell látni a megvalósításnak, jövő héten konzultálok Jóska barátommal az áttétel ügyében, aztán meglátjuk mi lesz belőle. :-)
Igazad van, valóban lehet, hogy nem a max. sebességhez tartozik a max. teljesítmény.
Megnéztem a linket, de nem lettem sokkal okosabb. Mondjuk az valóban látszik, hogy nagy áramoknál nem tudja leadni a teljes kapacitást, kérdés, hogy a Ni-xx akkuknál ez hogy van.
Ezek már reális adatoknak látszanak. A tuning előtt ezeket a paramétereket hozta a motorom.
A max 300W-ot csak indulásnál adja le a hub motor (sima DC is így viselkedik), ha emelkedik a fordulat, akkor csökken az áram és a nyomaték. A katalógusba azt írták, hogy 180-300W, tehát végsebességnél (26Km/h) csak 180W a motor leadott teljesítménye. Az utólag beépített motorom akkor adja le az 500W-ot amikor a hub a 180-at. Aztán még ez megfejelve 36V helyet 48V-al. Ezt tippeltem 1500W-ra.
Nagy örömömre neked is ez jött ki. Az áramfelvételt nem tudtam még lemérni mert kellene hozzá egy 100A-es sőnt. Mindenesetre az biztos hogy indulásnál emelkedőn a 40A (2×20A) biztositék elpukkan. Most csak egy vékonyabb vezeték van a helyén.
Az MTB-om kb. 12 éves, schwinn, shimano váltó és fék szintén.
Ez persze csak kettőnk mérései alapján számolt érték, nyilván mindegyik kategóriában vannak rosszabb és jobb bringák is. Az enyém egy full Shimano 600-al szerelt országúti gép, kb. 15 éve ez volt az átlagember számára elérhető csúcs.
Na kiszámoltam az ebringát. Közben észrevettem hogy az én bringám számításánál hibáztam, így kicsit módosultak az eredmények. Nem tudok ide táblázatot szerkeszteni, ezért simán egymás mellé írom az eredményeket. Úgy jön, hogy
sebesség - szükséges bringa teljesítmény - szükséges ebicikli teljesítmény
20km/h - 57W - 96W
25km/h - 110W - 188W
30km/h - 190W - 325W
40km/h - 450W - 770W
50km/h - 880W - 1500W
A számításoknál egyszerűsítettem, így ezek persze nem abszolút pontos eredmények, de mivel eléggé egybe csengenek a gyárilag megadott adatokkal, gondolom elfogadhatjuk. ( A velox.hu -n a 240W-os motorral szerelt bringára 25km/h körüli sebességet adnak meg. ) Kiszámolom még a monti hasonló adatait is. Mindenesetre jól látszik, hogy a súrlódást és a légellenállást csökkenteni nem hátrány. :-)
Már rajzolgatok / számolgatok, de rögtön egy kis gondolatébresztő !
Én a bicajjal kb. ugyanúgy 12 sec alatt lassulok le 35-ről 25-re, DE ! Az ebringával ugyanakkora idő alatt te 1.7x akkora mozgási energiát veszítesz ! Na számolgatok tovább.
"Tegnap azon gondolkodtam, hogy mi a jobb megoldás.
1 - a motor feszültségével azonos feszültségű akkupakkot használok, és a kapacitás bővítését párhuzamosan kapcsolt akksikkal oldom meg.
2 - az akksipakk feszültségét növelem, mondjuk a motor feszültségének a duplájára, simán sorba kapcsolva az akksikat, és gondosan ügyelek rá, hogy a vezérlésnél a kitöltési tényező semmiképpen nem mehessen 50% fölé."
Én mindenkép az első verziót választanám.
A következők miatt: DC motornál a forgatónyomaték egyenes arányban áll az áramerősséggel. Tehát hogy legyen ereje, muszáj átküldeni rajta a névleges áramerősséget.
A feszültség a fordulatszámmal áll szintén egyenes arányban.
A célod gondolom, az hogy az akkumulátoron átfolyó áramot csökkentsd és a motor nyomatékát ne veszitsd el, ezért a két párhuzamos garnitúra jobb választás.
Egy kis számolgatni való.
Próbáltam pontosan mérni, de nem igazán lehetett. Mindig más jött ki.
Ezek átlag értékek, többszöri oda-vissza mérésből.
E-bicikli (motor):
45-40 4s
40-35 6s
35-30 5.9s
30-25 6.1s
25-20 7.2s
20-10 16.8
Lemértem a súlyát is 76+93Kg
MTB (elvileg jobb minőségű):
25-20 8.7s
20-15 8,9s
Tömeg: 15,8+93Kg
Talán tudok segíteni, bár nem roller, hanem "kerékpár"...
Pontos mérésekkel most nem tudok szolgálni, mivel elszállt a gázkarom, és a kedves budapesti viszonteladó úgy néz ki, hogy (finoman szólva) "magasrol tesz" a garanciális kötelezettségére.
Ami viszont már biztos egy régebbi méréssorozatból:
- áramhatárolás van, pont a nagy induló áramok (0-ról gyorsítás) kordában tartása miatt. Nálam 16A körül kezd visszaszabályozni, 22A körül tiltani. Ez a 22A-es tiltás menetette meg a vezérlőt akkor, amikor a trehány kínai szerelés miatt összejött egy szép zárlatom egy esti utazás alatt.
- menet közben az áramkorlát csak nagyobb emelkedőknél szólal meg, egyébként sík úton, 35km/h sebesség környékén 7-10A mellett vígan "robogok". (A nagy szórás oka a "sík" út - nem egészen sík volt, ahol mértem)
A 25 km/h-hoz 83W adódott, miközben a bolti gépek ezt 250W körül tudják. Erre írtam, hogy nagy különbségnek tűnik.
Nem tudom, hogy egy ilyen gyári rollerben a motor 25km/h-nál a maximális teljesítményén jár-e. Nem hiszem, szerintem ott már több minden határolhatja a teljesítményt, pl. az akkuk le bírják-e adni a szükséges áramot, a szabályozón átmegy-e. Én úgy gondolom hogy a nagy teljesítményre inkább gyorsításnál van szükség. Nincsen elektromos rollerem, de ha valakinek van, és van egy jó multimétere akkor végezhetne pár mérést, és azonnal kiderülnének ezek a dolgok.
De örömmel venném ha valaki megmérné egy ilyen rollernél hogy mennyi idő alatt lassul 25-ről 20-ra ( persze jó lenne ha a sebességmérője hiteles lenne ). Ha Isan is elvégzi a két mérést, akkor már biztosan tisztábban látunk.
Mondjuk ha a 8Ah-s NiCd akksit veszem, azt nem csak 1C-vel terhelhetem, hanem sokkal többel. Az ólom akksit elsőre mindeféleképpen elvetettem, szerintem nem erre való. Nézd meg :
Úgy gondolom elméletileg megoldható a DC/DC konverterrel, gyakorlatban viszont biztos hogy sok gond lenne vele. Inkább valami olyasmire gondolnék, hogy jelentősen nagyobb feszültségre kellene tölteni a kondikat mint a motor feszültsége, és a nagyobb feszültségből csinálni a kisebbet. Ezen el kellene gondolkodni, meg utánanézni hogy más hogyan csinálja. :-)
Az biztos hogy a Fet-eket jobban terhelné ha lenne pufferkondi, hisz látszólag kisebb lenne a telep belső ellenállása, de lehet hogy ez jótékony hatással lehetne a nyomatékra, főleg kis fordulatszámon.
Tegnap azon gondolkodtam, hogy mi a jobb megoldás.
1 - a motor feszültségével azonos feszültségű akkupakkot használok, és a kapacitás bővítését párhuzamosan kapcsolt akksikkal oldom meg.
2 - az akksipakk feszültségét növelem, mondjuk a motor feszültségének a duplájára, simán sorba kapcsolva az akksikat, és gondosan ügyelek rá, hogy a vezérlésnél a kitöltési tényező semmiképpen nem mehessen 50% fölé.
Én rádiótávközlésen végeztem, sajnos nem nagyon ehhez a területhez. De kigondoltam egy elrendezést amivel tudnék indikálni. Nyilván egyenletesen terhelni kell a vizsgált motort, ezt egy ventillátor lapáttal fogom megoldani, és akkor már csak fordulatszámot kellene mérni ( mondjuk valami olyasmivel amit a repülő modellezők használnak ) Így össze lehetne hasonlítani a két vezérlés közti különbséget. Mi a véleményed ?
"Nem tudom pontosan milyen gyári gépre gondolsz,..." Amikről itt eddig szó volt. ;) Ami listát írtál teljesítményekről, az az e-motorra vonatkozott, ha jól értettem, tehát erre lehet "rátekerni". A 25 km/h-hoz 83W adódott, miközben a bolti gépek ezt 250W körül tudják. Erre írtam, hogy nagy különbségnek tűnik. Nem az emelkedők, gyorsulás és elvárások miatt említettem, hisz olvastam, mit tervezel. :) Nekem is valami hasonló kell majd, bár nagyobb tömeggel is kibékülnék. A 7,2V-os pack még valóban nem túl drága, bár így az említett 1C-s terheléshez csak 65W adódik. Ez a hatásfokot is számolva nem túl sokat segít (persze a semminél több). Hasonló ólomakkuval sztem 1-2 kg többlet lenne, ez a 80-100 kilós össztömeghez képest nem vészes. Esetleg azt is érdemes bekalkulálni, hogy az olcsó akkuból lehet többet is tartani, így nem kell mindig figyelni a töltöttségre (persze otthoni indulásra gondolok), ill. megfelelő tartóval lehet variálni rövid út és kis tömeg, v. hosszabb táv és nagyobb tömeg közt. Ne érts félre, nem akarlak lebeszélni, kíváncsi vagyok az eredményre.
:-) Azért az hozzátartozik hogy itt most csak tárolt energiáról beszélünk, a megközelítésem nekem sem helyes teljesen. Érdekes lenne kipróbálni egy ilyesmi elrendezést, de mindenféleképpen érdemesnek látszana egy jó nagy kapacitású kondit ( mondjuk pár darab 10000uF-ot, az még olcsó ) párhuzamosan kötni az akksipakkal, valószínűleg érezhető pozitív hatása lenne.
