Köszi, egyedül azt nem értem, hol fúrjam át a csapoláshoz képest a menetes száraknak függőlegesen a szelemeneket, ha mondjuk három menetes száram lenne. Egyszer a bal oldali oszlopnál a bal oldali szelemen jobb oldalát csak, ahol alul túllóg az oszlopon, egyszer a csapolás közepén, tehát mind a két szelement középen, egyszer meg a jobb oldali szelement csak valahol jobb oldalon ami marad a 60 centiből? Vagy a csapolást ne is, csak balra ahogy befér az oszloptól, a többit meg elosztom? Vagy hogy szokták ezt, nem értem teljesen még, de meg tudnám csinálni, ha ezeket tudom.
10 cm az nincs túlméretezve, inkább kevés, de elmegy HA jól van tömörítve alatta a sóder. Tehetsz bele 2 szál vasat fele magasságában, de az nem sokat ér, vagy két-két szálat alul fölül. Ez sokkal többet ér. Az 1 m-kénti kereszt irányú vas az sz.rart sem ér, 30 cm-nél nem érdemes távolabbra rakni. Ha tudsz szerezni, venni átm. 8/150/150 mm-es hálót az volna a legjobb. A beton teherbírása azonos szélesség mellett a vastagság négyzetével arányos. Azaz 10*10=100, 12*12=144, tehát gyakorlatilag a 12 cm vastag teherbírása a másfélszeresse a 10 cm-nek.
Alulról és két oldalról meg kell hevederezni. A repedéseken túl. Több csavarral összefogatni illetve húzatni. Az alulról történő csavarozásra oda kell figyelni, a többi kevésbé izgalmas. A két oldalsó heveder olyan magas legyen mint a gerenda és a két heveder összesen legalább olyan vastag mint a gerenda. Igyekezz, mert látszik, hogy a toldás már unja és egyre gyorsuló ütemben megy tönkre. Célszerű lesz hevederezés előtt vissza-emelni az eredeti helyére.
Az oszlopok viszonylag egységesek, szemre jól tartják magukat. Egyedül a kérdéses elmért szelemen van a belső oldalon berepedve több helyen. Balról jobbra vannak a képek, a másik három oldalán nem látható repedés. Leginkább a toldás aggaszt most, azzal szeretnék valamit most kezdeni először is, aztán a későbbiekben meg majd még át kell gondolnom.
Az oszlop és a szelmen össze kell legyen csapolba. A csap minimális mérete 4x4x6cm. Ha felülről beütsz egy szeget, akkor örök élet és egy nap.
Nade a 10x10-es is reped, mert épületfa. Régen faragott gerendákat használtak, annak benne volt a bele és az ereje is, nyomásra nagyon sokat bírt- ha repedt akkor is.
De a mostaniak össze-vissza vannak vágva (nem úgy, hogy a beléből kiveszi a fosznit, a többiből a gerendát és a colost- hanem csak gerendát vág), idővel úgy megnyílik és elcsavarodik, hogy csak a keresztmetszetének a fele lesz terhelt.
Az jó ács megnézi az anyagot, amikor kásztába van, ha lát egy repedést a bütüben, akkor azt rövid darabokra használja.
De ezzel a sporlós stílusba, ami most megy, le se szarják, hogy mit építenek be.
Igen, min. 12x12 az oszlop, csak legyen szép egyenes és ne legyen benne a bél és ne csavarodjon el.
Elvileg könnyű tetőnek minősül a zsindely miatt ,persze 2 m vízes hó lehet bajt okozhatna ,de a felület sem extrém mert a szélső méretek 3x7 m ,ami a támaszok miatt persze nettó 15 -17 m2 lehet !:-)
Üdv ! Igen szerencsésebb lenne ha legalább 12x12 cm -es lenne ,de persze kéne látni szummában hogy mit is mutat a drasztikus beavatkozás elött ! Remélhetőleg száraz anyag volt a beépítés idején ,és nem repednek hosszába össze-vissza(innen annak tűnik) !:-) Persze léteznek olyan extrém méretezések ,ami kihozná a 50% vastagság növelés szükségességét ,szinte biztos vagyok a rendessen megoldják a toldás védelmét ,a többi résszel az életben nem lesz gondja-baja! :-) Szerintem.
Írtam, hogy a 10x10 nem előtetőnek való oszlop. Látom, nem olvastad el. Nem szeretném most részletesen elmagyarázni, hogy miért. De mérget vehetsz rá, hogy igazam van.
Ha szerinted rendbe van a 10x10-es szerkeszet, azt tartsd meg magadnak, de ne adj másoknak tanácsokat, hogy miként kéne helyrehozni.
Sziasztok! Egy EPS-sel hőszigetelt külső fal végső (látszó) felületét szeretném kialakítani.
A fal egy nagy terjedelmű előtető alatt van, soha nem éri csapódó nedvesség.
Arra gondoltam, hogy picit vastagabbra készíteném a hálózásnál használt ágyazó alapvakolatot és spaklival vagy egy hengerrel enyhén textúráznám a felületét, majd száradást követően valamilyen diszpertizes homlokzatfestékkel adnám meg a végső megjelenését. Azaz elhagynám a dryvitolásnál szokványos legkülső műgyantás nemes vakolatot.
Üdv ! Méretazonos gerendából ,hogy szimetrikus legyen mindkét oldalon megtámasztani (esetleg besüllyesztve mindkét oldli támasztási pontokon ) ,plusz a nagyfelületű alátáttel összecsavarozni és örökös lesz !Én semmiképp sem "barmolnám"szét ,de ez csak egy vélemény !:-)
köszi mindenkinek, idén komolyabb átalakítást nem tudok megoldani, plusz a szarufákra és a falnál lévő szelemenre még rá illetve körbe is van szigetelve, mert a féltető a ház szigetelése előtt készült. Tehát elsőre arra mennék rá, hogy a körülményekhez képest a további romlást megakadályozzam. Aztán később nem tudom, valami alá dúcolással ki lehetne-e váltani 15x15-re az első oszlopokat meg az első szelemeneket teljes bontás nélkül valahogy.
Addig is, ha jól értettem, hogy ha tennék fel két 45 fokos könyököt (kékkel) meg a toldáshoz két menetes szárat (zöld), az anyák alá kifúrt laposvassal (sárga), az valamit javítana? A bal oldalra úgy érzem segítene a könyök, mert legalább alulról támasztaná a szelement, bár az is balra tolná fent az az oszlopot. Viszont ha az egész sarok jobban egy kötésben lenne a menetes szárral, még mindig jobb lenne rendszerben, mint most. Jobb oldalra is tennék már akkor a szimmetria miatt, meg hogy minimálisan az meg jobbra tolja a jobb oszlop tetejét. Azt a tíz centis toldást megfúrhatom két menetes szárnak? Elég kicsi az a rész, de elvileg a meglévő keresztmetszetet már nem annyira csökkentené a két lyuk. Ha igen, 1/3-os osztással mehetnek a lyukak, tehát a toldás széléről 1/3 és 2/3 pontra kerülne a két lyuk, vagy tegyem kintebb?
Az oszlop 10x10-hez való oszloptartón van, vegyi dübeles menetes szárnak látom a rögzítését, amennyire alá tudok nézni, nem egy főnyeremény az sem, de talán elmegy.
Mindig méteres, vagy fél méteres kiosztással kell megtervezni ezeket az előtetőket, hogyha nincs szemüvege az ácsnak, akkor se tudja elrontani.
10x10-es oszlop és gerenda nem elég egy ilyen szerekezethez.
Bontsd le. A szarufákat fel tudod használni, a 7.5x20-ast is, ami a falon van.
Az oszlopokat tisztességesen le kell talpalni, oda való oszlopvasalattal, mert 100%-os, hogy oda is valami vékony szart szereltek.
Én még soha nem láttam sehol készen, 10x10-es oszlophoz való vasalatot.
Körbe lehet öltöztetni az oszlopokat colos deszkával, de szépen megcsinálni nagy munka. De a kidőlést nem oldod meg.
Akkor a szelemenre (gerendára) is fel kell szerelni két colos, a gerenda toldásánál kell két 50x5-ös lapos vas és két menets szár, négy kéne, de nem fér be.
A középső képen látható toldást mutogatni kéne, mint a hozzá nem értés iskolapéldáját. Az, hogy nem az oszlop fölött van toldva az rendben van. Viszont az alsó gerendarész a fölsőn lóg. Nem tudom, hogy szög vagy csavar tartja össze, de hogy arra lehet számítani, hogy a szél, hó, madarak stb. meglazítja. Akkor elhagyja egymást a két rész. Rejtély, hogy miért nem fordítva csinálták. Többi részben nem látok óriási hibát, de kérdezd sr1-t, ő nálamnál sokkal jobban ért a fához.
A 130cm-es távolság az majdnem kétszerese annak, amit a 10-es polikarbonáthoz előírnak a gyártók, leszerelést meg felszerelést évente meg hamar meg fogjátok únni. Nem lenne célszerű besűríteni azokat a "szarufákat"? A jelenlegiek közé még egy-egy, az pont jó lenne.
Lenne egy egyszerű pergolánk, 3x8 méter. A "szarufák" 10x20-asok és 130 cm-re vannak egymástól. Szeretnénk tavasztól őszig legalább egy 3x3-3x4 méteres szakaszon lefedni valamivel, hogy a kerti bútorok ne ázzanak. Arra gondoltunk, hogy vennénk rá polikarbonátot, amit leszednék ősz végén, hogy hó ne tudjon ránehezedni, akkor a kerti bútorok is el vannak pakolva.
A kérdésem az lenne, hogy mi a minimális vastagság, amit érdemes ilyenkor használni, illetve mekkora lejtést érdemes adni minimálisan, hogy az eső le tudjon szaladni róla könnyen.
Kedves fórumozók, ezt már így vettem, akkor nem vettem észre. Mostanában láttam meg, hogy a gerendák nem az oszlop felett vannak csapolva, illetve a gerenda feletti szarufák sem a gerendán vannak. Össze van szögelve a csapolás, kicsit már elvált. Ez a két gerenda van, mindkét oldalon van még egy-egy oszlop a másik végén, ami a képen nem látszik. Olyan 3x7m körül van a féltető, bitumenes zsindely fedéses, 10x10 az oszlop és a gerenda, szarufa 7,5x15-ös. Belső oldalon menetes szárral a falra rögzített 7,5x20-on támaszkodik. A két kérdéses oszlopban most kb. két fokos balra dőlés van (a kép szemszögéből nézve), illetve van valami hajlás a gerendában is a két középső szarufánál. Elmegy így, vagy meg kellene csináltatni? Biztonság kedvéért a szomszédból kitakartam, remélem így is látható.
Nem gondolnám, a vasbeton már l/300 lehajlásnál is reped. Számolható lenne a kép arányai alapján, de fölöslegesnek gondolom. A rugóacél képes elviselni ekkora alapváltozást.
Most látszólag jólvanaz. De ha alámosódik, megdől, stb, ezek előfordulhatnak akkor kárbaveszett minden amit utánna költött rá.
Arról nem is beszélve ha véletlen mégis akárcsak egy tégla is leesik róla és agyonüti a gyereket...
Szóval ha már költeni akar rá akkor úgy van értelme ha az egészet újrakezdi, mint ahogy írták. Feltéve ha nincs alap, ha van akkor én is csak egy jobb tetőt raknék rá.
igen, nem tudod leválasztani. A falazatba a vb oszlop 30x30-as, a falazat 38-as, kivülről szereljük az 8cm-as XPS-t a zsaluba és az öntés után egy nappal se lehet letőrni. Ottmarad egy réteg.
le kell bontani, a teglák teljesen át vannak fagyva, alap biztos nincs elég mély, a disznólaknak sem.
Nem veszélyes bontási sit a tégla és a betontőrmelék, elviszik a szakcégek, kisebb exkavátor két óra alatt végez az alapok kiásával is és a sit felpakkolásával is.
Igazából nemrég költöztünk, s most jutottunk odáig, hogy ezzel is kéne kezdeni valamit.
Rendes kiülő lesz, ezt max arra használjuk ha nagyon esik, vagy gyerek játékokat betenni alá.
Ahogy néztem a klasszik disznóól lett kicsit módosítva, annak az alapjaira épült. Korábban egyébként nyulak laktak benne.
A hátsó rész betonból van, masszív alappal, teljes betonozással. Oda menne balra a tüzifa, jobbra az egyéb kerti szerszámok.
Az első rész alapja föld, de ott ugye kiütném a közelebbi falat, plusz le lesz betonozva az egész.
A falak pedig ahol szükséges megerősítve, plusz le is vakolom normálisra.
A kérdés igazából tényleg csak a tető, mert a többi résszel könnyű mit kezdeni. De már kezd kb körvonalazódni a dolog.
Elbontani nem szeretném, mert mellette is van még folytatólagosan egy hasonló építmény, de az nincs jelenleg használva. (lehet majd pár év múlva jövök tanácsért, hogy mit kezdjek vele :D )
Hallod, bátor ember vagy, ha oda mersz ülni. Nem csak mellé, hanem alá. Én egyiket sem merném. Ha normális tető lesz rajta akkor nem csak a tető fog elszállni, hanem a fal is dől. Azokat az "egyéni" falakat rendbe hozni drágább mint bontani és újat építeni. Amellett abban sem vagyok biztos, hogy kiűlőnek ez a legalkalmasabb része a teleknek. Ha erre teszel normális tetőt az olyan mint az aranylakat a rongytarisznyán. Építs egy kellemesebb helyen egy kiülőt, ne itt. Valami normális építmény kéne, amit nem csak ötletszerűen toldoznak mindenféle anyaggal, ami kéznél van és olcsó.
Okké, kicsit árnyalnám a képet, azt hiszem nem adtam át megfelelően az ügyet.
Így nem megoldást validálnék veletek, hanem javaslatot kérnék, hogyan legyen a tető. :)
Szóval mellékeltem a képeket a rendszerről, plusz az alaprajz még korábban.
A hozzám közelebb levő tégla falat ki akarom ütni, így lesz egy esővédett kiülőm.
Erre szeretnék új tetőt, úgy hogy az eleje betonozva, az ajtó nélküliben tűzifa, jobb ajtósban pedig minden szerszám lesz.
Ezért ahogy látom kétfelé kellene venni a tető ácsolást. Egyrészt lesz a kiülőnek sajátja, ami a köztes falig tart, plusz a fatároló+szerszámosnak. Ezért nem kéne végigküldeni a 7 méteres szálakat, hanem középső falon lehetne toldani, egymás mellett indítani.
A trükk annyi, hogy ezt mindenképpen egyben szeretném fedni. A széleknél a gerendák pedig a falra lennének rárakva, természetesen az üres részek kiegészítve, falazva.
A kérdésem az lenne így, hogy milyen gerendából vagy módszerrel kellene a tetőt összerakni, a korábbi megállapítások esetleg helytállóak e.
Az 5 méteres szakaszra biztonságosabb lenne középre egy oszlopot tenni?
A betonozás mellett egy új ügynek állnék neki, ebben kérném a segítségeteket.
Mellékeltem egy rajzot.
Szóval a projekt szerint a kerti faház-kiülőnek szeretnék új tetőt, mert a régi már romos.
Az új tető klasszik poliészter hullámlemezből lenne egyrészt a súly miatt, másrészt a fény miatt.
A rajzon a fekete vonal az téglafal. A piros helyen nincsen semmi, az alap beton.
Bár van köztes fal (ott kezdődik a fatároló) úgy szeretném megoldani, hogy a tető egyben legyen, lejtés kb 15 fok.
A kérdésem az lenne, hogy a piros részen milyen gerendát kellene használni? Ha nem szükséges, az 5 méteres szakaszon nem tennék be köztes oszlopot.
Úgy általánosságban a tetőt milyen gerendából-tetőlécből kellene összeépíteni?
Én egyébként arra gondoltam, hogy 10x10-es gerenda menne körbe, a piros szakaszon is. Rá 5x5-ös stafni, azon pedig 2,5x5-ös tetőléc, amihez lesz fogatva a hullámlemez.
Ez esetleg megfelelő lehet, vagy teljesen rossz az irány?
Morandi egy viszonylag olcsó megoldást talált ki a híd útpályájának a felfüggesztésére.
Előfeszitett vasbeton tartókat használt. Csak a csomópont a pálya és a tartó között nem volt megtervezve jól.
1967-ban adták át, már a 70 évek elején a mérnökök rájöttek, hogy baj van vele, Morandi azt nyilatkozta, hogy a betont tönkreteszi a sós és szennyezett levegő.
Többszőr megjavították, de a rajta átmenő forgalom egyre nőtt, az olasz mérnökök pontosan tudták, hogy mi a szerkezeti probléma, de a megodásról évekig vitatkoztak, mert annyira drága volt, hogy érdemes let volna egy újat építeni. Pár héttel a balesett előtt egy szakcég rezonánciás méréseket készitett és a szakvéleményezésbe azt kérte, hogy a hídat zárják le.
nem reklamozni akarom a Wilo oldalát de lehet tudnának neked segíteni mivel elgé sok szaki van az oldalukon valamint ingyenes. Én is a minap bukkantam erre az oldalra. Szerintem egy próbát megér.
A vasalásban/vasbetonban úgy látom nagyon képben vagytok, nekem a koszorú-vasalás méretezésénél lennének gondjaim. YTONG falazatról lenne szó, 25cm szélességben és szeretném, ha kivül-belül egységes YTONG felületem lenne, így az elképzelés mindkét oldalon 5 cm YTONG elem lenne - mint peremzsalu és középen így 15 cm széles, 20 cm magas vasbetonnak maradna hely. Ennek a koszorúnak lenne a dolga a talpszelemenek fogadása, viszont csak 5-6méter lenne az a tető-fesztáv, amit fogad, ráadásul 25 fokos tető, úgyhogy az oldalirányú nyomás enyhébb, mint egy meredekebb tetőnél.
Magasságban a koszorúnak a jelenlegi elképzelés szerinti 20 cm gondolom elég, viszont a 15 cm szélességtől tartok, de ezt csak úgy tudnám növelni, ha elengedném az YTONG peremzsalut, így lehetne valamilyen más anyaggal zsaluzgatni, majd később a festőnek összehálózni-glettelni, stb-stb, jó lenne ha elég lenne a 15cm szélesség és akkor ez elkerülhető lenne. Átlagos cserépfedés lenne. Elég 15 cm széles, 20 cm magas koszorú YTONG falazat tetején cserépfedés esetén, max 5-6 méter fesztávnál?
Átm. 16-os vas nem kell. Előírás a szabványban, hogy a nyomott beton magassága nem haladhat meg egy bizonyos százalékot, ez jó vastag lemeznél tűri meg a 16-os vasat.
Erkélyek miatt szoktak meghalni... Talán itt hallottam azt az aranyköpést hogy a tartószerkezetek kegyesek, általában akkor szakadnak le mikor nincs alattuk senki. Nade mikor épp mikor fölöttük vannak? Hát az erkélyek tipikusan akkor szakadnak mikor vannak rajta.
újépítésű házavató buli, kiálltak rá 18-an, 4-en meghaltak:
"Dr. Sudár Miklós ügyvéd szerint egy társasházban főszabályként a szerkezeti elemek közös tulajdonba tartoznak. Tehát maga az erkély a lakás tulajdonosáé, de a tartó- és szerkezeti elemei (így a kőkorlát is) a társasház felelősségi körébe tartoznak – hacsak az alapító okirat másképp nem rendelkezik. Ha viszont egy tartóelem meglazul, meghibásodik, akkor a lakás tulajdonosa köteles ezt jelezni a közös képviselő felé. A ház Baross utca felé eső része (és az a sarka, ahol a baleset történt) 2015-ben volt felújítva. Ekkor statikai ellenőrzés is történt, ahogy néhány évvel korábban is volt hasonló felülvizsgálat a közös képviselő szerint."
-------------------------------------
Teraszokra, erkélyekre van valami spéci előírás? Tehát építéskor a statikusnak kell-e számolnia azzal hogy buli, vagy tűz elöli menekülés stb miatt teljesen megtelik az az erkély ugráló emberrel?
Lifteket eleve úgyszokták tervezni hogyha a fülkébe annyi ember zsúfolódik be ahány csak befér akkor sem szabad leszakadnia..
Amúgy elképedtem rajta hogy micsoda vasalás szükséges egy teraszba most hogy mutogattátok a terveket, átmérő 10-es meg 16-os vasak, ilyen vastag vasakat szerintem nem is látott a házimonolitos ház amiről szoktam itt írogatni, pedig az 100nm2... Bár a francia erkélybe alig volt pár szál vas, az is középen és mai napig állna ha nem buliznak rajta, tehát a házimonolitosnak is bírnia kéne, annál azért több vas van benne, legalábbis addig biztosan amíg nem lesz buli a tetőtérben.. xd
De akkor se recsegés, se rémisztő lehajlás vagy repedés nem volt az omlás előtt hogyha nem menekültek le róla.. szóval hirtelen előjel nélküli omlások lehetnek ezek a betonteraszos esetek...
Nincs gerenda a födém két rövid oldalán, erről szól a videó, ha L nagyobb mind 2- 2.5D, akkor érdemes ezt megcsinálni. L a födém hossz, D a szélessége.
A födém súlya csavarja befele a gerendát, az meg a oszlopokat az egyik oldalon. Vagy tervezel egy külpontos alapozást és oszlopot is, vagy készitesz egy ellensúlyt a födémmel szemben mindkét oldalon.
Ezt amiről az előbb írtam utólag megcsinálni így ahogy az ábrán van gyakorlatilag lehetetlen, ha nincs már ott a gerenda az utólagos erkély figyelembevételével.
Ezen az ábrán a lemez konzolos, de. Gerendában van lehorgonyozva és a gerenda be van vasalva a háta mögötti lemezbe csavarás ellen. Korrekt. Azt állítani, hogy jön a cég fúr x db. lukat a födémbe bármilyen födém is legyen mögötte (ide értve a födémvasalást ismeretlenségét is) az már nem.
"én, ha lehetséges csinálnék szegélygerendát, jobb lenne úgy"
Igazából a szegélygerenda nem is kérdés, az kell és kész.
Ami viszont igazából még mindig kérdéses számomra és nem áll össze a kép továbbra sem:
Azt mondjátok, hogy a konzol felső vasalását minimum 1.3-szoros hosszon be kell kötni a lemezbe vagy akár még hosszabban is. Tehát ha 120cm a konzol, akkor kb 150-160 cm mélyen felül legyen bekötve a lemezbe. Ez teljesen logikus is így elsőre, el is fogadom, nem is akartam én ezzel vitatkozni.
DE:
Rögtön van két példa a "nagyvilágból", aminél a konzol lehorganyzása ehhez képest szinte semmi.
Az egyik egy magyar generálkivitelező csapat referenciavideója, amiben konkrétan 28cm-t befúrva és beragasztva a födémbe készítenek utólag erkélyt.
A másik példa az előbb említett konzolos lemez, ahol csak a gerendába felhajtják a vasakat, szintén 20cm körül van a lehorganyzás.
Nyilván mindkettő magyarázható, mert mondhatjuk, hogy azt utólagos erkélyépítőt pontosan tudták, hogy a födém felül tele van vassal, így gyakorlatilag csak a vas-toldási hosszon fúrtak be és tudnak róla, hogy a födém méretezve van egy ilyen erkélyre.
A másik esetben pedig, ahol csak a gerendába van felhajtva a konzollemez fő vasalása szintén ráfoghatjuk, hogy egy combos gerenda, amit nem tud kifordítani egy kisebb konzol.
Igazából ami engem érdekelt volna, hogy ha úgy van a vasalásom, ahogy írtam (120cm konzol, kb 70-80 cm lehorganyzás a lemezben felül, tegyük fel, hogy további felső vasalással nem számolunk), akkor az "csak nem olyan jó", vagy a "tuti hogy össze fog dőlni" kategória?
"fura, de én a 98777-ben betöltött képen egyértelműen konzolos lemezt látok"
Megmondom őszintén én sem nagyon értettem, hogy ez miért ne lenne konzolos, de nem mertem már visszakérdezni erre is, mivel írta Jenő, hogy részéről téma lezárva...
Csak annyi, hogy a videó neve is az, hogy konzolos födém, illetve itt van egy másik kép a videóból, amikor elkezdi a konzol vasalását mutatni és ott van a címsorban is, hogy "cantilever slab", azaz konzolos lemez:
"személygépkocsikkal használt térkő felületek alatt legalább 30 cm vastagsággal kell számolni. A teherhordó rétegnek fagyállónak kell lennie, el kell tudni vezetnie a csapadékot és végül az egyik legfontosabb, hogy tömöríthető legyen. Erre a célra a legalkalmasabb a kő zúzalék, vagy murva, mert nagyon masszívan tömöríthető, így a későbbi süllyedés kizárt! (Figyelem! A töltő sóder alkalmatlan térkő alépítménynek, mert gömbölyű és nem lehet tömöríteni! Akkor sem, ha olcsó!)"
Murva általában nem fagyálló. Ha jól értettem szabadban lesz. Ott az eső miatt megszívja magát és a fagytól mállik. Terhelés hatására még inkább. Fűtött épület alatt nem izgalmas.
Van 25 cm réteg durva murva le lapvibrátorozva a szinthez még nem elég kellett még 10 cm a tér közepén a szélek 3 cm híján megfelelő magasság. A fuvaros félre értett és hozott 0-4 mm porosat, ráadásul oda buritotta ahova még a durva kellene, mivel nem tudtam hova rakni így szét terítettem 2-3 cm -en az egész területen és belevibráltam a durvába, elég kemény lett, néhol azért kilatszik a durva murva itt ott.
Kéne még nekem 7-5 cm vastag nagyszemű murva réteg réteg, aztán az 5cm agyazó murva réteg.
Mi fog történni ha így fog kinézni a réteg rendem?
Tömör köves agyagos föld, 25 cm nagyszemű murva 3cm 0-4 poros aztán 5-7 cm megint nagyszemű durva és 5 cm agyazó murva és 5 cm barabás téglakő?
Lesz így problémám?
Itt a 0-4 poros rétegre gondolok ami a két nagyszemű murva réteg között van.
Meg amit levibralva napok óta ülepít az eső.
Személy autónak van a placc míg be állok a garázsba, többi gyalogos közlekedést kéne bírnia.
A betöltött ábra nem konzolvasalás hanem egy kéttámaszú lemez vasalása. Az alsó vasak egy része föl van hajtva, mert vasbetonnál nincs egyértelmű csukó, ezért a támasznál negatív nyomaték is keletkezik. Kétségtelen, hogy a kampózás megrövidíti a lehorgonyzási hosszt. Mivel befúrt lukba nem lehet kampózott vasat bedugni (kampózott végét) ezért mélyebb luk kell. Hilti a furat mélységét vasátmérő és betonminőség szerint adja meg. Elsősorban a ragasztó szempontjából. A bekötés hatására a betonban hajlítás keletkezik és olyan mélyen hátra kell vinni a vasakat, hogy a nyomaték megfelelően lecsökkenjen. Vagy vasalással kell fölvenni. Egy szál magában álló (vasalásba fölül be nem kötött) gerendát a konzol úgy lecsavar mintha ott sem lett volna. Rengeteg téves dolgot összeirkáltak itt ebben a kérdésben. Hogy megkérdezi valaki, az nem baj. Az sem, ha nem ért hozzá. Senki sem ért mindenhez, elég ha a szakmájához ért. De vitatkozásuk az meglepő (volt).
A csavarás számítása a legkevésbé egyértelmű, kerülni kell.
"De részemről itt be van fejezve. Elmondtam amit helyesnek tartok, jobban tudod, csinálj amit akarsz."
Nyilván nem tudom jobban és nem is akarom jobban tudni, csak érteni akarnám a dolgokat. Építészmérnök diplomával biztos egyértelmű lenne minden, de egy matematikus diplomával baromi nehezen áll össze a kép, ha "látszólag" egymásnak ellentmondó dolgokba futok.
Egyébként köszönöm a segítségeteket, ha meg nem is világosodtam, arra azért rájöttem, hogy nem is ilyen egyszerű az egész, mint ahogy hittem..
Nincs semmiféle erkély, mint írtam is, ez egy vasbeton födém egy konzollal és az egész egy légtérben, amit csak az egyszerűség kedvéért "erkélyeztünk" le, mert vasalás szempontjából úgy működik.
Vagy adott a mérnök egy extra U vasat, amit be kell kötni az alsó és a felső vasalás közé, csakhogy az 50cm hosszú kell legyen a toldás miatt, ami elég nagy baromság lenne.
Az U vasat nehéz bekötni az alsó vashoz, be kell nyúljon a munkás az alsó vas alá, de még a műanyag távtartó nincs beszerelve a zsaluba (de a kecske be van), így egy feszítővasal fel kell emelje a vasalást és átkösse a dróttal.
Persze értem, nincs is bajom ezzel mert teljesen elégedett vagy a tervekkel csak mostanaban mikor ránézek elég nagy ez a konzol és elgondolkozok, hogy biztos megáll-e majd :D valószínűleg csak túl gondolom
Ez egy egyszerű födém, csak a konzolos rész bonyolítja meg egy kicsit. Ha bonyolultabb lenne az miért lenne jobb? Több vas, több munka. Egyszerűbbet nehezebb tervezni, kivitelezni könnyebb.
Nézd meg még egyszer azt a rajzot, a felső vas le kell legyen pipázva 13 cm (18-as födémnél) és arra kötik a konzolon végigfutó- szegő vasalást.
Másképp nem lehet megkötni a szegő vasalást. Vagy adott a mérnök egy extra U vasat, amit be kell kötni az alsó és a felső vasalás közé, csakhogy az 50cm hosszú kell legyen a toldás miatt, ami elég nagy baromság lenne.
De az alsó vasaláson is szokott lenni egy pipa felfele.
Jelzem, hogy a fiam 2020-ban végezte el az építészeti egyetemet és nem tanították meg vasalni, csak a vasmennyiséget kiszámolni.
Persze volt egy csomó terv is és le kellett rajzolja a vasalást is.:)
Van vasalási terv is, azt most nem rakom be ide. Van alsó és felső vasalas terv külön, mindkettő lényegében fi10/15 halo és a felső hálóban a nagy konzolnal van egy sűrítés és ennyi. + a konzol szele körben Szegő vas. Ezért mondom hogy semmi egyéb extra vasalás nincs benne. Műszaki leírás és statika részen vannak nyomatek ábrák mindkét irányba also felső vasalásra (4 ábra ) meg egy a lehajlasra.
És azok csak a vasmennyiség mghatározására elegendőek. Kell vasalási terv is, amin szerepelnek az alsó és fölső vasalás vasai berajzolva. Többféle stílus létezik, de mindegyikből meghatározható MINDEN egyes vas helye, mérete, átmérője. Ezek az ábrák csak a számolás gépi eredményei, nem vasalási terv. Azt ezekből csinálják.
Én is erkély/födém témában vagyok éppen benne. Most hétvégén készül el a vasszerelés.
18 cm vastag monolit betonlemez aminek körbe 70 cm, egyik irányba pedig 200 cm túlnyúlása van. A 200 cm túlnyúlás még feltámaszkodik 90 cm hosszon a falba vésett horonyba. (képen a barna vonalak jelzik a támaszt)
3D képen a piros födém rész épül, szóval meglévő egyszintes előszoba tetejére (meglévő E gerendás födémre) kerül egy monolit födém aminek a túlnyúlása eléri a meglévő erkélyt (bár ezt már régebben kitárgyaltuk itt)
Szóval az előzőekhez hozzászólva:
18 cm vastagság lesz, fi10 /15 alsó felső vasalás + körbe szegővas. a két méteres konzol konzol felőli oldalán lesz még a felső hálóban sűrítve a felső vasalás pótvasakkal és ennyi.
nincs kampós/pipás vas vagy gerenda vasalás benne
statikus tervezte/aláírta de most így bezsaluzva félig megszerelve elég morbid ez a 2x3 méteres konzol a bejárati ajtó fölött.
Megnéztem a videot. Csakugyan 4 oszlop által tartott egyirányban teherviselő, kéttámaszú gerendákra föltámasztott födémlemez, NEM ERKÉLY. A támaszoknál még a kéttámaszú lemeznél is keletkezik némi befogási nyomaték. Ezért a támaszoknál a fővasak egy része föl van hajtva.
Ez nem konzolként van vasalva. A négy (feltehetőleg) sarkán van egy-egy oszlop és két-két oszlop között van egy gerenda. Ebbe lemezvasalásként be van kötve egy lemez vasalása. Ne keverjük a szezont a fazonnal. De részemről itt be van fejezve. Elmondtam amit helyesnek tartok, jobban tudod, csinálj amit akarsz.
Kezdem elveszteni a fonalat, hogy hol van az igazság..
HILTI szerint pl. egy 12-es vasnál jóval 30 cm alatt van, amit be kell fúrni, de már a 30cm lehorganyzástól is rosszul voltatok, hogy az semmi.
Ráadásul még itt egy példa, ami "elméletileg" tervezett erkély-vasalást tartalmaz, ahol látható, hogy a vas lehorganyzása csupán a gerendáig tart, tehát a lemezbe bele sem szól:
Arról nem tudunk meg semmit, hogy a födémben FŐLÜL milyen vasalás van. Az lenne a legfontosabb. Ha a koszorú nincs vasalással oldalt bekötve a födémbe az kínos perceket tud szerezni. Ha van fölső vasalása a födémnek az sokkal jobb helyzet. Egyébként nem 30 cm-t kell befúrni, mert a fúrás mélysége átmérő függő. HILTI-nek van erre számítási módszere átmérő és betonminőség függvényében.
Ez már sokkal jobb, de a lemezbe amibe beleköt szükséges a fölső vasalás (gerenda). Az, hogy kampózva van jelen esetben elenyésző jelentőségű. Nem a vas, hanem a beton a kérdéses.
"Az erkély fölső vasalása 30 cm után megáll és ott mi lesz az erővel, amelyik odáig eljutott a vasban? Utána számoltam, 2,0m erkélykinyúlás esetén a terhelésekből keletkező húzóerő a betonban meghaladja a beton húzószilárdságát."
Ezt a 30cm-t nem mint cél, hanem mint extrém példa említettem. Illetve, hogy mennyire extrém, azt nem tudom megítélni, de az egyik Budapest környéki kivitelező csapat referenciavideójába is egy ilyen megoldás került:
Említetted, hogy utánaszámoltál 2m konzoltúlnyúlás és 30cm lehorganyzásnak, azt elhiszem, hogy esélytelen.
De mondjuk mit mondanának a számok 120cm konzoltúlnyúlás, 15cm vastag betonlemez és mondjuk 80 cm elhorganyzásra, ahol a lehorganyzás nem egyenes vas, hanem akár U alakban visszafordítva és így nyúlik bele 80cm mélyen a fő lemezbe?
Ha tudod akkor miért kérdezted? Lehet, hogy megáll, némi szerencsével. Függ az erkélylemez vastagságától is. Vastagabb lemez nagyobb súly, de nagyobb teherbírás is. Az erkély fölső vasalása 30 cm után megáll és ott mi lesz az erővel, amelyik odáig eljutott a vasban? Utána számoltam, 2,0m erkélykinyúlás esetén a terhelésekből keletkező húzóerő a betonban meghaladja a beton húzószilárdságát. Olyan betonét ami jobb a házilag kevert betonénál. Végül is nem kell egyszerre sokaknak kimenni arra az erkélyre. Ha mégis, akkor elmondhatják, hogy együtt haltak meg.
Okés amit írsz, de Te magad is mondod, hogy földrengés biztonsági tényezővel is számoltok, illetve ilyen konzol esetén még tető+emelet ráépítés is belefér.
Ha viszont csupán járófelület a konzol, tehát az önsúlyán kívül minimális plusz terhelést kap, akkor is kell ez a 2.3-szoros bekötés??
Az én elméletem az lenne, hogy ha stabilan beleköt a fő födémbe (pl 60-70cm + lekampózás), plusz a fő födém önmagában egy jól vasalt teherbíró szerkezet a konzol többszörös önsúlyával, akkor nehogymár ne bírja el a konzolt - figyelembe véve, hogy sokan utólagos erkélynél csak befúrkálnak a falba és működik minden gond nélkül..
alsó vas fi8-as 15 cm-ként, pipával a két végén - bekötve a gerendába, felső vas fi12-es 15 cm-ként pipával a két végén, átvezetve a gerendán, a hossza a konozol túlnyúlása x 2.3. Repartició alul és felül fi8.
Kb. így vasaljuk a konzolos födémeket is, max. 1.6 méteres túlnyúlással, ha egy fedett terasz kell a ház felé, erre felépítjük a tetőszerkezetet is vagy még egy emeletet, de a koszorút gerendának kötjök meg és a
sarkokon kiengedjük a két gerendát, úgyis kerűl rá hőszigetelés.
De nálunk beszámolják a földrengés biztonsági tényezőjét is.
Hogy ki mit köt fel egy 30cm behorganyzott vasra egy födémre, az az ő dolga...
Én egy 200x150x15 méretű L vasat fúrok fell a koszorúba és a földémbe - 60-70cm befúrva és beragasztva M30-as menets szárat 60 cm-ként- aztán készitek egy három oldalú keretet 120x80x12-es L vasból- felhegesztve a befúrt L-re , arra hegesztem a vasalást, de azt is csak egy max. 1.5 méteres konzolnál.
"Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég."
"Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását."
Kösz a válaszokat, ez így nagyjából stimmel is, DE sokszor látunk olyat, hogy pl. UTÓLAG csinálnak erkélyt, befúrnak a födémbe, nagyon max 30 cm mélyen beragasztják vegyi dűbellel a vasaikat és áll az erkély gond nélkül. Ha ebből indulunk ki, akkor egy egy lépésben betonozott, egyben vasalt és mondjuk az utólag befúrt 30 cm egyenes vas helyett, egy 60cm "kampós" vagy U alakú lehorganyzott vas miért ne fogná meg?
Oké-oké tudom, majd a statikus számol és majd mond valamit, de józan paraszti ésszel, ha egy utólag befúrt erkély megáll (ahol az utólag befúrás miatt egyenes bekötő vasakra vagyunk korlátozva), akkor egy egymenetben betonozott, mélyebben bekötött, hajlított (lefordított kampó vagy akár U alakban visszafordított vas) miért ne fogná meg a konzolt?
"1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?"
Nem gond, ha elfogadod a következményeit. Lemez szabad szélére szerfölött ajánlatos alul /esetleg fölül) bordát (gerenda) tenni. A lemez megvasalható, hogy ne szakadjon le, de nagyon szomorú lesz, ami hatalmas lehajlásban fog jelentkezni. Ha nincs borda akkor sokkal több vas kell.
"
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Konzolnál fölülre kell a vas, mert a fölső a húzott oldal. A beton húzószilárdsága olyan alacsony, hogy csak atomerőműnél veszik figyelembe. (ez a biztonság javát szolgálja erősen!!!, mert olyan nagyok a beton méretek, hogy vas nélkül is bírja) Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szegélygerendát erre az igénybevételre is kell méretezni (némileg csavarás is fennforog). Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását. Bízd a statikusra.
Egyirányban teherviselő vasbeton födémhez kapcsolódó kis konzolos túlnyúlásnál lenne kérdésem.
Lehet, hogy egyből azt mondjátok, hogy "majd a statikus megmondja" és a végeredmény majd előbb-utóbb vélhetően ez lesz, de én még előtte körüljárnám a témát.
Csináltam egy Móricka-rajzot (tudom hogy gagyi a kép, de alul a színekhez odaírnám, hogy mi-mit takar):
KÉK szín: egy egyirányban teherhordó betonlemez
SZÜRKE: a betonlemez alátámasztása/felfekvése, ami most egy téglafal és így látható, hogy a lemez két szélén van csak alátámasztás
SÁRGA: a lemez fő vasalása, nyilván másik irányba is mennének vasak, de ez lenne a teherhordás irányában a fő vasalás
ZÖLD: a konzolosan túlnyúló lemezrész, amit nevezhetnénk erkélynek is, de nem lesz fallal elválasztva, tehát 1 térben van az egész lemez
PIROS: a konzol(erkély) bekötő vasalása, ami a konzol-lemez tetéjében lenne, nyilván itt is lennének más irányban is vasak, de ez lenne a fő vasalás, ami tart
Kérdések:
1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Illetékes Önkormányzat Építési vagy Műszaki vagy valami hasonló nevű osztályán neked mint érintett szomszédnak betekintési jogod van a tervekbe. Ott kell ezt kérni.
Sziasztok. Az e-napló nem világos számomra. Nüj számmal lehet igen. Azonban kinek lehet Nüj száma? Magánember, Kőműves papírral csak? Vagy egyéb alternatíva?. Tehát a házam e- naplózását ki vezetheti? Köszönöm
Ennyiből azt lehet válaszolni, hogy attól függ. Praktikusabb lenne odahívni valami szakembert (tervezőt!) és azt megkérdezni. Ha tetszik a lakás és más baja nincs akkor érdemes ennyit megkockáztatni. Ha vízszigetelési probléma okozza, akkor az nehezen javítható. A vonatkozó építész nyalatkozzon a kiküszöbölés módjáról és költségéről.
Én egy harmadikat javasolnék, bár jó lenne tudni a lábazatod magasságát is. A 2-es verzió, lehajtott szigetelés + rá lefelé még a zsalukövön. Valami olyat kéne csinálni, hogy a terepszint felett van legalább 25-30cm magasságig vízszigetelés, valamint terepszint alá is le lehet menni nyugodtan vele.
Sziasztok! Találtunk egy lakást számunkra jó helyen. Szélső lakás lévén tapasztaltunk penészfoltokat a falak alsó részén, maga a lakás műanyag nyílászárókkal rendelkezik, de nincsenek rajtuk résszellőzők, se klíma nincs. Elég párásnak éreztem a levegőt. Érdemes belevágni a megvásárlásba? Tapasztalatot osztana meg valaki akinek volt ilyen lakással ügye?
Konzolos monolit födém zsaluzásával kapcsolatban kérném segítségeteket.
Lehet van aki emlékszik már volt téma itt, meglévő erkélyt kötünk össze a meglévő földszintes épületrésszel egy monolit födémmel amely konzolja eléri a meglévő erkély konzolt.
A zsalu fából készült már szinte kész is van. 7x15 szelemenek kerültek a falra, méterenként fi16 menetesszárakkal felrögzítve a falra. A menetes szárak átmennek a falon és kívül belül nagy alátétekkel + anyával rögzítve van. Az zsalu további része: oszlopok 10x10 1 méterenként, pallók 5x15 kb 40 cm ként és ezen a deszkázat.
Az ács szerint a szelemeneket is alá kellene támasztani mert a menetes szárak csak annyit tartanak, hogy ne billenjen le a falról..
16-os menetes szár húzásra tud 33kN-t. Én azt gondolom, hogy 18 cm vastag betont meg kellene bírnia de kicsit elbizonytalanodtam. Ha ezt is alá kellene támasztani akkor az kb 10-12 db 10x10 gerendát jelentene pluszban.
Tudomásom szerint 60x60 cm-ig lehet, ha olyan magasan van, hogy nem lehet rajta kilátni normál esetben. El kell menni a helyi építési hatósághoz megkérdezni, mert jogukban áll szigorítani.
A parapet magasságára és az ablak méretére is van előírás. Ha nagyobbra cseréled és a szomszédnak nem tetszik birtokháborításért mehet a jegyzőhöz és kérhet birtokvédelmet. A HÉSZ-ben nézd meg a pontos méreteket.
A fényképek alapján nem túl jó minőségű a beton, darázsfészkes. A boltívnek függőleges és vízszintes támaszereje van, nyomja szét a falakat. Valószínűleg egyre gyorsuló ütemben. "E" gerendás födémet nem láttam a berakott anyagon, de lehet, hogy csak nem vettem észre.
"E" gerenda teherbírására többféle táblázat van. Kibetonozás nélkül, kibetonozva, kettőzve és rábetonozással. Ha a kibetonozatlan teherbírása elég akkor elég. Az más kérdés, hogy mire kerül a járólap. A biztosító minden lehetőséget kihasznál, hogy ne kelljen fizetnie. Koszorú az már csak a szabvány miatt is kell. Gipsz Jakab megbízónak nem kell tudnia, de a tervezőnek és a kivitelezőnek igen, ők nem lehetnek hülyék.
Elég meglepő, hogy egy ilyen jellegű fórumon egy szó sem esik a 2021-es tavaszí építkezési anyagok drágulásáról.
Sajnos világszintű ármozgásokról van szó, 2008-ban volt egy hasonló jelenség, de kb. a jelenleginek a negyede-fele mértékű.
A piacon mindeféle hazugság kering az árak emelkedéséről, de az áremelkedés valós oka a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbomlása: elfogytak a készletek.
Nekem az a véleményem, hogy mindenki jegelje az idei építkezési terveit.
Kell hozzá sóder... egyszer alá kb. 10 cm és ugyan ennyi beton vastagság is .
Az osztás a javasolt 2,5 m. Ez tulajdonképen egy feszültség levezető osztás. Tervezett dilatációnak is nevezik.
5 x5 m -hez : sóder alá 2,5 m3 és a betonhoz valamivel több. Általában 1,3 -as szorzót veszünk, így 1,3 x 2,5, felkerekítve 6 m3 sóder. Cement 200 - 230 kg /kész beton, az 350 -400 kg.
Vasalás ? Egyáltalán nem evidens, de ha teszel bele semmi baj.
Cementből 220-240 kg/m3, murvából semennyi. A különböző murvák nem alkalmasak, mert a legtöbb nem fagyálló. Sóder kell. Már csak azért is mert alája is az kell. Esetleg zúzottkő, de nem egy szemcseméretű, mert az nem tömöríthető.
Ha helyszínen kevert betonból készül akkor az alábbiak valamelyikét lehet alkalmazni:
Egyszerre kiönteni az egészet, ekkor kell bele vas mindkét irányban. Átm. 6 megfelel mindkét irányban.
Vagy mindkét irányban megfelezni egy-egy deszkával, utána kiönteni.
Vagy mindkét irányban megfelezni és két nap önteni úgy, hogy a csúcsúkkal érintkező részek lesznek egyszerre öntve.
Mindkét dilatált betonnál utólag szükség szerint a hézagot ki lehet önteni bitumennel.
Az első a legjobb.
A lemez(ek) szélét nem árt megvastagítani. A könnyű bedolgozhatóságot nem vízzel, hanem (igazi) plasztifikátorral kell biztosítani.
/ mélyítés 15 cm -rel, hátsó mellfal bontás és újra építés, vakolás 15 cm -rel távolabb, / 50 000ft,
5. vízakna födém kialakítás vb. - ból / zsalúzás, vasszerelés, beton kiöntés és fagymentesítő takarás / munkadíj 55 000ft anyag 7 000 ft, -/ cement, sóder, akna fedél kerettel (8 500 ft),falazó habarcs , csemperagasztó a vakoláshoz, faanyag, / 6. aknaajtó átalakítás anyag + munkadíj 4 000 ft, lakatos munka 7. meglévő vízcső becsatlakozás áthelyezése az oldalfalról a végfalra , az új vezeték csatlakozó csonk kiépítése a végfalon munkadíj 30 000ft, anyag fittigek, könyök, elzárócsap 2db mlntavételi helyekhez 6 000 ft ,
8. vízmű szelelési díja
61 545 ft , 9.
a beépített ikervízmérőtől a 2. lakás fogyasztóiig a vezeték építése + kerticsap kiépítése , 1. lakás leválasztása .... záróidommal munkadíj 90 000ft, anyagok /35 fm KPE 25 -ös cső, fittingek,, meglévőszennyvízvezetékbe 1 db tisztító nyilás építése / Y elágazó, áttolóidomok, fedőkupak, kerticsap elzáró, feljövőcső , tömlős csap 1/2 " méretben / 60 000 ft, 10 . fektetőárok betemetése tömörítéssel 35 fm munkadíj 28 000 ft
összesen . 560 eft
A munkákat végezték : 1 vízszerelő, vízművek vizszerelői ... 2 - 3 fő, kettő kőmíves inas... a földmunkákat is ők végezték és a megrendelő mint menedszer. Szerszámok a megrendelő tulajdonában vannak.
Korábbi ajánlatok : 1 egy vízszerelő, de csak a munkadíjáig jutottunk.. az lett volna 300 eft, majd a kisokosokból egy illető, aki 40 eft / fm ajánlott ( az kb. 1,6 millió lett volna ), és egy vízműves szaki aki 20 eft /fm -t mondott. Az kb. 800 eft.
De a kifejtésre egyik sem volt hajlandó... mi van benne mi nincs. ??
Mindig úgy hogy a kivitelezőnek a legkedvezőbb legyen.
A jó kivitelező az első tételeket jól felárazza..
pl. nagy vonalakban : az alap (földmunka, betonozás, alapcsövek fektetése stb. ) magának az építkezésnek akár a 20 % -át is elviszi. Jön a falazás mehet még 50 % a többire pedig a maradék 30 %.
A naív megrendelő pedig elhiszi.
Ha szólni mer nyugtatják, ha még szól levonulnak.
Jön a következő kivitelező. kezdi az előző leszólásával, újra áraz, a kitűzött célhoz képest már 130 - 140 % -on áll az építkezés. Idővel ő is levonul.
szerencsés esetben a 3. kivitelező befejezi... az előkalkulált összeg így nagyjából dupla lesz.
de meglesz az építkezés.
A még naívabbakat közben itt ott lenyúlják.
a feltett kérdésekre :
Pontos választ lehet adni.... egy utókalkulációval.
A Sidney -i Opera pont a 12 x -sébe került mint a naív építész gondolta és etette a város előljáróságát.
Jutalmul nem hívták meg az Opera Ház avatójára..... bánatában meghalt.
Ritka kivétel... a sidney-i opera ennek ellenére világhírű !!
Üdv. Építkezés elött állunk. Szerintetek hogyan oszlik meg a szerkezetkészségnél százalékban anyag/munkadíj illetve szerkezetészség és a kulcsra kész közötti díj anyag/ munkadíj tekintetében?
Lenne két kérdésem amiben a segítségeteket szeretném kérni.
Adott egy szigetelt ház, amin a falon 10cm Nikecell és a lábazaton pedig 3cm szintén nikecell van.
A lábazatot le szeretném rendesen XPS-el szigetelni. Szerintetek az elég ha 5 cm XPS-t a jelenlegi 3 cm nikecell-re rátetetek(ragasztás+dübelezéssel) vagy le kell szedni a jelenlegi lábazatot és menjen akkor végig már egy 7cm-8cm es XPS tábla?
Illetve lenne két 23mm-es átmérőjű gége cső. Ebbe kábelek mennek amiket kivezettem a tetőről és korábban azt terveztem, hogy kívül elvezetem a szigeteléshez fogatva. Most viszont hogy a lábazatot szigetelem, szerintetek érdemes a jelenlegi 10 cm-es szigetlést megbontani és az alá illetve a leendő lábazat (terv szerint 8cm-es lesz) alá elrejteni? Vagy durván hőhíd keletkezne?
Az a bajom, hogy így házon kívül egy kábelcsatornába hagyva nem túl esztétikus.
Azt mondták a horgászbot elhajlik. Vannak mindenféle madárriasztók, de én nem hiszek bennük. Ha a seregély éhes, úgyis leeszi, amit akar. Azt se várja meg, hogy bepirosodjon a cseresznye, már halványrózsaszínen lezabája. 3-4 nap alatt lerendezi az egész fát.
Egy 6 méter magas, 5 méter széles cseresznyefát szeretnék bebugyolálni madárhálóval. Másik topikban azt javasolták vegyek 2 db 6 méter hosszú tetőlécet, arra erősítsem a hálót és emeljem át a fán. Nehezíti a dolgot, hogy minden oldalról vannak közeli szomszédos fák.
Olyan akril kád, ami vastag (free standing) nagyon drága.
Az olyan aminek van burkolat és vékony az olcsó, de bárhogy állítod be beépítés nélkül úgy nyiklik -nyaklik, hogy vállalhahatlan.
Be kell építeni és le kell csempézni. Az a sok pénzt.
A kád két oldala csatlakozik a fali csempével. Az illesztést tisztességesen leszigetelni nem lehet, mert a kád az mindenképpen mozog.
Marad az, hogy az egész csempét is levered, beépíted a kádat, felszerelsz 2 reteg gipszkartont és felülről zárod el a kád peremét a csempével. Ha a rést kitőltőd szilóval, akkor nem fog befolyni a víz.
Ha acél vagy öntvénykád, az egyszerű. Autós boltba megveszed a vizes csíszolópapírt, egy kevés kétkomponenses gittet, alapózót, színt és zománcot. Az egész felületet át kell csíszolni.
Egy nagyon olcsó elektromos szórópisztolyt is beszerezhető, többfajta düzni van a csomágolásba. A fémnek való zománcot lehetletvékony rétegekbe kell felvini, persze festésnél mindent le kell fóliázni.
Akirl-műanyag kádnak lehet kapni kétkomponenses akril gyantás festéket és gitett is, több színben- de talán egy spay is megteszi. Azonban az akrilt elég macera szépen lecsíszolni és kigittelni.
A legnagyobb probléma az, hogy teljesen ki kell száradjon a festés előtt a kád és muszáj bő vizzel átmosni a csíszolás után. Szerintem az alapozás után is kell csíszolni... mert az egy filler.
Na szóval: nem a festés a probléma, hanem a felület kidolgozása. Ez időigényes és több granulátumú csiszólópapírral kell dolgozni. Az utalsó az min. a 400-as.
"Munkánk nem összehasonlítható az ecsettel mázolt, festett, fürdőkádakkal. A szórásos technológia igényesebb, esztétikusabb, tartósabb felületet eredményez. A munkafolyamat egy fürdőkád esetén átlagosan 4-5 órát vesz igénybe, és utána 48 órán át nem használható."
Nekem ebből úgy tűnik, hogy egy alkalommal megcsinálják, ami 4-5 óráig tart.
Helló. A szivacsot betonsíkban kell levágni. Nem szabad kiszedni. Mert az azért van. Hogy a födémhangot ne továbbítja a falakban. Tehát hangszigetelés:) Ha benne hagyod akkor a szomszéd nyugalomban fog élni:))
Az lenne a kérdésem, hogy az ajzatbeton és a fal közötti lévő szivacsfóliát (???) le kell vágni a betonnal egysíkba vagy ki kell onnan szedni, hogy tudjon tágulni a beton? Az valójában mire szolgál? A tágulás miatt van, vagy az "nyeli el" a hangot, vagy éppen teljesen más miatt kellett oda?
Ha a nikecell alatt nincs vízszigetelés akkor rá lehet engedni a betont a nikecellre. Viszont ha vizet kap akár alulról akár fölülről akkor várható a nikecell elázása. Ha elázik akkor annyit ér mint rongytarisznyán a lakat.
Készül egy teraszom ami össze van kötve a meglévő már szigetelt házzal.
Lábazaton 4cm xps, falon 6cm Nikecell. A terasz kb 50cm magad így túl ér a lábazaton és a beton már a nikecellre zár rá illetve kb 5cm töltő homok is még a nikecell részen van.
kérdésem az lenne rá szabad engedi a beton fedő lemezt a nikecellre közvetlenül nem kell valami vízszigetelés? A kőművesem szerint igen rá lehet engedni.
Olvastam hogy a nikecell nem vízzáró de itt nem tudom van e jelentősége.
Ez abban az esetben is működhet ha az eps t kihagyom a rendszerből és csak simán ragasztó háló ragasztó menne rá kicsit tartok a repedésektől mert úgy látom hajlamos a vetemedésre ez a lap a pára változás hatására.
Sziasztok, Az lenne a kérdésem hogy a betonyp lapot lehet e közvetlen dryvit rendszerrel ellátni mondjuk egy mélyalapozás után tehát a ragasztó hozzá köthet? Valaki csinált már hasonlót használt már valaki ilyen lapot mik a tapasztalatok?
Meg kell különböztetni a betonfelületnél azt amin járunk... terhelt és a nem terhelt betonfelületeket.
A nem terheltre bármely külső falfesték jó. A terheltre viszont csak két komponensű vékony bevonat jó. Az alapból szürke, de lehet színezni... sajnos csak sötétre.
Átgondoltuk a dolgot. Aránytalanul túl sokba kerülne a betonhíd térkövezése ahhoz képest, hogy a család egy autója évente egyszer ráálljon meg a szomszédok használják amikor kedvük tartja.
Viszont teljesen így se akarjuk hagyni mert nem túl szép. Betonfestésre gondoltam. Arról viszont mindenki mást ír a neten. Mindenki a sajátját isteníti.
Van valakinek ilyen irányú tapasztalata, hogy mivel érdemes festeni? Akár valamilyen mintásan vagy csak telibe.
"egy glett vak" kivételével van minden. Illetve még az is lehet hogy "egy glett vak" is van, csak fogalmam nincs hogy mi az az "egy glett vak". Felhomályosítanál?
Ne haragudj meg rám , de én biztosan nem így csinálnám !
Amikor a házikómban átjárót nyitottam , akkor flexel mindkét oldalról bevágtam a falat és utánna a közepéböl kiindulva szépen visszabontottam a falat . Utánna a törésvonalat ( a két oldali vágás közötti szakaszt , amit nem ért át a flex ) még egyszer flexel végigvágtam és már sima is volt az egész kivágott felület . A Te esetedben a betont is kényelmesen bevághattad volna bizonyos mélységig 230-as flexel . Sokkal gyorsabban és pontosabban dolgoznál a bontókalapáccsal .
Szerintem . De tudod én is csak egy barkácskedvü laikus vagyok !
" Én úgy tudom hogy a szakikat kézről-kézre adják. "
Pontosan , jól tudod .
De az ilyen apró munkát a valódi szakik nem szívesen vállalják , mert nekik nyüg többször visszatérni ugyan oda pár órás munkára . A helyett valami nagyobb munkán sokkal többet tudnának elvégezni , jobban haladnának ( nem konkrétan a pénz értékre gondolok , mert a valódi szakit a jól elvégzett munka is élteti ) . A jó szakinak a száját sem kell kinyitni , mert a munkája adja el ! Ezért marad az ilyen apró munka azokra , akik vagy nyugdíjasok és nekik már ez is elég , vagy azok , akikkel nem szívessen dolgoztatna senki sem . Így vagy elvégzed a munkát Te , vagy elfogadod azt , ami adódik és annyiért , amennyit mondanak .:-(
Elég rosszfelfogás az. Hogy ha kifizetik? ki. Ha nem nem. Én úgy tudom hogy a szakikat kézről-kézre adják. De aki ilyen gyors meggazdagodást akar. Annak előbb-utóbb nem szólnak. Kár ezt csinálni szerintem. Mert gusztustalan.
A 150-ezer lenne reális arra a kiskuka tárolóra. 324-ezres ajánlat nagyon sok. Sajnos rengeteg szaki van, aki ezt csinálja a megrendelőkkel. De fogadni merek hogy ha kellene csinálni 324-ezerért a tárolót. legalább a fele dolog ki lenne hagyva amit beírt a költségvetésbe. Csak hogy haladjon a dolog.
Hát ez az. Annyira kijön, hogy a költségkeretbe már bele se fér, nekem. Azért még próbálkozom, holnap jön egy másik szaki felmérni és ajánlatot adni. Hátha.
Aztán ha vele se tudok megegyezni, akkor azt a néhány kisebb hibát valami cementes dologgal javítom és az egészet hasonló színű homlokzat festékkel átfestem. Az anyag színre keveréssel együtt kb. 30 ezerből kijön, én meg magamnak ingyen szoktam dolgozni.
Akkor így kell majd még egy kis tereprendezés, hogy szép legyen a gödör :)
Vasalatot mindenképp teszünk bele. Megfogadom a tanácsot és legalább 8/200/200as vasat teszünk bele. Lehetőleg alul és felül is. Köszönöm a tanácsokat!
Mit akarsz 60 cm magasan zsaluzni? A sódernak nem kell annak a gödör oldala a zsaluzata. Ha kell zsaluzni az a vb. lemez oldala. A C16/20-24-FN beton az jó, de vas azért nem ártana bele. (szélszívásra hiába van jól tömörítve a sóder!!!) A betonvas alárendelt helyen átm. 6mm-nél, komolyabb helyen (pl. itt) átm.8mm-nél de inkább átm. 10mm-nél kezdődik. Lehet valamit spórolni, vagy bejön vagy nem ha egy soros a vasalás, én átm.8/200/200-as vasalást tennék bele alul, fölül. Teheted középre is, de úgy csak a negyedét tudja a vas a széléhez képest.
A megadott ár alapján valahogy én is így látom. Annak ellenére, hogy beszéltünk róla, hogy akkor csinálnák amikor a közelben csak egy pár utcával arrébb van egy nagyobb munkájuk is.
Ez normál esetben 2 napos munka, jó esetben nem egymást követő napokon (párásabb, hidegebb időjárás esetén nem szárad meg a háló ágyazása 1 nap alatt).
Szakit 50e, segédet 30e ft költséggel szoktam számolni naponta.
Erre jön az anyag, az egyéb költségek és az adózatlan vállalkozói haszon.
Nyilván érdemes több helyről árajánlatot kérni, akkor kb kialakul egy képed a környékeden szokásos árakról.
Köszönettel vettem első hozzászólásodat ebben a topicban. Sokat segítettél. Nem ismerem az árakat, azért érdeklődöm itt. Brutto 27.500 Ft/nm az egységár ha visszaosztom. Ekkora felületet ilyen áron anyaggal munkadíjjal kétszer beburkolnak csempével vagy járólappal, ezért tartom indokolatlanul soknak. Tapasztalt szakemberek véleményére vagyok kíváncsi.
Köszönöm a hozzászólást és a tanácsokat. C20-16os beton lesz az, csak elírtam. Úgy gondolom, hogy valóban FN-es kéne, könnyebb eldolgozni. Dilatációra nem gondoltam, nem is említették.. ennek akkor utána járok, hogy miként és hogyan is kéne megoldani.
A könnyűszerkezetes garázs azért lenne 7x7es, hogy beférjént a 2 autó, legyen bőven tároló hely a sok szerszámnak és lomnak, valamint a végébe egy kisebb műhely részt tervezek ahol majd szabadon tudok barkácsolgatni, nem kell mindig a teraszra pakolni a hegeszteni, farigcsálni valót :) Ezért lenne szükség arra, hogy egy "kisteherautót" is elbírjon, mert rendes bramac tetőcserép megy fel rá, annak is azért lesz súlya, meg hát magának a fa szerkezetnek is.
Védőcső ki van tekerve a ház oldalánál, a szigetelés alatt jön le külön csatornában a szgép hálózat és a villamos hálózat. Ezt föld alatt be tudom vinni a garázshoz is. Akkor elengedem a PVC-t, azt azért gondoltam talán jobbnak, mert könnyebb egy 100-150es pvc csőben kábelt fűzni mint egy 2x 90fokban megtört gégecsőben. A fa szerkezet bekötése a betonba ilyen dübeles alapcsavarokkal történik majd. Igaz, hogy drágább, de egyszerűbb mint a vasat mm pontosan beleköttetni a betonba.
A szakzsargon hibákért és kijavításokért bocsi és köszi :)
1 kérdésem van a zsaluzatot illetően. Több helyen láttam, hogy nagy (50-60cm-t) vastag OSB lapokkal zsaluztak. Viszont alapvetően ugye zsaludeszkákkal oldják meg ha nem kell olyan magasat zsaluzni. Ebben az esetben kerülendő a vastag OSB és vegyek inkább Zsaludeszkának való pallókat a fatelepen és azokat 60cm magasságig fogassam össze? Úgy számolom ha 10cmes egy palló akkor 6dbot összefogatni nagyjából 30m hosszan talán költségesebb mint a 6db OSB lap meg a támasztó ékek.
Lenne egy kérdésem. A mellékelt fotón látható, hogy az éléskamra átrendezése során egy súlyos polc a felső szinten nem került be a helyére és leesett ami az ablakpárkány jobb szélét megrepesztette. A párkány fa és be van élfóliázva. Kérdés az, hogy piros X-el jelölt rész összekötve egy vonallal, ott dekopírral levágva és újra fóliázva jó megoldás lenne-e?
Asszony szerint kell egy új, ki kell vésni a keretet, stb. stb. De szerintem nem kell.
Egy hossz és egy keresztirányú dilatáció elég. A betonba nem víz kell, hanem plasztifikátor, akkor is folyik, csak nem reped. Locsolni nagyon hasznos, az lenne a legjobb ha állna rajta a víz, minimum két hétig.
Ha én készíteném, akkor elég lenne 20 cm vastag kavicságy és max. 15 cm vastag beton. Nekem.
Az a beton elég nagy felület, így bele kell tenni un. 'dilatációkat', ez nem más mint tervezett repedés.
Az osztás mennyi legyen ?
Mondjuk a 7 m harmadolva , tehát úgy 2,3m. Az egész 9 mezőből állna.
A körbe zsaluzást pallókkal oldanám meg. Megfelelő kitámasztással.
Tömörítésre alapvibrátort, betonra a pumpás betont, olyant amit majd ajánlanak.
Földnedves - nem földnedves. Tény hogy az a beton ami kevés vizet tartalmaz tömörebb, így szilárdabb is, de a mixer csak folyósat hoz, így azt rendelek majd. Könnyebb bedolgozni, főleg a tetejét lehúzni.
Egy könnyűszerkezetes garázsnak pont elég az általam preferált méretek. A csöveknek valami szennyvízcsartorna csövet választanák. pl. 120 -as átmérővel.
A zsaluzatot kb 3-4 nap múlva bontanám, megjegyezve , hogy a beton nem szárad, hanem köt és szilárdul.
Az első 8 órában köt és azután az idők végezetéig szilárdul. De 28 napos korára eléri az elképzelt sziárdsűéá 95 % át. A 4 nap után is legalább a szilárdságának a 40 % -a megvan. Csupán az élekre kell vigyázni úgy 8 -10 napig.
Nagyjából napi kétszer locsolnám az első héten, majd ritkábban.
Megjegyzem, hogy felénk inkább a nyitott kocsi beálló a divat. Gyalult gerendákból, kezelve.
Nem kell engedély és oda telepítem ahová akarom.
Általában a közterülethez minél közelebb.
Úgy általában a környéken nem betonoznak, hanem térkőveznek. Ez szegély közé kavics ágy és térkő. A vastagság nagyjából 30 cm össz. és az autók nem süllyednek el.
Az a gyanúm, hogy ekkora betont vagy dilatáltatni kell, vagy úgy vasalni, hogy a zsugorodásból származó erőket a vasalás fölvegye. 20 cm-es egybevasalt beton kisebb teherautót is elbírhat. Jön a meleg (?), egy hét locsolás kevés lesz. A könnyűszerkezetes garázst be kell kötni a betonba, különben elviszi a szél. Lehet dübellel utólag, vagy betonvassal betonozáskor. (az utóbbi az olcsóbb és nehezebb)
Garázsba 150-es PVC nem az igazi. Nyilván oda is kell vinni valahogy a tyúkbelet, annak is kell védőcső. Korrekt ha a védőcső az alaplemez alatt körül van betonozva (min. 15 cm) ha a kiállás PVC az törik.
Az a 22/16-os beton az milyen? Ilyenről még nem hallottam. FÖLHÍVOM a FIGYELMET, hogy minél KEVESEBB vízzel készül a beton (földnedves), annál jerősebb lesz és annál kevésbé reped.
Tanácsot, útmutatót szeretnék kérni a szakavatottaktól. Könnyűszerkezetes garázs építésre adnám a fejem. A szerkezetet ács/asztalos barátunk bevállalta, nekünk "csak" az alapot kell megoldanunk.
Itt próbálok spórolni a munkadíjon és jómunkás ember létünkre családdal megoldani a dolgot. A család többi tagja kb képben van a műveletekkel, de én is szeretnék tisztán látni, és kikérni rutinos szakavatott építkezők véleményét egy 7x7es lemezalap készítésével kapcsolatban.
A nagyjábóli tereprendezés megvan, bobcates barátunk a múltkor a föld feltöltés során kihagyott nekünk egy nagyjából 8x8as részt ahol majd a garázs alapja lesz. Azt már tudom, hogy 40cmes kavicságy és 20cmes lemezalap kell a garázsnak 22/16os betonból. Ezt majd pumpás autó fogja hozni, mert kb 20m3-t nem fogunk tudni keverővel lekeverni elég gyorsan.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogy kéne zsaluzni a kavicságyat és a betont? a 8x8as részbe kiszintezek és kimérem a 7x7es alapnak készülő részt. Ha mondjuk vágok 60cm széles 18as OSB lapot és azzal építek egy keretet teljes egészében a kavicsnak és az arra jövő betonnak az működhet? Első körbe jönne 20cm kavics amit békával vagy lapvibrátorral tömörítenénk, majd arra megint 20cm tömörítve. Aztán nagyobb kövek majd arra rá a vasrács háló és jöhetne a pumpás beton. 3-4 nap után ha megszáradt a beton elbontjuk a zsalut és jöhet 1 hét napi 2x locsolás. Ja azt kihagytam, hogy 150es PVC csőből terveznék egy kiállást az elektromos/LAN hálózatnak. Ilyenkor simán beteszem az L alakba beállított PVC csövet a kavicságyba és fúrok egy lyukat az OSB-n és majd a "föld" alatt elviszem csatornában a házhoz kábeleket? Az úgy működhet?
Másik kérdésem, hogy hogy szokták megoldani, hogy a bobcat be tudja szórni a kavicsot a 7x7es körbezsaluzott részbe? 1ik oldalról nem kéne bezárni, hogy ott ki-be tudjon járni mikor meg már kb fel van töltve majdnem teljesen akkor lezárjuk az utolsó oldalt is a zsaluval?
Kavicságynak milyen kavicsot érdemes hozatni? mekkora szemcse méretet?
Előre is köszi ha írtok némi jótanácsot és választ a kérdésekre :)
"Egy embernek? Az egy kicsit morbid lenne:) 45-50 ezer??"
Miért mennyinek kellene lenni egy vállalkozó árbevételének ?
30 eft netán 25 eft ?
Nos egy vízrendszer telepítésén vagyunk túl. Konkrétan egy leválasztás és bővítés utáni ikervízmérő kiépítésén.
Egy lakásból lett kettő annó, 15 évvel ezelőtt.
Az ikervízmérő lényege : egy vízaknában két külön vízmérő, mind a két tulaj szerződik a víz és csatorna szolgáltatóval. A mérőtől két független nyomó vezeték. hossza 40 fm.
A műveletek : mind a két fél szerződik a vízszolgáltatóval, ez maga fél év.
Azután a vízszolgáltató megszemléli a terepet, megnézi a fogadó vizaknát és bizonyos követelményeket támaszt.
Így az akna méret 0.8 x 1,2 m, a mélység legalább 1,2 m, vb. fedél 600 x600-as acéllemez búvó nyílás , az akna feneke 100 mm es beton, az egyik sarkában 300 x300 -as un. zsomp, szikkasztásra. És egy acéllétra lejáró. Plusz a meglévő vízvezetékbe egy vízminta vételi lehetőség / T idom, közcsavar , golyóscsap /. Ráadásnak az akna belsejét le kellett vakolni. A második mérő csonkját kivezetni az aknából.
Ha mindez kész jön a MEÓsuk és átveszi az aknát, kiírja a telepítésre a munkalapot a művek dolgozóinak. Mindez nekik 63 eft. Maga az akna átalakítás ami kőműves - ács és betonozási munka saját projektben létesült kb. egy hónap.
Jöttek a Vízművesek kb. 2 hónapra és egy jó másfélóra alatt elvégezték a szerelési munkát / T idom , könyök, kettő csap a mérő előtt, kettő utána, a régi és az új mérő és az aknától egy egy másfél méterre abba maradt vezeték csonk.
Innen a megrendelő végezteti a munkákat.
/35 fm árok kiásás, 5 fal áttörés , nagyjából kemény kubikos munka, egy fiatal ember 100 eft ért elvégezte.
Géppel ennyiért nem jönnek ki, vagy ha kijönnek is nincs köszönet benne. Meglévő vezetékeket nem kerülgetnek... volt ilyen gáz és csatorna, két helyen is. na meg az ő tarifájuk 150 lett volna.
És ezután jött az igazi vízvezeték szerelő .
Megszerelte a 40 m vezetéket.
Ez állt : a meglévő csonkra való rácsatlakozás, a cső lefektetése, egy aknában az egyik lakás lekötése, egy másik aknában a vezeték szét ágaztatása, és végül be a pincébe, ott egy golyóscsap előtt a meglévő vascsőre való rácsatlakoztatás.
Közben a z újonnan vezetett csőnél egy kerti locsóló csap telepítése ( leágazás, fagycsap ürítési lehetőséggel ).
Az elvezető szennyvíz vezetékbe, ami már megvolt, egy tisztító beépítése ( Y elágazás, 2 db. áttolóidom és egy fedődugó. )
Ezeket a munkákat egy bő műszak alatt elvégezte. Igaz felmérte, az anyagot beszerezte és rendelkezett szerszámokkal, szaktudással és erővel.
A munkadíja 90 eft, az anyag 60 eft volt.
Mondjuk az anyagon keresett kb 30 -t, de hát ez volt.
Tehát összegezve :
vizakna kőmíves munka -átalakítás + anyag - 100 eft,
Korábbi ajánlatok : 20 eft /fm, az 800 ef lett volna. A másik más szám. ( a csúcs egy magabiztos telefonos ajánlat -- 45 eft /fm -- az kb. másfél milla, sőt több. Na gondoltam az anyádnak szereld meg )
De a lényeg : egy ajánló /ajánlattévő, se akarta kifejteni, hogy mi van a vállalásában és mi nincs.
Amúgy egy teljesen új aknával való vízbekötés az utcai fővezetékről tendál az egy millához !
sr1-nek igaza van, valaki bele fog esni az árokba. Az én javaslatom az, hogy szegélykő, a földet kiásni a híd túlsó végéig annyira, hogy a kerítés még megálljon (szakaszosan akár), zsalukő támfal 3 oldalon, a kiásott föld helyére sóder és utána vagy beton vagy térkő.
Ez egy fals feljáró. Előző tulaj csinálta, amikor építették a házat. Eredetileg oda akarták a feljárót.
Én is valami más ragasztóra gondoltam szimtrehozáshoz. A nikecell ragasztót pl. 3-4 centi vastagon is felraktuk pogácsába a régi házunkra, mert 5 centi volt a fal függőjében.
Elbontani nem akarom. Néha jól jön, ha családi összejövetel van és két autó rá tud állni orral előre.
Mi a szerepe annak a hídnak? Közterületen van, vagy a tiéd. Miért nem bontod el?
Az első képen az látszik, hogy sokkal nagyobb a kerítésed fele a szintkülönbség a hídnak, mind pár centi.
A hídnak mindenképpen kell egy kis mellvért, mert a másiknak mellete is van.
Lehet vásárolni szegélykövet is és oda lehet ragasztani, kivül-belöl levakolni cementes malterel- hogy hasonlítson a mellette levőre, mert be kell fejezd valahogy a térkövezést is.
A beton hidat jól át kell kenni egy alapozóval (tapadóhíd), a Mapeinek van olyan, ami dürückös felületet képez, vedres.
Asszem a kőnek való ragasztó köt meg jól vastagabb rétegbe húzva, utánna lehet flexibilissel rá tudsz burkolni.
A virágtartónak is kell egy elég komoly alapozás és ki kell hozd víszintbe az alapját.
Még egy ötletem van. Nem hosszabbítom meg a beton hidat, csak ráragasztok flexibilis csemperagasztóval térkövet majd a végéhez építek barabás téglakőből egy virágtartót.
Milyen vastagságban lehet a flexibilis csemperagasztóval leragasztani? Mi van akkor, ha mondjuk 1 centi vastagon telibe kenem a ragasztóval és ha megkötött akkor annak a tetejére ragasztom fel a térkövet? Vagyis nem egy rétegben próbálom meg kialakítani a plusz 3 centi emelkedést, hanem több rétegben.
Ezt tartottam én is a legvalószínűbbnek. Amúgy csak 50-60 centivel kell megnyújtani a kerítés felé a beállót, hogy egy vonalba kerüljön az árok felső szélével.
Az első/alsó 2-3 sor térkövet rakhatom flexibilis csemperagasztóba?
Ha még egy autóbeállót szeretnél késziteni, akkor önts a hídnak a két oldalára egy alacsony melvértet, úgy hogy betonacél pipákat fúrsz a hídba- azokra rákötsz négy fi10-es vasat, majd feljebb öntesz egy sávalapot folytatva a melvértet, egészen a kerítés lábazatáig- ott visszafordítod a melvértet így esztétikus is. A melvért meghatározza az új síkot, a zsaluból.
Utánna feltöltöd kaviccsal és letérkövezed, a füves részt a kerítés mellett fel kell ásni és töltést kell késziteni.
Küzdök egy problémával, amihez szeretnék segítséget kérni azoktól, akik nálam sokkal jobban értenek az ilyen dolgokhoz.
Adott egy árok feletti híd.
A hidat meg kellene hosszabítsam és magasítsam úgy, hogy a fenti földsíkhoz igazodva egy egyenest adjon ki (photoshoppal durván megkreáltam, hogy látszódjon mit akarok)
Oldalnézetben talán jobban látszik. A sárga vonal lenne a cél.
6 centi vastag térkövet raknék rá, csak a megoldásban vagyok bizonytalan. Homokágy esetén a híd két oldalára előtte hozzá kellene betonozzak. Flexibilis csemperagasztóra gondoltam még, de az lehet, hogy hülyeség.
lefúrsz a sávalapba annyi PC16-os vasat, ahány a pillérbe van és beragasztod Fischer két komponenű betonpasztával. Legalább 60cm kell kiálljon az alapból a vasalás és le kell fúrd min. 25 cm.
Egy tartófal lesz kiváltva B30-as kádárkocka házban úgy, hogy középen egy vasalt beton pillér lesz felépítve, erre fog támaszkodni két oldalról 2-2 db (3 m-es) E-Jelű gerenda. A gerendák másik végei pedig B30-as falban 15 cm-ert. A tartópillér (jelenleg tartófal) alatt beton sávalap van. Fa födém van, fa gerendákkal + cserép. A kérdésem, hogy a pillér vasalását és a sávalapot valahogy össze kell kötni? Utólag nem egyszerű, de mi a legjobb megoldás? Szigetelni kell?
Nos a fagy nem felnyomja, hanem megmozgatja a beton alapot. Ami idővel eltörik.
Ezért :
" A "gödör" aljára sódert rakok 2-4cm vastagon. Kérdés, hogy érdemes e lapvibrátorral zömíteni ...? "
ne 4 cm , hanem legyen pl. 10 cm a sóder ágy , arra menjen egy 10 cm vastag beton.
Mint írtad 5.8 x 2 m, mondjuk legyen 6x 2 m. Oszt ezt 3 felé ( mint a járdáknál ) , azaz tegyél bele 2 db dilatációs hézagot. A beton keverése , Lehet géppel, de lehet kézzel is ha jó erőben vagy.
1,2 m3 beton kell, félnap munka.
A fúrkálást is a betonvasakat felejtsd el, felesleges. Egy könnyűszerkezetes fatárólónak ez az alap untig elég.
Igazából kb. Egy 5.8m hosszú 2m magas és kb 0.8 mély fatároló lesz egy ekkora területen. A maradék kb. 12 m2 sok súlyt nem kap. Wpc lesz rajta és emberek. :) Mi lenne a helyes folyamat?
Nem tudni, hogy minek lesz az alapozása. 2-4 cm sóder az legföljebb egy kanári kalickája alá elég. Tömöríteni kell. Egy betonacél ami 30 cm-t lóg ki a betonból csak átm. 6mm-ig elég. Ha ennyit fan befúrva az ugyanannyit ér. A HILTI-nek van ragasztója, azt is mélyebbre kell beragasztani. Összességében az elvek nem rosszak, csak a méretekkel van baj.
Teljesen laikusként kérdezem,hogy az elképzelt alapozási folyamat mennyire jó így: 10-15 cm mélyen kiástam a földet. Bizonyos kapcsolódásoknál járda van kb 10cm-es alappal. A terv, hogy ide befúrok kb 30cm távolságra lyukakat amikbe rakok beton acélt ami kb 30cm-re kilóg a lyukból. Ez kötné össze az régi alapot az új betonnal. A "gödör" aljára sódert rakok 2-4cm vastagon. Kérdés, hogy érdemes e lapvibrátorral zömíteni ...? A föld is elég laza pár helyen szóval nem csak a sört miatt kérdezem. Ha es megvan akkor kihuzok pár zsinórt amivel belövöm a szintet. A terület 17m2 amibe kb 1.5-1.7 m3 beton kell amit saját keveréssel tervezek előállítani. Gondolom kis mennyiség így talán ez a legkedvezőbb.Keverés közben ha már van bent beton az alapban akkor raknék bele fedésbe, összekötése nélkül hálót. Ja...a földdel határos oldalakra raknék deszkát zsalunak. Ahol járdához kapcsol nem lenne zsaulazat. Igazából ennyi. Köszönöm az építő jellegű tanácsokat ;)
2019-ben rajzoltam, volt itt valaki, aki szeretett volna késziteni egy két autós beállót. Alapszerszámokkal ki lehet vitelezni, nem ácsmunka, csak vállazásokat kell tudni késziteni egy jó rámásfűrésszel és egy nagyobb fa vésővel. Kell tudni használni egy vinklit és pontosan jegyezni egy méteressel. A tető külső pereme (ami két réteg 18-as OSB) merevíti ki a szerkezetet, azt is le kell bádoggal fedni. A függőleges elemek, talán 10x10-es fenyő profilok, nem szükségesek csak a hátsó részre. 15x15-ös oszlopok, 5x15-ös fogópárak. A OSB-t palló hevederekre van szerelve, ami be van eresztve az oszlopokba. Szarufa 5x15. Talán a két oldalsó oszlopra is be kéne építeni egy fogópárt a szarufák alá. Minden kötést szerkezeti csavarokkal kell biztosítani.
Nézd meg a képet. Nincs szelemen szemből nézve, miről beszélünk? Kuka az egész.
A felütőtt colos deszka egy 2.5x 12-es keresztmetszetű felfekvést jelentene a szelemenre. A könyök csak merevít és ossza valamennyire a terhet a nyiláson, ha be van horgolva. A csavar csak biztosít.
Ha az oszlopokat megerősítik két oldalról vastag deszkával megfelelően felcsavarozva, az jó lehet?
Oszlopok belső oldalára 10x2.5-es gyalult deszkát szerelni, az elejére 12x2.5-öst, így előállna egy kvázi 12x12 oszlop. A belső oldalra szerelt deszkára rá lehetne ültetni az új gerendát, kapna könyökfákat, pár extra csavart...
Ellenőrizni kell a szelemenek és az oszlopok illesztését. Ez elég bonyolúlt, de vannak szakkönyvek, ahol tablázatokból ki lehet választani a méreteket, nekem van egy svájci könyvem, még a 70-es évekből, abba megvan minden csomópont rétegelt és vágott épületfára.
Hiába oldod meg azt, hogy a szelemen lehajlása megfeleljen középső oszlopok nélkül, az alátámasztás a 10x10-es oszloppal nem fog kijönni statikailag.
Noha nyomásra nagyon sokat bír egy fa oszlop, nyírásra nagyon keveset és a szelemen nyírást kap.
A kötőelemek csak biztosítanak a faszerkezeteknél.
Azon kivül vannak gyakorlati szabályok is. Egy jó ács, amikor megépít egy csapolt szerkezetet és felmászik a tetejére a fedéshez, érzi, hogy nincs rendben, ha az inog, amikor jár rajta.
Akkor elkezd gondolkozni, hogy mi lesz amikor meg lesz terhelve.
Készitettünk az ősszel egy nagy tetőt, aminek az egyik talpszelemene egy külső terasz felett volt. Az oszlopokat 4 darab 12x12-es gerendából készitettük, az szelemenek 2 db. 12x 32 gerendákból, fogópár stilusba, a csap az oszlop tetején a szelemenek illesztésnél, 4x25x32 volt.
A szelemen és az oszlop csomópontja, az oszlop letalpalása, az oszlop visszatámasztása rendbe volt statikailag, a statikus ellenőrizte.
Terveztünk egy oszlopvasasalatot, X alakba 10mm-es vaslapból, ami a 4 darab 12x12 gerenda közé illeszkedett, ez X rá volt hegesztve egy 15 mm-es vastag fém talpra, ledübelezve a betonfödémre (természtesen a tartófal felé). Két M16-os menetesz szár rögzítette a vasalatot az oszlophoz. Így az oszlop alja kb. 8 cm került betonfödémtől, de oszlopvasalat rejtett.
Aztán a kivitelezésnél, amikor a szelemenkre rákerült a tető és a fa födém is, az oszlopok úgy meg lettek terhelve, hogy pengtek.
Egy gyors számolás után rájöttem, hogy olyan terhelés kap az oszlop, hogy a menetesz szárak idővel valoszínüleg be fognak nyíródni az oszlopokba, így a terheléstől az oszlop le fog ereszkedni a betonfödémre.
Így a cserép felszerelése előtt aláékeltük az oszlopokat, majd a szerelőbeton beöntése előtt beépítünk rejtett vaslapokat a oszlopok alá.
Én nem fogópárra gondoltam, hanem egy szélesebb gerendára. Az drágább mint a palló vagy a deszka, de az oszlopokra föl lehet támasztani konzolra is. Lehet nyírt csavarral is, de ellenőrizni kell a fát a csavar palástnyomására is. Szálirány nem mindegy!
Az ötlet jó, nagyjából hasonlót javasoltam én is. Ezen túlmenőena középső szelement?, mestergerendát? minek nevezzem? meg kell támasztani két oldalról, hogy oldalra ne boruljon. Azonban az eredeti, megmaradó elemeket - elsősorban oszlopokat statikailag ellenőrizni kell, hogy az új terhelést bírják-e. Ha nem lesz oldalról burkolva akkor nagyjából ennyi. Ha burkolva lesz akkor az egész szerkezetet ellenőrizni kell a megnövekedett felületre ható szélteherre.
Az mennyire elvadult ötlet, hogy a kérdező beszerez 4(6) db. 5x15-ös pallót megfelelő hosszban és kvázi mestergerendaként használja? Elöl és középen keresztben felszorítja őket a szelemenek alá az oszlopok két oldalán, 8(12) darabátmenő csavarral rögzíti minden egyes oszlopnál, aztán a kivenni szándékozott oszlopokat elvágja az új gerendák alatt alatt és 4-6 db könyökfát alakít belőlük?
Az egész építményt újra kell számolni, a fénykép alapján elég nyeszlett. Számolni kell a csavarkötéseket is többek közt. Bízzál meg vele egy statikust, a kérdéseid alapján célszerűnek látszik.
Lenne egy kis bádogos kérdésem, hátha valaki tudna segíteni.
Tűzfal bádogozásánál (oromszegés) mennyivel illik túllógnia a bádognak a falon? Illetve, cserepeslemez alá a falszegésnek mennyire kellene benyúlnia?
* Adott egy épület, amin az oromszegés épphogy csak túllog a falon, illetve a cserepeslemez sincs nekitolva a falszegésnek, közte olyan 2-3 cm van, így a falszegésre is csak saccperkábé 5 cm-t takar rá (jó esetben) a lemezfedés. Ez így "szakszerű"? Már csak azért is kérdés, mert valahonnan beázik az épület, és egyelőre csak tippelgetünk, hogy mi lehet a hiba.
De ha jól értem, akkor az első középsőt (homlokzati középsőket) is ki akarja venni, akkor meg "leesik" a középső gerenda. Ha az leesik, akkor az összes szelemen is leesik, hiszen ez eredetileg két szóló garázs volt, azaz nem x darab 6 méteres szelemene van, 2x darab csak 3 méteres. Vagy teljesen félreértettem a te koncepciódat.
A jelölések alapján. A két közbenső oszlop kijön, a többi marad. A homlokzaton a két oszlop tengelyében a középső szelement alá kell támasztani, mert az oszlopok kikerültek. Ez a középső gerenda alátámasztását jelenti egy új gerendával. Ennek nem csak alulról, hanem oldalról is meg kell támasztania a középső megmaradó szelement. A megmaradt szerkezeti elemeket statikailag ellenőrizni KELL, mert a fénykép alapján a minimumra van gyártva a szerkezet.
Minden megoldható, csak -szerintem- többe lesz a leves, mint a hús. Indulj ki abból, amit Jenő mondott, hogy ezekben a szerkezetekben kevés a "ráhagyás", tehát ami nagyobb terhet kap, azt vagy nagyobbra kell cserélni, vagy legalább meg kell erősíteni. Most elméleti okoskodás jön, majd a gyakorlattal rendelkezők kijavítanak.
1.) A három hosszirányú gerendádból marad kettő, hiszen a középső alól kiveted az oszlopokat. Innentől a tető terhét az a két gerenda viszi le az oszlopokra, azokat meg kell erősíteni. Erre felhasználhatod a belülről kieső kettőt, csak azt nem látom, hogy dolgozod át az oszlopok fejét a rögzítéshez. Talán megoldható lenne úgy, hogy a kijövő négy oszloppal besűríted a külső oszlopsort, akkor feleződik a gerendák fesztávja, és ezzel negyedére csökken a rájuk ható maximális nyomaték.
2.) Ennél nagyobb gond, hogy a szarufáid támaszköze a középső gerenda kivételével a duplájára nő, ami itt viszont négyszeres nyomatékot jelent. Ezt sima duplázással már nem tudod megoldani (az kevés), magasítani is kell, tehát minden szarufa cserés.
3.) Utána jön, amit Jenő szintén mondott, az oszlopok kihajlás elleni védelme. Talán jó lehet, ha a leszedett szarufákból "beandrásolod" a közöket, különös tekintettel a hátsó oldalra, ahol maradt a kb. 3 méteres támaszközöd.
De hogy ez munkaórában mi meló, és mennyibe fog neked kerülni, azt csak az ács tudná megmondani. Vagy magad csinálnád?
Nagyon laikus vagyok , de én biztosan nem venném ki , mert túl nagy felület a tetö . Szél , vagy egy rakás nedves hó , vagy a kettö együtt ? Gondolod , hogy biztonságosan átalakítható ?
Télen , ha lesz egy kicsit több vizeshó a ház tetején és rázúdul a házikóra , kifogja bírni ? Meg ugye a két fal közé is kerülhet belöle . Nem fog gondot okozni ? Fal nedvesedés esetleg ?
Mivel az oszlopokon ferde támasz is van hogy kisebb lehessen a szelemen, ezért várhatóan nem fog megfelelni a szerkezet a középső oszloppár eltávolítása után. Ez amit írok csak a középső szelemenre vonatkozik. Ha a középső szelemen alá fölcsavarozol egy ugyan akkora gerendát (csavarok távolsága középső fél hosszon 50 cm, két szélső negyedben 25 cm akkor nagy valószínűséggel a középső gerenda meg fog felelni. FIGYELEM! a maradék oszlopokat ellenőrizni KELL kihajlásra és szélszívásra is, meg természetesen szélnyomásra is. Ezekben a bevásárló központokban kapható szerkezetekben sok tartalék nincs!
Van egy 5m x 5m-es lapostetős garázsom 9db 10cmes oszloppal, műanyag hullámlemezzel. A két középső oszlopot szeretném eltűntetni, hogy egy nagy terem legyen. A kérdésem, hogy mivel és mekkorával tudnék 5métert áthidalni? Előre is köszönöm.
Most, hogy rövidebbek és talán melegebbek a telek, nem nagyon állnak le az építkezések. Ismerek olyan ács csapatot- vannak vagy 20-an, akinek fejenként 480 munkaórát fizettek ki 2021 januárjában.
Építőiparban alapesetben más a matek, nem dolgoznak egész évben napi 8 órát, mint egy irodista, boltos, gyári melós, etc...ha olyan területen dolgozik, van, hogy 6-8 hónap alatt alatt kell kitermelni az éves betevőre valót. Sokan nem is napi 8 órában nyomják, hanem ahogy lehet.
Utálatos nekem a világban hogy már egy vajas kenyeret sem tudsz igazán jól előállítani, ha el nem olvasol hozzá egy vastag könyvet. Ami onnan indul, hogy mit igyon az a bika aminek a borjából majd tehén lesz, amit megfejnek. És ha nem azt itta, akkor a vajas kenyered már nem tud igazán jó lenni a világban. A szakértők le fogják fitymálni. Kis túlzással. '98 - 2000 tájékán akkora számtech polihisztor tudtam lenni, hogy mindennel is elboldogultam egy közepes cégnél. Ma már...
Még nem kellett soha lépcsőt építenem... Egyszer majdnem. Akkorról maradt meg emlékeimben ez az oldal. Ezt tudom nyújtani. (Ahogy Krumpurácz Béla is a randin lekapta magáról a fürdőköntöst és azt mondta a csajnak: Drágám, ezt tudom neked nyújtani! Mire a nő: Hát Béla, akkor nagyon gyorsan kezdjed nyújtani!)
Valami itt nekem nem gömbölyű. Vagy csak én vagyok ilyen buta kukac?!
Tehát azt mondod, ha én négy bejelentett emberemmel elmegyek melózni. Akkor a megrendelőnek betudom úgy nyújtani a számlát. Hogy napi 250-ezerért voltunk. Mert hát én is vagyok:)
4-nap alatt egymillió?!és ez itt Magyarországon van?
elég sok paramétert figyelembe kell venni egy lépcsőnél, nem olyan egyszerű kérdés, aminek tűnik.
Egy fél centit elbaszarintva egy lépcsőnél, örökösen belebotlik a fizetővendég. Ökölszabály a 2H+B=64-66cm, mert az emberek magasabbak, mind 100 éve.
Van ott ilyen-olyan szellvény, ha netán húzott karos, akkor nem mindegy, hogy a kiszerkesztésnél hova veszed fel a járóvonalat. Beveri a fejét egy langaléta, ha le akar jönni a lépcsőn vagy nem, felmenet még lehuzza a fejét, de lemenet az már túlzás, hogy lehidaljon hátrafele. Még az se mindegy, hogy a fogadószint az egy lépcső, vagy maga a padló, mert úgy elszegni a padlóburkolatot, hogy az éle le kopjon van tőrjön le, az szinte lehetetlen.
Ismerek vagy 5 féle geometriai módszert, amivel egy lépcsőt be lehet lőni szinte bárhova, de nagyon neki kell vetközni, hogy összejöjjön. CAD programokban van automata lépcsőrajzoló, de ha odajutsz, hogy azt ki is kell fizikailag szerkeszteni, odacsiped a füled.
Nyilván nem egy professzionális megoldás, de ingyen van. (No meg kicsit oroszul ) Tud pár féle formációt,könnyebb vele tervezgetni mint papíron ceruzával.
Magamnak építettem. De a segédmelós aki jött. Annak adtam 10-ezret egy napra. Én nyílván ingyen melóztam. De ha ha magamat is fizettem volna akkor harmincért lettem volna/nap. Elég sok. Miért nálatok mennyiért vannak a szakik?
Illetve még egy kérdés. Tűztávolság. Oldalhatáros a beépítés, a HÉSZ nem ír elő semmit oldalkertre, tűztávolságra. Az oldalkert ekkor ha jól tudom 4m az országos szabályozás alapján, ebbe nem tehetem, világos, nem is teszem. A tűztávolság viszont mekkora? Megnéztem a rendeletet, de nem sikerült kibogozni, hogy 3, 5 vagy 6m (vagy más) és honnan kell mérni, telekhatár vagy a szomszéd házának fala.
Személyautónak készülő könnyűszerkezetes garázs (lemezgarázs) alá szeretnék betonból lemezalapot, amit anyagi (horribilis árajánlatok) és idő (majd sokára) okok miatt mi csinálnánk meg, nagy levegőt véve. Ehhez kérnék kis segítséget. Egy 10-12cm vastag vasalt betonlemez lenne.
Tudom, hogy kell alá kő réteg. Ez milyen vastag legyen és milyen anyagból? 5-10cm-eket mondtak, az anyagra viszont van aki a betonozáshoz is használt sódert tenné alá, más meg zúzott követ. Melyik a követendő, vagy mindkettő jó?
Betont milyet keverjünk? Ilyeneket olvastam illetve mondtak, hogy 3-4 térfogatrész sóder, 1 térfogatrész cement, fél térfogatrész víz, értelemszerűen az anyagnedvességtől függően kicsit igazítva, hogy normális állagú legyen. A sóder cement arány így jó lehet?
No igen, csak mit... és azt hogyan, milyen sorrenddel, milyen technikával? Nagyjából egyedül.
Magamat nem féltem, tudok vigyázni magamra de a családból mást nem hívnék fel a tetőre. Könyvtárba való emberek.
Képzettség, engedély nélküli fizetett idegent sem szívesen. Leesik, megsérül... hiányzik az nekem ?
Szakemberrel javíttatni viszont látom hogy nagy költség...
Milliókért javíttatni nem nagyon érdemes, akkor már inkább egy teljesen új tetőben kéne gondolkozni, hiszen megmondta Jenő, hogy tökéletesre ezt nemigen lehet javítani.
Szóval forgatom a dolgot a fejemben de nem egyszerű. Ha a gagyi derék szelemeneket, a repedt talp szelement ki akarom cserélni, akkor ott komoly bontás kell. Vagy csak tegyek be székállást mindkét oldalon , meg pótoljam a hiányzó csúcsszelement, alakítsam ki normálisan azt a vápát ... aztán ha minden stabilan áll, akkor 2-3-4 szaruállásonként cserép le, a szaru mellé fogott pallóval kialakítani egy normális tetősíkot és mehet vissza a léc+cserép fólia nélkül. Esetleg ennyit meg tehetnék viszonylag olcsón.
Jövő tavaszig eldöntöm. Esetleg támogatással kijön egy új tető vhogy.
Nem tudom számoltad-e a lépcső méreteit? A szokásos (leg)alacsony(abb ) szintmagasság 3,0m. Lakás lépcsőnél 18 cm fellépés a kényelmes fölső határa. Ehhez 25-27 cm belépés tartozik. Ebből a lépcső hossza 3,8m körül van. A 20 cm fellépés az ipari lépcsőknél szokásos, de lakásban tűrhető, ehhez 21-22 cm fellépés tartozik. A lépcső hossza az kb. 3,0m lesz. Ha ehhez hozzáveszem azt, hogy a lépcső fölött nem lehet gyakorlatilag födém, akkor 80 cm széles lépcsőt figyelembe véve kb. 2x2,5m2-t vesztesz. Lehet 80 cm-nél keskenyebb is a lépcső, de akkor egy diplomata táskánál többet föl nem viszel a lépcsőn, főleg ha még kanyar is van benne.
Sr1-nek igaza van, ha már csinálod akkor úgy érdemes, hogy a födémet cserélni kell. Ellenőrizni kell, hogy a födémben milyen gerenda van. Terv szerint "F" gerenda, de nem biztos hogy ezt is építették be. A 60cm-nél nagyobb gerenda távolság ezt valószínűsíti, mert "E" gerendánál 60 cm-nél nagyobb tengelytávolságról még nem hallottam. Az "F" gerenda annyival kellemesebb, hogy lágyvas betétes és lehet és SZABAD vágni bontáshoz. Vágás után nyírási teherbírása nem biztos, hogy elegendő. Az "E" gerendát viszont TILOS vágni mert feszített. A feszítőhuzalok a feszítés hatására elvékonyodnak, kivéve a két végüket. Mivel ott nincs bennük húzás ezért visszaduzzadnak vágás hatására. Gyártásnál azt külön vasalással akadályozzák meg, hogy a visszaduzzadás kellemetlenségeket okozzon.
Ha tetőt cserélsz (ezt nem írtad eddig- agyalok itt mint a hülye fémszerkezeten), gondokozás nélkül dobd le a födémet, amennyit itt tárgyaltunk róla már megvolna a bontás.
Bérelj egy olyan benzines betonvágót, ami viszi a vasalatot is, a kefnikbe vágd el a felső vasalát E gerendák mentén, akkor ha nagykapapáccsal megütöd, kettétörik és leszakad. A betonvágóval át kell vágni a koszorúkat is, így azok is könnyen letőrhetők.
A gerendákat kösd fel mind a két oldalon és úgy vágd le. Aztán óvastosan le kell engedni.
Koszorúval együtt.
Zsaluzd be, vasald be és öntsd ki. A lépcső kivágáshoz be kell építeni a felső és az alsó vasalásnál is néhány szál 14-es vasat pipával bekötni a koszorúkba, hiszen a fő vasalás iránya csak 3.5 méter, aztán párat rá merőlegesen is bekötve a másik koszorúba. Öntés előtt támazd alá a műszaki szint födémét is.
köszi. Igen éppen azon agyalok, hogy a teljes gerenda hossz kuka. Két oldalról kijönnek a kefnik teljes hosszban (80 és 90-es kefnik vannak a rajz szerint, a valóság meg majd kiderül). A felső szinten ugye most cseréljük a tetőt. Telibe gerendáztuk az egészet, túllóg 60 centit. Erre kerül a szelemen és a tető, tehát egy részről 60 centivel szélesebb lesz plusz az eddigi 38°-os tetőt 43°-ra emeljük.
Ez az egész megoldás nekem most azért lenne nagyon fontos és SOS, mert a keresztbe futó gerendákat a végleges feljárat szerint kell kihagyni/kiváltani nem pedig utólag maszatolni...
Szóval ma-holnap meg kellene születni a megoldásnak. Egyébként a 20-as fal is nagyon jó ötlet, ha megmaradna a fél gerenda.
Szerintem egyszerűbb az egészet kivenni és a hiányzó részt felül könnyű szerkezettel visszapótolom, hogy ne vesszen el a 4-5m2, amit pluszban kiszedünk...
Köszi minden tanácsot, infót, javaslatot. Ha bárkinem ágyban matracban tudok segíteni, akkor a matracos topicban vagyok már 1000 éve.
Csigalépcső esetén (bár ez nem az én ötletem) a tetőhajlástól föl lehet-e menni? Nekem ebben az esetben legegyszerűbbnek tűni egy 20(Porotherm) vagy 25 cm-es téglafalat építeni alapozással.Az útban lévő gerendát teljes hosszban kivenni. Ha a gerenda távolság 1,0m akkor az vagy B 100 béléstest vagy BH tálca. Ezeket megpróbálnám eladni. A gerendát nem biztos, hogy ki lehet szabadítani a koszorúból. Az új falat becsorbázni a meglévő falba, az elbontott födém helyett pedig egy monolit vb. födém darab lenne.
- marad egydb 1,8m hosszú alátámasztán nélküli rész
- legyen az, 1,8-as gerenda 100kg
- legyen a kefnik össz tömege 400kg
- legyen még ez-ez 200 kg (akár több is)
- legyen összesen nagyon megengedően 1 tonna
- ennek egy jelentős részét átveszi a vágatlan gerenda és a két határoló főfal
- tehát súly egy része körben eloszlik
- marad ca. pár száz kiló, amit a fodémre rámasztanék ! még ennek a tégla vagy fém oszlopnak a súlya
Miért nem tudom egy 25-ös vagy akár 38-as pillérrel vagy egy megfelelő teherbírású vas oszloppal a gerenda alatt alátámasztani/kiváltani? Akár úgy, hogy a középső (egész/ép( gerendát is alátámasztom) sárga a rajzon...
Lehet, hogy valamit nagyon nem értek, de gyakorlatilag egy 1,8x 1,8 méretű födémszelvényt kellene alátámasztani, ami egyébként három oldalon támaszkodik.
Nem ígérhetek mást mint Churchill a briteknek a háború elején: vért, verítéket, könnyeket.
A javításra nézve konkrét tanácsokat adni látatlanba nem tudok, DE:
Előre gyártatni nagyon rossz ötlet, mert minden részletre kiterjedő méreteket, terveket adni nehéz, majdnem lehetetlen. A gyártómű pedig a minőségi kifogásokat (bármi is legyen) azzal fogja elutasítani, hogy nem ők mérték föl, nem ők építették be. Minden részletre kiterjedő megrendelést adni nehéz és nem fogják annak megfelelően legyártani mert az nagyon macerás. Kifogások mint előbb.
Helyi szakértőket lehet keresni, de amelyik olcsóbb az valószínűleg előző nap még női szabó vagy festő volt. A drágábbnál sem garantált a szakértelem, a jobbak már nyugatra mentek, vagy nagyon drágák.
Amennyiben a tető javítása kerül szóba akkor vastagon tudom ajánlani a statikai terv készítését, hogy legyen mit MEGKÖVETELNI a kivitelezőtől.
Lapvetően a javításba nem igazán hiszek a leírtak alapján. Lehet állandóan taknyolni, de mindig lesz ami szét akar esni, sose lesz jó. A görbeségeket, torzulásokat nagyon nehéz korrigálni, mert ha itt javítasz akkor ott mászik el.
Semmi sem lehetetlen, de ha itt kérsz tanácsot egyedül elenyésző esélyed van. A vállalkozó munkáját hogyan fogod minősíteni ha nem értesz hozzá? Nem lesznek feltűnőek a hibák, némi ideig nem fognak előjönni.
Hogy a szoba használhatósága megmaradjon, az ablak nélküli fal mellé kéne szereld a lépcsőt, a fal mellett hosszába kivágva a bérléstestet, vagy 2.5 méter hosszan.
Oda beférne egy tánclépcső, egy karral, csakhogy bezavar a tető. Szerintem akkor is, ha az első és a második gerenda között vágod ki a bérléstesteket.
Persze ez egy elég keskeny lépcső lenne, de egy embernek elég 75cm szélesség, ennyi meg kéne maradjon, ha a gerendák tengelybe 1 méterre vannak kiosztva.
Tehát mindenképpen át kell szabni a tetőt is, a feljárat felé kell késziteni egy lukárnát, ami elég széles kell legyen.
De a tánclépcső egy szükségmegoldás.
Maradjunk a két karú, fordulós lépcsőnél.
Egy másik megoldás a következő, de ez is elég meredek:
Úgy látom, hogy a magasított földszint fala 38-as, a műszaki szint fala vastagabb. Akkor cut-and-brake fűrésszel kivágnék két 30x38-as sliccet a két tartófalba. Azt bevasalnám oszlopnak, lekötve a két koszorúba is- sőt a felsőbe is. Ezt a két oszlopot a harmadik gerenda alá késziteném el, kitámasztva mind a két födémet. A két födémek kitámasztásához is doka gerendák (vagy jó néhány combos fagerenda) kellenek és egy csomó állitható fémoszlop, .
Tölcséres öntéssel kiönteném az oszlopokat, kivülről. Aztán felrögzítenék két fém papucsot az oszlopokra a pont a földém alá, és egy 3.5 méter hosszú HEA 200-as fémgerendát szerelnék be a papucsok kozé.
Arra meg egy merőleges HEA gerendát, amit egy beton fészekbe építenék be a hátsó falra és odahegeszteném a hosszan futó HEA gerendához.
De ez olyan szintű szakmunka, hogy nemtom, ha egyáltalán kapsz jó szakikat - akik felvonulnak egy ilyen apró munkára.
Szóval, ide szakosodott szakemberek szükségesek és egy mérök is, aki irányítja őket, meg egy terv is- ami pontosan leírja az elvégzendő műveletek sorrendjét.
A papucsokat a méretve vágott gerendákat és a keresztbe szerelt gerendát is egy műhelybe kell kivitelezni, a pontos mérések után.
A fészekbe, ami a keresztbe szerelt gerenda űl fell, be kell építeni egy 25-ös vaslapot, fi16-os pipákkal, amihez hozzá lehet hegeszteni a gerenda talpát. Mindent mili pontosan, hogy a gerendák tökéletesen vízszintesek legyenek.
Erről a házról mindenképpen le kell bontani a cserepet, mert meg kell a a tettőt javítani- ha manzárdorsz. A lebontott cserép már nem nyomja a tetőt és a falakat se is kifele, akkor kell megcsinálni ezt a műveletet.
Tehát egy csonka kontyolt tetőről van szó, amelybe egy alacsonyabb , szintén csonka kontyolt toldalék csatlakozik be középtájon.
20-22 éve épült, mi 10 éve vettük meg. Akkor kívülről így nézett ki : Nem igazán néztük meg akkor közelebbről. Az eltelt 10 évben eléggé leromlott az állapota, ami kívülről is jól látható. Elkészítettem a korábban hiányzó padlásfeljárót és kicsit utánanéztem, közelebbről szemügyre vettem a tetőt. Sajnos komoly gondok vannak, én legalábbis úgy látom. A szarufák csak a ritkább, nem annyira járatos 10x12 cm méretűek, a kiosztásuk nem egyenletes és alapból is kissé nagyobb a kelleténél. Van ahol 1 méternél is több a távolság közöttük. A függő sem tökéletes mindenhol, a teljes magasságban van vagy 10 centi dőlés egyik másiknál.
A gerinc szelemen teljesen hiányzik, a kontyok felső vége semmivel nincsen alátámasztva.
A gerinc kb. középtájon elkezd nyílni és a tető másik végén a kúpcserepek éppen csak takarják már a rést. Ez nem tudom miből adódik.
A derék szelemenek mintha csak oda volnának szórva. Nincsenek bekármizva, ki vannak fordulva, nincsenek rendesen egymáshoz kapcsolva sem. Mint az ökör hugyozás, végig... Nem tudom van-e szerepük így egyáltalán.
A derékszögű toldalék mintha teljesen váratlanul érte volna a szakembereket. Az oda eső csonka szarufák végei vagy a levegőben lógnak, vagy Mekk Elek módjára vannak alátámasztva levágott gerenda darabokkal. Kiváltás nincsen.
A vápa szarufa sem lett kialakítva, helyette valami görbe colos deszkából alakították ki a vápát.
A lécezés méretre és minőségre is gyenge volt már új korában is, tele átmenő görcsökkel stb... Végezetül két szaruállás valamennyire károsodott. Egyiken a rajta maradt kéreg alatt rovarrágás, a másiknak a vége gombás, penészes kissé, illetve az egyik talpszelemen hosszában végig van repedve, nem látom hogy átmenő repedésről van-e szó.
Én ezeket látom. Nyilván legjobb volna az egészet lebontani és újraépíteni, de sajnos a keret erősen korlátozott ezért első körben a javításában gondolkoztam. Héjazat le, lécezés le, ácsolat kiegészítés ill. javítás, fólia, ellen léc, tetőléc, héjazat vissza. Egyik oldalon esetleg a régihez leginkább hasonlító új cseréppel. Bádogok, csatornatartó vasak cseréje, orom szegély, orom deszka.
Több szakembert megkerestem, eddig kettőtől kaptam végül árajánlatot. Megdöbbentő, 2.5 - 3 milliós munkadíjakkal.
Ez a jelenlegi éves nettó jövedelmem, úgy gondolom legfeljebb mondjuk 40 embernap munkáért cserébe. Ezt nem tudom, nem is akarom kifizetni. Egyelőre keresgélek tovább, esetleg keletebbről érkező csapatot (szállást tudok adni 6 főnek), akik olcsóbban is dolgoznának, illetve jövőre igénybe tudom venni esetleg a felújítási támogatást. (bár még eddig az életben valahogy semmit nem tudtam igénybe venni úgy, hogy azzal a támogatással én járjak jól, de sose tudni)
Ha egyik módozat sem jön össze, akkor két dolgot tehetek. Az egyik, hogy hagyom teljesen lerohadni a tetőt, meglehet úgyis elvisz az ördög mire magától összedől..
A másik, hogy megpróbálom valahogy kitalálni mi az a minimum, amit meg kellene ahhoz csinálni hogy viszonylag jó legyen, majd kitalálni step by step hogyan tudom azt a munkát egymagamban elvégezni. Nyilván úgy, hogy az egész tető egyszerre ne legyen lebontva, hanem 3-4 szaruállásonként végig haladva rajta. Csinálnék 1 hónap szabit rá. Beépíteni nem akarjuk a tetőteret, igazából a fóliázás ez esetben kényszerűségből akár el is maradhatna.
Amit még forgatok a fejemben, hogy nem-e járhatóbb út ha felméretem a tetőt és legyártanak előre egy komplett szerkezetet, amit csak fel kell szórni a helyszínen. Nem tudom még az ilyen előregyártás mennyire drága, de sok helyszíni szakmunkát meg lehetne spórolni. Összességében tán olcsóbb volna. Ha eljutnánk odáig, hogy fent van az új szerkezet, fólia és ellenléc, akkormár nem ázna be, a többit szintén megoldhatnám sk. valamennyi idő alatt.
köszi a választ persze, igen, igazatok is lenne, de:
- belaktuk, amennyire be lehetett az alsó szintet, konyha fürdő, étkező, garázs (nem a rajz szerinti funkciókkal van megtöltve)
- az alsó szint egyébként menekülőre is van fogva, mert árterület, 2013-ban pl. víz alatt volt kompletten (Duna)
A következő szint meg két kiskamasz gyerekkel és hétvégi további "vendég" gyerekekkel meg barátnőkkel ca. karcsú vagyis olyan necces, kellene egy nappali (vagy nekünk egy háló), mert az pl nincs, a nappali az a mi hálónk most (ahol a lépcső lenne felfelé a tetőtérbe...)
köszi a választ, nagyon részletes, nagyon gondos. Anyám könnyebb álmot ígért:-) Mi van akkor, ha megfordítjuk a képletet egy kicsit. Nem fordulós lépcső, hanem csiga. Nem két gerenda, hanem csak 1 kerül kivágásra. A födém egyébként csak a saját súlyát viseli, fölötte ki van váltva gerendákkal a járófelület. Amennyiben fent az E gerendákon végigfuttatok egy megfelelő I vagy valamilyen vasat és a szabadon "lógó" gerendát egy kengyellel hozzáhegeszti egy szakember? Ez milyen lenne?
Na tehát, van egy magassított földszint, alatta az átjárható tér, egy kamra és egy garázs, ami legyen egy műszaki színt.
Mégha monolit födém is lenne a műszaki rész fölött, akkor se bírná meg azt, hogy egy oszloppal leterheld az új gerendát, amit a lépcső kivágás miatt a két elvágott E gerenda terhét átvenné.
Ha muszáj lenne, akkor a következő megoldás késziteném el, fémkonfekcióval, de ezt meg kell részletesen tervezni, számolni (aláíratni pecsétes statikussal- lehet, hogy a terv drágább, mind a kivitelezés):
1. Az átjárható tér két falába beszerelnék két fémoszlopot (ezeknek alapot is ásnék- vasaltat- a meglevő alapokra keresztbe, kitámasztva a szoba alatt a födémet és részlegesen beépíteném a két falba is), erre jönne egy fém szelement a műszaki feletti színt födlém alá, ezek min. HEA 200-as profilok akkor is, ha a nyilás talán 3.5 méter.
2. A födémet áttőrve, a szelemenre rászerelnék egy oszlopot, utánna egy másik szelement a szoba feletti födém alá keresztbe, végig a szobán, az E gerendákra merőlegesen.
Itt mindenféle excentrikus terhelések lépnek fel, szóval figyelmesen ki kell számolni. pl. sarokmerevíteni kell mindent oszlop szelemen illesztést.
A szoba födéme felett levő fém szelement ki kell kötni a két tartófalhoz, de az egyiken az ablakok vannak, ott egy vasbeton áthidaló (gerenda) kell legyen, mert az megtartja a tetőt is.
Hogy abba hogy lehetne bekötni egy papucsot a szelemennek az kérdéses, szembe vele nincs ablak, az megoldható.
3. Innen aztán ki kell találni, hogy a két E gerendát hogy kötöd le a fém szelemenre, az elvágás előtt.
Mivel csak egy kétkarú lépcsővel tudsz feljutni a padlásra (elindulsz a szoba ablaktalan fala mellett és megfordulsz a sarokba, aztán a felső karon a kivágott födémen feljutnál a padlásra), az fémoszlopot a szobába úgy állítanám be, hogy az legyen a forduló külső sarka, akkor könnyen be lehetne építeni egy fémlépcsőt is.
Ha van valami eszközöd-affinitásod hozzá, akkor csinálj valami hosszanti ovális lyukakat a lemezbe. Mondjuk az eresz alatt lehet hagynám a fenébe a dolgot, nem tűnik magasnak, nem nagy kunszt néha lefesteni a deszkát.
A lépcső terhelése tovább növeli az első épen hagyott gerenda terhelését. A kiváltódat -ahogy sr1 is írta - a meglévő szerkezetbe bekötni nem tudod. Azt javaslom, hogy ebben a formában felejtsd el, NE TEDD!
"feltámaszkodva az egy-egy szélső végig futó gerendára lenne a kiváltás. Gyakorlatilag mint egy 25x30-as koszorú szakaszt kellene elképzelni. "
És mit fog szólni az egészhez - kb. 2,5-szeres terhelés- az a szerencsétlen gerenda amire terhelni akarod? Az elvágott gerendánál a nyíróvasalást is levágod. Nem derül ki, hogy milyen ÉTI gerenda a kérdésből (F, Ff, G, Gm, L, vagy M stb.), az "E" gerendát - az is ÉTI gerenda- vágni tilos!
Szia Köszönöm a segítő szándékot .Reméltem hogy nem kell agyon bonyolítani egy szimpla bádog fedést.Meglátjuk. Az biztos hogy én csak egy lelkes amatőr vagyok és nem vagyok tisztába a lemez szerkezetekkel ,de egyes dolgoknál nálad is ez jön le ugyanis néhány hete vettem 2 m-es szálakba alu csatornát nekem a 4m elég soknak tűnik persze biztos lehet kérni ilyet is na mindegy a lényegen nem változtat megpróbálom akkor egy plusz merevítő hajtással + laza csavarozással és nagyobbra fúrt lyukakkal rögzíteni.
egy kis segítségre lenne szükségem. Tetőtérbeépítés, födémáttörés, lépcső. Éti gerendás födém. Kettő gerendát vágnánk ki ca. 110 cm-re a faltól. Nem szeretnénk alulról (csak ideiglenesen) kiváltani a gerendákat.
A terv az, hogy kivéltás és kivágás után alulról-oldalról bezsaluzzuk a ca. 29cm hosszt, betonvas, beton, stb., akkor (mint egy beton áthidaló) benne foglalva a két "szabadon lógó" gerendavéget is és feltámaszkodva az egy-egy szélső végig futó gerendára lenne a kiváltás. Gyakorlatilag mint egy 25x30-as koszorú szakaszt kellene elképzelni.
Látszik nem vagy otthon a lemez áruknál. Szerkezeteknél !!
Hol van már a 2 m -es csatorna hossz ? Minimum 4 m-es szálakban gyártják.- És azt még személyautó csomagtartóján is lehet szállítani.
Ja és az ereszcsatornákat szegecselik és még forrasztják is... a horganyzott acéllemezt.. az alut pedig szegecselik és ragasztják/tömítik mindenféle pasztával..
"elég nagy, 100 fok hőmérséklet különbségnél, méterenként kb. 2,3 mm. "
Tehát az a csatorna mondjuk 20 fokon lett szerelve.... odafagy az ember keze másként... igaz lehet hidegebben is szerelni, de legyen 20 fok. Nyáron ritkán 60 fok, de tényleg ritkán.
Akkor a tágulása 40 /100 x 2,3 x 12 az mondjuk 12 mm. de ez a két végén jelentkezik azaz végenként 6 - 6 mm. látod azt te szomszédnál a magas csatornánál ? Nem !!
Lehet néha hideg sőt kutya hideg pl. minusz 20 fok, Akkor a hómérséklet különbség szintén 40 fok. Nos akkor pedig összehúzódik a szomszéd csatornája 6 - 6 mm, de legyen 10 - 10 mm, az sem látszik.
De ha egy ilyen hosszú lemezt a végeinél lecsavarozol , akkor felpúposodik vagy elszakad.
Az aluminium lineáris hőtágulási együtthatója elég nagy, 100 fok hőmérséklet különbségnél, méterenként kb. 2,3 mm. Ehhez képest az acélnál, réznek, horganynak kb. a fele.
ΔL= α L ΔT= 2.3 10-5 1000 100= 2.3 mm, α az aluminium lineáris hőtágulási eggyüthatója 2,3 10-5K-1
A kérdésedre a szakszerű válasz ez. Sajnos más jó megoldás nincs.
Be kell építeni egy 1.5 -es horganyzott lemezből egy betétet.
A 1.5-es lemezt csavarokkal rögzíted a cseréplécekbe, az oromszegélyt nem is kell csavarozni.
A tetőlemez falcolása és a betéten a visszahajtás megtarja és hosszírányban tud tágulni.
Eresznél pont ott van, ahogy írod, tud hosszában tágulni, nincs rögzítve.Csavarozd ritkábban, 60-70 centinként. Az sem lenne rossz, ha pereme lenne, mint a cseppentőlemeznek.
Elől-hátul deszka borítás van így ehhez fellehetett csavarozni .Az érdekes az hogy bádogoztam már L alakban hajtott lemezzel amit szintén csavaroztam annyi hogy az horganyzott lemez volt annak valamivel kissebb a tágulása de az abszolutt nem hullámosodott meg. Ráadásul ha megnézem az alu ereszcsatornákat amik szintén 2m-es szálakban vannak azok is összevannak szegecseelve nem ritka a 12m feletti hossz igaz hogy azt csak a csatorna tartó vasak tartják de a saroknál ilyen hosszon azt is ki kéne nyomnia magát vagy elkéne hajolnia mégsem teszi a szomszédban ilyenből van és szép egyenes minden irányból.
Még egyszer: a hullámosodásnak nincs köze a hajtáshoz, annak meglétéhez vagy hiányához. A lemezed azért hullámosodik, mert sűrűn lecsavaroztad, nem tud tágulni-összehúzódni.Ugye főleg hosszirányba mozogna, ha tudna.
Alapesetben a szegélylemezeket egyik végükön szokás szöggel vagy csavarral rögzíteni, és a visszahajtott peremnél 40-50 centinként lemezfülekkel, így megmarad a lemez számára a hosszirányú mozgási lehetőség.
Lemezfüleket szabsz magadnak ollóval a kieső darabokból, vagy veszel:
Készítettem egy könnyűszerkezetes lapostetős melléképületet kb 6.5x 3m-es körben kb30cm -es túlnyúlással a falaktól mérve. A tető szerkezet magassága kb 18cm ezt szeretném alubádoggal körbe burkolni ,hogy ne keljen a fát később festegetni az eresz csatorna mögé fel is raktam egy csík alubádogot kb 6.5m hosszan 2m-es hosszuságú csíkokból ezen nem lett csináltatva semilyen hajtás kb30 cm-ként lett csavarozva . Másnap a szép egyenesen felrakott bádog gondolom a napsütés hatására olyan hullámos lett hogy a Balaton elbújhatott volna mögötte. Kérdés szerintetek eléglehet ezt elkerülve a bádog csík alját vagy felső élét meghajtatni ,hogy merevebb maradjon és ne legyen ilyen érzékeny a hőtágulásra akár egy 45fokos hajtás már elég lehet 1-2 cm -en vagy alul felül szükséges lehet. Jelzem mikor ez készült nem volt 10foknál több a hőmérséklet de másnap sem volt 15foknál több csak itt már előbújt a nap nem tudom nyáron 40fokban hogy nézne ki. A hőtágulás jelenségéről halottam már de ez a jelenség nagyon meglepett . Valaki tapasztalt már hasonlót?
Üdv ! A fenti fogópár alatt 50-100 cm között újabb fogópárt ,Én 5 cm padlóból menetesszárral rögzítve oldanám meg ,ami szépen egyensúlyba tartaná a tetőt !:-) Szerintem.
Ha a szarufa be van horgolva legalább 3 cm a talpszelemenbe, ha a talpszelemen nincs kifordulva, akkor elég még egy rend fogópár, colos deszkából is, 70-e szegekkel rögzítve.
Ha ki van fordulva, akkor le kell vedd a cserepet, a tetőt meg lehet emelni (ehhez kell késziteni egy ideglenes ácsolást, vagyis az új rend fogópár alá be fell szerelni két derékszelement és onnan megemelni) és ki lehet cserélni a két talpeszemelent.
Ha nincs semmiféle koszorú a falakon, akkor a talpszelemenek közé be kell szerelni három gerendát, csapolva- így a talpszelemen nem fog tudni kifordulni, az egész munka max. 2 nap, újracserepezéssel együtt, 3 ácsnak. De ha gyorsan dolgoznak és 4 ember van- meg állványzat is, akkor 1 nap, 10-11 órá.
De legalább van az egész ingatlanodról egy elektromos terved. Úgy nevezik ezt hogy állapot terv, ha közvetlen a kivitelezés után történik, akkor megvalósulási terv.
Az is ok. hogy kellett, de azért nem árt tudni, hogy ez egy szolgáltatói túlterjeszkedés, semmi más.
Ok, amint ha kicsit melegszik az idő csinálok ott is, de mi is fog abból kiderülni? Azon kívül, hogy a belső oldala fóliával borított, a födém teteje deszkázott, a szarufa ahogy írtam 5x15 méret kb méteres távban, a fogópár pedig a gerinc alatt 30-40 cm -el van. A szarufa alja a gerendára van fektetve, egy darab szerkezeti csavarral odafogatva. Két viharléc 5x5 cm, és ennyi. Ennek a megerősítését szeretném utólag. Nem arra lennék kíváncsi hová csabarjam a csavart, hanem utólag milyen megoldások jöhetnek szóba. Pl széket csinálni körbe, vagy alul a szarufa alján valami plusz rögzítés, vasalás stb.
Nyaraló tetőtere nem lehet akkora, hogy oda elektromos terv kell !
Sőt belegondolva maga a tetőtér megtervezése sem egy yblmiklósi feladat.
Mármint mennyi lesz a tervezés ?
Alkudni kell !!
Ez is érdekes :
" szükséges egy villamos rendszerterv rész "
Amúgy a terv, a tervek nagyon hasznosak tudnak lenni, de azt az építészt aki ilyen árukapcsolást akar egy ügyfélre erőltetni..... el kell küldeni /elküldeném.
Egy nyaralónál gondolkozunk a tetőtér beépítésén, ehhez van építészünk és mivel a nyaraló tető emelés (térdfal készítés) építési engedély köteles, ezért kell egy terv is. Az építész azt mondta, hogy ehhez szükséges egy villamos rendszerterv rész is. A lentieket figyelmbe véve körülbelül milyen összegre számítsak egy ilyen esetben?
Azt szeretném megkérdezni, hogy ilyen elektromos terv mindenképpen szükséges-e egy nyaraló tetőtér ráépíténél és ha igen, akkor körülbelül milyen összeggel számítsak, ha szeretném, hogy csak a minimumot tartalmazza a terv, ami a terv elfogadáshoz szükséges?
Nekünk az lenne a célunk, hogy a jelenleg meglévő földszintről fel legyen vezetve az áram a tetőtérbe, egy minimumot szeretnék belőni annél az elektromos tervnél, hogy csak az legyen benne, ami mindenképpen szükséges (ár miatt is, illetve majd a kivitelezés előtt eldöntjük, hogy pontosan hol legyenek a kapcsolók stb ha ez lehetséges)
Elnézést, nem sátortető, nyeregtető, rosszul írtam az eredetiben. Fedélszék nincs, sárgerenda, hát ezt megnézem, de lehet csak simán a falazaton fekszenek a gerendák. Az eresz kilógás kb 3 lambériányi, olyan 30 cm körül van. Relatív elég meredek a tető, olyan 45 fok körül lehet.
A kialakítás jelenleg a képen láthatóból a b) változat. Annyi, hogy a fogópár eléggé a gerinchez közel van.
Elnézést, ezt valóban elírtam, nem sátor, hanem sima nyeregtető van rajta. Valamiért ez volt a fejemben, de a sátor a házon van, és igen, az a kb kocka alapterületű (kádárkocka felújítva).
Szóval nyeregtető, és igen, relatív meredek, 45 kör lehet,de mint írtam le fogom mérni a pontos magasságot, ha ez befolyásolja a megerősítés mikéntjét főleg.
A széldeszkázat 3 lambéria még, vagyis kb 30 cm rajta mindkét oldalt.
Van a lakás kínálatomban egy ekkora épületbeli lakás. 24 éve folyamatosan kiadva... elég jól hoz a konyhára.
A belső nettó alapterület csak 28 nm.
Van aki csak ezt tudja megfizetni.
És elég régi, pontosan 89 éves.... sokáig sufninak csúfolták.
Anno amikor átalakítottam még rá is kérdeztem az önkormányzatnál szabad e vele foglalkoznom.
A válasz : semmi akadálya csak ne nevezzem lakásnak.
1931 -ben mikor épült egy nagy épület melléképületének függelékeként a 10 x 3,5 m-es épületeben az akkori tervező és építőmester a következő neveket adta az épületben lévő helyiségeknek .:
1, házmester szoba,
2. mosó konyha ,
3, kamra ,
4. árnyékszék,
5. kiskamra szénnek..
Soha nem volt emberhez méltó hajlék... mégis az első 30 évben folyamatosan laktak benne, majd lomtár, bicikli tároló és úgy 95-96 körüli felújítás.
Azóta lakásnak nem nevezett lakó helyiség.
A tető , ha már az van terítéken :
.
nyeregetető, kb. olyan 30 fokos dőléssel, cserépfedés.
a lécezés eléggé korhadt, de egy huszárvágással megoldva a probléma . A régi lécek alá egy új léc és még 30 év a haláig.
Minden művelet felújítás címszó alá lett besorolva.
Nem létezik olyan kültéri felület, amit nem kell karbantartani. :(
A déli oldalon kíszívja az UV a színét, de valamilyen sötétebb PU-s festékkel lefújva elfogadhatóan helyre lehet hozni, csak nagyon alaposan le kell tisztitania a festés előtt. Utánna, az mennyit tart, az kérdéses.
Sárgerenda van-e? Szerintem kell, hogy legyen, de ez nem 100%.
Meggondolandó (erősen), hogy jó-e piszkálni? A felsorolt munkákhoz (javítás) el kell bontani a fedélszéket, normálisan csak úgy lehet megcsinálni. Vagy helyszíni szemle alapján ki kell valamit találni amihez kevesebb bontás is elég.
Fényképek nem ártanának. Minden fényképen legyen egy mindenki által ismert méretű tárgy (pl. gyufa), hogy legyen mihez viszonyítani a méreteket.
A fiamék egy öreg házat vettek és ott is van egy helyen a fölyosóról a nappali felé ilyen 2-3cm-es szintkülönbség . Náluk is egy ilyen hasonló darab lett beragasztva . A kisunokám még nincs 2 éves és gond nélkül közlekedik rajta keresztül, még gyorsabban lépkedve is . Gondolod , hogy a felnöttek ezt nem tudják úgyszintén megjegyezni , hogy ott vigyázni kell ? Természetesen egy tolószékes esetnél jobb lenne a 20cm-es emelkedö . Viszont Te nem írtad , hogy ilyen gond lenne .
Adott egy régi melléképület, 3,5 x 10 méter alapterülettel, régi fagerendás födémmel, kb 40-50 éves lehet az egész épület. A korábbi tulaj cseréltetett (inkább javításnak mondanám) rajta tetőt, ami a következőkben merült ki: sima sátortető, 5x15 -ös szarufák, és kerámia cserép, fólia alatta. Gerincmagasság födém tetejétől mérve 2,2-2,5 méter körül lehet, még nem mértem le pontosan, 9 sor cserép van rajta az látható. Ez a szerkezet alig 1-2 éves, de vagy bontott vagy a régi cserepek mentek vissza, viszont szerkezetileg jó állapotban vannak.. Ahogy elnéztem nincs koszorú a falazat tetején, a fal régebbi nagy lukú kerámia tégla (ha jól tudom ezt kalapácsos téglának is szokták csúfolni, mert ahol feketére égették, azt a kalapács is alig viszi..) Szerkezetileg egyben van a falazat, nem reped, nem mozog, minden ok. A tetővel viszont nem vagyok kibékülve, mert a szarufák vége egyszerűen csak a gerendákra lett rácsavarozva szerkezeti csavarral. Se székállás, se talpszelemen, se gerincszelemen. (Utóbbi talán valami 3 db 5x5-ös oszlopszerűségből imitálva van a kupás alatt). Felül kb a gerinc alatt 40 cm-re van egy-egy deszka rácsavarozva átkötőként kétoldalról a szarufa nyílás ellen mindegyik szarufán, illetve van még benne két hosszanti viharléc, meg fólia, de ennyi. A födém felülről régi deszkákkal borított. Maga a kialakítás pontos, tehát nincs vele különösebb kivitel gond, de szerkezetileg úgy érzem szükséges lenne vagy megerősíteni, vagy lecserélni talpszelement betenni..
Milyen ötletek, javaslatok lennének a leírtak alapján? Vagy csak én parázom túl a dolgot? Természetetesen jobb lenne a jelenlegit biztonságosabbá tenni, mert az a verzió, hogy bontsd el építsd újra, az ok.
Ami eddig felmerült, hogy a szarufák aljánál betenni egy hosszanti gerendát, bevágni 3-4 cm-ert, hogy pontosan ráfeküdjön, és azt lábakkal levinni a falazatnál a gerendákra. Volt aki talppapucsot javasolt, és azzal rögzíteni a szarufák alját.. Mondjuk itt a talpszelement sem biztos, hogy utólag lehetne a falazatba rögzíteni, mivel nincs koszorú. Maximum több helyen lehetne a gerenákhoz rögzíteni. Volt aki a szarufák felső 1/3-ad része környékéra javasolt egy-egy fém átkötő pántot csavarozni, hogy jobban tartson a nyílás ellen.. Volt aki ugyenezt fából javasolta alulra úgy, hogy ott fém pánttal legyen összefogatva az átkötőhöz a szarufa.. De volt aki egy alacsony székállás utólagos beépítését javasolta, csak azt is annyira alacsonyra kellene betenni ahhoz, hogy ne a régi fa gerendákra terheljen, amit nem nagyon tartok jó ötletnek..
Ha volt esetleg hasonló gond valakinél, vagy van rá javaslata, mi lenne a legjobb választás, milyen megoldást fogadjon el az ember, előre is köszönöm az építő jellegű hozzáűszólásokat.
Előbb is, (főleg a vendégeknek), de ezek szerint szerint nem nézed ki a kérdezőből, hogy addig él, vagy ott fog addig éln vagy azt ha el akarja adni ez nem lesz hátrány? Lehet választani.
A laminált a magasabb. Nem lehet egyformává tenni. Valami olyan átmenet kéne, amibe nem lehet megbotlani. Tehát legalább 20 centi szélesnek kellene lennie szerintem.
Sziasztok. Két burkolat között (laminált padló-járólap) 2cm a szintkülönbség. Burkolatváltóval ekkora szintet nem nagyon lehet áthidalni. Milyen megoldást javasoltok?
A gond az, hogy le van írva egy műszaki probléma, de millió részletre van szükség, hogy a tapasztaltabb építészek tudjanak adni egy szakszerű megoldást, ami időtálló.
A vízszigetelés folytonisítása egy megoldás, de lehet teljesen más a probléma.
Pl. a háznak nincs a falak alatt vízszigetelése, vagy az már nem dolgozik- ki tudja mi az a zöldes fólia, levakoltátok belül cementes malterrel, kivűl meg polisztirénnel és nem tud kiszáradni az alapból felszivárgó nedvesség. Szóval miből van az alap, mekkora a lábazat és mikor készült az a ház? Északi oldalon van az a vizesedés.
pl. 80-100 éves házakban sokan laktak és mindenfélét módósítottak, hogy ha nem dobod szét az egészet, nem jössz rá, hogy melyik fal van bekötve és melyik nincs, milyen volt az eredeti rétegrendje a padlóknak, stb.
Nade, lehet az is, hogy valaki megszúrt egy csövet egy facsavarral, az ott maradt benne és utánna megmozdult. Elég gyakori ez a padlófútésnél, pl. a faliszegő rögzítésénél. Vannak olyan víz-gáz szerelők, akik csak alsó bekötéssel szerelnek fűtőtesteket, mert azal egyenesen a padlóból jön fel a két cső (két inox armaturán), pont azért, mert már ezerszer lyukasztották ki a csöveiket a fal és padló sarkába.
Hol vannak a padlófűtés osztó gyújtői és a oda vezető csövek a gázas kazámból bevésve a falba, vagy elvive a padlóba?
Ez egy régi ház volt. Víz vezeték ott azon a részen sem volt. A külső fal Víz szigetelve van valami régi zöldes színű vastag fólia volt. Az eredeti beton sikjatol talán 1cm vel feljebb volt. Erre abetonra jött vizszigeteles hungarocell technikai fólia padlofutes cső majd beton. Beton körül 1cm diletacios csík.
Betonból szedjek fel egy kicsit a fal mellett, szedjem le a falról a vakolatot és a két szigetelést hozzam össze valahogy?
Azt írta a kérdező, hogy a külső fal és az egyik felső fal is nedvesedik.
A külső fal alatt van vízszigetelés és előtte nem nedvesedett. Ha a vízszigetelés szintjén van a régi betonpadló, akkor az nem volt alulról leszigetelve.
A felújítás során le lett szigetelve, az ott maradt egy rés, amin keresztűl elég kevés pára tud felszívódni a külső fal mellett- és az általában ki is szárad.
Én egy régi vízcsőre tippelnék, amit otthagytak a falba a felújításnál és eldugóztak, de rosszul, egyszer kapott egy nagyobb víznyomás és elkezett szivárogni- márha biztos, hogy nem esik a nyomás a padlófűtés csöveibe.
A szakszerű javításhoz ezt a részletjazot kéne kivitelezni, feltőrni vagy 20cm a fal mellett, betenni egy polisztirolt is a fal mellé a dillatáciohoz és azt is megoldani (aztán végén kijavítani az aljzaton a tőrést) , hogy nehézlemez ne szakadjon el. De ha a külső fal alatt nincs egy olyan sáv a vízsziteleséből befele, amit meg lehetne melegíteni- vagy hozzá ragasztani egy ragasztható nehézlemezt, akkor szerintem nem is lehet folytonosítani a vízszigetelést. A kép a C20ONE linkjéből talloztam.
Van egy régi könyvem tele színes rajzokkal a téglaházak vízszigeteléséről, a külső falnál ezt a részletet adja:
Azazhogy a meglevő betontpadlót kellett volna kivésni, ott valahogy folytonosítani a vízszigetelést.
A 10-es az egy védővakolat a szigetelésnek, azt felvítte a belső falra is és ott dilatál a gyengén vasalt aljzat.
Köszi neked is! Az ajtót csak középre lehet tenni? Az elképzelésünk, hogy a fúrt kút csöve fölé tesszük a sarokba arra az esetre ha egyszer ki kell venni a szivattyút.
10 cm elég vastagságnak. 15 cm -enként beton acél - 6 -os 8-as keresztbe is kb. ennyi.
De előbb az egésze bezsaluzod deszkával. Ha kész a zsalú és biztonságos, akkor középre a buvóajtó be a fenti beton acél.. azt összedrótozod, hogy nem mozduljon el, kiöntöd betonnal és kb. 2 hét múlva bontasz. kinyitod a bubajtó tetejéj a benyúló betonacél flex - szel elvégod majd a deszkákat is.
Ami kimaradt : a zsaluzat rögzítése alulról és egy lejáró hágcsó vagy létra.
A zártszelvény tartja a beton súlyát, amíg meg nem köt a fedlap. Ehhez volt hozzáfogatva a zsalu alulról. Természetesen a beton fedlap még be lett betonvasakkal vasalva. Hogy akarod a tetejét alázsaluzni? Mi fogja meg a rengeteg betont? Alulról alátámasztod? Mi az elképzelésed?
Nekünk a külseje volt 150x150-es. Úgy betonoztuk a tetejét, hogy nekem még térkő is került rá. Ebben az állapotában, ahogy most Neked van, hegesztettünk rá 40x40x5 zártszelvényből egy ilyet, amit narancssárgával látsz. Ehhez drótoztuk hozzá az OSB lapból készült zsalut alulról. A középső négyzet a kibúvó.
Felújításkor a fal vízszigetelése felett kezdték az új vakolatot ? Mert régen ( 1999 ) amikor én is csináltattam az új vakolatot , a mesterek nálam a fal vízszigetelése alattól , tehát az alaptól húzták fel az új vakolatot . Tavaszig nálam is jelentkezett ez a nedvesedés egy kis részen . Megoldás az volt , hogy flexxel vízszintbe levágtam a vakolatot az alap felett . Azóta minden ok.
Én ráfalaztam még egy sort, azt belülről megvéstem így kész is volt a zsalu. És 10cm-es osztással 8-as, 10-es ami maradt az építkezésből betonvassal hálóban bevasaltam. Alul 4cm betontakarást adtam neki, úgy zsaluztam és jó lett.
Kell vésni egy hézagot a fal mellett. Meg kell keresni a régi szigetelést (vízszintes, függőleges). Vagy oda kell ragasztani (mind a kettőhöz) egy (két) réteg szigetelő fóliát, vagy valami kenhető szigetelést rákenni úgy, hogy mind a kettőt összekösse. Ha más nincs akkor a Bonobit "H" is megteszi. Azért a fólia jobb. A rést utána ki kell betonozni. Ha a padló vagy a fal alatt nincs szigetelés akkor vagy előlről kell kezdeni vagy tudomásul kell venni, hogy ez van (és lesz).
Itt a környéken csak annyit mondtak kőművesek hogy a vakolatot szedjem vissza kB 1 méter magasságig és azt hozzám újra szellőző vakoloval meg glettel és kb 5 évig jó....
Sziasztok. Sikerült leraknom a teraszt kültéri csúszásmentes jarolappal. Az a kérdésem, hogy ugyanúgy kell kifugazni mint a sima jarolapot, hogy simítóval bekenem a fugakat az egész jarolappal együtt? Csak rettentő érdes, rücskös, fel fogom tudni mosni a felesleges fugázót?
ha már ennyire belemerültél dobjál fel egy csomópont rajzot. A padló és a z oldalfal találkozásáról. A rajzot régen, sok éve kitalálták... az építők sok sok éve ezzel kommunikálnak.
Ha körben megvan a hézag és látod mindkét szigetelés szélét, akkor kell keresned egy rugalmas (!) hézagkitöltő anyagot ami mindkettőhöz ragad és viseli a fűtés miatti elmozdulást.
Nem tudom, van-e ilyen anyag. Valószínűleg sokan csak feltöltenék bitumennel, de szerintem az elrepedne.
Ha ott van az az 1cm hézag... dilatációs csik, akkor azt tágítod tágítod addig amíg kb. 5 cm nem lesz. nem nehéz munka ,de oda kelél figyelni... baj csak akkor lehet ha elvágod a közeli padlófűtés csövet... az katasztrófa. Gondolj arra , hogy lehettél volna szívsebész, de be kell érni egy házsebész szereppel.
Nagy valószínűséggel az amit pedzegettek, hogy
"Mondtak olyat h a falak víz szigetelés felett vagyok, ez a lentről jövő pára és az csapódik ki..."
annyi megjegyzéssel, hogy lentről nem pára jön hanem a talajnedvesség kapilláris úton.
tehát a két szigetelést.... a régi fal alattit és az új padlófűtés alattit összekötni... ehhez kell a hozzáférés. És a megfelelő szigetelő anyag.
A kivitelező ? Azt ha eléred akkor is lukra futsz.
Gondolom terv nem volt vagy ha volt elnagyolt.
Kár azzal foglalkozni utólag.
A jövőre nézve.... terv mindig kell. Azok lehetnek különféle mélységűek, a legegyszerűbb ha telefonon felveszed a mester ajánlatát... dokumentálod, aztán ha van vita elő veszed.
A mester vérmérsékletétől függően reagál rá.
Az ügyes kivágja magát... mondván hiszen főnök maga is jóváhagyta .
Ha van a szegélynél szigetelés a hőtágulás és a hőveszteség kezelésére (én 5cm-t tettem be) annak a kivágásával lesz annyi hely, hogy megold. Amúgy ki javasolta, hogy így készüljön? Én biztosan elővenném a kivitelezőt!
Akkor szerintem arra sem figyeltek, hogy a beton ne kösse össze a szigetelt rész a nem szigetelttel és felkúszik a nedvesség/talajpára. Ez -szerintem!- egy drágán, nehezen javítható hiba lesz, pláne, hogy az aljzatbetonban padlófűtés cső van.
A szomszédomnál most csinálták, javítottak, lesimították, alapzták, felhordták a vékonyvakolatot, a munkadíj 1,1 M, az állvány 100 E. Kb akkora felület, mint a Tiéd.
Nálam tegnap fejezték be, kb 130 m2, javítás kivételével ugyanezek a munkafolyamatok 1400/ m2 áron.
A szomszédnál vállalkozó brigádja dolgozott, nálam egy ember, a vakolathoz hozott még egy embert.
Lehet kicsit félre érthető volt a kérdés, bár oda írtam, hogy 2mm dörzsölt vakolat lenne. A hőszigetelés már fent van hálózva és lekenve, erre kéne a színt feltenni akkor vékony vakolattal kb. 250 négyzetméter területre. Köszönöm a tájékoztatást.
tudnatok segiteni hogy egy adott lakoteruleti ingatlan[kerteshaz] eseten mi szabalyozza hogy a kertben milyen magas lehet egy fa? szomszed faja atlog, sztem kozel is ultette a keriteshez, de a helyi epitesi szabalyzatban nem latok erre informaciot. ha nem a HESZ akkor mi szabalyozza?
Szeretnék egy könnyűszerkezetes garázst csináltatni: zártszelvény, trapézlemez. Van egy ilyen alapvetően mobil garázs elhelyezésére bármi szabály? Gondolok szomszéd háztól való távolságra, előkert méretére, ha amúgy van ilyen előírás (tehát mobilgarázsnál be kell-e tartani), bármi hasonló.
"Hát ez ilyen fából vaskarika, hogy végülis azt mondod, hogy külső fal, de nem teherhordó fal. Mert nincs betonkoszorú. Hagyományos értelembnen akkor nem teherhordó, de valamennyi teher biztos adódik át az áthidalós szakaszra a fafödémből."
Régen, főleg a fafödémes vidéki házaknál nem vb. koszorút használtak, hanem sárgerendát. Attól még a fal teherhordónak számít.
Hát ez ilyen fából vaskarika, hogy végülis azt mondod, hogy külső fal, de nem teherhordó fal. Mert nincs betonkoszorú. Hagyományos értelembnen akkor nem teherhordó, de valamennyi teher biztos adódik át az áthidalós szakaszra a fafödémből.
A vasalt beton áthidaló jó megoldás. Csak akkor már szerintem fölösleges berakni a vásárolt kész áthidalót. Ha betonozva lesz, úgyis be kell csaluzni, akkor már az áthidaló alsó síkját is lehet zsaluzni.
De vannak "elemmagas áthidaló"-k (így keresd a neten) (Wieneberger, Leier stb), azonnall terhelhető. Ha máshol nem lesz betonozva én egy áthidaló miatt nem valószínű, hogy vasalást szabogatnék, meg kengyelt hajlítgatnék, meg behelyezeni a helyére, meg betonoznék, betont utókezelnék, főleg, ha sódert, betonkeverőt, cementet is oda kell még vinni. Inkább beraknám az elemmagas áthidalót és kész. Egyébként is érdemes a gyártó katalógusát megnézni, mert ajánlhat jó vagy jobb megoldást nyílászáró áthidalónak.
A fürdőszobai ablakhoz is elemmagasáthidalót tennék.
B30-as "kádárkocka". Külső B30-as fal, szigetelés nélkül. A födémen nincs betonkoszorú, fafödémes. Nem teherhordó fal. A jelenlegi ablak lesz kicserélve egy 245 széles dupla ablakra. Jelenleg az összes áthidaló akác gerenda. Az áthidaló és felette a vasalt beton megoldás tűnik megfelelőnek. Ezen kívül lesz egy áthidalás az egyik főfalnál. 2 db E-Jelü gerendával lesz megoldva. Körbe szeretbém járni a témát, mielőtt elkezdik a munkát. Egy másik kérdésem, hogy a fürdőszobai kis ablak fa áthidalóit is ki akarom cseréltetni. 100 cm-es áthidaló berakásánál, nem teherhordó külső fal esetén is a vasalt beton a legjobb megoldás a hidaló felé?
Köszönöm a választ! A kőműves szerint elegendő ez a megoldás. Jelenleg régi fa áthidalók vannak bent a nyílászárók felett. Ahol tehertartó fal lesz megbontva, oda E-Jelű gerendát raknak be, födém alátámasztással. Milyen gerendát lenne érdemes beépíteni egy nem tehertartó ablak felé? Vagy ez a megoldás + beton és vasalás? Tájékozódok, mielőtt belekezdenek.
Én eleve nem tennék olyan áthidalót, ami föléfalazást igényel a teherbíráshoz. Ha nem köteleződtél el az általad írt módszer mellett, akkor szerintem keress olyan áthidalót, ami önmagában tudja ezt. Vagy helyszíni vasalással és betonozással is megoldható. Ez a föléfalazásos a legrosszabb módszer szerintem.
B30-as tégla falba kerülő 3db 10X275-ös áthidaló felé a nyomott övet, ha kis méretű téglával (25X12X6,5) rakják ki, akkor azt pontosan hogy szokták beépíteni? 30cm-es téglafal mérettel, hogy jön össze a kis méretű tégla?
Érdekelne, hogy kb. mennyibe kerül egy 9x11m ház állványozása nemesvakoláshoz ? A tűzfalak kb 6.5-7m a falak kb.4m magasak. Négyzetméterre vagy csak mondanak rá egy összeget, esetleg beleépítik az árba. Maga a nemesvakolásnak alapozással (dörzsölt 2mm)mennyi a reális ára? Vidéken délkeleti részen az országnak.
Nekik egyszerűbb és nekik olcsóbb (neked viszont szerintem drágább) az esztrich gépet odatelepíteni és a háromlábú kiköpőt a helyiségekbe állítani, mint betonkeverni a helyszínen és betalicskázni.
Meg tudod ide írni, hogy m2-re vetítve mennyit mondtak anyag+munkadíjra (külön-külön)? Vagy ha nincs külön, akkor egybe.
Igen igy van ahogy mondod. Nem vasbeton lemez volt. Szerelőbeton - viz,hőszigetelés - és egy újabb esztrich. Ez lenne a terv. Csak megakadtam, h a lenti szerelőbeton miért nem rendes sóderből lesz csinálva. Gondolom egyszerűbb. Engem csak az érdekel, hogy megfelelő legyen. Komoly terhelést bizonyára nem kapna, falak változatlanul maradnak.
Ha a falak tartásában és alatta a lábazat összefogásában nem játszott szerepet a feltört beton, ami az elmodásod szerint eléggé valószínű, akkor az nem vasbetonlemez volt, csak szerelőbeton.
Az új betonnak is szerelőbeton célt kell szolgálnia. Mondjuk én sem raknám esztrichből, de az esztrich is megfelelhet ennek a célnak. Nálam okosabb majd megválaszolja remélhetőleg.
A falak közti beton lett feltörve? Azaz a falak állnak és a falak közé akarsz betonozni? Mert akkor az nem vasbetonlemez volt. Kivéve, ha el lett vágva (a vasalás is) a falak alatt is lévő betontól. Szóval előbb ezt kéne tisztázni, hogy milyen szerepe volt a feltört és kihordott betonnak.
Mi is elemmagas áthidalót használtunk. A tanács nálunk az volt, hogy a teljes fal szélességet rakjuk ki belőle, nem csak a két szélére meg középre tegyünk. Nem is repedt meg a vakolat sehol.
Végül a tervező (statikus) azt javasolta, hogy A12 helyett inkább 3-4 db elemmagas áthidaló kerüljön be. Valószínűleg A12 is elbírná de sok kőművesnek nem sikerül szakszerűen beépíteni az A12-t.
Hogyan oldanátok meg, hogy "szigetelve" legyen a fal alja?
Ne vezesse be a fal a vízet.
Valamennyire valószínű a beton is arra lejt.
A helyzet az, hogy ott ahol a beton van még egy garázs volt amit én bontottam már el. Ablak, ajtó utólag került be. Lényegébe mindegy is. Viszont a beton ahelyett, hogy kifele lejtene, szerintem kicsit még befele is lejt. Belül a vakolat lejött, penészes, rohadt. Bennem kettő dolog fogalmazódott meg amivel esetleg meg tudnám oldani magam is átvágás nélkül. Mi van ha egy araszt szélességben felvágom a betont, kiszedem földig, teszek a falhoz valamilyen szigetelő lemezt feltöltöm nagyobb kaviccsal. Vagy felvágom szintén egy araszt szélességben, feltöröm lebetonozom úgy, hogy kifele lejtsen.
próbálkoztam egyébként műhold képekkel én is előtte és találtam is de ott nem volt ilyen régi, viszont a google earth nekem valamiért nem jutott eszembe de most sikerült 2009-es képet kivarázsolnom és látszik, hogy a sufni már 2009-ben, tehát több, mint 10 éve biztosan ott volt. Ez megnyugtató, akkor ha jól értem, birságot már biztosan nem kell fizetnem.
Sziasztok! Kérdésem lenne, mert egyértelműen nem találtam erről semmit sajna.
Felújítás - a beton fel lett törve, ki lett termelve + kavicságy, itt eredetileg egy betonréteg volt (jó vastag) persze se vízszigetelés semmi, de legalbáb vastag volt. Most jönne a vb alaplemez "szerelőbeton" :) aztán vizszigetelés, eps, fólia és esztrich.
Namost. Én úgy tudom, hogy a vb alaplemez rendes sóderből kell, vasalással, hogy erős legyen. Ezzel szemben osztályozott kavicsból készülne, esztrich géppel, azaz laikus szemmel ez esztrich beton lenne(?)... jólvanezígy? Én úgy tudom nem, mert gyengébb... De nem tudom, hogy most lustaság, vagy egy kádár kockánál felújítás esetén ezt lehet, mert "elbírja ez igy"?
6-os vassal menne, ez is érdekes mert én 8-ast olvasok mindenhol mondjuk persze, drágább :D
Van egy nyaraló ingatlanom ("kivett hétvégi ház, udvar" néven fut a tulajdoni lapon. Az ingatlanon átalakítást tervezünk amelyhez építési engedélyt kell kérnem (mert nem lakóház). Az építkezést még nem kezdtük el, egyelőre a tervezésnél tartunk. Eközben felmerült, hogy a telek sarkában van egy alápincézett sufni, ami nem szerepel a földhivataltól beszerzett térképvázlaton. A nyaraló szerepel és a formája is olyan a térképvázlaton, mint a valóságban, azonban a sufni nincs rajta (egyébként a szomszéd ház pl jelentőseb kisebb a térképvázlaton, mint a valóságban).
Azt szeretném megkérdezni, hogy ezzel van-e teendőm, lehet-e ebből probléma, kell-e fennmaradási engedélyt kérnem és esetleg lebontathatják-e? Ez utóbbit nyilván szeretném elkerülni.
Mi a nyaralók 5 éve vettük. A házat kb 30 éve építették.
Nem tudom, hogy a sufnit mikor építették, feltételezem, hogy több, mint 10 éve. A megvételkori szomszédok mind kicserélődtek, tanút nem tudom, honnan keríthetnék. Olvastam, hogy a településeknek szokott lenni légifelvétele a házakról pont az illegál építkezések miatt, nem tudom, hogy nálunk van-e, illetve nem tudom, hogy megkérdezzem-e az önkorit vagy azzal csak fokoznám a problémát
az átalakítást idén vagy jövő tavasszal szeretnénk megkezdeni és mivel az full legálban menne, szeretném elkerülni, hogy a sufni problémát okozzon vagyis, hogy kijöjjön valaki az építkezésünk miatt és rákérdezzen a sufnira...
a sufni a jelenlegi helyi építési szabályok szerint közel van a szomszédokhoz (a telek sarkában van és a két szomszédtól nincs meg a hészben leírt 3 méteres távolság, bár az egyik szomszédnak is van közel garázsa az én sufnimhoz, nála sincs meg a 3 méter) és kicsit magasabb, mint a max magasság a HÉSZ-ben
Köszönöm a válaszaid! Nem fogalmaztam jól. Az U-alak, az oszlop zsalukő, amit megszabadítottam az egyik oldalától. Ebből kettő összefordítva és egymáshoz rögzítve adja a zsalut. A vasalás 4 db függőleges vas, kengyelezve és természetesen bekötve az alapba. Az én lehetőségeimhez képest ez a módszer egyszerűbb lenne. Erre gondoltam a kérdésemmel: nem válhat-e le így az U-alakú elgyengített zsalukő? Bár talán elég jól hozzáköt a kitöltő beton.
Csak kapuoszlopok lesznek, lábazat nélkül, jobban mondva jelképes téglakő szegéllyel a lábazat helyett. Az oszlopok alatt kicsit nagyobb alap lesz a stabilitás érdekében.
Mivel semmilyen szinten nincs közöm a kőműves szakmához, szeretnék alaposan tájékozódni az ügyben, elkerülve a felesleges, kontár munkát.
Két U befűzése gyengus (plusz egy sáv hegesztett haló függőlegesen bekötve, hogy legyen vasbeton), mert oszlopról van szó és a kő nagyon nehéz.
A kérdés az, hogy a zsaluzást miként támasztod ki, mert a burkoláshoz függőbe kell legyen az oszlop.
A kenyeles megoldással lehetőség van bekötni a zsalut a kengyelekhez, két lyukat fúrsz a zsaluba 23cm-ként, áthúzod a drótot a kenyelvasakon és megspanolod, ha szerelt egy tábolságtartót is, akkor a zsalut nem is kell kitámasztani.
U vasalásnál, nem tudom, ha ezt meg tudod oldani. Másképp a zsaluzás bonyolodik, persze léteznek fém gerendák, amit össze lehet kötni oda való szárakkal és anyákkal, de az nem amatőr szint.
A betont az öntésnél meg is kell vibrálni, a tű nem fog beférni, így egy nagyobb kalapáccsal meg kell ütögetni a zsalut.
A ragasztó megfogja a követ, a lényeg az, hogy ne fagyon le. Ahhoz mély alap kell az oszlopoknak. Beton kerítést mindig úgy készitünk, hogy az oszlopokat összekötjük egy vasalt gerendával, és néhány oszlop alapját levisszük a fagyhatár alá (ez segít a lábazatot is bevasalni, ha az is van). Ha pl. 2.5 méter az oszlopok távolsága, akkor mindem másodikat kiássuk 1.5-re, és a többit 90-re.
Itt a felső vasalás komplett. egyébként jók a tervek meg minden oké érthető,l az egész korrekt csak kicsit tényleg “vasmennyiseg Megvan ‘ érzésem van. 
Azazhogy a meglevő betontpadlót kellett volna kivésni, ott valahogy folytonosítani a vízszigetelést.
