Össze-vissza paliztunk, túrógombócoltunk, valaki ,ég kaprot is emlegetett.
Eszembe 5lött egy új túróspali recept:
Sós, kapros-túrós töltelékkel tölteni, mazsola helyett a pörcöt bele, kikent morzsázott szöglete jénai tálba rakni, kapros-tojásos tejfölt rá, megszórni vékony /julienre vágott/ baconcsíkokkal, és összesütni.
Haaat. . .meggy, meg a sargabarack is nagyon hianyzik :)) - erosen gondolkodom rajta!
Koszonom a merest. Tehat:
4 tojas, szuk 1.5 dl griz es fel kg szaraz turo.
Halam!!!
Nekem pl. attól rusztikus, hogy zsírszalonnából olvasztott sertészsíron pirítom aranybarnára a házi készítésű zsemlemorzsát. Sem vajjal, sem olajjal nem tudom elképzelni, pontosabban el tudom, csak úgy nem szeretem.
"...En szeretem az eredeti csomagolasu tojast . . . "
Márminthogy tikkal együtt?
:o)
Tényleg remek ricotta-ból is.
Padovában én is abbból csinálnam vaníliás-cukros "Panna acida"-val.
Francost, épp olyan drága volt a tejföl, mint a tejszín, úgy nyelték a digók, akár itthun lettünk volna. Még a másnapi rakottrumlihoz vett két pohárral is be kellett áldoznom.
Paellához nem ajánlanám, alig van pereme, én a magam részéről lekönyvelném a veszteséglistára...:(( Pláne, ha villanytűzhelye van, a felfekvő sík hamar deformálódik)
A palacsintát forró lapostányérra csúsztatom, és a párjával lefedem, csak ha mind megsült, utána töltöm. Minimális időveszteség a Te módszeredhez képest.
OFF:
(hallod, mázlista vagy...hét végén Szentkútra 'tévedtünk', nem gondoltam, hogy majdnem gyertyát kellett volna gyújtanom...)
Nekünk elporlott a mikrónk, ki kellett dobni, de megtartottam a két rácsát. Egyik alacsonyabb, másik magasabb.
Az alacsonybb forró edényalátétként, a magasabb palacsinta, waffel, pirítós tárolóként funkcionál tovább.
:o)
Én a kisült palit ráterítem, míg a serpenyő dolgozik a következővel, a rácson fetrengőt megtöltöm, fölgöngyölöm, tányérra rakom, ...és már fordírhatom is a következő palit.