Életem legnagyobb baklövéseként tartom számon hogy vettem egy ALKO hw3000 inox házi vizművet a Praktikerben. Sajnos a feltöltőnyílás a műanyag csavarral nem tömíthető annyira rövid a belső menet talán 2-3 menet 3/8" csőmenet. Kiraknám a kuka mellé ha lenne sok pénzem. Még egy nyamvadt e-mail címet se találok ahol meg tudnám kérdezni kinek küldhetem el a gyárba cserére. Ha tudnám hogy belül minden fém hegesztenék rá egy legalánn 100 mm-es belső menetes csonkot. Az Elpump gyárilag ilyet gyárt!!!!!!!!!! Ne vegyenek ALKO terméket!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
160 a fekvo gyűjtő es 63as vizszintes szakaszok hordjak ra, ill. 125 a WC ket a vegen visszaszukitva. A tetoterben egy HL legbeszivoval. a falakra már 50essel mentem fel majd a tetejere egy szukito es egy konyok ha 32 kellett. Valószínűleg tul nagy de sosem volt vele baj.
Amúgy nagyon helyes, ha 50-el állsz ki, abból nem lehet probléma a későbbiekben sem. Pl.: mosdó helyett fel tehetsz mosogatót is, ha változnak az igények.
A mosógépnek mondjuk, mivel nyomással tolja a szennyvizet, pont mindegy. Én 50-essel megyek mindehová és ha kell az utolsó kanyarban a kiállásnál visszaszűkítem.
A gerinc legyen egy mérettel legalább a kiállásoktól nagyobb. A nyomással ürítő gépeket -mosógép, mosogatógép- érdemes úgy kialakítani a bekötését, hogy átöblítse/tisztítsa a csövet. Szelepes légbeszívó szükséges lehet de ezt azért egy szakemberrel érdemes terveztetni.
Semmiképpen se 32, bár a víz nyilván elfolyik abban is, de a mosogatógép és főleg a kád olyan áramlást okozhat, ami kiszippantja a bűzzárókból a vizet. Nálunk van ilyen szelep-izé is ez ellen. Szerintem 40 vagy ha elfér akár 50 de majd a szakik megmondják.
Szennyvízkiállások cső átmérőire lennék kíváncsi, milyent lenne érdemes használni?
Mosdó, mosógép(+szárítógép), fürdőkádhoz milyen csöveket lenne érdemes rakni?
Azt néztem hogy a mosógép fali szifonja is 32-es, de gondolom hogy ez szűkítve van, azért nem gondolnám hogy egy 32-es cső elegendő a mosógéphez, bár lehet tévedek.
A bojler csepegtetőjének biztosan elég lenne a 32-es PVC cső.
Ez egy IKEA lefolyó és képtelen vagyok beszerezni egy bizonyos gyűrűt ami a pereme alatt volt csak szétrohadt. Az IKEA nem tud segíteni az a pár bolt amiben anyu járt szintén nem . Persze az is lehet, hogy rosszul mondta el. Mi lehet ennek a neve, vagy legalábbis miből van? Köszi előre is
A bojlerem, pontosabban szerintem a biztonsági szelepje, meleg víz engedésekor eléggé hangosan brekeg, rezgő hangot ad ki. Új az egész. A biztonsági szelep előtt van egy nyomáscsökkentő. Rossz a biztonsági szelepem, vagy a nyomás esetleg túl kicsi? Túl nagy nem hiszem hogy lehet, mivel dombon lakunk és itt általában inkább kevés a nyomás.
Jól látom, hogy az MMG kombinált bojler biztossági szelepén nincsen állítási lehetőség? Tettem elé egy nyomásmérőt, a névleges 6 bar helyett már 5 bar felett átereszt. Észszerűbbnek tűnik egy nyomáscsökkentőt elé tenni, mint cserével reszkírozni, hogy az új is megszólal a névleges alatt.
Az hogy mennyiért vetted nem releváns. Az összes lemez radiátor ilyen, teljesen mindegy milyen márka. Ha tartósan kap párát vagy egyéb vizet, pisit, akkor rozsdásodásnak indul. Utóbbitól elég gyorsan.
Lehet,de ők is gondoltak mindenre ! (a szemetek festékköddel dolgoznak !? )
•A radiátorok bevonatát óvni kell a páralecsapódástól, a csapadéktól, ill. a fröccsenő víztől, az agresszív közeggel való érintkezéstől,
valamint az intenzív és direkt napsugárzástól, mert ezek a bevonat károsodását okozhatják.
•Vizes, ill. nedves helyiségekbe elsősorban a konvektor lemez nélküli (10-es, 20-as és a 30-as típusú),kizárólag horganyzott, majd festett lapradiátorainkat, valamint a csőradiátorainkat ajánljuk, mert ezek bevonata jobban ellenáll a nedvességnek és a kismértékben agresszív anyagoknak
De azért az nem gyanús, hogy a feltételezett pisanyomok, még derék magasság fölött is "hatnak"?
Sajnos, valszeg a festése sem tökéletes. Nálunk is volt hasonló, sima magyar, Duna menti radiátorral, az alsó élein jelent meg a rozsda, igaz, tizenvalahány év után, pedig azt nem is pisáltuk oldalba sosem :) Csak a fürdőszobainál jelentkezett, én kondenzvízre gondolnék, mert a hideg radiátor fürdés közben izzad néha. És rozsdagátló alapozás nem sok van rajta látszólag.
Normális az hogy egy fürdőszobában a wc-től 30cm-re elhelyezett, 80ezer Ft-os Vogel&noot radiátor nagyjából 4 hónap fűtés után elkezdett az oldalán és az alján rozsdásodni? Nem gondolnám hogy ez a húgysívtól van ami esetleg "odacsapódik". Csak a szélein van rozsda.
Ideiglenesen van bekötve ötrétegű csővel, réz nincs a közelében.
köszi szépen a segitséget. nincs semmilyen biztonsági szelep. se nyomásmérö óra..azt még be kell szereznem,..ha a biztonsági szelepet a kazán töltöcsatlakozojára rakom az jó lehet?
"van egy piros membrános tartályom, azt kötném be a rendszerbe,"- működőképes? (nem lyukas, előfeszítési nyomást be tudod állítani a rendszerhez, biztonsági szeleped van jelenleg?)
"több helyen látom, hogy a kiegyenlitő tartály a kazán mellé van téve, a viszatérő hideg ágra van rácsatlakozva." (ha oda rakod, a szivattyú szívott oldalára tedd, így lesz nyomott a rendszered)
A nyitott tartály lekötésénél a légtelenítésről gondoskodnod kell; ha jó helyen van, akár fel is lehet vinni a tervezett tetőtérbeépítés légterébe egy radiátor kötésnek pld.
olyan kérdésem lenne,hogy jelenleg nyitott rendszerü fütésem van(kis ház,4 radiátor)a padláson egy 80literes bojler a kiegyenlitö. ugy néz ki beépitjük a tetöteret.a kiegyenlitönek el kell tünnie onnan.
opcio lehet a zárt rendszerré alakitás?
van egy piros membrános tartályom,azt kötném be a rendszerbe,
sajnos kis falu,embert nem találoik aki megcsinálná,igy magamnak szeretném csinálni.
több helyen látom,hogy a kiegyenlitötartály a kazán melé van téve, a viszatérö hideg ágra van rácsatlakozva.
ez müködhet nálam is?vagy erre van valami szabály hogy arendszerbe hol és hogyan kell elhelyezni?mert a másik verzi,hogy ahol a plafon át van törve,ott van egy 3/4es csatlakozo,ugy van összetoldva a padlásra menö rézcsö. ha oda csatlakoztatom a piros tartályt,az müködhet?kell még valamit beépitenem a rendszerbe?as tartály állása mindegy?függöleges,vizszintes ?minden segitséget szivesen fogadok.
A két féle fűtési mód szerintem pont ellentétes irányba húz.
Ha éjszakai áram, akkor nagyobb bojler, ha gázcirkós indirekt fűtés, akkor kisebb bojler a nyerő.
Én hagynám az éjszakai áramot a csudába, simán egy kicsi 60-80 literes indirekt bojlert tennék a cirkóra és kész. Percek alatt felfűt amikor kell, a vesztesége kicsi a nap 23 órájában amikor alig kell meleg víz, használni mégis komfortos.. ha viszont nincs gáz és villannyal kell fűteni akkor szívás... kevés, lassú...
Ha a kettőt kombinálod, akkor szerintem nemigen nyersz, hanem veszteséget tudsz optimalizálni.
A vezérlést is át kell gondolni hogy jól járj.
Végeredményben villanyban csak akkor gondolkodnék ha arra számítanék hogy vagy egyáltalán nem lesz gáz, vagy nagyon sokkal drágább lesz a gáz kwh egységára, mint a villanyé... vagy esetleg ha volna napelem a tetőmön.
Adott egy régi parasztház Fég gázkazán + öntöttvas vegyes kazán központi fűtéssel.
A vegyes kazán gravitációsan tud működni, mert a hagyományos vastag acélcsöves rendszer visszatérő ága szimplán a padlófeltöltésben fut. Mivel a ház 100+ éves, a fűtésrendszer meg 40+ éves, időnként itt ott kilyukad, jellemzően az elágazásoknál ahol hegesztve volt. Régi öntöttvas radiátorok vannak.
Már kétszer feltártunk, kijavítottunk ilyet sk. , de megint van egy lyuk valahol. Egy szezon alatt kétszer töltöttem rá vagy 30-30 liter vizet. Jó volna végleg megoldani, de ugye vagy az egészet felbontjuk, vagy mindent átalakítunk új külső csövezéssel keringtető szivattyúsra. Mindkettő drága és bonyolult. Sajnos anyám már a 85-öt tapossa, még ott sem igen hagyhatom őt napokra egy össze vissza felbontott padlóval. Szóval nem egyszerű.
Éppenséggel ez sem olcsó, kb. 200 liter víz van a rendszerben. Tehát egyrészt jó volna ha ennyi pénzért működne is valami csuda folytán, másrészt nem tömi el pl. a gázkazán hőcserélőt is? Azt sem láttam a leírásokban, hogy ezt az anyagot benne kell-e hagyni végleg, vagy egy idő után le lehet cserélni megint tiszta vízre?
(Arra gondolok, a gázkazánt kiiktatnánk egy megkerülővel a kezelés idejére aztán majd visszakötnénk)
Úgy néz ki hogy fűtéssel együtt beleférünk idén a gáz kvótába, így nem biztos hogy annyira égető a gázbojler lecserélése.
Eddig a 120L gázbojler 1-es fokozaton mindenre elég volt a 4 fős családnak, egész évben.
Amíg benne vagyunk a kvótában addig a gázbojler üzemeltetése gazdaságosabb.
Van éjszakai áramom és azon gondolkoztam hogy egy 150-200L-es pótfűtéses indirekt tárolót vennék a gázbojler helyére. (írtam erről már majd' egy évvel ezelőtt)
"Igaz, a csövet nem lehet később sem használni, mert még csavaros, muffos illesztésű, tuti elhasalna a gázosoknál."Ja.
Ez anno még a városi gázra lett kiépítve.Nemcsak a kémény nem korszerű,hanem az egész gázrendszer is.Lehet vagy 40 -45 éves. Sőt akár 50 is.
Ja megtaláltam :
"Mivel egyetlen szobát fűtenek ezzel a kéménnyel (50+ éves cserépkályha, benne Héra gázégő), így lehet, hogy hosszútávon.."
A héra úgy 65 -70 éve jött be Bp. Akkor még városigáz volt.Teljesen más tulajdonságokkal mint a városi.
" Gondolom kell terv (a konyhai gázbojler és konvektor maradna), hivatalos szerelő, gáztömörség mérés. " Csak az egész likvidálása lehetséges.
Viszont ha kályha marad ( üzemen kívűl ),vagy lebontva, de a cső marad... elzárva a kályhacsapot,akkor elsőnek meg kell győződni a korszerűtlen vezeték gáztömörségéről.
Ez a következő : elzárni a megmaradó készülékek csapjait (konyhai gázbojler, konvektor ) felírni a gázmérő utolsó 3 számjegyét,az utolsó literben mér és másnap megnézni a fogyasztást. Elvileg nullának kell lenni. 3 -5 - 6 liter elmegy még...,de pl. egy 2 - 3 hónapos üres lakásnál lehet akár katasztrófa is.
Ha nem tömör,akkor kell a műszeres vizsgálat,ami min. 40 eft.
Egy két évig elmegy,de a klima minden képen kell.
Ja az un. gázfelülvizsgálat ami 5 évente kötelező....nagy valószínűséggel elmaradt.
Mennyi egy ilyen lakás komplett gáz átépítése,
Min. 2 millió ft. Vagy több.
gázvezeték, készülékek ( 1db kondiskazán, modern gáztűzhely stb. ), fűtés vízoldali része, fűtés csövek, radiátorok. kémény bélelés.
Hasonlólakásnál 12 éve végig csináltam.
Akartak nálam is tömörséget mérni már akkor 30 eft ért.
...és még olcsóbb is, ha meghagyják a csövet. :-) Igaz, a csövet nem lehet később sem használni, mert még csavaros, muffos illesztésű, tuti elhasalna a gázosoknál. Azért én is mondom apámnak, hogy a kályhát hagynám ott, ahol van, csak az ajtót kell rá visszatenni, és van szükség fűtésük, ha szükséges. Sajnos a parapet esélytelen, ilyen a helyzet jelenleg:
Én nem babrálnék a gázcső megszüntetésével, főleg azért, mert szükség lehet még rá. Amikor a fürdőszobai konvektort kiiktattam, simán levetettem a gázszerelővel, a régi golyósszelep helyére kapott egy új Mofém gázszelepet, plusz ledugózta, mintha nem lenne rajta csap. Elfér a cső a falon, a fene sem tudja, mit hoz még az élet. Lehet, hogy egyszer majd kelleni fog oda konvektor, vagy valami cirkófűtés, vagy a fene tudja, mi lesz majd akkoriban helyette. Meg ha nem feltétlenül fontos, nem bonyolítom az életemet a szolgáltatókkal huzakodásokkal, van annál jobb dolgom is. Szóba sem került a szerelőnél, hogy a készülék leszereléséhez valamiféle terv kellene.
Mivel biztosan régi a szüleid lakása, valamikor csak kinézhet oda egy felújítás, akkor meg jobb helyzetben leszel, ha nem akkor kell engedélyeztetned a gázosokkal, hogy mégis kéne oda cső. Meg aztán előállhat olyan helyzet is akár, hogy elbontatjátok a cserépkályhát, és felugrik a falra egy parapetkonvektor. Akár a klímás fűtés mellé biztonsági tartaléknak.
Nálunk a gáztűzhely lett kicserélve villanyra. A gázszerelő az elágazás mögött levágta a csövet és egy sapkát szorított rá. Nem volt terv, legalábbis nem láttam.
Sziasztok! Szüleimnél az utolsó figyelmeztetés fázisban vannak kéménybélelés ügyben. Mivel egyetlen szobát fűtenek ezzel a kéménnyel (50+ éves cserépkályha, benne Héra gázégő), így lehet, hogy hosszútávon olcsóbb lenne egy hűtő-fűtő klíma, mint egy kémény bélelés, plusz az öreg gázcső esetleges cseréje. (az ezer éves Héra meghibásodási valószínűségéről nem is beszélve) A kérdés az, hogy egy ilyen gázvezeték megszüntetésének mik a követelményei, meg a körülbelüli ára? Gondolom kell terv (a konyhai gázbojler és konvektor maradna), hivatalos szerelő, gáztömörség mérés. Mennyi ez manapság Budapesten?
Igen, valami semmiképp sem stimmel, de nekem nem annyira logikus, hogy micsoda.
A képen a (B) pont ahol a nagy gégecső felé kiömlik a víz nem csak a legalacsonyabban van, de a legnagyobb keresztmetszetű is, ezért nekem logikus lenne, hogy arra ömlik ki a víz, és nem visszajön az (A) fele, ami sokkal magasabban van.
Az "S" alak a nagy gégecsőben azért van, mert a meleg víz elzárója pont a könyök útjában van (D). ezért nem lehet normálisan irányba állítani (ezt egy toldással gondolom meg lehetne oldani).
Amennyiben lejjebb viszem a lefolyózáró baszt baloldalt, akkor egyfelől a (B) pont nagyon hamar egy magasságba kerül a fali kiömlővel/csonkkal (E), valamint ahol a vastag gégecső belefut abba a toldó izébe (C), az finoman szólva sem vízzáró, tehát mikor a vastag gégecső kiömlő vége vízszintbe vagy alá kerül, akkor ott csöpög a víz.
Az alap probléma viszont szerintem az, hogy miért nem folyik ki szépen a víz a (B-C-E) útvonalon normálisan (még ha valamennyi vissza is jönne, mert nagyobb erővel tolja a mosógép a vizet, mint amennyit a vastag gégecső elbír, gondolom akkor sem kéne ujjnyi vastagon feljönnie a víznek a mosogató tálba)... Lehet csak simán el van dugulva a falba a cső.
Beköltöztem nemrég egy albérletbe, ahol a mosogató alatt egy IKEA LILLVIKEN lefolyóelzáróba fut össze a mosógép, mosogatógép, mosogatókagyló lefolyója. Az a ránézésre nem túl veszléyes, de mégis kicsit zavaró jelenség tűnt fel, hogy mikor a mosógép üríti a vizet, az ujjnyi vastagon feljön a mosogató kagylójába. Ez alapvetően túlélhető, de azért nem feltéten örülök, hogy visszamossa a dzsuvát a csövekből. Az Ikeás lefolyóelzáró a beköltözésem előtt volt cserélve, tehát elvileg az nem kellene, hogy el legyen tömődve. Én sajnos finoman szólva sem vagyok gyakorlott vízvezetékszerlő, de gondoltam, hátha valakinek itt már ránézésre is vann tippje, hogy mi okozhatja a problémát - talán nem éri meg ezért vízvezetékszerelőt hívni. Előre is köszönök minden tippet.
Az igaz, felesleges az őrláng. Nekem beköltözött a pók a csőbe és nem tudtam begyújtani. Mivel karbantartás is kellett ezért nem volt gond. Egyik évben ment végig... szégyenlem is magam.
Régi nyílt lángos FÉG kazánom van, csak fűtésre használom. Okozhatok problémát, ha elzárom a gázt teljesen, és kihúzom a konnektorból? Felesleges, hogy az őr láng menjen hónapokig. Utána újra tudom gyújtani egyszerűen?
Az ötleted látván először a naptárra néztem gyorsan, hogy tényleg ápr. 1.-e van e....
De nem rontom el a szórakozásod... A Zasszony kivágott a konyhából, mert elhasználtam a mosószereit, amiktől bizony nem fogyott a lemezekről a szép kék kristálybanda. Igaz a mosószer képletét nem adtad meg :) De semmi gond, mert a kefe koptató hatását látva rendeltem egy raklap gyökérkefét, azzal talán elérek valamit... Részemről ez az 5let lezárva.
Az utóbbi két válaszod értem, köszönöm!
De ha valaki tud bíztatóbbat, annak megköszönöm!
A q.rva drága 610-es égőtértisztító spray-t hanyagolnám, az nem opció, mert kint van a hőcserélő, és 10000-ért a csővel együtt, drága kísérletnek tartom!
Kedves fórumtársak! Ma kb. 1 perc alatt megoldódott a talány: a gázóra előtti golyóscsap, bár körbe tekerhető, de a 4x90° közül csak egy állásban van nyitva (tehát rá 180°ra is zárt). Egy nagyon pici rovátka van is a csap négylapfejű részén, ahová rámegy a fogantyú, ez jelzi a helyes irányt, ezt múltkor a sötétben nem láttam. Ja, és jópofa volt ahogy kinyitottam a csapot, a gázórán is megjelent egy kis kinyitott lakat ikon a digitális kijelzőn :)
Sziasztok! Segítséget kérnék! Beretta, turbós, primer hőcserélője lamellái között áll a rézoxid (nem vagyok kémikus, lehet hogy szulfát?), keményen. Mivel lehet ezt a kékeszöld valamit kíméletesen eltávolítani? Sósavval egy kis területen próbáltam, viszi is, csak lassan. Nagynyomású mosó, nem tudott vele mit kezdeni. Gyárilag milyen bevonat van a lemezeken? Galván bevonat, vagy valami spec anyag? Lehet ezt a tisztítás után helyrehozni, hogy minél később kapjon bele megint a nyavalya?
Tökéletes még, ezt a problémát leszámítva. Köszönöm a tippeket, előre is!
2 éve esedékes volt a gázóra csere, majd a szakember kinyitotta a gázcsapot az óra előtt. Gáz semmi. Szomszédom a város egyik szakembere (fűtés víz) Pont itthon tartózkodott, kérdezem segítene okossággal? Letapadt a fővezetékről fogyasztó felé ágban a biztonsági "golyó" Na ba--eg ésez pont fűtési időszakban. Szóval az segített, hogy igen lassan kell kinyitni a gázcsapot és az én esetemben elindult a gáz áramlása a vezetékben. Ez nem működik mindenkinél, elmondása szerint az utcában ezt a golyós megoldást már több háznál megszüntette a szolgáltató, nekem még a fenti példa is mutatja megvan, míg egyszer csak le nem tapad úgy hogy lehet utat bontani a házam előtt.
Nem létezik olyan, hogy "gázóra letapad" nyomsásszabályozó ami előtte van az lehet, szűrője olyan finom bronz korongszerű anyag, hogy nálam már dugult el.
Van előtte egy nyomás szabályozó, ami egyúttal a hirtelen gázfogyasztásra is reagál, azaz lezárja a gázt. (Pl. ha munkagép eltöri a gázcsövet, akkor nem lesz gázömlés mert lekapcsol.)
Hogyan tudott a cső kiürülni ? Azzal , hogy elzárta a gázcsapot még megmaradt a töltet és a nyomás a csőben , vagy nem ? Vagy arra gondolsz , hogy a kazán elkezdett működni , csak elfogyott a csőből a gáz ? Az nem okozott volna egy kisebb durranást ?
Köszönöm a válaszokat, szikráztatni kb. fél órán át próbáltam (meleg víz megnyitva, kazán kikapcs-bekapcs-kikapcs stb). Azt az óraletapadást mivel lehet megszüntetni? Gáztűzhely nincs, a műhelyben viszont van 2 évek óta nem használt konvektor. Próbáljam azokat megnyitni, hátha akkor a nyomásingadozástól elindul a gáz?
Sajnos nemrégiben elvesztettem a szüleimet és így most a lakásukba csak én járok néha, van hogy ott dolgozom. A közműveket mindig lezárom, amikor nem vagyok ott, ill. nem használom. A fűtést és melegvizet egy kb. 15 éves Beretta Smart c.s.i.24 kombicirkó adta eddig, most kb. 2-3 hetet el volt zárva a gáz + áramtalanítva is volt. Újra kinyitva nem gyújtott be, pár másodperc szikráztatás után hibára áll. Levettem a burkolatot, meg a tűztér fedelét is, szag(hiány)ról érzem hogy nem jut gáz a fúvókákra. A mágnesszelep mehetett tönkre? Vagy mi baja lehet?
Láttam nagyon régen esőztető építőknél hogy kutban egy szivattyu az felnyomja a vizet a házi vizműhöz és az kapcsolgatja a nyomásnak megfelelően a házi vizmű és a kutszivattyu motorjával párhuzamosan együtt. Azt nem tudom meddig él. Nyomás a akár 3 bar is ami elég akár kettő szórófejhez is.
meg tudná mondani, hogy ez milyen kazán? Annyit látok hogy Vaillant, azt is hogy valszeg kondenzációs (van elvezetés a kazánból is, nemcsak a kéményből) - de hogy mi a típusa, hány éves lehet, és főleg - mennyire számít megbízhatónak, azt nem tudom. Nem találok rajta adattáblát.
Kérhetek ebben segítséget?
Illetve - van egy HMV keringető szivattyú fixre kötve a kazánba. Ha azt simán lekötöm elektromosan, okoz bármi hibát a kazánnak? (Tudomisén - hibajelzés, akármi?)
Vannak olyan forrasztható réz félhollandik amiknek a pereme kicsi és vannak olyan réz közcsavarok, csapok aminek a falvastagsága nagyon kicsi. Ezekkel simán lehet gond, mert gyakorlatilag beleesik a perem a közdarabba. Ezektől a félhollandiktól eltekintve a préselt hollandival ötrétegű csőnél pl, sosem volt baj, elég vastag a perem, cserébe elég szűk a keresztmetszetük sokat fojtanak.
Kérdésem: a külső menetes vízszerelvények (pl. csapok, szűrők, szelepek, vízórák stb) általánosságban komaptibilisek a hollanderes idomokkal, vagy vannak olyan külső menetes szerelvények is, amelyeknél csak menetes tömítést lehet alkalmazni?
Szerintetek ha füves területen volna egy ejtő, akkor inkább az esőcsatorna függőleges szakaszába rakható T idomot (lombfogóval érdemes alkalmazni nem a talajban levő KG átmenethez? A másikhoz betonozni kéne talán...
Sima T tisztítóba létezik lombfogó betét amúgy? Csak mert egyetlen helyen láttam csak a lombfogós T idomot
Süllyedő vizszint miatt a házi vízmű már nem tudja kiemelni a vizet (>8m) a kutból. Mit lehet tenni ha vizművet az automata működés miatt meg akarom tartani? Sajnos a vizművön nincs konnektor egy búvárszivattyunak hogy elé tehessem. Mit tegyek?
...kivéve a 28mm-es Herz-re, mert ahhoz adaptert találni egyszerűen mágia... És ha van, akkor is 4-6ezer... Úgyhogy én 3d printeressel csináltattam hozzá, de sajnos a nagy meleget (60+ fok) nem bírták azok sem...
A Standard fejek 30 mm / 1,5mm menetemelkedés, vagy 28mm/1,5
Ez egy olasz fos. M30-as fejek jók rá elviekben. Tehát bármelyik másik olasz fos M30-as feje. De amúgy ez termofejeknek van. Az ami eltört egy sima elzáró volt.
"ne szórakozzál már hogy az ember nem bír ki 7 évente 15 000.-ft-ot"
A 7 évnyi elő-takarékssággal nincs semmi baj. Nekem van olyan rokonom, aki A MAI NAPON nem hajlandó kiadni 15 000 Ft-ot semmire (képes egy 700 Ft-os süti miatt összeveszni a feleségével). És neki 30 éve minden nap "mai nap" :)
Ez zárt rendszerre igaz. Nyitott rendszernél hatalmas csőátmérők vannak. A gerinc itt nem ritka hogy 2"-os és annak a tetején van a tágulási. Nem tud felrobbanni, csak kifossa magából az összes vizet/gőzt.
Na jólvan, ne szórakozzál már hogy az ember nem bír ki 7 évente 15 000.-ft-ot, egy olyan eszközre ami az életét, sőt az egész család életét védeni hivatott?!!! Aki ilyenekkel mókolgat, az meg is érdemli a sorsát...
"Egy darab súlyterhelésű biztonsági szelep volt rajta 5/4 keresztmetszetű elvezető csővel."
A biztonsági súlyszelepen marha vastag cső szokik lenni, hiszen robbanásveszély esetén akár több száz köbméter gőzt kell ott kiengedni az utcára mondjuk egy perc alatt. A kézi nyomás-leeresztő szelep csöve persze lehet sokkal vékonyabb is.
"a kazán meg a rakétaelv alapján lakóhelyet vált."
Kivágódik a hátulsó fordulókamra ajtaja és kidönti a kazán mögötti vékony házfalat, az utcán meg odagyűlnek a katasztrófa-turisták.
Sziasztok. Adott egy 30 éves lakás ilyen "Cs" típusú radiátor szelepekkel, melyek sorra törnek el.
Érdeklődnék, hogy ez milyen gyártmány lehet? Kompatibilis a fém szelep mindenfajta elzáróra (mi ennek a kupaknak a szak neve?)
Termosztátos kupakot érdemes venni a classik helyett? Páromnak olyan van de sípol, kattog, fütyül, pattog random módon(herz márka). Mindegyik ilyen zajos, melyikek a jók? Köszi a segítséget
Előző melóhelyen ipari gőzkazánt is üzemeltettünk. 700kW, 80m3 gáz óránként/1000 liter vízből 8 bar 160 fokos gőz, nem vicc kategória.
Egy darab súlyterhelésű biztonsági szelep volt rajta 5/4 keresztmetszetű elvezető csővel.
Volt egy csap amivel ezt ki lehetett kerülni(kézi vésznyitó), ha rányitottunk, padlógázon nem bírta tartani a kazán a nyomást, leesett 4 barra, már vizet köpött a szerencsétlen:-)
-----
általában abból van baj, hogy megforralják a rendszert, biztonsági szelep helyett meg szakad valami valahol(kazán általában), a hirtelen nyomásesésre meg felforr egy csomó víz, amiből gőz lesz, a kazán meg a rakétaelv alapján lakóhelyet vált.
Csúnyán becsapott valaki téged, ha elhitette veled, hogy létezik olyan hősugárzó, amelynek a hatásfoka több 100%-nál. AKÁRMILYEN FORMÁJÚ, GYÁRTMÁNYÚ, FAJTÁÚ egy elektromos fűtőtest, az mindig pont annyi hőenergiát fog leadni, amennyi energiát kivesz a villanyórából SE TÖBBET, SE KEVESEBBET.
Tehát ha egy pl 1000 wattos elektromos hősugárzó szerinted túl sok áramot fogyaszt, egy vízzel töltött radiátor (olajradiátor) csak akkor fog ugyanannyi meleget adni, ha abba is ugyanannyi wattos elektromos fűtőbetétet teszel. Tehát nem nyerhetsz vele semmit.
Ez olyan nevetséges, mit a régi vicc:
"Főnök, maradt még egy talicskára való homok, mit csináljak vele?"
"Áss neki egy gödröt és öntsd bele."
Ennyi értelme van elektromos hősugárzót folyadékos radiátorra cserélni.
Viszont egy fűtő klíma (= hőszivattyú), az képes akár 4000 wattnyi hőt termelni neked, mindössze 1000 watt elektromos fogyasztás közben.
"de akkor hány gőzerőmű robbant szét---szállt el ?"
A profi rendszereket ne kever ide. Erőművek minden jellemzőjét többszörösen túlbiztosított elektronika figyeli, amely már jóval a felforrás előtt automatikusan meghúzza a vészféket. Ráadásul a kazánokon is óriási biztonsági súlyszelepek vannak combvastagságú csövekkel, tehát ha az elektronika valami miatt esetleg nem működik, a felforrásból akkor is csak egy templom méretű gőzfelhő lesz, meg öt perc trombitáló hang, ami az egész városban hallatszik (személyes tapasztalat: egyszer ott álltam a cső vége alatt, az emberek kiszaladtak az utcára :)
A nyitott rendszerek nyitottsága többnyire csak vékony csövön/lyukon át történik (pl. kiegyenlítő tartályhoz vezető cső).
Amikor nagy víztömeg elkezd forrni, akkor hatalmas gőzmennyiség kezd villámgyors tágulásba. A fent említett cső/lyuk keresztmetszete pedig olykor százszor szűkebb, mint amekkora lyuk elég lenne a keletkezett túlnyomás biztonságos elvezetéséhez. Két centis lyukon lehetetlen pl száz köbméter gőzt átpréselni egy másodperc alatt. Tehát akár olyan rendszer is felrobbanhat, amibe van beépítve túlnyomás szelep, ha az a szelep alul van méretezve, vagy túl vékony csőbe van beiktatva.
Ne haragudj, átnyálaztam a fórumot és nem találtam semmit. De még csak a google-ben sem. Gondoltam ez a fórum arra jó, hogy megkérdezhessem, hogy mit gondol róla az aki esetleg jobban ért hozzá. Elektromos verzió van a házban, sokat fogyaszt. Szintet emelni nem tudok, mert több helyen is van lépcső, illetve ajtók. Kérlek, ha tudsz megoldást ajánlani, írd meg.
Köszönöm a választ, csak most vettem észre, ne haragudj. Azok nem a felszín alatt mennek, uh elvielg ez nem probléma. Az uponort néztem én is de ennek az anyagköltsége nagyon magas és megemeli a szintet is 4cm-vel. Az összes ajtót át kell szerelni. Tudsz esetleg más alternatívát? Köszi!
Nyitottnál csak akkor, ha a légköri nyomás annyi. De ez tengerszinten is csak egy rámondott érték, hiszen mindig változik, napszaktól függően is, nem csak az időjárástól. Fent a hegyen sokkal kisebb is lehet.
A levegő rugalmas (összenyomható), ha van hagyva benne elég levegő, az a levegő összenyomódva elnyelheti a hőtágulást. Persze arra oda kell figyelni, hogy a levegő ne akadályozza a folyadék keringést.
De lehet akár nyitott is a rendszer (kiegyenlítő tartály a padláson :) vagy lehet alkalmazni zárt nyomáskiegyenlítő tartályt is (ezekben is levegőből van a rugó többnyire).
Nagy baj akkor van, amikor a víz hőfoka eléri a 100 fokot, mert amikor a víz felforr (nagyon gyorsan kb 100-szorosára tágul), azt úgy hívják, hogy robbanás :)
A hőtágulással lesz gond. Ugye minden radiátoros rendszerben van tágulási tartály, ha máshol nem akkor a cirkóba beépítve. Itt meg ugye teljesen zárt lesz a rendszer. hőfoktól függ mennyire megy fel a nyomás... És a csövektől, illesztésektől hegesztésektől függ mennyire bírja. A standard radiátor 4 Bar környékéig biztosan elmegy.
"egy normál kb. 70x40 cm-es különálló lemezradiátorba szeretnék egy elektromos fűtőpartont beszerelni."
"Normál" típusú radiátoról még nem hallottam, de biztosan van rajta két cső csatlakozási pont. Ezt a két pontot kívülről összekötöd egy jó vastag függőleges fém csővel, annyira vastaggal, amibe már be tudsz építeni egy elektromos fűtőpatront. Ez felmelegíti a vizet (vagy olajat) a vastag csőben, a hő hatására beindul a keringés a vastag cső és a radiátor között.
"hiába cseréled az akkut, attól még ott fogsz megdögleni mellette."
A szénmonoxid érzékelő cellák nem úgy működnek, hogy 7 éves korukban még tökéletesek, de egy nappal később az érzékenységük nullára zuhan. Lehet, hogy (elemcserék után) többé-kevésbé elfogadhatóan működik még 20 évvel a garancia időn túl is. Akinek nincs kedve/pénze 7 évente vadiúj szénmonoxid jelzőt vásárolni, az saját felelősségére nyugodtan játszhat az életével.
Tudnátok segíteni a következő tervezet megvalíthatóságában: egy normál kb. 70x40 cm-es különálló lemezradiátorba szeretnék egy elektromos fűtőpartont beszerelni.
Bele fér-e a patron a 8 mm. belső átmérőjü csőbe, ill. mi lesz a hőtágulással?
Úgy tudom, hogy a CO riasztókban egy lítium elem van, ami nagyjából 7 évig ad nekik áramot. A CO szenzor is nagyjából 7 évig működik, aztán elöregszik. Ezért nem lehet ezekben cserélni az elemet.
nem vagyok gépész.. csak az egyszerű méret/fizika/házibarkács alapján válaszoltam eddig.. ne bakelit kanállal próbáld :)
de azt eddig nem írtad, h törölközőszárító alakja lenne, se azt h T idommal indulsz. de az 1mm távolság az hibahatár, vagyis lesz olyan rész, ahol hozzáér a fűtőszál az 5rétegűhöz. ill. nem lesz, mert nem fér át az 5rétegű csatlakozó idomán. az még a 12mm-en belül van, mint szűkítő.
ha nagyon ez a fő irányod: akkor kezd fém T idommal, amiből felfele megy egy egyenes fém közdarab=cső (hosszabb, mint a fűtőszálad), és ennek a tetejére csatlakozz az 5rétegűvel.
Nem teljesen látom magam előtt a leírásod alapján, de az én kialakításom nagyjából másolná a standard t.szárítós radiátor kialakítást, függőleges beépítés, rögtön tőben egy T idommal a hidegoldali rávezetés, felfelé meg mehetne a melegvíz, felette ágazna el azon csövek felé ahol le tudja adni a hőt.
Igen, szerintem is véleményes, hogy ha a cső belső átmérője 12mm, legyen a patron 8mm, akkor abban a 2mm-es falvastagságú vízköpenyben milyen áramlás tud kialakulni, nagyon nagy lenne az ellenállása.
Esetleg azt tudod, hogy miért tiltja a gyártó a rozsdamentes anyagból készült hőleadóba való beépítést? nem jöttem rá.
Ez már ott megborul, hogy a csőbe betolt idom miatt a csőnél lényegesen kisebb lesz az az átmérő amin be kell tolni a betétet és nem fog beleférni. Én csinálnék egy réz csőből készült 28-as darabot amibe betenném a betétet. De látni kéne elfér-e ott ahová tervezi.
Van egy amatőr problémám. Fürdőt WC-t csinálok, összeraktam a lefolyó csöveket, tömítés mindenhol ép, tokok rendesen egybe tolva. Szivárgás nincs, slaggal órákig nyomattam be minden csővégen a vizet. Mégis, valahol visszajön a szag. Nem találok sehol problémát, de ha bemegyek egy nap után a zárt helyiségbe csatornaszag van.
Kínomban azon gondolkodom, hogy alu szalaggal körbe tekerem az illesztéseket mert lehet, hogy a lejtés miatt a víz nem jön ki de valahol van rés...
Levegővel kéne picit felfújni de nem tudom lezárni mert meglévő részhez épül hozzá és nincs olyan pont ahol lezárható a cső.
Feltételezzük, hogy kialakul egy olyan vízáramlás, ami megakadályozza a víz forrását, a hőforráshoz mindig kerül elegendő hűvösebb víz. A műanyag azért tudna meg olvadni, mert ott lokálisan nincs víz, ami hűtene.
Ha analógiát kellene találni, akkor valami olyasmihez tudnám hasonlítani, amikor fazék vizet melegítünk a tűzhelyen és benne hagynánk a műanyag merőkanalat. Megolvadna?
ahol a műanyag megolvad, ott már a víz rég forr, vagyis a vízből gőz lesz, ami szétnyit mindent (csatlakozó, vezeték). vagy ha van bent nyomásszelep, akkor kiszárítja/vízteleníti a hálózatot.
az 5rétegű csatlakozóba szerintem fizikailag sem fér bele semmilyen fűtéscső..
Nekem is vannak kétségeim, de azért vizet is tennék bele ;-) így biztos nem érné el az 1000 fokot. Amúgy mi történne, ha ott lokáliasan megolvasztaná a műanyagot? Az alu réteg miatt nem lyukadna ki.
ötrétegű csőből és törülközőszárító patronból rejtett fűtőtestet szeretnék mókolni. Meg tudja esetleg valaki mondani, hogy a 1/2 collos KM csatlakozású patront a 1/2collos BM - 16mm ötrétegű idomon keresztül lehet -e dugni?
Sajnos nem lehet tudni mekkora a fűtő cekasz legnagyobb vastagsága, se a csatlakozó idom legkisebb átmérőjét..
Valakinek volna tippje, hogy PVC csőbe fúrt 3mm-es lyukakat mivel tudnék befoltozni? Valami epoxy lenne jó, de a rugalmas, tömör, nem pedig a porladó fajta, mint az a gyurmázható. Valaki tudna ajánlani pontos terméket? Az sem hátrány ha nem köt túl hamar.
Sziasztok. Szükségem lenne egy sos segítségre. Sajnos a vízóra aknában az egyik toldás el kezdett ereszteni ma délután. Teljesen jól zárja a vizet az akna így ha csak nagyon lassan is, de gyűlik benne a víz. Most úgy fél órája ki szivattyúztam belőle kb. 200 liter vizet. így rá jöttem, hogy hol ereszt, el van repedve az egyik toldás. Sajnos a vízóra előtti és utáni csap is úgy be van rohadva, hogy meg sem mozdul. A vízművek sos vonalával beszéltem, de mivel az én oldalamon van a csőtörés, így ha ők kijönnek elzárni szabad szemmel jól látható összeget kérnének.
Viszont a ház előtt a járdán van egy kb. 15x15-ös kis vízművekes ajtó (Ez budapesten van), ami alatt megy lefelé egy cső, aminek az aljában van egy négyszögletes szerintem csap. Van egy zártszelvényem ami pont rá illik erre a csapra, megnéztem, hogy azzal el tudom e zárni, de csak 1 negyen fordulatot fordult, viszont a víznyomást megnézve szerintem nem történt semmi változás.
Tudnátok segíteni, hogy ez a négyszögletes dolog vajon főelzáró csap lehet e, és ha igen, akkor ha nyomok rá egy adag csavarlazítót vajon működni fog e?
30cm 50x50cm betonlemez már ér valamit, de a fagy mozgatja.
80cm mély fúrt mini pontalap = mindenre jó.
A fagyhatárt azért használják, mert az átfagyó jéglencsék megemelik a szerkezetet, ami a mozgástól tönkre mehet. na most a gázcsövet sokat mozgatni... nem túl egészséges..
ha van kézi földfúród, akkor menj le 80cm-t.
statika, alapozás:
Fagyhatár: télen 0°C alá lehűlő talajréteg legnagyobb vastagsága. Hazai viszonylatban a fagyhatár szemcsés talajban 0,8 m; kötött talajban és a Balti tenger szintje felett 500 m-nél magasabban 1,0 m; szilárd kőzeten álló alap esetén 0,5 m.
Gázóra szekrény lábát milyen mélyen betonozzam ki? Két "pontalap" lenne, de tuti nem fogok fagyhatár alá menni - 30cm mély betonba elég ezt beállítani, vagy menjek mélyebbre?
De ha le kell vésni a csempét, akkor előbb kell az új csempét felrakni, mint az új sarokszelepet. Legalábbis ha esztétikusan akarja az ember, csak egy lyukas, és nem kettévágott csempével. Mondjuk ha már ezer éves a burkolat, és nincs tartalék belőle, akkor úgyis mindegy.
Azért egy ügyes mester csak kiszabadítja azt a nem záró sarok szelepet. A vésőn kívül kell még oda kalapács és rutin. És megfelelő fogó.
Aztán ha még is mester végzi, akkor meg kell kérni arra, hogy az új sarok szelep elé tegyen egy un. csaphosszabbítót. Így az új sarok szelep kíjebb kerül (másfél - 3cm rel ).
A helyreállítás már a megrendelő feladata.
A mosdóhoz csatlakozó sarok szelepek általában alul vannak - így nem nagyon látszanak.
A HL900-as szelepes légbeszívóról szeretnék kérdezni. Mennyire precízen zár? Beltérben szaghatás nélkül használható? (Egyszerűbb lenne bent felszerelni mint kivinni a tető fölé)
A sarokszelepek általában az un. falikorongokhoz csatlakoznak.
Ennek a csatlakozója belsőmenetes.
A sarokszelep egyik vége ebbe csavarodik be a másik pedig egy hollanderes flexicsővel vezet a mosdócsaphoz. Tehát a sarokszelep mind a két vége külső menetes.
A sarok szeleped nemzár és mivel el van ásva kicsavarni se tudod.
Feltételezhetőleg félig van vakolva csempézve.
Ha nem akarsz vésni, akkor elzárod a vizet ahol lehet,lecsavarod a flexi hollanderét a meglévő (nemzáró )sarokról,a korábban megvett sarokszelepet egy belső külső menetes idommal csatlakoztatod a régihez majd a régi vagy új flexit rátekered az új sarokszelepre.
A tömítőanyagról ne feledkezz meg. Kóc vagy teflonszalag.
Az új szeleppel a vízáramot úgy állítod ahogy akarod...teljes zárástól a teljes nyitásig.
A sarokszelepeim . 1 db a WC tartály előtt, 2 db a mosdónál, 2db, vill.-.bojlernél. Az egyéb fogyasztóknál csempeszelepek vannak...mind elvízkövesedve.
" az a problémám, hogy a víz túl erős. ezért gondoltam lent a sarokszelepnél elzárom hogy kb 50%-on jöjjön a víz. a problémám, hogy hiába nyitom zárom a sarokszelepet a víz nyomása nem változik... gondolom , majd, hogy :
nincs vésőm, meg a csempét is le kell dobni, ill. abban se vagyok biztos, hogy ki tudnám cserélni a sarokszelepet,..."
tehát a golyós csap tönkremegy félig zárt/nyitott állapotban
Akkor vegyen egy új sarok szelepet és azt kösse sorba a nem használható meglévő sarokszeleppel. Azzal aztán szabályozhat. Ha elfér.
Nálam anno pont a fordítottja volt. Idővel annyira elvízkővesdett a sarokszelep,hogy semmivizet nem engedett átt.
Aztán úgy oldottam meg, hogy 3 -6 havonta zártam és nyitottam a szelepet.
nincs vésőm, meg a csempét is le kell dobni, ill. abban se vagyok biztos, hogy ki tudnám cserélni a sarokszelepet, ki tudja hogy van összerohadva. gondoltam egy golyós csap beépítése megoldaná a problémámat.
létezik olyan "golyós csap" amit a sarokszelep után lehet rakni? ha igen mi a pontos neve?
van egy mosdóm ahol az a problémám, hogy a víz túl erős. ezért gondoltam lent a sarokszelepnél elzárom hogy kb 50%-on jöjjön a víz. a problémám, hogy hiába nyitom zárom a sarokszelepet a víz nyomása nem változik... gondolom a sarokszelep tönkrement. ide szeretnék vmi csavaros csapot beépíteni. tudnátok tippet adni mit keressek a barkácsboltban? illetve mire figyeljek a méreténél?
Ha a fürdőszoba fala és padlója burkolás előtt rendesen pl. MapeGum-mal ki van kenve és van hajlaterősítő szalag pl. MapeBund akkor teljesen mindegy ázás szempontjából. Nekem jobban tetszik ha rá van engedve a, ráadásul ha béna a burkoló akkor csúnya lesz a hézag ha nincs a kád peremre a csempe ráültetve.
Rágódok azon is hogy először csempézve legyen, és utána hozzátolva a kád, vagy a csempét rá kéne-e engedni a kád peremére. Hallottam/olvastam ezt is- azt is.
Valahogy kevés a bizodalmam beázás szempontjából abban a verzióban amikor nincs ráengedve a csempe a kád szélére.
A termosztatikus szelep változtatja a rajta átfolyó tömegáramot 0-és a maximuma között. A torlóval kellene beállítani az adott radiátorhoz szükséges maximumot, és a termoszelep ezen a tartományon belül tudná. És ekkor kb egyszerre melegednének a radiátorok.
Ha külső hőfok alapján szabályoznád a fűtést ( mint a távfűtés ) akkora szivattyúd állandóan üzemelne és mindig langyos vagy meleg lenne a radiátor , de ebben az esetben nem feltétlen kell termoszelep ( de nem árt ).
A torlókkal állítanák akkora tömegáramot , amit a gyártó a megadott teljesítményre a választott előremenő és visszatérő hőmérsékleténél megad . Így a thermofejek a többit már elintézik a pillanatnyi hőmérsékletekhez igazodva ( kinti és beállított benti ) . Természetesen fontos , hogy a beépített radiátorok a valós hőveszteség pótlására teljesítményileg jól legyenek megválasztva .
Vegyük, hogy a központi egy kondenzációs kazán , aminek a szivattyúja tudja a mért tömegáram függvényében szabályozni a fordulatszámát.
Van aki azt mondja a legegyszerűbb a radiátorok azonos tömegáramra hozása termosztatikus szelepekkel és termofejekkel.
Van aki szerint pedig a visszatérő torló-kon kell állítani, ha termoszelepek vannak ,akkor is.Lehet benne igazság, hisz vannak tömegáram beállítós termoszelepek is? Ha felrakok az összes radiátorra termoszelepet , oda is ahol a szobatermosztát van, akkor azzal most jót teszek vagy sem?
Kell a torlós beszabályzás, ha van termoszelep? Esetleg, csak olyan helyre kell termoszelep, ahol nagyon muszáj, mert plusz ellenállast viszek a rendszerbe feleslegesen és mivel a termofej folyton szabályoz, csak összezavarom a rendszert feleslege tömegáram változással, amivel nem, hogy spórolok, hanem épp ellenkezőleg?
Gyári kádlábakkal kiszintezem a kádat, a fal mellett felfalazok ytong/porfix (5cm vastag) téglával, ennek a tetejére jó vastagon (6-8cm) ragasztóanyag,erre ültetem rá a kádat hogy a peremél belekössön a kád a ragasztóba.
A peremrögzítő amit adtak a csomagban az elég vicces kis semmiség, arra nem bíznám a kádat 20 fürdésig sem, nemhogy évekig.
A leeresztős Mofém-hez, meg minden Mofémhez kapható javító készlet fillérekért.A leeresztősnél a legalján is van egy o gyűrű, egyszer szívtam vele , nem tudtam miért ereszt a felújítás után.
Az olasz golyóscsappal ráfáztam a kazánomon tél közepén.Eresztett és tömítést nem kaptam hozzá neten sem.
Kombi a kazán.Jó tudni, ezt sem tudtam. Igazából szülőknél volt kazáncsere, de a szerelő lebeszélte őket az iszapleválasztóról, valamint azt sem mutatta meg nekik, hogy kell tölteni.Mondta, ha kellene , majd ő feltölti díj ellenében. :)
Ha kombi a kazán akkor van rajta csap. Mostanában be rejtik egy fehér védő műanyag védő kupak alá egy vonalkód van rajta és egy csavar fogja. Azt kitekered és leveszed a fehér műanyagot. Alatta lesz egy kék kocka alakú csap, az maga a csap. Ha kazán csak fűtő kazán, akkor nincs feltöltő, azt a gépésznek kell csinálni a rendszerre. Tölthető az iszapleválasztón keresztül is, semmi baja nem lesz amúgy. A könyvével nem kell foglalkozni.
Inkább nekem az a furcsa, hogy aki felrakta neked ezt nem oktatott ki a feltöltésről stb...??
Köszi a választ. Ezt nem tudtam , hogy az iszapleválasztón is el lehet végezni. Az iszapleválasztón , ha ürítem az ok, de nem tud tönkremenni, ha megküldöm alúlról nyomással?
Más:
Igazából a probléma, hogy nincs a Bosch condens 2500w kazánomhoz feltöltőcsap, vagy csak nem látok rajta , egy dugó van a helyén csavarral.
Fogalmam sincs hogy lehet feltölteni/üríteni , a könyve arra buzdít legyen kialakítva külön töltő/leeresztő.
Tudni kellene pontosan milyen szifon? Az régi fajta rácsos fedelű hagyományos, akkor abból ki kell venni a pipacsövet és egy 40-es pvc dugót beledugsz egy kis szilóval azt annyi.
A Mofém csapokhoz van alkatrész általában, elvileg cserélhető a bele...
Kérdés lenne: Ezek az olcsóbb (és szarabb) olasz golyóscsapok a gyakori nyitogatást nem bírják, vagy inkább a hosszú állás utáni nyitást zárást? Kerti csap aknájába kellene fagyelzárónak. (ürítő külön van) (Tudom a Mofém réz jobb, de 2x annyi az ára.)
JA, és esetleg létezik-e ürítős golyóscsap! (tehát nem a kúpos réz, ami mindig berohad 5-10 év után)
még annyi eszembe jutott, hogy pár hónapja levettem kb 2 hétre egy fürdőszobai radiátort burkolás miatt, elméletilg figyeltem és a szereléskor nem került a rendszerbe szemét, de nem tudom ilyenkor a 2 hétig szárazon álló radiátorbol kerülhet-e leválló törmelék a rendszerbe ami a szivattyúnál okozhatatta azt a kattogó hangot (a rendszer különben 15 éves és még sosem volt átmosva/takarítva)
üdv
ötletekre lenne szükségem hogy mi lehet a hiba:
ahogy a nagykönyvben meg szokott írva lenni, 4 napos hétvége első napján kb 3 db fémes kattanást hallottam a kazánház felől, megnéztem a kazán (saunier duwal themaclassic f as 24 e2 fútés és melegvíz) pont pirosan villágított f14-es jelzéssel ("fűtési hőmérséklet 95 fok felett, Rendszerhiba / Lehetséges szivattyú meghibásodás Ellenőrizze az áramlás termisztorát."); pár másodperc után elmúlt a piros és hang alapján szépen működött tovább
utólag belegondolva, lehet már pár hete is hallotam egyszer ilyet, de a hibakóddal most találkoztam először
amikor ez történt, a meleg víz nem volt használva, csak a fűtés ment, a fűtési hőfok 40-re van állítva
a fűtési rendszerben 3 keringető szivattyú van, mind a 3nak saját termosztátja (akarom mondani inkább csak 2-nek, mert a harmadiknak valami rádiós van, de elveszett 1-2 éve a lakásban az adóegység, így azóta azt a kört úgy használom, hogy magától kering valamit a víz, ha meg nagyon hideg van az emeleten, akkor pár órára manuálisan elindítom a vevőegység gombjaival)
na szóval, furcsa volt ez a hangos többszöri fémes kattanás
merre kellene elindulni? a kazánba döglödik valami, vagy valamelyik keringető nem megy , csak jelet ad a kazánnak hogy fűtsön, de mivel nem keringeti a vízet, így túlmelegszik a fűtőtér környékén a víz
vagy ennyiből valaki tapasztalatból meg tudja mondani mi a hiba?
ha kazán környéke akkor én el is engedtem, remélem kibírj a hétvégét azt jöhet a profi
ha keringető környéke, lehet mólom, meg akkor lekapcsolom azt a kört
(ha kazánt kell majd szerelni, akkor szerelőt is keresek a 15 ker környékén)
Ilyen hülyeséget ne mondj neki, mert ha megcsinálja egyrészt egy idő után olyan lesz mint a csiriz, az isten nem mossa ki belőle, másrészt amikor megavasodik, legalább olyan büdös mint a csatorna szag. Ki kell venni a pipacsövet és ledugózni.
Szennyvíz csövezéssel kapcsolatban lenne pár kérdésem,
- Többen írják hogy homokágyba ajánlott a csöveket lerakni, erről mik a tapasztalatok?
- Nálam kb. 30m távról lenne szó, amiben a gerincvonalán lenne 3x is 90 fokos elfordulás, ez mennyire probléma?
Maga a WC a legtávolabbi pont, itt lenne a WC csövezésénél még egy 90 fok, természetesen 2x45 fokot rakok.
A WC felszálló csövébe lenne belekötve a konyhai mosdókagyló elvezetése, illetve a gerincvonal nagyjából közepén lenne bekötve a fürdőszobai kivezetés, illetve mosó és szárítógép.
Mit gondoltok, ennyi 90 fokos elfordulással, ekkora távon, jó tud ez lenni?
Jelenleg eternit csövek vannak, 5db tisztító betonaknával. Jelenleg az a helyzet hogy a betonaknákban félre folyik sokszor a szennyvíz és ott is marad. Nem elég mély a beton aknában képzett meder, ezért megy félre..
Lehet, hogy azt hallom, előfordul. Ilyenben még nem volt részem, így fogalmam sincs róla.
Most már itt ahogy kapom a tanácsokat, biztos hogy a visszamenőn lévő automata csinálja a gondot.
Eddig talán az volt a "szerencsém" és azért nem jött ki a hiba, mert lehet a régi 20+ éves automaták már rég beadták a kulcsot, vagy ki sem volt nyitva, nem tudom, megmondom őszintén sosem ellenőriztem, mivel tökéletesen működött minden. Vagy ezek a Flamco Baseflex légtelenítők más elven működnek, mint a régiek, passz, nem vagyok a téma szakértője, mint érződik.
Eddig én nem nagyon bajlódtam légtelenítéssel, mert nem volt rá szükségem. Általában annyi volt, hogy ha már kevés volt a szint, fűtési szezon előtt valamikor, utántöltöttem, akkor kiengedték az automaták a levegőt, és utána nyugalom volt.
Van két darab automata légtelenítővel szerelt radiátor (mivel gyárilag nem volt rajta semmi, régi Radal, ezeket tették rá, ezek vannak a kazánhoz legközelebb, legmagasabban), ezek el is látták a feladatukat, mindaddig, amíg az egyikből most idén el nem kezdett folyni a víz, utána le is zártam a kupakját.
A másik ilyen automatás radiátornál meg csobbanva indult és a csobogás meg sem szűnt fűtés közben (szerelői szakvélemény: "Azért csobog mert most lett feltöltve vízzel :) " , ott is elzártam, azóta a csobogás is megszűnt azon a részen.
Tehát itt is, amit kaptam tanácsot, tuti, hogy az automata elzárás lesz a megoldás.
A héten mindenképpen megcsinálom az itt kapott tanácsokat és beszámolok lett e javulás.
Jut eszembe: amikor légteleníteni szoktam, akkor a légtelenítő kinyitása után ki kell néhány liter vizet engedni, mire elkezd böfögni, meg trüszkölni, és akkor jó, amikor már újra folyamatosan jön a víz belőle. Tehát nem elég csak éppen kinyitni és rögtön elzárni. Persze utána vissza is kell pótolni. Nem tudom, hogy csak a mi rendszerünk ilyen, vagy ez a természetes, de mindenesetre évtizedek óta így működik, az elejétől fogva.
Ötletelve: arra gondoltál már, hogy amit hallasz az az lehet, amikor megszívja magát levegővel a rendszer? Amikor a meleg víz kering benne, akkor akkor a tágulás miatt tömített a rendszer és nem csöpög, vagy nem láthatóan. Pl. azért, mert mindjárt meg is szárad a meleg fém. Aztán amikor hűl és csökken a víz térfogata, akkor valahol levegőt szív be, amit aztán megtalálsz a radiátorban. Kb. olyasmire gondolok, mint amikor a régen használt radiátorszelepeknél a bevízkövesedett, meg elöregedett o gyűrű szivárog a felfűtésnél, és a fűtési szezon végén.
Ez a zaj már megvolt a rendszerhez való hozzányúlás után is és a buborék, tehát itt nem a szerelők fuseráltak el valamit. Eredetileg ezért lett idehívva, mert sokszor elviselhetetlen volt már ez a monoton zaj, ami tuti, hogy a csövekből jön, ott zajlik le valami folyamat.
Most erről eszembe jutott egy másik probléma, amiről már majdnem meg is feledkeztem.
A radiátorok zaja.
Tehát kikapcsolt fűtésnél, mikor a szivattyú sem megy, olyan furcsa hangokat bocsát ki kettő radiátor. Pontosan az a radiátor, amelyikről már írtam, hogy folyton levegőt kap, és az, amelyik ebből van tovább, párhuzamosan kötve.
Ez csendben hallható, főleg éjjel (de nappal is, ha teljesen csend van). Olyan mintha valami kint zaj szűrödne be, először azt hittem, de csak rá kell jönnöm, hogy ez nem kintről jön.
Ebből egyik radiátoron van kézi légtelenítő szelep, ami már modern radiátor, ott pici vizet kiengedtem belőle. Szisszenés nincs, egyből a víz jön, de tele van buborékkal az egész. Ilyenkor milyen folyamat játszódik le a rendszerben, ha ilyen zaja van és buborékos a víz?
Van egy zuhanyzó,ami jelenleg felesleg.( Egy panzió szerűségben kettő kád és kettő tussoló. )
Mostanában úgy alakult, hogy sok. A hosszas állás után a bűzelzáró szifon kiszárad és feljön a bűz.A kezelő egy szivességi cs. tag megfeledkezik arról,hogynéha vizet engedjen bele.
Hogy lehetne meg akadályozni a kiszáradás ill .inkább a tökéletes bűzzárást ?
Úgy hogy később visszaállítható legyen a funkció ?
Az komoly szerelő " nehogy szétnyomjon valamit " A családi házba beépítésre kerülő szivattyúk kb : 0.1-0.8bar túlnyomást tudnak létrehozni, feltéve ha az előremenőt teljesen elzárják. A radiátorok min: 6bart ki kell hogy bírjanak ( ha csak nem nagyon korrodáltak )
Egyébként ez a sok feltöltögetés, friss víz mennyire vágja gallyra a rendszert?
Soha nem volt még tisztítva, van valami iszapleválasztó, nem valami nagy minőség, valami Spirovent Dirt, ez is régi darab, azt kipucolták. Kellene mosatni a rendszert?
Az ivóvíz csapra ilyennel van csatlakoztatva, ami az első képen van, a másikon konkrétan semmi nincs, csak egy bilincs. Veszek akkor egy ilyet arra is, köszi, ünnepek után veszek és meg is csinálom amiket eddig tanácsoltál, mert eddig az itt elhangzott állítások fogják valószínűleg rendbe tenni a dolgokat és megspórolok valami újabb felesleges cserét a kazánban vagy a rendszerben, amivel esetleg a "szerelők" lehúznának.
Sziasztok! Hagyományos vízvezeték rendszer rézcsövekkel elektromos bojler a belépő ágon egy db nyomás szabályzó .Alaphelyzetben a nyomás jó csap megnyitásakor erős nyomáscsökkenés lép fel .Mi lehet az oka?
Erre sajnos magam is rájöttem, hogy kóklerrel van dolgom.
Annak idején villanyszerelővel is befaragtam. Már nem lepődöm meg. Ő is ismerős ajánlására jött, mert hogy nála is ő dolgozott, satöbbi.
Ott úgy előztem meg a bajt, hogy ott is apróbb hibát vettem észre, hogy zörög az óraszekrényben a kismegszakító.
Annyira régi hálózat volt, hogy nem voltak konkrét áramkörök, csak a szolgáltatói kismegszakító. Nos, az volt számára feladat, hogy a régi alu vezetékeket cserélje ki rézre és alakítson ki áramköröket, jó nekem a padláson szerelés is, ezekről is megoszlanak ugye a vélemények, hogy szabályos, nem...satöbbi, az a lényeeg, hogy jó legyen.
Hát, erre olyan szépen megcsinálta (utána rendes regisztrált szerelővel átnézettem, mikor hibát gyanítottam), hogy kialakított összvissz 3 áramkört... mindenre rárakva a C16-os megszakító, aztán ha beindult a villanybojler meg a porszívó, viszlát áram vagy jobb esetben csak a megszakító zörgött.
Nos, ez volt a kevesebb baj. Beltérhez használatos szerelvényeket használt a padláson. Amik sem nem hőállók, semminek nem felelnek meg. Ha meleg nyár lett volna, szerintem a komplett ház leég.
Nos, eljött a nem kókler szerelő, az embereivel, olyan arcot még nem láttam embereken meg szidalmazást, amit kapott az előző ember. Komplett bontás. Megcsinálta egy normállis szerelő, rögtön lett 10 áramkör, Fi-relé, azóta nincs gond a villamos hálózattal.
Vagy mikor villany bojlert takaríttattam, fűtőszál, anódcsere. Ezeket mind szépen meg is csinálták az illetők. Kivéve egyetlen dolgot. Az elektromos bekötésnél hibáztak... a földelést nem kötötték vissza, mint kiderült. Ilyen kis '"apróságok"
Ugye össze van kötve a vízcsappal a kazán töltője, egy szép régi tömlővel, ami a képen is látszik, amit feltettem.
Az a probléma adódik mindig, hogyha ki van nyitva egyszerre a töltő csap, meg a vízcsap, akkor mindig az van, hogy sose indul meg egyenesen a feltöltés, hanem fogja és levágja a tömlőt a fenébe, vagy ha nem is vágja le, de már látom, hogy lefogja, akkor leszedem róla, folyik belőle a víz mint az állat és szinte 0 bar-ra megy le a nyomás.
Nyilván ez a tömlős megoldás miatt van, jobb lenne rendesen valami más feltöltési módot kialakítani.
Mit csináljak másképp? Melyik csapot nyissam először? A vízcsapot vagy a töltőcsapot? Bilinccsel oda rögzítem pedig a tömlőt a töltőcsaphoz.
Olyan lassan nyitom a vízcsapot, hogy a leglassabb fokozatban.
Azt szeretném tehát elérni, hogyha kinyitom mind a két csapot, akkor egyenesen a víz utántöltés megy végbe, nem pedig az, hogy a rendszerből kijön az összes víz.
Ezzel kapcsolatban annyi kérdésem merül fel, hogy teljesen engedjem le az egész rendszerből a vizet vagy elég az, ha a meglévő nyomáshoz engedek annyit, hogy meglegyen a megfelelő nyomás és az utántöltés idejére kinyitom az összes automata légtelenítőt, megvárom még kiengedi a levegőt és zárom?
Illetve az előremenőn maradhat nyitva a magas ponton vagy azt is zárjam el ha megy a fűtés?
A nyomáscsökkenés azóta van megint, mióta a szerelő ismét hozzányúlt a héten.
Hozott egy szivattyút, ami elvileg olyan, mint az eredeti ami volt, mert arra volt gyanakodva, hogy azért lehet rossz, mert a szivattyú nem abba a típusba való (Grundfos UPS-15-60-130 vs. Wilo RSL 15/5-3) de még a kanyarban sem hasonlított rá külsőre sem, hát persze, hogy nem lehetett betenni. Így maradt az előzőleg cserélt szivattyú.
Elmondta, hogy ne töltsek bele annyi nyomást, elég a 1,5 bar, nehogy szétnyomjon valamit a szivattyú. Így megfogadtam a tanácsát, és ismét jön a nyomáscsökkenés.
De mit tudna szétnyomni? Ezt végképp nem is értem. Annyival erősebb ez a szivattyú? Eddig még nem nyomott szét semmit, sőt, azt veszem észre, hogy most melegszik fel pont normálisan a ház, elég kevesebb felfűtési idő is, ami eddig 1 óra felfűtés volt, most kb a fele, a legtávolabbi radiátor is, alul felül. Pedig az egy jó hosszú radiátor. Igaz az a nagy radiátor utólag lett betéve, kb 11-12 éve az eredeti rendszerhez pluszban. Második fokozaton megy a szivattyú, nem is maxon.
Az automatát se zártam még el a magasponton, csak a radiátoron, ezt is a szerelő tanácsára, mert hogy annak nem lehet köze hozzá...satöbbi. Próbáltam hinni a "szakembernek", de kár volt, mivel megint a probléma van. Így maradnak az itt kapott tanácsok és a máshol olvasottak, amikre rákerestem, hasonló kulcsszavakra máshol, mindenhol az automatákat irják, hogy iktassam ki a visszatérőből feltöltés után.
De itthon meg fél a család, hogy ne nyúljak hozzá az ünnepek alatt, ne hogy ne legyen fűtés... Ezért is halasztom ezeket a munkálatokat, az újratöltést és társait. :D
Ami baromira nem feltűnő, észre sem veszem mindaddig, amíg nem lesz valamennyire hideg a rendszer.
Tehát ha mondjuk most megy a fűtés, lekapcsol a termosztát ,de valaki mondjuk 20 perc múlva felkapcsolja, mert fázik, akármi, addigra nem csökken le a nyomás, csak jó néhány óra múlva, mondjuk ha éjjel nem megy a fűtés, reggelre már 1 bárnál áll a mutató.
De a szivattyú hangján is hallani, mikor reggel bekapcsol a termosztát, hogy búg baromira jó 8-10 percig, de utána, amint a nyomás megy fentebb, miközben melegszik, már csak a szivattyú normál alapzaja hallható.
Néha kopog is a szivattyú, meg az egyik radiátor, ez is mind kizárólag hosszan tartó nem fűtés után, ha beindul a fűtés. Sőt egyik radiátorból soha az életben nem akar távozni a levegő, pontosan abból, ami a fehér csőből van tovább kötve, ami a képen van, amit küldtem a légtelenítősről. Na az kopog, süvít. Pedig meg lett bontva, ki lett cserélve a szelep, szintén légtelenítés, töltés... Ugyanúgy levegőt kap. De csak ez az egy. A süvítés folyamatos, a kopogás viszont csak a hosszú nem fűtés után van meg pár percig, de csak ez az egy kopog...
Ezért kérdeztem itt, mert nem vagyok sem milliomos, sem feleslegesen nem akarom dobálni ki a pénzeket a semmire, ha ilyen egyszerű dolgokkal is rendbe tudom tenni, úgy, hogy elmenjen még arra az 1-2 évre, ameddig ezt a száz éves rendszert tervezem használni. Nem érzem, hogy több pénzt kellene költenem rá. Még a végén kitalalják, hogy ez is meg az is hibás benne, aztán levennének egy nagy rakat pénzzel, mert hát végülis nekik az jó buli, de nekem kevésbé.
A fő tervem a teljes rendszer cseréje. Mai technológiájú csövezés, mai radiátorok, kondenzációs kazán, persze mind jogszerűen tervezéstől kezdve a kivitelezésig.
De hát mint tudja mindenki, ez nem olcsó mulatság, ha normálisan, mindent szabályosan szeretnék, hozzáértő, valóban megbízható szakemberrel megcsináltatni. Megkérik az árát, de inkább úgy vagyok vele, hogy gyűjtök rá, kérjék el, de az akkor legyen biztonságos, megfelelve a szabályoknak, megfelelően a házhoz méretezve és a többi a dolog.
Mert ezek is megcsinálták volna nekem szürkén 500 ezer forintért, de nem kérek ilyesmiből. Fontosabb a családom és a házam biztonsága.
ahogy a nagykönyvben meg szokott írva lenni, 4 napos hétvége első napján kb 3 db fémes kattanást hallottam a kazánház felől, megnéztem a kazán (saunier duwal themaclassic f as 24 e2 fútés és melegvíz) pont pirosan villágított f14-es jelzéssel ("fűtési hőmérséklet 95 fok felett, Rendszerhiba / Lehetséges szivattyú meghibásodás Ellenőrizze az áramlás termisztorát."); pár másodperc után elmúlt a piros és hang alapján szépen működött tovább
utólag belegondolva, lehet már pár hete is hallotam egyszer ilyet, de a hibakóddal most találkoztam először
amikor ez történt, a meleg víz nem volt használva, csak a fűtés ment, a fűtési hőfok 40-re van állítva
a fűtési rendszerben 3 keringető szivattyú van, mind a 3nak saját termosztátja (akarom mondani inkább csak 2-nek, mert a harmadiknak valami rádiós van, de elveszett 1-2 éve a lakásban az adóegység, így azóta azt a kört úgy használom, hogy magától kering valamit a víz, ha meg nagyon hideg van az emeleten, akkor pár órára manuálisan elindítom a vevőegység gombjaival)
na szóval, furcsa volt ez a hangos többszöri fémes kattanás
merre kellene elindulni? a kazánba döglödik valami, vagy valamelyik keringető nem megy , csak jelet ad a kazánnak hogy fűtsön, de mivel nem keringeti a vízet, így túlmelegszik a fűtőtér környékén a víz
vagy ennyiből valaki tapasztalatból meg tudja mondani mi a hiba?
ha kazán környéke akkor én el is engedtem, remélem kibírj a hétvégét azt jöhet a profi
ha keringető környéke, lehet mólom, meg akkor lekapcsolom azt a kört
(ha kazánt kell majd szerelni, akkor szerelőt is keresek a 15 ker környékén)
Nem álnév, egyszerűen nem emlékeztem, milyen e-mail címmel regisztráltam. Nem lettem tiltva innen tudomáson szerint.
Szóval a problémám adott, azon a néven is, ezen a néven is, továbbra sem jutottam a végére, és már a hajam tépném, ha lenne, de már unom.
Végig kérdeztem ismerősöket, rokonokat, kit ajánlanak, milyen szerelőt, senki nem tud olyat, aki időben menne, aki normálisan végezné a munkát. Rokonomnak tönkrement a turbó ventilátor a kazánban, a regisztrált szerelő úr csak a huszadik hívása után volt hajlandó kimenni cserélni, és akkor is hibás alkatrészt rakott be, úgy kellett visszamenni.
Azért választottam azt, aki nálunk volt, mert egy készülékszerelő ajánlotta, aki valóban regisztrált, több márkánál hivatalos szerelő, régi motoros a szakmában. Nem tudtam, hogy rossz kezekbe kerül a rendszer.
Már ott gyanús volt a történet, hogy nem ugyanolyan keringetőt tett a kazánba, amilyen gyárilag volt, mert azt nem lehet kapni és használtan sem tudott szerezni sehol. Motort se önállóan.
Már az is gyanús, ahogy a radiátor szelepek cseréje után az megvan tömítve. A régi kender tömítés 20 év után adta meg magát, akkor kezdett el egyik torlónál szivárogni a kupak alatt. Ezek ahogy rátették azt a Loctite-ot, az ahogy kinéz, a kis valóban öt éves fiam különben fel tudná rakni.
Már ott gyanús volt, hogy mikor kérdeztem, hogy miért csobog fűtés közben a radiátor, azt mondták, hogy azért, mert most lett feltöltve vízzel, majd abbahagyja. Ott tényleg megoldotta az automaták elzárása, mert konkrétan meghibásodott az automata és a vizet okádta ki a radiátoron beépített légtelenítő, ott megvolt a nyomáscsökkenés oka és a csobogás oka. Egy hiba pipa. De ők szinte már lecsesztek, hogy miért van betekerve a kupak, hogy azt nyissam ki, mindig nyitva legyen. ÉS igen, a te segítségednek köszönhetően jöttem rá, hogy igen, valóban a túl kevésre feltöltött víznyomás okozza ezt. Mert mikor én, jómagam mérgemben leengedtem, légtelenítettem, feltöltöttem, kissé több víz szaladt bele feltöltéskor, 1,8 bar körül, akkor semmi nyomás csökkenés nem volt, még a nyitott magasponti automatánál sem. Ott stabilan tartotta hidegen azt a másfél báros értéket a mutató. Összerakom magamba a képet, viszont még is van bennem para, mivel még is csak egy gáz rendszerről van szó, nem egy falról, ami repedezik, amit ha rosszul javítok ki véletlen, akkor sem robban fel a házam.
Szóval több kérdésem nincs, köszönöm az eddigi segítséget. Sokat tanultam belőle. Sőt, azt is megtanultam, hogy most már nem ajánlások alapján keresek szerelőt, hanem referenciák alapján, szakmai hozzáértés alapján.
A TH a PEX/több rétegűre biztos igaz, ősszel ezzel a szerelte - vitte ki a melléképület kéz mosolyához a vizet a szerelő. Olvasva a Fórumot sztem van neked akkora gyakorlatod, hogy a többivel sem nyúltál mellé.
És szerinted lesz valami gond, ha így üzemeltetem a fűtési szezon végéig? Megmondom őszintén, hogy nem szeretnék semmi kárt okozni a rendszerben, inkább a nyáron vizsgálnám át a lehetőségeket, automata elzárása a visszatérőn, légtelenítés és feltöltés után. Ha nem hoz javulást, keresek egy hozzáértő, megbízható szerelőt, nyáron nyilván jobban találok, mint szezonban. Kérdés, hogy hány bar nyomás kell bele? Szerintem akik a tágulásit felrakták a régi helyére, ami tönkrement, semmit se állítottak rajta, gondolom úgy van feltéve, ahogy a dobozbol kivették. Baseflex 12/1,5 ez van ráírva. A kazán könyve azt írja, hogy 1-1,2 bar legyen hidegen, szerelő szerint 1,5… egyszerűen tényleg akárhány hely, annyiféle verzió. Egyenként ahogy nézem minden radiátor forró, nincs olyan, hogy csak mondjuk a teteje meleg. Olyan még sosem volt, hogy a piros értékbe ment a nyomás, mindig az 1.9-2 bar között volt felfűtött állapotban.
Van egy régi Baxi cirkónk, sima fűtésre való, melegvizet nem ez a készülék állítja elő.
A rendszer régi. Központi fűtés volt eredetileg, ez lett átalakítva annak idején gázra. Padlási tágulási tartály lebontva, a két magaspontra lett lesz rakva két automata légtelenítő plusz be lett építve egy zárt tágulási tartály, gondolom aki ért hozzá, tudja hogy lehet ezt kivitelezni, laikusként ennyit tudok a témáról. Vastag, vascsöves, kb a legrégebbi amit el lehet képzelni.
A rendszerben hibák léptek fel. Először a tágulási tartályra gyanakodtunk, hogy az nyekkent meg, ami valóban úgy is volt, ki volt lyukadva, cserélve. (Hidegen leesett a nyomás 1 bar körüli értékre, hiába volt 1,5 bar-ra töltve)
Átnézés közben kiderült, hogy a keringető szivattyú is döglődött a készülékben, így ezt is cserélték.
A hiba ott van, hogy olyan típust, ami a készülékben van, egyszerűen nem lehet vásárolni, használtan sem találtam én sem, a szerelő is megkérdezte több helyen, senki nem tudott neki adni.
Ezzel nincs is gond eddig úgy fest, mert működik a szivattyú, sőt, gyorsabban is melegszik fel a ház, rövidebb a felfűtési idő. A gond az, hogy hiába lett már számtalanszor lelégtelenítve újra meg utántöltéskor, valahonnan állandóan levegőt szív be a rendszer és hidegen a nyomás állandóan leesik 1 bar körüli értékre, melegen meg majdnem 2 bar.
Most kihívtam ismét a szerelőt, hogy vessen már rá egy pillantást mi lehet a gond, mert hallani a kazánnál is hogy totál levegős a szivattyú. Megnézte, kilégtelenítette kézzel, víz visszatölt, egy darabig csend, normálisan üzemelt a szivattyú, az üzemi zaján kívül nem volt más hangja.
Eltelt pár óra, amint kihűlt a rendszer. A nyomás ismét 1 bar. Felkapcsolom, fűt egy 20 percet, ismét 1,8 bar. A szivattyú hangja ismét a szokásos, egyik radiátoré szintén, ugyanazt a búgást, kopogást adja át, amit a szivattyú produkál, valahonnan levegőt kap az a radiátor iszonyatos szinten. Van biztonsági szelep, elvileg biztos kinyit, ha túlnyomás van, nem volt még ilyenre példa, de soknak tűnik nekem 0,8 bar különbség hideg és meleg állapot között, mert régen nem volt ilyen.
Sajnos azt a szerelőt már nem tudom hívni, aki anno ezt a rendszert csinálta, mert ő már nem él.
A szerelő szerint ez azért van, mert a régi szivattyún volt automata légtelenítő, azért volt jó, ezen amit beletett meg nincs és hogy azért lesz levegős állandóan a szivattyú. Ezért, hogy hátha én tudok szerezni ilyen szivattyút, keressek, aztán beszereli.
Végignéztem különböző fórumokat, itt is, Facebookon is, rápróbáltam keresni hasonló gondokra, ott meg pontosan szinte ellentétes dolgokat írnak a kérdezőknek. Ugye az előremenőn és visszatérőn is van automata légtelenítő, ami nyitott állapotban van, sosincsenek elzárva, ezek új Flamco légtelenítők, ezeket is most cserélték ki. De pont azt írták a netes oldalakon, hogy az automata légtelenítő pont a gond. Hogy a visszatérő ágon feltöltés után el kell zárni az automata kupakját vagy kézi légtelenítőt kell betenni, mert indításkor levegőt szív a szivattyú.
Akkor most zárjam el a visszatérőn az automatát? Előtte töltsem szintre a rendszert vagy engedjem le teljesen és töltsem újra? Mennyire töltsem? 1,5 bar a tágulási előnyomása, de azt mondja ez a szerelőnek nevezett egyén, hogy ne tegyek bele olyan sok nyomást, hogy 1,8 bar, mert ne hogy szétnyomjon valamit, 1,5 bar-al legyen csak feltöltve.
Ötletek, hogyan tudnám megjavítani ezt a problémát?
Azért azzal a 4 vas csavarral nem lesz könnyebb megküzdeni, mint a csap lecsavarásával, arra készülj fel! Sőt vannak olyanok, amin olyan a hasíték, hogy csak befelé lehet tekerni csavarhúzóval.
De azt hiszem, 30 éve még nem olyanokat csináltak.
Jó eséllyel a Mofém AHA golyóscsap fedele hajlott meg a fagytól.
Ha a fogantyút és fedelet tartó csavarokat csavarhúzóval ki tudod tekerni (wd40 ajánlott), akkor a golyóscsap felújítható, vagy ha veszel egy ugyanolyat, akkor a házon kívül az összes része átrakható.
Magyarán nem kell a csapot kiszedni a helyéről, a helyszínen javítható.
Azért ilyen rengeteg csavarral rakták ezt fel anno, hogy alá lehessen rakni egy vödröt. :-)
kezd wd40-nel, negyed óránként folytasd wd40-nel. Előtte irány valamelyik nagy barkácsbolt, keress egy méretes csőfogót (ott van kinai, egyszerhasználatos occón.) és azzal ess neki.
Ezt a teljesen beállt 30-40 éves kerticsapot akarom levenni mert elfagyott a télen a golyóscsap de nem akarja adni magát az Istennek se. Nem engednek a csavarok. Csőkulccsal próbálkoztam. Mivel lenne érdemes még? Csillagkulcs, melegítés ? Ha melegítés akkor gyertya is elég lehet? - Nincs gázlángom sajnos.
Azt se értem amúgy, hogy miért ilyen rengeteg csavarral rakta fel anno a szaki. Hálás lennék némi segítségért.
A képen látható 1/2-1/2-es hollanderes könyököt szeretném beszerezni, de sehol sem találok. Összejártam minden helyi víz-gáz szaküzletet, még csak rendelni sem tudnak. A netet is átdúrtam ,de csak egy helyen találtam tőlem nagyon távol.
Van ennek valami másik neve mint hollanderes könyök? Hol alkalmaznak ilyen könyököt?
Sziasztok! Vettünk egy házat ahova a felújítás során hőszivattyú kerülne beépítésre. Jelenleg radiátoros fűtés van de azt vagy megszüntetnénk vagy megmaradna "tartaléknak". Az aljzatbeton szigetelve van és van garázs ill. pince a teljes lakótér alatt. Nem szeretném felbontatni az amúgy teljesen jó állapotú aljzatbetont 100+m2-en két emeleten, inkább utólagos telepítésben gondolkozom csak az meg általában szintemelkedéssel jár. Találtam egy megoldást ami nem emeli a szintet, illetve nem is olyan drága mint az uponor meg társai. Mit gondoltok a www.padlofutesutolag.hu által ajánlott megoldásról? Köszönöm!
Fent a szeleppel biztosan, ha jól látom, lent egy visszatérő csavarzat van. Tekerd le a ricnis kupakor, egy imbuszra járó elzáró lesz alatt. Esetleg számold le, hány fordulatot hajtottad zárásig, hogy ugyanoda tudd visszaállítani.
Levettem 20 év után, lecsiszoltam, alapozó+ két réteg radiátorfesték. Ezek felszíni korróziók, ha ki akar lyukadni, az belülről kezdődik, úgyse látod, míg nem csöpög...
Ezzel a mennyiséggel és hőfokkal komotósan lehet kézzel mosogatni. "
Azt azért megnézném! (esetleg hőálló kesztyűvel)
Visszatérve az alap problémára, a zuhany tálca leeresztők elég hülye kialakításúak, nem is lehet szelepnek nevezni, mert nem lehet bedugni. Nálam is kevesebb megy le alaphelyzetben, mint a kifolyik. De, ha leveszem a zuhanytálca kifolyó bizbaszát, meg a zuhanyrózsát a zuhanycsőről, akkor beletartva a vízsugarat el tudja nyelni a teljesen nyitott csapok vízmennyíségét is.
Úgyhogy szerintem ez ilyen.
( a gondolkodó ember tud zárni valamelyest a csapon, ha látja, hogy telik a zuhanytálca)
Megoldódott a gondom. Teljes átépítésen esett át a rendszer. Csak a kazán , hőcserélő, iszap leválasztó és a keringetőszivattyú maradt meg. Az új rendszer beüzemelése után sem ment a két legtávolabbi radiátor. Kazán alól kikapva a hőcserélőt. Majd nem teljes dugulás. Három év nyitott rendszer megtette a hatását. Alapos tisztítás után ment vissza a helyére. Ha nem terveztük volna a radiátorok cseréjét akkor nagyon mérges lennék magamra.
Van szűkített "Z" idom vagy hogy hívják. De szerintem egy rendes lefolyónak, ha rajta van a fej és nem egy tömör sugárban jön a víz el kellene tudni vinni. Attól, hogy lefolyik nem biztos, hogy nincs benne egy hajgubanc.
Na most látom, miért írtad a véletlent. :) Én is pont így tettem anno, sőt, nekem 7e volt, mert évvesztes órát rakattam be, volt még nekik tavalyi, így annyival olcsóbb is volt. De legközelebb én is magam fogom, mert rettenet nagy kaland ám egy vízóracsere. A faszi meg úgyis cak akkor fogja leplombálni, ha nem folyik az óra előtt. A régit meg meg kell tartani, jó lesz a mosógép, mosogatógép elé és a kerticsap után. Aztán meg a méh telepen adnak érte pénzt.
Mellék vízmérő csere előtt állok, és kicsit meglepő volt a két óra+munkadíj+kiszállás 47.000Ft. lesz az alföldvíz ajánlata alapján. Van még olyan lehetőség is, hogy felkérek egy vízszerelő vállalkozót, és egy időben idejönne a vállalkozó is és a vízmű embere is(jelen kell lenni az alföldvíz képviselőjének a cserekor). Kedvezőbb lenne az ár az utóbbi variációval, vagy hagyjam a francba és cserélje ki az alföldvíz? Tudom, kérdezzek meg egy vízszerelőt mennyiért cseréli. Az lesz, csak gondoltam itt vannak vízszerelők és hamarabb kiderül.:-)
Jómagam kicserélhetem a vízmérőt? Egyáltalán a vállalkozó hol szerzi be a hitelesített vízmérőket?
Ja, persze a bejelentést intézem online, 2 éve is így volt. Egyszer csak hívott az ember, hogy mikor lenne jó a csere. Akkor még a vízművesekkel csináltattam, mert pont fele ennyibe került, néhány ezer forint különbség volt.
Én így tettem, bementem a TRV-hez, asszisztens elmagyarázta mit hogyan, adott egy plombás ember telefonszámot, megvettem amit kell, hívtam plombást (fiatal srác), megbeszéltük, pár napra rá jött, fotózott, plombát bontott, én szereltem, ő plombázott, dokumentált, kapott egy "Bethlen Gábort" és egy kávét, majd ment dolgára boldogan.
A bal oldali a főbűnös cső, a minimális lejtésű példány. Valamit benéztek a lejtéssel az tuti...
A 2x45 fok tök jó, az előnyösebb is itt az ejtő alján, mint az 1x90. Azzal semmi bajom, csak annyi hogy úgy játszottak a 45 fokos idomokkal, hogy van egy síkból kitérés.
Felülnézet meg oldalnézettel lehet jobban körül tudom írni...
De akkor felteszem az nem probléma, inkább csak a lejtés
Két vízóra van, hozzá jön még egy húszas, így lenne 47.000.
Voltam a víz-gázszerelési szaküzletben, és 8.300Ft. egy vízóra nem 19.432 mint ahogy a vízmű adja. Ráadásul nem kell semmilyen dokumentáció és papír hozzá, mert valami egységes EU-s rendelet alapján az órán látható adatok miatt el kell hogy fogadja a vízmű. Mutatták is, rajta volt a 2023-as évszám is az új órákon.
Mellék vízmérő csere előtt állok, és kicsit meglepő volt a két óra+munkadíj+kiszállás 47.000Ft. lesz az alföldvíz ajánlata alapján. Van még olyan lehetőség is, hogy felkérek egy vízszerelő vállalkozót, és egy időben idejönne a vállalkozó is és a vízmű embere is(jelen kell lenni az alföldvíz képviselőjének a cserekor). Kedvezőbb lenne az ár az utóbbi variációval, vagy hagyjam a francba és cserélje ki az alföldvíz? Tudom, kérdezzek meg egy vízszerelőt mennyiért cseréli. Az lesz, csak gondoltam itt vannak vízszerelők és hamarabb kiderül.:-)
Jómagam kicserélhetem a vízmérőt? Egyáltalán a vállalkozó hol szerzi be a hitelesített vízmérőket?
Ebből nem derül ki -legalábbis számomra- hogy melyik csőre panaszkodsz...
Továbbá nem értem, miért baj neked, ill. miért gondolod, hogy a 2 db 45-ös idommal szerelt csőhálózat rosszabb mintha egy db 90-essel volna szerelve... (legalább is nekem ez jön át a kesze-kusza leírásodból...)
Én meg napok óta próbálom megérteni a kérdésedet...
Nem vagyok szaki, de ahogyan a mostani képet nézem, meg amit most írsz, abból jobban meg lehetett érteni, és a következőt gondolom:
A baloldali vízszintes sárga csőnek valóban kevésnek tűnik az ejtése.
A jobb oldali vízszintes sárga csőnek meg túl nagy! Ilyenkor szokott az lenni, hogy az öblítő víz lehagyja a szilárd dolgokat, ami emiatt megfeneklik a csőben és kialakul a dugulás.
Mivel -ismétlem- nem vagyok csatornaügyi szaki, szóval ezt egy laikus is láthatja...
Nem teljesen értettem a leírásodat. Két ejtő jön le egymás mellett, az egyik a dugulásra hajlamos... Az egyiket az egyik oldali, másikat amásik oldali alapvezetékbe vezetik.
A baloldali vízszintes szakasznak lehet kevés a lejtése mondjuk...
Hmm, azt hiszem félreértés lehet, vagy a fotó kicsit csalóka. Két különböző ejtő jön le ott, az egyiket egyik, a másikat másik irányba viszik el... Nagy különbség külsőre nincs a kettő kialakítás között mindkettő 2x45 fokkal van. Csak az egyiknélkicsit játszottak a könyökökkel, hogy az előbbi hozzászólás fotója szerint ne egy függőleges síkban legyen az ejtő és az alapvezeték...
Köszönöm szépen a választ, ez megnyugtató, hogyha nem kell, hogy egy függőleges síkban legyen az ejtő és az alapvezeték...
Feketével a síkot mutatom be, lilával az eltérést (piros az "új" alapvezeték hely) meg a eltérést attól ahogy pl. itt a lakásnál intézték, varázsolva a 45 fokos idomokkal
Bőven lehet persze begyűrt toktömítés, WC-n lehúzott csemperagasztó belekötés ezer dolog, csak kíváncsi voltam, hogy külsőre szemre látszik-e valami.
Egy társasház 20m-nél is magasabb ejtőcsövének az ejtő-alapvezeték átmeneténél mennyire okés az, hogy nem síkban történik az átmenet a 45-fokos idomokkal? Vagy ez elfogadott megoldás? Legalább 45 fokosokat használtak az is valami...
De ezen szakasznál sajnos van dugulás időnként és megy az egyalás a lakóközösség részéről, hogy mi lehet az ok...
Sziasztok! Keringető szivattyú kapcsán milyen tapasztalatok vannak DAB Evosta és Wilo Yonos sorozattal? Grundfos Alpha volt az eredeti gondolat, de az ára láttan kibírom nevetés nélkül.
Sziasztok. Vízlágyító bekötéssel kapcsolatban érdeklődnék, konkrétan a kiállás méreteiről. Új lakrész lesz kialakítva, 20as ötrétegű gerinc. A vízlágyítónak 20-3/4" falikorong megfelelő? Illetve falikorongok egymástól való távolsága, padlószinttől való magassága mennyi legyen? A vízlágyító pontos típusát még nem tudom. Köszönöm.
Ezek szerint be kellene szabályoztatnom a rendszert. Ezzel milyen szakemberek foglalkoznak? Mert akiket én tudok, mindegyik elhajtott, hogy ők csak készülék szerelők, ők csak ezzel-meg azzal foglalkoznak.
6 radiátort azért nem olyan nagy tudomány házilag beállítani. Nyisd ki az összes szelepet, meg az összes torlót is teljesen (ez utóbbiaknál azért vigyázz, hogy ne repüljön ki a csavar...), durrantsd be a fűtést, és addig zárj a torlókon, amíg kb. egyenletesen melegszenek át a radiátorok. A legtávolabbin/legnagyobbon fog nyitva maradni teljesen, a közelebbieket meg akár félig-3/4-is lehet, hogy el kell zárni (most nézem, ezt a linkelt cikkben is leírták - de látszik, hogy ehhez nem kell kihívni senkit, meg amúgy is, több nap kísérletezéshez drága lenne bárkit is hívni).
„akkor csak írj valami homályos fikázást. Most nézem: éppen azt írtál :)”
Igen, azt írtam kulturáltam, hogy hülyeséget beszélsz!!!
Gondold át mit írtál a következő szempontokat is figyelembe véve
- konvekciós fűtés fizikája
- helyiségek önálló hőmérséklet beállítása/stabilitása
- miért nem szeretik az emberek „szétverni” a házat, majd kifesteni
Tanácsot neked nem szívesen adok, mert amikor adtam, egy részét jónak minősítetted,
majd az egészet letagadtad.
A jó tanácsadó igyekszik a részletekre is figyelni ,jelen esetben nem a kazán a fő szempont.
Ha a korábbi tanácsom nem válik be nála, akkor lehet ,hogy csak egy potméteren kéne állítani (v. gázszelepen) de semmiképen nem bontás meg soros kötés.
"Ugyanazok a radiátorok ugyanannyi hőt fognak fogyasztani, akár sorba, akár párhuzamosan kötöd őket."
Úgy gondolom, hogy ha a fűtésrendszeren minden csap koppanásig nyitva van (a háziak fáztak), akkor csak a jóisten tudja megmondani, hogy melyik radiátoron mennyi víz forog, peches esetben akár még az is előfordulhat, hogy a teljes vízmenyiség fele egyetlen radiátoron megy át.
Egy padlófűtés keverőszelepének két főáramlás csatlakozása és egy keverőcsatlakozása van ugyebár. Mi van akkor, ha a főáramlás csatlakozásokon az adott ajánlott irányban történik a fő-azaz a keringetés-fűtőkörök áramlása, de a keverőponton nem befelé, hanem kifelé van az áramlás?
Érzékeny erre a keverőszelep?
Látott / próbált már valaki közületek ilyet?
( Segítek értelmezni a kérdést... : nem jóslásokra és okoskodásokra vagyok kíváncsi, arra már megvan az anyósom )
de a kazán teljesítményéhez képes túl kevés/túl kicsi radiátorok nem képesek kivenni elegendő hőt a vízből
ezért a kazánon/kazánban lévő hőérzékelő (kazántermosztát/csőtermosztát), gyakran túlmelegedést (túl meleg visszatérőt) érzékel, bepánikol és újraindítja a ciklust.
Első tippem: a jelenleg párhuzamosan kötött radiátorokat sorba kéne kötni (ha ne is valamennyit akkor is minimum két-három párhuzamos csoportra szétosztani és ezeket a csoportokat sorba kötni). Vigyázat: a sorba kötést még profik is elrontják néha: https://www.google.hu/search?q=radi%C3%A1torok+sorba+k%C3%B6t%C3%A9se
Vészmegoldás: a kazántermosztát hőmérsékletét egy kicsivel magasabbra állítani (de nem veszélyesen magas hőmérsékletre!)
Próbáltam rávenni a barátomat, hogy túl a saját monoblokk hőszivattyúm beüzemelésén, a csövezést csináljuk meg, kössük be és a megspórolt pénzen bográcsozzunk egyet. (Akkor még nem tudtam, mennyiért vállalták a szakemberek) Őket választotta. Majd áramlási hibák, rosszul tömített kötéseken elfolyó fagyálló, nem ellenáramban kötött hőcserélő, rosszul bekötött HMV és kb. 600.000ft után eljutott oda, hogy csináljuk meg együtt. A faluban Ő egy jó szakembernek számít és szinte minden házban Ő szerel....ezután számomra nincs több kérdés sem a barátom elmeállapotát sem a környék sztárszakemberét illetően!*
* Nyilván egy ember alapján általánosítani nem illik, ezért elnézést kérek!
** Egy alapos és lelkiismeretes ember ha rászánja az időt és elolvassa a szakirodalmat, jobb munkát végez mint egy kapkodó, "így szoktuk", profi!
*** Egész évben kaját tudnánk osztani a faluban a szegényeknek ha megfogadja a tanácsom mert ennyi pörköltet nem tudtunk volna megenni egy év alatt sem.
Remélem megoldja a zaj problémát, megpróbálkozom a dologgal.
Akik szereltek nálunk, ajánlott "szerelő" váltig állította, hogy azért hangos a rendszer, mert radiátorokat kell cserélni és az alumínium miatt hangos. :D Érdekes mód, amíg a régi szivattyú volt, teljesen átlagos zajjal üzemelt, ami normális, egyedül az egyik radiátor süvítése volt meg akkor is, meg most is. Azt az egy radiátor nem zárom ki, hogy cserés, meg lehet gondot okoz, hogy az alu radiátorból acéllemez van kötve a másik szobába. De az egész házat rezgető szivattyú zaj nem volt. És pontosan a legkisebb méretű radiátorokon lehet hallani ezt a baromi nagy rezgést. Ebből egyiken tudok halkítani a termoszelep 3-asra állításával, a másikon nem, mert azon hagyományos szelep van.
Minden szelep új, torlók is, 3 helységben van termofej, többire hagyományosat raktak, de beszabályozva nincs, mert a kazánhoz legközelebbi radiátor pillanatok alatt forró lesz (ez az egyik legkisebb méretű), még a legtávolabbi (pont a leghosszabb radiátor) jóval később, legalábbis alul elég későn melegszik fel, így gyanítom minden fullra ki van nyitva.
Olyan észrevétel van még, hogy például be van kapcsolva a termosztát 23 fokra, viszont a kazán jóval hamarabb eléri ezt a fokot, mert lekapcsol és csak a szivattyú megy pár percig, aztán utána újból elkezd fűteni, mivel a termosztát szerint még nincs annyi fok.
Ez mi ez a lekapcsolgatása?
egy blogon találtam erről valamit, ilyesmiről van szó:
" a kazán átmegy „tik-tak üzemmódba”, azaz mivel meleg fűtési víz érkezik vissza, kikapcsol, de 3 perc szivattyú-utánkeringetési idő letelte után visszakapcsol, mert a szobatermosztát azt parancsolja. A ház egyenetlenül, sokkal később melegszik fel, több energiát használunk e"
Ezek szerint be kellene szabályoztatnom a rendszert. Ezzel milyen szakemberek foglalkoznak? Mert akiket én tudok, mindegyik elhajtott, hogy ők csak készülék szerelők, ők csak ezzel-meg azzal foglalkoznak.
Hogy lehet pontosan a szivattyú sebességet állítani? Kell hozzá valami speciális módszer? Ugye ez régi készülék, nincs menü, meg kijelző, ahol bármit is tudok állítani.
Gondolom előlap leszed, van rajta kapcsoló vagy ilyesmi? Áramtalanítani kell előtte?
Tudom hülye kérdések, de nem szereltem még ilyeneket, tényleg teljesen amatőr vagyok benne.
Első körben annyit csináltam még másnap, mikor a választ kaptam, hogy baromira lassan töltöttem után a rendszerbe 0,4 bar nyomással többet, mint 1,5.
Közben nyitva hagytam az automatákat a két radiátorom, amin van, had engedje ki a levegőt, meg fent a magasban lévőkön is kiment a levegő.
A radiátorokon azonnal lezártam utána az automatákat, azóta nem esett le semmit a nyomás, stabilan tartja.
Most valahogy így a fűtési szezon végéig nem igazán szeretnék belepiszkálni, nehogy ismét valami baja legyen, így a következő szezont úgy kezdem, hogy hozzáférhetővé teszem a magas ponti automata légtelenítőket, hogy a kupakját elérjem, mert hálistennek olyan okosan megcsinálták oda az álmennyezetet, hogy véletlenül se tudjam eltekerni a kupakot...
Két kérdésem még lenne.
Van az egyik Radal radiátor. Azzal az a probléma, hogy fűtés indításkor dobogó, kopogó hangot hallat, plusz süvít nagyon. De csak ez az egy.
Pontosan ez a radiátor van úgy bekötve, hogy a kazánból feljövő, a fürdőben lévő magasponti csövekből, amiken ott vannak az automaták.
Ez is lehet attól, hogy az automata szívja be a levegőt ezért csinálja a hangzásokat?
Plusz... A szivattyú zaját szeretném csökkenteni, mert mióta cseréltek a készülékben, azóta baromira hallatszik a hangjuk a radiátorokban, sokszor már irritáló, zavaró szinten.
6 db radiátor, egy szintes, sima családi ház, kazán a pincében. Grundfos UPS 15-60-130, ez a típusú készülékszivattyú van benne. Kettes fokozatra lett beállítva, mondta anno a szerelő.
Ha esetleg beállítanám a legkisebb fokozatra, elég lenne a ház kifűtésére? Szigetelés nincs sajnos.
koszonom, ez jo otlet! tenyleg mar en is hasznaltam, igaz ontozorendszernel. ezek a nyeregidomok azert annyira nem terjedtek el, kiveve talan amikor egy rohadt vastag csore kell bekotni egy fogyasztot. vagy rosszul gondolom?
es mennyire idotalloak? igaz elasva nem lesz, de azert nem lenne jo, ha szetrobbanna az aknaban 15 ev mulva.
hasonló problémám van nekem is. Egy februári bejegyzésemre kaptam válasz, lehet hogy neked is ezzel kellene próbálkozni. A két szintet külön lehet választani zónaszelepekkel vagy hidro váltóval. Plusz még kettő db termosztát, így külön tudod szabályozni a két szint fűtését.
vizaknaba kellene egy allandoan nyomas alatt allo 5-ös osztot csinalnom ugy hogy a leagazasok mar a foldben vannak ugy 12-14cm-re egymastol, es azon gondolkozom, mi lenne a legjobb megoldas
ontozorendszeres hollanderes idomokkal. nagyon gyors es konnyu szereles, modositas. viszont ezt talan nem arra talaltak ki, hogy allandoan nyomas alatt legyen
rez idomokkal. jo draga, viszont orok elet. nehezkes szereles. tul surure jon ki a "fesu", hogy lehet elnyujtani?
horganyzott idomokkal. ez olcso, de ugy osszerohad, hogy ha par ev mulva modositani kell, alig birom szetszedni.
muanyag menetes idomokkal. jo olcso, de ezt sem erre talaltak ki, hanem ontozorenszerekhez.
kpe t idomokkal nem jon ki, mert annal surubben vannak a leagazasok
Nem a költség a gond, hanem hogy a savazás megvan pillanatok alatt, a kiszállítás, vagy a boltba menés meg több nap. De mivel a savazás nem segített, tulajdonképpen el is dőlt a kérdés, csak nem értem, hogy mi kophatott ki benne.
Kedves Urak, egy kicsit csöpögő kerámiabetétes szelepfelsőrészt mennyire van értelme savval öblítgetni? Vagy inkább az a jellemző, hogy idővel elkopnak, tehát simán csak ki kellene cserélnem? A szelepfészek ép, nem ott jön át a víz.
A probléma az, hogy nem gyullad be a főégő ha megnyitom a meleg víz csapot. Illetve ha elfújom az őrlángot nem kapcsol le a biztonsági szelep, tovább ömlik a gáz az őrláng fúvókán.
A víz armatúrát szétszedtem, a membrán jó állapotban van, a tányérja nem törött. A tüske ami a gáz szelepet nyomja könnyen jár. A gáz szelepet, amit a víz armatúra tüskéje nyomja, csavarhúzóval megnyomva sem nyit ki, nem ad gázt a főégőre.
A termo elemet mérve 12 mV feszültséget ad, ez nyílván kevés.
Viszont a mágnes szelepnek ha nem kap elég áramot le kellene kapcsolnia az egész gáz armatúrát nem? Tehát, ha a termo elem a hiba, miért csak a főégőre nem megy gáz miért jut gáz az őrláng fúvókára?
Üdv.! Adott egy csaladi ház, ahol a magasabb víznyomás miatt egy d06f nyomáscsökkentő kerülne fel. Mivel jó lenne a vízóra és a ház közti szakaszt is védeni, így a legjobb ha rögtön a vízóra golyóscsapja után kerülne be. Regi beton tágas vízóraakna, bőven elfér a nyomáscsökkentő is a csőszakaszban. Van erre valami szabály, hogy oda lehet, nem lehet?
A golyóscsapra egy motoros csapmozgatót is terveznének, hogy a házban érzékelt vízszivárgás esetén a csapot az automatika elzárja. Ez mennyire engedett oda az óra utáni golyóscsapra? (Nem 230V, hanem 24V a mozgató, ha ez számít, bár ennyi erővel egy fűtőszálas villanybojler is veszélyeseb főleg AVK nélkül...)
Régebben mintha arra emlékeznék, hogy ha óra után az aknába más szerelvény van, és ott adódik hiba, akkor az elfolyt víz csatorna díját nem engedi el a vízmű, de ennyi. Értelemszerűen az óra utáni golyóscsap után és a kpe cső közé kerülne be a nyomáscsökkentő, hogy a házig az udvarban menő csövön se okozzon gondot már a víz magasabb myomásértéke. A mozgató motor meg a golyóscsapot zárná ha gondot észlel az automazika a házban. Köszönöm, ha van most ezekről valakinek aktuális információja, és megosztja.
A radiátorokon elzártam az automatákat, a másikhoz kis bontásra lesz szükségem, mert olyan magasan van, hogy nem tudok a kupakhoz normálisan hozzáférni, de megoldom. Baseflex 12/1,5 ez a tágulási tartály típusa. 6 db radiátor van, 5 db alumínium, 1 db acéllemez. 3 radiátoron termoszelep van. a tágulási tartály a visszatérőbe van beépítve. Grundfos UPS 15-60-130, ilyen típusú keszülékszivattyút tettek bele cserekor. Ennyit tudok a rendszerről.
A fűtésrendszerünkön történt egy kis javítás, elöregedett radiátor szelepek újra, a cirkóban a keringető szivattyú is megadta magát, sőt a tágulási is ki volt lyukadva.
Ez egy zárt rendszer, nem tudom pontosan mi a megnevezése.
Régi vascsöves nyitott rendszer lett zárttá téve anno, mikor beköttetük a gázt és beszerelték a kazánt.
A kazán a pincében van, a ház egyszintes.
A kazánból megy fel a házba az előremenő és a visszatérő, a fürdőszobában köt ki a két magas pont, mindkettőn található automata légtelenítő, ezeket is újra cserélték, igaz múködtek mikor feltöltéskor légtelenítették, de inkább cserélték, mert már vagy 20 éves volt.
Nos, azóta, mióta ezek az átalakítások megtörténtek, az a helyzet áll elő, hogy hiába van a rendszer feltöltve 1,7 bar körülre, tehát magasabbra mint a tágulási tartály előfeszítési nyomása, minden egyes reggelre lemegy a vízszint a kazánban 1 bar körülre vagy 1 bar alá. Főleg akkor történik ez, ha több órán keresztül nincs bekapcsolva a fűtés. Fűtés közben stabil 1,8-19 bar, olyankor nem megy fel a pirosig soha, olyankor tartja a határértéket bőven.
Tágulási tartály rendben, kb egy hónapja lett kicserélve.
A másik gond az még, hogy hiába légtelenítődik a rendszer az automatákon keresztül feltöltéskor, egyik radiátor állandóan visszalevegősödik, pontosan az a radiátor, ami innen van kötve, ami a falon megy cső a magas pontokból, az a radiátor süvít állandóan. Igaz a radiátoron nincs légtelenítő, mert régi fajta talán Radal, amin nincs, de négy helyen is van automata légtelenítő, meg van két radiátor, amin van kézi légtelenítő is.
Volt csobogási gond is, hogy két radiátor is csobogott, ami egymás után van bekötve, ott megoldotta, hogy a fő radiátoron (radiátoros kép), amiből kötve van a másik, elzártam rajta az automatát, akkor a csobogás, csobbanás, kluttyogás inditáskor megszünt. Tehát egy problémát sikerült megoldanom.
De a víz elfolyását, meg az onnan kötött radiátor állandó levegősődése kiakaszt. Nem szeretném gallyra vágni a rendszert az állandó utántöltögetéssel, mert úgy tudom nem tesz jót neki a rendszeres friss víz.
Ezeken a radiátorokon van automata, amik a képen vannak, a másik két Radalon nincs semmi, két radiátor már újabb, azon van rendes kézi légtelenítő.
Esetleg valakinek lenne valami ötlete mik lehetnek a problémák?
Illetve a feltöltéskor is vannak érdekes dolgok, először le kell vennem a slagot a töltő csapról, mert tele van a cső levegővel, meg vizzel. Amit kinyitom a csapot és nyitom az ivóvíz csapot, amivel összevan kötve, azonnal lefelé kezd először menni a nyomás és nem fel, amint a kazán csapját nyitom. Soha nem volt eddig semmi gond ezzel, huszonéven keresztül, annyi volt csináltatva, hogy minden évben át lett nézetve, ki lett takaríttatva a készülék, meg mindig utántöltöttem a fűtés szezon kezdete előtt, ha picit lejjebb ment a nyomás.
Előre is köszönöm, ha valaki tud segíteni, hogy milyen irányba induljak el.
"Se költeni sem csinálni, csak a csodavárás van annál a társaságnál??"
Vidéken a lakosság fele szegénységben él. Az "oldjuk meg lehetőleg nulla forintból" sajnos nem ritka tünet. Csak arra költenek, amire feltétlenül muszáj, erre meg nem muszáj. A panaszkodás meg ingyen van :)
Nem sokat segített, mert a sarokszelep szűkítési szzázaléka független az aktuális nyomástól. Tehát ha kinyitják a melegvíz csapot, leszűkített sarokszelep mellett is le fog esni a melegvíz nyomása a másik lakásban, csak a szűkítés miatt kevésbé lesz hangos a sikoly a zuhany alatt.
Az általam említett két nyomáscsökkentő ezzel szemben eleve alacsonyabb nyomást enged a csaphoz, tehát a sarokszelep szűkítés értelmetlen. És amikor kinyitják a melegvíz csapot az nem tudja befolyáspolni a MÁSIK lakás másik nyomáscsökkentője utáni melegvíz nyomást.
De még az is lehet, hogy elég csak egy rugós nyomáscsökkentő, hiszen azok tized másodperc alatt reagálnak a nyomás megváltozásra.
Érdekes a stílusod. Ilyen kötözködő stílust szerintem csak akkor engedhetnél meg magadnak, ha a hozzászólásod értelmes segítséget, tanácsot is rejtene valahol (vagy még akkor sem)
Lenne egy dilettáns kérdésem meleg vízzel kapcsolatban. A házban (40-50) év régi szerelvények vannak. 1" -5/4" horganyzott többnyire. Olyan bojlerem van amiben egy spirálon keresztül a fás kazán hőjét is tudom melegvíz előállításra használni. Ez már egy utólagos változtatás, amit az előző tulaj csinált-csináltatott. Egy általam ismeretlen kék egy collos, látszólag ragasztott csővel csatlakozik a rendszer többi részéhez. Szeretnék egy kis átalakítást én is végrehajtani, és ez a szerelési mód kézenfekvőnek látszik, viszont még a nevét sem tudom. Lehet ilyet még kapni valhol? Hogy keressek rá? Segítséget előre is köszönöm!
"Nekem Lidl-ben vett csoda termosztátos zuhany csaptelep van (hétvégén a környéken akkor ez volt elérhető). Gyakorlatilag a WC lehúzása sem okoz neki gondot."
Kösz a tippet,
de jelen estben nem a hideg, hanem a meleg víz nyomásesése okozza a problémát,
és ahogy nézegetem a termosztatikus zuhany csaptelepek működését, a meleg víz még csak nem is hasonló (tízszer rövidebb!) útvonalon megy bennük, mint a hideg víz.: https://www.youtube.com/watch?v=2tz3Zub_mRI
tehát a hideg víz nyomásesésére valószínűleg sokkal gyorsabban tud reagálni.
Mint kinyomoztam: az illető hölgy bal kezes és a mosdóján bal oldalon van a melegvíz csap. Nem akar ő mindenáron meleg vízben kezet mosni, jó lenne neki a hideg is, de ez a csap esik neki kézre és leszarja, ha a másik lakásból ilyenkor sikítást hall :) Gondoltam felcserélem alul a két csövet, hogy a piros csap legyen a hideg víz, de az nem jó megoldás szerintük.
"A gerinc vezeték van vagy 1 /2”-os és a bojler flexicsővel van bekötve?"
Minden cső fél colos merev horganyzott vas, a bojler is ilyennel van bekötve.
"egy + bojler felszerelésével,"
Ami többe kerül kb nulla forintnál, az nem érdekli őket. Az éjszakai áramot is a másik lakás fizeti 20 éve, az se változzon.
A radiátorokkal van bajom. Nem egyenletesen melegek. Az egyik szoba 22 fokos, míg a nappali ahol a termosztát van 20 fokos (termo 20 fokra állítva) a konyha 19 fok, a leghidegebb szoba 16 fok.
Szóval megpróbálom beállítani a visszatérő torlókat.
Utána beszabályzom a teljesítményt, ahogy javasoltad.
- Szobai termosztát ami a levegő hőmérsékletet figyeli.
"Úgy visz be ellenállást,hogy a vizet a lenti kritikus helyre tereli (ez a cél)"
- Célszerűbb rajthagyni a 2 nem használt radiátort vagy leszednem jobb?
Kazáncserével nem várhatok 2002-es a kazán és vagy a váltószelep vagy a vezérlő haldoklik.Melegvíz használat után nem vált vissza fűtésre. Kikapcs bekapcs után megy tovább.
Érdeklődöm, új beépítéshez lenne rá szükség. Tároló rendszerű villanybojler ( 120 L) tágulási vizét elvezető szelep helyett valami megoldás, mert nem részletezve az okokat, ennek a víznek az elvezetése jelen esetben problémás. Kb. a jelenleg alkalmazott (annak idején Új) csőszerelési elemek - rendszerek idején (pl. Barbi cső és idomok, stb) üzletkötő ajánlott a HMV rendszerre szerelhető "tágulási tartály"-t, ami a mai napig is teszi a dolgát, kiváltotta a "csöpögő csapot". Keresem, de nem találtam még beszerzési forrást. Javaslat vagy bármi ami kiváltja? Köszönöm.
Igen 2 csöves rendszer. Nem lehet csappal leválasztani.
Arra gondoltam, hogy az emeleten van 2 szoba ,ami tárolásra van/volt használva 2db 220cm radiátorral.A felső szint fűtés nélkül 10-15 fok. Ha leveszem az említett 2 radiátort, akkor nem leszek előrébb? Úgy érzem lomha a rendszer a hatalmas radiátork miatt. Vagy lényegtelen, mert ha elzárom a radiátor előremenőt , akkor lényegében kizárom a körből? Nem tesz a rendszerbe felesleges ellenállást, ha nem használom és, csak elzárom?
Köszönöm az eddigi válaszaid.Rendben folytom a visszatérőket.A fenti szinten a folytás után visszaállítom a termo szelepeket fagyvédelemre.Az nem szól később bele a visszazérők beállításába?
Az előremenőt miért kell 75 fokig felvinni?
Még egy kérdés:
"Persze ezután jön a finomítás a nagyság függvényében.
(teljesítményt is kell növelni!!!)"
Hogy érted ezt? Az előremenő hőfokot vagy a gázkazán teljesítményszabályzó potméterrel? A potméter jelenleg gyári értéken van maximumon.(a vezérlő panelen lehet állítani). Hőfok 5-ös skálán 2.5. Így a 60-as előremenő. Emlékeim szerint ,ha pl 5-ös szintre raktam a hőfok kapcsolót, nem éri el a 70-75 fokos vizet, mert a termosztát elöbb lekapcsol.
Ha mind lezárom és az utolsó kettőt rajthagyom, akkor melegebbek, valamivel.A 2 kazán elválasztva visszacsapóval. A vegyes kazán előremenő és visszatérő csapja elzárva.A vegyestüzelésű kazánnál is alacsonyabb a hőfok az utolsó radiátorokon.Ahogy jönnek sorra a radiátorok sorra csökkennek a hőmérsékletek utolsó 3 kb. 55-47-40. (Előremenő 60-62)
A gázkazán szivattyún nem láttam fokozatkapcsolót, már gondoltan rá, de a vegyestüzelésű grundfoss 3 max fokozatban nem javúlt a helyzet. Az Istenért nem tudok rájönni gondolatban mit kellene tegyek, mert az átmosásra rá kell magam szánjam.Bazi nagyok a radiátorok, nem tudom miéft raktak ekkorákat. Alsó szint szoba 280 , utolsó 2db konyha 230 szoba 230.A ház nincs szigetelve ,csak nyilászárók.Gondoltam rá,hogy kisebbek kellenének talán, de idén akarok egy kondenzációst, és nem tudom ,hogy az alacsony hőfokos előremenő víz és a nagy hőleadók, nem e valóban jó tervezés. Olyan mintha elfogyna a nyomás az utolsó radiátorokra.Pont az utolsók : nappali, konyha, gyerekszoba.Északi oldalon, ahol alig van hőfok a radiátorokban.Mondanom sem kell megfagyunk.Szerelő volt 2. Kézrátétellel megállapították, hogy ninxs ennek semmi baja." Meleg nem? Akkor mi a baj? Nem levegős" Másik azt mondta koszos a rendszer, de ő nem mos. Csak ha koszos a rendszer, akkor ilyen szabályosan koszolódik, hogy a körben az utolsók felé csökken a hőmérséklet?
Ezek a KPE idomok az egytengelyűségre érzékenyek (minden irányból).
Mozgáslehetőség van a vízóra hollandi lazítása után v. kiszerelni ( ha nem túl macerás)és szobahőmérsékleten egyengetni a csövet (hajszárító,hőlégfúvó)
, úgy ,hogy az idomoktól legalább 10cm-re is meglegyen az egytengelyűség.
Az O gyűrű maradandó deformációja esetén O gyűrű csere.
Próbáltam zárni a visszatérő szelepeket fokozatosan.
Megnéztem kazán indítás után felső szinten melyik az a radiátor ami legelsőnek kap meleg vizet , majd néztem melyik melegszik azután, stb. ,alsó szinten ugyanígy.Fenti szintre megy elsőnek, onnan melegszenek tovább az alsó szinten.Sorszámoztam a radiátorokat és úgy folytottam a szelepeken. Infra hőmérővel mértem.
A legutolsó 2 radiátor ekkor sem volt kielégítő meleg.
Mire gondoljak? A vegyes kazán miatt szemetes a rendszer és a végső radiátorkban ülepedett le a legtöbb iszap?
Rosszul állítom a szelepeket? Rossz a csövezés? Rakjak alsó szintre is termo szelepeket?
Már kikészít.Idén nyáron leengedem a rendszert, mit nézzek / tegyek?
Nekem Lidl-ben vett csoda termosztátos zuhany csaptelep van (hétvégén a környéken akkor ez volt elérhető). Gyakorlatilag a WC lehúzása sem okoz neki gondot. Mérni nem mértem csak a bőrömmel de nincs érezhető hőmérséklet változás. A zuhany amúgy is rendkívül kevés vízzel megy egy kádtöltőhöz képest, nem gond neki ha kicsit leesik a nyomás.
A bojler bekötő csövei, illetve a hidegvizes elzáró és a biztonsági szelep is csökkentheti az átengedett vízmennyiséget, ami több csapoló megnyitásakor jelentkezhet nyomásesés formájában
Ha minden jó, az 5 bár nyomásnak 2 csapoló megnyitása nem jelenthet gondot, mégha 1/2"-os csővel van a hálózat megcsinálva akkor sem.
de attól tartok, hogy a meleg víz nyomás hirtelen leesése esetén ezek nem képesek fél másodpercen beül pontosan után-szabályozni a kifolyó vízhőmérsékletet. Valószínűleg hőérzékelő bimetál (vagy paraffin) szabályozza bennük a kimenő hősmérsékletet (tehát a hideg/meleg víz arányát), tehát ennek csapnak a reagálása a hirtelen nyomásváltozásra szerintem legalább 5-10 másodperc alatt történik, tehát erre a mostani problémára ez valószínűleg szart sem ér.
Ha valakinek van ilyen automata hőfokszabályozós csapja, mérje meg a reakció idejét.
Arra gondolok, hogy megkeresem a házban azt a pontot, ahol a meleg víz kettéágazik a két lakás felé
és minkét továbbmenő ágba beteszek 1-1 nyomácsökkentőt, mondjuk 1-1 bar-ra beállítva (az utcáról majdnem 5 bar jön be). Ezután bármit tekergetnek az egyik lakásban, a másik lakásban meg sem fogják érezni.
"Ha a saját részén kinyit 2 db csapolót, akkor is leesik a nyomás?"
Ha ugyanabban a lakásban is kinyitnak egy melegvíz csapot, gondolom attól is hidegebb lesz a víz a zuhanv alatt.
De ott senki sem mer a másik zuhanyozása közben melegvíz csapokat nyitogatni, mert a fürdőszobából nyomban kirohan egy meztelen vizes ember és jól nyakon csapja egy törölközővel.
Ugyanez a módszer túl bonyolult lenne a másik lakás esetén, ezért is kéne inkább valami technikai trükk.
Nalam 1 honapja csereltek,szinten kitort belole. Nem is kerestem hozza alkatreszt,mert utaltam az egesz csapot. Ez a konyhai kihuzhato zuhanyzofejes megoldas egy nagy baromsag,szerintem. Anno 20 eve hagytam magam rabeszelni,soha tobbet.
Családi házban két lakás van kialakítva, a meleg vizet egy közös bojler szolgáltatja.
Az egyik lakónak az lett a szokása (a COVID alatt), hogy naponta akár hússzor is kezet mos, ilyenkor kinyitja a meleg víz csapot 10-15 másodpercre. Ilyenkor a másik lakásban is lezuhan a meleg víz nyomás, ami igen kellemetlen pl zuhanyozás közben.
Létezik-e valamilyen vízszerelési trükk, amivel kivédhető az effajta kellemetlenség?
A legegyszerűbb megoldás ha keresel egy esztergályost, elviszed a törött darabot és minta után megcsináltatod műanyagból vagy bronzból.némileg több pénzért meg rozsdamentesből.
Van egy Junior EVO mosogat csaptelepem. eltörött a zuhanyfej műanyag foglalata! Úgy látom,hogy cserélhető!
A problémám az,hogy nem tudom beszerezni! A gyári vevőszolgálat nem árulja,tehát nem ad! A csaptelep forgalmazók azt a tanácsot adták,hogy forduljak a gyár vevőszolgálatához!
Nos, ha valaki tudna tanácsot adni ,hogy hol keressem, megköszönném!
Van egy Hajdu FT 10 felső elhelyezésű elektromos vízmelegítőnk. Új konyhabútor lesz amihez egy karos, hideg-meleg csatlakozású csap lesz rakva.
Csakhogy azt a kis Hajduhoz nem lehet hozzá rakni, merthogy speckó csaptelep kell (a vízmelegítő nyílt rendszere miatt).
Nézegettem neten hasonló kapacitású vízmelegítőket (Ariston, Bosch) és láttam, hogy azokat lehet 2 csatlakozású csapot csatlakoztatni, viszont van beépítve egy biztonsági szelep.
Kérdéseim a következők lennének:
- Lehet-e a Hajdut biztonsági szeleppel összehozni a "két csatlakozós csappal" vagy csak és kizárólag a speciális hozzá adott csappal?
- A felső elhelyezésű melegítőt lehet-e alsó elhelyezésüként beépíteni.
Nem szxrrágóskodni akarok, csak a Hajdu tökéletesen működik pedig nem mai gyerek, de ha nem muszáj nem adnék ki +40-50 ezer forintot.
Előre is köszönöm, ha valaki tud választ adni a kérdésemre:
Lenne egy kérdésem: loctite 55 menettömítéshez lehet-e, kell-e, jó-e, vagy netán tilos szilkonzsírt használni (csak hogy "jobba csússzon")? Réz gáz idomokról van szó. Vagy esetleg ipari faggyút? KPM műanyag vízvezetékhez használtam ipari faggyút loctite-tal, ott bevált.
Sziasztok, még mindig az a kérdés, hogy a képen látható szelepet egyszerűen (házilag, nem szakembernek) lehet-e cserélni a fővízcsap elzárása után? És ha igen milyen típus való bele, mivel úgy néz ki el van kövesedve (nem lehet tekerni). Varek1 írt olyat, hogy magát az egészet sima Z idomra kéne cserélni, de az nyilvánvalóan már komolyabb vizes munka, abba a tulaj nem menne bele szerintem. Mondjuk lehet maga egy sima Z idom olcsóbb mint egy ebbe való szelep, de a munkadíj az nagyon nem mindegy. Köszönöm.
Na leírom magyarul hogy mi történt. Ezt e rendszer lényegesen egyszerűbb, sőt mi több hatékonyabban is ki lehetett volna alakítani rém egyszerűen, sokkal olcsóbban. Mivel a kazán kondenzációs és csak padlófűtésed van, ezért sem hidrováltóra, sem a másodlagos a szivattyúra nem volt szükség. A kazán szivattyú simán elviszi ezt a rendszert gond nélkül. Gondolj bele! Csináltatsz a kazánnal egy 50fokos vizet, hogy utána lebutítsd 35fokra. Micsoda hülyeség ez, mikor csak padlófűtésed van? :) Kondis kazánnak pont az a lényege, hogy alacsony hőfokon a legjobb hatásfokkal tudjon működni.
annyi h a szivattyú így maxon megy ugye valamint az áramlásmerok egyes korokon akar 2,5-3l/min most ha azokon visszább veszek akkor már megindul a tulmeleges
"keverőszelepet áttettem 5-re így 37-38 fokos víz megy a padlóba"
Eddig hány fokos ment bele?
"a visszatérő víz a padlóból azért felmegy így már 30 fokra (ez nem sok?) "
Ez most itt nem lényeges! A lényeg, hogy ne kapcsolgasson a kazán túlmelegedés miatt!
"a kazán nem kapcsolgat 2 óra után is tartja a 40 fokot folyamatosan."
Ez csoda, hogy letudja adni 40 fokon a 7 kilówattot.
Ha gondok lesznek vele, annyit tudsz tenni, hogy mind a két kört teljesen kinyitod és úgy használod. Valamint beléjük engeded a 40 fokos vizet.
Ha így sem jó, akkor emeled a kazán hőfokát 45 fokra és a 45 fokos vizet engeded mindkét körre. (persze, ha rá lehet engedni padlófűtésre a 45 fokot, ennek utána kell nézni)
Meg tudod mondani, hogy a képen látható radiátor szelep milyen márka, ki gyártja? Nekem is ilyen jel van rajta, de nem tudom milyen termofejet vásároljak hozzá. Egyik szaküzletben sem ismerték fel, ahol jártam.
Túl fog melegedni és ha eléri a 45 fokot (tehát 5 fokkal több, mint a beállított) , akkor ki fog kapcsolni, majd újra be.
Egyébként szerintem eddig sem ment folyamatos üzemben.
Tehát egy átlagos szigetelésű 100 m2 ház hőigénye ilyen időben kb. 3 kw. A Te kazánod meg min. teljesítményen termel 7 kw hőmennyiséget és ezt a hőmennyiséget a padlófűtés nem veszi le.
Mekkora házat fűtesz???
Radiátorokkal, egy kicsivel jobb lenne a helyzet, mert 60 fokon lehet levennék a radiátorok a 7 kw-ot és a termosztát kapcsolná ki a kazánt, ha szobák elérik beállított hőfokot.
Padlófűtésnél pedig az előremenő hőfokot 40-45 fok fölé nem szabad vinni.
Eredetileg volt betervezve egy törölközős radiator elektromos futobetettel gondolom azért tehettek be de jó kérdés mi teljesen padloban gondolkodtunk csak nem is kertünk radiatort egyáltalán
Ha lejjebb veszem a kazánban a vízet amit csinál pl 40 fokra állítom akkor a keverőszelepen tudok állítani - növelni így kisebb lesz az ellenállás a kazán szivattyújának (így nem fog túlemelegedni sem, amikor már közelít a 2 érték egymáshoz kimeni / visszatérő), így továbbra is megfelelő hőmérsékletű víz megy a csövekbe pl pl.: 35-38fok
a primer szivattyú ami a kazánban van és amit mutat a kijelző: 100 és 96%-on megy
a secunder szivattyú a wilo-s 30W-ot amikor 45 fokra tettem a vízet előtte 40W volt
akkor elvileg a következőt csináljam
kazán 40 fokos vizet csináljon
keverőszelepet pl 5-re állítani a 4 helyett
a szivattyút megnéztem 5,2-re volt állítva 6 helyett
