Idézet a Wikipédiából: A matematikában az igaz kijelentések igaz volta kizárólag gondolati úton, matematikai bizonyítással fedhető fel. A matematikai bizonyítással igaznak minősített kijelentéseket matematikai tételeknek nevezik.
A filozófiában is csak gondolati úton való bizonyítással fedhető fel a lepel a valóságról, amit Descartes az öntudat bizonyosságában vélt megtalálni. Az öntudat, bizonyosságot ad birtokosának saját létezéséről. A LÉTEZÉS bizonyosságát pedig a TUDAT léte szolgáltatja a keresőinek. A tudat nélküli létezés nehezen bizonyítható még akkor is, ha a tudat az anyag létezéséből fakad. Márpedig ha tudat az anyagból fakad, akkor tudat nélkül is van anyagi létezés. A nagy kérdés az, hogy ez mivel bizonyítható? Amennyiben a TUDAT nem az anyagból eredő létező, akkor azért van, hogy bizonyságul szolgáljon az anyag létére. Az ANYAG léte szolgáltat bizonyítékot a tudatra? Az öntudat esetében igen, mert az ÉLŐ anyaghoz kötődik. De milyen bizonyítékot szolgáltat az élettelen anyag a tudat létére? Semmilyent! Az élőt és a holtat a tudat különbözteti meg egymástól, ahogy a tárgyat a személytől. Ami élő, az már a tudat csírájával is rendelkezik bizonyságul arra, hogy él, vagyis létezik.
A tagadás tagadásának törvénye, ami a lépcsőzetes fejlődést, a mennyiség minőségbe való átlényegülését vallja, nem az anyagiság, hanem a szellemiség felé fordítja a fejlődés irányát. Annak pedig az anyagon túli valóság, a transzcendens elérése a célja. Ezt a vallások „kiagyalói” évezredek óta tudják, Hegel és Marx elméleteit jóval megelőzve.
Szerintem nem ez a”módszer” fogja elsorvasztani a vallásokat. A tudomány prófétáinak beváltott ígéretei előbb térítik észre az embereket. (Habár, a migránsnak álcázott muszlim harcosokat is okos-telefonon irányítják a kerítéshez.):(
Több százezer, vagy inkább több millió hasonló szórakoztató valláskritikai mémkép van a neten az egész világban angol, amerikai, ausztrál, lengyel, német, olasz, brazil ... stb oldalakon. Ezek mind szépen begyűrűznek hazánkba is és megteszik a hatásukat. .... és ha ZombiJézuskát, SzűzMariskát, JahveZsidóSátánIstent kiröhögik szerte a neten .... hát előbb utóbb a templomokban is azt fogják tenni. Elkerülhetetlen ez a vég.
Sok vallás akkor már csak múlt idő lesz. LÉTEZETT :-)
Amennyiben az információ elveszik egy Fekete lyukba zuhanva, akkor minden gyarapodó feketelyukkal szegényebb lesz a tudásunk a világról. Pedig még keveset tudunk ahhoz, hogy teljes valójában megismerjük azt. Azért kaptuk a ráció mellé a hitet, a reményt és a szeretetet, nehogy azelőtt kiirtsuk egymást, mielőtt ráeszmélnénk isteni képmásunk mivoltára. Arra, hogy az emberi lét értelme Isten tervének beteljesítése, végrehajtása. Amivel elérheti az ember azt a szintet, amivel halhatatlanná válik az anyagi világban.
Ja mi teremtettük emberek !!! :-) Fiatal koromban nekem a MorfogenetikusMező-Isten volt ami tetszett. A könyvemben így írok erről:
Nekem akkor amolyan morfogenetikus mező istenképem volt. Ezt kicsit körülírom, hogy akkor én mit is értettem alatta. Amivel akkor a tudományos fantasztikus irodalom és a tudósok is foglalkoztak. Tehát, hogy az emberek gondolatai, bölcsessége és tudása nem vész el, hanem az valahogyan kapcsolódik és összegződik. Kicsit én beleértettem a többi élőlényt is. Ez az össz emberi és más élőlényi tudás az ami akár ha nem jelenleg, hanem csak a jövőben jön létre, de képes lehet arra is, hogy az időben visszanyúlva megteremtse önmagát. Sok tudós eljátszott ezzel a gondolattal, csak ők jellemzően számítógépekkel modellezték ezt le. Példának a látszólagos, vagy valódi időparadoxon probléma elemezgetésére, csak a legfrissebb és jelentősebb sci-fi alkotást a „Csillagok között” 2014-es filmet említem meg amelyben ilyen gondolatok köré lett írva a film forgatókönyve.
A világmindenség, nem jöhetett létre a vak véletlen okán. Ahhoz, hogy tudatos szemlélője, észlelője legyen, tudatos előrelátó, tervező elmére volt szükség. Főleg akkor, ha az evolúciónak, mint időben hosszan elnyúló fejődési folyamatnak az eredménye a tudatos észlelő Ember. Az ember, ami óta embernek minősül az állatokkal szemben, mindig hitte a nála magasabb rendű, felette álló lény létezését. Eleinte nem tudott elvonatkoztatni önképétől, ezért antropomorf istenekben hitt. Amikor tudásszintje akkorára nőtt az emberiségnek, hogy képtelen volt azt egy ember számára birtokolhatónak elképzelni, megalkotta a mindentudó, mindenható, nem verifikálható Istent magának. Azért, mert a hitet nem lehet eliminálni a maximális igazoltság, bizonyítottság mellet sem. Lehet éppen a tervezettség és nem a vak véletlen okán.
„Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.”
A kétivarúság is az evolúció eredménye, ami szükséges feltétele a magasabb intelligencia szint elérésének és fenntartásának. (nagy kár, hogy Hawking nem Schwarzenegger fizikumával rendelkezett, mert akkor már klónozták volna):)
Ha már egy ilyen kamu forradalmárról sem lehet egyértelműen eldönteni, hogy köbö 100 évvel a halála után most akkor létezik-e, vagy sem, Igen-Nem, akkor hogy lehetne ezt egy meghatározatlan "Isten" dologról?
A jó választás mindig a körülményektől, a helytől és időtől függő. Lehet igen, lehet nem. Az univerzalizmus szimbóluma a Jin Jang, fekete és fehér, (igen- nem). De a csepp alakok utalnak arra, hogy forgásban van az ábra. Ha forogva nézzük a szimbólumot, szürkének látjuk. Úgy ahogy a valóság sem fekete, vagy fehér általában.:)
Létezik e Lenin? „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!”
1 A megtermékenyített petesejttől, a halála beálltáig, húsvér emberként létezett.
2 Az testét alkotó anyag elemi részecskéi a mai napig léteznek, egy bizonyos hányada mumifikálva egy mauzóleumban.
3 A személyiségéből és munkásságából fakadó tárgyi emlékei is létezni fognak, amíg feledésbe nem merülnek. Mivel minden mozgásban van ami anyagként létezik, csak a személyiségének emléke mulandó, mivel az is emlékezőhöz kötött. /Csillagporból vagyunk és leszünk testileg, emlékekből vagyunk és leszünk szellemileg./ :)
Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat, kezdetét egyesek Martin HeideggerLét és idő című művének megjelenésétől (1927) számítják, mások már Søren Aabye Kierkegaard Vagy-vagy című művétől.
egzisztencia (a lat. existere, 'létezik' szóból): létezés. - A kk. óta a fil. egyik kulcsszava a dolgok létbe lépésének és létben maradásának jelölésére. ...
* Nincs pontosan meghatározva az adott dolog, aminek a létezéséről döntést kellene hozni.
Az a dolog, aminek létezéséről döntést kell hozni, az a potenciaerő, ami öröktől fogva van. Statikus állapotában nem lehet a hatását érzékelni. Ezért az észlelők, érzékelők számára nem létező, de logikusan feltételezhető és hihető, hogy van.
* Nincs pontosan meghatározva a hely, vagy a környezet, ahol az adott dolog létezését vizsgálnunk kellene.
Egy olyan mozdulatlan potenciaerőnek, ami egy tér és idő nélküli pontban van, nem határozható meg a helye, mert környezete sincs.
* Nincs pontosan meghatározva a létezési forma.
Egy matematikai pontnak nincs kiterjedése, így formája sincs. A potencia pont, az erő mozdulatlan lét-formája.
* Nincs pontosan meghatározva az időintervallum, amiben a létezést vizsgálni kellene
Mivel sem térben sem időben nincs megnyilvánulva, az időbeni létezése intervallumokhoz nem köthető.
Lényegében arra mondható ki az, hogy létezik, ami mozgásban is van. Mozogni pedig csak térben és időben lehet. Ezért az érzékelés számára a mozdulatlan erőhatás, a potencia van és hihető dolog. Különben nem lett volna ősrobbanás, aminek a teret, időt, mozgást, anyagot és annak érzékelőit köszönhetjük. :)
Nagyon sokan használják ezt a szót értelmetlenül és helytelenül. Filozófusok, bölcsészek és természettudósok is. Szerintem itt az ideje rendbe rakni.
A létezés szónak van ontológiai, egzisztencialista, metafizikai, idealista, materialista, ateista és minden másfajta meghatározása és értelmezése is. Persze minden csoport a saját értelmezését hirdeti jónak és egyedül csak azt jónak. Ettől függetlenül egyértelmű, ha konkrét a kérdés, van konkrét és helyes válasz is. Ha a kérdés halandzsa és átverés, akkor a válaszoknak sincs nagy értelme.
A létezés elsősorban filozófiai fogalom. Több álláspont szerint minden létezik, amiről tudomásunk van, míg mások a létezésen a konkrét fizikai, jelen időben való történést értik. Önmagában használva a legtöbbször csak egy értelmetlen szó, ami akkor ad csak értelmes tartalmat, ha kiküszöbölik a következőeket:
Problémák a fogalom körül
* Nincs pontosan meghatározva az adott dolog, aminek a létezéséről döntést kellene hozni.
* Nincs pontosan meghatározva a hely, vagy a környezet, ahol az adott dolog létezését vizsgálnunk kellene.
* Nincs pontosan meghatározva a létezési forma.
* Nincs pontosan meghatározva az időintervallum, amiben a létezést vizsgálni kellene
Ezen dolgok pontos tisztázása és megadása nélkül értelmetlenség tudományos, vagy logikai alapokon vitázni, bárminek a létéről, vagy nem létéről. Az addig a szójátékok és látszatállítások értelmetlen világa.
"Tarski analízise szerint a halmazelméleti számosságfogalomhoz kapcsolódó fogalmak például logikaiak; az azonban a javasolt definíció alapján eldönthetetlen, hogy a halmazelmélet és a matematika úgy általában, a logika része-e. Ez ugyanis különféle alaprelációk (például az „elemének lenni”) különféle formalizálásától, axiomatizálásától is függ, elképzelhetőek olyan axiómarendszerek, melyek szerint az összes matematikai fogalom „logikai”, de elképzelhetőek olyanok is, melyekre alapozva - nem ez a helyzet."
A lényeg az elképzelhetőségben van. Vagyis a választás lehetősége továbbra is fennáll. /a lenni, vagy nem lenni kérdés mindig válaszra vár/:-) Jóccakát!
