Keresés

Részletes keresés

Simply Red Creative Commons License 2005.12.16 0 0 14940

Nézd Atrojan, az természetes, ha valaki nem ért valamit. De, ha mások ilyen toleránsok veled, hogy nem küldenek el az ostobaságaiddal együtt melegebb égtájakra, hanem próbálnak magyarázni neked, akkor te legalább ne ilyen harsányan hirdesd, hogy valójában semmire sem vagy kíváncsi, csak dühös vagy, mert úgy érzed, hogy meg vagy fosztva valamitől.

 

Ez ellen úgy lehet tenni, hogy apró lépésenknt próbálod megérteni azt, amit most felfoghatatlannak vélsz (mint ahgy lxrose is teszi, számodra példamutatóan), nem pedig úgy, hogy hatalmas neonreklámokkal világbaüvöltöd az értetlenségedet. Szóval, kicsit hátrébb az agarakkal, ha kérhetném, mert ez így borzasztóan irritáló.

Előzmény: Astrojan (14939)
Astrojan Creative Commons License 2005.12.16 0 0 14939

c) zavaros mese = rosszul írja le a valóságot

 

igen, pontosan ez a helyzet, ahogy ezt SR 5 hozzászólással előtted (14879) már meg is értette. Az SR egy külön, saját valóságot hozott létre, egy kamuvilágot, amely szerint az SR megállapításai nem a valóságra vonatkoznak, hanem a látszatvilágra. Mivel a valósággal nem konzisztens, a valóságnak ellentmondó eredményeket ad, ez egymagában elegendő az SR bukásához. Az, hogy ti ezt még nem vagytok képesek felfogni, esetleg egyesek nem akarják felfogni az semmit sem számít, az SR sorsa meg van pecsételve.

 

Gergo73 (14893) te egyszerűen képtelen vagy arra válaszolni amit írok, de csak rágódjál nyugodtan arról, hogy mivel foglalkozik az SR ha ez téged szórakoztat.

 

mmormota (14938) nem illett volna itt megemlíteni, hogy a futószalag Mungo ötlete volt? Ráadásul nagyon jó ötlet akárhonnan vette. Pontosan ez a kérdés az amit darabokra kell szedni. Örülök, hogy megakadt benned.

 

Előzmény: vrobee (14884)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14938

Ok. Jöhet a szalag.

Ez nem forog, hanem megy felül jobbra, alul balra. A hengere persze fordul, de nem arra vagyok kíváncsi. Vehetem a tartó részt nagyon hosszúra, akkor ha van is valami ravaszság esetleg pont a hengere, összességében nem nagyon tud beleszólni a nagyon hosszú szalag dolgaiba...

 

A szalaggal kapcsolatban a következő álnaív kérdések tehetők fel:

 

1. földi rendszerben a szalag alul is, felül is hossz kontrakciót szenved, a tartója viszont mozdulatlan, tartja a hosszát. Hogy lehet ez? Talán feszül a szalag?

 

2. A felső szalaggal együtt mozgó rendszer is inerciarendszer, ha a szalag egyenletesen mozog - és azt mondtuk, úgy mozog. Akkor a szalag rendszerében a tartó húzódott össze, meg persze a túloldali szalag még jobban. Hogy is van ez, akkor esetleg a szalag lelazult a rövid tartó miatt?

 

3. Még álló helyzetben méterenként pöttyöt teszünk a szalagra. Földi rendszerben mi lesz a pöttyökkel, ha fut a szalag? Ha a szalag összehúzódik, közelebb kerülnek egymáshoz a pöttyök? De akkor több pötty kellen? :-)

 

4. A felső szalag rendszerében hogy néz ez ki? A szemben levő szalagon sűrűbben kellene legyenek a pöttyök, mert össze van húzódva, míg az innenső oldalon áll a szalag, nincs relativisztikus összehúzódás.

 

na, hirtelen ilyen kérdések jutottak eszembe. De hozzátehetsz te is, aztán jöhetnek a válaszok. Vagy ha tudod valamelyikre a választ, nem kímélj... :-)

 

Előzmény: lxrose (14937)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14937

"van még kétséged a gyorsulás, a hajók közötti távolság stb. kérdésében, földi rendszerben leírva?"

 

Nincs kétségem.

Előzmény: mmormota (14936)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14936

Kiszámíthatjuk azt is, még jobb, ha te saját magadnak kiszámítod gyakorlásképpen.

 

van még kétséged a gyorsulás, a hajók közötti távolság stb. kérdésében, földi rendszerben leírva? Egyetértesz a képletekkel, a kapott eredménnyel stb?

 

Előzmény: lxrose (14935)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14935

"Szó sincs róla. Emlékeztetlek a képletekre. Igazán nem bonyolultak. Melyikkel van bajod? "

 

Az egymáshoz képest alatt én az egyik rakétából nézve a másikat értem.

Előzmény: mmormota (14933)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14934

"A korong előtt még beszúrok egy egyszerűbbet. Szállítószalag."

 

Mi az a nagy különbség? Ez is forog, az is forog. Mit kell elemezni?

Előzmény: mmormota (14931)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14933

Nyílván ehhez az kell, hogy a rakéták egymáshoz képest különböző gyorsulással mozogjanak.

 

Szó sincs róla. Emlékeztetlek a képletekre. Igazán nem bonyolultak. Melyikkel van bajod? Idemásolom őket.

az első űrhajó útja: s1 = a*t^2 / 2 +1    a +1 mert 1m előnnyel indult

a második útja: s2 = a*t^2 / 2

s1-s2= 1 mindig 1m"

 

Még egyszer: minden földi rendszerben van számolva. Az egyik 1m előnnyel indult, és egész egyszerűen tartja az előnyét. Úgy ahogy kiszámoltam. Ha nem értesz egyet, mutasd meg hol számoltam el magam... :-)

 

Azt nem tudom, hogy a rakéták honnan tudják, hogy a földhöz képest milyen gyorsulással mozognak.

Érdektelen részletkérdés ugyan, de nehogy kétséged maradjon, mondok lehetőséget. Lefektetnek egy nagy, hosszú vonalzót, ami áll a földhöz képest. Minden centiméternél elhelyeznek egy kis órát is. Ezen vonalzó mellett repülnek a hajók. Mindig megnézik, éppen melyik centi beosztás mellett vannak. (számokat olvasnak le). Nem törődnek azzal, hogy ezek a centik számukra közelinek tűnnek, azzal se törődnek, hogy az órák eltérnek a karórájuktól. Tudják azt, hogy a földiek a vonalzón látott centit hitelesnek tartják, és azt is, hogy a vonalzón levő órákat is hitelesnek tartják a földiek.

Ezt tudomásul véve úgy szabályozzák a hajtóművet, hogy a látott centik és órák alapján legyen jó a gyorsulásuk. Tudják, hogy x másodperckor y centinél kell lenni stb.  

Előzmény: lxrose (14932)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14932
Tekintve, hogy állandó rugóhosszt szeretnének tartani a földről nézve, ez állandó távolságot jelent az űrhajók között a földről nézve, így egyforma sebességet, gyorsulást szintén a földről nézve. Nyílván ehhez az kell, hogy a rakéták egymáshoz képest különböző gyorsulással mozogjanak. Azt nem tudom, hogy a rakéták honnan tudják, hogy a földhöz képest milyen gyorsulással mozognak. Én a saját rendszerükben mérhető gyorsulásra gondoltam, hogy megegyezik, ezért volt a félreértés. Így már rendben, mehetünk tovább, bár 10 után már nem folytatnám ma. Akkor visszatérünk rá holnap, de 10-ig itt vagyok.
Előzmény: mmormota (14929)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14931

Na mindegy, meglátjuk.

 

A korong előtt még beszúrok egy egyszerűbbet. Szállítószalag.

Ez egy erős hosszú szerkezét, két végén kis hengerek. Rajta szalag, ami épp passzol. A szalag gumiból van, képes nyúlni. A tartó rész acél, nem nagyon hagyja magát erőltetni. Kérdés, mi lesz, ha a szalagot felgyorsítjuk nagy sebességre, majd hagyjuk hogy kiegyenlítődjön, vagyis konstans sebességgel fut oda-vissza. Ne foglalkozzunk most a szalag tömegével, mondjuk ez egy olyan anyag, ami tetszölegesen könnyű a rugóerőhöz képest.

 

Nos, ezt a rendszert kellene kicsit elemezni.

Előzmény: lxrose (14928)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14930
Az teljesen tiszta, hogy meg lehet egy rugót úgy nyújtani mechanikus módszerrel, hogy az éppen reciproka a hossz kontrakció mértékének?
Előzmény: lxrose (14928)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14929
Bionytalan vagyok, folytassam-e, mert nem szeretek lyukat hagyni magam mögött. Úgy tűnik, mintha kétségeid lennének, ezeket tisztázni kellene.
Előzmény: lxrose (14928)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14928
Akkor abban maradhatunk, hogy megfelelő szabályozással állandó hosszon tartják a rugót a földről nézve. Mi jön ezután?
Előzmény: mmormota (14925)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14927
Azt is lehet, hogy úgy csinálják a rakáták a vezérlést, ahogy mutáns javasolta. Aztán abból számolod vissza a gyorsulást. Ugyanazt kapod, ugyanúgy.
Előzmény: lxrose (14924)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14926
A Lorentz trafó arra való, hogy egyik rendszerből áttérj egy másikra, nem tértem át, a képlet a földi rendszerben értendő.
Előzmény: lxrose (14924)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14925
A távolságot kiszámítottam. Az egy specrelben érvényes képlet. Ha úgy gondolod, nem érvényes, tévedsz.
Előzmény: lxrose (14924)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14924

Kedves mutáns!

 

"lxrose: mindegy a tömeg, a hajtóerő, egy parancs van: úgy repüljenek a rakéták, hogy közöttük a földi rendszerben akármekkora sebességgel repülnek is, 1 m legyen a távolság köztük."

 

Ha a feladat így hangzik, akkor az egész más. Ebből kiindulva mivel a sebességük a földi renszerből nézve egyre nagyobb, egyre rövidebbnek látszana a rugó is rakétástól, így egyre inkább nyújtani kellene őket, vagyis az egymáshoz képesti gyorsulásuk nem lenne egyforma. Aztán lenne egy sebesség, aminél nem mehetnének az adott feltételek között gyorsabban, mert a rugó elszakadna.

De az kevés, hogy kezdetben 1 m volt közöttük a távolság, akkor végig annyi.

Előzmény: egy mutáns (14923)
egy mutáns Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14923
Kedves lxrose, direkt elhatároztam, hogy egy darabig csöndben leszek, de ez a példa annyira tetszik, hogy nem bírok magammal. lxrose: mindegy a tömeg, a hajtóerő, egy parancs van: úgy repüljenek a rakéták, hogy közöttük a földi rendszerben akármekkora sebességgel repülnek is, 1 m legyen a távolság köztük. Ezt nyilván meg lehet tenni. az első diktálja a sebességet, a másik hozzáidomil, hogy a felétel teljesüljön. mmormota: remélem nem haragszol, hogy belepofáztam, és nem hülyeséget mondtam: egy mutáns
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14922

Nem a newtoni fizikára kérdeztem most rá, hanem arra, hogy a földi rendszerben miért 1m a távolságuk? Ehhez még az is hozzá jön, hogy a földi rendszerhez képest egyre gyorsabban haladnak, így a lorentz kontrakció is egyre nagyobb kell legyen.

 

Ez speciel a specrelben is így van. Ezért szoktam időnként mondogatni, hogy mindenféle téves elképzelésed van szerencsétlen specrelről, és az amit ilyen módon specrelnek képzelsz, tényleg hülyeség. Azért nem tetszik neked. :-)

 

Az s=v*t képlet specrelben is érvényes. Hasonlóan az s= a * t^2 /2 is. Miért ne lenne az? Mondom, hogy az alapoktól kellene rendesen megtanulnod a fizikát, mert tele van a fejed tévképzetekkel, amik nem képesek egy normális rendszerré összeállni.

 

Erre gondoltam én is, a gyorsulásuk is egyforma, ha azonos a tömegük és a hajtóerejük.

 

Tökéletesen felesleges bonyolítás. Elég tudni, hogy a gyorsulásuk azonos, és közömbös hogyan érik ezt el. Ez a dolguk, erre készültek, így szabályozák a hajyóművüket. Nincs ezzel semmi elvi probléma. Gyakorlatilag persze én se így oldanám meg, de ez gondolatkísérlet, nem űrhajómérnöki tanfolyam.

Előzmény: lxrose (14921)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14921

"Azt hittem, tanultad az iskolában. "

 

Nem a newtoni fizikára kérdeztem most rá, hanem arra, hogy a földi rendszerben miért 1m a távolságuk? Ehhez még az is hozzá jön, hogy a földi rendszerhez képest egyre gyorsabban haladnak, így a lorentz kontrakció is egyre nagyobb kell legyen.

 

"Arra lettek programozva, hogy a gyorsulásuk legyen egyforma. Ezt szabályozzák végtelenül precízen, gondolatkísérletben nem kunszt. Végtelenül jó a vezérlésük, végtelenül erős a hajtóművük."

 

Erre gondoltam én is, a gyorsulásuk is egyforma, ha azonos a tömegük és a hajtóerejük.

 

"Dehogynem. Beprogramoztunk két hajót arra, hogy azonos (földi) időpontban, 1m kezdeti távolsággal induljanak, és tartsanak pontosan a gyorsulást. Ez biztosítja, hogy a távolságuk a földi rendszerben mérve mindig éppen 1m. "

 

Azt még mondhatnád, hogy a saját rendszerükben végig állandó a távolságuk, ami az elsős gimnáziumi fizikát illeti, de hogy a földi rendszerben miért, ha a specrelt is számba vesszük...

Előzmény: mmormota (14919)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14920

A feszülésnek mint erőnek kellene megjelennie, ami felborítaná a két rakéta egyensúlyát, és egymáshoz képest gyorsulniuk kellene.

 

Nem csak kellene, hanem meg is jelenik az erő. Össze szeretné húzni a két hajót. De azok erősebbek. Van ilyen. Nem hagyják. Te is ki bírsz húzni egy expandert, pedig ellenkezik. :-)

 

Előzmény: lxrose (14918)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14919

Ez már nincs rendben. Miért így számolod a távolságukat?

 

Azt hittem, tanultad az iskolában.

 

Milyen erő tartja a rugókat 1m-esnek? A rakéták hajtóereje (tömege) egyforma, így ez nem okoz erőhatást. Ha a rugó feszülne, vagy összenyomódna, akkor ez viszont erőként befolyásolhatná a hajók egymáshoz viszonyított gyorsulását.

 

Ki mondta, hogy egyforma a hajtóerejük? Arra lettek programozva, hogy a gyorsulásuk legyen egyforma. Ezt szabályozzák végtelenül precízen, gondolatkísérletben nem kunszt. Végtelenül jó a vezérlésük, végtelenül erős a hajtóművük.

 

Ennek a hogyanja nincs leírva itt.

 

Dehogynem. Beprogramoztunk két hajót arra, hogy azonos (földi) időpontban, 1m kezdeti távolsággal induljanak, és tartsanak pontosan a gyorsulást. Ez biztosítja, hogy a távolságuk a földi rendszerben mérve mindig éppen 1m. Elsős gimnáziumi fizika.

Nos, a rugót két ilyen hajó közé kötöttük, és a hajók erősebbek a rugónál. Piszkos nagy a hatóművük. Ha a rugó közelebb akarná húzni őket, nem hagyják, hiszen akkor valamelyiknek el kellene térni az a gyorsulástól. Az pedig ellentétes a programozásával.

 

Egyébként ha ilyen csekélységen kiakadsz, lehet máshogy is, matróz&sebességmérő szisztéma, azt is lehet gépesíteni. Mit tudom és, nyújtópad, kilométeróra vezérelt nyújtóztató csavarorsó. Nem tök mindegy?

 

Előzmény: lxrose (14917)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14918

"Persze feszül szerencsétlen."

 

A feszülésnek mint erőnek kellene megjelennie, ami felborítaná a két rakéta egyensúlyát, és egymáshoz képest gyorsulniuk kellene.

Előzmény: mmormota (14916)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14917

"Kérdés, mekkora lesz földi rendszerben a két hajó távolsága? 

Egyszerű,

az első űrhajó útja: s1 = a*t^2 / 2 +1    a +1 mert 1m előnnyel indult

a második útja: s2 = a*t^2 / 2

s1-s2= 1 mindig 1m"

 

Ez már nincs rendben. Miért így számolod a távolságukat?

 

"Mekkora lesz a rugó hossza? Eszi-nem eszi 1m, mert ki van kötve a két vége két erős hajóhoz, amelyek mindenáron, erőből, motorerőből, tartják az 1m-t program szerint."

 

Milyen erő tartja a rugókat 1m-esnek? A rakéták hajtóereje (tömege) egyforma, így ez nem okoz erőhatást. Ha a rugó feszülne, vagy összenyomódna, akkor ez viszont erőként befolyásolhatná a hajók egymáshoz viszonyított gyorsulását.

 

"Automatizált mechanikus kényszerrel nyújtjuk épp akkorára, hogy a földi rendszerben ne változzon a hossza."

 

Ennek a hogyanja nincs leírva itt.

Előzmény: mmormota (14916)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14916

A kapitánynak tele van a hócipője az összevissza furikázással, a matróznak meg végképp a rugóhuzigálással. Inkább felmondanak.

 

A kísérletezők automatizálják a dolgot. A rugót kikötik két kicsi 1m-re álló robotűrhajó közé a földön, úgy hogy ne feszüljön. Mindkét űrhajót úgy programozzák, hogy 0 időpontban induljon, és a gyorsulása legyen.

 

Kérdés, mekkora lesz földi rendszerben a két hajó távolsága? 

Egyszerű,

az első űrhajó útja: s1 = a*t^2 / 2 +1    a +1 mert 1m előnnyel indult

a második útja: s2 = a*t^2 / 2

s1-s2= 1 mindig 1m

 

Mekkora lesz a rugó hossza? Eszi-nem eszi 1m, mert ki van kötve a két vége két erős hajóhoz, amelyek mindenáron, erőből, motorerőből, tartják az 1m-t program szerint.

 

Mi van a relativisztikus hossz kontrakcióval? Ott egy rugó, baromi gyorsan megy, miért nem mérjük rövidebbnek? Nem lépett fel hossz kontrakció?

Dehogynem, csak egy mechanikusan kinyújtott, hosszú rugót mérünk a földi rendszerben 1m-esnek. Automatizált mechanikus kényszerrel nyújtjuk épp akkorára, hogy a földi rendszerben ne változzon a hossza. Persze feszül szerencsétlen.

 

Előzmény: lxrose (14915)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14915

Ez is ok, jöhet a következő!

Előzmény: mmormota (14913)
Gergo73 Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14914
Igen, tudom, hogy sok külföldi egyetemen másképpen tanítanak. Amennyire rá tudok látni, otthon a fizikusok rugalmasabbak, "korszerűbbek", mint a matematikusok (tisztelet a kivételnek). De a határok leomlása, a lehetőségek körének kitágulása (pl. internet!) a matematikában is jócskán érezteti már a hatását. Egyébként nem az alkalmazott matematikát hiányolom az otthoni matematikaoktatásból, hanem a témák egézségtelen súlyozását, beleértve alapvető (mainstream) struktúrák és elméletek teljes ignorálását. Amúgy sok mindent jól és alaposan megtanítanak az ELTE-n, lehetne dícsérni is, nem csak szidalmazni.
Előzmény: Törölt nick (14907)
mmormota Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14913

Nos.

 

Felrakják a rugót egy űrhajóra. A kapitány szigorú parancsot kap, hogy akármilyen gyorsan is megy, a rugónak a földhöz képest álló rendszerben mérve mindig ugyanolyan hosszúnak kell lennie.

 

Nincs mit tenni, egyik matróz nézi a sebességmérőt, és mindig annyit húz a rugón, hogy a kinyújtott hossz (a Földhöz képest mért sebesség alapján számolt) kontrakció reciproka legyen.

 

Ha ezt jól csinálja, akkor a földön mindig éppen 1m-nek fogják a rugót mérni. Ugyanis minél gyorsabb a hajó, annál erősebb a hossz kontrakció, de mivel a matróz annál jobban nyújtóztatja a rugót, mindig 1m marad a földi rendszerben mérhető hossza.

 

Ez is OK?

 

Előzmény: lxrose (14912)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14912

"Ezt érted? Ha igen, ha teljesen érted, akkor áttérhetünk a kötelekkel összekötött hajókra. ha azt is teljesen érted, jöhet a pöttyös korong, végül a csillag."

 

Nem olyan komplikált azért. :-) Menjünk tovább, javaslom!

Előzmény: mmormota (14910)
lxrose Creative Commons License 2005.12.15 0 0 14911

"Más rendszerben mérve szenved. Vagy rövidül vagy hosszabbodik. Attól függ, hogy hol mérjük."

 

Hát persze, azt hittem, hogy ez természetes volt. Mi értelme volna egy olyan rendszerben kontrakciót várni, ahol nincs mozgás?

 

Amit ezután írtál, az is rendben van.

Előzmény: Dubois (14909)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!