Étvágyat! de remélem gurítasz is mellé valamit, mert ebben a melegben cefetül megszomjazik rá az ember... egyébként, mint a topik-tudorok kiderítették a somlói kápolna végülis konyha, szóval, ha egy kicsit kaparászol ott, biztos találtál volna egy szakácskönyvet Bakócz érsek korából, esetleg a borospince lejáratát...
Nagyon, ha megvannak a "Műemlékvédelem" régebbi számai, esetleg érdemes lenne utánanézni a következőnek; 24. 1980. Erdődy Ferenc - Adatok a somlóvári kastély építésének történetéhez, hátha szó esik a középkori vár faragott köveiről...
Somlóra visszatérve... A kápolnát valószínűleg a Bakócz által emelt reneszánsz palotarész egy helyiségében lehet keresni? Mindez kísértetiesen hasonlít Csővárhoz, itt is a kápolna - a D-i oldalon elhelyezkedő - "új palotában" nyert elhelyezést - nagyjából ott lehetett, ahol az öreg tölgy terpeszkedik az öregtoronytól K-re -. Feltehetőleg az emeleti részen épülhetett meg, mert a belőle származó reneszánsz pastoforium a ciszternába beledőlt kápolnából származhat. Somlón viszont egyelőre még sejteni sem lehet a kápolna pontosabb helyét...
Döbbenetes! Egyfelől a két magyar vonatkozású - végső soron keresztes-keresztény - vár Szíria területén, másrészt a lendület, lelkesedés, tudás, akarat és jó szerencse (anyagiak előteremtése) összefonódása, és sikerre vivése. A magyar kormányt, ill. a megfelelő szerveket-intézményeket azonban talán nem sikerül megnyerniük. Naivul merem hinni, hogy nem a kezdeményező, jó szándék hiányzik. Azonban nem tudom elhallgatni, hogy egyre rosszabb kedvvel olvastam a nyilatkozatokat. Ismét; egyfelől a kárpát-medence várai számunkra - úgy érzem - nem jelentéktelenebbek( s itt nem a falmagasságokra gondolok), a második haza érzésű szír-területtől és épített örökségétől, másfelől e szerencsétlen vidéknek (már civertan is megmondta: Európában legfeljebb a szintén viharos sorsú albánok rendelkeznek ennyi rommal, mint mi) miért nincs egy "magyar Majorunk", egy új Gerőnk, vagy Érink, aki szívügyének e kárpát-medencei rész várainak megmentését tűzné ki célul. Ha minden vár-kolostor-templom-rommal bíró településnek lenne odaadó, lelkes bandiferkója, pogány létemre komolyan mondom, összetenném a két kezem...
Aláírás: Abaamade alias renegáttá lett kápolna-párti
Hát akkor gúlába rakva fegyvereimet, kijelentem, hogy amíg a somlói várat feltáró régész mást nem állít, elhiszem, hogy a gúla tetejű épületben működött a konyha!
ndsmondeo és urál meggyőző érvelése megingatott kápolna-hitemben, de ez utóbbi alapos összefoglalód végképp kápolna-párti-renegáttá tett. Köpönyegem fordítom és fennhangon kijelentem; a látszat ellenére mindig is konyha-párti voltam. Éljen a konyha-párt! Vivát! Kápolna-pártiak? Pfúj, kutyák, ide őket a kardom elé!
...a szíriaiak felajánlották volna a magyaroknak e szír vár kezelését...
Igen, jól emlékszel! Régebben szó is volt erről a Topikban, amikor a Frei-dossziéban beszélgettek Major Balázs régésszel, aki a szíriai vidékeken tanulmányozza a keresztesek emlékeit.
A lényeg {politikai felhangok nélkül!}: az 1990-es évek elején a magyar kormány teljesen elfordult az addigi arab-baráti iránytól és Izrael állam mellé állt. Így szinte megszakította a kapcsolatokat politikai és gazdasági téren is pl. Szíriával.
Pedig akkoriban a fejlődésnek indult arab ország szívesen látta volna az Európai Unió felé közelítő Magyarország szakembereinek segítségét pl. a szíriai keresztes lovagvárak feltárásában és üzemeltetésében is -- mondta Major Balázs.
Így lemaradtunk Crak de Chevaliers váráról, de a legújabb infók szerint "bevehetjük" a mások hatalmas erődítményt, Margatot!
Kérdés: itthoni várainkra sincs pénz, jut akkor a szíriaira???
Kösz szépen ezt a remek várkonyhai összefoglalót, amit még néhány szerző állásfoglalásával egészítenék ki:
-- Somló-hegy 497-es TKM füzetben írta Koppány Tibor:
Az udvar déli oldalán álló emeletes szárnyból csak a konyha faragott kövekből készült, gúla alakú kéménnyel fedett tere maradt meg. Maga a konyhakürtő szabálytalan alaprajzú kilencszög felett emelkedik. Az egykori konyha helységét az udvar felő íves lefedésű, gótikus kőkeretű ablak világítja meg. Vele szemben a kőfalban kisméretű, ugyancsak kőkeretes ablak nyílik, alatta kőből kifaragott kiöntőmedence letört maradányával.
-- Kiss Gábor: Várak, várkastélyok {1984}:
...amely fölött emelkedik Somló várának jellegzetes sokszögletű tornya. A régi írások a vár konyhájának említik, a tornyot pedig a konyha kéményének. Az újabb feltevések szerint viszont ez volt a vár kápolnája, amelyet egykor Bakócz Tamás érsek rendeztetett be.
Csorba Csaba: Regélő váraink {1997}
... ekkor készültek a művészien faragott ajtó és ablakkeretek, a boltíves, tornyos kápolna...
Talán a legújabb vizsgálatokat a Somló várában régészeti kutatást végző Fülöp András írta le a Castrum Bene Hírlevél 2006 / 1-es számában:
... A következő periódusban átépítették a felsővárat, ekkor épültek a reprezentatív palotaszárnyak, bennük a konyhával, melynek impozáns, kőből falazott kürtője ma is áll....
Felhívtam Civertan, aki délelőtt fotózta többek között Somló várát is. Megkérdeztem a véleményét, ő is a konyha mellett tette le a voksát, megemlítve, hogy régebben Feld István régész is kért tőle a konyhakürtőről készített légifotókat!
Ahogy összesítem a szavazatokat, erősen a konyhapártiak vezetnek!!!
miközben somlóval kapcsolatban érv-támadásra indult második csatasorod hitében megingott... olvasom a szíriai Crak des Chevaliers várával kapcsolatos magyar eseményeket, az jutott eszembe, mintha a szíriaiak felajánlották volna a magyaroknak e szír vár kezelését-üzemeltetését. Jól emlékszem?
Meglepődtem, hogy ennyi véleménynyilvánítást gerjesztett Somló-vár jellegzetes gúla alakú tornya. A figyelem felfokozása kell is a várnak, hiszen nincs részletes történeti- és építészeti leírása, a monografikus igényű feldolgozásról pedig addig nem beszélhetünk, míg teljes feltárása és rekonstrukciója meg nem történik. Legalább egy hiánypótló tanulmány kellene róla, mert Zákonyi Ferenc, Varjú Elemér, Gerő László, Dornyay Béla, Németh József, Koppány Tibor régebbi összefoglalásait emlegetik még ma is, holott az ezekben szereplő adatok kritikai vizsgálatával, újabb adatok felkutatásával, rendszerezni, részletesen rögzíteni, majd közreadni kellene azokat.
Mit jelent Zákonyinál, hogy "...a régi leírások egyértelműen ... a vár konyhájaként említik... még Varjú Elemér is..."? A "régi leírások" megjegyzés egykori várleltárakat, inventáriumokat takarhat, vagy a 19. sz. folyamán a várak, romok felé terelődő figyelem által kiváltott szellemi termék lehet? Tehát kitől, honnan származik a vitatott építmény első funkció-adása?
Az építménnyel szemben kialakult bizonytalanságra az említett Varjú is jó példa. "Somlyó vára" c. ismertetőjéből; már neki is feltűnt, hogy az építmény "... románkori templomtorony tetejéhez HASONLÓ ...", majd kijelenti, hogy a "monstruózus" épület konyha volt, a torony pedig annak hatalmas kéménye. Szerinte hasonló konyhaépítmények léteznek Ausztriában, de példát nem hoz fel.(Ti tudtok ilyet említeni?)
Gerő szerkesztette 1975-ös Várépítészetünkben már nem is foglal határozottan állást; "A konyha hatalmas gúla alakú kürtője még ma is áll. Más feltevés szerint ... a különös boltozat talán a várkápolnát fedte". A konyhai használatra példa gyanánt távoli, a portugáliai Sintra várának két tornyát hozza fel.
Eddig "kápolna-párti" voltam, de kezdek meginogni...
Miért van az, hogy míg a Garaiak Siklóson, a Perényiek Füzéren látványos, reprezentatív kápolnát építenek, addig pont a törtető, karrierista Bakócz megelégedne egy szerényebb várkápolnával? De mitől lenne ez a kápolna szerényebb azoknál, hiszen csak MÁS KIALAKÍTÁSÚ, a vár védelmi rendszerébe, épülettömegébe illő monumentális alkotás.
Miért nincs nyoma koromnak, tűzhelynek? Viszont vannak igényes kialakítású, kőkeretezésű ablakok, illetve "valamit" tartó gerendák fészkei. Csak nem a kápolna karzatát tartották egykor? Miért volt szükség távolabbról ideszállított - igaz, a bazaltnál könnyebb - mésztufából építkezni? Tudjuk, Bakócz már Róma, pontosabban a pápai trónus felé tekintgetett, s magához, nagyságához mérten, itáliai egyházi módi alapján UGYANOLYAN mészkőből építkezik - jelentősen csak EGY épületen! -. No, de mire ez az erőfeszítés és képmutatás, ... egy konyháért? Érdekes megfigyelni az építmény sokszögű, poligonális alaprajzát is, amely nem egyedülálló kápolna lenne ez által, hiszen másutt is létesítettek hasonló elrendezésűt pl. Medve-várban.(De itt hagyományos, záróköves boltozat van)
Elnéztem Barkó magasan álló kéményeit, kürtőit - valamelyik biztosan konyhához tartozhatott, de nincs jele ilyen "hegy" méretű füstelvezetőnek. Az ép Krasznahorkán hasonló a helyzet, a birtokosokat kiszolgáló konyha szinte csöppnyi, a kémény széles - tűzhely fölött lévő - kürtővel indul, majd ott is "normál" kürtővé szűkül. Ha a somlói építmény konyha, akkor minek ekkora, hiszen nem az egész vár személyzetének sütnek-főznek, hanem csak a palotában tartózkodó néhány fő részére. Nem értem mi célja lenne egy ilyen drága, körülményes konyhát és füstelvezetőt létesíteni?
Ugyanakkor nem szabad kihagyni Feld István csővári megfigyeléseit sem. Az itteni ÉNy-i szakaszon helyet foglaló - somlóival nagyjából egykorú - konyha építménye, véleménye szerint nagyban hasonló lehetett a somlóihoz. Itt is megtalálták a részben falba süllyesztett kőmedencét, annak kifolyóvályújával. Csőváron szintén igényesen kialakított konyha létezett, szintén a várfalhoz építve, szintén faragott kövek felhasználásával. Azonban itt már a tereprendezés során is találtak konyhai eszközöket! Somlón?
Csorba határozottan "tornyos kápolnának" tartja.
Legegyszerűbb, ha összeülünk és megidézzük a "jó szerző" Bakóczot a pokol tornácáról, hátha túlvilági gőgjét félretéve még válaszol is...
Hehe, ez jo humor. Hat bizony, sok vallalkozo szellemu egyenre volna szukseg. De ez egy koltseges vallalkozas, mikozben a megterules kerdeses. Azert jo peldak megvannak es en bizakodo vagyok, hogy meg sokan kovetik ezeket.
Ezt csak a poen kedveert tettem be. Happersze, hogy hamisitas. De ha a turizmusban fellendulest hoz, es az a kornyek ettol jobban fog elni, hat azt mondom, hadd szoljon:))
Kösz szépen a cikkeket! Ritkán írsz, de akkor nagyon hasznosakat! :-)
Várak működtetéséről: le kellene végre mondanunk arról, hogy egy középkori erősség csak romos, bozótos és szúnyogokkal teli építmény lehet!
A lehetőségekhez képest helyreállított, érdekes kiállítással és ajándéktárgyakkal ellátott "kultúrvár" pedig sok pénzbe kerül! Ezt a látogatóknak kell összeadni belépőjegy árában, világos...
Véleményem szerint ha ebből megmenthetőek a rogyadozó váraink, akkor fizetek!!!
Egy XIX. századi sztori jutott az eszembe... amikor Széchenyi István kiötlötte, hogy megépítteti a Budát és Pestet összekötő első állandó kőhidat {Lánchíd} a költségek utólagos megtérülésére elhatározták, hogy hídpénzt kell fizetniük az áthaladóknak. Mire egy felháborodott nemesúr kijelentette, hogy akkor inkább csónakon viteti át magát a folyón, de ő nem fizet hídpénzt... fizetett helyette inkább csónakpénzt! :-)
Nem is tudom mit írjak róla? Igazából ezt hamisításnak érzem, mivel nincsenek pontosabb adataink Attila hun nagyfejedelem palotájáról, csak korabeli bizánci források {követjelentések}. Tehát bármilyen formában készítik is el, nem tudni, hogy mennyire hasonlíthat az egykorira???
Másfelől azonban annak örülök, hogy a Kárpát-medence történelmében az V. században jelentős politikai szerepet játszó hun népnek és vezetőjének valamilyen emlékhelye lesz! :-)))
Mivel napjainkra az állami szerepvállalás háttérbe szorul és helyébe a magántőke lépett, hát azt mondom, építsék fel, én megnézem! Úgyis a közelemben lesz...
Szóval kéménysapka? Hmmm... ez mondjuk hihetőnek hangzik!
A dúsgazdag Bakócz Tamás esztergomi érsek a XVI. század elején jelentős méretű átalakításokat végeztetett a várban a reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint. Ilyenkor általában a gótikus ajtó és ablakkereteket cserélték ki a szögletes formájúakra, amiket napjainkban is látni a vár épületein. Valószínűleg a régi cserépkályhák helyére is "divatosabbakat" emeltek.
A Taródi István által napjainkban is folyamatosan épített kővárat
Sopron, Felső Lővérek, Csalogány köz 8. szám
alatt keresheted fel. Kedves de rigolyás ember, ha jól emlékszem most a 3. feleségével él együtt. A várat örömmel bemutatja, a munkálatokat a belépőjegy árából + kegyes adományokból építi tovább.
Régebben már írtam a Topikban a várról.
Az alábbi térképet nagy méretben elküldtem a címedre!
A zárókövet amúgy se láthatnánk olyan formában amiben a rajzon szerepel az a valami. No persze nem is lenne mit zárnia, mivel az építmény szerkezete teljesen fölöslegessé tesz bármiféle zárókövet. Jól látható, hogy hiányában se rogyott össze.
Láttam pár várat, de ilyen templom, kápolna tornyot nem. Nézzük funkcionálisan, mi indokolja, hogy egy templom tornya ilyen szerkezetű legyen? Pláne, ha ez ilyen kicsi, amibe igazán csak a vár menedzsmentje fért el (természetesen nem az oltár részt tekintem most). Na most, ha egy ilyen kicsi templom van, akkor az díszes építésű, megfelelő ablakokkal, és olyan látható felületekkel, amiket ki lehet festeni, hirdetve a gazdagságot, a hithez való tartozást. No most ez a meredek falú belső felület, nem alkalmas erre, nem is látható igazán, a templom képzeletbeli hajójából. Szóval valahogy gondolkodóba ejtett a dolog.
Nézzük a másik funkció, igény kiszolgálását, mert azért eleink sem a falvédőről jöttek ;-) Miért kell nekem egy meredek falú, magas torony, aminek a fala tűzálló kőből van? Hát nekem azért kellene, hogy például a vár egyes védelemei felett lévő fa szerkezet ne tudjon kigyulladni. Hogyan segíti ezt elő egy ilyen torony? Egyrészt van egy jó kéményhatás (huzatja van, mondják népiesen), ami amellett, hogy kihúzza a füstöt a tűz felöl, még a felszálló pernyét is elégeti a zárt térben. Azaz ahogyan felszáll, úgy átizzik és elég, vagyis kívülre nem jut szikra. Egy várban a tűz nagy ellenség volt. A konyhát sem a külső várba helyezték el, mert míg volt mit enni, addig tartható volt a vár ;-)
Fizikai oldalról feltéve a kérdést, miért maradt meg ilyen jó állapotban a torony? Nem lehetséges, hogy egyfajta belülről történő hosszas kiégetés járult hozzá, hogy ilyen éppen fent maradt? Míg körülötte a vár többi részét megette az idő? Persze azért egyszerű lenne eldönteni mert a korom nyomát nem lehet eltüntetni, normál falba beépített használt kéménytégla átvilágít a vakolaton.
Zárókő - benned is kérdést vetett fel. Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy az a kő nem is kő? Legyen inkább bádog ;-) Egy jófajta bádog szélkakas, ami meggátolja, hogy a nagy gonddal felépített, hadászatilag értékes konyha még erős szélben is füstmentes legyen. Persze, ha a csapadék nem esik be az sem gond ;-) Egy ilyen szélkakas a vár éke lehetett, ami jellegzetességénél fogva több korabeli rajzon is fellelhető lehet, mint a vár jellegzetes távlati képének meghatározó érdekessége. Egyrészt a nehéz megközelíthetősége, másrészt mivel mindenki tudta volna hogy honnét származik eredményezhette, hogy sokáig fent maradt a vár pusztulásának idején. Aztán vele is végzett az idő vasfoga és egy enyhe szellő ;-)
Tehát ha funkcioalitás oldaláról nézem, akkor eleink jobban tették volna ha konyhának használták volna. ;-) Egy nyílt tűzi láng füst elvezetésére alkalmasnak tűnik. A képen nem látom jól, de inkább, mintha utólagos foltozás lenne, körbe sehol vakolat, csak ott fent? Sántít, a képeden látható egy állványzat, azok tudják talán az igazságot.
Szerinted? Üdv ND
ui.: ilyen szerkezetű, belül szögletes kívül kerek templom/kápolna tornyot láttál már valahol? Pár napig nem leszek netközelben, aztán majd jövök, de ebben nincs semmi fenyegetés ;-)
