Akkor lássunk egy kis vonalismeretet! :-) Hol van (Dunaújvároson kívül) még olyan rendőr ponton, ahol völgynek ilyen közelben komp is van? https://fortepan.hu/hu/photos/?id=66170
TERMÉSZETBARÁT narratíva ellenére dieselmotorokban fosszilis égetéssel (a természetnek kárt okozva) csinálnak látszateredményt. Csak a felső szakaszon.
A látszateredmény a 93ezer km2 területre vetítve látszateredmény (természet egésze ugye) mert akiket személyesen érint, azok persze minden jót beleképzelve REMÉNYKEDVE tapsolnak a marketingszagú előterjesztésnek.
Érdekes, míg a főmeder mélyül, ez feliszaposodik. Tassnál vidáman zubog ki a víz az ágból, de szélsőséges vízállásoktól eltekintve nem lehetne rendesebben ráengedni a folyóvizet? Hogy tényleg Dunaág legyen, ne csak egy lezárt holtág mint Szarvasnál.
Más, ha lenne a főágban vízlépcső, mennyire hatna pl az RSD eliszapolódására?
Ha már turizmus fejlesztésről beszélünk, érdemes lenne az RSD 52,5 fkm-nél lévő csőhídat is megemelni, hogy magasabb (normál) kirándulóhajók is elférjenek alatta és végig tudjanak menni a Kavassaytól Tassig! Amikor utoljára jártam arra nagyhajóval, centizgetni kellett, hogy elférjünk a radar bontása nélkül. A vízibuszok már kikoptak a forgalomból...
Az infrastruktúra egyébként megfelelő, a 30-as években kiépült kikötőhelyeket lehet nagyhajókkal is kezelni. Szerintem a Dunakanyar mellett az RSD települései is érdekes turista célpontok lennének Budapestről, de Ráckeve mindenképpen.
Sajnos a vízminőséggel régebben is gondok voltak, jó, hogy azon javítani próbálnak, mert csodálatos helyek vannak arra és a kishajós élet az szuper ott, többször végigjártam. Nagy élmény volt pl. naszáddal menni békacombot enni a Béka Csárdába...
Még 2009/2010-ben találtam egy oldalt, ahol elég terjedelmesen leírták, mi mindent kellene az RSD-n elvégezni. A legnagyobb buktató az iszaptárolók hiánya volt a leírás szerint, egyik település sem akart beleegyezni, hogy pont az ő határában létesítsenek egyet. Már akkor emlegették, hogy sajnos veszélyes hulladéknak kell kezelni az iszapot, mert a szennyvíz beleömlik a vízbe.
Örömmel látom, hogy tizenegynéhány év múltán, de van előrelépés.
Keresem a linket, könyvjelzőként mentve volt, de vagy nem él és azért nem találom, vagy elkallódott az idők során...
"A Ráckevei-Duna egy páratlan természeti kincs. MEGTISZTÍTJUK ÉS MÉLYÍTJÜK A FOLYÓT, RENDBE HOZZUK A PARTSZAKASZOKAT.A budapestiek és a környéken élők újra birtokba vehetik a Dunát és a Duna-partot! A kormányzati zöldfejlesztések egy fontos mérföldkövéhez érkeztünk: a Ráckevei-(Soroksári)-Dunán a következő évek egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházását készítjük elő. A Kvassay- és a Tassi-zsilip között mintegy 57 km hosszú folyószakaszon szeretnénk javítani a vízminőségen, és elérni, hogy a vízpart jóval több helyen megközelíthető legyen. Európai uniós projekt keretében a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ megkezdte a projekt előkészítését és tervezését. 2024-re befejezzük azt, és beszerzünk a megvalósításhoz szükséges minden vízjogi és környezetvédelmi engedélyt. Erről tartottunk ma szakmai tájékoztatót Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, Schneller Domonkos helyettes-államtitkárral és Kozár Szabolccsal, a tervezők szakértőjével.A Ráckevei-Duna megújítása fontos a vízminőség, a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése miatt. Feltétele annak, hogy a budapestiek és a környéken élők igazán birtokba vehessék a folyót és a vízpartot, és már a fővárosi szakaszon is újra fürödhessenek a folyóban. Hogy visszatérjen az az élet és zsibongás, ami egykor a Kis-Dunát jellemezte: fürdőzőkkel, horgászokkal, sportolókkal, nyaralókkal, piknikezőkkel. A számok beszédesek. A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának mindennapjait érinti közvetlenül.A JÓ ÜGY ÉRDEKÉBEN MINDENKIVEL EGYÜTTMŰKÖDÜNK!Ahogy minden városépítő munkánknál, itt is együtt dolgozunk az érintett szereplőkkel: a budapesti kerületek és a környező települések polgármestereivel. Ilyenkor nem érdekes a politikai hovatartozás – csak az ügy számít! Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere évek óta küzd azért, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból a tisztítatlan szennyvíz ne zubogjon a folyóba. Igaza van! Fontos, hogy megépült az a 7000 köbméteres záportározó, amelynek munkáit még Tarlós István indította meg. Ez a nagy esőzéseknél felfogja a szennyezés egy részét. Baranyi Krisztinával és a Főváros vezetésével is szívesen folytatjuk a közös munkát!Ahogyan együttműködünk a vízügyi szakma szereplőivel, a civil- és környezetvédelmi szervezetekkel, hatóságokkal, egyetemekkel és a sportegyesületekkel is.MINDENKÉPPEN JAVÍTANI KELL A VÍZMINŐSÉGEN! A fokozott algásodás és a túlburjánzó növényzet miatt a Ráckevei-Duna sok helyen elmocsarasodott, a magas tápanyagterhelés miatt túl sok lett az iszap és túl sekély a víz. Így viszont nagyon kevés az oxigén, ami nélkül nincs élet. Sok olyan szakasz van, ahol a vízfelület a növényzet miatt már nem is látható. A mellék- és holtágakba pedig inkább túlélőtúrákat érdemes szervezni, semmint kirándulást. Itt található Európa második legnagyobb úszólápja, majdnem 8 (!) Margitszigetnyi területet ölel fel. Az úszóláp egy különleges képződmény. Olyan, mint egy nádas, csak nem kapcsolódik a mederhez, a vízen lebeg. Amellett, hogy otthona számtalan állatnak és növénynek, egyben egy komplett víztisztító-berendezés is. Kivonja a szerves anyagot a vízből, és elraktározza azt, így tisztul a Duna vize. Egyedülálló természeti kincs, fontos, hogy vigyázzunk rá! A klímaváltozás miatt gyakran kialakuló villámzáporok idején gyakori, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a terhelést már nem bírja, kiönt, és a szennyvíz tisztítás nélkül ömlik bele a folyóba. Ez orrfacsaró bűzzel jár és elszennyezi az iszapot. A vízminőség javítása feltétel ahhoz, hogy a budapestiek és a környéken élők biztonságosan fürödhessenek a folyóban. A Ráckevei-Dunaág vízszintje viszonylag állandó, az áramlási sebessége alacsony, vagyis a vízminőséget leszámítva minden feltétel adott a strandoláshoz!Egy teljes körű tudományos felméréssel vágunk neki a munkának! Vizsgáljuk a meder állapotát, hidrológiai, kémiai, ökológiai vizsgálatokat folytatunk.A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYÉTŐL FÜGGŐEN 5 DOLGOT TERVEZÜNK: A felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig. Iszapcsapda telepítését és a partfal rendbetételét – a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között, hogy megelőzzük az újraiszapolódást, és közelebb hozzuk a folyót az emberekhez. A Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldását – hogy a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét, semmiképp se csorduljon onnan szennyvíz és szemét a Dunába. Fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert. Speciális vizes élőhelyet (wetlandet) és természetes csapadékvízelvezető rendszert – a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén. A céljaink egyszerűek: olyan tiszta legyen a Kis-Duna vize, hogy bárhol biztonságosan lehessen benne fürdeni, a kifogott hal egészséges legyen, a vízpartot könnyen meg lehessen közelíteni, a folyó mellett pedig mindenki kedvére tudjon kikapcsolódni: horgászni, sportolni, fürdeni, sétálni. És maradjon meg a páratlan természeti környezet!"
