elérték a fejlődésük végső határát, vagyis egyszerűen nem tudták messzebb, erősebben és gyorsabban hajítani a várfalak lerombolására használt lövedéket!
Míg a puskaporral működő tűzfegyverek a kezdeti alacsony hatásfokról {XV. sz.} fokozatosan egyre messzebb, erősebben és szaporábban lőtték ki a kő majd vas ágyúgolyókat!
Azt mondják, minden technikai vívmányt először a hadviselésben alkalmaznak, így lehetett ez régebben is!
Érdekes áttanulmányozni, hogy a középkori lovasseregek hogyan alakulnak át szép lassan reguláris gyalogos csapatokká, ahol a hidegfegyverek {lándzsa, kard} helyét átveszik a tűzfegyverek {muskéta, puska végül a szuronyos puska}
Ugyanígy a nálunk a XVI. század folyamán a hódító törökök által nagyszámban bevetett ostromágyúkkal szemben kénytelenek a várbeliek is ágyúkkal védekezni. Ezek elhelyezésére viszont már nem voltak megfelelőek a magas de vékony falvastagságú tornyok, ezért megszülettek az ágyúbástyák {rondellák majd olaszbástyák változatai}
Amely vár nem rendelkezett bástyával, annak sorsa megpecsételődött!!!
Jó Mátyásunk még a korabeli leírások szerint sokkal nagyobb becsben tartotta a várostromok helyszínén viszonylag könnyen összeállítható ostromgépezeteket. Elvégre kötél mindig akadt a seregnél, gerendák anyagául a hatalmas erdőségek szolgáltak, a bőröket pedig az élelem gyanánt levágott állatok adták...
Nagy sajnálatomra csak így, több részes "honti Salgó-sorozatok" formájában tudom közzétenni e kedvelt tivornya-helyről készített képeket... 1 képen a falszorosban lévő, a sziklatömbbe vágott üreg szerepel, a 2.-on a felsővár sziklatömbje látható, a középső vár sarkából(lényegében ide érünk, ha a falszoroson átballagunk), a 3-as kép a középső vár külső falát mutatja. Ebből az irányból akkor látjuk, ha az alsóvár kaputornyán belépünk és haladunk a sziklatömb felé, át az alsó váron. A 4.-en a középső várból feltekintünk a sziklatömbön nyugvó felsővárra, az 5-ösön a felsővárat átszelő falmaradvány figyel
És, hogy "eme elfeledett várunkat" valóban reklámozzuk, íme néhány kép a vár hangsúlyosabb, markánsabb részeiről. Pár mondatot már csak azért megérdemel, mert manapság is rendszeresen összekeverik a salgótarjáni Salgóval. Ha pedig az ország még egész lenne komoly "Salgó-káosz" fenyegetne, hiszen az erdélyi Fehér megyében, Nagyszebentől Ny-ra is emelkedik egy Salgó-vár. Az első képen az alsó vár kaputornyának alapjai, a 2-3.-on az alsó vár falai a központi sziklatömbbel, a 4-5.-en az alsó vár fala és a sziklatömb által közrefogott szűk falszoros maradványa látható.
Nemrég szó esett a perőcsényi Salgó-várról, melyet sajnálatosan korán leromboltak, pedig még a ma látható maradványai és fekvése alapján is ki lehet jelenteni, nagyon szép lovagvár lehetett, magas, karcsú, védőpártázatos falakkal, szó szerint égre törő sziklaszálon. A hármas elrendezésű - alsó-középső-felső - várat érdemes lenne feltárni, mert - az éppen kutatás alatt álló Csorbakőhöz hasonlóan - megőrizte eredeti jellegét, ráadásul itt is működött hamispénzverde, s ha még az utóbbi 70-80 évben folyamatosan "turkált" Csorbakőn most is bőven kerülnek elő leletek, akkor itt a lerombolt falak ugyan mit rejthetnek még...? megkerestem az itteni képeimet, majd beszkenneltem őket. Először a ledöntött fal "tetejét", az alsó vár előtti lejtőre legurult-lezuhant mellvédet tegyük "górcső" alá... Ahogy Nagyon Várbarát már ismertette, egykor ezen a - valamikor pártázatos- falrészen futott a védőfolyosó, amely fa-szerkezetű lehetett, s ezen a falon nyugodott. A rég elkorhadt fa-járószint alatt, már a kőfalban két ferde, a fal külső része irányába lejtő vízelvezető nyílás látható. Sajnos közeli képem nincs róluk, mindenesetre Miklós Zsuzsáék ezt a falat is felmérték és keresztmetszeti rajzát közlik a Börzsöny hegység váraiban.
Igen! Fanatikusok kellenek most is, legyen szó egy kis vidéki várrom megmentéséről vagy akár egy középkori ostromgép megépítéséről! :-)
Abban igazad van, hogy minden vár "kicsiben" kezdte, aztán a történelem adott számára időt "felnőni" v. nem... mert jött egy mindent elpusztító utolsó ostrom! :-(((
Sajnos ma nem volt igazán időm a Topikban szorgoskodni, de remélem holnap tudom a lemaradásaimat pótolni 17.00 után...
"És végül irigylésre méltó fanatikusok a házunk tájáról:"
Ezt nevezem fanatizmusnak! Az urak hátha még H. Mátyás szerfelett nagy pattantyúját is megépítik - Krasznahorkán látni egy élethű-kővetőgépet, de az nem igazán működőképes.
A "kis pénz - kis vár, nagy pénz - nagy vár" megállapítás szerintem - sok esetben - azért nem igaz, mert Banyavár emelésekor nem valószínű, hogy a sümegi vár is több lehetett nála...
Civerszem fotói tényleg nagyon jó beállításúak, élmény megnézni őket!
Nagyon, ha Markazhoz felfutottál, Dédes és Csorbakő nem lehet probléma! Dédesvárhoz Mályinkáról totál-brutál feljutni, de Nagyvisnyóról szinte kényelmes. Csorbakőhöz majdnem el lehet autózni akár Szuhogy, akár Rudabánya felől. Örvendetes, hogy a várat alaposan kutatja Szörényi Gábor András, nemcsak az alaprajzot, de még az építései periódusokat is sikerült már tisztázni. A két fő építési korszakot megélt vár első időszaka - számomra - különösen érdekes, mert az a Ládi Csorba Miklós az alapító, aki - ugye, a mindenki által kedvelt - Aba Amádé tartományúr familiárisi-szövetségének stabil tagja volt, sőt Csorbakő-vára (ebben az első periódusban) kísértetiesen hasonlított a gönci várhoz - holott a földrajzi környezet azért eléggé eltérő...
Igen, kösz szépen, elolvastam! Most még nem tudok nyilatkozni, mert Nagyon Várbarát gályázik, de nem ő irányít... :-( de azért jó lenne elmenni arrafelé! :-)
