Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
"akkora rasszista homofób görény, hogy öröm nézni"
Én nem gondolnám. Ügyetlenül, vagy direkt provokatívan fogalmaz, de se nem rasszista, se nem homofób.
pl:
"[...] Watson ebben a beszélgetésben magát libertariánusnak, vagyis szocialista anarchistának nevezi. Bár nem értene egyet azzal az anyával, aki elvetetné "meleg" génekkel bíró magzatát, de mindenkinek megengedné, hogy azt tegye, amit akar, márpedig ugye - így Watson - "egy szülő sem szeretné, ha nem lennének unokái". [...]"
"Vida Gábor Győrffy Barna tanítványa volt, ergo éppen az antiliszenkoisták közül való."
igen, kozben en is rajottem erre.
Watsontol a DSN - az elet titka cimu konyvet olvastam valaha es emlekeim szerint egyaltalan nem tunt rasszistanak. az eugenikat is hosszasan fikazza. talan csak oreg korara kezdett ilyeneket beszelni. homofobia ugyben Dawkins is megvedte, mondvan, hogy kiforgattak Watson szavait.
Vida Gábor Győrffy Barna tanítványa volt, ergo éppen az antiliszenkoisták közül való. James Watson viszont a modern molekuláris biológia atyja, Nobel díjas stb stb és ezzel együtt egy akkora rasszista homofób görény, hogy öröm nézni.
Semmi nem következik semmiből. Szerintem a megoldás az, hogy nyilvánosan meg kell mondani Vidának, hogy amit mondott az aljas, ostoba es primitív dolog. Ezt viszont jó lenne ha valaki tényleg megtenné.
"Liszenko az MTA zsúfolásig megtelt dísztermében 1960. január 25-én előadást tartott, amelyen az Akadémia vezetőin kívül a párt politikai és központi bizottságának képviselői is megjelentek, de nem vettek tudomást a számukra szomorú következményekről. A várt hatás ugyanis visszájára fordult. A hallgatóság kínosan feszengve hallgatta az ismert frazeológiát, s amikor az előadó a mintegy kétszáz beérkezett kérdésre azok bonyolult csoportosítása után sem tudott érdemben válaszolni, a kudarc egyértelmű lett. A sors iróniája, hogy Liszenko önmaga ábrándította ki a magyar értelmiséget, de még követőinek egy részét is véglegesen a liszenkoizmusból, s tana hamarosan a feledés homályába süllyedt."
"Szóval, Vida igen erősen rontja az akadémikusok renoméját, ezt meg kell állapítanom"
Hát az nem kifejezés. Ráádasul nem az első akadémikus, aki "megvillantja sötétségét" kishazánkban. Ha ujságíró lennék, esküszöm csinálnék egy akadémikus fansiteot, ahol kicsit "emberközelibben" lennének bemutatva drága országunk nagy koponyáinak munkássága, illetve a hosszú és rögös út, amelyen keresztül akadémikus lett az illető.
A gond az akadémkus úrral szerintem csak az, hogy egyrészt tudóshoz méltatlan módon összekeveri a dolgokat, másrészt az állításai tudományosan megalapozatlanok (vagy ha esetleg mégsem, az nem derül ki abból, amit mondott)
Ahhoz nyilvánvalóan joga van, hogy undorodjon a homoszexualitástól, és ahhoz is, hogy ezt elmondja, sőt errre hivatkozva jogosan tiltakozhat is a melegek magamutogatása ellen. Nem is lenne baj, ha kizárólag erre hivatkozna. De ha már említ olyan dolgokat, hogy társadalomra való veszélyesség (ami a közvélekedés szerint nem áll fenn), akkor ennek egy akadémikus esetében tudományosan alátámasztott véleménynek kellene lennie (mint ahogyan például a zoofiliáról állítólag tudományosan megállapították, hogy azért veszélyes, mert könnyen átcsaphat pedofiliába, nyilván ezért nem lehet szó zoofil felvonulásról). Szóval, Vida igen erősen rontja az akadémikusok renoméját, ezt meg kell állapítanom, élesen elhatárolva attól a - e topik szempontjából irreleváns - szubjektív véleményemtől, hogy én magam is ízléstelenségnek tartom a melegek magamutogatását.
Valamint valoszinuleg Vida Gabor sem fog mar tobbet szaporodni, errol vajon mit gondol? Tobben kifogasoltak, hogy az akademikusok nem szerepelnek eleget a mediaban, hat most megkaptuk.
Ezzel az evolucios zsakutcaval kapcsolatban eleg sok kerdes felmerul:
- Csak akkor lehetne zsakutca, hogyha memkent viselkedne, vagyis olyan egyedekbe is atmenne, akik genetikailag egyaltalan nem hajlamosak ra. Ez egy nagyon eros allitas, ha mar tudos, ezt ala kellene tamasztania.
- Ha az a baj a melegekkel, hogy nem szaporodnak, akkor ezzel a logikaval az egyedulallosag (szingliseg), agglegenyseg, venlanysag, illetve az olyan parok akik nem akarnak gyereket - ellen is egyforman fel kellene lepni. Sot serosebben, mert a szingliseg inkabb tunik mem-nek, aminek nemigen genetikai okai vannak.
- Tovabbvive a logikat azokat is meg kellene vetni, azoktol is undorodni kellene, akiknek csak egy gyerekuk van.
- Tekintve, hogy az emberiseg durvan tulnepesedett, es emiatt a jelenlegi Europai atlageletszinvonal az egesz emberiseg szamara tarthatatlan a kornyezetkarositas merteke miatt, abszolut nem trivialis, hogy annyira 'jo' az, hogy a bolygo nepessege tovabb novekedjen. Ez egy nagyon nehez kerdes. Vida logikajaval Kinaban pl. imadni kellene a melegeket (a nepessegcsokkenesre hajtanak), Olaszorszagban kellene legjobban utalni, mert ott meg nepessegnovekedest szeretnenek.
- Egyaltalan donthet-e, allast foglalhat-e egy szemely arrol, hogy egy masik akar-e szaporodni?
- Ha egy tarsadalomban undoritonak tekintik a nem szaporodokat, akkor ilyen alapon az adofizetok undoritonak tekinthetik az adot nem fizetoket is. Nagyon messzire vezet ez.
- En ha meleg adofizeto lennek, felhaboritana, hogy Vida Gabor az en adombol mondja meg a frankot. Azt gondolnam, hogy tartsa el az ilyet mas.
Nem is az a dobbenetes, hogy egy akademikusnak ilyen velemenye van, hanem, hogy ilyen szinvonalon gondolkodik.
Nem tudom, de a special edition olyan, hogy rá lehet iratni a megrendelő nevét meg mást. Ugyanakkor a honlap szerint 1/100 mm pontossággal kell csiszolni a kütyüt, különben nem működik.
================== Dr. Pártos Ferenc, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke, 2008. június 30-i hatállyal közös megegyezéssel távozik tisztségéből, amelyről Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel állapodott meg. ==================
Ezt az NKTH honlapján olvastam. Tudtok-e további részleteket?
Ajánlom önnek tanulmányozásra az Ön altal emlitett angol Wikipédia lap egy másik részletét, ebből tájékozódhat a magyar egyetemi rendszer beosztásai felől: http://en.wikipedia.org/wiki/Academic_rank#Hungary
Egyetemi adjunktus (lecturer (UK)/assistant professor(US), usually with PhD.);
"...nem az a kérdés … hogy melyik viselkedés a jellemző, hanem az hogy … ez a gyakorlat önmagában helyes vagy helytelen, támogatandó vagy elítélendő"
Jó, értem. Akkor ebben eltérünk. Számomra az első (fő) kérdés, hogy mi van, számodra pedig, hogy ami van, az helyes, vagy sem.
Amúgy, a helytelen dolgok helytelenítésében valószínűleg nagyjából meg tudnánk állapodni. Le a kapitalizmus farkastörvényeivel, vesszen a környezetszennyezés, a gyermekmunka, a rabszolgaság, az éhínség, a rák és a technozene … Helytelen továbbá, ha a kutató manipulálja az eredményeket, valótlan adatokat publikál, eltulajdonítja, vagy megpróbálja eltulajdonítani mások eredményeit, bármilyen kérdésben vélt vagy valós előnyökért szakmai meggyőződésével ellentétesen nyilvánul meg, vagy elhallgatja szakmai meggyőződését ugyanilyen okból. És természetesen, végül, de nem utolsósorban, jogosulatlanul szerepel szerzőként. Ja, és persze ugyanez a kategória, ha bárkit jogosulatlanul SZEREPELTET szerzőként. Ne tessék ráírni a cikkekre olyat, aki nem felel meg a szerzőség kritériumainak! Nincs olyan, hogy parancsra tettem.
Nem ismerem a konkret urat, ill tudomanyos tevekenyseget, de onmagaban ez a szam ill ez a gyakorlat meg nem lenne gond, ha a palyazati rendszer helyere teszi.
Fizikusok sem panaszkodhatnak, naluk is akad rengeteg pelda arra, hogy pl egy szinkrotron nyalab vezetoje minden cikken automatikusan rajta van, akar ott ult ejjel 2kor a kis bogrejevel a kezecskejeben a nyalab mellett, akar nem. Onmagaban meg ezt sem tartom bajnak.
Ezt nem tartom feltetlenul bajnak, mert sokszor ezek az emberek valoban erdemben kozre is mukodnek a cikkben. Persze sokszor meg nem, hanem atadjak a kulcsot ill megmutatjak hol a villanykapcsolo, aztan szervusz.
A nagyobb baj akkor van: - ha pl egy nagymuszeres ember ezt a poziciojat aktivan zsarolasra is hasznalja. pl ove az egyetlen xyzgraf az orszagban, es szabalyosan raul. konkret neveket hadd ne mondjak, se magyart, se NyE-it. tekintve hogy sok ilyen nagymuszer nem szemelyes tulajdon, hanem intezeti vagy magasabb szintu projekt hozomanya, nem tartom etikusnak a teljes kisajatitast, es az adott tudomanyteruletre kimondottan karosnak tartom, hogy egy potetnat mondja meg, kinek lesz publikaciokepes cikke meg kinek nem mondjuk szerves kemiaban. tekinte hogy Mo, de meg az EU is viszonlag szegenyes nagymuszerek teren, ezt valos problemanak tartom.
- ha a palyazati rendszer egy kalap alatt, es azonos szempontrendszer szerint kezeli a krisztallografus evi 1000000000 db cikket, a prepisek evi 2-3 dbjaval. ugye erre is lattunk peldat.
Van magyar vonatkozású rekorder is, nem is annyira elmaradva a szovjet potentáttól. Íme: "Klein György 1950 Orvosi diploma, Karolinska Institutet (KI) Stockholm, 1951 D. Med. Sci. KI 1957-1993 Professzor, Tumorbiológia, KI 1993- Professor Emeritus és kutatócsoport vezető, MTC (Mikrobiológiai és Tumorbiológiai Központ) Hat egyetem díszdoktora 1983 az MTA tiszteleti tagja Tud. közlemények: 1300 cikk, 9 könyv Húsznál több nemzetközi és svéd tud. Díj"
A közleményszámbajnokok pedig - a körülmények mérlegelése nélkül - inkább gyanúsak, mint elismerésre méltók. A rekordot valószínűleg Jurij Tyimofejevics Sztrucskov, az 1995-ben elhunyt, egyébként minden bizonnyal kiváló orosz krisztallografus, a szerves vegyületek kristályszerkezetének kutatója tartja. Összesen több mint kétezer tudományos közleményen szerepel a neve, csak az 1981 és 1990 közötti tíz évben 948 közleménye jelent meg. Azaz átlagosan 3,9 naponként "írt" egy dolgozatot. Ebben a termékenységben annak jutott a legnagyobb szerep, hogy a Szovjetunióban egyedül az általa vezetett intézetben volt olyan berendezés, amellyel ezeket a vizsgálatokat el lehetett végezni, és természetesnek vette, hogy ráírta a nevét azokra a közleményekre is, amelyek létrejöttében egyéb szerepe nem volt. Ezt a rendkívüli termékenységet 1992-ben a gunyoros irodalmi IgNobel díjjal "jutalmazták".
Ehhez csak annyit teszek hozzá, hogy nem az a kérdés Nagylali, hogy melyik viselkedés a jellemző, hanem az hogy mindenféle jellemző nélkül ez a gyakorlat önmagában helyes vagy helytelen, támogatandó vagy elítélendő. Az, hogy valaki pozíciójával visszaélve olyan helyzetet teremt hogy a beosztottai kénytelenek őt rendszeresen társszerzőként szerepeltetni olyan cikkekben amikhez nincs érdemi szakmi hozzájárulása alapvetően helytelen. És ez akkor is így lenne, ha a folyóiratok nem támasztanának ez irányban világos kritériumokat!
Végül egy magyar példa innen (http://www.lam.hu/index.cgi):
"A Literatura Medica Kiadó szerkesztői a Lege Artis Medicinae megalapításakor deklarált szerkesztési elveikben követik a nemzetközi ajánlásokat. ... Szerzőség
Minden személy, akit szerzőnek jelölnek, jogosult a szerzőségre, ennek elismerése csupán a munkában és a közlemény elkészítésében való tényleges közreműködésen alapul: * az elgondolás, a tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása, * a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata, * a megjelenő, végső változat elkészítése. Valamennyi feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy valamely résztvevő szerzőnek tekinthető legyen.
Nem minősül szerzőnek az, aki csupán: * az anyagi támogatás megszervezésében, * az adatok összegyűjtésében vett részt, és/vagy * a kutatócsoport felügyeletét végezte.
A szerkesztőség felkérheti a szerzőket (például túl sok szerző feltüntetése esetén), hogy írásban részletezzék az egyes résztvevők tevékenységét, és publikálhatja a választ."
