Ment vagy megy ez a Firefly valami fedőnéven magyar tévécsatornán is? Ugyan az IMDb-n olvasott nézői kommentár nem igazán bíztató, de azért kíváncsivá tettél.
A Star Trek eppen a "penztelensege" miatt erdekel. Szoval tud valaki ajanlani egy-ket [akarhany] mozifilmet, amiben, mint cseppben a tenger, benne van a lenyeg (humanitas, szolidalitas, a penz hianya, stb.)
Az amerikai nézők számára, pusztán az időrend folytán, nyilvánvaló, hogy a Star Trek az utóbbi nagyobb népszerűséget szerzett Star Wars egyik (legfőbb és legnyilvánvalóbb) előképe. Nálunk a sorrend fordítva alakult, plusz két étvized különbség - számunkra, de különösen a hazai SW-rajongóknak, az ST csak afféle "Csillagok háborúja light".
Mindamellett van abban igazság, hogy a Trek inkább az Orion-féle tradicionális űrhajós-űrutazós, elandalító, bevallottan kulturális-morális alapértékeket közvetíteni hivatott mesesorozatok családjának tagja. Valóban, sokszor jóérzés látni, hallani a, dekódolni a humanizmus, a tolerancia, a kulturális diverzitás és hasonló tényezők melletti kiállás hol szájbarágós, hol burkoltabb, finomabb jeleit.
Más kérdés, hogy ennek teljesítése számos ponton megbicsaklik - nem vagyok annyira ismerője a szériának, hogy hirtelen konkrét példákat tudjak sorolni -, és a néző felismeri az európai, anglosaxon, brit-amerikai, keresztény, fehér, összességében pedig a "földi" kultúrkör ösztönösen átérzett fölényéből eredő (kulturális-politikai) fasizmus, előítéletesség jeleit. Olyasmi ez talán, mint mondjuk a Tarzanban: persze, hogy a bennszülöttke alsóbbrendűek, de a mi fehér felsőbbrendű kultúránk azt tanítja, hogy ne nézzük le az alattunk levőket, sőt, segítsük - ez az igazi rasszistákkal vívandó eszmei párbaj során nyilván a legteljesebb toleranciának tűnik!
Itt is érvényesül - minde Star Trek-filmben - a hollywoodi reflex: a "rosszarcú" figura mindig rossz, a széparcú mindig jó. Illetve - és ez fontos - nem mindig: időnként nem, és olyankor a néző azt érzi: na, ez a ST mégiscsak más! És emiatt tényleg más.
Értéke a sorozatnak - különösen a The Next Generation korszakban -, hogy valóban komoly, bonyolult etikai-erkölcsi dilemmákat tesz a középpontba, s keres rájuk megoldást, késztetve a szemlélőt, hogy maga is ezt tegye. Maga a film azonban ritkán mer eltérni a legkézenfekvőbb, a fent leírt kultúrkör számára hagyományosan adódó válaszoktól. Ritkán néz szembe azzal, hogy más alapállásból (ha valaki nem az emberi konföderáció flottájának tisztje - ami pedig igen sok élőlényre igaz a galaxisban, beleértve az embereket is) egészen más, legalább annyira "helyes" következtetésre és megoldásra lehet jutni egy adott konfliktushelyzetben.
Mit érdemes nézni? Én magam afféle távolságtartó tisztelettel néztem sokáig a ST-re (lásd: magyar SW-rajongó). Elfogadtam, igyekeztem az értékeit látni. Az eredeti széria darabjait látva nem tudtam megmosolyogni a kezdetleges díszletekhez és figurákhoz méltó dramaturgiai logikát. Mégis, a TNG később kevésbé tetszett - elsőre. Utóbbi években ennek dacára (ezt adja rendszeresen a tévé) igyekszem nézni, ha nem is mindig. Meg lehet kedvelni a szereplőket, és az epizódok történeteinek merítési köre gyakorlatilag semmihez sem hasonlíthatóan széles. Ez adja az izgalmat: adott részben lényegében bármiről lehet szó, humor, dráma, tradicionális sci-fi téma, alkalmi poén, eredeti ötlet, minden előkerül. (Néha túlzásba is viszik: lásd a holofedélzeten játszódó, inkább komikus mellékszálak).
De a lényeg: én akkor tudtam közelebb kerülni a ST-hez, amikor pár éve végig tudtam nézni a mozifilmeket. Ezek, mint ismeretes, 1980-től készültek, pár évente; az első hatban a Kirk-féle régi szereplőkkel, később a Picard kapitányos legénységgel. Előbbieket mások csinálták, és sokkal színvonalasabb, kiérleltebb sztorik. (Benne volt még Gene Roddenbery ötletgazda, valamint Harve Bennet producer-forgatókönyvíró, továbbá több részben Nicholas Meyer rendező és Leonard Nimoy - utóbbi nemcsak mint a Spockot alakító színész). Ja és ami még fontos: DVD-ről néztem, nem tévében, ami tagadhatatlanul valamiféle súlyt, tekintélyt ad a látnivalónak. És: eredeti hanggal, ami egészen más, mint a történeteket afféle űrmeseként interpretáló magyar szinkron. Ez az az eset, amikor a szinkron rendezője nem értette, miről van szó, és munkájával elrontotta a műveket.
Az utolsó tényező, amire felhívnám minden érdeklődő figyelmét, az, amiben a ST kétségkívül fölébe nő a SW-nak. A humor! A SW-ban is akad (egy rajongó tudná sorolni), de a Treknek lételeme, a lényegéhez tartozik. Ahogy az V. mozifilmben a nem a megfontolságáról ismert Kirk kapitány, a mindig morózus Doki és a félig ember, félig vulkáni, amolyan japán szamurájos sztoicizmust képviselő Spock egy kimenőn elutazik az erdőbe túrázni, és este a tábortűznél beszélget, sőt, amerikai népdalokat énekel, miközben a kinek-kinek "kiosztott" szerepek szerint zríkálják egymást - fenomenális! Akkor, persze, ha az ember már ismeri őket, és megszerette.
(Hasonlóan kacagtató még a IV. részben, amikor a huszadik század végi San Franciscóban - némi időutazás után - korabeli ruhákban igyeleznek hőseink elvegyülni az utcai tömegben.)
Summa summárum: akinek módja adódik, hogy szigorúan DVD-ről megnézze a mozifilmeket, legalább az első hatot, tegye meg. A továbbiak sem rosszak, ha valaki szereti a sorozatot, de talán hiányoznak belőlük a szerethető szereplők (meg a rendezésük sem valami ragyogó, és a szrtorik is zavarosabbak). A tévében pedig szerint a The Next Generationból érdemes egy-egy epizódott megtekinteni - anélkül, hogy túlzott igényekkel ülnénk a képernyő elé.
Érdekes, a SWfanok ált. nem kedvelik a ST-t, viszont a STfanok kedvelik a SW-t. Én szeretem a ST-t, az Oriont, az Alfa Holdbázis és még sok sci-fi-t. :))
Maximálisan egyetértek kvadráttal (141), semmi keresnivalója a politikának ezen a topikon! Inkább forduljunk kicsit közös kedvencünk felé újra, az utóbbi időben nagyon felejtődni látszik. Hosszú idő után Konfuziusz tett említést az Orionról.
A magam reszerol annyit (bar ne vagyok szakerto :-), hogy az "antiutopia/anti-utopia" - ugy a magyarban mint az angolban - tokeletesen egyenlo a "disztopia/dystopia"-val.
Új ember a csapatban! Én is köszöntelek, Nautilus. És ugyan hajlandó vagyok elismerni, hogy a választásokra készülődő pártok gyakran idegesítő programbeszédeitől kicsit már idegbeteg vagyok, mégis a megjegyzésed valamiért eszembe juttatta, hogy megkérjek mindenkit: próbáljuk megkímélni ezt a kis társaságot napjaink politikai szarrágásának túlzott felidézésétől.
A témába vágó kérdésem a szakértőkhöz: az antiutópia és a disztópia szó szerinti értelmezésben mást jelentenének, ennek ellenére egymás szinonimájaként fogadhatjuk el őket?
Az Igazak filmben nem rossz, a lehetőségekhez mérten hűséges maradt is a könyvhöz, amelyből készült, de azért a könyv, különösen a lendületes és ízes fordításnak köszönhetően, még érdekesebb. A könyvben gyakran kerül szóba a legjobb harci és berepülőpilóták által kimondatlanul formált Igazak Testvérisége. Az eredeti szöveget nem ismerem ugyan - bár jó ötletet kaptam, mindjárt meg is szerzem valahonnan -, ezért nem tudom azzal összehasonlítani ezt a kifejezést, de így, magyarul a könyvben végigvonuló érzést jól fogja meg. Fordításnak éppen megfelelne szerintem "A legtökösebb fiúk" is ebben az esetben, különösen Pancho, a smirglis stílusú kantinosnő szemszögéből, de azért ez az Igazak sem olyan rossz. Aki még nem látta a filmet, az rosszul teszi, ha meg sem próbálkozik vele.
Udv' Nautilus - es ko:sz' a velemenyt, ami nagyon erdekes szamomra. Mivel sem idom, sem penzem nincsen arra, hogy belegazoljak a teljes Star Trek eletmube (azt hiszem. volt vagy harom TV sorozat - nincsen kabelem, szoval vagy tizenket eve mar nem nezek TV-t), es igy talan egy-ket mozifilmet probalnek ki [DVD-n]. Van olyan film, amiben bele van suritve - vagy legalabbis megtalalhatoak - ezek az tulajdonsagok/eszmek? Es ha igen, melyik film [filmek] a legjellemzobb[ek]?
Amennyire tudom, The Next Generation TV sorozat mutatja leginkabb azokat az ismerveket, amelyik minket leginkabb erdekel. Ha tenyleg igy van, akkor talan ebben az idoszakban (80-as evek vege, 90-es evek eleje?) keszult mozifilmeket kellene talan megneznem...?
U.i.: Ez a tema adja a lehetoseget, hogy idezzem Oscar Wilde-ot: "Ra sem erdemes pillantani arra a vilagterkepre, amelyen Utopia nincs feltuntetve."
Szvsz fontos dolgokat érintesz. A Star Trek tényleg felvállalja a humanista és szociális gondolatot, a liberális rugalmasság, az értékvédő, szilárd (humanista, szekularizált) konzervativizmus mainál hatékonyabb együttműködését. Csak kevés szó esik piacról, több a tervről és elosztásról, és szolidaritásról.
Eloszor is onkritikat gyakorolok, hiszen az altalam javallott "szemelyzet" es inkabb egy hasonlo angol szonak ["staff"] a megfeleloje. Itt - az ertelemszeru [es nem tukor-] forditasnal ez azert meg elmegy, hiszen az urhajoknak is szemelyzete van.
A "stuff" valoban sok mindent jelenthet - kezdve a Shalespeare-i "bensoseges lenyeg"-tol ('We are such stuff/As dreams are made on' - ami lazan kapcsolodhat is az utopia temahoz is) a szlenges "cucc"-ig .
Mindentol fuggetlenul (barhogy is tekergetjuk a szavakat) "Az igazak" se' nem pontos forditasa az eredetinek, se' nem talalo magyar cim. (Ha mar egyszavas magyar cimet alarnank talanil, akkor talan "A ratermettek" lehetne meg a leghobb. Pl. az - egyebkent marhasag - Armageddon-ban van nehany utalas 'The Right Stuff'-ra; tobbek kozott egy szereplo, latvan az {egyaltalan nem ratermett} urhajosjeloltek ugyetlenkedeset, megjegyzi: "Talk about the wrong stuff!". )
Bar nem sci-fi, de az amerika emberes urrepules kezdeterol szolo jo kis film lesz a TV-ben [DUNA] februar 18-an: The Right Stuff.
U.i.: Nem tudom kihagyni, hogy ne hozzam ezt is fel peldanak, hogy ti. itt is jobb lett volna, ha az eredeti film cimetol fuggetlen magyar cimet krealtak volna. Ezt a filmet ugyanis "Az igazak" cimmel lattak el, ami abszolut tevedes. Ugyanis itt a "right" egyaltalan nem az "igaz"-at jelenti. A magyar cimnek inkabb 'A megfelelo szemelyzet'-nek kellene lenni, ha mar ertelemszeru forditast akarnank.
A sci-fi műfajnak még mindig nincs tekintéje. Ha mégis születik egy kiemelkedő alkotás, akkor azt gyorsan besorolják valamilyen más kategóriába. (Ez lehet jó is és rossz is.) Ilyen pl. A. Huxley: Szép új világ. Besorolták az utópiákhoz.
És reagálnék - hogy ne maradjon elhalt szál - az utópiás újságcikk kérdésére. Ahogy olvastam a beírást, önkéntelenül - itt élünk, ma - egy politikai napilap jelent meg a szemeim előtt, amiből következik az asszociáció: ma utópiáról sem beszélhetünk politikai felhangok nélkül. Ennek a műfajnak, szemléletnek a megítélése is attól függ (sokaknál), miként tekintünk egyébként napjaink társadalmára és a történelmi folyamatokra. Nem?
Persze, ez igy van. Ettol fuggetlenul meg szomoru latni, hogy egyesek botor modon osszekombinalnak ket igazabol nem automatikusan osszetartozo dolgot. (Azt mondhatnam, hogy az egy idologiai rasszizmus). Tudniillik - ne kerulgessul a forro kasat - az a bizonyos cikkiro szinonimanak vette az "utopia"-t a szocialismussal [amit o, a megtevesztett par milliard embertarsaval egyetemben, teljesen hibasan "kommunizmus"-nak titulalt].
Az "utopia" Thomas Moore [Morus Tamas] talalmanya - aki csekely fel evezrededdel elozte meg Kadar Janost. Nem beszelve [hittol fuggetlenul szobahozva] Jezusrol, akit nyugodtan lehetne kommunistanak nevezni.
Sajnos, (a sznobizmus nagy csabitas, es hat ugyebar a bombaknak is megvan a maguk meggyozo ereje) Magyarorszag is beallt a majmolo - s igy kulturalisan, moralisan fokozatosan lerongyolodo - orszagok soraba. (Pedig a mondas figyelmeztet, hogy 'ru:hesto"l ne kerj kucsmat!' - szoval meg kellett volna nezni, kitol is akarunk tanulni.)
Itt is ott is az emberek mar csak korlatolt birkaknak tunnek, akik a vagohidon tolongva szidjak az ugyetlen juhaszt, mert annak idejen neha a labukra lepett - es ugyanakkor lelkesen dicserik a meszarszeki bollert kivallo szaktudasaert...
Szoval (meg mielott valaki leporolja az "off topic" tablat :-) semmi baj nincs az utopiaval, mert ez messze tulno a piszkos politikan. (Ezt Ivan Jefremov peldaja is mutatja, aki nem volt hajlando dicsoiteni a szovjet kommunista partot az Andromeda kod cimu utopiajaban - meg azon az aron sem, hogy igy nem kapta meg a Lenin rendet.) Pl. szivesen hallanek arrol, hogy mi a velemeny a Star Trek-rol; ugyanis a filmeket nem lattam, de, amint olvason, sokan "kommunista utopia"-nak titulaljak sorozatot. (Csak nem ruccant at az amerika stab egy vasfuggony mogott nyomorgo kelet-europia orszagba, hogy reszt vegyen nehany nehany agit-prop szeminariumon...?!)
U.i. DuDoR: meg egyszer kosz' a tippet - mar meg is kaptam az Istenemberek-et! (Csak belelapoztam, de nagyon igeretesnek tunik :-)
And now for something completely different. A filmeknek van egy speciális fokmérője, ami mindig is a fejemben volt, de most nevet is adok neki: legyen mondjuk "reklámkampány-relatív minőség". Az RTL Klub a Lost kifutása után a Rejtélyek városa (eredetileg Invasion - erről is lehetne beszélni!) c. idegen-inváziós sorozatot tűzi műsorra. Én magam a szokott kerülőutakat kihasználva már jó előre tartok eme alkotás nézésében - vagy inkább nézegetésében. Szóval semmi igazán különleges nincs benne, elég lassan is csordogál, de összességében nem nevezhető rossznak, kellemesen elnézegetheti az ember, ha nincs más dolga. Nadeviszont egy olyan intenzív, lépcsőzetes beharangozókampány után, amit az RTL kerekített a dologhoz (ami egyébként az amerikai kampány szó szerinti lemásolása volt), egy ilyen felfokozott várakoztatás után a film kifejezetten ócskának fog tűnni az elkötelezett filmfalók szemében. Amiről itt beszélni próbálok, az a trailerek és egyéb reklámok, valamint maga az alkotás között feszülő mérhetetlen aránytalanság, ami immáron kishazánkban is teljes kifejlettségében tombol. Ahogy vissza tudok emlékezni, a legnagyobb filmes élményeim a legtöbbször olyan filmekhez kötődtek, amihez semmilyen előzetest nem láttam még. Amikor megfogott a puszta cím, vagy egy-két elejtett szót hallottam a filmről, és ezért néztem meg. Azaz különösebb prekoncepció nélkül ültem be. Ebből a szempontból kifejezetten áldásos volt az átkos. Megúsztuk a hánytató kampányokat a Star Wars, az Alien, a Highlander környékén, és felhőtlenül élvezhettük magát a művet. Igaz, hogy közben iszonyúan idegesítő volt, hogy *semmilyen* információhoz nem juthattunk kedvenceinkkel kapcsolatban. Mellesleg, nem tudom megfigyeltétek-e, de az utóbbi évtizedben az amerikai trailerek hossza brutálisan megnőtt. Perceken keresztül tartó vágásokban gyakorlatilag elmesélik az egész történet - jó esetben, mert rossz esetben egy *másik* történetet mesélnek el. Nos, ez a filmes élmény halála.
Emlékszem, ez a régi. Annak idején (nyolcvanas évek vége), mikor a film a mozikban, majd a regény a Kozmosz Fantasztikus-sorozatban megjelent, sokan reklamáltak (én is), hogy miért nem "A felföldi" a magyar cím, hiszen a Highlander bironyára azt jelenti. Későbbről rémlik, mintha kiderült volna, hogy a skót nyelvi/földrajzi környezetben ismerős Felföld kifejezés nem azonos azzal, amit a Highland/Highlander jelent, sőt, valóban jogos a Hegylakó fordítás - de ebben azóta se látok tisztán.
Biztos akad ilyen vélemény is, de szerintem nincs olyan éles különválás (azaz a rajongók szemében nem válik külön) Alien-ügyben, mint a Terminatornál (2+1), de akár a Star Warsnál (3+3). Az Alien 3 és 4 nem üt el kategorikusan az első kettőtől, csak valamelyest más hangvételű, más képi világű, más minőségű (mondjuk így: gyengébb). Én is szeretem a sorozatot, és eszembe sem lenne nem beszerezni az utóbbi két részt DVD-n, csak azért, mert nem vagyok oda értük. Szemben a T-ral, amiből elég az 1-2.
A címadáshoz még annyit, hogy az a legjobb törekvés ha az egyszavas vagy rövid című filmeknek a magyar címe is hasonlatos az erdetihez tartalomban és terjedelemben. Mert előfordul, hogy egy filmben utalnak egy másik filmre a címe alapján. Ilyenkor ha az ember legalább a filmcímek alapján jártas valamennyire az angolban, és elgondolkozik rajta, talán kitalálhatja melyik filmre utaltak. Mert a fordító nem feltétlenül tudhatja, hogy játszották-e nálunk az említett filmet és milyen címmel.
És az Indiana Jones-nak is előkészítés alatt a negyedik része...
Valóban, egyrészt szokás mondani, hogy a folytatások (második részek) sosem olyan jók, mint az első - de erre számos cáfolat felhozható. (Vagy mindenképp vitatéma lehet.)
Hanem én úgy látom, hogy miközben vannak kiváló, egységes trilógiák (három film, azaz kétszeri folytatás, amelyek nagyjából-egészéből mind elfogadhatók, sikeresek: Die Hard, Halálos fegyver, Indiana Jones, Star Wars, stb.), addig ha valahol negyedik résznek is nekifutnak, az már szinte száz százalékban kudarc (sajnos, a Halálos fegyver erre jó pédla, ahol az első három epizódot teljesen egy filmként képes vagyok elfogadni és szeretni, aztán az utolsót már csak azért bírom megnézni, mert Jet Li zseniális benne).
Az Alien - hogy hazai témánknál maradjak - annyiban különleges példa, hogy az első kettő rendben van, összetartozik, a harmadik már más kategória, de még valamennyire nézhető (számomra), a negyediket viszont tényleg nem nagyon lehet hova tenni. Holott egy közel olyan erőteljes rendezőegyéniség jegyzi, mint a nyitódarabot (Ridley Scott - Jean-Pierre Jeunet)! És mégis. Illetve: mégse.
TillA, meghökkentő volt a bulge értelmezése ebben az esetben, és érdekes is, köszönöm. A hapták valami német vezényszó alaposan elgyötört maradéka, ez biztos, de azt nem tudom, mi volt az eredeti.
Tippancs, az Alienből is megcsinálták a negyediket, és még azt sem mondhatnám, hogy tudom, miről szólt. Tudtommal a Vissza a jövőbe negyedik részéhez is hozzákezdtek már, ami szerintem nagyon sajnálatos. Ez a sikeres filmek végzete.
Elgondolkodtatóak voltak a példáid, némileg meggyengítették morcos ellenállásomat a sokféle magyar agyalmánnyal szemben. Biztossá vált, hogy nem lehetne rövid szabállyal leírni a címadás helyes szokásait, mert sok dologra kell tekintettel lenni. Meghátrálok, és legközelebb megpróbálom az új vélemények ismeretében kóstolgatni az újabb címeket. Mondjuk, hasonló meditálás azokra is ráférne, akik a címeket adni szokták. Üdv.
