Tavaly augusztusban betonoztuk az udvart és a hidat (kb. 110 m2). A hídon jelentkeztek a képeken látható foltok (5-6 m2 van kb. fél cm mélyen elporladva, a többi helyen csak foltos). Most hogy pár napja nem volt eső és ki tudott "száradni" valamennyire, olyan mintha a foltok vizesek lennének.
Szeretném ha megállna a porladás, hogy ne menjen tönkre teljesen (az udvaron semmi probléma).
Tudna valaki segíteni, hogy mivel és hogyan kéne utókezelni a felületet?
Nem az örökkévalóságnak olcsó garázskaput szeretnék csinálni fa keretre rárakott üregkamrás polikarbonáttal, vagy trapézlememezzel , azaz valami nagyon könnyű borítással. A cél: a jelenleg ajtó nélküli garázsba 1-2 hónapja bejár a környék összes macskája, és odapiszkit, ez ellen kellene valamit tenni. ( Ecet és bors, mint riasztó mellett) A léc keret anyagban vagy gyalult 2,5x5 vagy "egalizált, szinte gyalult minőségű"2,8x4,8 anyagban gondolkodom. Valamelyik léc típus jobb lehet? ( árban kb egyformák) Vagy tudnátok más keret anyagot javasolni? ( max heti 2x mozog az autó)
A kérdés az lenne, hogy van értelme felszedni a deszkákat, nem lehet arra ráverni egyből a szarufákon az ellenlécet?
Ha nincs befove a deszka, akkor nem kell lebontani.
Amikor az acsok bontanak, akkor mindenkeppen szolnak ha be van fove, mert nehol beszakad. Ezert akarja az acs bontani.
Ha nem volt megoldva jol a parazaras belulro, akkor 80%-ek, hogy a deszka meg van fove. Magyaran: nedves lesz telen a belso parakicsapodastol es nem tud kiszaradni, majd nyaron nagyon felmelegiti a napsugarzas.
Ha nincs befove, arra lehet paraatereszto foliat es ellenlecet szerelni, meg egy reteg deszkat/OSB es a zsindelyt, de igy 7 cm megno a teto sikja, amit lefuggozve tobb.
Ha lebontjak a deszkat, akkor is 5cm no a teto. Ezzel szamolni kell, altalaba a csepeges a csatornaba nem passzol, igy azt is cserelni kell.
Elnezest, de valamiert nincs magyar billentyuzetem.
Igen, egy olcso profil es nagyobb legrest biztosit, a trapezlemez szinte teljesen zar, semmifele para nem tud rajta athatolni. Csak a szellozoreseken.
Ezzel nyersz meg 2.5 cm a teto teljes hosszaba, noha nincs csak 5 cm legresed a folia felett, de szamit, mert a huzatatot egy picit felgyorsitja a legresbe.
"Mi le szoktuk deszkazni a szarufakat- gyeren, mert amikor a hoszigetelest beszereled a szarufak koze, megvan a eselye, hogy elzard a legrest, ha tablas gyapottot hasznalsz."
Egy kérdésem lenne ehhez a hozzászóláshoz:
Nekem most olyan a rétegrendem, hogy zsindely, deszka, szarufa, és a szarufa + deszkákra ment belülről u alakban a páraáteresztő. (majd szigetelés, párazáró, gipszkarton)
Ha felújítás (?) lesz, akkor szeretném cserélni a zsindelyt.
Az egyik ács azt mondta, hogy ilyenkor leszedik a deszkát is, és új ellenléceznek + alá páráteresztő fóliát rögzítenek, majd erre jönne az OSB + zsindely.
A kérdés az lenne, hogy van értelme felszedni a deszkákat, nem lehet arra ráverni egyből a szarufákon az ellenlécet?
Így is meglenne a garantált légrés, elég lenne csak a zsindelyt leszedni, és nem kell új párazáró sem. A kérdésem csak az, hogy problémát okozhat-e később bármikor a fent lévő deszkasor.
Az eresznel, utolso tetolec helyett vegyel egy muanyag profilt, ami 2.5 cm magass, oda lehet csavarozni az ellenlecekhez es uregek vannak rajta.
Eresz szellozo elem a neve, ebbol van fesus is, neked fesu neluli kell.
Ilyen.
Akkor a csereplec vastagsagaban is tud szellozni.
Fent a gerinznel is erdemes ezt a profilt szerelni, ott oda kell figyelni, hogy a lezáras biztositsa a legrest.
Mi le szoktuk deszkazni a szarufakat- gyeren, mert amikor a hoszigetelest beszereled a szarufak koze, megvan a eselye, hogy elzard a legrest, ha tablas gyapottot hasznalsz.
Szarufákra rárögzítem bramac léccel a páraáteresztő fóliát, majd ennek a tetejére jönnek a tetőlécek és erre az atikondenzációs filcel ellátott 38-as trapézlemez. A féltető elejét és hátulját madár hálóval látom el.
Melléképületre lemeztetőt szeretnék tenni, olyat amin van atikondenzációs filcbevonat. Kell-e alá pára áteresztő fóliát tenni, ha hőszigetelő is szeretném a tetejét. Egyébként egy féltetőről van szó.
Nálunk ez totál rendben volt kb 95-96-ig, amíg volt külön főiskola és egyetem. Előbbi a kivitelezésre, utóbbi a tervezésre volt kihegyezve (tapasztalat, mindkettőt elvégeztem), de aztán jöttek az összevonások, meg jött M. Bálint, akinél több kárt szerintem kevesen okoztak az oktatási rendszerben és lett bolognai módszer, meg külön bsc és msc képzés, a főiskolai karokon is nyomják a tervezést (ami nem rossz, de ha tervezési jogosultságot is kapnak, akkor nem értem mi értelme egyetemen tanulni, ha meg nem kapnak, akkor miért kell nekik emelt szinten tanulni).
Régen sokkal nehezebb volt tervezői jogosultságot kapni is, ma már ez is más. Van kollégám, aki nyelvvizsga hiányában nem kapta meg anno az oklevelét, tavaly ugye mindenkinek kiosztották, november óta pedig már teljes körű jogosultsága van, pedig egy perc tervezői gyakorlata nincs...
Szóval igen, hígul a rendszer tervezői oldalon is, ami szerintem nagyon nagy baj.
Nálunk külön van kezelve a műépítészet és a műszaki egyetem, a műépítészek alig tanulnak valamennyi statikát, ez a francia iskola, a tiétek a német.
De a műépítész jön a koncepcióval, ő veszi fel a munkát, ő fizeti a szakágiakat.
Csakhogy ez is felhígult, megjelent egy Y generácios társaság, aki a nettről veszi az ihletet, talán nem csiszolta eleget az agyát ahhoz, hogy végigondoljon egy koncepciót és abba beágyazza a funkciókat.
Gyakran parazita elemeket tartalmaznak a terveik és ráerőltetik az elképzelésüket a szakágiakra, azok valahogy megoldják a problémákat, de néha elég nagy marhaság sűl ki belőle.
30 éve is láttam olyan kőműves mestert, aki a kóta vonalakat felcserélte a vasalási létrával, úgy szabta le az anyagot, és szerelte be a vasalást. Még ő volt megsértődve, amikor szóltam. (Vasbeton ellenlemez volt, kb. 1,5 méteres taljvíznyomás ellen.)
Pár éve (2018 lehetett talán) egy kiviteli tervemnél azt mondták, hogy úgy csináljam, hogy pékek és szabók fogják "olvasni" és hogy mindent rakjak fel a tervlapra,mert a műleírásba úgysem fog senki egy betűt sem elolvasni...
volt ilyen régen is, de el tudom képzelni, hogy most gyakoribb.
nekem húzott karú lépcső volt, amit nem volt hajlandó terv szerint kizsaluzni. meg kellett említeni, hogy ha ő nem, akkor muszáj lesz mást keressek, meg el kellett magyarázni kőműves szaknyelven (bazdmeg, bazdmeg). Egy napot duzzogtak, de megcsinálták.
"Úgy általában azért mindenki a megrendelőnek van alárendelve, az adja a megbízást, ő mondja meg a végső szót."
Tegnap délután volt egy rádióműsor ebben a témában. Mindenki arról panaszkodott, hogy a kivitelezők hogy elszemtelenedtek. Az egyik betelefonáló arról panaszkodott, hogy a konyhájában diagonálban lerakva szerette volna. Kivitelező mondta, hogy neki az több munka, jó lesz az símán is és ha ragaszkodik a diagonálhoz akkor álljon a sarokba, nézze onnan. Kérdezte tőle a megbízó, hogy mi lesz ha mégis diagonálba szeretné? Akkor elmegy. Elküldték. Amíg lesz megbízó aki nem hajtja el addig nem fog javulni a helyzet. Jó esetben. Ugyan ez vonatkozik a terv nélküliségre, szerződés nélküliségre és a költségvetés nélküliségre is. A számláról ne is beszéljünk. Ha nincs számla és szerződés akkor a kivitelező azt csinál a megbízóval amit nem szégyell. Megfogni ezek nélkül nem lehet. Ezért gyűlölik a tervezőket.
Ha szerinted a sóder is megfelel a felszivárgás ellen, akkor tényleg úgy érzem, hogy a tervező az asztal mögül az egyik szempontból legeslegszuperebb megoldást választja (kavics), és nem foglalkozik azzal, hogy feleslegesen túltolta, miközben még problémákat is okozott.
Nálam is sódert tömörítettek a garázs alá, senkit nem zavart. Hiszen jön rá a vízszigetelés, az a fő akadálya a víznek.
Egészen pontosan tömörítéstől nem lesz tömörebb. A felszivárgó víz ellen ugyan úgy megteszi a zúzottkő is és az még tömörebb lesz a kiszórt állapotnál ha tömörítik. Egyébként a sóderben se nagyon szivárog föl a víz, azért (is) alkalmazzák fagy ellen is. Valami nedvesség elleni szigetelés mindenképpen ajánlatos, akkor meg inkább sóder vagy zúzottkő mint mosott kavics.
