halló ezek mekkora képek? keresek még a pusztatoronyról is képeket onnan a Tési fennsik mellöl... reszkessetek jön a várhaver 22 két erösséget látott 3 nap alatt
Örvendezzünk, hogy ilyen jól haladnak Esseg-vár megismerésének, kutatásának dolgai! Gondolom a hivatalból kirendelt régész(? tényleg őt a veszprém megyei múzeumok igazgatósága pénzeli?) legalább olyan lelkes, mint Ti. Láttad a tomatas és civertan által is közzétett Cseke-féle rekonstrukciós-kísérletet? Mi a véleményed róla?
A Várhegy bekerített terület, vadaspark? Minket nem állíthat meg holmi kerítés, vadőr sós-söréttel, meg néhány kósza vaddisznó...
Érdemes elkalandozni a dregelypalank.hu-ra! Itt látható - többek között - ez az érdekes rekonstrukciós kísérlet, azonban az újabb feltárások már bizonyították, hogy Houfnagel 1617-es ábrázolása szerint is, nagyméretű, késői lakótorony létesült a várban. Elkészítették e lakótorony helyreállítási terveit. Ezek szerint nem épülne vissza eredeti magasságába, de fedett kilátóként funkcionálna.
Időm, mint a tenger, így olvasgatom a topik régebbi hozzászólásait és ott találtam ezt a szép, aktuális témát, amely még - szűken - időszerű is. Az 1552-es várháborúkról van szó, az olyan katonákról akik megérdemlik, hogy magatartásuk példaértékű legyen és maradjon! Kimagasló haditetteket végrehajtó, vitéz katonák mindenütt nagy becsben állnak - gondoljunk, csak a nemzetiszocialista ideológiától fűtött, kitűnő német katonákra, akiket ma is tisztelettel öveznek és elismerik teljesítményüket. Sajnos az összeszűkült Magyarországon ez is másképp van. Nem is kell az utóbbi nagy háború magyar katonáihoz néznünk, mert őket kollektív bűnösség és a feledés várta, de még az újkor-ideológiáitól mentes török-kori katonákat is a múlt-ködébe száműzték! A topik-lakókon kívül ki emlékezik meg Tercsi Mihályról(Bussa), Szondi Györgyről(Drégely), Árokháti Lőrincről(Szécsény), Nagy Mártonról(Buják)? Szerencsére Drégely vára kezd ismét "kinőni" a sziklabércből és méltó mementója lesz Szondiék helytállásának. A 20. sz. fordulóján a korponai illetőségű, szlovák származású történész, Matunák Mihály kutatott Szondi és a Drégely-vár után. Ekkortájt valóságos Szondi-kultusz éledt, még Szondi-kápolnát is emeltek a vár alatt 1885-ben, azonban ezt az 1960-as években teljesen elpusztították. Az esztergomi hercegprímás fedezte a költségeket, sőt felállítottak a kápolnában 3 m magas Szondi szobrot. Ez vajon hová tűnhetett? Matunák két hétig ásott a várban, tömérdek magyar s török emléket találtak. Ezek is elvesztek azóta? Egyébként a munkálatoknál jeles személy is jelen volt; Sisa Pista, az egykori híres honti betyár. Matunák megállapította, hogy a vártól 1500 m-re, D-i irányba eső Kővágóbércen levő "Török-tábor" lehetett a török állomáshelye, a vártól kb. 300 m-re - pont a kaputoronnyal átellenben - található "Várbérc"-en pedig az ágyúállásokat valószínűsítette. Szondi holttestét is itt tekintette meg Ali, vélhetően itt is temettette el. Matunák fel is jegyezte, egy halmon - a sok erdei fa és bokor között - egyetlen kultúrnövényt figyelt meg, a sokáig élő egres-bokrot. Ez lenne-itt lenne tehát Szondiék sírja? A 3. képet egy barátom találta "kutakodás" közben a piacon. Hátoldalán szereplő felírás szerint 1926-os kép(itt talált Szarvaskőről is képet, de azt már régebben közreadtam)
"A perőcsényi vár mellvédjén lévő vizelvezetővel kapcsolatosan konkrét információt, rajzot jó lenne, ha még tudnál mutatni."
Megkerestem a Börzsönyi hegység várai-ban a perőcsényi Salgó-vár ledöntött, de jó állapotban megmaradt mellvédjéről készült "felmérést". Úgy tűnik Novákiék nem vacakoltak sokat ezzel az árulkodó maradvánnyal. A mellvéd vázlatos rajzán kívül, a belső várban talált szárkőről közölnek még ábrázolást. Szűkszavúak, nem vonnak le következtetéseket, csak a lényegre koncentrálnak; "... az alsó vár DNy-i oldalán kívül, a lejtőn is hever egy több méteres, legurult faltömb, a várfal tetején levő mellvéddel és egy(!)/szerintem kettő/ esővízlevezető nyílással. A fal vastagásga 1,00 m, a mellvéd szélessége 0,87 m és magassága 1,00 m.".
Nem mellesleg; hogyan haladtok az esseg-vári kubikolással? látszanak már a másik torony falai? egyáltalán, most a két tornyot összekötő fal milyen magasan áll; az alapszikláig tisztítjátok meg a törmeléktől? maradt a falnak és a másik toronynak ép falsíkja, esetleg előkerült faragott kő a törmelékből, ha igen, ezeket dokumentáljátok? A másik bándi várhoz, a Várhegyen lévőhöz, még nem másztatok fel? Gondolom az összes topik-lakót érdekelné ez a kevésbé ismert maradvány...Előre is köszi az infot!
Igazán érdekes a Nagyonnal közös somlóvári kápolna-fejtegetésetek! Szóval nagyjából a képen is bejelölt részek valamelyikén létesülhetett a Bakócz-kápolna? Sajnos, ha a csigalépcsős feljáró és a konyha közötti részen volt a kápolna, akkor az itteni épületszárny nagyfokú pusztulása miatt már csak régészeti feltárás hozhatja felszínre az itt alkalmazott kőfaragványok egyes darabjait. De, ha azt vesszük, hogy a szép, gót ívű bejáratokkal rendelkező nyílt csarnok emeleti részén állt a kápolna, akkor egy - jövőbeni - falkutatás erre fényt deríthet majd...
Igazán nem akarlak elkeseríteni és eltéríteni a tömegközlekedéstől, de a szlovák részen már megtörtént a járatok ritkítása, egyes vasútvonalak forgalmának megszüntetése, nálunk ezt a "költségkímélő" eljárást csak az év végétől tervezik. Branyiszko és ndsmondeo igazán jó tippeket adott, mégis a körülményessé vált tömegközlekedés miatt - ha csak egy napra terveztek - különösen meg kell tervezni az oda-visszautat. Mi a múlt hétvégén, két napra szerettünk volna Nyitrára és Gimesre kijutni, azonban akárhogy is tervezgettük, még ha Nyitrán nem is időzünk és azonnal indulunk Gimesre, akkor is csak du. 1, fél 2 körül értünk volna oda! Másnap pedig már du. 4 után el kellett volna indulni Nyitráról, hogy Pestre érjünk...
Korpona-Bozók-Csábrág várai - ha lenne megfelelő tömegközlekedés - 1 napos túra során bejárhatók lennének - de így csak autóval érdemes. Lévára viszont van közvetlen buszjárat a Népligettől, innen pedig hátha belefér még Garamszentbenedek is. Érdemes megnézni az ideiglenes határátkelőhelyeket is (HEV a 9133-on foglalkozik vele), mert Ceredtől viszonylag könnyen megközelíthető a sőregi Dánoskő-vára(szikla), és Ajnácskő is. A nógrádi Kékkő sincs messze, lehet, hogy Balassagyarmatról jár oda busz. De szerintem inkább autós túrát vállaljatok...
Igen, tehát pont a lényeg maradt le: Budapestről indulnék. A szempont az lenne, hogy a vár/várrom gyalog is viszonylag könnyen megközelíthető úticél legyen, mivel az útitársaim nem kimondottan túrázós alkatok (még ha én szívesen bevállalnám is a 20-25 km-es gyaloglást).
Szép estét! Nem tudom, mit jelent a használható jelző, nekem van egy-két képem, tavaly nyáron készültek, az idén le volt zárva felújítás miatt, amikor arra jártunk.
Az előttem szóló rátapintott a lényegre, információ gazdagabb kérdésre lehet csak használható választ adni.
De ha már eljutsz Zólyomig (ahol én csak egy várat néztem meg ;-( ), akkor visszafelé felfűzheted Végles, Divény (ne hagyd ki és jobbra kerülve a várhegyet a templom mellett vezet fel az ösvény), aztán Fülek vára legyen a következő, a határt átlépve Somoskő vára vár rád. Megint átlépve a határt a várhegy Szlovák oldalának alsó régióit is nézd meg. Ha nem voltál még itt, akkor kezd innét. Kocsi esetén tudok szálláscimet Cereden, ahonnét kocsival könnyen lehet egy napos vágtákat erre a vidékre tenni, még Selmecbányát is ehhez a vonzáskörzethez gondolom. Ami nagyon szép télen- nyáron (esőben is elviselhető ;-) ).
De indulhatsz Léva felé is, de itthon is van mit látni bőven ;-) Azt hittem már sokfelé eljutottam, erre az egyik balatoni prospektusban megpillantottam a martonvásári kastélyt, ami nagyon impozáns. Üdv ND
"Tudtok ajánlani a felvidéken egy napos kirándulás keretében, busszal vagy vonattal is megközelíthető várat, várromot?"
Honnan indulsz? (szerintem Bp-ről, mert Ők tekintik magukat az origónak) Milyen vár érdekel leginkább? Városi, erdők mélyi, minél inkább ép, romos, síkvidéki, dombvidéki, hegyividéki? Tudsz-e 25 km-t gyalogolni egy várért?
A Felvidéki 100-150 (mit nevezünk várnak) vár kb 30%-a elérhető tömegközlekedéssel egy nap alatt (honnan?). Ha pontosítasz, ajánlok Neked tökös vártúrát.
Ránéztem az égből a várra, hogy ellenőrizzem a tájolását a harmadik képnek, amit alapul vettem a vizsgálathoz. Nagyjából jó, de gondolom a rajz készítője nem számított arra, hogy milyen perdöntő lehet, ha a vonalzója pár fokot téved ;-)
Egy kis pontosításom lenne a képek alapján. Abból indultam ki, hogy az alsó kép tájolása helyes, ehhez készítettem egy beforgatott ábrát és az égtájakat kiemeltem. A többi kép tájolása ebből kiindulva valahogy necces.
Az első képen, a Duna tv-sen É-NY-i irányból nézzünk a vár felé. Így a keleti feltételezett kápolna hely nem látható, csak az épület tömbje. A kép tájolásának értelmezését elősegíti a különálló keleti őrtorony alaprajza és távlati képe.
A másik kép, amire Keleti nézet van ráírva (1808) az is inkább D-K irányú nézet. A nyilad vége a 24-es helyiségre mutat, ami a Keleti oldal északi végét jelenti. Részemről a keleti oldal déli végére tenném a voksomat, de ott sem a sarok teremre, mert az hadászatilag értékesebb, inkább a csigalépcsős környékére.
Hát mire visszajössz, addigra én megyek el ;-) Igaz most melegvizes pancsi lesz, de majd utána ezt a rejtélyt is megoldjuk ;-)
Azt, hogy a Balatonnál-Balatonban mulattad az idődet, szerintem minden Topiklakó sárga irigységgel olvasta, így hát a távolmaradásodat kellő nyomatékkal {kánikula!!!} indokoltad meg! :-)
Szépen levezetted a somlóvári kápolna esetleges helyszínét a K-i oldal felé. Egyetértek veled, a felsővárnak ez az a része, ahol nyugodtabban lehetett ájtatoskodni, mint a zajosabb alsóvárban az őrség és szolgaszemélyzet mindennapos lármái mellett. Leírásodból látom, hogy te sem csak holt köveket látsz a várromokban, hanem évszázadokkal ezelőtt élt hús-vér gyarló emberek lakóhelyét, ahol kín és gyönyör született anno... hmm. ezt de jól írtam! :-)
Néhány kiegészítés:
-- A középkorban a templomok szentélyeit kivétel nélkül a K-i irány felé építették meg... ezt mondjuk érdekes párhuzamba állítani a muzulmánok K-i irányú {Mekka felé} való imádkozásával... valószínűleg egy ősi, a felkelő Nap K-i irányú tiszteletével függhet össze... {?}
Az alábbiakban közlöm az általam ismert legrészletesebb somlói váralaprajzot, azzal a megjegyzéssel, hogy amíg a felsővárban nem kutattak v. nincs egy középkori inventárium {várleltár} addig még sok a nyitott kérdés az egyes helyiségek megítélésében... mondjuk, akkor a várkonyha kipipálva! :-)
Az alaprajz K-i részén kisebb-nagyobb szobák sorakoznak, szerintem inkább az emeleti részen lehetett az a bizonyos ékszerdoboz kápolnaahogy én Bakócz érsek fényűzését ismerem, grandiózusan szép lehetett!!!
De semmiképpen sem egy tradicionális várkápolnában kell gondolkodni, mert Bakócz érsek a XVI. század elején az egész felsővárat jelentős mértékben átalakította az akkoriban elterjedt reneszánsz stílus formajegyei szerint! Tehát a kápolna ablakai is szögletesek és nem a korábbi gótikus stílusra jellemző csúcsívesek lehettek.
Sajnos itt vége szakad a következtetéseimnek, mert a felsőbb emeletből elég kevés részlet maradt fenn, így csak reménykedni lehet, hogy a feltárások valamilyen egyházi jellegű tárgyat is a napvilágra hozhatnak, amivel közelebb juthatunk az igazsághoz!
Sziasztok! Jó volt az idő a Balcsin, így maradtam még pár napot. Nem a somlói konyha témát szeretném felmelegíteni. Annak megerősítéséhez kaptam tőletek még pár támpontot. Gondolok itt a falba található fatámasztékokra, lásd füstölő és moslékkiöntő kő ;-) Ami nagyon fontos támpont. Anno a lustaság nagy erény volt, így rövid úton távolították el, ami nem volt hasznosítható ;-) Ez az eltávolítás fontos volt egy előkelőség várában, mert még sem járta, hogy a vendégek a konyhai moslékos vödröt kerülgessék az udvaron.
Általában hadászatilag közelítem meg a kérdéseket, mert a várat e célból építették. Óvatosan merek írni, mert hátha túl komolyan vesztek egy amatőrt ;-) De a sokszögű torony (tán 9?, de lehet, hogy nem is annyi) vallási felhasználása ellen szól még az is, hogy abban az időben, sok babona kötődőtt a számisztikához. Ilyen magas labdát nem szoktak feladni ;-)
Amiért billentyűre kaptam, az a kápolna, ha már a tornyot konyhaként definiáltuk ;-) Egy magas beosztású egyházi személyiség kicsi kápolnáját, biztosan egy nyugis, keleti oldalra építettem volna. Miért? Hát az ájtatosságot nagyban emeli a fény játékának kihasználása, ehhez a hajnali órákat veszem alapul (ami más volt a parasztnak és más volt az érseknek ;-) ).
A nyugalmat nem a várkapu felöli oldalon keresném, ahol láncok, kapuk, szekerek zörögnek, vagy igás állatok zajonganak. Persze fontos, hogy a belső várból fedett, közvetlen megközelítése legyen, mert azt gondolom, hogy az érsek ezt később építette, mint az erődítményt emelték. A másik fontos gondolat, hogy egy kis ékszer doboz kápolnában gondolkoznék, amit gazdagon lehet díszíteni, de még nem megterhelő anyagilag. Persze kerülném a bűzös moslékkiöntő, illetve a vár trágyadombjának gőzölgő, bűzölgő illatfelhőjét is :-)
Szóval a keleti oldal jöhet szóba, mint az oltár fekvése. Aztán megnézném a környező falvak templomát, hogy milyen látképet mutat a vár, illetve a feltételezett kápolna behatárolható, látható-e. Ez fontos szempont, hogy a felsőbbséget ezzel is hirdesse, erősítse. Sőt még a várút feljárójánál lévő kápolnát is megnézném, fekvésileg. Természetesen, mindez csak szerintem kategória ;-)
Bocsi a hosszú locsogásért, nézzétek be a pár nap net elvonásom tünetének ;-) Üdv ND
Én is emlékszem! Az orkánerejű szélre, ami az orromig lenyomta a sátor ponyváját, a több napos, hol kicsit, hol nagyon szakadó esőt, de mivel fújt is, azért mindig megszáradt rajtunk a ruha... :-)
Ez a szitu egyébként a Kis Kárpátokbeli Fehérkő várromjánál esett meg velünk, ami a völgybeli Szentgyörgy városa felett romladozik.
Ez a torony megmozgatta a fantáziámat. Emlékszem egy ilyen romlott toronyra, aminek tövében zuhogó esőben, orkánszerű szélben mégis sikerült a sóletkonzervet megmelegíteni.
Ha nem is az esetleg, akkor is ez a szitu van előttem.
Ránéztem az égből a várra, hogy ellenőrizzem a tájolását a harmadik képnek, amit alapul vettem a vizsgálathoz. Nagyjából jó, de gondolom a rajz készítője nem számított arra, hogy milyen perdöntő lehet, ha a vonalzója pár fokot téved ;-)
