Ami Zrínyi Miklóst illeti: valamikor gyerekkoromban olvastam bizonyos Hunyadi József írótól A kék hegyek kapitánya című könyvet. Mai szemmel a stílusa kicsit érdekes, ám arra emlékszem, hogy elég részletesen írt Nikoláról (így nevezi Zrínyit, jogosan nyilván, hiszen ,mint mindannyian tudjuk horvát volt ) és meglehetős részletességgel - naturalista jelenetek is vannak benne - ábrázolja az ostromot. Nincs meg a könyv, azóta nem olvastam.
Egy párbeszéd nagyon megmaradt bennem: Nikola (vagy Nikolica?) kérdezi Nádasdy Tamást. - Tamás! Miért nem vagyok én magyar? Nádasdy feleli: - Nikola, hát ezt is horvátul kérdezted!
Bár szerintem ez költött párbeszéd és természetesen nincs jelentősége, hiszen akkor a nyelv nem számított, és maga Zrínyi méltán foglal helyet mind a magyar, mind a horvát pantheonban.
Ellenben a Kőszeg ostromáról szóló Az égig érő vár című könyv megvan tőle, még anno megvettem ( Sőt bizonyos Jetting Károly pozsonyi világutazóról, sőt robinzonról szól Hét tenger vándora is , de abban egy fia szó nincs várakról )
"De másik hősünk, Zrínyi Miklós Szigetváron többet érdemelne!!!"
A törökök odafigyelnek a múltjuk megőrzésére, hiszen a számukra már távoli Magyarországon is létesítenek emlékművet világhódító szultánjuknak, addig egy ilyen tehetséges hadvezért, mint Zrínyi - akit a kortárs oszmán-török is elismert -, eltévelyedett utódai alig-alig emlegetnek. Talán már Mikszáth korában is így lehetett, nemhiába szerepeltette Új-Zrínyiászában éppen a szigetvári hőst és csapatát... Végre itt lenne az ideje, hogy a horvátok-magyarok e közös történelmi alakjukat az őt megillető tisztelettel kezelnék, s ugyanakkor közös erőfeszítéseket tennének a Zrínyi-emlékek megmentéséért(pl.Szigetvár-Zrin vára)
Valóban Ali Portug, egy portugál származású, hadifogolyként gályarabságra ítélt férfiról volt szó, aki -- ha jól tudom -- Rodosz ostrománál -- szerkesztett olyan hadigépezetet, ami jelentős segítséget jelentett a töröknek a gyözelem elérésére.
1566-ban, már mint Nikodémia szandzsákbégje irányította a szultáni sereg tüzérségét és egyéb műszaki alakulatait, az Óváros ostroma közben lőtték le a szigeti vitézek.
"Balassi Bálint nevét régebben Balassa Bálintnak mondták; voltak, akik úgy vélték hogy tulajdonképpen Balázsinak kell kimondani ezt a régi családnevet; ő maga különbözőképpen írta saját nevét; a híres família különböző tagjait is hol Balassiként, hol Balassaként említik a kortársak is, az utókor is. Lehetséges, hogy a kiejtés az idők folyamán módosult, de a család mindig ugyanaz volt: erőszakos önző, köpönyegforgató nagyurak egymásra következő nemzedékei. Okosak voltak, szerették a műveltséget, életüket kockáztatták a harácsolásért, várakat. birtokokat, asszonyokat gyűjtöttek, cseréltek, raboltak. Sajátos keveréke volt ez a család a középkori rablólovagnak és a reneszánsz kalandornak"
"Balassi kimeríthetetlen téma, regényeket, drámákat, lélektani és kortörténeti tanulmányokat igényel élete. Egyszerre vonzó és riasztó egyénisége és halhatatlan költészete méltóan izgalmas kezdet az ezerszínű újkori magyar költészet történetéhez." http://www.literatura.hu/irok/renesz/balassi.htm
És ne felejtsük, várak is köthetőek személyéhez; Zólyom, Kékkő, Divény, Salgó, Somoskő, Sárospatak, Esztergom, Eger és lehetne folytatni a sort
...az 1566-os nagy ostromról, amikor török, az általa "vakondtúrásnak" titulált Szigetváron "fennakadt"...
Nos szívből örülök, hogy a török által juhakol {Eger} mellett végre a
vakondtúrás {Szigetvár} ostromáról is szót ejthetünk -- ejthetek!
A részletekről köteteket írtak régi és újabb történetíróink, így csak tőmondatokban:
Szigetvár a mocsaras Almás-patak védte, aminek gátját az négyes tagolású Újváros-Óváros-Külsővár-Belsővár védelmezte. Ezeket csak egymás után lehetett megostromolni és elfoglalni, Zrínyi ezért igyekezett minél nagyobb véráldozatra kényszeríteni a szultáni sereget, ami végeredményben sikerült is. Természetesen az akkori időkben a "sok lúd disznót győz" elve érvényesült, vagyis felmentő sereg híján -- ami Győr mellett állomásozott -- Zrínyi és vitézeinek sorsa előre megpecsételődött! :-(((
Még mindig a legjobb könyvet róla a Zrínyi vársorozatban megjelentet tartom:
Illő már, hogy fényképeket is közreadjak a hétvégi kirándulásról, így kezdem is Szigetvárral. Kissé csalódást jelentett, nem is a török és főleg a császári megszállás alatt épült téglafalaival, mert azok egyszerű és mégis hatalmas monumentalítással idézték fel a számomra a véres ostromok színterét. Inkább a jelenleg elhanyagolt lezárt és megközelíthetetlen bástyák üressége, a félig helyreállított {átépítés alatt lévő?} Kazamatával, amit csak kis mértékben ellensúlyozott a belső grófi palota + török dzsámi szépsége.
Mindez szöges ellentétben áll az egri vár Dobó-kultuszával, bár ott már lassan giccsbe fordul a "várbazár" látványa!
De másik hősünk, Zrínyi Miklós Szigetváron többet érdemelne!!!
+ adalékok: Balassi Bálint ősei a nagy zólyomi erdősispánság vezetői voltak, Engel Pál történész könyveiben ezért nemes egyszerűségel csak "Zólyomi" nemzetség néven szerepeltek. A XIV. században egyik águk időben Anjou Károly király pártjára állt {Doncs-ág} így ők felemelkedtek a tisztségviselők szamárlétráján, míg a többiek birtokukat vesztették {és örülhettek, hogy nem a fejüket!}
A XV. században aztán szépen gyarapodott a nemesi família, közülük az
1364 -- 1388 közötti oklevelekben szereplő Balázs nevű előkelő tekinthető a család továbbvivőjének.
Az ő fiai {mert ugye a középkorban csak a fiú számított -- bocsánat hölgyeim!}
voltak a Balázs-fiak v. Balázsfik ebből alakult ki aztán szép lassan a magyar nyelvben a Balassa név.
További részletekért lásd Engel Pál: Világi archontológiája című könyvét v. a CD-t!
De hogy ne unja meg senki a monológomat, mellékelem Balassi Bálint verseskötetének borítóját, amin a főnemesi család címere {bivalyfej} és a reneszánsz költő saját kezűleg festett latin nyelvű aláírása szerepel:
Valentinus Balassy de Gyarmath DBG.
Míg a jelmondata magyarul:
"Éltünket, mellyel adósai vagyunk a sorsnak, fordítsuk a haza üdvére"
Ui: kedvenc gyermekkori filmem jut eszembe Benyovszky Móricról, hát Balassi Bálint élete is megérne egy teleregényt!!!
Csodaszép helyeken jártál, örülök, hogy legalább így "virtuálisan" veled tarthattam... kösz szépen a fotókat, tartsa meg a Hadak Ura jó szokásodat! :-)
Ej, nem tudok itt lenni egy-két napig és már örömmel kell megállapítanom, hogy oldalakat kell olvasni a régebbi és új Topiklakók kirándulásairól! :-)))
Természetesen jöjjön az új várbarátok tiszteletére a tüzijáték!!!
Erdélyben voltunk 10 napot nyaralni, voltunk néhány várban is. Lehet, hogy csalódást okozok, de egy kivételével csak a városi, könnyen megközelíthető várakba mentünk be (fel). Az alábbi 2 képen a szászkézdi Menedékvár látható, na, oda pont nem mentünk fel, a képek a kocsiból készültek.
"A Szulejmán szultán által vezetett 50 000 főnyi török had 17 faltörő és 280 kisebb kaliberű ágyúval 1566. augusztus 1-jén érkezett a vár alá. A védősereg 2300 főből állt, s 56 különböző űrméretű ágyúval rendelkezett. A védősereg 2300 főből állt, s 56 különböző űrméretű ágyúval rendelkezett. ...Ali Portuk, a kor egyik legkiválóbb tüzérparancsnoka, kelet felől és az újvárosból egyszerre vette tűz alá az óvárost. ... bár Portuk elesett, sikerült rést lőniük a délnyugati bástyába."
Ha nehezen is - legalábbis én nehezen -, de megtaláltuk emberünket. Nekem itthon nincs is részletes leírás az egyébként rendkívül véres és brutális ostromról, ezt az idézetet is innen puskáztam:http://www.bethlenhagyomanyorseg.hu/index.php?action=menu5&sapdir=4
Istenigazából Balassa a család neve, de mindenütt - általában - Balassiként szerepel. Legalábbis így tudom, de itt azt is meg kell említeni, hogy a rokon, elhíresült köpönyegforgató Menyhárt vezetéknevét még a 16. sz-ban Balassinak írják, szóval... A főispán levelén nem kell csodálkozni, már csak azért sem, mert a Balassiak mindig ilyen heves vérmérsékletű ombrék voltak, Bálint pedig kicsapongó életet élt, ennek minden velejárójával. Hogy egy "klasszikust" idézzek: "pénz-drogok-fegyverek, na meg a bulák". Tudott élni!
" Ki volt az az "idegenlégiós" aki gályarabból egészen a török tüzérség legfőbb vezetőjévé rukkolt elő? Szigetvár 1566-os ostrománál tervezett egy hatalmas ostromszerkezetet, melynek tetejéről ágyúk tucatjai ontották a halált..."
Nincs elfelejtve a feladvány, de úgy látom nem csak nekem okoz fejtörést... Na meg rá kellett jönnöm, végülis alig tudok valamit az 1566-os nagy ostromról, amikor török, az általa "vakondtúrásnak" titulált Szigetváron "fennakadt", pedig Bécs még igencsak odébb van innen...
De ki lehet ez az ügyes karrierista gyaur? Lehet, hogy kifogsz rajtunk-rajtam Nagyon?
Egy kis adalék Zólyom várához, pontosabban Balassi Bálint-hoz :-))
KÉRDÉS?? I-vel vagy Y-al kell írni a nevét???????
Az Emléktábla a vár falán !
A Selmecbányai Bírónak és Tanácsnak
1583. május 21. Zólyom
Nemes, komoly, nevezetes és bölcs, a nekem különösen kedves uraknak készséges szolgálatom ajánlásával.
Uraságotok elől nem hallgathatom el, semmi kétség, jól bebizonyosodott, hogyan viselkedik itt Balassy Bálint nemcsak a szolgái, de ő maga személyében is olyan szégyen-gyalázatosan, hogy a nagy mindenható Isten előtt is bűn és ezen a világon is bőséges szégyen és gyalázat, amit művelnek. Az említett Balassy úr tegnap szabad úton egy tisztességes asszonyt [Sommer Jánosnét], uraságtok lakótársát Selmecbányáról a mezőn összevissza hajszolt, fejkötőjét a fejéről leszakította, alsóneműre vetkőztette, és nagy erőszakkal gyalázatos szándékát akarta végrehajtani. Azonban a jó asszony megőrizte becsületét, és még kellő időben hangosan kiabált segítségért, és így becsületét előle nagy nehezen megmentette. Ő aztán rögtön szolgájával együtt hozzám jön, panaszkodik és feljelentést tesz. Ugyanebben az időben nálam volt a kerületi kapitány úrnak egy nem zsoldos szolgája, Sibricki Gáspár nevű, és sok becsületes ember, akik szintén panaszt emelnek ellene. Mindennek tetejébe ma reggel hozzám jön ide a bíró és tanácsos úr, ő is panaszt emel a dolgok ellen nálam, hogy nem lehetnek tőle és szolgálóitól biztonságban; se a városba, se a mezőre nem merik kiereszteni asszonyaikat és gyermekeiket, amit igazán nem lehet tűrni. Remélem, uraságaitok bizonyára fog ez ellen tenni tudni, és nem fogja tűrni ebben a hét szabad tiszteletre méltó bányavárosban az ilyen nyilvános zsarnokságot, ami igazán szánalmas dolog, mert ő semmi módon nem akarja magát nekem alávetni, hanem egyik csínyt a másik után követi el. Uraságaitok Őfelségét [II. Rudolfot] alázattal meg fogják tudni ebben az ügyben keresni. Ezt én uraságaitoknak mind szabad kedves uraimnak szükségből tudtára akartam adni, amit hivatalomnál fogva is köteles vagyok megtenni. Uraságodnak mindenben szolgálok, amennyiben az Isten parancsának megfelel.
Köszi a korrekt podolini kalauzolást! Végre a falazott, erődített városokkal is foglalkozunk! Régebben Esztergom városfalairól beszámolt Mátyás király, szó esett Vác és Pápa ma is látható falmaradványairól is, és ha Nagyon Várbarát összekanalazza magát, még pécsi ismertetőt is olvashatunk! Kell ennél több? (... legfeljebb egy kis erdélyországi várismertetés...)
Beugrottam a weboldalatokra és igazán kellemesen meglepődtem az ott találtakon, épp ezért aztán nem lehet csodálkozni, hogy automatikusan rágyújtottam a "lesz, lesz, lesz, csakazértis lesz..." kezdetű és közkedvelt rigmusra. Engedelmeddel minden topik-lakónak ajánlom: http://w3.externet.hu/~muszka1091/
Fricsen hotel és étterem működik a várkastélyban? Még ez is jó szerepnek számít egy műemlék esetében, bár a legjobb, ha kultúrális/múzeumi funkciója van. Ezért, ha mi gyarló érdeklődők nem is jutunk be a hotelszobákba - hajrá vadkemping, frottírtörölköző, napszemcsi, csalán meg serital -, de amíg van hotel, addig (viszonylag) jó karban van/lesz a várkastély is. Szerintem de.
Reventlow és Lothiriel beszámolt a leleményes helyiek "gyűjtőmunkájáról". Hát igen, ezen nincs mit csodálkozni, de ez a módi nemcsak ungarise unikum. Fritz-földön ugyanúgy lába kél az építőanyagnak, szerszámnak, ha nem vigyáznak rá. Ez már a hanyag siroki önkormányzat sara. Miért nem lehetett a "vár-vigyázásba" bevonni a helyi polgárőrséget? Meg lett csinálva a felvezető út, a várkapuig lehet menni személyautóval. Ha rendesen járőröznek a polgárőrök ilyen nem történhetett volna meg... biztos belevaló honvédek lehettek anno. A "megélhetési lopás" meg korunk divatja...
Mükéné és Spárta öröke mellett ilyen fantasztikus várakat-erődőket is látni? A fotók nagyon élethűek, szinte érezni a mediterrán forróságot belőlük! Larissa vára nagyban hasonlónak tűnik a keresztes várakhoz, az erődök pedig határozottan ismerős formájúak(magyar példák), biztosan török építkezés nyomait őrzik. Azért megúsztad napszúrás nélkül?
A Fricsi kastélynak csak az előterébe merészkedtem, mivel az éterem is egyben; elég hangulatosan volt berendezve - kis szalon 20. sz. eleji bútorokkal, tálalószekrény, csak semmi modsern csicsa, passzolt a helyhez. Az emeletre nem mentünk fel - asszem hotel is egyben, de nem vagyoik biztos benne. Sajnos a kastély hátulja már erősen lepusztulófélben volt, csak a homlokzatát újították fel ilyen szépen.
Ha érdekel valakit, van még néhány közeli kép erről, csak elő kell keresnem.
Igen, valóban a Füzéri vár. Sajnos mi meg zárás uán értünk oda, így be kellett érnünk azzal, h. körbesétáljuk. Elég izgalmas volt helyenként, a kilátás meg gyönyörű.
Sziasztok.itt a fórumok között bandukolva "műszaki"oldalak között bandukolva megakadt a szemem a várak-várromok fórumánál. beleolvastam. hát, szívemet újra elöntötte a melegség,arra az időre gondolva,mikor szüleim először vittek egy "igazi" várba ;sümegre. ez az első emlék még mindig elkísér, valahányszor egy várromot meglátok.(mégha ezek az emlékek, egy kicsit a háttérbe szorultak is ebben a rohanó világban.) utoljára a rezi-várban jártam, idén májusban. igaz, nem direkt azzal a céllal, hogy a várat megnézzem.( cb,pmr találkozó) de mikor felértem, rögtön beugrottak a régi emlékek. gyorsan "felderítettem" a romokat.(még nem jártam ott) talán lassan felújítják. hát, most csak ennyit. azthiszem folyamatossan látogatom majd ezt a fórumot. ha tudok egy kis plusz szabadidőt felszabadítani, valószínü elkezdem járni a várakat ( mostmár a gyerekeimmel együtt) minden jót.
Podolin város a Poprád folyó völgyében fekszik, a Szepesi-Magura, Liptó-Szepesi-medence és Lőcsei-hegység háromszögében. Okiratban először 1235-ben említik. 1412-ben Zsigmond király királyi várossá emelte, majd rögtön lengyel zálogba adta. A város falakkal volt körbevéve, a városfalakon belül volt egy – ma már nem létező – gótikus vár is. Miután 1772-ben a lengyel zálogból visszakerült a Magyar Királyságba, lassan elvidékiesedett.
Néhány apróság:
A városfal a Főtér K-i részén látható feltűnően ujszerű állapotban.
A Podolini kísértet házát megtaláltuk a homlokzata szépen rendben van.
Krúdy Gyula házát nem találtuk meg de valahol ott van a Főtér közelében egy Emléktábla is van rajta állítólag.
A téren van egy kellemes kis minikocsma , csinos pultos hölgy udvarias kiszolgálás, nem véletlen állítólag az Ő anyukája az egyetlen magyar a városban, övék a kis 'kocsma' A néni nagyon kedvesen beszélt velünk, örült a magyar szónak .
A város lakosságának nagy része roma.
A Tér végén lévő kéttornyú templom a piarista gimnáziumhoz tartozik ahol Krúdy is tanult , ennek udvarában van a várfal egyik része , a szomszédos főut másik oldalán van a folytatás a bástyákkal, de bemenni nem tudtunk.
Felhívom figyelmeteket az ablakokra a tornyon korszerű műanyag nyolászárók !
A várfal kívül vakolt a templom előtt, a kapu ebben a falban van , a másik kép a belső oldalán készült a bal szélén a kapu nyílás látható a torony csak befelé van meg.
Nemrég fedeztem fel én is ezt a topikot, szeretem a várakat, kirándulásaink során mindig útbaejtünk várat, kastélyt, várromot, ami adódik az útiránynak megfelelően. Tavaly nyáron voltunk a Felvidéken, a honlapunkon részletesen megtalálható az útvonal és a megtekintett nevezetességekről sok kép. Egy kis válogatás a sok érdekesség közül: Krasznahorka, Szepes vára, Nagykövesd, Árva
