A korábban általad hivatkozott Kienzle felesütős egyébként fényévekkel képvisel magasabb minőségi kategóriát (minden túlzás nélkül kb: a Velorex vs. Rolls Royce távolságban vannak egymástól!!) - úgy, hogy az a Kienzle is minden, csak nem "top-kategória"...
Favázas schwarczwaldi óra. Korban azért bőven lehet jóval fiatalabb is.
A személyes véleményem ezekről az órákról egyébként kifejezetten lesújtó. Van vagy három, de én hagyatékból lomiztam őket, és még arra sem volt eddig lelkierőm, hogy gatyába rázzam őket... És másoknak már rendbe tettem eddig másik hármat, míg eldöntöttem: többhez nem nyúlok...
Ezek nagyon olcsó "parasztórának" készültek anno, a legolcsóbb anyagok felhasználásával, a lehető legkevesebb fém alkalmazásával. A tengelyek olcsó vashuzalból készültek, a csapágyak a favázba ütött kis rézcsövek, a kerékrendszer zöme pálcás, a többi öntött-préselt fogaskerék. A kivitel szörnyű, az élettartamuk ezeknek 5-10 év volt - eleve erre voltak kitalálva.
Rendbe lehet őket hozni - iszonyat sok munkával, és utána megint mennek 3-4 évig, és lehet kezdeni elölről... Ennek ellenére a korabeli kakukkosok szép állapotban kifejezetten komoly árverési értékeket tudnak elérni (mint minden, ami régi és érdekes...) - csak éppen nem szabad elfelejteni a velük kapcsolatos ökölszabályt: használni, járatni azt nem szabad őket, fali-díszek, gyűjteményi órák...
Ha kimondottan megtetszett, és alaposabban utána járva az autentikussága, kora, állapota rendben van - akkor még csak nem is olyan sok érte a kért összeg - de ha azzal a hátsószándékkal vennéd meg, hogy akkor van egy faliórád, amit használni is akarsz - nos, akkor inkább ne tedd... Ez erre ALKALMATLAN. Még az olcsó (de legalább tiszta fém mechanikás) orosz Majak kakukkosok is sokkal magasabb minőségi színvonalat képviselnek, ezek az órák tényleg pontosan olyanok, mint ha egy lelkes amatőr egy szerény otthoni felszereléssel barkácsolta volna őket.
Ezt a Lorenz Furtwangler & Son (LFS) faliórát kínálják megvételre. Eladó állítása szerint 1840-es gyártás,mindene eredeti és működik. Tisztítása szükséges.
A szerkezet ebben az órában számomra meglepő.
A hozzáértő szemek, Önök szerint is jó vétel lehet 60 ezer jó magyar forintért?
Kienzle. A sorozatszám nem sokat mond (eléggé össze-vissza sorszámoztak a cégnél, nyilvántartás meg nincs), az egész szerkezetet-órát kellene látni, abból a kora általában elég jól megítélhető.
Ha másképp nem tudsz hozzájutni az alkatrészhez,akkor először telefonon érdeklődj az Óraalkatrész
Kereskedés-nél. Bp.VII. Csengery u 23. Tel: 061322-2279 H-P 07:00-15:00-ig vannak nyitva.Nagyon segítőkészek! Ha nincs,és megtudják rendelni akkor megrendelik. Tapasztalatból mondom!
Üdv. Keresek Mauthe 1002 szerkezetet bontásra, vagy alkatrészt hozzá. Az első képen pirossal bekarikázott másodperc tengelyt meghajtó fogaskerékre lenne szükségem, illetve egy másodperc tengelyre. Köszönöm.
Tanácsot szeretnék kérni. Van egy régi Junghans feles ütős kandalló órám amiben elszakadt az egyik rugó. Segítséget kérnék hol tudnék beszerezni hozzá rugót.Méretek: szélesség:17mm, vastagság:0,45mm, hossza :kb 150cm.
Van több recept, de nem sok értelme van egyiknek sem - mivel nem beszerezhető (tiszta) összetevőkről szól.
Jól bevált módszer, hogy veszel kenőszappant, és egy nagy edénybe belapátolsz belőle rendesen, majd felöntöd desztillált, de ha nem, akkor elég sokáig állni hagyott, kilágyult vízzel (az is jó, ha felforralsz egy nagy fazék vizet, és hagyod kihűlni, esetleg amikor még meleg, a kenőszappant bele is rakhatod).
Aztán hagyod állni két napig, néha kicsit megkavargatva - ha annyi kenőszappant tettél bele, hogy marad még az alján - akkor telített szappanoldat lesz a vízből - ez már teljesen jó, leöntheted róla. Ehhez öntsél háztartási szalmiákszeszt (az a baj, hogy többféle töménységben kapható...) annyit, hogy kimondottan erős, szúrós, kellemetlen szaga legyen már az oldatnak, de még "ne verjen le a lábadról". Amúgy egy 5 literes edénybe pár deci szalmiákszesz kell ehhez.
Ez már megfelelő lesz, szépen tisztítja a rezet, ezüstöt, fellazítja a rozsdát. De szerkezeti tisztításhoz legfeljebb nagyórához javasolnám, (falióra méretek), és ott is csak alapos utóáztatással, majd szárazra törléssel (a kapható kenőszappanok valamennyire mind gyantásak). Kisórához, zseb- és karórához nem érdemes ezzel játszadozni, nem olyan drága az ELMA kotyva - mint amennyivel jobb...
Gyakori, hogy valamelyik mutató megakad a kis másodperc mutatón. Erre nem mindig gondolnak, mert olyan hülye időszakonként áll meg az óra. Mindenképpen órás kell, bár ahogy APT mondta, csak egy mozdulat, de szerszám és gyakorlat nélkül nagy bajt lehet csinálni.
Ha ez van, akkor nem is tudom az órás felelőtlenségére írni, ilyen előfordul. Ezért jó, ha közel van az órás.
Koszonom a valaszt. Idokozben probaltuk kitalalni mi lehet a gond, es arra jutottunk, hogy a masodpercmutato elakad egy ponton (erdekes, nem mindig) es ezert az ora nem jar le, ezert nem lehet felhuzni. Lehetseges, hogy mikor osszeraktak kovettek el ilyen hibat?
Nincs sajnos kézenfekvő megfejtése a dolognak - az óra nagy valószínűséggel mégsem került rendesen kitakarításra, szervizelésre szorul, még mindig szennyezett, és csak a rugó teljesen megfeszített állapotában vánszorog el egy keveset - nem ritka probléma...
Orvosolható - de (rendes) óráshoz kell vinni, és korrekt módon leszervizeltetni.
A ferjemnek ajandekba vettem egy Atlantic Worldmaster orat. Regen meselte, hogy az apjanak volt Atlantic oraja, ezert gondoltam jo kis meglepetes lesz neki. Orastol vettem az orat (nem internetrol vagy mas bizonytalan helyrol), es o azt mondta, hogy eredeti, mukodik, megtakaritotta es rendbe tette. Az ora gyonyou allapotban van, csakhogy nem lehet felhuzni. Alig kettot tekerek rajta es a maximumon van. Mukodik nehany orat es leall. Mi lehet a problema?
Azert fordulok ide, mert a testverem elkuldte nekem postan az orat miutan megvettem (kb 2000 km-re lakom), ezert nem egyszeru visszamennem az oraval, hogy lam, nem mukodik... Es persze eleg ciki, mert ugye szulinapi ajandek...
Van valakinek valami otlete, hogy mi a problema vele? Lehet valami egyszeru magyarazata ami konnyen orvosolhato?
Nem csak fűzögetés volt az. Kapott vaslemezt, huzalt, és egy kiütősablont, amivel egy kis üllőn a piskótaalakú láncszemeket elkészítette. A huzalból levágott stiftekkel szegecselte őket össze, majd lecsiszolta, végül edzette (olajban való főzéssel ?). A cérnavékony, zsebórához való láncok is így készültek - gyakran egy ablakpárkányon kialakított munkapadon, mesterséges világítás nélkül. Nem semmi szem kellett hozzá Háziiparszerűen vállalták ezt a munkát, és jellemzően nők.
Valamelyik tudományos TV csatornán volt egy film egy nagyon öreg nénivel . Na és ő anno fiatal lányként valamilyen óra alkatrész készitő fiatal lánykén. A film apropója az volt,hogy ő volt az utolsó élő angol aki anno ilyet csinált. Halálának apropóján vették elő a filmet és mutatták be. Sajna nem emlékszem mi volt a munkája .talán rugó szegecselés? Nem látta valaki ezt a filmet?
Valamikor a XIX. század elején vált egyértelműen széjjel a "watchmaking", tehát a kisipari órajavítás (beleértve az egyedi alkatrész-készítést is) - és az ipari gyártás/tömeggyártás.
És igazándiból a mai napig nem az az igazán fogós kérdés, hogy miként lehet elkészíteni egy-egy alkatrészt (pl: azt a méhkas rugót nagy türelemmel és két jó hajszálrugó-csipesszel pár óra alatt manuálisan is meghajlítgatom - legalábbis használhatóra, pótlásra alkalmas állapotúra) - hanem adott esetben az, hogy a gyárilag előírt tűréssel és elfogadható költséggel, tömeggyártásban (mert már pár száz darab is annak mondható) miként lehet elkészíteni. Ez már minden esetben célszerszámokat, sablonokat igényel - és ezzel nem is az a baj, hogy egy jó szerszámkészítő ne lenne képes ezeket ma is elkészíteni - hanem az, hogy egy-egy alkatrész pótlása esetén ez egyszerűen megfizethetetlen lesz. Enélkül viszont sosem lesz eredeti, gyári minőségű...
Igazad van. Még a korabeli órás szerszámok sem árulkodnak sokat a gyártási folyamatokról. Félek azok a gépek, fogások nagyrészt elvesztek. Más eljárások azért modernebb gépek mellett fenmaradtak. Erről Péter többet tudna regélni.
Az az érzésem, hogy az aranytokot forgótőkeként kezelték, és nagyobb becsben, megőrzendő értéknek tekintették a szerkezetet, amit gondosan elraktak a tok "elfogyasztása" után. Később a szerkezetet nemegyszer újratokozták - esetleg csak ezüstbe, illetve ennek köszönhetően maradt meg meglepően nagy számban szép, igen jó minőségű, 150-200 éves szerkezet.
Nem vagyok itt teljesen új, valamikor még djorkaeff néven bazsalyogtam. Aztán született 2 purdém oszt óráskodásom szüneteltetett (sok minden mellett). Lényeg a fontos: habár nagy működésem nem volt errefele, mindenesetre merészkednék egy, a feltöltött képeken szereplő werk iránt érdeklődni. Kedves Doxám motorja még azokból az időkből, amikor ilyet kerestem. Bármilyen hiányos állapotú szerkezet érdekel, az enyém esztétikuma erősen megkérdőjelezhető, ráadásul a felső csapágyhíd alatti hídról is hiányzik egy lyukas kövem.
Bocsánat a képek fordított állásáért, valamiért így jött le.
Keresek ISA 317 Modul a dátum a 6nál van, 217 4(4U) jelű szerkezetet. Ezt az órás bácsi olvasta le róla és felajánlottam neki, hogy segítek keresni. Ha valakinek van elfekvőben vagy valahol akkor megköszönném neki ha szólna, természetesen árban megegyezünk.
Én meg mindig azon csodálkozom,hogy hogy csináltak ilyen alkatrészeket?.Pl ez a rugó. vagy akár a kristály a billegőben, vagy az az áttört elem amiben a kristály van, És mindezt 100-150 éve. És mindezt sorozatban? Akár egy csavart ,hogy csináltak? Vagy annak a metszőét? Fel nem foghatom.
Kiegyenlítő csiga, kronométer járat, méhkas rugó (drága apám méhész volt: a gyékényből készített kasnak nagyjából ilyen formája volt!). Nagyon különleges szerkezet, igazi finomság!
Egy közelmúltbeli börzén vettem, mostanra jutottam hozzá, hogy kipucoljam, rendbe tegyem - jelenleg +10mp a járása egy hét után - nem egy rossz darab...
Elég ritka megoldás a "méhkas" rugó, és a kiegyenlítő csiga máltai-kereszttel megoldott végállás-határolása sem jellemző, bár előfordul. Rettentő barbarizmus, hogy egy ilyen óráról "leették" a tokot...
Olyanok, mint a többi korabeli hasonló konstrukciók, tisztességes középkategóriás szerkezetek. Végtelenül tartósak, rendesen karban tartva, negyed évszázadonként felújítva szerintem az ítéletnapig eljárnak... Az ütés belassulása minden ilyen óránál az elszennyeződést, a kenések besűrűsödését jelzi - néha a rugó kifáradása is előfordul, de egyáltalán nem jellemző.
A szervize nem tréfadolog, egyben takarítani (bár rendszeresen ezt csinálják...) nem lehet, a csapok-csapágyak nem fognak rendesen kitisztulni, az egyben kiáztatott-újrakent szerkezet egy ideig jól eljár, de elég hamar megint gondokat okozhat. Szétbontani pedig hosszadalmas, mert elég összetett - de muszáj.
Alpina jellegű típus-szerkezet, a pontos azonosításához lehet, hogy szét kellene kapni, talán a számlap alatt jelölt valahogyan - de igazándiból nincs jelentősége. Ez egy "no-name" középkategóriás arany zsebóra, úgy tűnik, 14K arany, a porvédő is arany, szép kivitelben, egy nem csúcsminőségű, de korrekt katalógus-szerkezettel, ránézésre a legnagyobb valószínűséggel szerintem az 1920-1930-as évek időszakából. Az értékét alapvetően az arany értéke határozza meg, de ettől még azért ez egy jó óra, minden rendben van vele.
Persze, hogy nem találtál információt a címerben lévő vésésről - a zsebórák tokján lévő "címerpajzs" gyárilag MINDIGüres volt, és pont azt a célt szolgálta, hogy a tulajdonos - ha akarja - oda vésethesse a saját monogramját, címerét, amijét akarja... Amit ott látsz - az az első tulajdonosra utal - nem az óra márkájára.
Azt pedig korántsem ritka, hogy a számlapon nem jelölték - ki kell nyitni a hátlapot, a belső porvédőn már valószínűleg lesznek jelzések (de még ez sem biztos), a szerkezeten már jóval valószínűbb - de még ott sem feltétlenül, de akkor már nagyjából be lehet azonosítani.
Így viszont a világon nincs az a szakértő, aki erre bármi értelmeset tud mondani - egy kívülről nem jelzett dupla fedeles óra - ennyi állapítható meg, nem több. Én a képekről felelősséggel azt sem tudom megmondani, hogy ez most aranytokos, vagy csak aranyozott (vagy csak simán olyanok voltak a fotózásnál a fényviszonyok, hogy annak látszik, lámpafény alatt én is bármikor lefotózok egy ezüst órát úgy, hogy teljesen meggyőzően aranynak látszik..).
Körömmel, de egy éles késsel biztosan ki tudod nyitni a hátsó fedelet - és az alatta lévő belső porvédő fedelet - onnan már jó eséllyel előbbre lehet lépni.
Felhívtam a Krono kft -t (Ceglédi út) hogy tud-e adni XXXX/C Seiko -oz billegőt.
Öt perc után azt válaszolták igen.
Kimentem.
Odaadták, nem volt rajta semmi, csak egy kód, ami nem utalt a kaliberre.
Megkérdeztem, hogy biztos hogy ez jó, mondták hogy a számlán látszani fog a kaliber.
Megkaptam a számlát amin csak a típus kódszám látszott, a kiegészítő "/C" nem.
Még egyszer rákérdeztem, hogy biztos hogy ez jó?
Válasz: Biztos!
Ott ált öt órás. Megkérdeztem, hogy cserélt-e már valaki Seiko 5 ben billegőt.
Azt mondták, ők még soha. (Aztán poénkodtak, hogy a műkedvelők mire nem képesek)
Hazavittem, megnéztem nagyítóval: a tőkébe pecekkel beszorított hajszálrugó volt, tehát nem az ami kell nekem, hanem egy sokkal régebbi változtahoz való.
Visszavittem (nyitva tartás 8-16 óra).
Meg voltak sértve: "Nem ismerhetünk minden kalibert"
Normális esetben oldalról bepattan a helyére - van a tőként egy horony, és oldalról megy be a villába, nem felülről - mint az ETA werkeknél is. Én már cseréltem ilyet, és simán kijött-visszament.
A gond a tőke rögzítése, ami a képen látható módon egy villába van beszorítva. Már a kivétele sem volt egyértelmű, de lövésem sincs, hogy lehet az újat betenni úgy, hogy a tőke rugó illesztés nehogy megsérüljön.
Csinált valaki ilyet, vagy látott-e képet. Lehet hogy célszerszám kellene (akkor bebuktam).
Az biztos, hogy nem gyakoriak - de azért nem teljesen fellelhetetlen ritkaságok. Gyűjteni pedig nagyon is gyűjtik őket - ezeket sem okozna gondot eladni - csak nagyon gyakran irreális árakat állítanak be ezekre - több ezer eurókért nem visznek el efféle órát sem...
Köszönöm! Az az érdekes, hogy régebben gyűjtöttem órát, de ilyen járattal csak ezzel a kettővel találkoztam. Megvettem őket, nem is sokért, de soha nem tudtam korrekt információhoz jutni róluk. Ezeken kívül még a látókörömbe sem ketült kronométer járatú óra (csak modern szovjet), nem láttam árverésen, piacon, sehol. Szóval úgy láttam, hogy ritka, de nem is nagyon gyűjtik őket. Az interneten sem tudtam nyomra bukkanni, nem tudom az angol nyelvű keresőszót. Mégegyszer köszi!
A megnevezése: chronometer escapement, de a Detent ill. Earnshaw escapement jelzőkkel is sokszor találkozhatsz (az utóbbi a rugós-karos angol rendszert jelöli).
Amúgy mindkét óra "jó darab", a modernebb, remontoir óra egy aránylag "átlagos" típus-szerkezet, ez gyakoribbnak mondható, szerintem 80-150 között kb: bármire lehet érte számítani. A kulcsos érdekesebb, ritkább, de a piacképességhez azért működőképessé lehet tenni - értékben azért ez is hasonló, de inkább a felsőbb árfekvések. Fontosak azért az olyan apró részletek is, amelyek a képekről nem láthatók - például, hogy a zárókövek, az arany zárórugók rendben vannak-e, nem cserélték-e őket acél peckekre, hajszálrugó-szálakra (mindkettő gyakori) - így is járnak, így is elfogadhatók amúgy, de valamivel kisebb értéket képviselnek.
Köszönöm a reakciót és teszem fel a képeket! Két ilyen órám van, a dupkafedelű óra jelenleg is jár, a kulcsos pedig járt akkor, amikor eltettem, de most nem. Egyébként hogyan mondják angolul, hogy kronométer-járat?
Képek kellenének... Több(sok)féle szerkezet, kivitel volt - és ezek eltérő értéket-ritkaságot képviselnek. Nagy általánosságban azért elég ritkák, elég keresettek, és nem is értéktelenek - de tág a határ, egyszerű ezüst tokban egy gyakoribb szerkezetű efféle óra azért nem óriási érték (60-100eFt) - és nagyon meghatározó az állapota is, mert ha erősen lepukkant, esetleg hiányos-működésképtelen is, akkor igazándiból alig ér valamit.
Sziasztok. Most regisztráltam és abban kérek segítséget, hogy el tudjak helyezni (ritkaság, keresettség és érték szerint) egy kronométer járatú ezüst tokos zsebórát. Köszi!
Ennyiért nem fog menni, ennyiért csak felújítandót fogsz kapni ilyen paraméterekkel. Esetleg Molniát tudsz venni, krómozott tokban - az belefér jó állapotban is. Vagy új kínait, azt kapsz olcsón.
OFF! Tisztelt Fórumtagok! Fiamnak szeretnék venni egy zsebórát karácsonyi ajándéknak. A keretem 8-10 ezer Ft (esetleg kicsivel több), acéltokos, vagy ezüst érdekelne, ami nem modern. Lényeg az óralap felől legyen fedél, és megbízható, pontos legyen. Aki tud segíteni, mailom publikus.
A horgonyoknak különböző emelő síkjának szögeit a gyárak adják meg. Leggyakoribb az 52° fokos (ETA, Orosz szerkezetek). Egyes Tissot műanyag gátszerkezetesek 47⁰ (ha jól emlészem), a coaxiálisoknál 37⁰. A rossz beállítás az amplitudó, és az esések egyenetlenségének hibás értékelését adja.
Betétjáratos nyolc napos szerkezet, a cilinder járatból, meg az egész általános állapotából ítélve régi, XIX. sz. végi, XX.sz. eleji lehet. Egyszerűbb fali-asztali órákban előszeretettel alkalmaztak ilyeneket, tipikus "várótermi óra" mechanika.
Nem török, mert elfogadom az elvárásaikat. Náluk van a pénz, a végeredmény legyen az, hogy jókedvűen adják oda egy olyan tárgyért vagy munkáért, amire ha ránéznek vagy használják, örömüket lelik benne és büszkék legyenek rá.
Ami dühít, az az, mikor vannak igények, de nincs meg az anyagi háttér, vagy hülyének nézik az embert.
Nemrég történt, hogy megkeresett egy gyűjtő. Egy kerékre volt szüksége.
Meg sem kérdezte, hogy mennyibe kerül, rögtön úgy nyitott, hogy neki egy (nevetséges összeget) megérne, de csak a kereket készítsem el, a felújítást ő megoldja.
Gondoltam próbára teszem. Mondtam neki rendben, megcsinálom annyiért,
ha pontos gyártási méretet ad, kiszámítja a fogszámot az áttételhez és a marót leteszi az asztalomra.
Ha ezek nincsenek meg, nem vállalom.
Egy hét múlva hozta a munkát és mondta, hogy kifizeti amit mondok...
Összességében azt gondolom, ha egy gyűjtő megteheti, hogy igényei legyenek és azt ki tudja elégíteni a piac, akkor tegye meg és várja el, a pénzéért jogosan.
Ez is szép hobbi, és erős párhuzam, hogy a te rajongásod tárgyainak is van adott esetben valós használati értéke, fel tudsz pattanni a veterán bringára - ahogy mi is használjuk a régi óráinkat. :-))
A képek alapján a számlap sérülés egyébként nem tűnik nekem olyan vészesnek, hogy feltétlenül beavatkozást igényeljen - de egyfelől ezt egy kép alapján nem igazán lehet rendesen megítélni, másrészt, ahogy fejtegettem, mindenkinek más az elvárása és tűrőképessége.
Először is köszönöm a tanácsokat. Elöljáróban még néhány kérdés, a Hantos László Úr boltjával és az olaszországi (Róma) manufaktúrával van valamilyen tapasztalatotok? Én abban a hiszemben voltam, hogy a mai igen kifinomult számítógépes technika mellett van arra mód, hogy a bekarcolt részeket az eredetivel megegyező árnyalatú színnel feltöltik.
A felújítás minden esetben azt jelenti, hogy újra legyártják, vagy teljes egészében újra fújják a számlapot?
Az az igazságos, ha én is válaszolok a kérdésekre. Egy picit elbizonytalanodtam, hogy nekifussak-e a dolognak, sokat segített, hogy elgondolkodtattatok.
Egy picit topicon kívüli téma ez, mert itt maga az óraszerkezet gondolom nem valami különlegesség és a számlap sem veheti fel a versenyt egy antik órával, de veterán kerékpáros szemlélettel nézve valódi kis gyöngyszem ez. Nekem 2 veterán kerékpárom is van (egy már 1970 óta nem létező német márka: Stricker névre hallgatnak, jellegzetességük a sárvédőn található, a márka logóját jelentő ágaskodó lovas sárvédődísz), egy 1951-es férfi és egy ugyanolyan márkájú 1961-es női. Talán megbocsájtjátok, ha belinkelem a képüket, így jobban el tudjátok képzelni a helyzetet. Ezekhez a kerékpárokhoz nagyon nehéz itthon bármit is szerezni, mert hazánkban elsősorban Csepelekhez Weiss Manfréd kerékpárokhoz, esetleg orosz, vagy Favorit bicajokhoz, legfeljebb Puch biciklikhez lehet alkatrészeket találni a vaterán, vagy vásárokon.
A lényegre térve, ezekhez a bicajokhoz kétféle órát lehetett kapni, maga a szerkezet és az óraszámlap ugyanaz volt, amit a képen is láthattatok az a "kombi-instrument" azaz kilométeróra és időmérő szerkezet egyben. De lehetett kapni csak órát, illetve kilométerórát is külön, de annak a háza máshogy nézett ki, egy kis gyűrűvel lehetett a kormányra szerelni, a kombi műszer esetében ez hiányzott, hiszen a fém keret a kormány csavarján rögzül.
Ezen felül létezik másfajta, kék háromszögletű műszerezettség is, de az a '60-as, '70-es évek sajátja volt és - szubjektív vélemény - sokkal kevésbé mutatós.
Évek óta figyelem az ebay-t és az össze órát megvettem, vagyis 2 db-ot. Egy a kombi műszeres, de van egy kormányra szerelhetős is. Sajnos azt nem tudom beépíteni a kombi műszerbe, csak ha a karimáját szétszedik akkor van erre lehetőség. Erre már gondoltam, akkor elég lenne csak az órát felújítani, mert az menne a nőire önmagában, és a másik óra menne a férfire a műszerfalba. Csak akkor meg kell bontani az addig gyári másik órát, ehhez sincs sok kedvem.
Egyszóval drága dolog ez - a kombi műszert olyan 300 EUR környékén tudtam leütni - de a legnagyobb gond, hogy alig van belőle, eléggé drága volt maga a kerékpár is akkoriban, hát még egy fél kerékpárnyi áron kínált műszeregység.
Egyelőre vergődök még egy sort, de azt hiszem van mit átgondolnom, és köszönöm a türelmeteket! Ha van ötletetek azt örömmel meghallgatom, akár az eredeti számlap pártiak, akár a felújított számlap pártiak felől érkezik.
Amúgy a bicajosoknál is van ilyen két irányzat, a felújítsuk, vagy a hagyjuk ahogy van. Én az utóbbit gyarapítom, igaz mákom van, mert mindkét bicaj eléggé nézhető állapotban lett az enyém, de ha újrafesteném épp a patinája veszne oda, nem látszana, hogy fél évszázad is elmúlt már a gyártása óta. Persze azért nem nehéz rozsdát találni egyiken sem:)
A lényeg, hogy az órát nem az értéke miatt őrzöm, ahogy a bicajok esetében sem a pénzbeli ellenérték, vagy annak alakulása érdekel, sosem válnék meg tőlük.
Bocs a hosszú litániáért, kárpótlásul csatolom a bicajokról készült fényképet.
Az eszterga magyarázat lenne a két sérülésre. Szomorú látvány. És még szerencséd volt, hogy nem állt neki valami házi praktikával orvosolni a bajt.
De szerintem ez így annyira nem vészes, hogy nekifuss egy felújításnak. Új számlap kell inkább, ha minden kötél szakad, hogy az eredeti ne semmisüljön meg semmiképp.
Egyébként légyszíves magyarázd el, miért ezer+, több ezer euró az, amit találok ebayen???
Ez így egy teljesen kerek, korrekt, érthető álláspont. De te nem törsz pálcát a mást preferálók felett - ám van, aki ezt megteszi...
Annyit árnyalnék talán a dolgon, hogy ez a "kétféle gyűjtői szempont" ez valójában a két végpont, és közte van megszámlálhatatlan köztes állapot. Nagyon sok gyűjtő például minden további nélkül tolerál egy kis kopást, némi patinát a számlapon - viszont totálisan szubjektív, egyéni az, hogy kinek hol van a tűréshatára, mikor mondja azt egy számlapra, hogy ez már neki nem vállalható, ebben ő már nem leli örömét, inkább felújíttatja...
És én nem látok ebben semmi kivetni valót, elfér ez mind a Nap alatt...
De ér, és nem értékcsökkentő, ha megvan a hibás eredeti alkatrész.
Korábban dolgoztunk aukciósházaknak külföldre is. A trend és az elvárás az volt, hogy minden alkatrészt mentsünk meg amit lehet. Ha menthetetlen, korhű technikával és alakossággal készítsük el, a hibás alkatrészt pedig dokumentálva küldjük vissza az órával. Sérült számlapok esetén újra lett gyártva a számlap, nem felújítva. Az aukció leírásában szerepelt a rekonstruált számlap, pótolt alkatrészek listája, de megkapta az eredetieket is a vevő.
Két féle gyűjtő létezik, ezt tapasztalom én is.
Az egyik az autentikusságot keresi, még ha kopott és látszik rajta az idő esetleg viseletesebb, többre értékeli mint a felújított, pótolt csili villi állapotút.
Ha eredeti és szép állapotú azért kinyitja a bukszát, az kimondottan előny, ez a "gyűjtői csemege".
A másik, bármi áron újat akar. A felújításokat túlzásba viszi és 80-150 éves új órát szeretne.
Ezeket el kell fogadni, kinek a pap...
Én értem Glast, részben egyet is értek vele, mert azt tanácsolom PEPITA olvtársnak, hogy ne festesse a számlapot. Nem olyan veszélyes ez a karc, tudom bosszantó, meg nem így kellett volna történnie, de többet veszíthet egy esetleg nem tetsző újra festéssel.
Én készíttetnék másik számlapokat és az eredetieket eltenném.
Más a véleményünk és pont. Nem szeretnék meggyőzni senkit, egem meg nem tudtok. Maradok az eredetinél, inkább nem veszek órát egy évig, de nekem a felújított számlap, vagy a menthetetlen és így csak felújítással rendberakható nem kell.
Azokat meghagyom nektek, legnagyobb örömötökre ;-)
Az abszolút purista gyűjtő szerint igen - és az nem is vesz meg ilyet (megjegyzem, az ilyen gyűjtőket verik át a legtöbbször, mindenben eredetinek mondott, akár le is dokumentált, valójában mégis restaurált műtárgyakkal).
De az ilyen gyűjtők igen kis szegmenst képviselnek - másoknak meg egészen más preferenciái vannak. Az én szememben például valahol megfoghatatlan, hogy valaki kiadjon a hivatkozott árverésben szereplő baseball-kártyáért százmilliókat. Ez az én szememben egy közönséges színes papírkártya, ami még csak nem is egyedileg készült, anno egy tömeg-gyártott, gyerekeknek osztogatott, nyomtatott semmiség volt - csak éppen nem maradt belőle fenn mindössze pár példány, és néhány (láthatóan igen pénzes) gyűjtő ettől ájul el.
Erre én azt mondom, hogy ez nekem felfoghatatlan, értelmezhetetlen - de tiszteletben tartom mások hobbiját, már csak azért is, mert mások szerint meg mi vagyunk a bolondok, hogy komoly pénzeket fizetünk ki öreg, kicsit sánta, pontatlan órákért, amikor fillérekért lehet hajszálpontos, kényelmes és szép újakat is venni bármikor...
Én úgy gondolom/érzem, hogy sem jogom, sem okom, sem szándékom nincs megsérteni másokat - akiknek más a fontos, mástól lesznek lelkesek, mást és másképpen gyűjtenek (ha gyűjtenek). Márpedig egy sarkos vélemény, ami értéktelennek titulál olyasmit, ami sokaknak érdekes, értékes, örömet szerez - az teljesen fölöslegesen sértő lehet.
Akkor én a te definíciód alapján nem vagyok sem gyűjtő, sem hozzáértő és pont. Rendben, megbeszéltük.
Amúgy mi a gyűjtő hivatalos definíciója? Mert én ilyenről nem tudok, azt látom, hogy szerinted az a gyűjtő, aki a te értékrendedet osztja. Szerintem meg te maximum egy marginális, erősen purista irányzatot képviselsz a rengeteg hobbista felmérhetetlen tengerében...
Hogy jön ide egy ház homlokzat, már ne is haragudjál? A ház jellemzően nem egy műtárgy, teljesen mindegy milyen a homlokzat.
Az általam belinkelt árverések fényesen mutatják a különbséget. Úgy is felfoghatod, hogy egy darab számlapot látsz, nincs tok és nincs szerkezet. Világosan látszik, hogy az utánnyomott, utánfestett, felújított nevezheted ahogy akarod pont nem ér semmit.
Egy óra természetesen ér felújított számlappal is, mert ott van tok és ott van a szerkezet is, ami adott esetben még komoly tétel lehet, nyilván nem egy aranyozott Roamernél, de egy régi Omega Ploprofnál vagy egy vintage Daytonánál mondjuk igen. Csak nullával számolják a számlapot, mert totálisan értéktelen. Viselheted, Józsi bácsi talán még meg is jegyzi, hogy milyen szép, csak éppen gyűjtői értéke nincs neki, és ezt te is éppen olyan jól tudod, mint én.
Basszus, még jó, hogy egy után-nyomott/másolt baseball-kártya nem ér annyit, mint egy eredeti, most te tulajdonképpen azt magyarázod, hogy mivel egy fénymásolt Rembrandt reprodukció nem ér annyit, mint az eredeti festmény - ezért a házam is teljesen elveszíti az értékét, ha újrafestem a homlokzatot...
Azért ne is haragudj, de az már picit nevetséges erőlködés, hogy ezt az árverést hoztad példának - gondolom előtte egy órát gugliztál a repainted dialra, de nem találtál "bizonyítékot" arra, hogy a felújított számlapos órák eladhatatlanok és értéktelenek, így kínodban jöttél ezzel a nevetséges baseball-kártya üggyel...
Ahogy írtam volt, természetesen a legkívánatosabb az eredeti és hibátlan állapot. De van úgy, hogy ez nem jön össze - és akkor marad a felújítás, mint megoldás. Szerinted meg ez nem megoldás - rendben, megbeszéltük, itt le is zárhatjuk. Ha igazad van (lenne), és valóban a te véleményed lenne az általános - akkor felújított számlapos órát egyáltalán nem is lehetne eladni, hajítófát sem érne. Mindannyian tudjuk, mi a valóság - és ezt kár is tovább ragozni.
A bolygó lakói egyébiránt úgy látják ahogy én. Megmondom őszintén, ez a tény engem most nem vigasztal. Ha mindenki másképp látná mint én, az pedig természetesen nem keserítene el és nem késztetne a véleményem megváltoztatására.
Nézzük ki ül fordítva a hintalovon. Ugyanarról a tárgyról rakok be 3 aukciót az ebayről, egyik sem kispályás versenyző, egyruppós aukciók, lehet meglepődni rendesen.
Donom, vegyél be nyugtatót. Kalapácsról való szétverésről csak te beszélsz itt, és az én számba szeretnéd adni ezt a mondatot.
Csak megpróbáltam egy újabb nagy csalódástól megkímélni az Érdeklődőt. A csalódás ugyanis nem az lesz hogy ki kell fizessen 30 ezret, hanem az, amikor majd lefotózza a felújítottat és melléteszi az eredeti fotóját. De hajrá, felőlem aztán mindent fel lehet újítani, csak arra kérlek, ne tedd kötelezővé ;-)
Jelen esetben ragyás törött számlapról szó sincsen, én ehhez biztosan nem nyúlnék hozzá.
Tudom miről beszélek. A felújított számlapos órák tört árakon mennek el az eredetiekhez képest. Ez evidencia. A többi meg duma, duma, duma. És akkor az esztétikát, autentikusságot meg sem említettem.
Te azért szeretheted őket, nem is várja el tőled senki az ellenkezőjét.
A felújított számlap a vintage óra halála számomra ez a mérték, és ez is marad. Utólagos engedelmeddel.
És akkor mi van? Ha egy gyári számlap tönkremegy - akkor a te értelmezésed szerint az óra tönkrement, szét kell verni kalapáccsal és kidobni a szemétbe. Mert annak onnantól - szerinted - vége van, azzal nem lehet már kezdeni semmit.
Szerintem meg fel lehet újítani szépen a számlapot, ami természetesen nem lesz már az eredeti, természetesen az óra nem fog már akkora értéket képviselni, mint amit egy hibátlan eredeti számlappal képviselne - de ettől még lehet nagyon szép, a felújítás lehet akár olyan minőségű is, hogy még hozzáértő is csak közelről és alapos vizsgálattal jön rá arra, hogy ez felújított (de még akár olyan is, hogy így sem !) - és ezzel az óra/műszer visszanyerheti használati értékének zömét.
Azzal nekem semmi bajom sincs, ha te azt az álláspontot képviseled, hogy a TE SZÁMODRA már semmilyen értékkel nem bír egy felújított számlapú óra - azzal viszont nem csak én, de más sem tud mit kezdeni, hogy ezt te nem magánvéleményként, hanem abszolút igazságként próbálod mindenkire ráerőszakolni, rendkívül sarkosan kijelentve minden lehetséges fórumon és alkalommal, hogy a felújított számlap márpedig ipari hulladék, az óra ezzel még annál is értéktelenebbé válik, mint ha maradt volna ragyás-törött-tönkrement számlappal... Nagyon-nagyon egyedül vagy ezzel a véleményeddel a világon, az az érzésem, hogy az egész földkerekségről sem lehetne még egy stadiont sem megtölteni azokkal, akik ebben teljesen egyetértenek veled - úgyhogy ezt lassan észre kellene venned neked is... ;-)))
Ceterum censeo: szvsz a számlap megfelelő minőségű felújítása igenis elfogadható és legitim megoldás, ha az eredeti már nem vállalható állapotú, és más megoldás nincs. Természetesen ez ugyanolyan dolog, mint egy tönkrement fényezésű és lakatolásra szoruló autó kilakatolása-újrafényezése, ami után nyilván nem lesz a kocsi a sértetlen eredeti állapotú-fényezésűvel azonosnak tekinthető (párhuzam: törés-, sérülés-, javítás-mentes) - de akkor is teljesen komolytalan és értelmetlen az az állapot, hogy az egyébként akár strukturálisan nem is aggályos, felületi sérüléseket sem lehet/szabad kijavítani, ha meghúzod a kocsid oldalát, akkor vagy így kell használni, vagy bontóba kell vinni, minden más tolerálhatatlan... Szerinted az, a bolygó összes többi lakója szerint meg nem. ;-)))
A felújítást nyugodtan elfelejtheted, de nem az ára miatt. Azon egyszerű okból, hogy már nem lesz az eredeti, és ez minden hozzáértő számára teljesen nyilvánvaló lesz.
A válasz az, hogy igen, megoldható (dészáz már említette is a legkézenfekvőbb lehetőséget, P.Kiss-t) - de én kiegészíteném azzal, hogy ha rászánod magad, akkor sajnos "fájni fog".
Egyfelől azért, mert ha nem akarsz két jól láthatóan eltérő számlapot - akkor sajnos mindkettőt fel kell egyszerre újíttatnod. Gyakorlatilag teljesen kizárt, hogy pont ugyanezt a színt rá tudják festeni, hogy a feliratok szitázásának stílusa is tökéletesen egyforma legyen - így ha csak az egyiket újíttatod fel, akkor a kettő látványosan el fog egymástól ütni.
A másik gond, hogy ezek abszolút nem "szokványos" számlapok, a kilométeróra ugyebár még csak nem is óra-skálázású, így biztos, hogy nem lesz hozzájuk megfelelő klisé, így azt is egyedileg kell mindkét számlaphoz elkészíttetned. Meg tudják oldani, de szerintem 12-15 ezernél kevesebből nem fog kijönni - egy számlap. És kettő van...
Mondjuk ezek a koronák legalább tokcsővel együtt vannak, de, hogy tényleg jók-e ehhez az órához??
Tudja az ördög, csak az Ofreynél jelenleg 229 féle, eltérő ref.számú jelölt Omega korona kapható, sejtheted ebből, mekkora kavarodás van ez ügyben (tized ennyi fajta ténylegesen eltérő szerkezetük sem volt/sincs talán, de ugyanazon szerkezeteket is szerelték teljesen eltérő tokokba, nem csereszabatos koronákkal, sőt, még a tengelyátmérő is lehetett eltérő némelyik esetben).
Amúgy, ami információm van, az alapján valamikor 1947-50 között tértek át fokozatosan arra, hogy a vízálló modelleknek jelölt koronája volt, de régebbi modellek még ez után is előfordulhattak sima koronával.
Kicsit talán elüt a topic általános témájától a kérdésem, de azért megpróbálkozom itt, hátha tudtok segíteni, nagyon el vagyok keseredve.
A képen látható veterán kerékpáros műszeregység órás részével volt bajom, a VDO gyártmányú, nagyjából '50-es években készült felhúzós óra nem ment, csak akkor, ha fejjel lefelé tartottam.
A Bethlen téren található óráshoz vittem. Maga a javítás sikerült ugyan, de a bácsi csúnyán összekarcolta a számlapot!:( A javítás előtti állapotról voltak fotóim, most is készítettem, sajnos nyilvánvaló, hogy a sérülés a javítás során készült, bár el sem tudom képzelni miképpen! A karc a nagymutató helyén van, de nem folyamatos kört alkot, ráadásul a kismutató lejjebb van, el sem tudom képzelni mi történhetett. Mivel esztergálnia is kellett talán ennek során történt a baleset.
A sérült órát tartalmazó képet töltöttem fel ide azt hiszem talán fújták a gyárban a számlapot. Szerintetek van valami remény a helyreállítására? Valahol javítanak ilyet? Vagy elképzelhető, hogy tudnak készíteni egy ilyen, az eredetivel megegyező számlapot? Az a gond, hogy az anyagi káron túl nagyobb baj, hogy ilyen órát nem lehet csak úgy leakasztani, nagyon ritkán kerül elő ebay aukción is.
Nézd, nincs ilyen, hogy "elfekvőben"... Halovány gőzöm sincs, hogy pontosan milyen-melyik korona fog illeni (vagy legjobban illeni) ehhez a tokhoz, de tudod mit: a márkaszerviz sem tudja, talán még a gyár sem tudja ezt így, két emberöltő múltával...
Van több ezer új és jó koronám, még Omega jelölt is van tucatnyi, és látatlanban azt mondanám, hogy szinte 100% (de legalábbis 99% feletti...) az esélye annak, hogy találjak egy pont ehhez az órához teljesen megfelelő, az eredeti stílusnak is megfelelő, talán még az is lehet, hogy jelölt (de ennek azért nem nagy az esélye) koronát. De, hogy melyik lesz az, és nem fogok-e egy-két órát próbálgatni-keresgélni, mire a megfelelőt megtalálom? Ezt nem tudom, fogalmam sincs...
Ha azt várnád tőlem, hogy most nyúljak be a fiókba, és vegyek ki egy koronát azzal, hogy tessék, ez az ehhez való - ez esélytelen. Totálisan. Sőt, ezt maga a gyár sem fogja tudni neked megtenni, ők is azt fogják mondani, hogy küldd be az órát, aztán majd keresnek rá valót...
Kis történet, mennyire nem egyszerű ez: 90-es évek eleji (még nem volt egy deli időszakuk!) ETA-s Omega Speedmaster kronóra (pedig ez egy modern óra!) ref. szám és gyári szám alapján Omegáék egyszerűen nem tudtak sem koronát, sem gombot adni, pontosabban természetesen tudtak, csak őszintén megmondták, hogy hiába a ref.szám és serial number, az igazság az, hogy kétféle átmérőjű tokcsövet és ennek megfelelően eltérő illesztésű koronákat, és három féle, külső beszállítótól származó gombot használtak a típushoz (ezek ugyan csereszabatosak, de észrevehetően másképpen néznek ki, így párban kell őket cserélni, vagy gagyi lesz az óra..), és a nyilvántartásukba egyszerűen nem került bevezetésre, hogy éppen melyikhez mit párosítottak, így fogalmuk sincs, kérik az órát, megnézik és keresnek rá megfelelőt - vagy rendelni kell kétféle koronát és legalább egy komplett gomb-garnitúrát, aztán ebből már biztos lesz jó...
Köszönöm a válaszokat. Ez egy kalapácsautomta werkes Omega, ref. 2757 3 SC. A neten fellelt képek alapján a rajta lévő korona nem eredeti. Az Ebayen találtam megfelelőt, de ezek szerint nem sok esélye van, hogy passzol is hozzá.
Most találtál - vagy keresel, mert a leírásból nem egyértelmű... ;-))
Amúgy meg a korona egyrészt tengelyhez kell, hogy illeszkedjen (ebből azért nem volt olyan túl sok méret, az Omega is a szabvány meneteket-tengelyátmérőket használta), viszont a tokhoz illesztés egyedi, így a koronákból csaknem (no jó, kb: fele..) annyi féle van, mint tokból. Még azonos szerkezettel szerelt órához sem biztos, hogy jó lesz egy korona - ha más a tok.
És mivel ilyen régi órához referencia- és tokszám alapján már a szerviz sem biztos, hogy tud pont hozzá való koronát keríteni (pontosabban nem biztos, hogy ki tudja deríteni, pontosan milyen ref.számú korona kellene hozzá...), így sanszos, hogy próbálgatással lehet csak eldönteni a kérdés. Az adott időszakban egyébként jellemzően nem voltak még az Omega koronák jelzettek, így ezeket nem olyan nehéz helyettesíteni bármi mással, ami (majdnem) pont úgy néz ki, és megfelelően illeszkedik. Ha a tok még nem is tömített - még egyszerűbb a feladat.
1953-as gyártású Omegára találtam hozzávaló koronát. Kell valami paramétert tudni/ megadni vagy ezek kompatibilisek egymással ? Csak korona kell, tengely nem. Előre is köszönöm a segítséget !
Jópofa kísérlet, mindenképpen tiszteletre méltó munka - de már kapásból a vibró képén is sajnos látszik az, hogy önmagában egy ilyen minőségű szerkezetet alapul venni értelmetlen volt, az óra ettől érdekesebb talán lett - pontosabb az semmiképpen...
Miért ne tudnánk, nem akkora nagy dolog (ha nem is kicsi). Szerintem inkább az lenne az izgalmas, hogy ehhez egy valóban jó, látványos és minőségi tokot-körítést hogy lehet készíteni...
Azt egyébként egészen őszintén megvallom (jó sok kínai, és néhány őrült drága svájci tourbillon szervizelésén túljutva), hogy szakmai megközelítésben az egész tourbillon-mizéria nem igazán indokolható, egy látványos, de karórában voltaképpen teljesen haszontalan és diszfunkcionális komplikációról (valójában karórába inkább csak ront a pontosságon, nem javít, tízmilliós tourbillonok nem képesek a kronométer elvárásokat teljesíteni, miközben mezei katalógus werkek meg igen...) van szó, aminél szerintem jóformán bármi más többet ér...
A szokásos lehetőségeket kell végigjárnod. Ahogy más is említette, az aukciós és apróhirdetési oldalakat kell napi szinten böngészned és persze olykor egy kellemes séta az "ócskapiacokon", netán az órás börzéken biztos eredményre vezet. Az eBay-en meg nagyon széles a választék minden árkategóriában.
Itthon persze elsősorban a régi ruszki darabok a gyakoriak, de azért akadnak Heuer/Leonidas, Omega és egyéb jobb nevű márkák is.
Múltkor találtam egy zsebóra beépítést a piacon. Egy teljesen szétbarmolt szerkezettel. 800 Ft ról lealkudtam 500 ra merthogy "még üveg sincs rajta, meg hiányzik a fele " :-).
Aztán hazavittem kivettem a szerkezetet, bedobtam a fiók aljába, és beletettem egy Unitas werket, aminek évek óta keresek egy szép tokot. Ha kifejezetten Unitas karóra tokot kerestem volna, mélyen bele kellet volna nyúlnom a zsebebembe.
"Hihetetlen" -pedig igaz. A kutyának sem kellett. Hetek óta nem voltam piacon, hát most ott hegyel. Ismerős az érzés: nem tudod mi az, de érzed: ezt nem hagyom itt! Na nekem most (is) meg volt. Az ára pedig..., jobb ha nem is tudjátok ;-)
Ha azonos a szerkezet, akkor igen. Tekintve, hogy az Uránia az egykori Szentgotthárdi óragyár terméke volt, és azokba különböző olcsó svájci típus-szerkezeteket tettek, akár lehet Langendorf is. De ez úgyis akkor derül ki, amikor belepróbálod, a sok variáció és szérián belüli változtatás miatt még elvileg azonosnak tűnő szerkezetek között sem mindig csereszabatosak az alkatrészek, máskor meg a tipizálások miatt előfordul, hogy látszólag teljesen más szerkezetből meg passzol...
Üdvözletem :) A mai napon szereztem egy viszonylag ép állapotban lévő uránia zsebórát . Kipucoltam a szerkezetet és amikor szedtem szét nem találtam benne horgonyt. Elképzelhető hogy ebbe a típusba nem is volt ? Illetve a billegő kereket kell pótolnom. Elképzelhető hogy a Langendorf szerkezet megegyezik az uráni óraszerkezetével ?
Egyszer láttam ilyen órát - azóta is vadászok a gyűjteményembe...
Amit tudni kell róla: az első szériás korai Hamilton 500 Rakéta-féle koppintása, nagyon ritka és nagyon érdekes korai elektromechanikus.
Ritkaságának azonban legfőbb oka a konstrukció tartós használatra gyakorlatilag teljesen alkalmatlan mivolta - sajnos... Maga az 500-as Hamilton is tulajdonképpen megbukott a gyakorlatban, mert a mechanikus megszakító-érintkezők nagyon hamar beégtek, és az órák 1-2 évente nagygenerálra szorultak (az érintkezők cseréjéhez szét kell nagyon borítani a szerkezetet). A Rakéta-féle után-gyártás viszont sokkal gyengébbre sikerült az eredetinél is, és az órák közül sok már hónapok után megállt, teli szájjal falta az elemeket (hasonló a sztori a Slava-féle Bulova hangvillás utángyártással, a Slava-transistorral - abból sem lehet szinte egyetlen még működőképeset találni, ott a tekercselések mentek tönkre technológiai gondok miatt).
Rakétáék szórakoztak mindenféle aranyötvözet érintkezővel is, de az sem segített, az óra nem került végül nagy tömegben gyártásra emiatt - alkalmatlan volt tartós használatra. De mint gyűjteményi különlegesség - rettentő ritkaság. Komplett, hogy néz ki? Tudsz még képeket feltenni róla? Én a házi múzeumba még működésképtelenül is szívesen átvenném... ;-)))
A Doxa a Synchron tulajdonába a 70-es években, már nem éppen a márka fénykorában került - de azért ezek tisztességes órák, nem rosszabbak, mint a korábbiak. Az állapota a képek alapján nem rossz, a számlap szép (a plexi meg nem fontos - ha cserélni kell, az sem tétel).
Értéket túl nagyot azonban nem képvisel, nem különlegesség - ilyen órákat 10-15 ezernél többért nem lehet eladni.
A mellékelt képen látható doxa mechanikus órát szeretném megvenni.
Gyönyörű állapotban van. Az üveg vagy új, vagy nem tudom mi van vele elkövetve, de karcmentes. A szerkezeten láthatóak kisebb nyomok amik a használtara utalnak.
Krokodilbőr szíjjal.
A doxa by synchron ez pontosan mit jelent? Ez nem doxa?
A hátlapot is mellékelem, mikori lehet az óra, és szerintetek mit ér?
Azt hogy eredeti-e nem tudom így képről meg lehet-e ítélni.
Bár jórészt általatok ismert és alkalmazott technikák és eszközök láthatóak, de ritka, hogy az ember a kávéja mellé ilyesmit nézhet ennyire jó képminőségben.
A néhány Rolex árából berendezett szuper műhelyét én mondjuk biztosan nem hívnám szerényen csak "home machine shop"-nak. :DDD
A Vihar utcai Panton dekorboltban általában lehet kapni 0.3 és 0.5mm-es víztiszta polikarbonát lapokat, nagy táblában - ezeket remekül lehet használni, domború zsebóra-üvegek pótlására. Csak arra kell vigyázni, hogy túlságosan nem szabad megdomborítani őket, mert akkor gyűrűsen beopálosodnak - a régi celluloid jobban volt hajlítható, viszont gyengébb volt, és idővel besárgult, ez meg örökké tart.
A kiszerelt rugóház tengelyére egy műszerész kalapáccsal rákoppintasz, a fedél lepattan. A rugóház magot kiveszed. A rugót kúpos fogóval kitekered. A rugó külső vége szakadt ki. A rugó végét kilágyítod. Vigyázva, hogy az acél, és a lágyított rész közt az átmenet meglegyen. Kifúrod, tűreszelővel kiigazítod. Visszatekered, a tengelyt vissza, ZSIRZÁS!!! Műszerész satuban a fedelet vissza sajtolod.
Megjöttek a vinyl vágó karbid hegyek. Jó élesek, este próba.
Az aluöntésem nem sikerült, a fa pillanatok alatt elégett és mindig le kellett vennem a fazekat az meg megdermedt mire újra megpakoltam a téglából épített kohót. Viszont a hőfokkal nem volt gond, a kőzetgyapot szigetelés is elolvadt :)
Pár napja néztem meg ezt a videót a házi alumínium öntéssel kapcsolatban. Totál primitív eszközökkel megoldja a srác. Nem éppen órás téma, de maga a művelet érdekes.
Ez egyenlőre csak próbadarab. Eddig a nagyolás ugye dremelben történt, most megyek majd át a kúpok közé amivel még semmi tapasztalatom sincs. Ezt feláldozom a kísérletezéshez, de nem ijedek meg ha már ez is jó lesz :) Persze valószínűbb, hogy majd az elejéről kell kezdenem. Vettem is sima gyorsacél fúrószárakat 2-3mm-eseket kiindulási anyagnak.
Szerintem egyre gondolunk. Az angol annealing-nek hívja :) Meg is próbálom holnap a nemesítést.
A hétvégére pedig alumínium öntés van tervben. Kiöntöm az ER20-as befogó orsóházát. Ebben készülnek majd a kúpok, meg minden egyéb ha összeáll a rendszer.
Narancssárgáig hevítettem faszénporban. Persze csak az edény volt narancssárga, bent nem tudom történt-e valami de olyan szürkéskék volt a tengely mikor lehűlt. Csak 300-400 fokig melegedett volna belül?
Na mindegy, utána magát a tengelyt is átizzítottam és vízbe dobtam.
Most addig szünet, míg el nem készül a kétkúpos befogó meghajtása és a lyukas kúpok meg a Jacot támaszték. Biztosan lesz itt is pár buktató ...
Ettől miért is menne el? Csak megosztanám azon személyes tapasztalatomat, hogy ha az ember vintage órákkal foglalkozik - akkor inkább szerszámokba beruházzon, ne alkatrészekbe... Ez utóbbiakból hiába van tengernyi, pont olyan úgysem lesz éppen, ami kell - és persze minél több van, annál kilátástalanabb is a megfelelőt előásni...
Jobb akkor már, ha van megfelelő szerszám az elkészítésükre. Az biztos eredményt ad... :-))
Nézegettem ezeket a csomagokat, meg más oldalakat is ahol méret és típus szerint lehet keresni, de sajnos még a werket se sikerült 100% bizonyossággal beazonosítani. Ezért vágtam bele a faragásba. Már nagyon várom a pillanatot amikor beindul az óra :)
Akkor olcsóbb - ha találsz valóban megfelelő tengelyt. De nem fogsz találni - ezt tapasztalatból írom, én már neki sem állok keresni a sok ezer ömlesztett tengelyem között alkalmast (és nem is veszek meg ilyen ömlesztett tételeket, ha gombokért kínálják akkor sem - nem jó semmire...).
Még az ömlesztett felhúzó-tengelyek is határeset ebből a szempontból, ott is sokszor gyorsabb újat készíteni - mint vég nélkül keresgélni...
Véleményem szerint értéket a típusra szétválogatott készlet képvisel. Kizárólag.
Az ömlesztett billegőtengely szerintem annak tekintendő, aminek látszik - fémforgácsnak (és szerintem annyit is ér)...
Összeömlesztett több száz, több ezer tengelyből még akkor is tovább tart keresni egyet, ami kis átalakítással alkalmazható (pont megfelelőt gyorsan találni nagyjából a lottóötös valószínűségével lehet...) - mint nulláról esztergálni egy újat...
Ezeknek, mint pótalkatrésznek akkor van bármi értékük, ha szépen szét vannak típus szerint válogatva.
Balról jobbra az eredeti, majd a próbálkozások időrendben:
Itt-ott még le kell faragni belőle, a csapokra is van még hagyva bőséggel. Mivel ez nyersvas megpróbálom szénporban megedzeni, aztán a csapokat is kialakítani csúcsok közt.
Milyen színig szoktátok visszalágyítani edzés után?
Te mindenkiről automatikusan és rögtön azt feltételezed, hogy gazember, csalni akar, becsapni másokat. Így állsz hozzá még a régi ismerősökhöz is. Még az esélyt sem adod meg, hogy egy esetleg jó szándékú tévedést valaki korrigáljon, sőt lehetőség szerint azonnal nyilvánosan próbálod pellengérre állítani, megszégyeníteni a másikat. Kifejezetten törekedsz arra, hogy véletlenül se csak hozzá fordulj privátban - hanem úgy, akkor kiáltsd világgá a mondókádat, amikor a másik lehetőleg reagálni sem tud rá (idejében).
Ezt csinálod mindenkivel, minden fórumon, mindig. Nem vetted észre, hogy megfagyott mára körülötted a levegő??
Ezt az attitűdöt én mérhetetlenül hitvány, bárdolatlan és udvariatlan dolognak tartom - és gondolom, alapja az, hogy magadból indulsz ki...
Glas - én találtam olyan RWC jelzést, ami erre az amúgy rosszul-alig kisilabizálhatóra hasonlított. Ja, és készült, garantáltan készült öreg Rolco, Genex, Marconi króm tokban. Az összevissza jelölgetett szerkezetet nem is említem, az sem volt a kezdeti időszakban ritka.
De ezek után én így sem vagyok biztos a dolgomban, megvezetni pedig véletlenül sem szeretnék senkit sem - ezért a leírásból ki is vettem.
És nem, nem vettem volna önmagában a megjegyzésedet zokon, sőt !!! - viszont így, egymás között ennek nem ez az elintézési módja. Te gyakorlatilag egy hiéna módjára viselkedsz, ott rúgsz bele szó szerint bárkibe-mindenkibe, ahol csak tudsz. Bárkibe, nem engem tiszteltél most meg ezzel - mindig, mindenhol így jársz el. Én nem tudom, miféle frusztrációk törtek belőled elő az évek alatt - de minden fórumon "mumus" vagy, jobb, ha tudsz róla - ha esetleg nem tűnt volna el eddig...
Én egy ilyen esetben 100%, hogy egy magánlevélben hívtam volna rá fel a figyelmedet, hogy szerintem elképzelhető, hogy valami nem kerek. Te meg azonnal azt lested, hogy tudsz a legjobban ártani... Jogos a tiltólista, és tőlem igazán többé pozitív megnyilvánulást irányodba ne is várj - nem érdemled meg...
Döbbenetes egy alak vagy te, elképesztő... Neked minden xar, neked mindent adjanak ingyen, mindent leszólsz, mindenkit megvetsz, lenézel - de ha te árulsz valamit, neked mindenki köteles tízszeres árat fizetni...
És már rohansz is, ahol csak tudsz mószerolni, még az ismerősöket is. Ne csodálkozz, hogy fia barátod, jóakaród sincs.. Részemről és is végeztem most végleg veled...
Üdv ! Sajna pont a márka nem látszik. Egyébbként :fehér számlapos karóra ,aranyozott ,aranyszinü mutatókkal,felemás (MÜ)bőr szijjal. 17 köves.(:-)))) A többi az nem látszik. Vagy ird le a márkáját,vagy fényképezz ugy hogy látszódjon. A legtöbbet az segitene ,ha a szerkezet látszódna jó nagyban ,és az azon lévő feliratok. Nem megsértődni! Üdv : szőrmók
Wow köszi! Angliából hamar itt van :) Épp néztem tegnap, hogy Kínából 1400Ft lenne 10-es szett 4,3-as tengellyel. Amit javasoltál annál nem írják de ugyan ez az eladó árul 4,3-as 4-es szettet is. Szerintem ezt akkor meg is veszem.
Tegnap azért próbálkoztam 3mm-es vasszögből kiindulva :) Az egyik felét megcsináltam a tengelynek, ez már egészen jó lett. Sajnos képet nem tudok most feltenni róla, mert megadta magát a telefonom :(
Na megjött a jáde fenőkő és a 2mm-es patron a dremelhez. Mától élesben próbálkozom :)
Eddig megfigyeltem, hogy ha erősen odateszem a kést, akkor valóban berezonál a dremel. A felületen ilyen pikkelyszerű lenyomat marad és szemmel is látható amikor beremeg. Túl vékony maga a tengely és messze van az első csapágy. Lassan, óvatosan azonban szép felületet lehet csinálni. Kíváncsi vagyok mennyire lesz a tengelyen a súlyközéppont ha sikerül egyet faragni és összeraktam.
Nem úgy sikerült a tegnapi faragás ahogy akartam. Kicsorbult a késem, újraéleztem, de nem lett valami jó. Megpróbáltam lemásolni a tengelyt de félkész állapotban véletlenül levágtam. A bal oldali részét jobbos késsel próbáltam vágni... Kénytelen leszek megélezni a másik végét is a szerszámnak. Végül egy csapot esztergáltam gyakorlásként. 0,25mm átmérőjű. A rossz hír az, hogy nem megy bele a helyére, még kisebb csap kell :/ A felületet se nézzétek, mert nincs értelmes fenőkövem csak amivel még nagyapám a kaszát élezte :) A csíkok emiatt vannak a felületen.
Ebay-en Kínából. A minőség meg majd kiderül. Valahol azt olvastam, hogy ezek K10 (ezt nem tudom mit jelent) anyagúak/szabványúak... (azt hiszem az 0,7 mikrométer szemcséket jelenthet?)
A Dremel teljesen új, karácsonyra kaptam, 2-3x használtam eddig 1-2 percig. Tegnap egy masszív vasgerendához erősítettem, rétegelt lapon élével támaszkodik az elején és a végén. Meg se moccan :)
Nem tudom milyen csapágyak vannak benne, de nem érzem a tengely kotyogását, mérőm meg nincsen. Ha lefeküdtek a gyerekek ma is kimegyek farigcsálni. Holnap teszek fel képeket és kérek Titeket, hogy majd véleményezzétek :)
Ja, kerítettem még egy lencsét, a lupéval összerakva sokkal jobb a nagyítása. Szerintem összeragasztom a kettőt.
A vídia kések fenésére nálam remekül beváltak az elég könnyen felhajtható finom gyémántporos csiszolókorongok, és Proxxonba, Dremelbe befogva, 20-25 ezres fordulaton ezekkel egyetlen pillanat alatt gyönyörűen ki lehet simítani a vídia kés végét is... Az utólagos fenésükkel-fényesítésükkel már nem bajlódok, ha oldalazva esztergálok velük ("legyezve" simogatom a felületet), akkor tükrösre lehet így is velük esztergálni egy csapot.
Nekem gondot okozott, hogy szögletes gyorsacél csak 4x4mm vastag kapható kereskedelemben. Ez túl vastag a finom munkához.
Van 2 db 2x2 mm vídia rudam (ha meghalok, APT hívja fel a feleségem és kérje el :-), ezeket viszont utálom fenni. Arkansas kövön sem lehet, csak gyémánton, és gyémántporos gumikövön fényesíteni.
Ami nekem nagyon bejött, 2 mm -es gyorsfúró szárakat veszek, és a menetes végüket régi Versatil töltőceruzákba fogom. Jó lehet fenni, és nem kell a különböző vastagságú kések között állítgatni a támaszt, amit szintén nagyon utálok.
Ezeknek a karbidos végű valamiknek mi a beszerzési helye?
A Dremellel, és általában ilyen, megtámasztás nélkül, picikét elkerülhetetlenül ütő-kotyogó instrumentummal nehéz jól dolgozni, bár a jobb Dremel és Proxxon kis kütyük, legalábbis amíg még új állapotban vannak, meglepően precízek. Mindegyikhez van olyan, a nyaknál befogó kis készség, amivel lehet őket az asztalhoz rögzíteni, és ha fabrikálsz hozzá egy kézi késtartót - hát, talán még lehet is értékelhető munkát végezni vele. Nekem anno csak korlátozottan sikerült (én is ilyesmivel próbálkoztam eleinte) - ezért is léptem tovább valódi órás esztergára - ahol egyébként az a tapasztalatom, hogy a pontosság sosem elég, még a nagyon precíz kis tokmányok sem olyan jók (még csak közelítőleg sem), mint a patronok.
Viszont ezek a kis vinil-marók szöget ütöttek a fejembe - hol lehet ilyeneket beszerezni? Finom munkákhoz már én is régóta vídia késeket használok - pláne, ha nem új tengelyt-alkatrészt kell készíteni, hanem meglévőt javítani (egy félig letörött csap például sokszor még "menthető". Olyan hihetetlenül szívós és önedző acélokat is használtak ezekhez, hogy nem is lehet őket kiereszteni, hiába ütöm vörösrézbe, hevítem így, visszaedzi magát, és olyan kemény, hogy a gyorsacél kés fogy, nem a munkadarab.. Ezt csak a vídia viszi - sőt, néha még az is csak nehezen - de azért az végül viszi...
Én a nagyon finom csapvégeket (pl: billegőtengelyek csapjai) mindig kézi késsel alakítom ki, a szupporttal egyszerűen nem lehet ennyire finoman dolgozni... Konkrétan jóformán lehetetlen beállítani a kést úgy, hogy teljesen nullára tudj vele zárni, nagyolni még remek, de amikor egy 0.3mm átmérőjű tengely végén egy 0.06 körüli, már csak nagyító alatt látható csapvéget kell kialakítani - az nekem csak kézi késsel simogatva megy, a szupport erre már nem alkalmas...
Ehhez én kis vídia szálakat 3mm-es alu és réz rudakba fúrt lyukakba ütök bele, és ezek a kézi finom-késeim - ezt a technológiát remekül lehetne alkalmazni ezekre a marókra is, és a végüket is gyémánt koronggal szépen igény szerint lehetne alakítani - így még én is szívesen tennék velük próbát (a kis vídia szálakat külön kutya nehéz felhajtani, a régebben piacozott készleteimet élem fel lassan én is...), így értékes közkincs lenne, ha a beszerezhetőségüket megosztanád.
Köszönöm a tanácsokat, elméletben már nagyjából meg van olvasgatás meg Pubi Úr javaslatai alapján a menetrend. A Dremelt csak a nagyja leszedésére gondoltam. Készítettem kétkúpos befogót is a finom munkához. Ehhez még a kúpokat és csappolírozó támaszt is el kell készítenem.
Akkor lehet, hogy a késem nem elég éles, mert csak 1200-as csiszolópapírral tudtam élezni. Úton van már 10000-es fenőkő is :)
A megdolgozott felület amúgy egészen sima, ha rendesen meg tudom majd élezni talán még jobb is lesz.
Ha minden kötél szakad, akkor bevetem az er20-as befogót, csak annak meg még házat kell csinálnom...
Billegőtengely készítéséhez elegánsabb lenne egy igazi óráseszterga.:-) Nem kritizálásként írom, de a Dremel és a billegőtengely nem igazán illik össze.
Legtöbb/sok esetben kézben tartott késsel dolgozik az órás, borotvaéles késsel! Nem is lehet olyan késsel ebben az esetben dolgozni ami nyom...
Gyorsacél pl. borotvaélesre köszörülve/fenve és érzésre dolgozva lehet igazán kis átmérőket esztergálni alakítani.
A tengely általában kilágyítva, vagy még edzés előtt, tehát tudod gyorsacéllal dolgozni.
Vídiát gyémánton lehet élezni, de ha nem indokolja az anyag keménysége, szerintem praktikusabb a gyorsacél, bár embere válogatja, nekem is vannak vídiás késeim és kézből használom őket.
Fúrónak "jobb" a vídia, nem kell lágyítgatni az anyagot, ami azért nem utolsó szempont több okból is.
Cserébe drága és törik, elég egy óvatlan mozdulat.
Ez mondjuk inkább esik kézre nyomtatott áramköri lemezeknél furatbővitésre. Nekem pl ilyen apró dolgok nem. Igaz nekem müszerészesztergám van ,nem órás. Mivel 15 év alatt alig haladtam egy mini eszterga épitésével,igy 61 évesen beláttam ,hogy sose készülne el,inkább eladtam.
Nem tudjuk hogy kézzel esztergálsz vagy szánszerkezettel?Ha kézzel.10-es rudanyaggba a végén fursz egy 2,1mm-es furatot és oldalról 2 2-3as menetet csinálsz ,ez fogja majd a 2mmes kés szárát. Fa fogantyut meg ugy hogy kézreálljon=reszelőnyél.
Ha nem patronos(dremel) tokmányba akarod fogni hanem kisméretű kulcsos vagy kulcsnélküli tokmányba.akkor 0,5-0,8mmes rézdróttal körbetekered a szárat és akkor már kicsit nagyobb tokmányba is befogható
Lassan eljutottam oda, hogy gyakorolgatom a billegőtengely esztergálás fogásait. Egyenlőre csak nyers vasat farigcsálok, meg derékszögeket meg csapokat próbálgatok készíteni. Tegnap sikerült 0,3mm alá mennem egy 1 mm hosszú részen.
HSS Co 10 anygú 3mm átmérőjű rúdból csináltam kést. Elég nehéz használni, nem szépek a forgácsok. Vagy porszerű, vagy forró lila.
A karbid gravírszárak iszonyatos áron mennek viszont láttam, hogy a vinil vágók is volfrám-karbid pengét használnak. Darabja 100 Ft. Csak a kis hegyes része a karbid.
Az a kérdésem, hogy innen van-e valakinek tapasztalata ezekkel, mint órás marószerszám? Próbálta-e már innen valaki? Esetleg mibe lehetne belefogni egyszerűen?
Egy ugyanilyen Doxa volt nálam nemrégiben arany tokban.
A szerkezet tisztítva napi 5 mp -n belül van (legalábbis számlap fent állásban :-) pedig kb. hetven éves.
Érdekes azért az érték alakulása
A te órád nem lesz sokkal eladhatóbb, ha tisztítva van. 5eFt + tisztítás 8 eFt nem egyenlő 15 eFt al, mert nem lesz hordható állapotú a tok és nem képez gyűjtői értéket.
Arany tokban, hibásnak tűnő szerkezettel az az óra tört arany értéket képviselt.
Most, felújítva, vasárnapi elegáns formában jóval többet ér mint 15 eFt plusz a tört arany ára.
Ez azért nagyobb érték. Minősített kronométer - és azért a Bucherer is jobb név, mint a Doxa vagy a Cornavin (még, ha nálunk nem is túl ismert). Az órában valószínűleg egy jobb kivitelű ETA automata ketyeg.
Nagyon nagy értéket ez sem képvisel, de szervizelt, biztonságos állapotban azért valahol 20-40 ezer közötti összegre lehetne érte számítani.
Érhetnek azért többet is - de tény, hogy nem sokkal. De ne így fogd fel - a szervizelést egy "fellelt" állapotú órára, amennyiben ténylegesen használni is akarod, mindenképpen rá kell/érdemes költeni. És igen, kerülhet ez akár sokkal többe is, mint amit fizikálisan megér az óra - de akkor is mindegy, mert amit a vélt piaci áron kapsz, az megint csak nem lesz ellenőrzött, megbízható állapotú. Olyan ez kicsit, mint venni egy régen lejárt vizsgájú használt kocsit - az adminisztratív költségeket, a vizsgáztatást, az olajcserét, karbantartást, szervizelést akkor is rá kell költeni, ha kvázi ingyen jutottál hozzá - vagy nem lesz használható jármű...
Tanácsot szeretnék kérni, vagy beárazást. Van 3 db szép régi svájci férfi karórám. Az egyik egy szép Doxa, egy Cornavin és egy Bucherer. Mindhármat elvittem egy jó óráshoz, kipucoltattam, beálíttattam és plexit cseréltettem rajtuk. A munkájára 6 hónap garanciát vállalt, szépen dolgozott, az órák jók és szépek. Az értékükre lennék kíváncsi. Kettőről teszek fel fotót, a harmadik a Bucherer, később lefotózom, de az a kedvencem. Egy különlegesség. Automata óra sok sok évvel ezelőttről Svájcból... Természetesen eredeti szerkezet van bennük. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Köszönöm
A szerkezet díszítése ún. virágos szecessziós. Korban valahol a századfordulóra tenném. A hangadó tőkéje jelzett, Gustav Becker. Az általad írt szériaszám alapján 1890-92 között készült a szerkezet HA! Becker. A hátsó csapágylemez kívülről ugyan nincs jelölve, de jelölték belül is, ritkán a számlap alatt az első csapágylemezen is.
Jobb esetben a szerkezet és a hangadó összetartozik, rosszabb esetben nem. Keresned kellene jelölést. Ha nem találsz jelölést a szerkezeten, akkor több órából rakták össze.
A díszítése összetartozik, (ingalencse, súlyok, számlap) ez előny. A járat súlytartó csigája pótolt. Ez hátrány, mert kicsi az esély, hogy pont oda illőt találjon az ember, így 3 egyformára lesz szükség.
A szerkezetből, a járatból az ellenkilincs hiányzik. Üres a csapágya.
A tok ízlés kérdése, szerintem fiatalabb, de előfordulhat, hogy már a tok készítésekor régebbi szerkezetet építettek be. Több példa is van erre.
Ha el szeretnéd adni, keress meg, adok egy telefonszámot, hívd fel és beszéljétek meg. Ilyen negyedes állóórát keres egy gyűjtő. Hátha megtetszik neki.
Nem kereskedő, tisztességes árat fog fizetni fog érte.
(egyébként a szecessziós stílusnak létezik egy ritkább, geometrikus díszítésű irányvonala is. Sokan keverik az Art-decoval.)
Feleségem öröksége a képeken látható álló óra. Arra rájöttem már, hogy a szerkezet eredetileg nem ebbe a tokba lett gyártva, de annyi bizonyos, hogy a családnál töltött bő 60 évben nem változtattak rajta. Szép állapotú, szervízelt (de nem szétbarmolt) a szerkezet. Negyedütős. 3 súlya és az inga is eredeti. Jelzést nem látok rajta, csak a hátsó lemez belső oldalán egy számsort: 838958. Kérem, ha van itt olyan, aki ért hozzá, ossza meg velem véleményét. Eddig nem szerettük volna eladni (2éve van nálunk), de most meg kell válnunk tőle, mert nem tudom megfelelő helyen tárolni. Szeretném, ha megfelelő áron kerülne a megfelelő emberhez!
Igen, megfelelő céleszközök nélkül nekilátni sem érdemes egy ilyen keréknek. Ugyanakkor egy-két kerékhez gazdaságilag értelmetlen felszerszámozni magunkat...
Viszont, ha tényleg egy kilincskerékkel van gond - akkor ezt legalább el lehet készíteni...
A legbosszantóbb az, hogy ha ki is reszeli az ember kétséges végeredménnyel, nem tudja leellenőrizni, mert a párhuzamkörzőbe nem lehet befogni. Az ellenőrzése is célszerszámot igényel, vagy gyártás közbeni ellenőrzést.
Agyaltam rajta, de ezt célgép hiányában nem lehet elkészíteni.
A fröccsöntés a legelképzelhetőbb megoldás.
Na de, nem kell ilyet készítenem mert visszahívott az ember. :-))
A "belső rádlis kerék" szerinte az a kerék, ahol a kilincsmű a kerékbe van süllyesztve és a rugóház felé néz.
Álló rugóházas bécsi keretóra szerkezete a beteg. :-)
A rugóház volt kiszáradva csont szárazra, ezért akadozott az erőátvitel.
A számlap alatt viszont állt az olaj. Hogyan lehet ez?
Kiszivárgott, mert nem megfelelő olajat használtak? Furcsa.
Arra gondolok még, hogy esetleg benzint csepegtetett valaki bele, az kioldotta az olajat, aztán elpárolgott. Még jó, hogy a számlapra nem került, mert hibátlan.
Én most nem tudom, hogy a Jantarnak mekkora kulcs kell, de vigyázat!
Az órakulcsokat számozzák, nekem pl. van 2-10 ig de ezeknek a belső mérete nem egyezik mm-ben. Tehát amelyik kulcsra 4 szám van ütve, annak nem 4mm a belső mérete.
A párom ma ezekkel állított haza :) Én örülök mint majom a farkának mert mindegyik működik csupán egyetlen problémám van . Középen a jontár órának nincs meg a kulcsa :( Akitől elhozta fillérekért az felhúzta de mindenképp szeretnék hozzá egy kulcsot . Nem tudja véletlenül valaki hogy mekkora kulcs kell hozzá vagy hol tudnék szerezni ?
Aligha véletlen, hogy kivétel nélkül az összes általam eddig látott, ilyen belső fogazású, kis órában használt fogaskerék vagy műanyagból, vagy spiáterből volt, és teljesen nyilvánvaló módon fröccsöntéssel készítették...
Az egyedi elkészítésére nagyon más ötletem, mint kifúrni egy rudat, majd kis fűrészlappal-osztógéppel az egyik homlokfelületét az osztásnak megfelelően bemetszegetni, és azokból kiindulva egyedileg készített kis zsanér-reszelővel kireszelgetni a profilokat - nem is lenne... És ez nyilván aligha lenne egy finom és minőségi fogaskerék, jó, ha egyáltalán megfelelne a működési minimumnak...
A räder szó magyarosításából én is erre következtettem, de ilyen kereket nem lehet maróval elkészíteni. Szerintem azokat gyalulással készítik vagy összejáratással esetleg.
Én is belső fogazású kerékre tippeltem volna egyébként - de ezt akkor is meg lehet értelmesen is fogalmazni...
Ilyet amúgy használ pár helyen az óraipar is, kapásból például a Lemania automata kronók automatikájában is van egy ilyen (ráadásul műanyagból!) - de nagyon ritka.
Elkészíteni pedig nagyon nehéz lenne, célszerszámokat kellene készíteni hozzá.
Gumirádli a lovassportban = gumiskerék. Szerintem a kérdező egy belső fogazásu fogaskereket keresett. nem mondom hogy lehetetlen,de ott érdekes lehet a fogak legördükése egymásról! valami faszerkezető malomban láthattam ilyet ,de ott a fogak hengeres csapok voltak.
Segítsetek nekem legyetek szívesek. Ma felhív egy ember telefonon, hogy fogaskerékre lenne szüksége, és most jön a lényeg, " belső rádlis kerék kellene". Mondom neki, hogy nem tudom az milyen. Elmondaná? Erre mormogott valamit aztán kinyomta.
Szóval tudja valaki milyen az a "belső rádlis kerék", vagy szégyelljem magam, hogy nem tudom???
Ha kis mértékű a kopás, akkor a kopott oldalról pontozni kell, pontozóval kell "terelgetni". Ha komolyabb - marad a perselyezés. A pontozás igazándiból nem túl szép megoldás, igen ügyesen kell csinálni, hogy viszonylag szakszerű legyen - és persze vékony csapágylemeznél nem is lesz túl hosszú életű javítás (azért 5-10 évet elmegy újra így az óra). De jóval egyszerűbb, mint nekiállni új perselyt készíteni - ráadásul nagyon vékony csapágylemeznél ez sokszor nem is olyan egyszerű...
Kösz. Azt hittem, hogy ez az S.A. valami korszakát jelöli a DOXA-nak. Mer van amelyiken van, van meg ahol nincs.
Egyik kérdésből jön a másik:
Mit lehet csinálni a félrebillent rugóházzal karórában (!). Én egyszer próbálkoztam egy Marvinnal, megütöttem szegecselőn és dörzsárral próbáltam helyre hozni, de nem túl sok sikerrel.
Egy órás azt mondta, hogy a Pobedáknak volt egy ilyen jellegzetes félrekopása, de aztán nem derült ki, hogy mit lehet vele csinálni. Perselyezni?
Az S.A. jelentése "Societe Anonyme" - magyarul részvénytársaság...
Tipikus félrekopásai-hibái meg nem igazán vannak a 1147-nek, mindazonáltal kegyetlenül elkopott, félrekottyant rugóházúval már én is találkoztam, tehát semmi lehetetlen sincs a dologban.
Érdekes az a kocka óra .A hátlap diszitése az az un:art-deco stilus ,viszont a számlap és a mutatók jóval előbbiek. feltehetően 20-as 30-as évek környékén tokoztak egy régebbi órát.
A zsebóra jó minőségű, kulcsos, svájci anker lesz, valamikor 1870-80 körülről. Arany vagy dublé - a képek alapján inkább utóbbi. A karórácska 1900-1910, érdekes 'fregoli' - karóraként és függőóraként is hordható.
Az alábbi két óráról kérem segítsenek információkkal, mivel én magam nem tudom elhelyezni őket, sem típusát, sem gyártási idejét, sem értékét tekintve.
Nem vékonyítaná el a fogakat a finírezés - viszont a fejkör-átmérőt picit csökkentené, effektíve kisebb lenne a kerék, ezért kellene vagy ezt, vagy a kapcsolódó közkereket áthelyezni. De egyébként ránézésre tényleg nem tragikus, elmegy ez még így egy-két évtizedet is gond nélkül.
Most éppen a kevésbé kopott íven dolgozik, ezért nem akarom bántani. Pálcás perckerékkel kapcsolódik, az utánmarás talán már nagyon elvékonyítaná. (...meg a finír gépem üzemen kívül, mert nagyon hiányos) :-(((
Nem olyan borzasztók ezek a fogak, én után-marnám őket finíren, és picit áthelyezném a motorkerék csapágyait (vagy a közkerékét, ha megoldható, amelyik egyszerűbb).
Logikus. De ha nem volt esztergája, egy pontozója se volt? :) Jó, a kerék megfordítása után biztosan eljárt jó ideig - hisz a kopáshoz is idő kell. Lényeg, hogy a kuncsaft ne vigye vissza azonnal...
...miután a kereket megfordították. A csapágyat nem perselyezték ki. Így a fogódzás az erős rugó nyomása miatt is elmászott, ez hegyezte ki a fogakat. A többi kerék jó. Régen nem minden órásnak volt esztergája. Mondjuk, most pár nap járás után a motorkerék tengelyéről a kampó lepattant, átfúrom és jó lesz. Hát igy, van az antik-régi órák szeretnek a műhely környékén maradni.
Ha régebben megfordították, és már a MÁSIK fele is megkopott (lehet, hogy a hibás kapcsolódás miatt kopott meg?) - akkor felmerül a kérdés, hogy a többi kerék fogprofiljai mennyire vannak megviselődve?
Itt meg is jegyzik, hogy különböző hidakkal is készült. Az évszám is stimmel nagyjából. 1940-től készült a háború végéig ez a fajta werk alap és a Stowa is 1939-től kezdett saját terméket készíteni, addig csak összerakott alkatrészekből. Bár ennek a háza is a RoWi-tól van. Gyanítom, hogy a werk alapot is úgy vették és kicsit módosították.
Bár a B méret mintha az enyém esetén kicsit rövidebb lenne, de ezt nehéz megállapítani a letört csap miatt. Nálam 160-170 mm*100 lehetett, itt meg 186-188-at írnak.
Kőtől kőig nálam 330-340 gyurmával mérve, plusz ugye ehhez jön még a két letört tengelyvég, amivel kijöhet A-ra a 360 körüli méret.
Az Unitas 22/12-re is ugyan ilyen tengelyt írnak, ezt viszonylag olcsón találtam egy svéd webshopban:
Csúszó negyedeskeréknél, ha dátumos az óra, akkor jellemzően dátum váltáskor tud olyat csinálni, hogy "elfordul a szerkezet a mutatók alatt" :-).
TIPP: A csípőfogós megszorítás előtt vezess bele a negyedeskerék csövébe egy dörzsárat, vagy olajozó tűt (vagy mást) először szorosan, és utána lazítsd, és úgy nyomd össze, mert könnyen túl lehet roppantani.
Sziasztok! Van egy Omega 565 órám,amit gondos kitisztítás,és karbantartás után újra szépem jár a billegő. A problémám az,hogy nem mennek a mutatók, viszont koronáról beálítani lehet. Ezen hogy tudnék segíteni? Várom a tanácsaitokat köszönettel!
Nem tudom én sem a pontos típust azonosítani (bár vélhetően a szám alapján Stowa 416 lehet az), de mindegy is. Úgysem fogsz soha az életben hozzá való új tengelyt találni (vagy csak teljesen véletlenül). Ritka típus és régi, nem lesz hozzá alkatrész.
A tengelyt el kell készíteni, vagy a meglévőt javítani csapfúrással.
Itt is megkérdezem hátha valakinek ismerős ez a Stowa tokban leledző zsebóramű.
Törött a billegőtengelye és egy új tengely beszerzéséhez kellene tudnom a pontos típust vagy ha csere tengelyben tudnátok segíteni az is jó lenne.
Az óraműnek szélesebb és keskenyebb átmérői 38,48mm illetve 37,98mm.
Egyedül a billegő alatt volt egy "416" felírat.
A fedlap belső oldalán "Stowa - metal chromé" és "479913" látható.
A számlapon "Stowa precision" és "Ancre 15 rubis" olvasható.
E-bay-en 5-6 ilyen szerkezetű óra is van, de egyiken sincs egyértelmű azonosító és a hirdetők se tudnak semmit. A ranfft adatbázist is átböngésztem de csak hasonlókat találtam.
Ma szétborítottam a szerkezetet és a csapja épségben van :) Viszont amit a horgony mozgat fogaskereket az nincsen meg sajnos illetve valamiért nem lehet felhúzni. A rugó viszont nem törött. Hát mivel ingyen volt ürülök neki :) A tokja viszont sérülésmentes szép jelzett ezüst tehát már a tokért örülök . Elnézést kérek hogy nem ismerem a szakkifejezéseket most kezdtem a javítgatással foglalkozni . Gyakorolni remélem azért még jó lehet
Elég rusnya. Nem látni, hogy a csap épségben megvan-e? Ha igen, akkor nem olyan nagy probléma pótolni a követ, bár előfordulhat, hogy megfelelő méretű-profilú antik kő már nem kerül hozzá, akkor réz persellyel szokás pótolni - nem néz ki olyan szépen, mint a kő, de teljesen funkcionális lehet. Ha a csap is sérült-letörött, akkor még csapfúrás is lesz a dologból.
Megoldható, az a kérdés, hogy megéri-e megoldani, nem ezerforintos javításról beszélünk, teljes szerviz, kőpótlás, csapfúrás, és még ki tudja, micsoda - 20-30 ezres tétellel nyugodtan számolhatsz.
Kaptam ajándékba egy Chablonen Watch márkájú dupla fedeles zsebórát.
Amint a hátulját kinyitottam azt véltem felfedezni hogy az egyik kő helyén ilyen ragasztó szerűség található a kő sehol . Ez javítható probléma vagy kuka a szerkezet ?
Már régebben megfordították. Mindkét olal eléggé ki van hegyesedve. Egyszer, majd ha igazán nyugdíjas leszek, nem csak friss, készitek egy újat. Egyébbként szép járást csinál, és pontosan jár.
Kösz! Érdekes hogy az első képen a akivülről számitott második fogás külső széle fürészfogas.a belseje nem.Hogy kezdted, a belső kör először és utána a külső? avagy forditva? Gondolom asorrendből adódik a fürészfog alak. vagy gyorsan forgott az anyag.
Kővel. A paszta ide harmatgyenge edzés után. A sugaras csiszolást mi úgy tanultuk, hogy legyen megfelelő mélysége, kellően nagy a szemcse, hogy érvényesüljön a szálirány. A sugarak fényességét pedig magasabb fordulattal érjük el.Ugyan ez igaz genfi csíkozásra is, csak ott nem a központot, hanem a merőlegességet tolod el. A csiszolás maga párhuzamos.
A harmadik képen egy csészemaró tárgyasztala lett így díszítve. A pontosság megtartása miatt nem lehetett mély a csiszolás. Látható, hogy nem szépen határolt, de szerszámnak elmegy.
Ezek nem is számítanak igazán szépnek, inkább érdekesek.
Kis méretek esetén gyémánt szemcséssel, megfelelő mélységgel csodát lehet készíteni.
a faliórám 25 év működés után megállt. Az előző javításnál csak az erősen kopott csapágyakat perselyeztem ki. Most viszont már szinte az összest. Egy gyengébb (jantár ébr.) rugót tettem bele a kopások csökkentése végett, de ez nem vitte. Egy 38-as rugó viszont igen. A járó motor kerék helyett kéne egy, új a fogak már hegyesednek. Most teszt üzemben működik.
A Stock óra tulaja ma jön megtekinteni a szerkezetet és eldönti végre, hogy nyíl vagy félhold végződésűek legyenek a mutatók.(naptár és némító) Ha áldását adja rá, jönnek a képek.
A tokjával szeptember első hetére végez a restaurátor. (elvileg)
Láttam egy eszterga kiegészítőt az eBay-en-on. Megtetszett és elkészítettem. A kézi késtartó helyére fogható polírozó feltét. Jól használható és szépen tükrösít, sokkal hatékonyabb mint egy kézi csavarfej polírozó.
A hátlapot lehet, hogy túlzásba vittem, de legyen egyedi. :-)
A gyártóját tekintve ez egy LePhare stopperes negyedütő - és WreckDriver nagyjából mindent elmondott, amit tudni kell... Ehhez már csak egyedi tokot lehet készíttetni, a mérete és a kezelőszervei miatt - ez 120-150 ezres tétel önmagában, nyilván le kell szervizelni, gatyába kell kicsit rázni - és valóban, lavórnyi óra lesz a végeredmény. Ha favágó-termet vagy, érdemes lehet rajta gondolkodni... ;-)))
A régi favázasból egy db van nekem a kora és érdekessége miatt.Elég sokat vacakoltam vele,mire újra működőképes lett.Sajnos órás gépeim nincsenek,de azért elfogadható lett.Üdv.
Ez konkrétan egy Audemars. Ez a jó hír. A rosszak:
- Korántsem a legizgalmasabb, legkeresettebb szerkezeteik egyike. Sőt, szerintem nem is saját kaliber volt ez. - Az eredeti 14K aranytok és a hibátlan - jelzett - számlap, mutatók egysége nélkül jelentősen érték csökkent. - Az 50mm-es méretű szerkezet óriási. Beépítve 57-60mm átmérőjű és vagy 17-20mm vastag tokot fog jelenteni.
Egyrészt egyedi tokot kell készíttetned ( kb. 2 ember oldja meg itthon, százezres nagyságrendben ), másrészt egy Panerai Egiziano méretű batár, - de annak a titántokjával ellentétben acél - 40 dekás óra lesz a végeredmény (Zsebóraként aranytokban is több, mint 10 deka volt újkorában. ). Kérdés, ki akar/tud majd 6 centis löncshúskonzerv karórát hordani?
Ja, és le kell szervizeltetned. Biztos van vagy egy tucat ember az országban - az itt fórumozó párat beleértve - aki érdemben tud vele foglalkozni.
Én azt tippelem, hogy szervizzel együtt 200+ ezres tétel beépíttetni.
quarter repeater. 100ezer körül vannak az ebay-on ezek a werkek. elég sok az aranytokos zsebes,no azok drágábbak jóval. amugy jó,sztem nem egy mezei werk.
Erről lenne szó.Minőségileg hol helyezhetö el vagy érdemes-e beépíteni? Átmérője kb. 50mm. Megvan a hibátlan számlapja, mutatói, 3-as számnál van a korona-tengelye.
Köszönöm szépen a kimerítő és gyors válaszodat. Én sem napi használatra vettem az órát csak azért mert régi álmom volt egy ilyen :) Ezzel a lazítós szorítós módszerrel működik szóval marad így :) Ez az első olyan órám amit megjavítottam mert se kakukkolni se ütni nem akart szóval kis öröm ez nekem hogy így működik :)
Nem, nem így kell beállítani - de ha csak attól, hogy igazítottál a mutatón, és most jónak/jobbnak tűnik, akkor egyértelműen a mutatószerkezetnél nem stimmel valami, ott szorul meg, akad el időnként valami valamiben.
Látatlanban erről többet mondani nem lehet, ez majdhogynem a "nem indul az autó, mi a baja" című történet - akármi lehet a baja, banális apróság, kezelési hiba, de akár totálkár is, bármi, szó szerint bármi, és ennyi információból még a Jóisten sem tud többet mondani... Azt érdemes tudni, hogy bár van egyféle kultusza - és normális állapotban egész komoly ára is - ezeknek a fa kakukkosoknak, valójában rettenetesen silány minőségű, megszámlálhatatlan sebből vérezni tudó, anno rövid élettartamra tervezett és filléres használati tárgyak voltak.
Napi járatásra, tényleges használatra én nem is ajánlom még véletlenül sem őket senkinek, csak dísztárgyként, alkalmi használatra. Egy fém mechanikás orosz Majak kakukkos óra szó szerint fényévekkel jobb minőségű és tartósabb darab - és ez különösen súlyos állítás annak tükrében, hogy abszolút értékben az orosz kakukkosok is kimondottan silányak (van is gond velük is rendszeresen, de legalább javíthatók, míg ezek a favázas, fakerekes Schwarzwaldiak csak igen szőrmentén).
Nem minden esetben akad meg van hogy 2-3 órát hibátlanul megy . Esetleg előfordulhat hogy úgy kell beállítani hogy fellazítom a nagymutató csavarját ,beállítom a pontos időt és visszahúzom a csavart ? Mert most így csináltam és eddig jónak tűnik persze nem akarok semmit elkiabálni
Megcsúszik a mutatószerkezetet kihajtó rugós csúszó-kapcsolat. Lehet, hogy maga a mutatószerkezet is akadozik. Ha mindig ugyanott akad el - akkor elég egyértelmű.
Van egy régi kézzel faragott német kakukkos órám és nem tudok rájönni hogy mi is lehet a baja. Kérlek segítsetek ebben nekem. Az óra működik üt rendesen kakukkol is a megfelelő időt de néha a mutatók meg nem mozognak semennyit,holott maga a szerkezet szépen ketyeg
A Seiko CAM automatái híresen kiválóan húznak. Nem véletlenül nincs is egyáltalán sok olcsóbb modelljükben kézi felhúzási lehetőség - normálisan nem kell.
A te esetedben én vagy az automatikában, vagy a rugóházban valami problémára gyanakszom. Nem kizárt például, hogy az óra szimplán rugótörött, és az utolsó menet működik már csak csúszófékként, így csak félig felhúzott helyzetig tud jutni, gyakran meg-megugorva, ami már tényleg hatással lehet erősen a járáspontosságra is. De lehet valami gond az automatika környékén is - normálisan ezek lehelet-könnyen járnak, és egész kis moccanásokra is húznak egy-egy fogat.
Nekem is van egy hasonló hibás seiko 5 automatám, ez női változat, ott meg aztán még kisebb minden :)
Kiváncsi vagyok én is ha van megoldás.
Egyszer állítottam rajta én is azóta iszonyatosan siet. Szerintem hajszálrugó hiba lesz de meglátjuk mit ir APT.
Amugy a Biburo-t lehet használni normál mikrofonnal ami pc-hez van? Ki hogy használja?
Annyit nem akarok áldozni a hobbi jellegű tevékenységemre hogy pl Horométert vegyek de szükséges lenne egy segítő cuccosra ami legalább sejteti a hibát. Ez a progi megfelel ezen célra?
Lehetetlen beszabályozni. Van, hogy két napig eljár 3-4 mp eltéréssel, aztán fél perceket eltér. Utána már nem javul meg.
Beszabályozni is szinte lehetetlen, mert egyrészt a Biburon nézve nagyon nagy a pozicionálási hibája, és ráadásul a szabályozó állítására rögtön nagyon siet, vagy nagyon késik.
Szerintem egy Seiko5 ennél jobbat tud.
Teljesen kitisztítani nem hiszem, hogy kell A felhúzó súly csapágyát átolajoztam, de így is kicsit nehezen húz.
Ami furcsa, hogy a napközbeni hordás nem húzza fel eléggé. Este meg kell rázni, hogy ne álljon meg reggelre.
Arra gondoltam, hogy az alacsony felhúzottság miatt van ez az ingadozás
Egyszer volt nálam egy nyitott rugóházas utazó óra.
Sehogy sem tudtam betenni a rugót. Kint nem lehetett hagyni a rugót, mert nem lehetett behúzni, ha betettem összetekerve kiugrott. Próbáltam dróttal összekötni nem ment. Aztán kiderült, hogy valaha volt egy pecek, ami elveszett az idők során. Ha azt pótolta az ember, akkor össze lehetett tekerni szétszedett állapotban, és a pecek megakadályozta, hogy leszaladjon, vagy kiugorjon. Három napig gondolkodtam, míg rájöttem.
De minden esetre megpróbálkozom vele egy új lendülettel :) Legutóbb a huszonakárhányadik sikertelen próbálkozásra feladtam, mert féltettem a szerkezetet. (Hátha földhözvágom mérgemben :) )
Igen, nyitott rugóházas. Az a gondom hogy próbáltam igy utólag beakasztani a rugóvéget de a rugó alaphelyzetben nem egyenes, vagy csak a mag felén tekeredett , hanem spirális mintázatú, tehát amikor a helyén van. Nem tudom csak a magot beakasztani, mert odacsap a maradék része. Ha így érthető :)
A túl hangos kattogás lehet műszaki probléma - de az az igazság, hogy ettől még az óra teljesen pontosan is járhatna.
És ezeknél az óráknál a műszerolaj teljesen, tökéletesen megfelelő - a kenőképességével nincs semmi baj, legfeljebb az élettartama lesz rövidebb, mint a kifejezetten órás célú olajoknak, tehát alkalmasint érdemes 2-3 évente átkenni ezzel az órát.
Az ébresztőóra rugót pedig - nyitott rugóházú, az egyik tartóba beakasztott végű rugóról beszélünk - egyszerűen be szoktuk csévélni a szerkezetbe. Teljesen össze lehet rakni az órát úgy, hogy a rugókból csak azt a 2-3 menetet csévéled fel a rugómagra, ami még lazán, kényelmesen elfér, a rugó többi része meg szépen kint marad a szerkezeten kívül. Lükén néz ki, de nem okoz semmi gondot. Aztán szépen fel lehet a kulccsal tekerni, betekeredik a helyére, és a végét be lehet akasztani. Fölcsévélve-megfeszítve összerakni nem nagyon lehet.
Akkor a JANTAR megér még egy felülvizsgálatot a hangos kattanásokkal. Restellem de lehet hogy nem voltam elég körültekintő a csapágyakat illetően, lehet hogy zömítenem kell a furatain, aztán dörzsáraznom, de szétszedéskor fával "felfényesítettem" a csapvégeket, amik a csapágyakban futnak.
Illetve nem tudom hogy jó-e a falióra szerkezeteknek a műszerolaj/varrógépolaj. Karórákhoz vettem csak olajat, ha jól emlékszem 1es jelölésűt (legfinomabbat). Faliórához ha jól tudom négyes vagy újabban 3mas jelű kell, ami sürűbb. De ez talán nem befolyásolja ennyire nagy mértékben a késést. De javítsanak ki ha tévedek vagy nem jól tudom.
Viszont azt tudom, hogy a gátkeréken nem láttam nagy mérvű kopást sem. De ezt is felülvizsgálhatom még egyszer.
Hermlénél a csilingelés akkor jelentkezik ha tökéletes az emelés-zárás. Amikor javítottam nem ért bele a határolókba teljes kilengésekor sem. Így majd amikor ezt is állítom felülvizsgálom.
Közben még egy gondom felmerült a tegnapi napon. Szeretett MOM ébresztőórám melyre a mai napig kelek, úgy gondolta hogy késlekedik igy kitisztítottam ezt is. Szétszedéssel, összerakással addig nem volt baj amig a motorrugóra nem került a sor. Próbáltam én mindenféle belátásra bírni de csak a kezem bánta. Csoda hogy nem szakadt meg a rugó a sok huza-vonától és szentségeléstől.
Hogyan szokták ezt a helyére tenni? Milyen eszközzel lehetséges? Az ébresztő szerkezet rugója nem jelent problémát mivel sokkal kisebb és gyengébb is mint az óramű motorrugója.
A nagyon hangos kattogás a Jantarnál nem igazán jó tünet, a nagyon hangos kattanás túl erőteljes esésre utal - ez esetleg túl nagy távolságra utal a horgony-gátkerék tengelynél, de lehet felbővülve már a horgony is - igazándiból nem lehet így találgatni, sok oka lehet, de az biztos, hogy valami nincs rendben. A végponton csilingelés viszont potenciálisan a horgony felverődésére is utalhat, tehát túl nagy már a lengésszög és határolásnak ütközik az inga - igaz, ez viszont nem késést, hanem jelentős sietést okozna...
Az inga elméletéről meg annyit, hogy elvileg mit sem számít a tömege és átmérője, az inga lengésidejét csakis és kizárólag a HOSSZA dönti el. A matematikai inga lengésideje könnyen kiszámítható a hossza alapján a képlettel - a fizikai inga esetében viszont itt az "l" hosszúság az inga egy pontra redukált hosszát jelenti, tehát azt a pontot, ahol az inga súlypontja valójában van. Mivel a fizikai ingának van egy tömeggel rendelkező ingaszára, és azon egy ingasúly, ami szintén nem pontszerű, így az inga redukált hossza rövidke szárú és viszonylag méretesebb súllyal szerelt ingánál általában az ingasúly felső részének a környékén van, hosszú szárú és könnyebb ingalencsével szerelt óránál viszont akár az ingalencse felett is lehet valahol a száron. A bibi ott van, hogy a szükséges hosszúságú ingát kiszámítani akkor tudjuk, ha a szerkezet áttételi viszonyaiból adódó szükséges lengésszámot ismerjük - amihez viszont szépen végig kell számolgatni az összes fogaskerék fogszámát, és ebből kiszámolni az áttételt.
Az inga súlya viszont - meglepő módon - tulajdonképpen egy határon belül nem fontos. A tömeget úgy válasszák meg, hogy ne terhelje túl a szerkezetet, azt a gátszerkezet a legkisebb nyomaték, a lejárófélben lévő rugó mellett is még biztosan mozgásban tudja tartani - ugyanakkor a legnagyobb nyomaték mellett se lendüljön túl, verődjön fel a határolókon. Ez a gyakorlatban akár többszörös tömegeltérés mellett is jól működhet, egy akár kétszerte könnyebb vagy éppen nehezebb ingalencsével is kifogástalanul működhet - megfelelően beállítva - egy óra.
Mivel ezeknél az egyszerű, rövid ingás óráknál az ingalencse általában elég súlyos, jelentős tömegű az ingaszárhoz képest, mellesleg elég hosszú és számottevő tömeggel rendelkezik maga az ingavezető is (általában ezeknél az inga nem önálló, hanem az ingavezetőre kell akasztani, és a dolgozó hossz azzal együtt alakul ki) így az ingalencse könnyítésével elvileg számottevően lehet csökkenteni a számított redukált hossz, ami ugyebár sietés irányába tolja a rendszert - ezért mondtam, hogy ha más nincs, próbáld meg valahogy könnyíteni az ingalencsét.
Annyi lemaradt hogy szerintem lendületesen egyenletesen járnak. Hermle csilingel is a két végletnél, A JANTAR pedig őrült módján kattog, jóval hangosabb a többi órámhoz képest.
Nem tartom valószínűnek, hogy az ingák nem az eredetiek. JANTAR ingája krómozott (tükörfényes) gugliban felütve csak ezzel az ingával láttam ezt a típust. Hermle szintúgy zenész. Valahol máshol lesz a probléma. Hermlénél még nem állítottam a horgony magasságát így majd ha azt is beállítottam, kiderül a turplisság hogy ugyan igy késni fog, vagy átmegy sietősbe.
Ha a mutatószerkezet csúszik azt hogyan tudom kideríteni? Ilyen össze-visszaságot tapasztalok a Kieninger kandalló órámon. Bár ennél az inga lencse nem eredeti, mivel amikor megvettem hiányzott róla igy én pótoltam.
Van amúgy valamilyen módszer amivel az inga átmérőt vagy tömegét számolni lehet a járathoz? Hosszát sem ártana tudnom az ingaszárnak. Ha van akkor méretezve le tudom gyártani és akkor talán tökéletes is lehet. Szeretem egyébként a Kieningerem hangját. Szerintem gyönyörűen szól. De ez szerintem minden német órával így van. Gustav Beckerem is szép hangú, Junghasom is van kettő azok is szép hangúak, de a két legjobb a Kieninger és a Hermle.
Ha az órák a most rajtuk lévő ingákkal egészséges lendülettel (a Clement járat elég élénken, viszonylag nagy kitéréssel kell, hogy járjon) és teljesen megbízhatóan, elakadás-leállás nélkül járnak, mégis ilyen jelentős eltérést-késést mutatnak, és az inga már nem szabályozható - akkor felmerülhet a gyanú még arra is, hogy egyszerűen nem megfelelő, nem hozzájuk való inga van rajtuk. Késésnél akár csúszhat a mutató-szerkezet is, de az nem stabil, hanem összevissza késést eredményez. Ha az óra egészségesen, szép lendülettel jár, sosem akad el, mégis, az ingalencse legfelsőbb pozíciójában is jó nagyot késik - akkor sanszos, hogy ez nem is az ő ingája, csak valami, ami odaillett és rá tudták akasztani.
Pár képet és méretadatot adjál meg róla, akkor lehet bővebbet mondani. Igen, lehet hozzá tokot készíttetni, de komplexebb esetekben ez nem olcsó mulatság (egy ütős-tolókaros méretesebb szerkezethez 100-150 ezernél olcsóbban senki sem készít, egyszerűbb esetekben és bizonyos mérethatárokon belül pedig beültethető sokkal olcsóbban beszerezhető "félkész" tokokba is).
Birtokomba került egy szép kis komplikációs zsebóra szerkezet és a hozzáértőktől szeretném megkérdezni, hogy lehetne-e beépíteni karóra tokba? Tudna nekem egy szakembert ajánlani valaki aki elválalná?
Akkor szokott csúnya hangja lenni, ha az ütés után a kalapács visszarugózik a hangrúdra, és rögtön letompítja.
Egy rövid szakaszon belül mindegy, hogy hol üti meg a kalapács a rudat (hosszában), de az is okoz csúnya hangot, ha nem a megfelelő helyen találja el. Ezért oda vissza érdemes kicsit állítgatni. Amennyire én tudom, a rudat a fele, negyede, nyolcada... hosszban kel megütni ahhoz, hogy ne legyen fals hangja. A rezgésben ugyanis hullámcsomópontok alakulnak ki, és ott kell megütni, ahol a rezgés minimumon van. Legalábbis a kifeszített húroknál így van. Ha valaki erről többet tud, javítson.
Hát ne... Ha a kalapácsba fém betétet teszel, és a távolságot ügyesen úgy állítod, hogy nyugalmi helyzetben a lehető legminimálisabb legyen - olyan hangja lesz, hogy a holtakat is felveri...
Képzeljétek, kaptam tegnap ajándékba egy zacskó "órás dolgot" egy kedves ismerősömtől. Nos, a nagy része Titex Plus. Kb. 130db kobalt HSS-E fúrószár volt a zacskóban, 0,6mm-től 1,5-ig. Plusz HSS finomfogazott vágókorongok, menetfúrók és metszők stb.
Sziasztok! Van egy Junghans felesütős egy hangrudas faliórám,amit gondos kitisztítás,és karbantartás után újra szépem jár. A problémám az,hogy a leütése elég halk! Ezen hogy tudnék segíteni? Várom a tanácsaitokat köszönettel!
Van egy jelzetlen ( csak sorozat szám a számlap felől), 1880-s évekből való magas minőségű (farkasfogas-máltai keresztes) 15 köves szerkezet. Eredetileg egy női vagy inkább zsakett Tiffany arany órában volt. Mivel nincs márkajelzés sehol ezért kialakításából lehet következtetni. A Pateket kizártuk, hasonlít a korabeli ED. Koehn szerkezetekhez ( de valószínűleg az óra öregebb, mint amikor ő önálló céget alapított), számításba jön még a Vacheron , de leginkább a korai LeCoultre.
- Túlságosan gyengén üt a kalapács. Ha rugóval megtámogatott, lehet a rugót kicsit jobban előfeszíteni.
- Túl messze van a kalapács nyugalmi helyzetben a hangrúdtól, és alig éri el ütéskor - kicsit közelebb kell hajlítani (ahogy korábban írtam: nyugalmi helyzetben még éppen ne érje el a rudat, attól fahangú lesz).
- Nagyon felpuhult, szétverődött már a kalapácsba rakott, általában bőrből készült kis "dugó". Ki lehet cserélni keményebbre (akár fa pöcökre is), kis pörköléssel lehet rajta valamit keményíteni (vagy végleg tönkretenni - de azért nagy kockázata így sincs).
Először is meg kell nézni - szerkezet nélkül - hogy a hangrúd külön megütve, szabadon zengve tiszta hangot ad-e? Ha nem, akkor eleve a hangrúddal van baj, nem szilárd a befogatása, beleér valamibe, stb...
Ha így tiszta hangot ad, akkor viszont a legvalószínűbb ok, hogy a kalapács ott marad a hangrúdhoz érve ütés után - ettől szokott fahangja lenni. A kalapácsot (kalapácsokat) úgy kell beállítani, hogy nyugalmi helyzetben éppen ne érjenek hozzá a hangrúdhoz, csak ütéskor azon túllendülve egy pillanatra, amikor megütik a rudat. A kalapács drót-szárának a hajlítgatásával meg lehet találni az optimális helyzetet - mellesleg kicsit távolítva-közelítve az ütés hangereje is jól tuningolható, kellően eltávolítva az egészen csöndes, sejtelmes bongásig.
Van egy Junghans faliórám felesütős,és egy hangrudas. Az órát kitisztítottam szépen jár. Csak az ütés hangja kissé fazék hangú. Pedig úgy állítottam be a kalapácsot,hogy a tőke tövénél üsse meg a rudat. És mégsem ad szépen csengő hangot! Mit lehetne még tennem! Kérlek benneteket aki tud tanácsot adni az írjon! Előre is köszönöm!
Értem. Mint a képen látható, az inga nem függőleges, és csak a saját súlya nyomja oda. nem vagyok órás mester, de ez még nekem is feltűnt. Hol tudnék kapni ilyen alkatrészt?
Ma felletem egy régi kandalló (asztali, stb). Felesütős. A szerkezetet kipucoltam, olajoztam, de az inga felhelyezését a tulaj sem tudta megmutatni. Inga nélkül, már üzemel. Csatolok képet, tudna valaki segíteni a felhelyezés módját illetőleg?
Nem igazán váltak be ezek a rolnis csatok. Hamar tönkrementek, mert rengeteg volt a rugótörés (a nálam megfordult ilyen régi csatok háromnegyedén van törött rugójú, elengedett szem, a legtöbbön több is), becsípték a szőrt, így sokakat zavartak is nagyon. Ehhez mérten az összetettségük miatt drágábbak is voltak. Egy időben férfi és női kivitelben is igen divatosak voltak - aztán teljesen eltűntek a kínálatból.
Értettem, hogy a gyártása ment ki a divatból. Vajon azért mehetett ki a divatból a gyártása mert megváltozott a vásárlók izlése, vagy a gyártók terelték a jó népet az változás irányába? Mindegy. Szétnézek. Ha megszületik a nyertes akkor küldök képet.
A "divatot" itt ne pejoratív értelemben vedd - a mai napig használok több órámon én is ilyen rolnis szíjakat, és engem sem zavar avíttságuk (sőt!).
Ezt azért említettem, mert emiatt ma már nem lehet ilyeneket újonnan kapni, de még használtan felhajtani is igen nehéz - ezért elég reménytelen javítóanyagot szerezni hozzájuk.
Bőrszíjat meg olyat keríts hozzá, ami neked tetszik... Aranyozott tokhoz egyébként a barna-sötétbarna, esetleg fekete szíj megy jól, és a szélessége a legnagyobb valószínűség szerint a leggyakoribb 18mm-es lesz. Ilyet a legtöbb órásnál kapsz, és gyorsan fel is tudják rá tenni.
Drága szíjat egyébként nem érdemes venni (mondjuk 2 ezernél többet ne költs rá, akkor sem, ha agyon dicsérik az 5-8 ezres Hirsch szíjakat), mert napi hordásnál kb: fél, legfeljebb egy év alatt mindegyik tönkremegy. A legdrágább is, néha még gyorsabban, mint az olcsóbbak... Tehát legalább évi egy cserére számíts.
Köszönöm a választ. Akkor valószínűleg bőrszíj lesz, ha sikerül megbarátkoznom vele. Az hogy kiment a divatból hidegen hagy. 1968 táján került hozzám. kb 1975 től hordtam felváltva a Raketával. Ez a 90-es évek elejéig tartott. Akkor fiókba került. Két éve vettem ki a fiókból és láttam karcos a plexije vagy üvege nem tudom, meg észrevettem hogy kinőtte a csuklóm. Volt olyan a kezdetekkor hogy 2 szemet kivettek belőle, ezt megőriztem majd később vissza kellett tenni. Már nincs több pót szem hozzá. Kézbe vettem, nézegettem forgattam, és jobban tetszett mint régen. Ja kérem az ember öregszik....Gondoltam ráfér egy szerviz, tisztítás, vagy amit az órás szükségesnek ítél. Ahhoz az óráshoz vittem Pesterzsébetre akihez apám is hordta a faliórái szerkezeteit. Amióta visszakaptam azóta lötyög. Nem volt órásnál 1968 óta ha csak valaki titokban el nem vitte, kifizette és visszahozta. Most jól jár csak hát az a lötyögés.
Milyen szíj illene hozzá? Gyártmány , anyag, szín stb?
Igen, az ütőkés csak nagy fordulatszámon használható. Én amúgy az esztergához készített szupport-kiegészítőbe egy kis Proxxon Micromotot fogok be, és 25 ezren hajtom az ütő-vágót - így működik.
És tényleg nem ad valami szép eredményt, de azért funkcionális. Valójában én is elég kezdetleges megoldásnak tartom (szívesebben is használom az esztergán vágótárcsával osztós, finírgépes módszert) - de egyszerűbb, gyorsabb. Meg aztán elég ritkán kell nulláról kereket készíteni - előfordul, de a legtöbbször meglévő, de hibás koszorút kell javítani, vagy ha új is kell, a rengeteg bontott kerékből általában sikerül találni fogszámban megfelelő, modulban-osztásban nem sokkal nagyobb kereket, ami finíren megigazítható.
Te sokkal komolyabban berendezkedtél "kerékgyártásra" - így az eredmény is korrektebb, de energia is nagyon sok van benne (pedig öltem bele én is rendesen, pénzt is, munkát is).
A századelőn azért is lehetett erre sokkal profibban ráállni, mert egyfelől még jelentős igény volt rá, így a szerszámok-alkatrészek nagyobb számban fogytak, ezért az áruk sem volt olyan eszement, mint mostanság - van egy jól felszerelt, komplett kis Boley csúcsesztergám, aminek a dobozára az ára is rá van írva: 1906-ban 65 korona volt. Ekkoriban egy heti átlagfizetés 17 korona, tehát évi kb: 890-900 korona volt, egy képzett, önálló órásmester pedig jellemzően jócskán (2-3-szorosan) átlag felett keresett. Ergo akkor olcsóbb volt neki egy ilyen szerszám - pedig akkor még ilyet gyártani sokszorosan munkaigényesebb feladat volt...
Magamon érzékelem azt is, mennyire számít, hogy milyen dolgokkal foglalkozik sűrűn, gyakran az ember - ami nem napi rutin, az többszörös munkaidő, többszörös selejtarány...
Ezek a szíjak nagyon régen kimentek a divatból, mi több, korábban is főleg az USA-ban voltak divatosak. Jelentős részüket egyáltalán nem lehet (roncsolásmentesen) megbontani, már új korukban sem volt a hosszuk változtatható - többféle hosszúsággal (szem-számmal) készítették őket, és mivel ugyebár rugalmasak voltak, mindenki kiválaszthatta a megfelelőt... Mivel csak azonos típusú-felépítésű csatból lenne esély áttenni plusz szemeket - így elég kicsi az esélye, hogy összejön...
Egyébként sem túl célszerű ezeket az aranyozott tokos órákat ilyen fémszíjjal hordani - mert belülről igen csúnyán "megeszi" a csatvég a tokfüleket. Szerintem keress egy hozzá illő szép bőrszíjat, azzal jobban is fog mutatni.
A szerkezet "lötyögése" igazándiból nem tűnik jó jelnek - ez azért egy Grüen Precision, tehát egy a maga kora relációjában jónak, tisztességesen kivitelezettnek minősülő óra volt, ahol a szerkezet korrekt rögzítéséről midig gondoskodtak. Ha most mégis lötyög - akkor valami nem stimmel, nem kerültek vissza a tokrögzítő csavarok (vagy beleszakította őket az órás, és rest volt a hibát elhárítani), esetleg volt egy köztes vékony fém tokgyűrű, és az nem került vissza - így látatlanban nehéz megmondani, de szerintem meg kellene tudni oldani a szerkezet stabil rögzítését.
A 68 óta soha meg nem történt szervizt egyébként nem igazán tartom valószínűnek - nem bírja ki egy óramű ennyi ideig beállás-besülés-tönkremenés nélkül, ez nagyjából a "200 ezer óta nem cseréltem olajat a kocsiban" esete lenne - nincs a világon autó, ami ezt kibírja.
A rugós "szíj" kicsit szűk. 1-2 pót szem kellene bele. Van-e remény ilyet találnom, vagy van más megoldás? Bőr szíjat nem szeretnék, mert ez az eredeti.
A másik bajom pedig az, hogy miután az órás kitisztította, merthogy 1968 óta ez biztosan nem történt meg, tehát azóta kicsit lötyög az óra a tokjában. Azt mondja ez nem baj. Lehet hogy ez normális? Szerintem nem. A felhúzógombot újjal megérintve a tokban elmozdul a cucc. Ez engem zavar. Igazam van vagy hagyjam a csudába?
Ütőkést még nem próbáltam, nem is volt opció két okból kifolyólag.
A körfutáspontosság miatt forgácsolással kell, hogy készüljön. Ebből is következik, hogy a pontosság az átmérőtől független. Köszörült ütőkésnél nem garantált a pontosság.
Természetesen itt nem a professzionális köszörülésre gondolok, hanem arra ami egy órásműhely szintjén megvalósítható. A forgácsolással készült excenteres ütőkéstől már csak egy lépés a tárcsamaró.
A másik ok a vágási sebesség. Egy ütőkés, egy éllel rendelkezik. A tárcsák 10-14 éllel. Én anyagtól függően hajtom 300-2500 fordulaton. Ha egy átlagot, 1400-as fordulaton történő használatot nézünk egy 10 éles tárcsával, akkor az ütőkést 14000-es fordulaton kellene használni, hogy a vágási sebesség megegyezzen, vagy az előtolást nagyon le kell lecsökkenteni. (az tényleg egy nap lenne)
A szerszám sebességtől, melyhez hozzátartozik az előtolás is, nagyban függ a megmunkálás minősége.
A fogastengelyhez egy gondolat. A marója egy alkotóval tartalmaz többet mint egy keréknek, igaz, hogy a fogak több fogásra készülnek, a marás speciel lassabb, de kevesebb a fogszám és nem kell küllőzni.
A tríbekkel kevesebb a munka, több műveletet kell elvégezni, de időben-összességében gyorsabb elkészíteni.
Egy hirdetés a századfordulóról. Nyilván az akkori viszonyok, nagyságrendek másak voltak, de ha kellett egy kerék, volt hova menni.
Ebben az árfekvésben ma új zsebórát kizárólag és csakis valami kvarc és/vagy kínai gagyit kapsz. Semmiképpen sem minőséget.
A svájci új kínálatból jóformán teljesen eltűntek mára a zsebórák, aki mégis kínál (azért van sokaknál egy-két modell), az jellemzően valamilyen acél/aranyozott tokos Unitas beépítést ad 2-300 ezerért (brrr...), vagy ugyanezt aranytokban, milliós áron. Teljesen értelmetlenek, ha zsebórára vágysz, keresni kell egy régi, vintage minőségi és megkímélt, jó állapotú "valódi" zsebórát, leszervizeltetni, és használni. Ennyi pénzért kapsz egy szép Omegát, Longinest, akár a feléért egy teljesen jó állapotú Doxa-t.
Szeretnék egy jól látható és lehetőleg tartós zsebórát venni magamnak. Szeretem az órákat, de nem értek hozzá. Nagyjából 30-40ezer forintot szánok rá. Néztem hármat az eBay-en, ezekről szeretném a véleményeteket kérdezni, mielőtt kiválasztanám (a harmadik nem az említett árkategória, de kíváncsi lennék erről is a véleményetekre). Mindegyik mechanikus, csak ilyent szeretnék. Köszönöm a segítséget.
Nem, a tokcsavarok lapos fejűek, és elférnének a rotor alatt. Ugyanezekkel a szerkezetekkel készültek olyan kivitelek is (pl: egyes Bison modellek), ahol tokgyűrűhöz csavarral rögzítették a szerkezetet.
Nézegetve a neten fellelhető képeket (a nálam lévőt gyorsan összeraktam, hogy ne porosodhasson), még az a gyanúm is felmerült, hogy a csavarhelyek "öröklődtek" a nem automata órákból? A képek alapján úgy tűnik, a csavarok akadályoznák a lendkerék (mi a pontos neve a félkör alakú izének?) szabad elfordulását.
Igen, a finírrel nagyon óvatosan kell eljárni, igen könnyű beleesni a "még nem jó, még nem jó - már nem jó" hibájába... De kis érzékkel azért jól alkalmazható.
A marókészítéssel pedig (megvallom, én ütőkést szoktam készíteni) az a legfőbb problémám - igen gyakorlatilag gond - hogy nem hajlandó senki megfizetni... Nem lehet egy-két napot dolgozni egy fogaskerék pótlásán, egyszerűen nincs erre fizetőképes kereslet, még nagyon drága, minőségi óránál sem, ott is addig viszik akkor mindenfelé, míg nem kókányol össze valaki nekik valamit (tisztelet a kivételnek)...
Saját magamnak, puszta lelkesedésből, a kihívás kedvéért szoktam néha ilyeneket megcsinálni, egyébként keresek valami megfelelő kerülő megoldást - mivel rengeteg bontott kerekem van, ezerszám, általában találok egy megfelelő fogszámú, csak kicsit, 1-2-3 szomszédos modulnyival nagyobb koszorút, és azt elég átfinírezni. Gond leginkább a fogastengelyekkel van - viszont azok ritkábban is mennek tönkre teljesen.
Mert nem alkalmazták őket - ezeknél a kiviteleknél a számlap nagyobb átmérőjű a szerkezetnél, és mivel hátulról ment ezekbe is be a werk+számlap, így egy rugós tokgyűrűvel oldották meg a rögzítést. Teljesen jól bevált megoldás, bár kétségtelenül nem egy csúcskategóriás kivitel - de ezek az órák nem is voltak "luxusórák".
Most került a kezembe egy Glashütte Spezimatic karóra. Működik, de beállítás közben letekeredett a felhúzókorona. Szét kellett szednem, hogy a tengelyt kivéve rendesen megszoríthassam. Közben tűnt fel, hogy a két csavar, a szerkezet kerülete mentén, hiányzik. Ezek rögzítenék a szerkezetet a tokhoz.
Jobban megnézve, csak a csavarok helye van ott, mintha soha nem is lett volna lecsavarozva, nincs ilyen nyom.
Még jobban megnézve a neten, a többi hasonló óra is ilyen. Pl.:
A fogaskerekek rengeteget fejlődtek mióta az órák léteznek. Reszelték kézzel, reszelték tárcsával, országonként szabványosítani próbálták, míg ki nem alakult a ma használt és egységesen elfogadott svájci metrikus modul rendszer ciklois fogazathoz. Különös ismertető jele az íves fogtőfelület.
Ez a fogazat egy eléggé "kocka" fogazat, (és itt nem az alakja, hanem a szerkesztési módja miatt) mert minden arányban van mindennel. Osztás, osztókör, fogvastagság, átmérő, fogszám, stb...
Egy metrikus modulú tárcsával csak meghatározott átmérőre, meghatározott fogszám marható és a modul minden esetben 5-re végződik. PL: m: 0.25, 0.55, Ez a tárcsákon fel van tüntetve.
Ezt a rendszert Kb. az 1950-as évektől alkalmazzák.
Ha vissza utazunk az időben, mondjuk a századfordulóig, akkor láthatjuk, hogy a fogalakok merőben eltérnek. Ha modulban akarjuk kifejezni, (mert ugye aminek osztása van, annak van modulja is. Cikloisnak, evolensnek, hypoidnak... stb ) akkor láthatjuk, hogy 0,21,2,3,4,5,6,... re végződő modul értéket is kapunk, valamint ha két különböző gyártótól származó de megegyező modulú, fogszámú kereket átmérünk láthatjuk, hogy a fogfejmagasság is változhat, valamint az osztás nem minden esetben 50-50% hanem a fog vékonyabb is lehet és a fogköz nagyobb, valamint a fogtőfelület egyenes vonalú.
(Én azért nem számolok antik szerkezeteknél modult, mert nincs értelme. Ésszerűbbnek tartom az osztásból kiindulni, mert egy fog és egy fogköz lesz egy osztás, így könnyedén szerkeszthető, hogy szélesebb fogat vagy szélesebb fogközt szeretnék.)
Ennek a fogazatnak az előnye, hogy jól alakítható, mert míg a metrikus modulú kerék fogmagasságának csökkentése fennakadással jár, addig az említett fogazat bármikor átmarható alacsonyabb vagy keskenyebb fogúra ha arra van szükség és a szakma szabályait szem előtt tartva beépíthetjük egy másik áttételbe gond nélkül.
Javításnál ez nagy előny, mert nem kell új kereket készíteni, hanem elég egy másikat átmarni.
Ehhez született meg az 1800-as évek közepén a KEREKÍTŐ MARÓ gép, (wälzmaschine) finírgép amit egy genfi órás talált fel a kerékfogak fejgörbéinek előállításához.
Mai formáját Carpanonak köszönhetjük.
A finírgéphez tartozó tárcsáknak modul értéke nincs, nem modul maró tárcsák, hanem kerekítő tárcsák. Az ogival fogfej alakhoz tartozó rádiusz tárcsái.
Fűrésztárcsával történő bevágás után, a fogat kerekítjük le vele. Az, hogy néha megegyezik egy kerék moduljával, csak véletlen egybeesés.
Egy tárcsát sokféle fogszámhoz használhatunk.
Továbbá alkalmas még a fogak vékonyítására is, de ott a maró szélességét vesszük figyelembe. Ebből is látszik, hogy nem minden esetben használhatjuk a tárcsát "telibe" maráshoz mert a tárcsa kettős funkciójú.
Ide sorolhatjuk még az Ingold marókészletet is, mellyel szintén fogfejalakot alakíthatunk ki, de ez csak egy funkciójú, így kevésbé elterjedt volt, de nagyon precíz kapcsolódás alakítható ki a segítségével. Ma már szinte lehetetlen beszerezni.
Én azt gondolom, hogy pontosan azért kell marót készíteni, mert nem modul rendszerben készültek a kerekek és a kerekítő maró gyártásra körülményes, de nem kivitelezhetetlen.
Te nagyon profin használod! Volt olyan eset, hogy egy kolléga addig finírezett, míg új kereket kellett készítenem. :-)
Én nem teszem fel a finírgép lapjára a jövőmet. Mi lesz, ha nem kapható hozzá tárcsa, mi lesz, ha esetleg egy olyan kereket kell készítenem amit a finírrel nem tudok?
A maró készítés egy stabil dolognak mondható, mert nem kell aggódni van e tárcsa, ha van, jó e.
Elküldi a megrendelő a hiányos szerkezetet, én visszaküldöm és senki nem kérdez, nem aggódik, hogy a tárcsa vajon mikor kopik el, honnan veszek másikat, ha kapok akkor mennyiért és mikorra.
A fogaskerék, a marás, egy nagyon szép és összetett téma, megérdemelne néhány oldalt az antik órák fórumán... :)
A marókészítés különösen nagy elszántságról tanúskodik... ;-))
A magam esetében bennem ez fel sem merült - pont azért nem, mert a kerekek még nem modulrendszerben készültek, és az egyedi profilok miatt csak "saccolgatni" lehetett, milyen fogprofil is lesz jó... Én végül is megkerestem az első marót, ami már lazán beillett a kapcsolódó kerék fogai közé, ezzel martam át első körben a kereket-fogastengelyt, majd egyenként növekedő modulú marókkal addig mentem utána, míg rendes nem lett a kapcsolat. Nyilván ez nem a "legtudományosabb" és legprecízebb megoldás - de igazándiból az eredeti, meglévő, kapcsolódó fogaskoszorúk-tengelyek fogprofiljai is meglehetősen esetleges, láthatóan "érzésre kialakított", viszonylag durva kivitelűek voltak. Hiába no, ez még az egyedi, manufakturális órakészítés kora volt...
Van ötletetek, melyik autó műszerfali óra gyártó logója lehetett ez? Köszi ( Kerestem volna, ha tudom, minek nevezzem. Madár, sas, stilizált M betű? :D )
Nem bírtam ki, hogy ne állítsam össze, de még nincs kész. A lábkör alatt minden kerék ki van húzva, a központ ki van homorítva. Közepesen díszítettnek mondanám, de az íves küllőzéssel nagyon jól mutat, a "négy emeletes" kerékrendszer. Csak szerényen zsúfolt.
(Képek hamarosan.)
Mutatvány itt is volt, mert igaz, hogy a centrális távolság adott volt, de semmilyen aránypárral nem jött ki a fogfejmagasság, fejkör átmérő, osztás és fogfejalak, hogy az átmérő és kapcsolódás egyezzen. Kreálni kellett egy számítási módot, amely mindkét kerékre felírható, hogy arányba legyenek és a játék is megmaradjon. Hab a tortán, hogy mindehhez a marót is el kellett készíteni. A csapokat, csapágyakat rendbe tettem korábban, a járat a mutató kerékrendszerrel és a naptárral szépen működik jelenleg is.
Nekem van 3 foszforos 28.1 esem is, az egyik tökugyanolyan számlappal mint a Vaterás. A Vaterás a legszebb mind közül, bár az sem hibátlan, ha megnézed középen egy kis körben barnás elszineződés látszik rajta. Ezekből az órákból nem lesz több, nem egy tucat IWC c89. Nem jönnek szembe, pláne nem szép állapotban. A felújított számlapos meg nem ér egy kalap szamócát sem, dehát ezt tudja mindenki. Az antik óra varázsa a szép eredeti számalap.
Nekem ebből a 3 kaliberből nincs szép példányom: 60.2, 64, 66
Ritka szép munka! Még a külcsínre is adtál, nem csak jók, szépek is lettek a kerekek!
Marás most nekem is kijutott, kicsit csúnyább esetként, egy kisebb, 17090 körüli angol spindliből hiányoztak kerekek, mindenekelőtt kompletten a váltókerék (de még a szerkezetben lévő tengelye is). Persze ez még nem modulrendszerben készült, úgyhogy "saccra" kellett kerekeket gyártanom, bár egy átfinírezhető 48 fogú koszorút találtam, így csak a fogastengelyt kellett legyártani (4.7mm fejkör-átmérőre, 14 fog, ami persze ritka fogszám..). Ahhoz megfelelő maróm nem volt, csak finírmaró-sorban, így 0.3mm-es fűrészkoronggal beosztottam a tárcsát, és finíreztem. Ez messze nem lett olyan szép, mint a te fogaskerekeid (legalább nincs is szem előtt..) - de jól működik...
Eredeti a számlap ehhez semmilyen kétsèg nem fér sõt ennek megállapításához sem kell diploma. Az egész óra úgy jó ahogy van. Többet ér mint 100 ezer csak sajnos ezt az eladó is tudta...
Egyszer nekem is elakart adni egy régiségkereskedő "aranytokosnak" egy szovjet órát és szent meggyőződéssel állította, hogy az ékszerész azt mondta, hogy arany. Csak a füleknél látszott hogy megkopott, és hogy vastagon beborították arannyal.
Egyébként pedig ezek ingyenes szakértések, tét nélkül.
Ha arról lenn szó, hogy törtaranynak meg akarja venni az ékszerész, akkor szétbontja, és alaposan megnézni, mi van a közepén, (valószínűleg minden elemébe csípőfogóval belevág).
A francia filmekben is mindig megharapták a aranypénzt, hogy nincs-e bélelve :-).
A bár zongoristának mindig látni a kezét, mert ezzel keresi a kenyerét, az ékszerésznek csak az oldalát vagy a hátát, mert úgy van kitalálva, hogy a tárgyaló pulthoz képest el kelljen fordulnia a munka asztalhoz bármilyen feladat esetén.
Nem azért írtam, hogy lelombozzalak, és tényleg lehet akár arany is az óra - csak egy felületes ékszerészi "szakvélemény" ilyen esetekben nem tekinthető csalhatatlannak. Ha valahol, egy kevésbé látható helyen picit belereszelt az ékszerész a savpróbához - azért az már mérvadó. Ha csak megkarcolta egy sarokba (karcpróba) - az határeset, van olyan minőségű-vastagságú bevonat, ahol ez nem elég. Ha meg csak simán az egyik tokfedélre belülről cseppentett egy kis próbasavat - az kevés, édeskevés. Ép és minőségi aranyozás ezt simán kibírja - ki is kell bírnia, elvárás.
De nem tudom, jelen esetben mi történt, te voltál ott...
Nem nagyon van így, látatlanban véleményem a dologról - mint már írtam volt, az óra vélelmezhető kora alapján merőben szokatlan lenne, ha nem lenne fémjelezve sehol a tok, és mégis arany lenne. Ebben az időszakban a fémjelzés már kötelező, hatósági előírás volt (legutoljára az USA-ban lett az, 1920-21 környékén). De ezzel együtt a "merőben szokatlan" még nem jelent ab ovo lehetetlent...
Az is kérdés, miként történt a "bevizsgálás", mert jó minőségű, hengerelt, vastag aranybevonat, amennyiben nem kopott és sérült, minden további nélkül a zegekben-zugokban is simán kiállja a savpróbát, sőt, még a karcpróbát is, mert nem csak pár mikron vastag. Nem egy "RGP" (Rolled Gold Plated) USA aranyozott tokkal találkoztam már, amelyet több ötvös-ékszerész is határozottan aranynak minősített, holott az ilyeneket valóban ismerők (az ékszerészek-ötvösök jellemzően sajnos nem értenek az órákhoz semmit sem - tisztelet a kivételnek) első ránézésre tudják, mivel állnak szemben...
Szerintem is annyira egyértelmű, de gondoltam több szem többet lát. De miért írja le, hogy mindene eredeti, ha nem az ? Így hitelét vesztett lesz, bár gondolom ez nem zavarja, csak vigye el valaki a portékát.
Figyelj oda a középhelyzetre - úgy kell az órát a falon igazítani, hogy a két irányba lengés közötti ketyegések teljesen egyenletesen kövessék egymást. Ha hallhatóan két gyorsabb után van egy szünet - akkor az nem jó.
De ha az óra egyenletesen jár, mégis megáll - akkor meg kell nézni, nincs semmi értelmet a találgatásoknak, akármi baja lehet, kicsitől a nagyig, ezt ennyi információból maga a Jóisten sem mondja meg...
Valószínűleg már erősen kopott/elszennyeződött a gátszerkezet (meg az egész óra), és már nem bírja lengésben tartani az ingát. De lehet csámpás, túl szoros az ingavezető-inga kapcsolata is, súrlódik erősen, és ott is sok energia tud elveszni.
Sajnos általánosan az a jellemző, hogy egy faliórát (de még egy régi kar- és zsebórát is) addig használnak, ameddig meg nem áll. Pedig kar- és zsebórát kb: 5 évente, faliórát 8-10 évente szervizelni, szétszedni, tisztítani, újrakenni, karban tartani kellene.
De ez elmarad - aztán olyanok lesznek a következmények, amilyenek.... Mindenki el tudja képzelni, hogy néznének ki az autószervizek (és azok számlái..) ha soha senki nem vinné be a kocsikat kötelező karbantartásra, olajcserére, felülvizsgálatra- mindenki addig tolná, ameddig meg nem áll alatta, aztán tréleren be a szervizbe (a valószínűleg totál tönkrement motorral, váltóval, fékkel, etc..). No az órás ágazat valahogy így működik...
Nagyon örülök,hogy rátaláltam végre erre a fórumra!
Én imádom az órákat csakis a mechanikus órákat! Az antik órák pedig egyenesen a szívem csücske.
Birtokomba került egy antik Junghans felesütős falióra. Következő a problémám vele. Ha ráteszem az ingát akkor egy párc perc múlva leáll. De addig amíg megy nagyon szép egyenletes a hangja. És egyszer csak magától leáll. Ha nem teszem rá az ingát persze csak kísérletből akkor nagyon szépen jár napokig is. Valaki tudna tanácsot adni nekem ebben a kérdésben,hogy mit nézzek meg? Falióra olajjal beolajoztam Segítségeteke előre is megköszönöm!
A javításhoz nem szólnék hozzá, tapasztalatból mondom, hogy nem lesz elég egy nagyító, csipesz meg csavarhúzókészlet - aztán már egyik dolog húzza magával a többit, én is így keveredtem bele végül fülig a dologba... ;-))
A Junghans ingapótlás az nem így működik. Ezeket a szerkezeteket változó áttételekkel egész sor különböző ingahosszra készítették, nyilvántartás, adatbázis-katalógus nincs is, hogy ki lehetne belőle lesni, milyen való bele - ráadásul a beépítés függvényében még az azonos szerkezeteknél is variálták az inga megjelenését, kivitelét, függesztését. A hiányzó ingát pótolni kell, ami nem ördöngösség, el lehet készíteni de értelemszerűen ez csak úgy működik, ha az ember fogja a szerkezetet, és azzal "játszik".
Sajnos a valóság az, hogy a Langendorfok a saját korukban is olcsó tömegcikkek voltak, a zsebóráik zöme igen egyszerű cilinderes, és ha nincs benne semmiféle jelzés, akkor 100%, hogy nem ezüst, hanem "újezüst", tehát alpakka (vagy nikkelezett.
És nagyon-nagyon sok készült belőlük, így még ma is bőven találni a régiségpiacon - ergo igazán értéket nem képviselnek. Tényleg szép és jól működő állapotban azért - mint minden régi zsebóráért - lehet kapni értük 5-10 ezret, különösen szép, érdekes kivitelben akár többet is - átlagosan lepukkant állapotban sajna csak filléreket. Én legutóbb alkatrésznek egy még egyben lévő, kínlódva bér, de akár működőképesnek is mondható állapotú, szakadt, de meglévő számlapos-mutatós, szétkopott, csúnya, kicsit hiányos tokos efféléért 300Ft-ot voltam hajlandó adni - és meg is kaptam...
Üdv! Tulajdonomba került egy Langendorf típusú zsebóra. Semmi jelzés nincs benne, de állítólag ezüst. Családi darab, anno 1940-ben annak vették. 2 fedeles. (bocsánat ha nem így hívják...)
Érdekelne a körülbelüli értéke. Működni nem működik, ám nagy baja nem lehet, mert felhúzás után kicsi kocogtatásra megindult. Állítólag a saját korában nagyon drága volt. Valamint van vele lánc is, de abban sincs semilyen beütés. Valószínűnek tartom, hogy ha az óra ezüst, a lánc is, de igazából sárgás, tehát arany is lehet. (Akkoriba nagyon jól ment az ősöknek, tehát elképzelhető.) Eladni nem fogom, ha kenyérre nem lesz pénz, akkor se, de érdekelne az ára, hogy tényleg akkora érték-e, mint amekkora becsbe volt tartva.
Hozzátenném, több olyan Casio (LCD) szerkezet viszont van, ahol elemcsere után ilyen csipeszes módszerrel nyomni kell egy resetet (kijelölt reset érintkezővel) - ha nem indul be rögtön és magától a miskulancia (és tényleg nem mindig indul el, nekem is van ilyen G-Shockom), úgyhogy ki tudja...
Azt mindenképpen... Szép/elfogadható számlappal, működőképes szerkezettel ennyit szerintem bármilyen régi/közelmúltbeli zsebóra megér, még a leghitványabb műanyag Ruhla is...
Tudtátok, hogy a TIMEX órákon elemcsere után az elem tetejét <Litium (+)> össze kell zárni csipesszel a szerkezet fém részével? Miért? És mi történik, ha nem.
Ezek a zsebórák az 1890- 1920/21 között létező/működő Szentgotthárdi óragyár ("Első Magyar Óragyár") termékei. Lehet velük sok márkanév, Hunnia, Hungária, Árpád, stb... - vagy éppen semmitmondó nevek alatt is találkozni. A gyár valójában csak tokokat-számlapokat készített, és az olcsó, jellemzően cilinderjáratú szerkezeteket Svájcból vették. Nem mondhatók jó minőségű óráknak, de robusztus és tartós termékek voltak, sokáig bírták.
Igen sok készült belőlük, a teljes termelés milliós (!) darabszámú lehetett, így akad belőlük elég sok ma is, és emiatt, meg jellemző általános minőségük miatt értéket nem igen képviselnek.
A súlyhajtású feles ütős egy építgetett óra. Átmeneti a tok, 80 cm-es ingahosszúságú szerkezet tartozott hozzá eredetileg. Jelenleg pedig egy 65 cm-es van benne. Sem korban, sem méretben nem egyeznek. A kilengésjelzőt is feljebb vitték. Egy ilyen falióránál az ingának illik kitölteni a tokot, vagy legalábbis arányban kell legyen az összkép.
Ezek emelik-süllyesztik az ingarugó befogási pontját - finombeállításra, az óra pontosságának jusztírozására szolgálnak, ugyanarra, amire az ingán lévő állító csavar is, csak kisebb átfogással és finomabb beállíthatósággal. Egyébként a "megszokott" Clement-járatos, "hétköznapi" kis kerek rugójáratú szerkezet, elég gyakran előfordul.
És attól tartok, hogy teljes bizonyossággal megmondani, hogy ez volt-e eredetileg is ebben az órában, vagy valamikor később párosították őket egymással - gyakorlatilag lehetetlen.. A legvalószínűbb, hogy igen, egykorúak, mivel ezek a szerkezetek - bár pontosságukat és minőségüket tekintve középkategóriásnak minősíthetők - végtelenül tartósak és strapabírók, javíthatók is, így egy épen maradt, megkímélt tokban ritkán ment tönkre annyira egy szerkezet, hogy cserére szoruljon. De mivel "szabvány méretűek", és ezt a konstrukciót különböző gyártók közel egy évszázadig (!!!) gyártották nem jelentős formai eltérésekkel, sokféle kivitelben (volt felsütős, negyedütős, Brocot-járatos, Graham-járatos precízebb kivitel is, de még betétjárathoz, billegőhöz is készítettek ilyen szerkezetvázat) - így még annak is volt realitása, hogy akár a gyártás után 50-80 évvel, vagy elfekvő készletből akár egy évszázaddal később is kerülhetett hozzá tökéletesen típus-azonos új szerkezet...
Hozzátenném: éppen ezért nincs jelentősége ennek igazán. Ezek nem egyedi órák, nem képviselnek különlegesen nagy értéket sem, így az óra szépsége, autentikussága (beleillő, korhű legyen a szerkezet) és állapota a fontos - a többi nem igazán, nem is érdekel senkit... Olyan ez, mint egy régi, de nem rendkívüli különlegességű veterán autó, mondjuk egy 50 éves Mercedes - senkit nem érdekel, ha váltót, de akár motort is cseréltek benne valamikor, csak a pontosan bele való, típus-azonos és jó váltó/motor legyen benne, a többi nem számít... A számokat-komponenseket összenézegetni az egyedileg készült különlegességeken szokás...
A kicsi fogaskerekek a szerkezet tetején mire szolgálnak?
Nem merem "bözsölni" amíg nem tudok róla valamit, ha kinyitom az óra előlapját, akkor a tetejénél jön ki a tengely, és olyan benyomást kelt, mintha be lehetne nyomni, és valamit állítani vele.
Az ingán a betűk a "szokásosak", az ingasúly emelésnek függvényében a "gyorsabban-lassabban" jelzést reprezentálják.
A sorozatszámoknak semmiféle jelentősége sincs, pontosabban ezeknek az óráknak jellemzően már anno, a gyártó létezésének időszakában sem volt komolyan vehető nyilvántartásuk, kapott az óra egy sorszámot, de nem ritkán ez kizárólag a vásárlási-garanciális beazonosítást szolgálta, évek elmúltával senki meg nem mondott ebből semmit...
Még sok elég komoly, ismert nevű óra sorozatszámai mögött sincs semmiféle használható és koherens gyártói adatbázis...
Francia jellegű kerek, sima járat, önmagában átlagos, nem ritka óramű. A ház is inkább érdekes, mint különleges - de szerintem azért ez az óra elég régi. A 60-as becslés simán stimmelhet, csak az évszázad nem - ez XIX. századi órának tűnik, annak is a középső-utolsó harmadából, tehát akár lehet 1860-as is, bár a stílus nagyon eklektikus, szecessziós és neobarokk jeleket mutat, inkább XIX. század véginek mondanám. Úgy kép alapján, ránézésre...
A baj az, hogy nem egzakt soha egy ilyen óránál, hogy mikor, hol és hogyan készült - még a mai nap is készítenek ilyen óraházakat, modern óraművekkel, de akár romos órákból kiműtött korabeliekkel is, összevissza házasítások is korlátlan mennyiségben fordultak elő, ezek a kerek francia szerkezetek pedig többé-kevésbé azonos átmérőkkel (8-10-12cm) készültek már az 1820-as évektől sokféle kivitelben, így bármikor előfordul, hogy egy egyébként önmagában is elég régi tokban egy száz évvel öregebb szerkezet van - vagy éppen fordítva...
Nem látni a szerkezeteket - pedig azok lényegesek... Alapból "noname", de legalábbis átlagos óraművel egy ilyen feles ütős súlyos ill. rugós falióra 25-60 ezer között szokott árverésen érni valamennyit.
n paul .ebay van de ezt nem találtuk meg. én nem merem szétszedni egyéb ötlet ?
már csak egy kis utómunkálat. az új kampó a motorkeréken.
a fogak egyenlőre így maradnak.
van nekem a kora és érdekessége miatt.Elég sokat vacakoltam vele,mire újra működőképes lett.Sajnos órás gépeim nincsenek,de azért elfogadható lett.Üdv.
