b.veronik > sajna én csak néhány hazai nevezetességet láttam élőben, ami persze nem lekicsinylés, csak mennyiségben kevés
Az orszag meretet, relative alacsony nepesseget, es viharos tortenelmet tekintve abszolut nincs miert szegyenkezzunk kulturalisan. Sot.
> férfiaknak még mindig ott lenne több évszázadnyi férfias olvasmány...
Bemesz a konyvesboltba mit talalsz? Harry Pottert, meg vampiros konyveket amiktol a lanyok bugyija bizsereg. Fius olvasmany mint pl Verne Gyuszi sehol, pedig lehetne alternativ-reallity steampunknak kategorizalni. ;) Ferfiaknak valo, komolyabb olvasmany, mint pl Marcus Aurelius meg még veletlenul se sehol. Helyette esetleg van noknek irt pop-pszichologia.
> Én pl. faltam a Rejtő könyveket, ma nem értik...
Tenyleg nem ertik a mai fiatalok? Azt hittem volna időállób. A tulzasba vitt valogatas nelkul nezett TV sajnos teljesen elhulyiti az embereket.
> Albert Schweitzer irta, hogy gondolkodás ellenes korban született, ez azóta hatványozódott. Nem csak a globális felmelegedés veszélyezteti az emberiséget, hanem szellemi leépülés is.
Az IQ korrelal a reakciosebeseggel. A Viktorianus kor ota (amikor eloszor kezdtek merni) lassul az atlagos reakciosebesseg. Eros a gyanum, hogy a 60-as evek vegetol a 90-es evek vegeig volt az emberi civilizacio csucsa. A csicsasabb telefon, meg a Gugli ami arrol szol, hogy meg tobb hirdetest nyomjunk a nep pofajaba, az nem fejlodes. '72 ota nem volt ember a holdon...
Van itt neked meg egy. A nagyvarosok romboljak a nep intelligenciajat. (IQ shredder) Gondolj bele, az ertelmes gyerekek mindenhonnan elmennek a nagyvarosokba tanulni es tobbseguk ott ragad. Lesz esetleg egy, ritkan ket gyerekuk. Amitol az orszag atlagos intelligenciaja csokken. Pedig az fontos, lasd IQ and the Wealth of Nations.
Köszi a képeket, sajna én csak néhány hazai nevezetességet láttam élőben, ami persze nem lekicsinylés, csak mennyiségben kevés.
Abban is lehet valami, amit az öngerjesztésről irsz, bár a fiúknak, férfiaknak még mindig ott lenne több évszázadnyi férfias olvasmány... Vagy éppen a nivósabb sci-fi. Én pl. faltam a Rejtő könyveket, ma nem értik...
Albert Schweitzer irta, hogy gondolkodás ellenes korban született, ez azóta hatványozódott. Nem csak a globális felmelegedés veszélyezteti az emberiséget, hanem szellemi leépülés is.
Eolomea > A mennyiseg mellet a minoseg is romlott: a konyvek messze tulnyomo resze ponyva
Igy igaz. A masik kategoria ami nagyon felfutott az a "young adult". Vagyis leegyszerusitett nyelvezetu (es tortenetu) konyvek.
Eolomea > Amerikaban az embereknek kozel fele technikailag irastudatlan: ismeri a betuket, de nem erti meg amit olvas.
Ez joreszt a "diverzitas" kovetkezmenye. A kozepiskolat "vegzett" (!!) feketek csak 17%-a es a mexikoi/del-amerikaiak 25%-a tud rendesen olvasni. Aztan, hogy mennyi aki el sem "vegzi" arrol nincs hirtelen statisztikam. A csucsrajaratott bevandorlassal ez tovabb fog romlani.
seci > Bocs, de nem erted a lenyeget: ezeket a zembereket sokkal konnyebb manipulalni (legyen az vasarlas/politika/vagy amit eppen el kell adni).
Telitalalat. A problema ami majd kozeptavon lesz erezheto, hogy nem lehet egy elso vilagbeli civilizaciot, harmadik vilagbeli emberekkel mukodtetni. Lasd irastudatlansag, kulturalis erdektelenseg az oktatas irant, es oroklott alacsony IQ. Raadasul a bennszulott nepesseg oroklott intelligenciaja is csokken, egy gyors magyarazatert lasd a Hulyek Paradicsoma (Idiocracy) cimu film elejet.
Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy manapsag pl. az Amazon-rol sokan vesznek konyvet - ami [tavvasarlas] regen nem volt. Szoval a konyvesboltok e-miatt is zsugorodnak.
Hamar a knoyvtarak szoba kerultek: erdekessegkepen nemreg voltam ha nem is az egyik legszebb (de a kertjet tekintve valoszinuleg a legszebb) konyvarba (Huntington Library), ahol tobbek kozott egy teljesen ep - csodaszepen nyomtatott - Guttenberg Bibliat is oriznek.
Hja, anno a falusi konyvtarunknal a sor kilogott a kulturhaz elocsarnokaba. Azutan jott a TV masodik (stb.) csatornaja, azutan video, most a szamitohep... Igy most az itteni varosi konyvtarban a gyer latogatok 90-95%-a csak a szamitogep melle ul le. Konyvesboltok es antikvariumok is szunnek meg - es ami marad, az is jobbara a csecsebecsek es kave arulasabal el meg.
A mennyiseg mellet a minoseg is romlott: a konyvek messze tulnyomo resze ponyva, mint pl. haziasszonyok internetes recept alapjan ("tanuljunk meg konnyen, gyorsan irni, festeni...") kotyvasztott romantikus es fanatazia firkalmanyai. A klasszikusokat [angol nyelven] sokszor megroviditve adjak ki (= az irodalmat, vagyis a lenyeget nyisszantjak ki), hogy a sok idetlen es primitiv TV musorral eltompitott agyu olvaso is megertse. (Amerikaban az embereknek kozel fele technikailag irastudatlan: ismeri a betuket, de nem erti meg amit olvas.)
> Én egy kisebb közösségi könyvtárat vezetek több mint húsz éve
Nagyon szeretem a koyvtarakat. Kisvarosi konyvtarban szivesen dolgoznek ferfikent is, de nem tudom ebbol hogyan tartanam el a csaladot. Gyanitom tul sokat nem fizetnek. Nyugdijas koromban esetleg szoba johet, hogy kisegitsek valahol, addig meg kell elegedjek a hazi konyvtarammal, ami szerencsere nem rossz.
> Talán az olvasás is kezd elnőisedő szórakozássá válni? ;-)
Elkepzelheto. A szamitogepes es tarsas jatekok inkabb a fiukat/ferfiakat ragadjak meg es vonjak el az olvasastol. Aztan persze lehet ebben valami ongerjesztes is: kicsit tobb no olvas, tobb nekik szant konyvet adnak ki, ami meginkabb elidegeniti a fiukat, amitol tovabb romlik az arany, es igy tovabb.
"Egyreszt a kiadoi szakma elnoiesedett" Lehet benne valami, de elgondolkodtam: csak a kiadói szakma nőiesedett el? Én egy kisebb közösségi könyvtárat vezetek több mint húsz éve, és nem csak az olvasók száma csökkent jelentősen, de ezen belül a férfi olvasóké/könyvtárosoké is ismeretségi körömben. Talán az olvasás is kezd elnőisedő szórakozássá válni? ;-)
beauvois> A könyveknél még egy változás: az igazán nagyok (akiket felsoroltál) helyébe alig lépett valaki.
Greg Egan es Ted Chiang talan meg jobbak is a klasszikusoknal. Peter Watts, Vernor Vinge es Alastair Reynolds pedig kozel, vagy ugyanott vannak.
Ezzel egyutt vannak problemak, ami atvezet:
b.veronik > Mint könyvtárosnak, nekem is az a tapasztalatom, hogy a klasszikus sci-fi már csak az idősebb korosztályt érdekli. Egyre kevesebb az olvasó, s ők is a divatos fantasy műveket viszik.
Megvaltozott a konyvkiadas es az iroi, olvasoi kulturalis/szocialis kozeg.
Egyreszt a kiadoi szakma elnoiesedett, ami erezheto abban, hogy a nagy kiadok (Tor, Baen, etc) mit publikalnak (fantasy > sci-fi) es milyen szerkesztoi tanacsokat adnak (noi fohos, meg diverzitas legyen ám benne). Masreszt az internet megkonnyitette azt, hogy szerzok sajat hataskorben publikaljak konyveiket. Igy aztan az Amazon pl csurig van self-published szemettel. Osszefoglalva megnott a szemet aranya, es a kiadok akiknek a dolga lenne az aranymorzsak kivalogatasa nincsenek a helyzet magaslatan.
A kulturalis/szocialis kozegbol eltunt az optimizmus. A nyugat es a Weimerikai birodalom ahol korabban a sci-fi jelentos resze irodott egyertelmuen hanyatloban van. Urprogram helyett soktrillio dollar lett elvesztegetve az egyenloseg es diverzitas cimu tudomany-tagado, utopisztikus vallasi kultuszra. (whitey on the moon) Ugyhogy utopiat ebbol a kornyezetbol nehez irni. Szep uj vilag disztopiat szomaval meg szexpartival pedig folosleges irni vagy olvasni, amikor ott a fu, es ha kinez az ember az ablakon akkor paradet lat. Erre szokas mondani hogy a Szep Uj Vilag meg 1984 figyelmeztetes volt, nem recept ...
Kozben megneztem en is, a lejatszas nekem is rugral, ez "feature" valoszinuleg. De pont azert van mega-n, mert gyorsan letoltheto, mindenfele korlatozas nelkul.
Munkahelyemen levő gépen - ahol google chrome van telepítve - néztem bele először, itt élvezhetetlenül ugrált a kép. Mindegyik történeté.
Otthon IE le sem játszotta (már régóta vacakol), Google Chrome már nem annyira ugrált mint a dolgozóban, végül a Mozilla az ami elfogadhatót produkált.
Igazad van, elirtam: nem lemegy a az utolsó nap, hanem napfogyatkozás van. Az 1999-es napfogyatkozást én is láttam, de őszintén szólva nem emlékszem a csillagokra. A Napra koncentráltam, s nem figyeltem másra.
Asimov művénél abból indultam ki, hogy itt a Földön ahogy alkonyodni kezd, az égen kezdenek feltünni a csillagok, sokszor még egészen világosban is, ahogy ezt mindnyájan tapasztaljuk. S a mi közel négyezer csillagos égboltunk is ad némi fényt, összehasonlitva egy felhős éjszakával. Ebből gondoltam, hogy ha "Ezer és ezer nap szórta fényét lelket fölperzselő tündökletes ragyogással...", akkor ott nem lehet igazi sötétség. Persze a bolygó lakóinak ez kevés volt, logikusan következik, s valódi lélektani probléma. S a novellában ezt a csattanót zseniálisan illesztette be Asimov.
A regény jó, izgalmas, de csak egy a sok közül. A gyengére sikerült részekkel nem tudok megbékülni.
Pontosítanék: az utolsó nap nem megy le, hanem csak egy napfogyatkozás történik, ami jóval hosszabb ideig tart, mint a Földön.
Itt sem látod a csillagokat a fogyatkozás teljességéig.
Még egy csillaghalmazban is alig adnak fényt a csillagok, főleg ahhoz képest, mait a bolygó lakói megszoktak. A csillagász is attól rémül meg, hogy nem néhány, hanem rengeteg csillagot lát - a korábban tök üresnek hitt mindenségben.
A könyvről: nekem pont az tetszett, hogy látszólag egymástól független 4-5 történetszálat tudtak remekül egybefűzni. (99-ben olvastam, pár hónappal a napfogyatkozás előtt)
Köszönöm! A novellát egyszer már letöltöttem, talán éppen te adtad meg akkor is, hol találom.
Csak jó lenne papir alapú olvasmányként is.
A probléma a regénnyel van, mert ilyen profi irók, a scifi nagyjai, hogyan irhattak olyan amatőr stilusban?
A novella nagyon jó, bár egy dolgot nem tudtam megérteni. Ha az utolsó nap is kezd már lemenni, hogyan lehet, hogy egyetlen csillag sem tünik fel, amikor egy csillaghalmaz közepén vannak? S annyi csillagnak legalább olyan fényt kellene adni, mint több Holdnak. S akkor nincs sötétség...
Régóta keresem Asimov egyik novelláját, amit még a 70-es években olvastam, s azonnal megfogott. Az "Alkony" cimmel sikerült másodszor is elolvasnom, aztán elveszett, nem találom azóta sem. Pár hónapja antikváriumban ráakadtam egy regényre: Asimov- Robert Silverberg: Leszáll az éj! Igen, a novellából irták. Nem is hallottam róla.
A kritikák, az irók, s maga a novella nyomán azonnal lecsaptam rá, s nagy várakozással kezdtem olvasni. Végül csalódottan tettem le. Nem rossz, főleg, ha nem ismeri valaki az eredeti művet, amit regénnyé dagasztottak. De összevetve a kettőt, azt kell mondanom, az egyik remekmű, a másik meg elég jó.
Olvasta valaki az eredeti, angol nyelvű regényt? Mert lehet, hogy a forditás miatt sikeredett ilyen szintűre. Olvasás közben sokszor bosszankodtam, milyen amatőr részek tarkitják az egyébként jónak induló történetet.
Ugyanazon rendezo (Andrej Jermas) rendezte a Holdszivarvany-t (Lunnaja raduga 1983), ami szamomra a Halhatatlansag halala-hoz hasonloan furcsa, idegen film.
Egyebkent egy ujabb sci-fi film (nekem minden film, ami az elmult ket evtizedben keszult, ujnak minosul ;), amely a Tomorrowland-del (Holnapolisz 2015) egyetemben kilog a sorbol, The Giver (Az emlékek őre 2014). Ez a film is gondolkodasra kesztett (ami miatt persze ez is megbukott). Jobbara disztopianak tartjak, de szamomora - ha a mai vilaggal vetem ossze - utopia.
