Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Konkrétan mely "felszabadított" kisebbségekről beszélsz?
Konkrétan a magyarországiakról: románok, ruszinok, szerbek, szlovákok...
Ezek szegények nagyon "el voltak nyomva" - legalábbis a pánszláv propaganda szerint - és a nagyon demokratikus, humanista, gyarmatosító nagyhatalmak égtek a vágytól, hogy végre felszabadítsák őket a magyar iga alól...
Miután az eszmei felmenőid orvul meggyilkolták Tisza István, sajnos nem volt.
Utána már csak a pacifista, és balfék hazaáruló Károlyira és bandájára futotta, ahol gyakorlatilag már az a szélsőbalos kommunista söpredék irányított, amelyi először teljes ararchiába taszította az országot, majd a hatalom megszerzése után olyan kegyetlen állami diktatúrát és terrort vezetett be, amit az ország népe addig sohasem látott...
mert rohadtul nem érdekelte őket az amúgy is düledező osztrák-magyar monarchia. sokkal fontosabb volt németország, oroszország vagy az oszmán birodalom.
No és arról mit írnak az anyagaid, hogy miért volt fontos az Antantnak Magyarország feldarabolása is annyira, hogy sehol másütt nem engedtek népszavazást a hovatartozásról Sopron és környékén kívül?
Miért nem csináltak inkább egy baráti, szövetséges Magyarországot?
Mihez tartották túl nagynak 325.000 km2-es országterületünket?
Miért nem volt elég az Osztrák-Magyar Monarchia szétválasztása osztrák, cseh és magyar részre?
A fizetőeszköz neve és minősége mennyire számít egy országhoz való tartozás akarásában? Ettől mondjuk jobb lesz magyarnak lenni Romániában, Ukrajnában, stb.?
Egyébként sajnálatos, hogy "dicső nagynemzeti" kormányunkat ennyire nem érdekli a Forint értéke, dehát ez van akkor, amikor a külföldi kézben levő gazdaságunk szereplőinek kedveznek.
Én biztosan nem ilyen gazdaságpolitikát folytatnék, hanem sokkal patriótább lennék ebben.
Prónayék nekimentek volna Csehszlovákiának is az Őrvidék után, de Horthy leintette őket azzal, hogy most nyugalom kell az országnak, hogy erőt gyűjthessen a későbbi revízióhoz.
Stromfeld meg sikeres harcokat vívott, és ha a felszabadított területek lakosságára és gazdaságára is támaszkodhatott volna ahelyett, hogy azt Kunék visszadobják a megszállóknak, akkor ma egy nagyobb Magyarországon élhetnénk.
arra az operettbandára gondolsz, amelyik érdekes jelmezben parádézott a határnál? őket hagyták ott játszani, antantékat nem igazán érdekelte, hogy veszekszik egymással a két vesztes fél, és az a néhány négyzetkilométer nem számított sokat. azért is hagyták ott és csak ott a népszavazást, sehol máshol.
hogy stromfeld aurél mit hangoztatott és ennek következtében milyen sikeres volt a toborzása, arról már tettem be ide anyagot, de ne is törődj vele. a te dolgod a nyekergés.
Hát a "szegény, elnyomott" magyarországi kisebbségek, akik 1945 után megtapasztalhatták, hogy ehhez képest milyen a sztálini " munkásparadicsom", meg a "testvéri" szocializmus a maga lezárt határaival, gazdasági nyomorával, szólásszabadság nélkül.
Az ún. Rongyos gárdisták pl. harcolni akartak az ország egységéért.
Kár, hogy 1918-19 sorsdöntő éveiben még nem ők, hanem Károlyisták és bolsevikok voltak hatalmon. Illetve Stromfeld Aurél is tudta és hangoztatta, hogy harcolni kell az országért.
Ők kirugdoshatták volna a megszállókat nemzetiségestűl az országból, ha a felettesek nem bénítják őket.
"Ezt egyébként az a tény is igazolja, hogy a II.Vh. után, minden szívfájdalom nélkül odadobták az általuk "felszabadított" kisebbségeket - akik miatt korábban nagyon "aggódtak" - a sztálini Szovetúniónak..."
Konkrétan mely "felszabadított" kisebbségekről beszélsz?
