Egy gond van, kedves és valóban tiszteletre méltó Galgallim
Én tudom, hogy megéltem már vagy éppen most is azt élem meg amiről beszélek.
A dolgok amikről beszélünk maga a gnózis: ami a megismerés egy sajátos formája. Csak úgy mint a tudákoskodásnak az empiria.
Magát az emberi pszichét is szimbolumokkal tudjuk csak kifejezni, hiszen annyira bonyolult, hogy a szokásos szavak és értelmezések itt alkalmatlanok - nézd csak Jákob lajtorjáját.
Hosszú idő óta a "vallásos" dolgokrais szimbolumokat vagyunk kénytelenek esetleg új meghatározásokat találni.
De alényeg.
Szzellemben belehelyezni magadat a dolgok középpontjába, megtehető - de csak akkor ha tudod mi a középpnt. Nem a dualitás megszünése mint itt valaki írta, hanem mindig "közé" kell kerülni a dolgoknak. Mint a hideg szikla és a másik meleg sziv "közé" ebben a legkisebb intervallumban - térben, időben - mert akkor ezek nem egzisztálnak.
Tehát ha hátadat a hideg könek veted és azt aki azt a meleg szivet hordozza a legszorosabban magadhoz tudod vonni, akkot a "közé" helyezésed megtörtént. Ebben a pillanatban egy "résben" vagy. De benne a duális világban.
Olyan ez mint az igazság, mert sem szubjektív sem objektív igazság nincs. vagyis az van csupán ami csak rád vonatkozik és ebben az értelemben csak rajtad teljesül be mint a te igazságod, mint tulajdonod és elképzelésed.
Tudom, hogy ott vagyok, és pontosan annak szellemében vagyok, amiről írok. És ez jó nekem. És van aki felismeri ezt bennem, van aki nem.
Van akiben munkálkodik a szellem - a gnózis, és van akiben még nem ... de fog. Mert erre vagyunk rendelve. Szerepünk a teremtésben annak foyománában teljesül be, ezért a teremtésben kell helyesen állnunk ... még akkor is ha ez egy bazár közepe.:)
''A szimbólumoknak semmi szükségük nincs arra, hogy vérre menő vitát váltsanak ki az emberekből.
Ugyanígy semmilyen megváltó, megvilágosító hatással nem járnak senki számára, ha esetleg sejti is a jelentését de nem tette életének középpontjává őket.
... tizedét sem tudom annyi oldalról megvilágítani...De mi hasznod belőle, mondd?
Próbáld meg egyszer ... hogy a kapott intuitív benyomásod alapján, - mindenféle leírt irodalomra való hivatkozás nélkül - hogy elmondod a tapasztalatod.
A szimbólumoknak semmi szükségük nincs arra, hogy vérre menő vitát váltsanak ki az emberekből.
Ugyanígy semmilyen megváltó, megvilágosító hatással nem járnak senki számára, ha esetleg sejti is a jelentését de nem tette életének középpontjává őket.
Te egy igazán tiszteletreméltó tájékozottsággal bírsz az ilyen tárgyú témákban, le a kalapom előtted én a tizedét sem tudom annyi oldalról megvilágítani, mint te.
De mi hasznod belőle, mondd?
Próbáld meg egyszer úgy elmondani, amit gondolsz a témáról, hogy a kapott intuitív benyomásod alapján, mindenféle leírt irodalomra való hivatkozás nélkül elmondod a tapasztalatod.
Nem láttam még tőled ilyet. Ez nem jelenti, hogy nincs, de mégis, esetleg próbáld meg.
A sötét középkor nem ért véget 600-700 között. Igazából meg a IV.sz. kezdődött el, amikor a katolikus egyház leszámolt az "eretnek mozgalmakkal", hogy aztán útját állja a tudományos fejlődésnek. 1.600 éves sőtét szakadékba hullott akkor Európa.(Huizinga)
Ha figyelembe veszem a fehérember kreativitását, belegondolni sem lehet mit veszítettünk ennyi idő alatt, ha a technikai forradalom rövid idő alatt elért eredményeire gondolok.
Valószínűleg az emberiség szellemisége sem ilyen lenne, nem, hogy technológiai szinvonala.
Azok az ágazati meg a gazdaságnak amik az igazi húzóágazatok a zsidók kezébe lettek téve - eredményeik azért eszüket dicsérik - de a "lenézett nép" munkássága nem tudott megfelelő társadalmi szintre - elismerésre - jutni. Az (orvos)tudom, a pénzgazdálkodás és a kereskedelem, mondjuk az írásbeliségről nem is beszéve.
A Római Birodalom kora ébredt föl, ahol Róma szava döntött, itten meg Istené. A feudális társadalom túlélését kizárólag az egyháznak köszönheti. A tudatlan feudális rendeknek pedig megfelelt ez a föld-alapú társadalom. Az emberiségnek azonban nem, különösen fejlődése szempontjából.
Elborzasztó szégyene az emberiségnek, hogy pont a fehér ember magyarázta félre istene tanításait.
Szerintem egyedülálló, a világ vallástörténetében.
"Nem zárok ki, hanem az eredményesség alapján megmondom, hogy mi hatékony és mi nem. Hosszú évezredek és rövid eddigi életem tapasztalatai alapján."
Hogy mi eredményes, abban szerintem igen sok szubjektívum van. Ami számodra az, nem biztos, hogy más számára is ugyanolyan.
"kivéve Casanovát, Cagliostrot és St. Germain grófot."
Cagliostro, Saint-Germain, Casanova és többiek 150 évvel a klasszikusnak tekinthető rózsakeresztesek után éltek. Kérdés, hogy a folytonosság megvolt-e.
Engedjetek meg ide egy idézetet saját magamtól, egy nemrég megjelent könyv utószavából:
A 18. század egyben Szerb Antal megfogalmazása szerint a kalandorok fénykora is. Ők is a korszak jellegzetes gyermekei, és ők is ugyanúgy hatnak korukra és környezetükre, mint azok, akiknek nevét elsősorban a találmányaik vagy a gondolataik miatt őrizte meg az emlékezet. A sötét középkor végetértével, nem kis részben a technikai fejlődés rohamléptei nyomán a korábbi évszázadokhoz képest könnyebbé válik az élet. Európa lakossága gyarapodni kezd, ráadásul a 18. század az előzőekhez viszonyítva békésen telik (hogy aztán a végén a franciák fenekestül forgassák fel a világot): nincsenek hosszú és véres háborúk, hanem javarészt kisebb konfliktusok és örökösödési viszályok robbannak ki, ám ezek ahogy jönnek, úgy le is csitulnak belátható időn belül vagy ha netán el is húzódnak valamelyest, az emberek akkor is úgy érzik, hogy a háború az uralkodók, a politikusok és a hadseregek dolga, az ő mindennapi életüket jóval kevésbé érinti, mint akkor, amikor rablólovagok és janicsárok perzselték fel a városokat (az Oszmán Birodalom a 18. században egyébiránt kiöregedett, fogatlan oroszlánként piheg távol Európa belsejétől). Egyszóval: az élet kényelmessé válik, és kicsit talán unalmassá is. Az emberek vágynak a különleges dolgokra és helyzetekre, ezért a kényelemből kiruccanva mindenféle titkos és nem titkos társaságokba szerveződnek, és örömmel hagyják, hogy az örök élet elixírjével és más misztikumokkal kalmárkodó kalandorok megvezessék őket. A 18. század Európájának arculatán és szellemiségén ott hagyják kézjegyüket a szabadkőműves-páholyok és a kisebb hallgatás után újraszerveződő rózsakeresztesek egyfelől, másfelől az olyan gátlástalan, sikeres és vonzó figurák, mint Saint-Germain gróf, Cagliostro, vagy éppenséggel Casanova. Ők is a korszak jellegzetes termékei, és ugyanúgy meghatározzák a század arculatát, mint azok, akiknek életműve a sötét évszázadok után fényt nyújtva jelentik a felvilágosodást.
"Dogmákat csak a vallási vezetők tudnak teremteni."
Tévedés. Te magad is tudsz, saját magad és mások számára egyaránt.
"Ha a természeti törvényeket nem tartod be, akkor Isten úgyis megbüntet, lehet akármilyen tökéletes hitvallásod, ha nem élsz aszerint.
A Rózsakeresztesek pontosan így gondolkodtak: egyfelől tisztában voltak nagy elődeikkel és tudták azt is, hogy Isten minden embert egyformán ítél meg.
És ha a mikrokozmoszt (saját testünket) és a makrokozmoszt (a végtelen világmindenséget) egyformán jól ismerjük, törvényeit betartjuk, akkor előrehaladunk a fejlődés útján."
Na látod. Máris teremtettél.
Vedd észre: amikor minden más lehetőséget kizársz, pontosan ugyanúgy beszélsz, mint az Általad lenézett és dogmatikusnak nevezett vallások követői.
"a bizonyítás reménytelen"
Korábban említettél Böhméről és Paracelsusról valamit, hogy az tutira bizonyított. Továbbra is kíváncsian várom a bizonyítékot.
"A vörös oroszlánban erre azért konkrét utalások vannak"
A vörös oroszlán egy regény. Kezeljük helyén a dolgokat.
Számodra igen, mások számára nem, illetve más viszont igen. Én a magam részéről nem hiszem, hogy akár Te, akár bármelyikünk jogosult ún. végső igazságokat kimondani.
Dogmák ellen beszélsz, miközben Te magad is dogmákat teremtesz.
Kb. 15-20 éve olvastam a Gyűrűk urát és vajmi kevésre emlékszem belőle. Továbbá amit alant belinkeltem, azt nem azért tettem, mert az meg az én véleményem és hitem, hanem alternatívaként a Te gyűrűértelmezésedre.
"Én nem vitázni akarok, legfeljebb általam elfogadott nézeteket felvetni és közölni."
Ez is egy álláspont, viszont akkor fogadd el azt, hogy a nézeteid vitákat gerjeszthetnek és nem feltétlenül fogadja el mindenki maradéktalanul.
Ezt nem személyes ellenszenvnek meg effélének kell venned, hanem annak a jeleként próbáld elfogadni, hogy több út is vezethet fölfelé egy hegyre.
Figyelj, azzal nincs semmi gond, hogy állítasz valamit. Viszont én speciel azért nem tudok a szó legnemesebb értelmében vitázni Veled, mert kiragadsz valamit, ami Neked tetszik (az előbb St. Germaint, most pedig egy lexikont), és onnantól fogva kizárólag azt hiszed el, minden mást lesöpörsz - aki pedig más érvekkel hozakodik elő, azt értetlennek nevezed. Így tényleg nehéz a konstruktív vita. Én úgy gondolom, az embert a kétkedés viszi előre, a bölcs ember gyakran kételkedik. De lehet, hogy ebben sincs igazam. ("Csak azt tudom, hogy nem tudok semmit" - hogy klasszikusokat is idézzek.)
Nem tudom, hol tartasz a lelki fejlődésben, ezt én végképp nem is tudom megítélni, de ez "a sok engem bíráló nagyokos ellenében úgyis nekem van igazam" attitűd szerény véleményem szerint még meglehetősen és hétköznapian emberi.
Valóban, a Jézus-i a biblikus és más tanításoknak inkább az erkölcsi, életmódbeli, filozófikus része ami érdekel. Ezek alapján próbálom élni az életem itt a Földön. Azért ezek a tanítások is a teljes emberi életre szóló útmutatások és bölcsességek. Lehetne továbbkutatni és mindenről továbbtanulni, de sok embernek elég az az egyszerű tudás és élettapasztalat is amit megszerez. Még ez is sok és néha. Én nem törekszem különleges szellemi élményekre, látomásokra, találkozásokra, nekem az is elég ha erről olvasok és azt továbbgondolom. Lehet ez is teljes élmény, szerintem nem jelent igénytelenséget ha valaki nem kutatja a rejtett tudást hanem azzal a tudással megelégszik ami jelenleg elérhető az is sokféle és útmutató. Nem lesznek tökéletes szellemi emberek, de jó és bölcs emberek lehetnek, mindnekinek más a sorsa.
A rejtélyes dolgok és a rejtett tudomány is egyszer biztosan napvilágra kerül. Mindenki mondja és írja azt amire tiszta lelkiismerete szerint indítattást érez, amire be van programozva. :-)
Szomorú vagyok, mert úgy müködik a topik ahogy a többi.
Mindenki leírja a magáét - vagy amit éppen talál a keresője - ilyen is van itt. Én általában kerülöm őt. Aztán van olyan aki beírja a magáét, teszem azt bármelyikünk reagál rá, de az illatő tojik rá...mit írt a másik válaszul.
Valóban jogos az intés a Lektortól: személyeskedésbe fulladó otromba képzelgésekről írkáltok.
At agyatokkal, a tudatotokkal akartok választ találni egy szimbolumokkal leírt világról. Nem fog menni.
Mert a tulajdonságok és tartalmak egymást áthatása nem csak a szimbolumokra jellemző, hanem a hasonló lényegű szimbolizált tartalmakra is.
Lentebb valaki azt irta az apokalipszisban szereplő 144.000 számról, hogy darabra ennyi fér az új városba. Nem a 1+4+4=9 és a 9 az emberiség száma.
A három zero pedig a három emberi szintet: fizikai, spirituális és asztrális jelölése. De éppen jelenthet más, szintén hármas tagoltságú szükségszerűséget, hiszen az Újszövetségi részben van, amit a hármas felosztás és a szentháromság ural.
Viszont magát az embert az emberi pszichét nem a hármas, hanem a négyes osztat jellemzi. A másképp gondolkodók közös felismerése ez, amit - ezt a gondolatot - a IV. lateráni zsinat kiátkozott (micsoda ötlet) és követőit megégette. A "titkos" társaságok annyiban voltak titkosak, amennyiben nem voltak "törvényesek" és az életüket tették fel eszméjükre.
Magában a szentháromság fogalmában még meg van a fentebb már emlitett egymásba hatolás. Az Atya megjelenik a Fiúban a Fiú az Atyában, a Szentlélek az Atyában és a Fiúban és ez a kettő az előbbiben mint paraklétoszban.
Az a lépés amely az Atyától a Fiúig és annak egy meghatározott pillanatban történő megjelenéséig tart - idő elemet képvisel. És a Mater Dei képviseli a tér elemet.
Az őskeresztények ezt a Mater Deit neveztél Szophia.Sapientiának is nevezték.
Szophia-Sapientia (görög-latin) Isten bölcsességénak női alakban történő megszemélyesitése.
Hogy ez valóban így volt arra a Tamás-aktákban vannak utalások és persze az újszövetségi részben: a Példabeszédek (8,22-35) Mert ezeknek a zsinatoknak soha nem sikerült igazából a "tisztogatás"
Ezért tekintek úgy a régi "társaságokra" mint a Tanítások Őreire.
Igy aztán ez a fogalom "a női jelleg" meg lett mentve, legalább is a Szentlélek szinboluma magán viseli.
Maga a négyesség azonban teljesen hiányzik a dogmákból, pedig a korai egyház szimbolikájában még kelen volt. pl. egyenlő szárú kereszt, mely egy körbe volt foglalva. És jelen volt a rosa mystica is.
A rosa mystica (latin) misztikus rózsa, az odaadás edénye, megjelelölt forrás és titkos kert. (nem vagyok profán: minden nő hordozza a férfi itt csak vandég....sub rosa.
Na gondolhatjátok, hogy ezerrel üldözték.:)
És máig fennmaradt - hála a gnosztikusok áldozatvállalásának - a Mater Dei - és az átszellemített föld attributumai. A négyesség női jellege. De magán a négyességen van a hangsúly: hiszen az ember lelki mivolta is négyesség. Erre ment a játék. Mert ez vezet az önmegismeréshez. Ez pedig a dicsőséges keresztény atyáknak nem volt érdeke. Nem - ad hoc - csinálták. Okosak, műveltek voltak. Pontosan tudták mit kell tenniők.
(most fentebb csak kitérőleg emlitettem a tér-idő kérdését, ami Keleten föl sem merül, Einstein vágta haza Európában)
szvsz, jó lenne ha más okból nem, de kultúrtörténeti értéküknél fogva, az igaz tanítások megőrzőiként tekintenétek ezekre a gondolkodó emberekre. Mint olyan emberekre, akik Európa szellemileg legsőtétebb évszázadaiban szembe mertek menni a lélek fölötti hatalom úraival és megőrizték a jót, amikor a rossz uralkodott.
Nem nagy szavak: mert ez a rossz még most is bocsánatkérésekre kényszerül és még sokaktól kell bocsánatot kérnie.
"De ti csak egyszerűen filozofálni szerettek a misztikáról és ezoterikáról, annak exoterikus értelmezése és önmagatok fejlesztése nélkül.
Sok ilyen alakkal találkoztam már, tudom, hogy mennyire gondolják az egészet komolyan és általában mit értek el."
Ne haragudj, nem kötözködni akarok, de tényleg érdekel: Te mit tettél le az asztalra olyat, ami indokolja, hogy ekkora arcod legyen és veheted a bátorságot lefikázni más embereket?
Igazad van: a valós tudást, a nagybetűs Igazságot - önjelölt és valódi próféták ide vagy oda - nem ismerjük, és egyelőre semmi jele annak, hogy meg fogjuk ismerni. Pont azért, mert emberek vagyunk. Egy barátom mondta egyszer: "Keresd az igazságot, de óvakodj attól, aki megtalálta". Nagyon igaza van.
A lényeg talán valahol a szimbólumokban és az allegóriákban rejlik. Ezek mozdítanak meg bennünk bizonyos archetípusokat, és megszólítják a bennünk rejlő elfeledett tudást, bölcsességet. Jung ezt hívja kollektív tudatalattinak.
A beavatást nem valamiféle transzként kell elképzelni, hanem lépcsőnek ahhoz, hogy valamelyest belátást nyerj a szimbólumok jelentésébe.
A rózsakeresztességről annyit tudok amennyit itt a topikon és Szepes Mária könyvében a Vörös Oroszlánban olvastam. Ebben a könyvben szerepel egy hapsi aki örökéletűvé válik valamilyen csodás összetételű italt iszik és ettől majd emlékszik az előző életeire, megszületéseire és a végén tökéletessé válik és az örökké létező szellemek/ lelkek közé kerül. Persze ez a történet is szimbolikus. Jelentheti az emberi lélek tökéletessé válásának folyamatát, erről is szólhat jelképesen. De nem meseszerű?
Én azt kritizáltam, hogy ezen rózsakeresztes tanítások is ugyanúgy hitegethetnek valamilyen csodás eredménnyel, a vasat a durva anyagot, önmagunkat átalakítjuk nemessé, arannyá. Ez még nem teljesíthetetlen, hiszen az ember képes szellemi fejlődésre, de én úgy olvastam, hogy ennél többel is hiteget. Ugyanúgy mint akármelyik más vallásban megígért csodás mennyei örökség vagy örök élet. Nem különbözik az ígérgetés itt sem, bár nem ismerem a rózsakeresztes tanokat és a belső titkos tanokat azt, milyen földöntúli, kozmikus világokat, minőségeket hozna közel, más dimenzióban létező világok és lények.
De ezek ugyanúgy nem testet öltött, valóságok, nem mérhető és nem valós, hogy Platón egy daimonnal beszél, lehet létező is lehet csak az ő tudatának része, képzelgése. Vagy a túlvilági utazások, van itt az indexen néhány nagy utazó akik ördöggatyásoktól elkezdve a hetedik bolygóövig mindenhová, naponta elutaznak. Legendák, legendák... ahogy St. Germain örök élete. Pedig néhány rózsakeresztes a középkorban lehet, hogy hitt abban, hogy ez valóságos történet.
Szerintem a rózsakeresztes tanításokban is vannak túlzások és arra hivatkozni, hogy ezt a tudást pontosan átadták és nem torzult és nincs százféle értelmezése, nem lehet. A gúnyolódás annak szólt, hogy milyen abszolút és szupercsúcs tudás az amely keletkezéséről vitatkozni kell, mert nem lehet pontosan tudni a történetét és legnagyobb képviselői is bizonytalanok, nem rendelkeznek elég szellemi erővel és hatalommal. Hasonló utat járhatott ez is mint a Jézusi tanítások és azok eltorzulása idők folyamán. Mert ha valós erővel és tudással és hatalommal rendelkeznének akkor arról egyértelműen meg lehetne bizonyosodni. Mint például Jézus egyértelmű szellemi tudást és erőt mutatott be. Ha igaz a JÉzus történet. Ha nem igaz akkor nagyon nagy sárban vagyunk, mert akkor valóban igaz, hogy mindannyian csak tévelygünk és akkor tényleg marad csak a további kínlódás itt a Földön, önmagunk és a világunk megismerése. Amiben egy rész a régiek által ránkhagyományozott tudás.
Valamint annak, hogy ugyanúgy fanatikusan idealizálnak, bálványoznak egy tanítást, amely az idők során bizonyára veszíthetett az érvényességéből és az egyedüliségéből ( abszolút tudást egyedül hordozó). Már azáltal is, hogy a mai modern tudományok, akár a fizika és a pszichológia, agykutatás túlhaladhatta.
De mint minden szellemi tanításban ebben is lehet az emberről a világról amiben élünk valós Valószínű, hogy abban lehet egyrészt különb, hogy itt nem mindenkinek, hanem csak azoknak ismertetik a tudást, a tanításokat akik már elkötelezettek és valamilyen szűrőn, feltételeken megfelelnek. És önmaguk megismerésére, a világ megismerésére bátrabbak és motiváltabbak mint olyan emberek akik megelégednek egy leegyszerűsített tudással és azzal, hogy a végtelen emberi pszichéből csak annyit ismernek ami a hétköznapi robotban megélhető.
A beavatásról: én a régi természeti népek beavatási szertartásaira gondoltam,mint érvényes és működő, főleg sámanisztikus hagyományra, amelyek az adott közösség, kultúra történelmének, tudásának a megőrzésére szolgáltak és ezért voltak hasznosak. Ennek lehetett egy része olyan technika amikor akár drogokkal akár transzba kerüléssel átkerülhetett azokba a belső, tudattalan tájakra az ember ami bizonyára döbbenetes felismerés lehetett arról, hogy milyen végtelen terület az emberi psziché és mennyire nem ismerjük a hétköznapi életben ez a részünket. Valamint, hogy mennyire illúzió az a világ amiben élünk és milyen nagy kiterjedése lehet ennek sokféle irányban. Erre a tudásra remélem, a drogok nélkül utazó, mai beavatatlan ember is eljuthat, önismeret, tudományos ismeret, ugyanúgy a régi transzcendentális/vallási rendszerek, tanítások segíthetnek ebben. De sikeresek a különböző pszichológiai módszerekre épülő csoportok, ahol ugyanúgy használják, ismernek ilyen technikákat, amivel kicsit meg lehet bolygatni ezt a megkövesedett struktúrát. Valamint rengetegféle misztikus és ezoterikus tanítás és csoport mind-mind ilyen céllal és ígérettel. Én ezen gúnyolódtam, hogy milyen nagy kínálat van és valahogyan egyik csoport sem ismeri/ismerheti a valós igaz TUDÁST. Milyen szemét dolog volt ez az istenektől, hogy ilyen világban kell élniük és tévelyegniük az embereknek.
"Paracelsus és J. Böhme pl. bizonyítottan vegetárius volt. "
Kíváncsi vagyok a bizonyítékokra. (Lehet kérni, hogy ne St. Germain legyen?)
"Akkoriban is volt lehetőség (...) vajjal főzni-sütni"
Sőt sokaknak csak erre volt lehetőségük. A vajat hova sorolod?
"Az alacsonyabb rétegek étrendjében csak az ipari forradalom után vált napi táplálékká a hús."
Alacsonyabb réteg? Az mi?
De ha a szegényebb rétegekre gondolsz: ők nem is tudtak olyan passzióval foglalkozni, mint ezotéria és rózsakeresztesség. Valamint az élettartamuk se tartott 30-40 évnél nagyon tovább.
"Amit összeírtatok ide, abból kitűnik, hogy ti csupán elméleti tudással rendelkeztek, és sok minden nem egyértelmű előttetek."
Ezt ne állítsd ilyen biztosan - noha Te kétségkívül hajlamos vagy arra, hogy másokkal lekezelően bánj. Ellenben nem tudhatod, kik vannak a nickek mögött. Aki pedig valóban tagja egy beavatási társaságnak, az eleve nem árul el bizonyos dolgokat.
"Fő alapelv volt az általam tegnap felsorolt titkos társaságokban az, hogy a tagok csak vegetárius életmóddal lehettek tagok."
A történeti rózsakeresztesek vegetárius életmódjára nincs bizonyíték. Egyébként az az időszak a húsevés korszaka volt, ugyanis a növényi eredetű ételek elkészítése Európában nem állt olyan szinten, hogy aki kizárólag ilyet evett volna, az ne halt volna éhen. (Mellesleg pl. a szabadkőműves tagságnak soha nem volt feltétele a vegetárius táplálkozás. Bár én azt nem is tartom titkos társaságnak, noha Te tegnap azok között soroltad föl.)
Szóval: vannak bizonyos makacs történeti tények, amelyeket nem lehet félresöpörni olyan megjegyzésekkel, hogy "nem értetek semmit", és "magas ez nektek, mint disznónak a lórács".
Mindenki keresi a válaszokat. Évezredek óta, filozófusok, művészek és még mindig nem tudunk biztosat. A gnosztikusok sem, az is csak egy elmélet/tudáshalmaz valamiről.
Furcsa, hogy itt vitatkoztok mikor alakult meg egyik társaság, ki volt tagja a másik társaságnak. Ha ilyen nagy a bizonytalanság ebben is akkor milyen tudást adhat vajon az a többezeréves valamikori csúcsinformáció amit talán a mai tudomány és technika már meghaladhatott. Mondjuk, az ősi tudást birtokló csillagászok tudhatták, hogy a Föld nem lapos és a Nap körül kering és ezt mint óriási nagy titkot továbbadták. Ma már pedig ezt mindenki tudja. A beavatások részben pedig hasonló módszer alapján működhetnek mint amit a dramatikus tanulás elve mond, egy információt akkor jegyzek meg leginkább ha nemcsak elolvasom, bemagolom, hanem ha eljátszom. Meri valaki azt állítani, hogy miután beavatáson vett részt, valóban örökéletű lett? Vagy ez is hasonló ámítás és manipulálás mint a tömegvallások által használt technikák. Csak magasabb fokon és bővebb tudással de valódi átlényegülést, halálból való feltámadást, örök életet nem ad. Ugyanúgy hitegeti magát ezzel eme tudások ismerője mint az egyszerű vallásos nénike hitegeti magát a templomban a misén. Lehet, intenzívebb élményeket ígér egy ilyen beavatásokkal, rítusokkal működő társaság, akár a természeti népeknél, például indiánoknál részt vennék egy drogokkal támogatott belső-lelki utazáson. Hát persze, hogy intenzívebb lelki-szellemi élmény mint ülni a templomban. De vezetett ez valóban az önmagunk és lelkünk megtapasztalásán kívül valami máshoz az ezeken felülvalókhoz? Vagy csak intenzívebb módszer istenélmények megélésére? Akár a böjtölés, a tánc a zene az ének. Minden csoport más és más technikát használ, a pünkösdi gyülekezetekben például a zene és a közös éneklés, az indiánoknál a füst és a tánc. A rózsakereszteseknél pedig más technika, nem ismerem nem tudom mi, de nem hiszem, hogy valósabb ez mint az összes többi. Talán több emberismeret, önismeretre való törekvés, kevesebb történelmi-ideológiai-vallási maszlag.
