Hát igen, nem a sebességről, hanem a társaságról szól. Társaság híján meg marad az, hogy energiával feltölt. Ha mégsem töltene fel, akkor meg ott van a hagyomáááány, meg a Tóbiás és a tejesember.
Egyszer egy gyalogtúrán jártam így a Királykő oldalában. Körbevett vagy tizenkét szelindek, amíg a nyáj elvonult. Közben a barátnőm kedélyesen elbeszélgetett a mócokkal, én meg majdnem összeszartam magam.
A kettő közül a kutya a veszélyesebb, a medvét általában nem nehéz elkerülni néhány szabály betartásával. Mindenesetre én is fejlesztettem az idén: a szokásos ultrahangos Dazer kutyariasztón kívül medveriasztó sprayt és sokkolót is vittem, ami Romániában legális. Az előbbit a Mohos-tőzegláp túravezetőinél láttam, az utóbbit egy kinti közös ismerősünktől tanultam. Egyszer kellett elővenni, amikor öt-hat pásztorkutya közelről körbevett. Mellesleg nem volt támadó szándékuk: néhány hasonló eset után rájöttem, hogy csak sakkban tartják a túrázókat, amíg a nyáj elvonult. De egy nem célzott, a levegőbe leadott rövid berrentés a sokkolóval elvette a kötelességtudatukat, és elhúztak.
Mi együtt és külön is sokszor voltunk, és azt mondom, sok csodálatos élménytől fosztod meg magad, ha emiatt nem bringázol Erdélyben.
De mindig megállnak ha odaérek a bringaátkelőhöz. A tábla persze nem látszik, mert 4 méter magas nyalókatábla.
Erre felmutatok a táblára, és még a fejemet is rázom. Aztán van amelyik felfogja, hogy mehet. És akkor jön egy gyalogos mögülem... faszikám rég elmehetett volna, hát kénytelen megvárni. De mivel a gyalog rálépett a zebrára, akkor elindulok én is. Szóval abból van a kavarás, hogy két különböző elsőbbségű rendfokozat van egymás mellett, és ez utána hatványozódik, mert azt hiszi a bringás, hogy neki van mindig elsőbbsége, mert megállnak akkor is, ha csak ő van ott. (kismotoros jogsi nélkül is lehet bringázni, még 12 évesnek se kell ehhez lenni). Aztán megy a csodálkozás, ha valaki betartja a kreszt és nem áll meg az egyedül odaközeledő bringásnak, az meg szépen begurul és csatt.
De nálad se látszik ám a bicikliseknek kikúrt elsőbbségadás kötelező tábla! Valami kerek totálisan kitakarja, szóval autósnak fingja se lehet, mégha látná is,hogy az ott 2db tábla, és hát azért van azoknak különböző alakjuk, hogy hátulról is ki lehessen következtetni.
Mi van a kerek táblán? A túloldalon látszik a végeredmény. Autós csak egy biciklis táblát lát, zt nem, hogy a biciklisnek elsőbbségadási kötelezettsége van.
Ha sok az autó tényleg az a legjobb MINDENKINEK ha a bringás átvált gyalogos üzembe, DE akkor a zebrán is kell átsasszéznia! A sárgakockák között pedig tilos lenne tolni, ott tekerni kell.
A másik, hogy nálad is járdaszigettel osztottpálás az útfelület a képen. Ilyenkor csak logikusan, a közelebbi felületet kellene csak nézni, nem az egészet. Ez lenne legalábbis a lényege, de az útfenntartók csesznek tisztességesen megcsinálni. (ki kellene rakni még egy-egy táblát). Akkor a forgalom a nem "gyalogolt" részen simán mehetne amíg oda nem ér a gyalog, de nálad is befestették a járdaszigetet, így az nem is járdasziget. Pozitívum, hogy megvan az 1 autónyi hely a közvetlen körforgalomba behajtásnál a várakozáshoz. Mindenki más a zebra előtt ácsorogjon, és a zebrás-bringást nézze.
Nekünk már a "legkisebb gyermek" is 20 éves lett idén... tehát a fejenként 4-5 bringa nemcsak helyhiány, de pénzhiány okán sem lehetne kivitelezhető. Maradtunk a minőségi, de kevés gépezetnél!
Az összes kerékpárátvezetésnél mindkét oldalon sárgakocka kellene, és ahol bringásnak elsőbbsége van, ott pirossal is behúzni. Ahol az autósnak van, ott ne pirosozzák be, de mindenképpen kétoldali sárgakocka legyen, zebrától függetlenül, ne csak úgy félig beszarva mint az előző fotón.
Nálunk van 2, a többi nagyszülöknél padláson, pincében. Így alakult, legalább nem kell magunkkal Vinni ha látogatóba megyünk. Aztán ahogy cseperednek, tovább adhatjuk a kinött bringákat. Még a mostani árak fele-harmadáért vettük. Ma nem csinálnám újra.
Keveset mozgok a fórumon, és most is csak ötletszerűen néztem be ide.
Pécelen lakunk, így elég nehezen tudok bemenni a városba, és főként visszaérni volna nehéz este. Alternatív teleholdassal próbálkoztam egy ideig, mégpedig a péceli Bajtemetés nevű hegyecskére, de abból sem lett rendszer, mert mindig egyedül mentem...
Hétvégén (persze nappal) sokkal könnyebben tudnék ilyen megmozdulást vállalni, és alkalmas módon inkább családdal. A hegymászáshoz nem ragaszkodnék minden körülmények között, de elvileg nem zárom ki. Fiacskáim még kicsik, ezért jobbára utánfutóba tudnám őket ültetni, és úgy felhúzni a hegyre. Itt van pár közelmúltbeli túra képtára, azok mutatják, mire vagyunk képesek:
Oksa. Remélem, a kutyások is az élni és élni hagyni elvét követik, ahogy a többi látogató is :-) Mondjuk én kutyásként figyelek a bringásokra meg a gyerekekre, bringásként a kutyákra meg a gyerekekre, gyerekekkel a kutyákra és a bringásokra és így tovább.
Jól látod,egyetértek.Igazábol nekem nincs bajom a kutyákkal,de attól a hatalmas kutyáról kicsit beparáztam.Itt az ősz,nagyon klassz ott a galèria erdőnél bringázni,ès fotózni.Biztosan kilátogatók hamarosan.
Mondjuk a Hajógyári-sziget esetében érdemes észben tartani, hogy Budapest legnagyobb olyan zöld területe, ahol engedélyezett a póráz nélküli sétáltatás, ezért kiemelten népszerű a kutyások körében. És pont emiatt sajnos sok olyan gazdi is megfordul itt, akinek a neveletlen kiskutyája szemrebbenés nélkül tombolhat, ember és állat jó érzését magasról lesz...rva, miközben a gazdi párszáz méterrel odébb cseveg gondtalanul. Ettől függetlenül sok bringás és futó is megfordul a szigeten, és egykoron Buzsáki Virág is ott tartott edzéseket gyerkőcöknek. Mindez tényleg úgy valósulhat meg, hogy a legtöbb Hajógyáris kutyás összeszedetten és kultúráltan viselkedik, és a nem kutyások is figyelnek az ebekre.
Na, egyszer majd biztosan beléjük futok, mert a hétköznapi ebédfutamaimat arrafelé intézem (ebéd helyett bringa :-D ), és ahogy jön a hűvös, egyre jobb lesz délben tekerni.
Egyébként kutyásként szégyellem, hogy a nénikkel egy társadalmi csoportosulásba kerültem :-( Mondjuk az a gond, hogy az ilyenekkel tényleg nem lehet elbeszégetni, mert agyilag már más gyepesebb szinten pörögnek, és amikor előszedik, hogy ők már harminc éve kutyáznak, akkor ugrom a Dunába... Ők mindenkivel ilyenek, bringással, gyalogossal, gyerekesekkel, másik kutyással.
Hát én szégyellem magam rendesen, hogy ötletgazdaként csak évi 1-2 alkalomra jutok el, de mindig van ami kifogás - ami a többiektől eltérően nem a bringa, én a szipiszupi országútimmal is felmegyek, ha úgy alakul. :-) Sőt, inkább azzal megyek már az utóbbi időben, mert az agyváltós városbajáróssal nem akarok erőlködni olyan sokat hegynek felfelé, a montival meg hosszú lenne az út a hegy lábáig és onnan haza. Lámpám is van elég, arra sem foghatom, így inkább azt mondom, ebben az évben mindig más volt a prioritás, mint a bármilyen biciklizés (a munkába járáson kívül)... majd a legközelebbin, amire el tudok menni, elmesélem. Addig is szorgalmasan készítem a kiírásokat, és nagyon büszke vagyok rátok, hogy ilyen lelkiismeretesen életben tartjátok a már bőven nagykorú ötletemet!
Egyébként pedig végre élőben hasonlíthattam össze, hogy a mai 1x12 sebességes MTB rendszereknél hiányzik-e a mászós oldalon áttétel.
Vilard mögött pedáloztam, szinte azonosan pörgött a lábunk, amikor neki 34/51 (29" 1x12 rendszer), nekem pedig 22/30 (26" 3x9 rendszer) áttételem volt. Innen nekem még lett volna plusz egy hegyi áttételem: 22/34.
Vilardov, nekem csak egy kifogásom van: nincs hegyre alkalmas bringám már... :) :(
Az országútival oda nem megyek fel, mert láttam az útminőséget, és azon is a tömör gumis felni szétrázna engem is meg a bringát is. A volt montim jelenleg teljesen városi géppé alakult, azzal járok minden nap a munkába. Agyváltó van rajta, szingli első tányér, keskeny 1,25-ös gumi, 6 barra fújva... sárvédők elöl-hátul, csomagtartó, táska... tehát az sem oda való, és a legkisebb áttétel is kevés, hogy oda feltekerjek vele. Lámpám van elég még mindig :)
Össze kéne raknom egy terepezős bringát, de nehezen tudnám beadni a családi kasszának, hogy a 4 ember 5 bringája mellé (nekem van csak 2) minek kellene egy hatodik.
Egy dolgot tudnék tenni, hogy a kisebbik fiam bringáját elorzom, mert az monti (bár keskeny gumit kapott az is), amikor éppen nem megy valahova. Sajnos azonban ő is mindenhova azzal megy, ezt "örökölte" tőlünk (vagy inkább eltanulta...). Ezt kellene összelogisztikázni.
Most, hogy belegondolok, van egy szett vastag gumis felnim 9-es kazettával szerelve, amit bepattinthatnék a fiam bringájába, mert az enyémnél nemcsak a váltó a gond, hanem a sárvédőket is le kellene szerelni, az meg egy borzalom macera (éjjel visszaérkezéskor még visszaalakítani, ha másnap reggel is bringával akarok menni).
Oda még egyszer nem megyek országútival, az bringagyilkosság lenne.
A montit pedig lusta vagyok olyan állapotba hozni, hogy hegyen is megbízható legyen. Az első váltót kéne megcsinálni (bowdencsere és állítgatás), de a városba elég a nagytányér. A hátsó tárcsaféket sem tudom normálisan beállítani, cincorog. Szóval, nem igazán szeretem, inkább csak kényszerből használom azt a járgányt, amivel felmennék, pláne lejönnék(!!!) azon a ragyás aszfalton.
De most, hogy így rám (is) szóltál, erőt veszek magamon és elvégzem a fél órás szerelési műveleteket három óra alatt (így szokott lenni:-)) és, ha itthon leszek, megyek veletek.