Én a hosszú létrámat, amelynek a keresztmetszete nincs 0.2 m2, nagyobb szélben a fölborulás veszélye nélkül csak trükkökkel tudom hurcolni.
Rossz trükköket alkalmazol :)
inkább a saját vasmagos kísérletedről számolj be, mások ne fussanak aknára.
Már egyszer leírtam röviden. Nedimium mágnesekkel nem szabad vasmagos tárcsagenerátort építeni. (Nekem nem sikerült) Azért nem mert nem képes elindulni. Mindig lesz olyan állás amikor több tekercs fölött is áll mágnes egyidejüleg, és emiatt "ragad". Nekem pl. most a három fázisú generátornál 12 tekercsem van(3x4) és 16 db mágnes mindkét oldalon egymással szemben. Tehát egyszerre 4 tekercs fölött van mágnes pontosan fedésben. Ha a tekercsekben vasmag lenne soha nem tudna elindulni. Ha a légrést lényegesen nagyobbra veszem (jelenleg 2 mm mindkét oldalon) akkor lehet hogy elindulna. Akkor viszont az indukált fesz. ugyanakkora lenne mint most légrés nélkül. Tehát ez sem jó megoldás.
Én 80-100 f/p-ig engedem szabadon forogni. Csak ekkor kapja meg a terhelést. Ha ez alá esik a fordulat megint lekapcsolja a terhelést. Így szabályoz folyamatosan.
Freex barátommal személyesen megbeszéltük, hogy esetleg ferrit mágnesekkel elképzelhető a dolog. Ezt ki kellene próbálni. Lehet hogy neki ilyen a tárcsagenerátora. Erről Ő tud többet mondani. De ahogy látom neki is inkább a széllel van problémája. Pontosabban az, hogy a kis szélben kis energia van.
Ezeket az egyetemeken, főiskolákon így tanították és tanítják ma is. Én is így tanultamés méreteztem nem egy rácsos tartót szélnyomásra. Azért teszik mindezt mert így van. Nem hirdetek téveszmét, senkit nem viszek tévútra. Nézz utána mielőtt vádaskodsz.
Azt viszont én nem értem, hogy ha gyorsabban forog a rotorod miért nő a rajta ébredő erő? Mert Te ezt állítod. Ezzel vezetsz félre lelkes építőket.
Ne tűnjön kevésnek, ezzel kell számolni. Egyébként 20m/s szélre vonatkozik.
De így is kiszámolhatod 1m2-re: 1/2*p*v2 ahol p=levegő sűrűsége (kg/m3), v=szélsebesség (m/s) Az eredményt N/m2-ben kapod. Ezt már csaka rotorod felületével kell megszoroznod és megvan a rá ható vizszintes erő N-ban.
Magyarországon a torlónyomás referencia értéke 250 N/m2. Tehát ezt az értéket szorozd meg a súrolt felülettel (m2) és az lesz a toronyra ható vizszintes erő. Ha ezt megszorzod a torony magasságával, akkor megkapod a forgatónyomatékot a befogási pontra nézve (ahol be van betonozva a füldbe)
Persze tudom, bár nem vagyok egy elektronikai szakember, holott minden végzettségem erre utal. Világ életemben számítógépeken, szervereken dolgoztam, most próbálom behozni a mulasztásokat... Na de komolyra fordítva, szerintem csak úgy érdemes dc/dc átalakítással foglalkozni, ha van energia a szélben. Pár V-ot nem érdemes (az én esetemben) átalakítani, mert rögtön megáll a szélkerék, egyszerűen nincs elegendő energia a szélben. Ha tudtok valami jó de egyszerű dc átalakítót 24V-ra, szívesen venném. Én is inkább 24V-ban gondolkodnék. Mondjuk ez meg felveti az akkuvásárlás kérdését...
"Csakhogy soha nem akkor fúj a szél, amikor neked igényed támad az energiára, amúgy meg mi a francnak keverjem bele az invertert??"
Ezért van az akku. Egy ház majdnem mindíg fogyaszt (hűtő, adsl modem, router, standby eszk, stb), annyit nyomsz bele, a maradékot az akkuba. Ezért van belekeverve az inverter, ami egyben töltőelektronikával is bír.
Működő modell: http://www.solarelectronic.hu/pc_3000.pdf
Az a baj ezekkel a "vissztermelős, UPS-es, Smart-os stb." hozzászólásokkal (nekem az a bajom) hogy alig van konkrét kézzel fogható, használható tartalmuk.Sehol egy kipróbált kapcs. rajz, sehol egy működő berendezés. Ezzel szemben van 12 vagy esetleg 24 V néhány tiz W-al. Hogy lehet ezt visszatáplálni stb. Nem volna jobb direktben a ház körül felhasználni. Én erre bíztatnálak benneteket.
Mondjuk ezért a félszínuszért letekerném a tökét az áramszolgáltató helyében, mert ez egyenárammal előmágnesezi a trafót, annak meg előbb-utóbb füst lesz a vége, ha sokan csinálják.
Szerintem az invertert meg lehetne úgy csinálni, hogy annyit töltsön vissza a hálózatba amennyit elhasználsz. Egyszerűen mint egy áramváltó T.r. szekunder oldalán kijövő fesz./áram vezérelné a viszatöltés áramát.
Ha ez nem működne, akkor úgy mint az egyfázisú asszinkron motorok segédfázisreléje, csak egy adott terhelés felett kapcsol be, és tölt vissza a hálózatba.
Válaszolt a tapolcai ember. Először a STECA-ból ajánlott 500W-osat 534/577 EUR-ért, majd amikor mondtam, hogy nekem a SWEA 250W-os kell, adott egy 306 EUR-os ajánlatot, ami már magában is nagyon magas ár (és az még nem derült ki, hogy nettó vagy bruttó), meg dobott hozzá egy 250 EUR-os (!!!) szállítási költséget. No comment...
"Az óra megállítás nem rossz, csak nem tudod mekkora teljesítményt kell visszanyomni, azaz mennyi a lakás pillanatnyi fogyasztása."
A teljes lakást az inverterre kell kötni. Figyelni kell, hogy mennyi áramot vesz fel, és ha annál többet termelsz, akkor a felesleget nem a hálózatba, hanem az akkukba kell irányítani egy áramosztó áramkörrel.
Ha kevesebbet termelsz, akkor az akkukat kell először kisütni, és utána lehet vételezni a "nagy" hálózatból. Ha üresek az akkuk, de van fogyasztás és termelés is, akkor nem az akkukat töltöd, hanem a pillanatnyi fogyasztást szolgálod ki, a hiányt a "nagy" hálózatról fedezve.
Nekem engedélyt eszem ágában nem volna kérni. Zajt ne vigyen a hálózatba, ha kell azonnal váljon le, a többi nem érdekel. Évekig tartó harc az eon-nal, utána új doboz, óra, kiszállás, párszáz ezer Ft-ban benne lenne. Meg 26Ft-ért vennék át az áramot, soha nem térülne meg. Az óra megállítás nem rossz, csak nem tudod mekkora teljesítményt kell visszanyomni, azaz mennyi a lakás pillanatnyi fogyasztása. Ha meg nyomod teljes gőzzel, legtöbb esetben ingyen adod az áramot a szolgáltatódnak.
