" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nálam a mézbogyó produkálja ugyanezt annyi különbséggel, hogy ez először elszárad. Mikor semmi életnek jele nincs, elkezd hajtani, és virágozni.
Jobbra-balra virágok, középen már termés. Tavaly ilyenkor nem érett be, idén sem lesz ideje, de ha ismétli önmagát, jövő tavasszal úgy terem majd mintha misem történt volna.
Amennyiben partenokarp (magnélküli gyümölcsöt termő) fajta valamely, hímvirággal is rendelkező növényről beporzódik (pl. egy Tipo egy Cioccolatinoról), a terméseiben magok képződnek. A magok száma függ a beporzás intenzitásától. Ha a két növény nagyobb távolságra van egymástól, vagy netalán, ha akár közelebb, de a rovarok által átvitt pollen nem elégséges, a gyümölcsökben kis számú mag fejlődik. Ezzel szemben a Vaniglia esetében, az egyazon növényen lévő nagyszámú porzós virágnak köszönhetően, minden egyes gyümölcs tele van maggal. Ez biztosítja azt, hogy mindegyik termés keményen édes. Egy idegen pollennel porzott Tipo gyümölcs esetében viszont a fanyarság mértéke a magok számának függvényében csökken. Ezért az éppen csak porzottak az egy vagy két magjukkal szinte ugyanolyan fanyarok, mint az egyáltalán nem porzott magnélküliek.
Bármelyik hímvirágos (magos) fajtára "ráfogható", hogy Vaniglia, de a hímvirág nélküli, idegen beporzás nélkül magnélküli fajtákra ráfogni se lehet, hiszen ez a tulajdonságuk kizárja.
Bármelyik hímvirágos (magos) fajtára "ráfogható", hogy Tipo, de a hímvirág nélküli, idegen beporzás nélkül magnélküli fajtákra ráfogni se lehet, hiszen ez a tulajdonsága kizárja.
Ez alapján nehéz beazonosítani a fajtát. Rengeteg ilyen méretű/alakú kákifajta van. A Tiponak is van több változata (klónja). Egyetlen dolog tudható erről, az, hogy nem Vaniglia.
az is fura a Vaniglia fánál , hogy a faméretében nagyobb mint a termő Tipo mégis csak 10-12 db gyümölcs van rajta ésl apróbb mint itt a képeken látom... kertészetben vettük...valami BT forgalmazta..
láttam már porzós virágokat tavaly a chokolation fajtán helyes kis gyöngyvirág formájuak, de a vaniglia cimkével ellátott fácskán nem volt ilyen...vagy nem vettem észre...
Idézet egy Vanigliára vonatkozó olasz fajtaleírásból:
"I KAKI VANIGLIA hanno la caratteristica di avere sia fiori maschili che femminili sulla stessa pianta, per questo motivo lo possiamo usare anche per impollinare altri kaki..."
A VANIGLIA KÁKIK jellemzője, hogy rendelkeznek mind hímivarú, mind nőivarú virággal ugyanazon növényen, ezáltal használhatjuk másfajta kákik beporzására is...
Rátenni pedig bármilyen címkét rá lehet tenni bármilyen fajtára... csak attól az még nem az...
Ha az a Vaniglia tényleg Vaniglia, akkor kell, hogy legyenek rajta porzós virágok is. Ebben az esetben nem szükséges idegen beporzás. Virágzáskor nem láttál rajta kisebb méretű, gyöngyvirágra emlékeztető virágokat is, amelyek elvirágzás után mind lehullottak? Amennyiben nem, akkor a Vanigliád sem Vaniglia és a beporzása valamely megfelelő közelségben lévő porzós virágú diospyrosról történik, rovarok által.
Szép napot Mindenkinek! most nálunk esik az eső így végre idejutottam és kérdezni szeretnék. Pár éve vettem egy vaniglia datolyaszilvafát , ami először tavaly termett 7 szemet..... olvastam, hogy csak akkor hoz magot ha van a környéken porzós datolyaszilva és arról beporozzuk...ill a méhecskék ezt megteszik tavaly a chocolation fán éppen volt 2 fiú virág így lelkesen beporoztam a vanigliát és lett is mindegyikben mag....sőt egy Tipo gyümölcsben is volt mag. idén sajnos nem virágzott a chocolation fa...így reménytelen, hogy magot fogjon a vaniglia.....mégis egy lepottyant szemet a napokban szét szedtem és volt benne mag... és nem volt csersavas körülötte a gyümülcshúsa....... hogyan van ez ? akkor nem értem, segísetek mi lehet az oka...
In this video you can see my 3 years old kaki now in month august. I am from Serbia and i have few unknown variety of kaki, some i have grafted other bought.
Több mint húsz éves, 5-6 méter magas, terebélyes. Az érettség jelei: a gyümölcs csúcsa összeszűkül, néha a héja kicsit kireped, vagy a duzzadástól a repedés határán van, a színe pirosas.
Többször írtam már gránátalmám furcsa gyümölcsképzési tulajdonságairól. Több hónapos folyamatos virágzást és nem-kötést követően a virágzás legvégén elkezd kötni és még a szórványos, nagyon késői virágokból is lesz termés. Ennek megfelelően, egyszerre vannak rajta már majdnem érett és éppen kötött gyümölcsök, sőt még virágok is.
igen ez az egyetlen picike volt rajta, de olyan fiatal a noveny, hogy ezen nem kell csodalkozni. Finom, erdekes az ize, nem tudom semmihez sem hasonlitani.
Akkor jól emlékeztem, hogy te már egyszer bepanaszoltad őket! :) Sokkal többet azóta sem lehet mondani rá. Rakj fel képet róluk, hátha látszik valami amiből lehetne következtetni! Nálam kb 2-3 év alatt termőre fordult eddig mindegyik fajta!
Abszolút meg! Mi nagyon szeretjük! Az íze, az állaga nagyon jó! Aszalva még nem próbáltuk, de elvileg úgy még jobb... Másrészt gyönyörű a fa formája és levele is, simán elmegy díszfának is! Nem utolsó sorban alig igényel növényvédelmet, sosem láttam még rajta semmit a lepkekabócán kívül(kártevőt, egyébként a porzásában legalább egy tucat különböző rovar vesz részt!), de az mindenre rámegy!
A füge szereti a naposat , a kivi árnyékos helyen is jól van és félárnyékban is, de a verőfényes hely talán inkább árt neki.
A kivim sajnos nem az igazi . Nem Hayward , hanem Montynak hívják. A jujuba talán Lang. A csatornacső melletti füge olyan nagyobbacska körte alakú vastaghajú zöld füge, a fenyőfa alatti az ujjas óriás füge szamártöke névre hallgató változata. A hurmák közül a kerekek a Tipók , a többit nem tudom.
Üdv ! Olyan kérdésem lenne ,hogy a Kiwinek és a Fügének mennyire napos hely szükséges,mivel azzal már nem állok a legjobban !:) Előre is kössz a választ !:) A Tied gyönyörű !:-) Esetleg Fajta nevek ,azt is megköszönném !:)
Ok, holnap. Magától egyet sem kb 20+ termés volt, de kb 8-10 lassabban/gyéren fejlődőt szedtem le a visszamaradás miatt plusz ne terhelje túl az első termő évben.E lég lesz ezt a 12 db-ot kinevelni, reményeim szerint, legalább is.
ezzel igy voltam en is, csak a jujubaval kapcsolatban...a kis 60cm-es novenyen egyaltalan nem voltak tuskek, kiultettem, kovetkezo evben nott plusz 1metert es ilyen 2-3cm-es novesztett...akkor erosen elgondolkodtam, hogy kell e nekem jujuba :D
de olyan jo viragillat lengi korul, hogy mar azert megeri tartani, igy megmaradt :)
Mindezen szókincsbővülés az idén először termett homoktövis-ültetvény szüretelése közben történt, megspékelve némi vérző felhámsérüléssel, ami kifejezetten előnyös egy, véralvadást gátló gyógyszert szedő mezőgazdasági szakmunkás esetében... ;) :)
Vesszőt kaphatok róla? Nem zavarnálak, ha Miklósnál lenne (dmkert), de most nincs.
Ha menne a dolog, a ks.sandor111@gmail.com-on vagyok elérhető. A postaköltséget természetesen fizetem, de ha csere érdekelne Twotimer Sugana málnám van vagy Asterina szederből tudok vesszőt vágni. Ezek nagyon jól bevált fajták nálam.
Tavaly ültettem, sok tapasztalatom még nincs róla. Édes és jóízű, jobb volt a többinél, nem túl nagy, de ennek vannak előnyei. Ahogy nő úgy jönnek rajta a fügék, nincs hajtás füge nélkül. Folyamatosan nőtt és érett, de lehet hogy még nem volt első termés az ültetés, aztán a visszafagyás miatt. Ritkítottam az ágait. Marhatrágyával, Volldüngerrel és mulccsal, kezeltem, a gyomtalanítás küzdelem, néha győzöm, de inkább a fenntartásra figyelek ha nincs elég idő a kertre.
Mindezeken túl tudatosan és módszeresen érintkeztetjük unokáinkat a még nyomokban fellelhető (egykori) falusi valóság természetességével, a természettel, a növények és állatok megismertetésével. ("Kertészhorgászok") Meggyőződéssel biztatok mindenkit hasonló magatartásra.
Az oktatott kell, hogy találjon benned valami vonzót, valami követésre méltót. Ehhez pedig az kell, hogy fölfedezzen benned (akár a lelked legmélyebb zugaiban) valami olyat, aminek a csírái benne is megvannak és kiteljesedésre várnak. Mindezt tudat alatt, különösen a zsenge életkorban...
Mindennemű tudás átadása úgy működik igazán, ha az ismeretek közvetítője a közvetítendő tudásanyag fölényes ismerője. Szinte minden esetben arról is szó van, hogy elengedhetetlenül szükséges annak az attitűdnek az átruházása is, ami az adott ismeretanyaggal történő sikeres működéshez szükséges. Mindezt szavakkal nehéz leírni, pedig ez leginkább a siker kulcsa. Nyelvről lévén szó, anyanyelvű esetében csupán természetes spontaneitást feltételez, nem anyanyelvű, de tökélestes nyelvismerő esetében művészi képességeket is. A pedagógia művészete is ugyanez tulajdonképpen: észrevétlenül, csendesen fanatizálni
Nekem közvetlen tapasztalataim vannak a saját fiaim révén ezen a téren. A nagyobbik két évvel idősebb a kisebbiknél, így mire a kisebbik megszületett és másfél- kétéves kora körül elkezdett gagyogni, ő már perfekt, aktív, beszélő olasz volt (nem csupán értő), mert rengeteget foglalkoztam vele. Rímekbe szedett fordítást készítettem az általa megtanult magyar versikékről, mondókákról, mesékről, kizárólag olaszul beszéltem hozzá, következetesen, egyetlen magyar szó nélkül. Ennek az lett az eredménye, hogy egyenértékű nyelvismerő és használó lett egy azonos korú olasz gyerekkel. Ezt olasz ismerőseink minden alkalommal meg is erősítették.
Ugyanakkor a többségi (magyar) nyelv hatására a kistestvérével kizárólag magyarul volt hajlandó beszélni és miután a nap 24 órájából 24-et voltak együtt, a kisebbikhez már szinte "nem fértem hozzá" az olasszal. Így ő csupán passzív nyelvismerővé vált, annak ellenére nem válaszolt olaszul, hogy a testvérét láthatta, hallhatta olaszul válaszolni. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, mennyire törékeny dolog ez.
A kis unokával parányi időtöredéket vagyok csak együtt ahhoz képest, mint amennyit az apjával ill. nagybátyjával voltam. Ő a passzív nyelvtudó (kisebbik) fiam gyereke, így ő nem is beszél hozzá olaszul. Azt kell mondanom azonban, hogy ehhez képest egy csodának lehetünk tanúi, mivel azt tapasztalom, hogy a kisfiú memóriája meghökkentő. Bizonyíthatóan több hónapja nem hallott szó jelentésére emlékszik és ahelyett, hogy elfordulna tőlem a ritkábban használt nyelv esetleges értési nehézségei miatt, inkább nagyon is koncentrál és érzékelhetően tetszik neki, vonzó számára. Ha nem így lenne, a mostani gyakoriság és időtartam rendkívül korlátozott volta miatt már régen lemondhattam volna kétnyelvűségi törekvésemről.
Mindezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a kimenetel mennyire a körülményeknek, de különösen a célszemély képességeinek, szellemi-lelki habitusának a függvénye.
Naponta mennyi időt foglalkoztál vele, hogy ezt elérd? Ugyanezt akartam a fiaimmal kiskorukban angolul, de miután a feleségem lebeszélt róla, most vért izzadnak szegények. Majd valamelyik unokával később, de szeretnék előre látni. (Bár a németet sokkal jobban szeretem.:))
Volt szerencsém a Polkát Twotimer Suganával együtt termeszteni. Egy idő múlva az egyik helyen a Polka hirtelen kihalt, be is ültettem a helyét Suganával. A Polka piacra jobb, mert keményebb, a Sugana valamivel nagyobb és édesebb és többet is terem. Ahol már mindenféle málna kihal ott is megmarad betegsége eddig nem volt semmi. Nálam két és fél méteres, kisebb szilva méretű, igaz hogy 1m széles 40cm vastag tiszta komposztba lett ültetve (színtiszta agyagra ott, ahol korábban a gaz is csak 40cm-re tudott megnőni, ha sokat esett az eső).
Az egerági fügédről írnál egy kicsit bővebben? Ha esetleg fotóid lennének róla az is érdekelne! Nálam a szempontok:
íz (tudom szubjektív), mennyire bőtermő, potyog-e, nedves időben mennyire romlékony, hány hullámban terem, aszalódik-e, hajlamos-e esetleg árnyékos helyen is teremni.
Gondolom a Tied dmkertes (jelenleg nem kapható), ui. más nem hívja ezen a néven.
Szeretek mindent egy ilyen "szinesztéziában" szemlélni, szemléltetni és mindig mindenhol az ember és az emberi a fontos. Ezért a "tájképek" is meg a sok "mélázás". Aztán akinek nem tetszik, az elmegy "odébbolvasni".
Köszönöm szépen! Mindenkinek jobbat tesz mint a süti sütés, bár abból sincs hiány. Nagyon tetszettek nekem az unoka gyümölcsadagja témájú képeid, és a többiek hasonló fotói, örülök hogy szaporíthatom :)
Hogy kivel, vagy mivel mi a leggyümölcsözőbb eljárás, azt maga a célszemély, céltárgy határozza meg elsősorban. Az eljáróknak ehhez kell hűen és alázattal idomítaniuk az eljárás módját. A kertészet és a horgászat is erre tanít félreértelmezhetetlen módon.
Miután idáig túl vagyunk két saját gyermek és két nagyobb unoka kisgyermekkorán, most már egyéves korban kitárul előttünk és nyilvánvalóvá válik a legújabb kis jövevény szellemi és lelki alkata. Arra kell törekednünk, hogy ebből aknáztassuk ki vele minden lehetségest. Valóban hasonló módon, mint ahogy adott fajú és fajtájú növénnyel tesszük.
A gyereknevelésnél is az az érdekes mint a kertészkedésben, hogy van jellemző fajtajelleg amit élvezetes kibontakoztatni. Először derülünk rajta, aztán gyorsan megtanuljuk komolyan venni ha eredményt szeretnénk.
"Komoly képpel hosszasan magyaráz nekünk mindig valamit baba nyelven.'
Ez nagyon aranyos jelenet lehet.
Nyelvi érdekességgel a mienk is szolgál. Én kizárólag olaszul beszélek hozzá, hogy megtanulja ezt a nyelvet. Mindent tökéletesen ért, de, mivel mindenki más, a szűk és tág környezetében magyarul beszél vele, nekem is magyarul válaszol. Ha viszont a távollétemben megkérdezik tőle "ezt a nagypapa hogyan mondja", megmondja olaszul, vagy például fordítja az én mondandómat magyarra a többiek részére. Persze még csak szavakkal, legfeljebb tőmondatokkal.
Igen, néztem mindig a képeket a kis unokáról, aranyos figyelmes kisfiú. A mienk nagyon jó mozgású kislány. Komoly képpel hosszasan magyaráz nekünk mindig valamit baba nyelven. Szavakat mondatokat már érthetően mond, de már várom hogy érthető legyen a magyarázat is :)
A kislány 3 hónap múlva 2 éves, a fiú 5 hónap múlva 4. Könnyű megszerettetni velük a gyümölcsöt ha van saját termés, gyümölcsre mindig éhesek. Szedni is jó móka.
Köszönöm, látom már, nem fogom visszametszeni! Van elég hely, és van már egy kis üvegházam amiről remélem hogy megvédi a fagyástól. Szőlőt ültettem mellé, az is egerági, Cascade, nő mint akit húznak, bárhova el tudom küldeni, rezisztens, szép egészséges, és lenne rajta sok másodtermés, egyet meghagytam, szerintem megérik majd. A fügék is elég nagyok, remélem megérnek.
Az unoka nagyon aranyos, nekem is van 2 ilyenforma. Mindennap kapnak egy tál málnát, epret és szedret, és imádják, én meg azt ahogy eszik :)
A visszametszés ugyanolyan hatással jár, mint a visszafagyás. Minél drasztikusabb, annál nagyobb új növekményeket provokál, azokon pedig annál később érő, vagy egyáltalán be sem érő másodtermést. Az elsőtermések teljes megsemmisítéséről nem is szólva! A nővény mérete a vegetációs időszak végére nagyobb lesz, mint amilyen visszametszés nélkül lenne. Elindul egy ördögi kör: minél jobban metszik, annál drasztikusabb metszést igényel az átmeneti(!) méreten tartása. Télre sokkal kitettebb lesz az elfagyásra, ugyanúgy, mintha előző télen durva visszafagyásban részesült volna. Az eljárás a fügénél nagy ívben kerülendő!!!
Mivel ebben a topicban ritkábban járok / alapvetően a hagyományos gyümikben utazom nagyobb mértékben / kérhetek majd megfelelő időben egy mailt ? ...erre : attilafoci @citromail.hu
Nekem még nem termett, de tudtommal nincs más igénye mint a többi minikivinek. Kétivarú, azaz kell neki a porzó, de az univerzális weiki megteszi neki!
Biztos sokat számít neki a mikroklíma is, de szerintem a fajta se rossz. Legalábbis ekkora növényen nagyon szép eredmény ennyi gyümölcs!
Kereslek majd ha aktuális lesz a téma! Bő termést! ;)
Szia!Persze majd beszélhetünk róla.A kens kivi is terem nálunk?Belőle is termő és porzóst kell vagy öntermő?
Igen én is várom, hogy szeptember körül(ha jól tudom akkor érik) mi lesz belőle, de több fórumtársnál is láttam szépeket beérve sőt szétrepedve.Plusz szerencsére jó meleg, déli fekv3sű 2 oldalról is védett helyet találtam neki.És eddig úgy tűnik tetszik neki:-)
Még csak most találttam erre a topikra nagy érdeklődéssel olvasgattam a be írásokat . Tavaly én is ültettem pár növénykét , ezzek tartásához keresgélek hasznos tanácsokat :)
ilyen a : jojuba , kivi és a datolya szilva :) öszre érkeznek a mézalmácskáim is .
Az már most kiderült , hogy a kiviket nagyon kell öntözni s tágyázni mennyit kell ? smetszeni mikkor kell ? mert az egyik termö tövem el kezdet bokrosodni , nem tudom az jó-e :)
A datolya fácskám most kezdet el virégozni , legalábbis apró kis virágszerüket látok rajta :) a datolyaszilva idán koztta az első kis ágait :) már kezd kis fára hasonlitani.
Szia! Nagyon szép a gránátalmád, sosem láttam még ilyen sűrűn berakott bokrot, viszont arra kíváncsi leszek, hogy befog e érni!
Mindenesetre tavasszal ha küldenél belőle pár ágat azt megköszönném! :) Cserébe tudok adni mini kivit, fiút is és ananasnaya vagy kens red fajtát. Vagy passioflora edulis dugványt, vagy musa nana sarjat...esetleg van üzbég és egerági gránátalmám is, bár a tied látva szerintem fölösleges! :) Vagy sultan és ronde de bordeux füge ág dugványnak. :) Meg milliónyi oltóág datolyaszilvához, pawhoz! Írj ha érdekel!
Visszafagyás miatt, de ugyanez a tapasztalatom. Tavalyi 30 cm-es, év elején telepített Egerági fügém visszafagyott, és azóta már 5 db 180-as ágon minden levél tövében van hasonló méretű füge. Vettem még két egyéb fajtát, de messze ez a legjobb.
Ez az úriember a fügéit minden évben kora tavasszal erősen visszavágja, hogy kezelhető bokorméreteket érjen el. Állítása szerint ez a termés mennyiségét egyáltalán nem befolyásolja. Példaként hozza fel ezt a Violette de Bordeux bokrot, a róla készült fotókon látható is a sok termés. Van valakinek tapasztalata az ilyen erős és rendszeres visszavágással kapcsolatban? Mármint ugyanez a tapasztalata?
Első három évben light-osan nő, utána kezd intenzívebben fejlődni. Bokros fácska lesz belőle. Ha van hely, nem érdemes nyírni szerintem, mert a termést zömében ágvégeken hozza....vagy csak módjával 2-3 évente....szóval ha enni is akarunk róla, akkor ez nem alkalmas klasszikusan nyírt fagyalsövényként. De kerítés mellé kiváló lehet. A rigókkal pedig közelharcot kell vívni a gyümölcsért! :)
Hűha, szóval van édesebb verziója is? Az a bajom, hogy sok helyen nem írják a fajtáját, pedig az egyértelmű lenne. Na mindegy, ha nem nő nagyra, még lehet, hogy besuvasztom valahová. :)
Két fajtája van az Amelanchier/Kanadai fanyarkának. A kesernyésebb is ehető, de az hasonló az arónia ízére, fanyarabb.
Az édesebb változatot nevezik "Mézalmácskának". Mi imádjuk, eperszezon után az első gyümölcs és nem kényes, kiváló hidegtűrő, hajazza az áfonyát szerintem. Az is fontos szempont, hogy növényvédelem nélkül termeszthető. Kisebb bokor-formájú fa lesz belőle idősebb korára. Díszértéke is van az őszi csodás narancspiros lombszínével! (Mi itt vettük: ehetosoveny.hu)
Ennyit az én tudásomról! elkezdtem írni és a két betüt elküldtem azt sem tudom hogyan mire fel néztem a képernyőre már a második oldalon mentek a hozzászólások.
Szóval ez nem egy nagy dolog de majd addig még megbeszélhetjük.
Köszönöm a felajánlást ,élnék is vele :).....de én nem szeretek tartozni -még akkor sem ha nem azért adják- így ha gyümölcsökkel kapcsolatban vamit tudnék érte ajánlani...akkor szívesen / pl saját szemzésű kajszicsemetét..vagy szemző ill. oltóvesszőket stb /
Nekem van 3 sárga porzósom,magról vetettem őket egy termős is lett közülük. Most 6. évesek
idén tele voltak bimbóval,de a fagy ami 3 napig tartott csúnyán elbánt velük.
A termőről már a fagy előtt kiderült,hogy lány. metszés közben egy kb. méteres ág letörött,amit ki szerettem volna gyökereztetni.Gyökér az nem lett rajta,de a virág teljesen kinyílt,és az alapján tudtam meg. aztán a fagy után teljesen le törtem,mert nem sok reményt fűztem hozzájuk de úgy látom hogy a hideget jobban tűri mint a zöld. Kb. 20 darab lesz rajta.
Viszont a teszteletlenek mind porzók lettek ebből ajánlanék neked ha elfogadod. Ősszel el is tudnám vinni,mert szoktunk felétek járni sajnos temetőbe.
A tegnap bemutatott Hayward pergoletta kontrasztjában szeretnék prezentálni most egy olyan példányt, amelyik rendszeres öntözésben részesül. Az összehasonlításból világosan kitűnik, melyek azok a tünetek, amelyek egyértelműen a vízhiányos stressz jellemzői.
Amint itt látható, az öntözött kivi levelei fényesebbek, a levélnyelek nincsenek lekonyulva, a hajtásvégek fölfelé és nem lefelé állnak, a gyümölcsök nagyok és pozsgásak. Ezek tegnapi ellentettjei szolgálnak szamárvezetőül azoknak, akik maguktól nem jönnének rá, hogy a kivi szomjazik. (A szamarakat talán sikerül vezetniük, a marhákat viszont nem biztos...) :))))
Mondjuk gyanús lehetett volna, hogy magyarul miért hívják fanyarkának... akik meg eladni akarják, mézalmácskának, meg pralina hegyikörtének. Na akkor ez se jön, kicsi a kert, nem tartok olyat, ami nem jó. A szedermálna is költözik kifele ősszel, szerencsére a szüleim befogadják, nekik nagy a kert, elfér. Sieberz-es ez is, a nagy csalódások egyike.
Nekem is ma jott a katalogus, eleg huzosak az arak. Szamocamalna felejtos, ize semmi max a gyerekeim orulnek neki mert piros, es ehetö 😁 de a fanyarka is hasonlo kategoria, akar milyen eresi stadiumban ettem, hát lenne élet nelkule is 😁
2 kicsi tő szamócamálnám erkélyládával van a kertbe kitéve tavaly óta. Sehova nem nő. Az egyiken volt egy virág 2 hete, ami leszáradt. A kertbe nem ültetem ki, hátha nálam is valóra válnak a rémhírek. Nagyon tüskés szára, levele.
Most küldte a Sieberz a katalógusát, abban volt (már nem veszek tőlük semmit, tényleg :)). Utánanéztem a neten, de mindenütt csak a reklámszöveg van, ezért kérdeztem.
Alkalmanként (ideálist el nem érő mértékben) öntözött Soreli-tő a bemutatott Haywardtól 150 m-re, azaz azonos talajminőségi és természetes talajnedvességi viszonyok között. Talán mindenkinek szembetűnik a levelek fényességében és a gyümölcsök turgorjában kifejeződő hatalmas különbség.
Hát a fél kilót el írta,meg egy két dolgot.A realitás azonban valóban az,hogy ízletes és zamatos mint a d.lotus és a D.virginia is. Ha van kellő türelem és idő, mert hatalmas fává nő de sokára és nagy helyet foglal el.Egy reális helyzetű kép a kertemből tavaji termések és méretük a mag a gyümik mellett.A lotusnál meg az ,hogy molyen az ideális érési szin amikor már méz édes minden almás hokusz-pokusz nélkül.Ez hasznos lehet a D.kakinál viszont-.
Már próbáltam Réka fürtös áfonyát, aminek állítólag nem kell olyan nagyon savanyú talaj, de a második évben valami elpusztította. :( Egész nyáron locsolgattam, mert aszály volt, aztán ősszel, amikor már hűvösebb volt, egy hét alatt leszáradt. Szerintem valami gyökérről megtámadta, legközelebb dézsában próbálom.
Üdv kertészek! Szomszédomból kaptam két magot amik ki is keltek. Segítséget szeretnék kérni,hogy mik ezek. Annyit tudok,hogy Olaszországban vásárolt gyümölcsök voltak.
A zöldhöz még csak el tudom képzelni ,de a sárgához-ami amúgy is korábban virágzik - tuti nincs.Van némi önporzási hajlama...viszont cserébe a gyümölcsméretek eléggé heterogének..
Nekem a magoncom jó 1o év után virágzott először.Minden évben virágzik,de egyetlen termést sem köt.Inkább csak azért tartom,mert a fiamtól kaptam ajándékba az 5o. szülinapomra.Próbálkozhatsz vele,szépek a virágai.
Olyan kérdésem lenne, hogy esetleg tudja-e valaki, hogy a magonc gránátalmától oltás nélkül kb mikor várható termés? Hány év? Oltottat nem szívesen vennék, mert félek, nem igazán érezné magát jól, nálunk a talaj inkább savanyú... (most készült a falu szélén talajvizsgálat, ph 5,6... szerintem akkor a kertben se lehet sokkal magasabb) viszont van egy stramm magoncom, fél éves (télen kelt), 20 cm-es, kis bokros, minden lehetséges helyen elágazik.
És szerintetek mikor lehet majd kiültetni? Szegény már eleve kerti földben kezdte a pályafutását, szóval a talajváltozás már nem fogja sokként érni, csak mikor lesz elég fagytűrő hozzá? Idén még gondolom teleltetni kell.
Az Euonymus fortunei 'Emerald'n Gold' - Kúszó kecskerágó és a kivi között sejdítek egymás életfeltételeit támogató "szimbiózist". Ahol a kúszó kecskerágó van , ugyanott a szőrös kivi is szépen fejlődik. Ki érti ezt?
Amint már több alakalommal leírtam, a termő gránátalmámnak kizárólagosan a legutolsó virágai kötnek, több mint két hónapos, folyamatos, bő virágzás után. Íme, a virágzás vége és egyben a kötés eleje:
Nálam is még csak pár szem érett be. Ilyenkorra már javában lehetett enni tavaly. De gondolom az időjárás is nagyban befolyásolja. Tavaly már májusban gatyarohasztó melegek voltam,az idei nyár eddig azért tűrhető volt a meleget tekintve.
Kissé rontja az összképet, hogy már rohad is a felfoghatatlan mennyiségű esőtől... Mindenesetre sosem láttam még ekkora fügét, gondoltam megosztom veletek.
Más: A jujuba az hoz az ez évi ágakból nőtt ez évi vesszőkőn is termést? Mert virágot azt többször annyit mint a tavalyi ágakból nőtt vesszőkőn.
Itt a faluban eddig 2 féle füge első termése érett le. Az egyik fajta úgy mit tavaly, a másik 1 héttel korábban mint tavaly. Azért figyelem ennyire, mert szaporítottam róluk, és minden tulajdonságuk érdekel. De a füge minden évben máshogy viselkedik, mindig tud meglepetést okozni.
A másodtermések mérete természetes hogy nem egyforma.
Na most azt mondja meg valaki mi az oka hogy a fügénk nem érik ? Az első kötés még kő kemény ,pedig máskor már ilyentájt leérett ! Ráadásul a következő kötés is furán 3-4 féle lett ,mármint méretben nagy a szórás köztük ,mi okozza ?
Az úgy már korrekt! Raksz fel képet az egész növényről is? Sajna a többi kertészet vagy gyenge oltványt ad, vagy sunflowerben kimerül a fajta választék... A drágaságot nem írom mert most hogy rákerestem az általuk árult fajtákra pl. egy Belle nevű fajta 21 ezer forint a lengyeleknél 40/60 centis méretben... Bár lehet ez is olyan mint a te 30/40esed. :)
80cm volt, elvileg tavalyi oltvany, de sztem inkabb 2-3 eves, kb 1cm torzsatmerovel. leveleztem a lannyal, erdeklodtem overleese oltvanyrol, azt irta, hogy van, csak kisse megragtak a csigak a levelet, de a meret miatt bevallaltam. postaval egyutt volt 11e, kicsit osszekaszabolta valaki az agrendszeret, de remelem tudom majd alakitani.
Wow...vannak árak ott is! :) Viszont eddig egyetlen pawot sem kaptam még terméssel, de szerintem más sem! Mekkora különben? Mert az oldalon 30-40 cm-t írnak...azon lenne termés? Az tényleg csoda!
A virágzás vége felé közeledvén, az utolsó sorozat virágai elkezdtek "kötözködni". Minden évben így zajlik, miután májustól július közepéig virágok ezrei hullanak le kötés nélkül.
Terméssel együtt küldték? Lehet rá lett ragasztva! :) Honnan van, hogy ilyen növényt postáztak? Általában mindig a selejtet szokták weben eladni a kertészetek... :)
igen, sajnos meretben is, de erdekes modon igy szallitottak a kerteszetbol. nem varok tole csodat, nagyon fiatal a noveny. persze, ha tudok adni tel vegen, akkor adok, van meg nalam egy prima1216 is, de az meg kisebb :)
Goldtraube 71 kezdett el először érni, szorosan követi a Jersey, ami talán zamatosabb,
és a Bluecrop. A bluecrop kicsi, de annál több rajta az áfonya. A Goldtraube nagyon mutatós, dísznövénynek is beillő lombú, de (egyelőre?) arányaiban kevesebb terméssel. Még Chandler-t szeretnék, ami a legnagyobb szemű (de állítólag kisebb termésmennyiséggel...)
Ősszel megpróbálom kiültetni 2x geotextillel bélelt és speciális talajú (előbb részleteztem) ültetőárokba, remélem nem a halálos ítélete lesz...
2 probléma lehet: nem tudom olyan gyakran öntözni, mint a házikertben, ill. pockok. Bár 2x geotextil lesz (amit a vakond se tud áttörni) felülről beköltözhetnek, de majd kitalálok valamit. Csibedrót felülre? :) Ill. akár körbe is veheti az árkot. Igaz, idővel el fog rohadni, de 8-10 évet talán kibír. Geotextil: mindenhol feketefóliát látok, de nekem az nem elég természetes, nem engedi át a felesleges vizet (igaz alulról se jön fel semmi, bár itt mélyen van a talajvíz), kiszakadhat.
Szerintem visszatelepülnek, ennek féletétele, hogy legyen hol elbújniuk--ne legyen mindenhol "legyilkolva állandóan a fű", s főleg legyenek háboritatlan nagy kaszálék és gally kupacok, ahol a tojásaik kikelhetnek. A komposzt nem jó, mert az "illik" kezelni.
Magam sem hinném, hogy ez igy jó, ha nem látam volna a rengeteg siklótojást -amik éppen keltek- egy hatalmas kaszálék alján (amit áthordtam tojásokkal és kelő siklókkal együtt óvatosam hozzám )
Egyébként a katicák és sünik miatt is jó ha vannak hábiritatlan ilyen nagy kupacok. Ahol most lakom ott is van több is és győztek a katicák a levéltetvek ellen (nem permetezek). üdv PJ
Ez a sikló versus pocok ötlet nem alaptalan mert nekünk mióta a siklók nincsenek, vannak pockok... Jó lenne valahonnan visszatelepíteni őket. Valaki esetleg csere? :) Elsőosztályú vágnivaló pockaim vannak!
Méretben is? :P Nekem is volt de sajnos most nyírták ki a pockok, pedig nagyon szépen megindult.... Elméletileg finomabb mint a két önporzó fajta, no meg máskor is érik, elnyújtható a paw szezon... :)
Tavasszal tudnál belőle adni oltóvesszőt? Cserébe tudok adni sunflower vagy prima1216 oltóágat...vagy maracuja növényt, vagy datolyaszilvából Jiro, tipo, costata nikita gift oltóágat. Esetleg ananasnaya mini kivi dugványt, mellé weikivel. Ha érdekelj írj! :)
Akkor reménykedhetünk, hogy elfogy a pocok? Tulajdonképpen az utóbbi időben tényleg nem tapasztaltam pocokrágást, de nem gondoltam rá, hogy van összefüggés.
Igen, van már egy mézbogyóm, tavasszal jó is volt, ez volt az első gyümölcs, még az epret is megelőzte. Most is vannak rajta éretlen gyümik, de nem érnek be, hanem valahogy elfonnyadnak. Lehet, hogy az a baj, hogy napon van szegény, most keresek neki valami árnyékos helyet, aztán ősszel átültetem. Meg veszek majd mellé társat, mert most egyedül van. :)
Ecséren tele volt pocokkal és több fát is elitéztek, de elszaporodtak a siklók az azóta nem láttam egyet sem. Tojásaik épp egy ilyen nagy halom el nem égetett kaszálék alatt voltak, de átvittem hozzám mielőtt felgyújtotta volna a szomszéd. Az egész terület tele van már siklókkal... Azóta ismét takarjuk a fák tövét. Egyébként addig rendszeresen el kell szedni a fák tövétől, és átkapálni a tányért, megunja a pocok... S nem feltétlenül kell locsolni a fákat. Amig sok pocok volt csináltunk más kupacokat is és azalá mentek be.... üdv PJ
Nem kosza pocok, hanem mezei pocok! Bár a végeredményt nézve mindegy. Védekezni ellene nem lehet, esetleg ritkítani. A mulcsozást pedig kerülni kell....sokáig én is mulcsoztam és nem volt gond, de mióta ilyen szárazak a nyarak nagyon elterjedt és nyilván imádják a nedves, és aránylag hűvös talajrészeket.
Más: Ha a maracuja termése annak ellenére is ráncos, hogy nedves a talaja akkor mi a gondja? A levelek is határozottan halványak. A róla szedett dugványok viszont élénk zöldek és a termés is feszes. Túl lett locsolva vagy tápanyaghiány miatt is történhet ilyen?
Áfonyából szibériait,más néven mézbogyót ültess,hacsak nem nagyon savanyú a talaj arra.A többi csak edényben terem,vagy egy nagy gödröt kell kibélelni fóliával,savanyú tőzeggel feltölteni,abban sokat terem.
Saját megfigyelés/tapasztalat: a vízfelülettől kb. 2m-re és a vízfelszíntől 40cm magasan már biztonságban vannak a növények a kószapocoktól. Ez biztos, a két méter távolság önmagában csak 90% körüli védelmet ad. A magasított részeken viszont sohasem volt kár, de azok is 2m-re vannak a víztől.
A magasításokat egyébként az időszaki áradások hatásának kivédésére alakítottam ki gyümölcsfák számára. Elméletileg amikor áradás van, akkor a pocok is mehetne a vízzel, de ilyenkor talán a gyors levonulás miatt (max. 1-2 napig szokott víz alá kerülni a magasított rész körüli terület) nem nagyon érdekli a gyorsan változó terület. Valószínűleg ekkor a megszokott élettere olyan mértékben változik, hogy kisebb gondja is nagyobb annál, hogy károkozással foglalkozzon.
Most utánaolvastam ennek a pocok-dolognak, és tényleg, lehet benne valami. Amikor a lekaszált gazt egykupacban hagytuk sokáig, utána felszínközeli járatokat találtunk alatta. Akkor patkányra gyanakodtunk, mert az is van dögivel, nem győzzük irtani. És olyan kis kerek lukakat is találtam már több helyen a kertben. Hmm. De ahogy olvasom, a kószapocok elég nagy lenne (20 cm??), mint egy patkány, te jó ég...
Ami biztos gyökérpusztulás áldozata lett nálunk, az a porzós minikivi, és az áfonya. A porzós kivi, és a termős minikivi tavasszal pusztult el, amikor már kezdett hajtani. :(
A pataktól minket egy szomszéd választ el, ez növelheti a kockázatot pocokra?
Most találtam erre a topikra, el is kezdem olvasni. Nahát, nem csak én vagyok ilyen, hogy minél többféle gyümölcstermőt tartsak? :) Vagy legalábbis szeretnék. Kár, hogy elég kicsi a kert.
Az egzotikumok közül nekem egyelőre csak kivim van, még nem virágzott, és sajnos kiment mellőle a fiúja... A minikivivel is megjártam, úgy vettem, hogy egy cserépben a fiú-lány, aztán persze a fiú hatalmas volt, a lány meg... volt vagy 15 centis, a másik tövére csavarodva. Két évig pátyolgattam, idén tavasszal már nem tudott elindulni. A porzós nagyon szép volt, idén virágzott is, aztán nyár elején egy hét alatt, indokolatlanul elszáradt. Valami lehet a földben, mert tavaly az áfonya száradt el ugyanígy mellette. Áfonyákkal se volt még eddig szerencsém, de nem adom fel.
Viszont ami bejött, az a mézbogyó, és a tüskétlen szedermálna, bár ez utóbbi nagyon nem ízlik, úgyhogy ősszel elajándékozom. Kell a helye. :)
Nagyon szépek a képek, amiket felraktok! Úgy szeretek gyümölcsöket nézegetni. Még a S...z katalógusát is, pedig tudom, hogy azok nem igaziak. :)
Siettem,ezért kicsit kevertem a dolgokat.A homoki cseresznye egy szilva fajta (alany?) ezt keresztezték a kajszival.A lényeg,snassz ringló izű gyümölcse van.Én is a hatalmas ,cseresznye ízű gyümölcséért vettem meg.
Rosszul irtam... Ami termett az elvileg kajszicseresznye. Na ennek az izében sem a cseresznye, sem a kajszi nem fedezhető fel... Lehet ez a kajsziszilva?? Ráirva pedig kajszicseresznye van, mégis ize szilva.
A másiktól nem várok jobb izt, de legalább ez lenne kajszi és cseresznye keveréke...
Levele tényleg kajszinak néz ki, a másiké (kajszilva) szilvához hasonlit...
No én sem dobom ki, de ahogy irod, egyszerű ringló szilva ize van. Lehet nem is szaporitom, csak ha izlik a gyerekeknek, unokáknak.
Egyébként olvastam akkoriban, amiket irsz, de kostolni csak most...
Nekem is van.(cseresznye kajszi)Ez már le lett írva,most nincs időm keresgélni-Ez egy átverés.A homoki cseresznyével lett keresztezve ez egy kajszi fajta.A gyümölcs sötét bordó színű ,kerek,és egyszerű ringló íze van.Már egész nagy volt a fám.Kiástam és egy kevésbé frekventált helyre ültettem.Kidobni nem fogom,viszont tényleg nagy átverés.
Kajsziszilva ízét az határozza meg,hogy milyen aranyban van meg a hibrid növényben a kajszi és a szilva.
Nekem Aprium fám van amit nevezhetünk kajszilvának,75 % kajszi és 25 % a japanszilva aránya, így külsőre kajszinak látszik.Most terem először,érése augusztus végén vátható.
Vettem két konténeres "hibrid csodát". Cseresznyeszilvát és kajsziszilvát. Az előbbin maradt két szem és egyik már beérett. Hát nem vagyok oda érte. Alig különbözik a nálunk "kék fosókának" nevezett szilvától (lehet ennek a hivatalos neve:cseresznyeszilva??), a cseresznye izét nem felfedezem fel benne, de lehet ha már sokat fog teremni, akkor??
A kajszi szilvára kiváncsi vagyok--mármint az izére...
S a kajsziszilvából -abból vettem szabadgyökerest is-- egyetlen oltásom sem sikerül. Ez gyanús... szilvára próbáltam. Igaz fosókára nem, lehet majd ha lesz érett szem, akkor szemzek augusztusban... üdv PJ
Sziasztok! Nem nagyon nézegettem,hogy a füge ide tartozik e,de vele kapcsolatban kérném a tanácsotokat. Most tavasszal volt két ág a fügebokromon ami leért a földre és kicsi gyökeret eresztett. Ezeket levágtam és most cserépben vannak.Szépen elkezdtek fejlődni. Viszont már a télre gondolván nem tudom,hogy cserépben maradjanak e,és esetleg pincében teleljenek,és majd tavaszra legyenek csak kiültetve. Esetleg most őszre már kiültessem és szabadba teleljen jól felkupacolva,takarva ?
Valószínű azért nem jár erre Floo, mert most nagyon lekötik a fügeligettel kapcsolatos teendők. :)
A kérdést én is feltettem a face-n, és a köv. választ kaptam a Fügeligettől:
"Egy nagykanizsai fügefáról szaporítottuk. sárgás-zöld gyümölcse van, több helyen is láttam már az országban. A fügéknek nem nagyon van hivatalos nevezéktanuk, Többszáz, többezer fajtájuk van, és ugyanannak a fajtának több neve is."
Furcsa módon Olaszországban egyetlen helyen sem láttam észrevehető nyomát. Itthoni környezetben Zalakaroson például nagyon elterjedt, de számottevő kárt nem okoz, kártétele inkább esztétikai hibaként érzékelhető a fák levelein.
Ma leszámoltam és a Tipo-n kb 110 termés maradt fent eddig. Saccra 50-60 már lehullott.
A fa 2009. őszi telepítés. Akkor volt 2 éves körüli. Azután 2011. telén visszafagyott és újrahajtott.
Tehát a gyökérzete 10 éves, a lombozata 4. :)
Érdekes módon lefagyás előtt már volt 1-2 beérett termés rajta 2011-ben, de azóta semmi.
Próbálom folyamatosan nedvesen tartani ebben a melegben a földjét, hátha ki tudja hordani ezeket, bár biztos lesz még 1 hullám az irodalmi tapasztalatok szerint.
Döglével mégsem fogom fújni. A méhek meg eddig is kerülték , avagy nem vonzódtak oda. Kérdés , hogy mi a fontos a számukra, a vonzó , avagy a taszító illat.
Amit mondasz, azok a tények. Tény, hogy a legtöbb asimina ecsetelés nélkül meddő. Ebből a tényből következik a személyes tapasztalás alapján egy komplementer tény is. Nevezetesen léteznek olyan egyedek is amelyeken ecsetelés nélkül is akár másik egyed hiányában is keletkeznek termések ,amelyek csíraképes magokat tartalmaznak. Én második éve nem ecsetelek. Tavaly csak a nagyobbik fám virított és termett. Idén a kisebbik is hozott néhány (kb nyolc) virágot és kötött az is vagy négyet. Nyilvánvaló, hogy ha nem lennék lusta és ecsetelnék, akkor több asiminám teremne, de lusta vagyok. :) Mindenesetre jövőre egy mézes vízzel való permetezést meg fogok próbálni asimina virágzás idején.
"A szél vagy a rovarok segítségével is köthet néhány gyümölcs."
Az, hogy a beporzatlan részeken/ágakon abszolúte nincs egyetlen(!) gyümölcs sem, megmondom őszintén, engem is meglepett. Arra számítottam ugyanis, hogy az idegen pollennel mesterségesen beporzott virágokból a rovarok visznek át bevitt idegen port legalább néhány kivételes esetben a felsőbb szintek virágaiba. De még ez sem történt meg, ami egyértelműen bizonyítja azt, hogy a természetes beporzásra hivatott rovarfauna nagyon elégtelen munkát végez. Ezért ajánlja az amerikai szakirodalom az ecsetelést még öntermékeny, vagy egymás közelében lévő, keresztporzásra alkalmas fa esetében is.
Évek óta ezt írom/írjuk, de mindig olyan volt, mint az (ellenszélben) pusztába kiáltott szó. Ezt már régen kitapasztaltam/kitapasztaltuk, de most, lemondva a fa magasabb részein (ecsethosszabbítóval) beporozható és úgy produkálható gyümölcsökről, csináltam egy (gondolom, elég érzékletes) bemutatót. Mindezt olyan szándékkal, hogy az öncélú makacsság senkit ne foszthasson meg a terméstől ill. lehetséges örömöktől.
Ha már a kivivel országos méretekben kénytelenek voltunk elszenvedni egy félrevezetési kampányt a sok magról vetett és "önporzósként" forgalmazott tővel, akkor legyünk azon, hogy az asiminával ugyanez ne ismétlődjék meg(
A két dolog között óriási a hasonlóság:
Ugye tudjuk, hogy a magról vetett kivik többsége hímnemű? Számtalan példával találkoztunk, a porzós kivijüktől éveken át hasztalanul termést váró, becsapott emberekkel. Minden szakirodalom leírja, hogy a magonc asiminák túlnyomó többsége önmeddő. Azt hirdetni magoncokról, hogy magukban is kivétel nélkül teremnek, ráadásul az anyanövénnyel abszolút fajtaazonosak, ugyanazt a lelkiismeretlenséget valósítja meg, mint a magról vetett "öntermékeny" kivik esete. Nem találjátok?
Nagyon jól látszik,hogy ahol elmaradt a mesterséges megporzás nincsen gyümölcs.Feltételezem a porzó partnerek elég messze vannak egymástól,mert ha 5-6 méter lenne a távolság,akkor az ecsettel elnemért részeken is lenne néhány gyümölcs.A szél vagy a rovarok segítségével is köthet néhány gyümölcs.Az jól látszik,hogy az önmeddő fajtákat érdemes ecsetelgetni,mert csak így várható bőséges termés.
Érdemes megnézni a felső ágakról szóló képsorozat harmadik képét: az ág alja éppen az elérhetőség határán van, így van rajta alul(!) két egyes(!) gyümölcs. Teljesen egyértelmű, hogy nem öntermékeny, magányos asiminán mesterséges beporzás nélkül NINCS termés. Mesterséges beporzás esetén a gyümölcsök mennyisége és fürtössége pedig félremagyarázhatatlanul a beporzás intenzitásától/gyakoriságától függ!
Persze szabad akaratából bárki tagadhatja a tényeket továbbra is! (Bár nem tudom, mi a haszna belőle...)
Most, hogy már elég szépen meghíztak az asiminagyümölcsök, még látványosabb a fa ecsettel beporzott részei és a beporozatlanul hagyott, hosszabbító nélküli ecsettel talajról el nem érhető felső ágak közti hatalmas kontraszt. Elnézést, ha a bibliai idézettől ezúttal sem tudok eltekinteni:
"Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek [Ikernek] hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom az ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő."
A sima patkánymérget nagyon szeretik. Már jónéhány kószapocok vágyát teljesítettem, hogy megkóstolja. Utána egy ideig csend volt és nyugalom, de kiirtani a kolóniát tényleg extrém feladat. A legrosszabb az, hogy a föld alatt jönnek úgy, hogy semmi jele sincs a támadás kezdetének, utána meg jön a kókadt növény, amit ki lehet húzni. Azt vettem észre viszont, hogy a vízparttól kb. 2m-re és magasított helyre (kb. 40cm a felszíntől) már nem nagyon mennek el. Ennek nagyon megörültem és azóta tűzszünet van.
"Gyakran esik szó a vegetációs időszakban a kákigyümölcsök túlzott hullási hajlamáról bizonyos évszakokban. Ezzel kapcsolatban az olasz szakirodalomban a következő észrevételeket olvastam.
Se i frutti cadono prematuramente (Ha a termések idő előtt hullanak...)
A fiatal kákipéldányok gyakran érzékenynek mutatkoznak az öntözés (vízellátás) vagy hőmérséklet hirtelen bekövetkező nagy változásaira: ez könnyen vezethet a virágok, vagy kis gyümölcsök hullásához. Egy kis türelem kell hozzájuk: pár év elteltével ez a fajta érzékenység csökkenni fog, mindazonáltal tanácsos továbbra is elkerülni, hogy teljesen kiszáradt talajú állapotok túlzott vízellátású időszakokkal váltakozzanak."...)
Ugye, ez teljesen egybeesik a mi megfigyeléseinkkel?
Az idősebb fák ilyetén hajlama fajták szerint eléggé eltérő, tehát abszolút módon általánosítani nem lehet. Azonban magának a hajlamnak a növény korától való függése teljesen logikus, nagyon könnyen belátható, mivel van összefüggésben ez a változás.
Szeretném, ha ki-ki megadná rá a maga magyarázatát!
A hullás megelőzésének hatékony módja lehet, ha csekély öntözéssel folyamatosan nedvesen tartjuk a gyökérzóna talaját, ami csökkenti a vízellátási kontrasztot egy hirtelen bekövetkező, nagymennyiségű természetes csapadék esetén, ami megelőző száraz talaj esetén feltétlenül nagy hullást idézne elő.
A legrosszabb beavatkozás egy hosszú száraz periódus után "elkövetett" bőséges öntözés."
"Szerintem a fa korával magyarázható a termés hullás,mert csak annyi gyümölcsöt tart meg a fa amennyit fel is tud nevelni. A gyökérzet és fa nevelése 5-6 évig tartó folyamat és ezt követően várható a termés mennyiségének fokozatos növekedése. A mérsékelt öntözés hasznos, de a fiatal kákik ennek ellenére az összes terméstől megszabadulhatnak. Tavaly én is így jártam most pedig annyi gyümölcs van a fán, hogy elgondolkodtam a gyümölcsök ritkításán."
...
"Ha káki, akkor az első virágzásból fejlődő gyümölcsök lepotyoghatnak ritkítás nélkül is.
Általában nem szokták a gyümölcsöket ritkítani, mert a nyár folyamán folyamatosan potyog.
Inkább a gyümölcs hullása okoz gondot, de a folyamatos és mérsékelt öntözés segíthet megtartani a gyümölcsöket."
a káki öntözésről (és vele korreláló termésmegtartásról) sok hozzászólás született, kérlek olvass utána a fórumon, én sem vagyok (még:) szakértő, elég bonyolult téma, annyiban, hogy sok (különböző) vélemény van, ki mit tapasztalat.
az talán biztosan megállapítható, hogy a túl fiatal fa önszabályozás céljából mindenképp hullajtja a gyümölcseit, akár az összeset is képes elveszíteni, (ha) egyszerűen nem tudja kinevelni őket.
utána már nagyobb szerepet kap az önözés, tehát annak biztosítása, hogy ne legyen hosszú száraz időszak, ne legyenek nagy ingadozások a vízellátottságban.
persze most inkább az a gond, hogy sok a csapadék, de a péntek-szombat kánikula volt, az egyenletesség fenntartásáért érdemes volt naponta legalább egy kanna vizet adni a fának.
persze bárhogy igyekszünk, terméshullás mindig lesz (öntermékenység - túlkötődés!), ezzel meg kell barátkozni, de persze idősebb korban, ahogy erősödik a fa, több gyümölcsöt fog kinevelni. akkor már annyira nem fog feltűnni a dolog, ha 50 kilókat szüretelsz le... :)
Nálam valami ellenség van. A tavasszal kaptam az arborétumból káki magokat amik szépen kikeltek. Egyik nap arra lettem figyelmes,hogy valami megrágta őket.
Szép kerek darabokat rágott ki vami belőlük, mint a borsóból szokott.
Most eltettem máshova hátha nem találja meg az ellenség.
Ez évben porzódott a kivim érdekes mód, esetleg megkukkantaná egy hozzáértő, hogy Hayward formája van e, vagy nem? Elég nagy lett már porzódás után, egy kicsit olyan hosszúkásnak tűnik nekem, elvileg Haywardnak vettem.
A most 83 éves Miklós bácsi Lovásziban egyike a 2004-ben indított "mediterraneizációs projekt" első kedvezményezetteinek. Az immár hatalmasra nőtt Rojo brillante-ja ebben az évben lett elültetve, majd azt további nálunk is termő új gyümölcsfajok követték. Egyedül a kivivel nincs szerencséje, mivel a kertjének az a része kósza pocok-tanya és ezek a rágcsálók hatalmas károkat okoznak a kivigyökereken. Többet sikerült már közülük megfogni, de az állomány kiirthatatlannak mutatkozik. (Kritikus időszakokban kissé az öntözést is túlzottan kihagyta. Ez a másik döntő tényező.)
Érdekes módon, ezen a helyszínen ugyanakkor a kákitermés mindig kiemelkedő, nem jellemző a túlzott hullás.
Két évvel ezelőtt kerültek ki a növényállomány legfiatalabb példányai: egy asimina és egy jégfüge-csemete, amelyik ilyen rövid idő alatt derék kis fává cseperedett. (Nyilvánvalóan a jó gondoskodást meghálálandó!)
Más is találkozott már jujubán harlekin katicákkal? Itt gyakorlatilag megszállás történt, több száz van a fákon.... Csak azt nem tudom eldönteni, hogy barátaink vagy ellenségeink ebben az esetben? Poroznak a drágáim vagy éppen most eszik le az idei termést?
a só elhagyható, bár 1-2 kanál só (mint segédanyag) 300 m-re, 20 cm-es sávban nem gondolnám hogy környezeti katasztrófát okoz.
gondoljunk csak bele, hogy pl. az almát hányszor kell permetezni ahhoz, hogy teremjen és beérjen,
és a permetezett almát még meg is esszük, még ha állítólag addigra le is bomlottak a hatóanyagok.
(persze ezért termesztünk inkább fügét, kákit, kivit, hogy ne kelljen permetezni! :)))
mosogatószer is elhagyható, bár abból is elég 1-2 kanál, mint segédanyag. ez sem okoz 20 cm-es sávban maradandó kárt, sokszoros higításban, 5 méterre a fáktól.
ha a sót és mosogatószert elhagyjuk,
marad az ECET.
ebben megegyezhetünk, hogy természetes anyag. talán önmagában is működik.
a talaj amúgy is meszes, tehát még javítja is :)
a glifozát tartalmú szerek (betiltásáról keringenek hírek:
nem gondolnám, hogy barátságosabbak, mint az ecet.
gyümölcsös-zöldséges területét én sosem gyomirtóztam.
ott a rotazin hatóanyagú kapazin, szóval a kapálás a megoldás.
tehát arra a kis sávterületre akár glialka is mehet, ahol évtizedekig nem lesz gyümölcstermelés (amit megennénk), viszont nagyon fontos, hogy a gaz-fű ne szigetelje le a villanypásztort.
ellenkező esetben Petőfi Sándor Szeptember végén megint jön a 40 fős szarvasbika csorda és mindent elpusztít, olyannyira, amit elképzelni is nehéz, és jobb nem is.
viszont a gilisztaűző varádics nagyszerű bioszer, ezt emeljük ki inkább:)
pl. levéltetvek ellen.
vagy: tegnap leveleket szórtam egy erősen hangyás helyre, 15 perc múlva egy hangya sem volt...
A talaj sózását és ismeretlen összetételű mosogatószerrel locsolását én nem ajánlgatnám.
Az ecet még hagyján. Az nagyon hamar reakcióba lép és ha mást nem is tesz, egy kicsit savasítja a talajt. Sokan pont az ecetsavat használják a locsolóvíz ph beállításnál.
biztos láttad már, még ha esetleg nem is ismered ezen a néven.
fél vödörnyi levelet kell szedni, fém/cinvödörben leforrázni 4-5 liter vízzel, amennyi "permet" kell.
1-2 napig lehet állni hagyni.
lehet bele tenni még néhány csalánlevelet, 1 fokhagymát is, de ezek el is hagyhatók.
elsőre a tetvek 80-100%-a eltűnik.
max. egyszer még meg kell ismételni a permetezést, kb. 1 hét múlva. ennyi.
bio és ingyenes. rózsára, más növényekre is jó.
állítólag hangyák ellen is jó, ezt még nem próbáltam, de ki fogom ;)
most hallottam jó gyomirtóról is: 20%-os ecet higítva, só, olcsó házi mosogatószer, fiatal(abb) gyomok ellen. (már egyszer kapott "rendes" gyomirtót a kerítés alja, de az utókezelés már ezzel lesz.)
Azt hagyd meg, amelyik nem tekeredik, hanem vastagon, gyorsan húz felfele. Amíg felfele megy , addig nem fog mellékhajtásokat hozni. Tetűt én még nem láttam rajta. De ha mégis lenne rajta , akkor vízsugárral lődd le róla. A vizet minden formában szereti. ... Azért jeges pakolást ne tegyél rá mégse!
Kiültettem a kiviket (4 Hayward, 1 Tomuri) és azt tapasztaltam, hogy a 4 méteres spárgára az egyik tekeredik, mint a bab, míg a másik szépen nő mellette és várja a kötözgetést.
Ha valamelyik további hajtásokat hoz, akkor azt gond nélkül vágjam le, hogy a fő szál fejlődhessen?
Sebkezelőt alkalmazzak?
További gondom, hogy a levéltetvek is megtalálták. Jellemző, hogy a tetvek károsítják?
Így, így! A rózsáink között a lisztharmat csak egyre terjed negyedik éve. Na most kaptak egy kis pacsmagot:Thiovit jet + Cuproxat + Topase + Wuxal + Karate zeon + káliszappan kombót.
Az én fügéimet megviselte a mostani tél, de már szedik össze magukat. A tavaly hozott török barna növendék meg egyenesen bedöglött, már a talaját ásóval fellazítottam kínomban, de így sem hajt.
Érdekes , hogy a nagy györöki laposch bokromat szétszedtem, és elültettem máshová, mert túl sűrűn voltak ott a tóparton hárman , meg a jujuba, meg a gyógyuló tipó, adtam belőle két szomszédnak is és sehol sem maradt meg. Tavaly az eredeti gyökeréről kihajtott, de idén tavaszra kifagyott, ennek viszont használt az ásós lazítás.
Az azóta eltelt két év alatt szereztem némi gyakorlatot otthoni hobbi szinten oltásokból. De nekem minden egyes oltás más és más, ott és akkor. ... Nem tudnám nagy szériában csinálni.
Sajnos a gyakorlatlanságom folytán nedves vattát tettem az oltóágak mellé és úgy tettem el nejlon zacsiban a hűtő ajtajába. Mire oltani akartam belőle kihajtott mind. Így az oltásopk nem sikerültek. De lehet, hogy mégis lesz , mert azóta hoztam három fehér csemetekerti oltványt haza - egyet ukrajnából, kettőt pedig Hajdúnánásról az ottani Oázis kertészeti árudából.
Egy miskolci permetszeres bolton keresztül egy néni kérdezi tőlem, hogy mi miatt pereg az Ő kiviterméskéje. ??? (Na ! Már a prédikátor korszakomba léptem.)
Jól gondolom, hogy a porzója nem állhat a helyzet magaslatán és emiatt peregnek a meg nem termékenyült kivi álterhes terméskéi?
Ha így van akkor tudom a megoldást .... ültessen mellé tomurit , vagy vessen magot .... és addig én adok neki bérapát suvenírbe évente.
Viszek neki egy-egy képet a porzós és a termős virágról is.
Igazatok van, sokkal jobban jártam volna ha békén hagyom őket... Sokszor kaptak már, a vasgálicot kivéve, ilyen kombót és sosem volt még baj! Ezek után viszont nagyon elgondolkodtató, hogy bár mivel is permetezzem őket, vagy tényleg csak szükség esetén. Sok-sok fa még most is gyönyörű, gyakorlatilag 1 hét alatt kinőtték a dolgot, de ha ez nem lett volna tökéletes egészségnek örvendenének. Az ágakról pedig inkább ne is beszéljünk....szerencsére kevés az ami súlyosan károsodott.
Egyébként az őszibarackot viselte meg a legjobban...fele lombját eldobta. Érdekes, hogy nektarinnak meg semmi baja...
A legjobb módszer minél inkább békén hagyni őket. Ha eredendően ezt tetted volna, sokat nyertél volna. Éveken keresztül nem győztük hangsúlyozni, hogy ezek mindenféle "szertől" megkímélendő fajok.
Hát megpróbáltad és okultál belőle . Úgy jártál vele mintha tömény rézgáliccal permetezted volna meg az őszibarackot. Ledobja a levelét , meg a terméseit és késtél egy évet. Ennyi szerintem.
Ha egyáltalán nem porzod az egyik felét akkor valóban szemléletesebb lett volna a példa, de így is beszédes! Jövőre csináld meg mindenképp ha kevesebb pawot akarsz! :)
Tudnál nekem valamit mondani az előző hozzászólásomra? Igaz, a képeken látható kár nem fajult tovább, nem hullik már a levelük, sőt erősen hajtani kezdtek, vagy újra vagy tovább, de pl. abban még bizonytalan vagyok h a korona alakításnál tartó datolyaszilvák elfeketedett ágait lemetszem most vagy majd tavasszal? Illetve mit tehetnék a növények sokkhatását ellensúlyozandóan?
A függőleges megosztást a gyakoribb és ritkább beporzással igyekeztem megvalósítani és az is bőven bizonyítás értékű. Az elérhetetlen magasságokat egyszerűbb volt kihagyni és egyébként a praktikum oldaláról nézve is jobb, ha olyan magasságban nincs ki tudja mikor érő és lezuhanó, mindent és magát is összezúzó gyümölcs.
Teljesen jogos a felvetésed! Az enyémen porzás nélkül bizony nincs ennyi paw. Sovány vigasz, hogy akkoriban rossz idők voltak felénk. Jövőre mézes vizes permetezést fog kapni.
"Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, a kit Kettősnek [Ikernek] hívtak, nem vala ő velök, a mikor eljött vala Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom az ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképen el nem hiszem. És nyolcz nap múlva ismét benn valának az ő tanítványai, Tamás is ő velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő."
Azért, hogy végre pontot tehessünk az asimina ecsetelős beporzása körül minden évben fellángoló viták végére, az idén az ecsetelést csak addig a magasságig végeztem, amíg mindennemű hosszabbító nélkül az ecsettel fölérek a fán. Az alsó ágakon pedig, a fa egyik részén minden nap végigmentem az ecsettel, a másikon csak minden második alkalommal. Az eredmény mindent elárul: a leggyakrabban ecsetelt ágak tele vannak gyümölccsel, a ritkábban ecsetelteken kevesebb van, a fa felső felén, az ecsetelésből teljesen kimaradt ágakon egyetlen(!) termés sincs. A mennyiségi különbségeken túlmenően feltűnő jelenség, hogy az intenzíven (legnagyobb gyakorisággal) ecsetelt részeken túlnyomóan több, sok gyümölcsből álló fürt van. Ez arra utal, hogy, feltételezhetően, egy adott virág megtermékenyülése sem egy lépésben történik, hanem az fürtkezdemény egyes gyümölcseihez tartozó biberészek talán némileg eltérő időpontban fogamzóképesek.
Na, nézzük akkor! Beszéljenek a képek!
Így most pártállása szerint mindenki eldöntheti mennyire végzünk fölösleges munkát az ecseteléssel! :))))
Kiültettem a kiviket (4 Hayward, 1 Tomuri) és azt tapasztaltam, hogy a 4 méteres spárgára az egyik tekeredik, mint a bab, míg a másik szépen nő mellette és várja a kötözgetést.
Ha valamelyik további hajtásokat hoz, akkor azt gond nélkül vágjam le, hogy a fő szál fejlődhessen?
Sebkezelőt alkalmazzak?
További gondom, hogy a levéltetvek is megtalálták. Jellemző, hogy a tetvek károsítják?
en egy vadaszkerites ele egy szilvafa arnyekaba ultettem egy sort, gyak az no a legjobban, ami a legarnyekosabb helyen van. erdemes vele probalkozni, nalam masodik evesek es a 3 db fialkarol leszedtem vagy 40dkg-ot, a 2db duettrol meg most eszem reggelente a termest :)
Ja és fontos részlet: naplemente után történt a permetezés....ez is lett a vesztem szerintem, nem látta már, hogy a vas gálic nem oldódott fel teljesen.
Sokat akar a szarka........tipikus esete.... Semmi baja nem volt egyik növényemnek se, kicsit a kivi volt magnézium hiányos....
Így hát fogtam magam és a 2 hetente történő levéltrágyázásra feles adaggal készítettem egy törzsoldatot: Folisol Humus fw Keserű só....
ÉS vas gáliccal!
No az utóbbit nem kellett volna. Szerintem. Ugyanis ugyan ezzel permeteztem a szintén érzékeny trópusi és mediterrán növényeim, KIVÉVE A qrva vasgálicot! Szebbek is lettek...citrom, kumquat, japán naspolya, ausztrált mirtuszcseresznye, szamóca guava, cserimoja, maracuja....minden kapott belőle.... Ami hiányos volt, mostanra már gyönyörű!
Nem mint a szabadföldi növényeim....füge, datolyaszilva, paw, szőrös kivi, mini kivi, japán körte, jujuba.....MINDEN....pontosabban szinte minden megégett. Hol nagyobb, hol kisebb mértékben. A homoktövisnek, ginko, gránátalma, jolico som, mandula, bizonyos körte fajtáknak semmi baja.... Na de a többi..... :(
Járt már valaki így? Mekkora a valódi kár? Gondolom az ágsérülések sokkal komolyabbak hosszútávon mint a hajtáscsúcsok megégése és a levelek károsodása..... Mit tehetnék azon kívül, hogy soha többet nem permetezek por alakú vas gáliccal? :) Elkezdtem locsolni őket, de szerintem csak súlyosbította a helyzetet úgyhogy már teljesen elvagyok keseredve.... Gyönyörű, nagyon szépen növő, egészséges növények voltak.... :( Csak ugye az ember telhetetlen....
Hajaj menni kell locsolni, pedig ma este a levéltetvekkel akartam megküzdeni. A ma vásárolt gazokat is át kéne ültetni. Szóval ez komoly frusztrációs helyzet! ;)
néhány fa kell minimum ( kb. 4 vagy e fölött ) egymáshoz viszonylag ' közel ' ( lehetőleg több féle . nem a saját fajtájából) ezek a magoncok többféle kanadai fajta magoncai..én sem tudom melyik milyen.
a külömböző fajták más más időpontban nyílik a barka - az átfedések miatt kell több féle ...viszont a saját fajta se igazán jó erre nem tudom a pontos választ) meg egyazon fajta viráégzás ideje eltérhet attól függően hogy hány éves a fa!! ezért érdemes több életkorú fát ültetni.
termőre fordulás - jo esetben, lsd fentiek - 6 évesen.
Az elso tipo probalkozasombol egy alany lotus nagyon eroszakosa volt es bar haromszor tobol kimetszettem, mindig visszanott, ugy dontottem, hogy megnezem mi lesz belole.
Tavaly rengeteg virag volt rajta, de termes egy sem. Iden is tele van viragokkal, a mehek csak ugy nyuzsognek rajta.
Szerintem porzos a szentem, igy kivagasra fog kerulni.
A termő gránátalmának nagyon sz3pen virágzik, de van a zsenge részein és a kisebb virágokon sok apró fekete rovar, atka.Ilyenkor lepermetezhetem Flumite al vagy más rovarölővel?
Itt van néhány hsz-el korábban a 665-ben a fotó.Viszel 1-2-3 flakont,legyen benne víz,hogy ne fonnyadjon meg a virág,beleteszed a levágott porzós ágakat,hazaviszed,felkötöd a termős virágok közelébe a többit elvégzik a méhek,gondolom.
Kedves "ninovarga"Régóta ismerlek a fórumon,mindig szívesen olvastam írásaidat,sok-sok éve.közel,vagy talán több is mint 20 évé olvasom a fórum írásokat./77 éven túl vagyok./Ritkán szoktam írni.Én úgy gondoltam /legalább is az egyik füge nyomot teteje jelent valami a fügét ismerősöknek./A levél is jelent valamit.Én például az az Issai kivit 1000 közül megismerem.A bánatom az volt (a fügéseknél)válaszra sem tartottak érdemesnek.Tudod idős korban nem vagyunk hozzászokva.Valamikor a tisztelet meg kívánta a választ. Remélem meg értesz. Köszönöm.
Most alaposabban utánanéztem, tényleg a magot kell.
Arra gondoltam, hogy a magnak van egy külső, finom, piros, húsos része, és belül van egy barna, fás rész. Azt hittem, csak az a barna, fás rész a mag. Amit legutóbb vettünk, nem volt jó, kemény volt a belseje, kénytelen voltam leszopogatni a piros részt. Gyümölcssalátába szántuk, de zavaró volt benne a sok kemény "mag", végül nem raktam bele. Én nem szeretem ropogtatni.
Egyszer a füvészkertben kóstoltam olyat, ami puha volt, azt tényleg meg lehetett egy az egyben enni. Édes is volt. Az íze a másiknak is finom volt, de olyan érzés volt enni, mintha lécdarabkákat kellene mellé rágni.
igaz sok évvel ezelőtt én is megpróbáltam a pudvás belső részeket is, de hát az nagyon keserű, haszna, élvezeti értéke nincs.
ACCO fajtát javaslom. Ősszel az Aldiban már többször is volt, rá van írva a dobozra. a magjai rózsaszínűek, nagyon édesek, nem túl savasak, mint a többi fajta (bár van, aki meg a savasat szereti.)
szerintem jó "ropogtatni". pucolni is szeretem, csak annyira macerás, mint a szotyi vagy a tökmag. igaz, a tökmagot meg héjastól eszem - tök jó! :)
nem nehéz pucolni, teljesen fröcskölésmentesen lehet.
körben késsel karcolást kell ejteni a héjon, (csak a héjat átvágni, kb. 1-2 mm vastagon).
így félbetörhető óvatosan a gyümölcs. a feleket is felezni kell, így még könnyebb lesz. sőt még kisebb darabokkal még könnyebb. nem vágjuk át teljesen a gyümit, mert akkor folyat és spriccel!
a magokat elválasztó falakat is kitörjük menet közben.
a külső héjt óvatosan befelé nyomogatva nyomva kipotyognak a magok.
szűk pohárba szoktam gyűjteni, mert tányérról olyan felszedegetni, mint a rókás mesében
a gólyának tányérról enni. lehet turmixolni más idénygyümölccsel (banán, káki, stb. :), laktózmentes tejjel, stb.
vagy "kiinni" a pohárból (egy-egy adagot a szájba gurigatni.)
anyósomnak van egy 45 éves fája (nagy bokor), pár éve rekord, vagy 40 db is termett rajta. akkor képeztem ki magam :) sajnos tavaly csak kb. 10 szem termett. ez ilyen sajnos. idén, ha minden virág köt 25-30 db körül lesz, de valószínűbb a 10 db körül... nem túl bőtermő sajnos, és a fórumozók alapján másnak se (pl. Nino is írta.) porzó fa is van mellette.
valakinek van olyan példánya ami évente ontja a gyümölcsöket?
ennek ellenére ültettem 2 éve egy szép kb. akkor 3 éves törzses (ismeretlen fajtájú) fát, de még nem termett...
tavaly ültettem egy Acco-t is.
idén már cserépben nevelek egy parfianca-t, egy baszk óriást, és egy fina tendral-t.
Ha lenne (tavalyi) kép az érett fügékről, akkor többre mennénk. Jelen állapotukra viszont az érvényes, ami a csecsemőkre: jobban hasonlítanak egymásra, mint a saját elődeikre. Ilyenkor legfeljebb alak szerint azonosítható be a fajtacsoport: gömbölyded, hosszúkás, rövid szárú, hosszú szárú, stb. (Mint ahogy a csecsemőknél is megállapítható már a rassz: fekete bőrű, ázsiai szemvágású, stb. de egyelőre több nemigen.)
Termést csak a szimpla virágúaktól lehet remélni, de ahogy Ninovarga is írja, elég gyengén kötődnek, kevés virágból lesz termés.
A telt virágúak nem hoznak termést, ezek dísznövények.
Én jobban kedvelem a telt virágúakat, mert szebbek mint a szimplák, melyek ha hoznak is termést, azok a gyümölcsök nem igazán érnek fel egy "rendes" gyümölccsel, a kemény héjon belül rengeteg mag és ezeken egy kevéske gyümölcshús. Nem igazán delikátesz.
Az lenne a jó, ha gránátalmából is sikerülne olyat kinemesíteni, mint a banánból meg a kákiból, hogy nincs benne mag. :)
a kivi porzos? azt mondtatok 1 honappal ezelott, hogy igy mar meg lehet allapitani. a masik ket to meg nem hozott viragokat, gondolom azok lesznek majd a termosok.
Tipo "bevaníliázása". Tavaly is sikerült az udvari fa gyümölcseinek többségét Szaguaro "gyöngyvirágaival" beporzott virágokból magossá, keményen édessé tenni. A Tipoból "Vainigliát" csinálni. Remélem az idén hasonlóan sikeres lesz.
Egyelőre ennyit az asimina ecsettel porzott ágairól, aztán amikor majd nagyobbra nőnek és látványosabbak lesznek a gyümölcsök, mást is.
Most még nem árulom el, hogy mit! :))) Mindenesetre annyit elmondok, hogy valami olyat, amivel ha még mindig nem lehet meggyőzni bizonyos dolgokról egyes hitetlenkedőket, akkor beállhatnak az istállóba a "legcsökönyösebb szamár" felirattal a nyakukban.
Szerző László nyomdokain szabadon és Gálea György jóvoltából (Ő küldte a clipeket! Ezúttal is köszönöm Neki!) ma este fél tízkor végre rászántam magam a dinnyeoltásra! Tegnap vettem meg hozzá a dolgokat a miskolci Búza téri piacon. Az alapanyag koránt sem ideális , sem korban , sem fajtában. 4 görögdinnye és 4 sárgadinnye került 2 cukkinire és 6 sütőtökre. Itt van minden, a műtőasztal egy pincetető , a munka részeredményei és egy pár kép az alkatrészekről és a pillanatnyi helyzetről. A remény és a sörök nem látszanak rajta! " No meglátjuk mi lesz!!" sic Laszlo Szerző. :-)
Ki kell választani a legerősebb ilyen új vesszőt, azt fölfelé növeszteni minél magasabbra és amikor már elég hosszú és erős, lefektetni a mostani "termővessző-kordonjar" mellé, azt leváltandó. A jövő tavaszi metszésnél pedig el kell távolítani a most termő, kordonkarnak satnya vesszőt.
Az alsókat törd ki, és minden próbálkozó hajtását ami indulni akar, törd ki a tövéről is és a törzsről is.
Sőt, az ideális az lenne, hogy csak egy vesszőt hagysz felmenni a támrendszerre, bőven elég egy törzs.
Persze biztonsági okokból szoktunk meghagyni kettőt is, hátha lerágja a kutya az egyiket, vagy nekitolod a fűnyírót vagy akármi baja lehet az egyik törzsnek.
Ezért a két törzs maradhat.
De ami lent az alsó 1,5 méteren növöget azt szedd le mindig.
"Más fák , cseresznye , meggy , kajszi szinte mind elpusztult ."
Akkor mégsem tévedtem azzal az állításommal, hogy egyéb fajok nem viselik olyan jól a nagyon hosszan fennálló vízelöntést, mint a kivi. Ez is bizonyítja a kivi nagy vízigényét az egyéb gyümölcsfajokhoz viszonyítva.
"Nálam rendesen nő a régi / pár hetes / vékonyabb hajtás , szerintem naponta több centit ."
Egyetlen függőleges indát kell nagy magasságig kinevelni az első évben. Vízhiány esetén az szokott történni, hogy ez a folyamatosan fásodó szárú inda megáll a növekedésben, majd amikor ismét vízhez jut, új rügyeket indít az oldalán, miközben a tenyészcsúcsa begöbösödik és nem hajlandó tovább nőni. A továbbneveléshez vissza kell metszenünk egy aktív tenyészcsúcsú hajtásáig. Ennek a hajtásnak a kiválasztására érvényesek az általam leírt kritériumok.
Elnézést kérek , de nem értem ,hogy a nyúlánkra" kell visszametszeni, ha az inda növekedése megtorpan, befásodik, "begöbösödik".
Nálam rendesen nő a régi / pár hetes / vékonyabb hajtás , szerintem naponta több centit .
Minden nap igazgatom ,egyenesítem.
Az új hajtások földközelben is igen gyorsan nőnek , már vagy húsz centisek és sokkal vastagabbak mint a múlt évi hajtáson lévő már hosszú vesszők.
Tényleg nem értem , hogy mit jelent az , hogy nyúlánkra kell visszametszeni , maradjon a hosszú régebbi és az új vastag hajtásokat kell vágni vagy fordítva?
Tényleg amatőr vagyok !
Tulajdonképpen csak a két kivit , minit és szőröst hasonlitottam össze , az árvízes
eseményekkel .
Más fák , cseresznye , meggy , kajszi szinte mind elpusztult . Csak a nagyon öreg , több évtizedes korú cseresznye és meggy maradt meg.
Talán még ami érdekes , hogy a fiú szörős kivi látszólag még jobban nőt az árvíz után mint elötte. Már alig győzöm kordában tartani, visszametszeni.
Ninovarga! Te kivik védőszentje! :) Óvd meg kivim egészségét és jó termését tanácsoddal! Tavaly valószínűleg túl korán hajtottam le a 2. éves növény tetejét, mert ugye így lesz 3. évben termés. Lesz is, csak a termőkar tövénél természetesen egy erős hajtás fogant szinte minden tőnél és úgy tűnik hogy ők szeretnének lenni a jövőbeli termőkar! Mi ilyenkor a teendő? Természetesen nem szeretnék megválni a jelenlegi termőkaroktól mert ha kötnek a virágok akkor 30-40 termésem biztos lesz! Gondoltam rá, hogy lekötöm, mert eleve azért hagytam meg ott hajtást, hogy abból is legyen termővesszőm...... :)
ui.: Nemis a 2. éves termőkarból nő ki hajtás, hanem a törzsből.........
Egyébként lehet hogy csúszásban van a virágzás, ezt nem tudom... Szoktam nézegetni itt a fórumon azokat a képeket, melyeket felraktok, és rendre megállapítom, hogy nálam bő egy hónap késéssel történik minden. Ti már szüretelitek a cseresznyét, mikor nálam még csak virágzik-:)))
"Valami" lesz, de lehet, hogy csak virág. Az én fámon több ezer (talán tízezer) virágból mindössze néhány tíz köt. Azok is a nyár közepéig elhúzódó virágzás utolsó példányaiból.
Majd a kivi... Itt a porzó múlt évben mutatta meg magát, mindössze 3-4 szem árva virágocskát hozott, viszont az idén lett rajta 1000... elképesztő mennyiségű virág lett.
A lányok, a termők sajnos egy év csúszásban vannak, így azokon semmi sincs... a fiú egymagában pompázik.
Hoztam pár képet a kis datolyaszilvám virágzásáról. Nincs még tapasztalatom, ezért árgus szemekkel figyelem minden nap... Ami meglepett, hogy hosszabb virágzási ciklust vártam, úgy veszem észre mindössze pár nap alatt lecseng ez a folyamat. Ez így jó?
Az első képen a még nyiladozó virág, a második a pompázó, majd a szirom-hulló, végül a pocakos, már szirom nélkül.
A kivihajtások közül mindig a "nyúlánkra" kell visszametszeni, ha az inda növekedése megtorpan, befásodik, "begöbösödik". Ez általában vízhiány miatt következik be. A rendszertelen vízellátásban részesülő töveknél rengetegszer kell ilyen korrekciót alkalmazni, amíg a rendszeres öntözésben részesülők töretlenül fejlődnek az eredeti indán.
Már vagy húsz éve van mini és szörős kivim. A minivel nincs probléma , túlélt árvízet , meleget.
Sajnos a szörős érzékenyebb mindenre, pár éve volt egy árvíz, amikor pár hétig víz alá került
a kivi töve . Nagyon megviselte , az idén terem először pár szemet.
Korrábban 15-20 éve egyáltalán nem foglalkoztam vele , felfutott a 4-5 m magas tujákra és szépen termett éveken keresztűl. Csak a szüretelés volt kicsit problémás.
Évek óta kisérletezek újabb és újabb ültetéssel - nem sok sikerélményem van . Szinte minden évben elpusztulnak.
Az öregeken kivül egy maradt meg - arról viszont a múlt évben kiderült , hogy fiú.
Tavaly újra ültettem két kivit. Ezek szépen átvészelték a telet , hajtanak is rendesen.
Pár hete kicsit alakítottam őket és csak a két legerősebb vesszőt hagytam meg.
Az idén már vagy egy métert hajtottak.
De a föld közelében új hajtások indultak , még csak vagy húsz centisek , de sokkal vastagabbak mint a méteresre nőt elődök.
Mos melyiket hagyjam meg - a régi méterest , ami véknyabb ,vagy az új rövidebb
de vastagabb hajtást ?
Ebben a számomra nehéz kérdésben szeretnék segítséget kapni.
Amikor a termés leterheli (leíveli) a vesszőket, másfél méternél jobban nem állnak ki a kordon vonalától. (Amennyiben szabályos pergolettát alakítasz ki.)
Ha így van, hogy nem annyira érdekes a tájolása a kordonnak, akkor is még marad kérdés, ami miatt nem egyértelműen tettem le a voksom a szabadon álló, ÉNy-DK-i tájolás mellett: ez full napos, fennáll a napégés veszélye, míg a másik variációban a ház fala árnyékot vet a pergolettára. Ott viszont a vesszők hossza szab határt. (A szomszédnak is lesz kivije, úgyhogy nem tart igényt az én átnyúló vesszőimre. Kb. mekkora elsőéves vesszőkkel lehet számolni átlagos termőhelyen? Ill. lehet ezeket kurtítani második évben, levágni, ahol már nem hoz virágot? Gondolom, ha letermett, akkor tőböl le kell metszeni, hisz már ott van egy új elsőéves mellette...)
Ha sikerül végre zöldágra vergődnöm, elültetem a töveket és futtatom az égig! :)
Ezek leginkább a földön találhatóak, így nincsenek közelében egymásnak. Egyszerűen csak jobban tetszik nekik a színes virág... :) Különben először látok életemben kivi virágot, lenyűgöző! Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy... A méh lennék én rámennék! :) Ők is biztos látogatják különben, nincsenek 14 órás felügyelet alatt...lehet már végeztek is mind a 30 virággal!
Érdekes megfigyelés a méhekkel kapcsolatban, hogy mindig beállítódnak arra, ami a legnagyobb tömegben van jelen. Nagyon előnytelen például a kivi szempontjából, ha a virágzása egybeesik az akácéval. Normális években (ha vannak még olyanok) nem szokott.
Nem véletlenül mondtam azt sem, hogy a "bérapa-virágokat" mindig a virágzó nőivarúak közelében, velük azonos magasságban kell elhelyezni.
Remélem ezt egyeztetted az itteni méhekkel is, mert eddig még egyetlen darabot sem láttam, pedig alatta ott zümmögnek a dísznövények virágai között.... :) Persze nincs is túl sok virág, lehet nem vették még észre. :) A mini kivi az gond nélkül kötött.
A Costata az itt vagy 3 napja virágzik, de még fiatal fa.
A kivit a méhek nagyon kedvelik. Amennyiben van egymás mellett porzó és termő, semmilyen mesterséges beavatkozásra nincs szükség. Ha viszont valahol magányos termő van, annak kell vinni porzós ágakat, vízbe téve, közvetlen közelében, ugyanabban a magasságban, ahol a termős virágok vannak. A beporzást elvégzik a méhek.
Emiatt nem tudott kivit (Haywardot) termeszteni egy egész nemzet, hogy a teljes termésüktől megfosztott alma- és körtefákról, minden ágvégükön visszacsonkolt fügékről már ne is beszéljünk! Belegondolni is szörnyű, mennyi minden egyebet is elkövet a nép, aminek ugyanúgy nem tudja/nem mérlegeli a következményeit, mint ezeknek az ugyancsak könnyen (be)látható dolgoknak! De csinálja, mert (mások is) úgy szokták. Rosszul, szörnyen rosszul! Hol marad a megfigyelés, a gondolkodás, a józan ész? És mindez tömegesen....
Szőrös kivit érdemes porozni, vagy elintézik a méhek? Ha érdemes akkor mikor szedhető a pollen? Csak mert semmi sem látszik az ecseten hiába tűnik érettnek a porzó.
Akinek minden ujjára jut Polka málna :) Nagyon jó fajta, naponta többször szedhető, folyamatosan érik télig.
. A kordonkarokról több hajtâs indul, van ami fâsabb és rövidebb, de van ami gyengébb és felfelé kacskaringózik. A grânâtalma is szépen hízik.
Olaszországban vásárolt gyümölcsök voltak.
Porzó nélkül is van élet :)
. 
. 
. 
szépen hízik:-)
Kajszilva 
A Nikitának.
pekán dió magoncok ( 3 éves 1 méteres ) érdekelne valakit? É - Amerikai fajta , és északi fajta (Kanadában is van) jó hidegtűréssel. priviben. 
on .