Ez vészbejárat a tűzoltóknak, vagy egyéb, az esetleges bajbajutottakon segíteni szándékozóknak.
Nem mindegy, hogy egy gönc melyik ablakán kezdenek kalapálni, és mennyi ideig tart "szituban" eljutni a segítségre szorulókig.
Ezek a gyengített ablakok, amiket nem kell a tűzoltófejszével fél órát püfölni, hanem a megfelelő helyen, a megfelelő módon "támadva" az illetékes hamar a bajbajutott közelében lehet.
Hangozhat ez viccesen, de abból kiindulva, hogy a háromkilós hosszúnyelű kalapáccsal egy V43 ragasztott szélvédőjét 10 perc intenzív püföléssel sem tudtam komolyabb alakváltozásra bírni, lehet, hogy mégsem annyira értelmetlen, amint az ember elsőre gondolná.
Belülről VÉSZKIJÁRAT felirat az ablak fölött, több nyelven. Kívülről még csak németül: NOTEINSTIEG.
Magyarországon egy Flirt vonaton láttam Bp-Hatvan között. Sajnálom, hogy nem fotóztam le, de talán még lesz rá alkalmam. Valószínűleg nem magyar találmány, mert ráguglizva találtam külföldi példákat. Az egyik komment szerint a mentőknek, tűzoltóknak szól, hogy itt lehet a legkönnyebben betörni az ablakot.
Amíg ezt nem olvastam, én azt hittem, hogy ha nem nyílik az ajtó, itt kell felszállni a vonatra. A nyitására alkalmas kövek oda vannak készítve a talpfák közé.
A 40a és a 30a (2. és 3. vágány közötti) közötti szigetperon túl keskeny, ezért a 40a két vágányát arrébb teszik. Az egyik (az I.) már kész, most jön a másik.
Tudom a 40-es vonalon megkezdték a vonalfelújítást, de valaki elmagyarázná a Budafok állomáson a 2. vágányt minek b...ák szét?? Az 1-es vágány és peron újjáépítése még érthető de a második vágány??....
Előtte a magyarázatban kifejtik, hogy az autós és a tömegközlekedés célközönsége teljesen eltérő, és gyakorlatilag nincs átjárás a kettő közt. Az ábra is ezt igazolja: akik autóval mennek, azok azért válaszották ezt a módot, mert gyorsabb.
Ez azért érdekes, mert más országban van egy réteg, aki a paraméterek mérlegelése után választ az autó és a vonat között.
Napi egy vonatpárnak mi értelme? A többi időpontban mi viszi az utasokat, busz?
Ugyanaz az értelme, mint itthon a 2 vonatpáros mellékvonalaknak: kifogni a szelet azokból a vitorlákból, amelyek a "nincs szolgáltatás"-ba kapaszkodnának bele. Ugyanis a "nincs" és a "van" között sokkal jobban kommunikálható a különbség, mint a "van, és elég", illetve a "van, de nem elég" között. (Ti. a felhasználó számára sosem elég semmi, és ezt mindenki tudja. :) ) Akik pedig nem rendelkeznek autóval, és nem veszik igénybe a szórványtelepüléses vidéken szokásos, spontán és kevésbé spontán szerveződéseket (telekocsi és minden variációja), azoknak ott vannak a buszos és a településközi iránytaxis szolgáltatások. Mellesleg a vasútnál többnyire olcsóbban.
Esetleg a távolsági vonat több helyen áll meg, és van benne helyjegy nélküli kocsi?
A távolsági vonatokon nincs helyjegy nélküli kocsi, a legegyszerűbb ülőkocsis variáció is olyan, hogy a jegyet automatikusan helybiztosítással árusítják. (Nem minden vonaton van ülőkocsi, sőt, a nagyobb távolságra közlekedőknél éppenhogy a fekvőhelyes variációk a megszokottabbak, de adott esetben a távolság nem nagy, és van is ülőkocsis megoldás.)
A Moszkva-Riga gyors (001R/002R) minden nap közlekedik, szerelvényét az LDZ adja, viszont Volokolamszk és Rzsev között nem áll meg, tehát a helyi vonat által bejárt viszonylat (amely a Volokolamszk-Rzsev szakasznak egy része) eleve ugrott. Létezik még egy vonatpár, a Moszkva-Pszkov távolsági személy (663A/664A, szerelvényét az FPK adja). Rzsev előtt megáll Knyazsji Gori, Pogoreloje Gorogyiscse és Zubcov állomásokon (a helyi vonat végállomását, Sahovszkaját viszont kihagyja). Mindezt este 11 és éjfél között teszi Pszkov felé, illetve hajnali 3 körül Moszkva felé. Szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap nem közlekedik. Pénteki és szombati napokon helyette jár egy Moszkva-Velikije Luki távolsági személy (662A/663R), amely a másiknak a menetvonalán közlekedik, csak nem jut el Pszkovig. Hát ennyi az ablakos szolgáltatás. Rajtuk kívül a pályát a rigai kikötőből oroszországi célpontok felé tartó tehervonatok (és párjaik) koptatják.
Az ábrán a ma autóval megtett utazások szerepelnek csak (ezt elsőre én is benéztem, pedig kulcsfontosságú!). Tehát aki ma villamossal, metróval vagy vonattal utazik, azok nem. Pedig azok közt nyilván rengeteg olyan van, ahol a közösségi közlekedés gyorsabb, mint az autó.
Az autós utazások viszont mind (a bal oldali skála millió utazást jelöl).
Aantal autoverplaatsingen (in miljoenen per gemiddelde werkdag) met een verschillende reistijdverhouding ov/auto, naar afstandsklasse en categorie reistijdverhouding ov/auto.
Az ábra egyébként a holland közlekedési minisztérium éves jelentéséből való. Előtte a magyarázatban kifejtik, hogy az autós és a tömegközlekedés célközönsége teljesen eltérő, és gyakorlatilag nincs átjárás a kettő közt. Az ábra is ezt igazolja: akik autóval mennek, azok azért válaszották ezt a módot, mert gyorsabb.
Egyrészt, mert 1520-as földön az elővárosi, és a távolsági vonatkat más társaság üzemelteti, és nem nagyon vannak tekintettel egymás piacára, másrészt nem hinném, hogy létezik helybiztosítás nélküli távolsági vonat, harmadszor ott nem Bandi bácsi a halljakend, hogy a VIP-firmenij kocsikkal közlekedő Roszija-expresszt megállítsa 6756. km megállóhelyen.
