Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
Teljes listát csak előfizetéssel lehet. Akadémiai, egyetemi, intézeti könyvtárakban elérhető. Ha csak egy, vagy néhány folyóirat érdekel, akkor érdemes megnézni a folyóirat honlapját, általában ott megtalálható.
Van még egy indirekt módszer, ha nem túl sok folyóirat érdekel (nem 100 %-os): Van az akadémiának egy köztestületi publikációs adattára (http://www.mtakoztest.hu/kpa.htm), ami szabadon kereshető. Itt név szerint lehet keresni. Ha tudsz olyan kutatót, aki szerepel ebben, és publikált a folyóiratban, ami téged érdekel, akkor rákeresel az illetőre, és a publikációs litájánál megtalálod a cikkek impakt faktorait a megjelenés évében.
Tudnátok abban segíteni, hogyan tudom megnézni egyes folyóiratok impakt faktorát? A Googleval keresgélve csak a tudományágak vezető folyóiratairól szóló listákat találtam.
Ez talán túlzás. (Miért is probléma, ha a jó matematikusnak legtöbbet idézett munkája egy monográfia?)
Ezen a listán az első 100 matematikusnak durván 29 ezer hivatkozása van, ebből nem egészen 8 ezer a monográfiákra. Fejenként átlagosan 290 hivatkozás (a vizsgált 2 év alatt), amiből 80 monográfiára. Az 27 százalék.
Kevés olyan van a 100-ból, aki a monográfiája nélkül nem kerülne fel a listára. 5-en vannak, akiknél a hivatkozások több, mint kétharmada jön a monográfiából. 16-an vannak, akiknél legalább a fele. A tipikus a 15-25 százalék.
tipikusan monografiakrol, sot szamos esetben tankonyvrol van szo. Lang: Algebra, Spanier Algebraic Topology, Rudin... halistennek a legtobben a konyvuktol fuggoen is jo matematikusok, de az esetek tobbsegeben a jo matematikusoknak sem a legjobb munkaja hanem a monografiaja lett a highly cited. ez igy komolytalan.
zsenialis. nezem az orszagokat, es kiderul, hogy a matematika egy gyengecske tudomany ugy altalaban, hiszen minden field ranking-ben a legvegen van. field-ranking, erdemes ezt izlelgetni. Schubert elvtars ebbol a tudomanyteruletbol (marmint adatbazisokbolvaloosszeollozastudomany) lett highly cited.
Na ez jó. Zavarosodik az ügy. Ki törölte ki onnan? Maga a szerző? Furcsállnám ha lenne ilyen joga. Akkor meg az újság moderálta ki? Ha igen, miért? Van aztán Letoha Tamásnak egy későbbi beírása is, egy idézet Teller Edétől (2008. 07.13 13:03). Viszont az igen fajsúlyos bejegyzése eltávolítását egy szóval sem említi. Nem vette volna észre? Különös. Nehogy megint egy Lukács G. féle sztori legyen ebből is, vagyis nagy nekidurranás után ott marad egy rakás tisztázatlan dolog. Pár dokumentum közzététele után Lukács G. sem reagál már, hiába kértem tőle további pontosításokat (3586).
"A cikkíró kihagyta, de én elmondom: …Abba az SZBKba, ahol másik munkatársamnak, világ első nem-narkotikus fájdalomcsillapító eljárásának kifejlesztőjének, Dr. Oláh Zoltánnak …"
A Délmagyarország-cikket Oláh Zoltán írta.
Ez véletlen névegyezés? Vagy egy világelső magyar kutató ír cikket kollégái világraszóló sikeréről a Délmagyarországban?
Igazán jó hogy megtaláltad a szabadalmi leírást és ezt kétszer is közölted a kedves érdeklődőkkel. Ennél már csak az lett volna jobb ha meg is adtad volna a szabadalom elérhetőségét mondjuk egy link formájában. Vagy esetleg bemásoltad volna ide a címet meg az összefoglalót.
A tudósokat általában két dolog motivál: 1.) pénz 2.)hírnév.
Kifelejtetted a legfontosabbat: a kíváncsiság és az izgalom, hogy valami újat kitalálhatsz és megérthetsz. Ez nem a pénzről vagy a hírnévről szól, azok legfeljebb visszajelzést adnak számodra, hogy jó úton jársz és szükség van a munkádra.
Gondolom többet tudsz nálam Klárafalváról, azonban hozzá kell tenni, hogy nem a magyar biogáz- fejlesztés a gond, hanem egy-egy helyen a politika túlzott megjelenése. A biogáz-fejlesztésünk amúgy több évtizedes késlekedésben van, és a szakmában köztudott, hogy különösen a zsíros hulladékok biogázként ártalmatlaníthatóak gazdaságosan. Dániában pl. már 10 évvel ezelőtt is tilos volt zsíros hulladékot más módszerrel hasznosítani. Ráadásul ott államilag szervezett a biogázhulladékok begyűjtése. Hol vagyunk mi még ettől.
Klárafalvi törekvéseknek hosszabb múltja van, mint ami a cikkben található, és sokáig egyike volt a magyar biogáz-ipar reményének. Az igazsághoz ez is hozzátartozik.
Eddig is a biológiában rutinként használták a biológusok, a seltvonalak DNSsel való transzfektálásának a módját, anélkül, hogy tidták volna a pontos mechanizmust. A transzfektálás arra jó, hogy egy DNS-t juttassunk be a sejtvonalba amelyről azután kifejeződik átíródik a fehérje. Most Tamásék ennek a mechanizmusát tárták fel, kiegészítve azzal, hogy bizonyos vírusok is ezt az utat használják. Nyilván ennek azért vannak gyakorlati jelentőségei is.
Egy laikus számára nem lehetne megvilágítani egy picit jobban a dolog jelentőségét? A cikkből nem derült ki a dolog súlya, illetve túl súlyosnak lett beállítva.
Tehát a naív kérdéseim:
- Melyek azok az amúgy másképp nem gyógyítható, vagy költségesebben/nehezebben gyógyítható konkrét betegségek, amelyeket úgy lehet gyógyítani, hogy valamilyen amúgy már kifejlesztett molekulákat bejuttatunk a sejtmagba?
- Igaz-e az, hogy ezeket a molekulákat eddig nem tudták eljuttatni a sejtmagba?
- Igaz-e az, hogy Letoha módszerével biztosan sikerülni fog? Ha nem, mekkora a valószínűsége? Mekkora költségű kutatás kell ennek eldöntésére?
Vagy ilyen laikus szinten nem lehet elmondani a munkájuk jelentőségét?
