Ez jó kérdés! Elég magas áron keltek el. Lehet tényleg több váltságdíjat reméltek értük,bár az iszlámban nem képviseltek nagy értéket a nők. Napjainkban sem. Én elképzelhetőnek tartom,hogy igazi egzotikumnak számítottak a sok hófehér európai nőhöz képest. Ne feledjük,hogy a tudatos napozás, bőr barnítás nem túl régi dolog.
Idővel felvehették a keresztény hitet és jó asszonyok válhattak belőlük.
Semmiféle zavart nem keltettél! Ennek a fórumnak csak egy hibája van, mégpedig az,hogy nagyon kevés aktív tagja van. Csak olvasója viszont jóval több lehet és ezért nem pörög a topik. Ez most szerencsére változott az elmúlt pár hétben,mert megjelentek újabb tagok és hozzá is szólnak a témákhoz. Jó lenne,ha ez így is maradhatna és akkor sok információt és gondolatot megoszthatnánk egymás között. Még az sem gond,ha nem mindenben van egyetértés,hiszen a mi témakörünknél, váraknál,történelemnél senki nem tudhat mindent tutira. Egyszerűen sok írott és épített dolog eltűnt az idők folyamán.
Na meg tartozásod is van még! Az a jó néhány lovagrendi vár ,amit még nem ismertettél! :-)
Kedvcsinálónak teszek még ide pár saját, 2017-es képet Hrussóról, mert ezt tutira megszeretnéd majd nézni élőben is.
Fantasztikus a fejlődés Hrussó{szl: Hrusov} váránál is, köszönhetően a lelkes vármentő csapatnak. Ha jól emlékszem, eddig 2 x sikerült eljutnom a patinás falai közé. Bár itt nem aludtam, mint sok más felvidéki várban...
A világért se tegyél olyat, hogy ismét a csendes olvasók táborába bújsz vissza! Én nagyon örülök, hogy írsz ide, hiszen például a megkezdett Német-lovagrendi várakkal te különleges színfoltja vagy a Topikunknak. Nézd, jómagam már bő évtizede vagyok jelen itt, előfordult, hogy némelyik Topiklakó miatt elment a kedvem. De aztán úgy döntöttem, hogy azzal nem foglalkozom, hanem csakis a várbaráti szívemhez közel állókkal értekezek a rajongásom tárgyairól, a várakról.
Tehát nagyon szépen kérlek: folytasd továbba Topikbeli élménybeszámolódat!!!
Én maradnák a parkolónal tudom hogy minden perc aranyat ér több idö több vár én is egy napba igyekszek 2-3 vár látogatást belerakni, nem olyan veszelyes kb normalis idő 30-40 perc családal gyerek idős család stb ha időm addná szivesen betársulnák mert a környéken még van egypár váras nézni való :)
Sajnálom ha zavart keltettem, igérem, hogy csak olvasni fogom az itt leírtakat. Sajnálom, mert már kezdtem örülni, hogy lesz beszélgetőtárs, mert eddig nem találtam olyat aki két percnél tovább elviselte volna a témát.
Jó régen jártam már Nyitra {szl: Nitra} városában. Még a vadkempinges korszakban volt, amikor vonattal közelítettük meg a kiszemelt célpontokat. Arra emlékszem, hogy a dögnehéz hátizsákokat a vasútállomás poggyászmegőrzőjéében hagytuk. Ott állt egy vasúti mérleg, ahol kíváncsiságból lemértük a zsákokat. Hát a legvékonyabb csajnak volt a legnehezebb zsákja!
Tehát gyalog mentünk fel a vasútállomástól a nyitrai várba. Így nem tudom megmondani, kocsival meddig lehet vagy érdemes?
Akkoriban a nyitrai vár falait és bástyáit kívülről lefotóztam, majd szerettem volna bent a székesegyházban is. De oda jött egy pap és szigorúan megtiltotta. Más kiállítás akkor nem volt, kicsit csalódást is jelentett nekem. Ahogyan nézem, csak 5 képet kattintottam el, amiből ez az 5 papírkép született.
Tudjuk a korabeli adatokból, hogy 1 szarvasmarha ára a XVI. század végén 6 magyar forintot {vagyis 6 tallért} tett ki. A leírás szerint pedig a török bujákért {nőkért} személyenként 80 forintot vagyis kb. 13 szarvasmarha árát szurkolta le a licitálást megnyerő vevő. Nagy pénz volt ez, hiszen egy gyalogos végvári zsoldja 2 forint, míg a lovasé 3 forint volt akkoriban.
De mit is kezdett a szerencsés vevő a tulajdonába került török bujával?
-- Ha valami eldugottabb végvárban szolgált, akkor szerintem megtarthatta nyugodtan a saját szolgálatára {szeretőként, cselédként, háztartásbeliként}.
-- Ha valami nagyobb erősségben, például a győri erődvárosában szolgált, ott már jobban híre mehetett. De ha ott "vadházasságban" élt egy "pogány" nővel, akkor már összekülönbözhetett például a katolikus egyházzal, hiszen a tette erkölcsi fertőt jelentett. Például hogyan járhatott volna vasárnapi misére, anélkül hogy a pap ki ne beszélte volna a szószékről?
-- Más variáció szerint a vevő azért szerezte meg, hogy a török nő családjától magas váltságdíjat követeljen. Tehát nyerészkedjen ezen az emberkereskedelmen. A gyerekek esetében is ezt gondolom.
Megnéztem a vártúrás képeimet Hrussó {szl: Hrusov} váráról. Szerencsére mindig fotózom olyan "két vár közötti" állapotokat is. Ami szerint az autóval az országút szélén álltunk meg és nem mentünk feljebb a mellékútra, ahol az a sorompó áll keresztbe. Az ott lévő szlovák turistatábla szerint a tengerszint feletti magassága 325 méter, míg a váré 370 méter. A szöveg szerint a piros jelzésen 20 percnyi időt jelent leküzdeni ezt a 45 méternyi szintkülönbséget.
Nemrégiben került szóba az 2014-ben meghalt Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban című könyve. Az emberi memória sajnos már csak olyan, hogy felejt, így most ismét belelapoztam ebbe a váras könyvbe. És ismét megállapíthattam, hogy a történész kiválóan foglalta össze a török hódoltságkori eseményeket. De most már tudom, hogy Veress D. Csaba a numizmatikát is szerette, erre utalnak a könyvbeli részletes pénzügyi adatok.
Jazd Topiklakó barátom a múltkorában szépen összefoglalta a kótyavetye intézményét: a portyákon esett zsákmányt összegyűjtötték, majd elárverezték és a befolyt összeget szétosztották maguk között. Ilyen eseményekre a "Várak a Bakonyban" szép számmal kerül utalás, ezekből gyűjtöttem össze néhányat, néminemű numizmatikai ismertető kíséretében.
Ha támogatjátok létrehoznák egy forumot ott, szerintem sokkal könnyebben lehet ott forumozni.
Ha az ember elír vmit lehet szerkeszteni a hozzászólást, lehet a forumon belül privát üzenetet írni, mert ha sok a hozzászólás itt lehet elveszik az adott embernek szánt kérdés.
Gondolom az őstagok lehet nem szívesen váltanának, csak ötletként dobtam fel......
Persze a 3. a ráadás! Hiszen például az erdélyi Brassó {ro: Brasov} városában már 2 x jártam. Azt hittem, hogy már minden zegét-zugát bejártam a Cenk-hegytől a városfalakig, majd a túloldali Fekete és Fehér-toronyig valamint a Citadelláig bezárólag. Erre mit olvasok nemrégiben? Hogy a Takács-bástyában nagy méretű városmakett található. Akkor el kell mennem Brassóba 3 x -ra is! :-)
Tehát valóban minden történelmi helyszínt minimum 2 x látni kell! :-)
Én is ezt érzem! :) Ahogy nézem mások képet rájövök nekem abból a szemszögből nincs képem, így égek a vágytól, hogy visszatérjek, de mivel én nem annyira rég kezdtem ezt a szakmát, elsőnek végigjárom a várakat amik elérhetőek számomra.
Mivel a vártúráimat most már sok esztendeje nem egyedül, magányos farkasként, hanem várbaráti csapattal együtt hajtom végre, előtte pontosan az ilyen zord téli időszakban a tervezgetés időszaka folyik nálunk. Tehát nem én döntöm el egyedül, hogy hová menjünk? Például az erdélyi vártúra során hangsúlyos kérés érkezett az egyik társamtól, hogy ő szeretné megnézni az erdélyi templomerődök falára festett Szent László-ciklusokat. Természetesen belevettük őket, bár engem nem érdekelt annyira. De én meg ragaszkodtam, hogy akkor nézzük meg a bihari földvárat is, mint Szent László király egyik szállását, még herceg korából. Ezt is megcselekedtük.
Arra viszont már én régóta rájöttem, hogy egy adott műemléknél valami részlet mindig kimarad a megtekintésből. Tehát valóban minden történelmi helyszínt minimum 2 x látni kell! :-)
Még régebben készítettem néhány összehasonlító ábrát az 1566-os szigetvári és gyulai ostromról a Topikban. Most ismét felrakom őket, ha már szóba kerültek ezek a viadalok.
