"Ablakcsere egyelőre nem esedékes. Igazából ami kérdésként felmerült, hogy a pincefödém alsó szigetelése érdemes lehet-e, illetve a 90 cm-s lábazat szigetelése lehet-e most hasznos opció."
Már el is felejteted amit írtam, hogy a jövőben energetikailag hogyan fogod elcseszni a házadat/pénzedet?
máris ügyesen sorolod azokat ez "okos" befektetéseket, amelyek milliókba fognak kerülni neked és évek után rá fogsz jönni, hogy kb szart sem érnek :)
Pont egy ilyen házat vettünk meg 2012-ben: kb. 200 m2 alapterület, 5cm EPS, két kazán két szinten + lakható tetőtér 15 cm kőzetgyapottal, kétrétegű, fakeretes, akkor tízéves ablakok, negyede alatt alápincézett. Van még benne tömör tégla 1935-ből is, de az emelet már 2002-ben újjáépített volt, akkori téglákból.
Tanúsítvány szerint 173,49 kW/m2/a-tól indultunk, 2012-ben B besorolással. Az eredeti épület számláiról nem sok információnk van, a bérlők fizették, aztán kezdődött a felújítás.
+10cm szigetelés került az ÉK falra, +20cm a DK és ÉNY falra, három rétegű Ug=0,5, Uw=0,77 W/m2K ablakok. Lábazati szigetelés is lett. A földszinti padlókat, amennyire lehetett, alászigetelték a parketta alatt, de egy közel százéves háznál nincsenek csodák.
Így a 2014-es tanúsítványon 115,4 kW/m2/a számoltak, A kategória. Lett még hőcserélős szellőztetés is, de ezt a tanúsítványost akkor nem igazán érdekelte. Azaz a szigetelés kb. megfelezhette a hőigényt.
Aztán amikor beköltöztünk, a két kazánt lecseréltük egy darab Ariston Clas B Premium Evo 35 kW külső égésterű kondenzációsra. Erről már saját számla alapján tudjuk, hogy megfelezte a gázszámlát.
Idén lett tetőfelújítás +15 cm üveggyapottal, ennek hatását még nem tudjuk, de a tetőtéri 7 fokos tavaszi hőingás lement 1 fokosra klíma nélkül.
Most nyáron 6,52 kWp napelemmel és klímákkal együtt AA++ kategóriát kapott, 11,48 kW/m2/a.
Úgy számolom, összesen kb. 20 milliót költöttünk az elmúlt tíz évben energiahatékonyságra. Most talán majd gyorsabban hozza vissza. Persze a klímák és a szellőztető kényelmi beruházás is.
A padlók alatt és pince födémén hivatalosan továbbra sem megfelelő a szigetelés, de őszintén szólva nem érdekel, nem is érezni belőle semmit, relatíve kis felületről van szó. 1500 m3 gáz megy el évente melegvízzel 2 felnőtt + 4 gyerekre, ha nem fűtünk klímával.
Sok múlik a geometrián meg a méreteken, nálunk ez kivételesen jó (10x12x10m, kb. csak gömb lehetne jobb), 0,7-es felület-térfogat arány, plusz ikerház, egy oldala fűtött.
Szóval én úgy tippelek, rendes hőszigetelés + ablakok lefelezi a hőigényed, egy rendes kazán meg újból lefelezné. Minden más csak apróság, aminek nem lesz sok hatása.
A kazáncserét talán olcsóbban megúszod, nekünk 2017-ben úgy 1.5-2m volt kéménnyel, csövekkel együtt.
Ha kőzetcsapottal szigetel az emberfia, de a hálózás/színezés nem fér bele 3-4-5-6 hónapig akkor mivel érdemes lekenni átmeneti rétegként a kőzetgyapotot? Vagy az egész blődség, mert az első falat verő esőben megszívja magát a gyapot?
"üsd be a keresőbe , hogy sds karát fúrószár és láss csodát ;-p"
Csodát láttam egy ideje, 1998-ban betárcsázós nettel kezdtem, majd pár év mulva GPRS-re váltottam, sokan még az általános iskolát sem kezdték el ebben az időben. Természetesen az volt az első, hogy beírtam, ( mert beütni nehéz lett volna, a képernyőmet nem akartam a beütéssel tönkretenni ) mivel legalább 4 féle heggyel rendelkezőre akadtam, így nem tudtam melyik az igazi, melyik az amit "csak" annak neveznek. A linkedet is köszönöm, nekem ott nem sikerült 2800 forintért találnom.
"de talán elég ha kikapcsolod az ütést a fúrón, és egy sima beton/tégla=vidia fejű fúrószárral fúrsz, nem nagyon erősen nyomva a fúrót." Igen ütve fúrás nélkül írják mindenhol, nem is lenne gond, de sok oldalon a képek eltérnek legalább 4 féle típust láttam ezzel az elnevezéssel ezért nem tudok dönteni. Árak is igen eltérőek 2000-15000 Ft között nézegettem. Előfúrni nem akarom, mert plusz idő és munka.
Több beton/tégla fúrószáram van újak is használt is, valszeg ez lesz a megoldás, de jobban átgondolva a fentieket lehet valóban előnyösebb előfúrni :D rápróbálok majd egy téglára.
Ragasztott dübel már nem opció, vásároltam simát :(
biztos bölcsész fordította.. karát = gyémánt. gyémántfejű fúró. esetleg gyémánt körkivágó.
de talán elég ha kikapcsolod az ütést a fúrón, és egy sima beton/tégla=vidia fejű fúrószárral fúrsz, nem nagyon erősen nyomva a fúrót. és először előfúrod kisebb átmérővel.
vékonyfalú vázkerámiába igen jól rögzít a hoszzú hálókosaras ragasztott dübel.
szerkezeti dűbelnél alap: egy dűbel nem dűbel.
az ütvefúró funkció szétroncsolja a vázkerámia vékony lamelláit, és onnantól nem tudsz már rögzíteni benne semmit.
Látatlanban nehéz, meg azért írtál infókat dögivel. Alap tézis, cél: Termikus burok. Kiegészítése: Ott szigetelj, ahol tudsz
Ilyenkor, számítások nélkül nehéz megmondani, hogy mi éri meg a legjobban. Én mindig a plafont javaslom elsőnek, padló utolsó. Mindig rendszerben kell gondolkodni, arányokban. Hiába van 50cm a falakon, ha plafonon csak 10cm, el is szökik ott az egész. Arányok (elnagyolt): Fal: X; Plafon: 2X, Padló 0,7X
Mindig nehéz javasolni szigetelés fejlesztést olyan módszerrel, hogy megmarad a régi. Egy régi fal szigetelése, ha pl. csak "pogácsásan" van ragasztva, inkább bontandó és helyes módszerrel vastagabb anyaggal javítandó.
Említed, hogy hiányos - ez "alacsonyan lógó gyümölcs" tanács esetén - azt mindenképp érdemes javítani. Na de 5cm. 5cm felrakása nem sokkal kevesebb, mint 10cm felrakása, mármint munkadíj. Ha csinálod, akkor rendes vastagságot (rendes vastagság>15cm). De mi lesz a 5cm részekkel? Nem egyszerű.
Pince plafon szigetelése jó ötlet lehet, de ugye itt is arányosan. Ha elfér sok cm, akkor mehet sok, de az sok pénz, nem biztos, hogy a 15-18°C pince sokat ront, nem éri meg, de ha jut rá pénz mehet. Jövőre tervezve 10cm. Pince nélküli padló csak komoly bontással pótolható.
Ajtót mindenképp cserélni.
Alap szigetelés. Na ezt is macerás jól. Nem elég a földből kilógó részeket, de utólag teljesen kiásni (akár a pincénél is...) nagy munka (meg statikailag is necces). Minimum föld alatt 1 méterre kéne legalább szigetelni szerintem. És mint a falnál, itt is 15cm-nél kezdődik a vastagság, de ugye nem jó ha "kiugrik" az alap, 10cm. Ide zártcellás anyag kell, XPS, aranyárban mérik most.
A készülékek korszerűsítése is lehet rossz döntés. Új kazánt veszel, akkor milyen teljesítményűt? Ugye most nem a legjobb a szigetelés, kell egy nagyobb. De ha elkészülnek a javítások, akkor meg nagyon túlméretezett lesz.
Én javasolnék fórum helyett egy KömKel (facebook) felmérést (fizetős). Ő ilyenekkel is foglalkozik, pontosabb számításokkal és mérésekkel, helyszínen
Lábazat megoldva, de most bogarásztam a dübeleket és erre akadtam :
"Az üreges tégla falazatokat nem szabad ütvefúróval fúrni, mert a belső cellák átszakadnak, és a dűbelek lógni fognak, kiesnek.
Ezeket a falazóanyagokat karát fúróval kell fúrni. Ez egy olyan fejlesztés, ami képes a téglát gyönyörűen megfúrni úgyis, ha nem ütvefúróval fúrod."
Régi proton a falszerkezet amire ragasztok, dübelezek. Ez is üreges ugye, akkor linkelne nekem valaki egy iyen fúrót mert sem obi/sem praktiker nem ismerik :(
én nem írok regényt a mai világról-morálról, de nagyon hasonló házam van, helyedben a lábazatot szigetelném elsőnek,(minél vastagabban) meg persze a hiányzó lukakat pótolnám, esetleg ha van rá keret a tetőtér feletti szigetelést növelni
Ablakcsere egyelőre nem esedékes. Igazából ami kérdésként felmerült, hogy a pincefödém alsó szigetelése érdemes lehet-e, illetve a 90 cm-s lábazat szigetelése lehet-e most hasznos opció. A többi információ inkább kiegészítésként lett leírva.
Tudom hogy vesszőparipád ez az ablak téma, de észrevetted hogy nem volt szó ablakcseréről? Pusztán tényként fel lett sorolva hogy milyen ablak van a házban.
"Az energetikai tanúsítvány szerint - ami egyszerűsített számítási módszerrel készült - a besorolás EE, ami javaslatok betartásával CC-re javítható. Az ablakok pár éves műanyagok (4:-16-:4, argongázas)."
Aki foyton tanúsítványt emleget és azt is elhiszi, hogy az ablakaiban még van egy csepp argon, azt az embert az eneregetikai hiénák úgy hívják, hogy "könnyen átverhető balek".
Megjósolom a jövődet: a következő 5-10 év alatt sima modorú üzletkötők több millió forint felesleges elköltésére fognak rábeszélni, mire majd TALÁN rájösz egy szép napon, hogy azok az energiatakarékosságra elköltött milliók valójában csak filléreket takarítottak meg neked, majd végül nagy nehezen rászánod majd magad egy TISZTESSÉGES hőszigetelésre (mondjuk a falakon mindenütt 15 centi eps + a födémen 30 centi gyapot)
Két szintes, most vásárolt ház nagy belső felújítása indul hamarosan (elkerülhetetlen), "energetikai megújítás" nem volt tervben, de a rezsi miatt nyilván érdemes lehet ésszerű keretek között megcsinálni dolgokat. Tetőteres a ház, falaknál és a héjazat alatt 15 cm ásványi gyapotter van, a ház nagy részén kívülről 5 cm EPS+dryvit van mindkét szinten (néhol nincs, mert a tulajdonos elmondása szerint volt tervben "ez-az" még, és azóta nem került rá a kihagyott helyekre.). Első körben ehhez nem szeretnék hozzányúlni, a ház kívülről is rendben van esztétikailag, lehet, egy telet megnéznék, milyen számlák lesznek.
Azt szeretném megtudni, mi az, ami ebben a "körben" javasolt?
Az energetikai tanúsítvány szerint - ami egyszerűsített számítási módszerrel készült - a besorolás EE, ami javaslatok betartásával CC-re javítható. Az ablakok pár éves műanyagok (4:-16-:4, argongázas). A tanúsítvány szerint javasolt a fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, illetve további külső szerkezetek szigetelése. Az alsó szinten radiátorok és csövek cseréje meg lesz, emeleten pár éves a rendszer, újak a radiátorok, az marad. Két kombi kazán van, néhány évesek, azok is maradnak egyelőre, egyik az alsó, másik a felső szintet fűti. Viszont a kazánok a fűtetlen pincében vannak).
Összesített energetikai jellemző, méretezett érték: 195,23 kwh/m2a. Becsült éves földgáz fogyasztás: 1928 m3.
Kérdésem az, hogy első körben ki mit javasolna szigetelés szempontjából? A jelenlegi állapot stabilizálása, javítása szempontjából.
- Evidens, hogy azokon a kisebb falrészeken, ahol nincs kívülről, ott pótolnánk. Ugyanúgy 5 cm EPS kellene, ugye? (ne legyen eltérés, vagy inkább, ahol esztétikailag nem zavaró, legyen már 10 cm?) - A ház részben alápincézett (kb. az alsó alapterület felén, a másik részén 53 cm feltöltés van + a talaj). Az energetikai tanúsítvány szerint a pincefödém nem szigetelt, rosszak az értékek, az kritikus pont lehet. Azt lenne érdemes alulról szigetelni (Rockwoll Stoprock G-ben gondolkodnék, 5 vagy 10 cm?). Azt a padlórészt, ahol nincs pince, ott szerintem utólag már nehézkes lenne szigetelni, nem? Lépésálló szigeteléshez több réteget kellene felszedni, - ha jól sejtem - a megfelelő rétegrend miatt.
- A bejárati ajtó értékei is rosszak (3.500 W/m2K), azt tervezem cserélni "hőszigeteltre".
- Az alsó szint 90 cm-el a földszint felett van, a pince 1,9 m belmagasságú, azaz 1 métert van a földszint alatt, és 90 cm-t a földszint felett. A 90 cm-es lábazati rész nincs szigetelve (ez így érinti kb 90 cm magasságrészig a pincét is, hiszen oldalról így annak nincs szigetelése). Érdemes lábazati szigetelést is csinálni, vagy elég a pincefödémet alulról? Ha igen, azon a részen is kell lábazati szigetelés, ahol a padló alatt nincs pince, csak a földfeltöltés és a talaj van, vagy az teljesen felesleges? - A kombi - elvileg nem kondenzációs - kazánból kimenő "melegvizes" csövekre terveztem még csőhéjat tenni (minél vastagabbat). Van ennek értelme? vagy pont felesleges, mert a fűtetlen pincének jól jöhet egy kis leadott hő? Melegvizes tároló nincs. Ez jó? Jó lehet, mert nincs tárolási veszteség vagy pont hogy hasznos lenne egyet venni? (hőszivattyús villanybojleres rendszereket láttam ajánlottnak, akár Ariston Lydos Hybridet)
Köszönöm, ha valaki ezek alapján hasznos tanácsokkal lát el. Tudom, hatékonyabb lenne még 5-10 cm plusz külső szigetelés azonnal a meglévő 5 cm-re, de ez első körben nagyon nem volt benne a tervben, örültem az 5 cm meglévőnek is.
Ami egy villanyórából kijön (a lakás felé), az a mért fővezeték, az első dolog, amibe bemegy, az a főelosztó.
A különböző mért fővezetékek kötelező minimális vastagságára/kersztmetszetére/csövezésére eltérő szabályok vannak, ezek jó homályosak, ezért a helyi regisztrált villanyszerelő döntésén múlik, hogy mit fogad el. Nálam pl a villanyóra szekrény és a főelosztó doboz közötti csőben 7 szál vezeték fut: 3 fázis+F+N plusz az éccakai áram fázis+N.
De van olyan regisztrált szerelő, ki ragaszkodik ahhoz, hogy az éccakai áram mért fővezetéke csakis külön saját csóben futhat, sőt, akár ahhoz is, hogy a főelosztója is külön doboz kell, hogy legyen.
Köszönöm szépen, igen ez a helyzet, lehet túlbonyolítottam :)
Ám ez az új védőcső mehetne akár egy független újabb szigetelésbe bevágott horonyban. Hogyha azt könnyebb bejavítani később... Tehát azt nem tudtam megítélni, hogy okés-e a meglévő bevágást a szigetelésben szélesíteni, nem lesz-e túl széles ahhoz, hogy szépen kijavítható legyen, ne legyen csúnya a homlokzat.
Igen végülis ebbe a képen levő din sínes dobozba mehetne a fí reléje a bojlernek és innen a kábel a pincében levő bojlerig mehetne megszakítás nélkül.
Lehet hogy kissé kiszán mondtam sajnos. Maga ahelyzet is kusza, lehez nem teljesen korrekt :)
Két óra van. Van a normál nappali 3f, már bekötve, a kábele kitölti a horonyban már benne levő védőcsövet. A szigetelésbe bevágva lemegy a pincében levő kismegszakítókig.
Ezen felül második szabvány óradobozban (nappali óra mellett) van egy éjszakai mérő is, azt az oldalt fotóztam. Ez sehova nincs bekötve. Az óradoboz alatti másik dobozig megy csak el az onnan érkező kábel. Ezt fotóztam. Itt a vége, ebben a fotón látszódó din sínes konnektorban végződik az éjszakai áram órájától jövő kábel, semmilyen hasznos fogyasztó nincsen rajta.
Azt hogy ez mennyire szabályos azt ne feszegessük, regisztrált szerelő így csinálta.
Innen kell lejutni a pincébe. A nappali óra kábele lemegy a pincébe (először az óraszekrény alatti din sínes fí relés dobozba, onnan a pinyóba...) ahogy a korábbi fotón látszódott már, de nincs hely a védőcsövében az éjszakainak is...
Az óradobozból a boylerhez . Ha nem tudja a meglévőbe behúzni , akkor kiszélesíti a meglévő csatornáját a hőszigetelésben és egy másik , kisebb csőben bevezeti a kábelt a boylerig (indirekt tárolóig) majd eltünteti a hőszigetelés megbontását . Bár nem értem milyen elosztóról beszél , hisz oda max egy kismegszakító kell oszt jónapot , ha azt nem akarja az óraszekrénybe rakni .
"A fadobozban belül szabványosított két mérőhely van. Az éjszakai óra bent volt már korábbról, de a kábele még nem volt bevezetve onnan a házba. (Az elosztó itt elég egyszerű lesz, sőt mi több az óra alatt van egy din sínes szabvány kültéri elosztó is pluszban és abban lesz fí relé, onnan meg majd megy egy kábel a pincében levő immár éjszakai villannyal fűtendő indirekt tárolóhoz"
Mindenáron szakifejezéseket használsz, úgy, hogy nem érted őket. ettől egyre zavarosabb a dolog, egyre kevésbé lehet tudni, hogy valójában mi a probléma, minek kell oda még egy cső.
Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat, Mekk Elek Ezermester, k.tsabi, szilentium3 és Lacivill!
A fadobozban belül szabványosított két mérőhely van. Az éjszakai óra bent volt már korábbról, de a kábele még nem volt bevezetve onnan a házba. (Az elosztó itt elég egyszerű lesz, sőt mi több az óra alatt van egy din sínes szabvány kültéri elosztó is pluszban és abban lesz fí relé, onnan meg majd megy egy kábel a pincében levő immár éjszakai villannyal fűtendő indirekt tárolóhoz. Eszerint akkor ez volt az okossága a regszerelőknek, hogy még az óráknál ott van a külön elosztó és utána azt csinál az ember amit akar?)
A berakott védőcsőben (amiben a naplki áram megy) már nincs hely. Amúgy nagyobbra cserélni talán lehet, de akkor a meglévő horony már nem elég talán. Ekkor mindent át kéne kötni, szórakozni a nappali áram óra utáni kötéseivel.
Jó tudni, hogy az óra után egy védőcsőben is mehetnek az éjszakai és nappali kábelek. Az éjszakainak megszakítás nélkül a "bojler"-ig kéne mennie felteszem, ez így is teljesülhet.
Ez egy fotó a helyzetről:
De végülis homlokzati vakolás javítási kérdés volt ez eredendően... Akkor ha a meglévő védőcsövet cserélem nagyobbra, annak a meglévő hornyot bővítem, az a visszajavítás után szebb eredményű lesz, mintha egy kisebb új védőcsőnek egy kisebb új hornyot kialakítok, nem a meglévő hornyot bővítem szélesebbre...
Pár éve csináltam , az órák utáni rész nem érdekel senkit . ( persze villanyszerelő csinálta a kötéseket ) A H tarifás rendszert nem ismerem , nem tudom mennyire nézik , hogy milyen fogyasztókat kötsz rá .
De itt az óra és lakáselosztó kábelezésről/vezetékelésről beszélünk és nem a betápról! Igen tudom,hogy külön elosztóba kell tenni! Ezért se jönne össze az egy kábeles szerelés amit mondtál,meg igazából sehogyse!
A villanyszerelőknek megvannak ehhez az anyagaik (google: méretlen elosztó). Egy társasházba is csupán egyetlen kábel megy be és mégis rá lehet kötni egy rakás mindenféle tarifájú villanyórát, akár ötvenet is
Melyik kivágás lesz később egyszerűbben/szebben kijavítható egy homlokzati ujraszínezésnél?
Alapvetően kell plusz egy védőcső a második mérőórának és a meglévő kivágásban az nem fér el...
A meglévőt szélesítsem vagy mellette egy újabb horony legyen a szigetelésben? Mi a véleményetek?
Tudom, hogy ez így nem ideális sajnos, be kellett volna vésetni a falba, hogy több szigeteléssel lehessen visszajavítani, de mivel az egész homlokzaton csak 5cm szigetelés van (15 éve), ezért egy kis hőhíd nem fogja szétbombázni a szuperjóság szintet sajnos (mivel nem tökéletes ez sehogysem)....
a meglévő fafödémre a helyes megoldás a belső oldali párazárás-párafékezés lenne. ez nem a fafödém külső/felső/hideg síkja, hanem a belső (meleg) festett szoba mennyezeti síkja. ha nem jut pára a fafödémbe, akkor nem is csapódik ki benne. Ez egyébként csak akkor igaz, ha a mi éghajlatunkon (vagy hidegebben) építünk. a lényeg: egységnyi pára a melegből a hideg felé kicsapódik. Egy egyenlítői, állandóan klímával hűtött háznál pl. kívülről kell párazáró réteg, nem pedig belülről, mert kívül van a meleg páradús levegő és belül a hideg.
és mindezt páratechnológiai tanulmányokkal lehet felismerni/megérteni/kiszámolni. függetlenül az ÉMI minősítésektől, a 0,2 vagy 0,3 számok közti lavírozástól, vagy hogy az ember hogy hányta össze a hőszigetelését. mert itt mindez tökmindegy. harmatpontot kell számolni és kész. ha letaposta a kéményseprő, akkor számolj 20 helyett csak 3 cm hősziggel (vagy amennyire összetaposta) és sokkal rosszabb tényezőkkel. de a párafizikai képleteket nem tudod elcsalni. (ki lehet találni új képleteket, elméletet, de ezeket laborvizsgálatokkal igazolni is kellene, hogy tényleg helyesek-e. addig mindenki csak röhög ezeken)
legjobb példa: műanyag sátorban reggelre a belső oldalon páralecsapódás lesz, mert teleliheged/fingod, de az éjszakai külső hőmérséklet általában hidegebb a belsőtől. sátor hőszigetelése=0, hőtartása=0, hőkülönbség=10fok, behúzott cipzárral majdnem párazáró. harmatpont a belső oldalon??
De hozok egy másik példát. Veszel egy autót. Abban kb több tízezer alkatrész van több ezer beszállítótól.
Van autóipari szabvány és rendszer és olyan hogy minőségbiztosítás, stb. Elő van írva, hogy az adott beszállított termékek az ilyen olyan szabványoknak tulajdonságoknak stb.-nek meg kell felelni, különben nem is lehet beszállító (nem teljesíti az adott szabvány/előírás követelményeit). Az alkatrész gyártójának - legyen az egy 8-as csavar, vagy egy komplett elektronikai panel - kell szavatolni, hogy az megfelel az előírásoknak, követelményeknek, a gyártó feladata és kötelezettsége, hogy az a termék megfelelő legyen. Ahhoz hogy ezt megtehesse el kell vinnie egy független laborba, vizsgálóhelyre (aminek van rá jogosultsága ezt bevizsgálni), és megvizsgálják. (Sőt, nem egyszer, rendszeresen, és emellett gyártásközi ellenőrzéseket is kell folytatni folyamatosan). Ha megfelel megkapja az ilyen olyan tanúsítványt engedélyt stb ami kell, hogy beszállíthasson.
Na most ezen tanúsítványokat miért kellene feltenni a honlapjára mondjuk az autógyárnak vagy beszállítónak? VAgy a belső folyamataira vonatkozó jegyzőkönyveket? Ő nyilatkozik arról hogy a gyártási folyamata ennek és ennek ( szabványnak, minősítésnek) megfelel, és ez elég is igazából, előírások tartalmazzák pontosan, hogy is kell ennek lennie és utána lehet nézni a szabványnak. Nyilván bizonyos vizsgálatoknál (pl audit, garanciális vizsgálatok, stb) ezeket be és meg kell mutatni, lekérik, hogy garantáltan az a 8-as csavar pl xy szakítószilárdságú, és abból az anyagból készül. Erre komplett rendszer van, amiben ezek tárolva feldolgozva vannak és külön emberek foglalkoznak vele nagy cégeknél, mert ha ebbe gikszer csúszik, akkor akár leállítható a gyártás is.
De ha te pl veszel egy autót, akkor a benne lévő 20ezer alkatrészhez miért is kellene biztosítani minden egyes ilyen tanúsítványt/jegyzőkönyvet? Elő van írva törvényileg hogy és mint kell ezt megtennie a gyártónak.
Azaz ha az autógyár kiad egy autót a gyárból, ahhoz vannak törvényileg előírt nyilatkozatok, adatlapok, stb. Hogy pontosan mik, azt a szabványok, törvények tartalmazzák, ez termékcsoportonként eltérő lehet.
Ha az autógyár /beszállító nyilatkozik, hogy mittudomén a légzsák 0.2sec alatt kinyílik, - és mondjuk az előírás hogy kisebb legyen mint 0.3sec - az egy labor vizsgálatnak a következménye hogy ez az értéke, ami a mérési jegyzőkönyvben benne van, és ez megfelel a szabványnak is. HA ez hazugság, és mittudomén csak 0.5s alatt nyílik ki, és a valóságban nem felel meg az előírásnak/minősítésnek/értéknek, akkor nem lesz beszállító, em lesz beépítve. Ha ha hazudik valahogy valamit meghamisít, akkor az az autógyárat / beszállítót nagyon durván meg fogják büntetni, visszahívják az autókat, kártérítési kötelezettségek, stb. Nincs értelme hazudni, mert a hazugság általi kár sokkal nagyobb mint maga a hazugsággal nyerhető lenne (pl mint beszállító ugrik, és lehúzhatja a redőnyt). A nagy gyártók nem is a hazugságra vannak ráállva, teljesen más egy ilyen rendszer és a mögötte lévő gondolkodás minősített esetekben..
És természetesen ezek ugyanúgy igazak sok sok termékre, így az építőanyagokra is. HA bevizsgálnak egy szigetelőanyagot, hogy pl. ennyi annyi a lambda értéke, amit megmér egy labor (a mérési eljárást módját szabványok rögzítik!), akkor ha az adott cég az ügyfél felé más értéket közvetít (valótlan, más értéket jelenit meg és hazudik), abból marha nagy balhé van, hatalmas büntetések, szélsőséges esetben akár a cég le is húzhatja a rolót (vásárolói bizalom stb kérdésköre).
Természetesen vannak példák rá, hogy eladtak / forgalmaztak olyan terméket, aminél valamilyen szintű csalás/valótlanság jelenik meg. Ez két okból lehetséges. Vagy szándékosan így van betervezve és hamis folyamatok mögé rakva. Ezek a termékek és cégek jellemzően nem nagy volumenű tradicionális gyártók, ők ilyet nem engedhetnek meg. És van, amikor egy meglévő rendszerbe hiba csúszik, és ebből kifolyólag utólag kiderül, a termék nem hozza valamelyik rá vonatkozó előírását. Mindez úgy, hogy a ygártásközi ellenőrzésen sem bukik ki valamiért. Pl alapanyag változás, technológiai hiba, stb. Ez utóbbi esetben azért törekednek rá a gyártók, hogy ne így legyen, vizsgálják folyamatosan a bejövő anyagokat, alapanyagokat, folyamatokat monitoroznak, gyártásközi ellenőrzések, kontrollok vannak stb. Nagyon ritka is az ilyen, de megesik - viszont nem erre kell alapoznia véleményünket.
De az amit állítasz itt, hogy hazudoznak össze vissza tömegesen cégek az adatokban, paraméterekben, egyszerűen nem igaz, hasraütésszerű érzelmi állapotod megnyilvánulása, és semmi köze a valósághoz. Mi lenne ha a tégla nyomószilárdsága fele annyi lenne a valóságban mint az adatlapon? Hogy tervezné be ezt így egy statikus?
(Hogy az adott terméket netán rosszul építik be, és úgy olyan formán nem hozza az előírt adatokat, arról meg egyébként nem a gyártó tehet. Ha egy autót azért veszel, hogy a megengedettnél nagyobb teherrel járj vele, túlterheld, ezért sokat fog fogyasztani, és sűrűn kell szervizelni, hamar tönkremegy, megállsz az út szélén - erről nem az autógyár tehet, nem arre a specifikációra / körülmények között van használva és nem is megfelelő módon.)
lószart a gyakorlatiról írsz, fotelkommandózol, elmélkedsz csak folyamatosan, és szerinted mindenki korrupt, balfék és hazug, de te a nagy megmentő megmondod a tuti igazságot :-)
Tök könnyű bizonyítani a hülye elméleteidet ha hasraütött számokat dobsz be. 0.2 helyett legyen 0.5W/m2K, mert úgy jobban igazad lesz.
Miért indulsz ki abból hogy szarul fogja lerakni Jamie? Talán hülye?
Miért is kéne feltenni bármilyen labor bármilyen mérési eredményét kötelezően? Ha egy vegyi laborba bevisznek egy adott kutyulmányt bevizsgáltatni?
Ez nem a labor dolga, hogy a bemért bevizsgált eszközöket saját honlapján szerepeltesse....
Ő az ügyféllel (esetleg bizonyos hatóságokkal, szervezetekkel) van kapcsolatban, az ügyfél odamégy megkéri a vizsgálatot / megrendeli a munkát, annak lesz egy eredménye, az ügyfél meg fizet érte.
Azaz ha a kőműves felépíti a házadat a kőművesnek kötelező lenne ezt szerepeltetni a weboldalán pl a nappalidat, meg a villanyásznak a riasztód szerelését? Miért is? Persze ha az ügyfél hozzájárul, akkor referenciaként feltüntetheti pl képek formájában.
Az ügyfél és a vizsgáló labor között van egy megrendelés/szerződés/vizsgálat adott tartalommal, és ennyi. A jog , szabályzat előírások meghatározzák, hogy ennek hogy és mine kell lennie. Az ÉMI-nek szerintem önmagában joga sincs közzé tenni ilyet alapból.
És főleg nem is az ő dolga, ő az ügyfél felé tartozik az adott mondjuk mérési jegyzőkönyvvel, tanusítványnal, stb.
A gyártó előírja a megfelelő beépítési követelményeket is, technológiát stb, ami alapján hozza azt az értéket, paramétert, tulajdonságot, amit megadnak (megmértek).
Az hogy ezt esetleg nem megfelelően építik be, stb az teljesen más kérdés, ahhoz a gyártónak semmi köze semmilyen szinten. Attól még az anyagoknak van tanusítványa, (biztonsági, stb)adatlapja, bevizsgálása teljesen független módon, nem is lehetne forgalomba hozni anélkül, kötelező mindenre.
Valóban vannak mérő laborok, de nem emlékszem,hogy bármelyik labor honlapján láttam volna pl profi mérési jegyzőkönyveket a labor által megmért (=a labor által TANÚSÍTOTT) értékekkel.
Rohadt sok terméket árusítanak elképesztő hazugságokkal körítve. Milyen jó is lenne megnézni pl az ÉMI honlapján, hogy VALÓJÁBAN mennyi a XY zárt cellás purhab hővezetése, vagy a ZZZ123 nevű klíma beltéri egységről mekkorát hazudik a gyártója, amikor azt álltja, hogy a zajszintje mindössze 20 dB. Satöbbi.
Pontosan erről van szó. Azt mindenki ki tudja számolni PAPÍRON, hogy pl 20 centi üveggyapotnak mennyi lesz a hővezetése, de arról senki sem szeret beszélni, hogy mennyi a hővezető képessége 20 cm üveggyapotnak ott, ahol a béna amatőr gazdi szarul/hibásan/részegen (szar eltolásssal +bazi nagy résekkel) leterítette, vagy ahol már háromszor végiggyalogolt rajta pl a kéményseprő az elmúlt évek során.
Haa a fa födém hővezetési jósága pl 0,5 W/m2K és a (megtaposott/szétcsúszott) hőszigetelő réteg szintén 0,5 W/m2K-es, az azt jelenti, hogy a közöttük lévő párazáró fólia hőmérséklete mindig kb félúton lesz a külvilág és a lakás hőmérséklete között.
Tehát ha benn 20 fok van, odakinn meg -15 fok van, akkor ezen párazáró réteg alja kb 5 fokos lesz, tehát pont annyira fog vizesedni, mint a hűtőszekrényből éppen kivett 5 fokos sörösüveg oldala. Ez a vizasedés az, ami nedvesíti a födém fáját, mert valami negyeszű oda tett egy párazáró réteget.
A terv (a papír) mindent kibír, való életben viszont amatőrök bénáznak mindenütt, ez sajnos vonatkozik a hivatásos hőszigetelő "mesterek" nagy részére is, akik pl nem értik, hogy a rétegrendben melyik anyag mit csinál és hogyan is működik).
Még példát is hoztam független laborra, pl ÉMI Szentendrén, de van több is (TUV és társai). Elég sok mindent tudnak ott vizsgálni, hőkamrás kemencés vizsgálatoktól a különféle mechanikus vizsgálatokig, szakítógépektől kezdve minden van náluk. Voltam jópárszor náluk szervizelni eszközöket, majd utána ha kellett kalibrálni is (évekkel ezelőtt).
30cm szigetelés meleg oldalán, ha harmatpont van, akkor ott valaki hatalmasat hibázott (nem 5cm, 30cm)
Szigetelés meleg oldalára azért kell párazárás, mert ha a harmatpont a szigetelésben lenne (ha beleengeded a párát, mert nem zárod el még előtte), akkor az üveg/kőzetgyapot 2 év után szétrohad a fenébe
És kedvenced a pára az levegő és gáz téma. Ha az épületből a levegő át tud áramlani a szigetelésen, sehol nem fogod meg, akkor nem légtömör szerkezetről, hanem huzatos viskóról beszélünk
"az anyagok gyártásánál ott van az adatlapja, tanúsítvány stb. minden gyártó oldalán."
Tdod-e, hogy mit jelent a "tanúsítvány" kifejezés? Pl azt, hogy egy közismert, FÜGGETLEN (= nem lefizethető), köztiszteletben álló laboratórium a nevét adja (felelősséget vállal) egy termék valamely jellemzőjéhez, amit ők mértek meg. És nem azt, hogy a termék gyártója kamuzik valamit (vagy nem) a honlapján, amit 80-es IQ alatt minden hozzánemértő laikus istenbizony szentírásnak tekint.
Szerinted pl a Fraunhofer Intézet honlapján hányféle hőszigetelő anyag tanúsítványa (pl mérési jegyzőkönyve) tekinthető meg?
Szerintem ott van az elbeszélés egymás mellett, hogy Elek kb .a gyakorlati megvalósulásról beszél, a gyártók meg elméleti, "hogyan kellene csinálni ideális esetben" dolgokról.
"utólagos hőszigetelésnél párazárást javasolnak fa födémre, a hőszigetelés meleg oldalára? Ekkora hülyeséget csak olyan mondhat, aki már óvodában is megbukott fizikából."
Knauf (komoly hőszigetelőanyag gyártó, aki Elek szerint megbukott fizikából):
"Különös figyelmet igényelnek a változatos kialakítású fafödémek, amelyek esetében a páratechnikai réteg feladata a légtömörség javítása, ezzel a hőveszteség további csökkentése.
A réteg elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni."
Elek:
"A fa födémek saját hőszigetelése olyan, hogy a tetején lévő párazáró fólia nagyon hideg időben harmatpont alá lehűlhet"
WTF? Mitől lenne ott harmatpont? Ha nem pár cm az a szigetelés akkor az esélye 0.
Persze a legjobb beverni a rétegrendet winwatt-ba és rögtön elvégzi a páratechnikai méretezést is.
Knaufék saját weboldala például.Padlásszigeteléssel foglakozó céges videók a youtube-on. Tüzépes érdeklődésnél, árajánlatos kérésnél kapott ajánlás szakitól. Ez jön szembe, ha csak úgy elkezdesz keresgélni.
"Mindenhol az az ajánlás, hogy párazárófólia, hőszigetelő, páraáteresztő fólia legyen a sorrend."
Hol van ez a "minddenhol", ahol utólagos hőszigetelésnél párazárást javasolnak fa födémre, a hőszigetelés meleg oldalára? Ekkora hülyeséget csak olyan mondhat, aki már óvodában is megbukott fizikából.
A fa födémek saját hőszigetelése olyan, hogy a tetején lévő párazáró fólia nagyon hideg időben harmatpont alá lehűlhet tehát folyamatosan vizedsedik, tehát nevesíti/korhasztja a fa födémszerkezetet. Kivéve persze akkor, ha a fölötte lévő hőszigetelés tökéletesen hibátlanul (tehát lyuk/rés nélkül és elvékonyodás mentesen) lett odatéve, de ilyen hőszigetelés csak papíron létezik, a valóságban nem.
Aki ezt nem érti, az sürgősen próbálja megérteni és ne beszéljen hülyeségeket
Melyik hivatalos vizsgáló labor vizsgálta be azt az anyagot és hol láthatnánk azt a mérési jegyzőkönyvet? Kérdezz meg szinte BÁRMELYIK gyártót és várd türelmrsen a választ (kb ítéletnapig).
Én a szigetelés alá nem tennék fóliát ,mert úgy pont befolytod a födémet (fa,saralt födém) ,szimplán letenni a szigetelést és inkább arra páraáteresztő fóliát.(azt is csak a por,pohó ellen)
Tanácsot szeretnék kérni födém szigeteléssel kapcsolatban. Beton födémünk van és 120 m2 területet szeretnék szigetelni.
A Knau Naturoll Pro-t néztem ki 0,039-es hővezetési tényezővel. 30 cm vastagságban gondolnám leteríteni, helyem van hozzá. Viszont ahonnan venni tudnám ott csak 10 cm vastagságú van, így 3x10 cm-et kellene leraknom. Viszont a lerakást picit bonyolulttá tenné a 3. réteg lerakása és az érdekelne, hogy elvileg ez egy 10/5-ös anyag ami állítólag azt jelenti, hogy szétszedhető a 10 cm, 2x5 cm felosztásra. Így arra gondoltam, hogy a 3. réteg 10 cm-jét szétszedném és 5 cm-et raknék az 1. rétegre, 5 cm-et a 2. rétegre, így meg lenne a 30 cm és csak két rétegben kellene terítenem. Ez szerintetek megoldás lehet? Szedte már szét valaki így a gyapotot?
Szerintem, ez magánvélemény. Én anno így csináltam:
Alá rakni egy fóliát nem nagy kaland, kárt semmiképpen sem csinál.
Azért szokták mondani hogy el lehet hagyni, mert ha alatta pl betonfödém van, azon mindenképpen lassabban tud áthaladni a pára mint amilyen gyorsan ki tud ürülni felfelé a gyapotból.
Azaz, ha a padlást átjárja a levegő elvileg sohasem tud telítődni.
Viszont a fafödém esetén a fene tudja hogyan alakul mindez.
Ha teszel a födémre sima technológiai fóliát jó nagy átlapolással akkor olcsón megúszod. 4m szélességben kapható, elég erős fekete fólia.
A gyapot tetejére nem szükséges semmit rakni ha nem zavar a por rajta, elvan az anélkül is.
Fontos azonban még az is hogy a tető se ázzon be, mert akkor felülről áztatod a gyapotot....
Ha ezt nem tudod biztosítani akkor még mindig jobb megoldás lehet átlapolva ledobálni EPS lapokat, az nem szívja meg magát egy kis víztől
Fafódémes kádárkocka, terítenék a padlásra valamit. Mindenhol az az ajánlás, hogy párazárófólia, hőszigetelő, páraáteresztő fólia legyen a sorrend.A födém nagyjából sík, talán 2-3 kábel-áttörés van, akár még lehet is jó párazárást csinálni. Kérdés, hogy valóban kell-e.
A helyben fújt zátcellás purhab az arcátlan csalók kedvenc vadászterülete.
Általában megdöbbentően jó hőszigetelési értékeket hazudnk a termékhez (pl: a mi habunk kétszer/háromszor jobb az EPS-nél), ami valószínűleg csak addig a néhány hónapig/évig igaz, amíg a felfújó speciális hőszigetelő gáz szép lassan le nem cserélődik egyszerű levegőre,
és reménykedj, hogy VALÓBAN teljesen zárt cellás habot kapsz és nem nyitott cellásat (=nedvszívót), ami ráadásul azonnal levegővel lesz kitöltve, egy hétig sem speciális hőszigetelő gázzal.
A műemléknél persze kényszer szülte a belülről szigetelés, de családi háznál és továbbra is olcsó, minél masszívabb, nagyobb hőtároló képességű falat (25-30cm) és baromi vastag külső szigetelést választanék.
Lesz hőtárolás, jó lesz a páraháztartás és egy vagyont spórolsz a lábazaton, alapon is mivel jóval keskenyebb kell.
Mondjuk szerencsére nem fenyeget a kérdés, remélem nem kell a büdös életben sem építkeznem már nulláról :-)
Ez egy 50-es szerkezeti tégla, ha ebből az első három sort thermo rapidből készited és a koszorúknál kivülről kifalazod 25-ös téglával, akkor még külső zsaluzát se kell késziteni a koszorúknak.
Kivülről levakolod meszes vakolattal és sikikátos festékkel lefested.
Ha belülről szerelsz egy 10-es multiport, akkor a nedvesség szempontjánból egy ilyen rétegrend szerintem ideális. OK, hogy vastag a fal, de a 38cm+12cm grafitos is vastag.
Több nagy műemlék épületnél alkalmazták és jól működik.
Ablak falsikra kirakasahoz milyen szerszámot hasznaltatok jó eredménnyel az ablakok körbevágásához? Van hozzá valami specko cucc vagy kísérletezni kell?
Nem értem ezt miért nekem írtad! Én mindenhonnan kaptam árat...most is itt vannak nálam lementve az árajánlatok..ezt a sort " Ha nem titkolnák az áraikat a honlapjukon, akkor némelyiknek már rengeteg munkát tudtam volna már adni. De ahol nincs ár, az a honlap számomra nem létezik." láthatod ,hogy nem én írtam..így aztán sem az árak sem egyéb tekintetben én biztos nem hisztiztem ..mivel én magam sem értettem,hogy aki írta az miért írt ilyet..hisz mindenhonnan sec perc alatt bekérhetők az aktuális árak ! :)
Nyilván olyantól kérdeztem akinek adok a szavára. A gipszkartonos rokon sokmindnet látott már, maga is sokfélével dolgozott és sokszor mennek kartonozni úgy hogy más szigetelt évekkel előtte akár.
Ott jól látszik min mennyire esett össze, hogy érdemes drótozni, stb.
Mivel tudtam hogy tetőtér beépítés lesz nálam így évek óta nézegettem a környezetemben ki hogy csinálja és a Multirock volt a legszimpatikusabb. Itt a fórumon is sokan dolgoztak azzal megelégedéssel.
Aztán véletlenül szembejött a cellulóz, itt lehúzták hogy drága (de amúgy fasza) és elkezdtem számolgatni...
Igaz valószínűleg mindenképpen valamivel jobb lesz, főleg nedves részeken (ami azért nem normális ha tetőtérről, lakótérről beszélünk).
Arra a trendre utaltam csak hogy manapság több helyen láttam fújt pur habos kivitelezést mondván abból 5 centi is elég 10 centi közetgyapot helyett mert annyival jobb.
Szerintem, ha ki is cserélődik a hajtógáz pár év alatt levegőre a PIR lapba, akkor is sokkal jobban szigetel, mind egy EPS lap, mert:
Nem tudom, ha tapasztaltad, hogy egy nedves falazat hideg és egy száraz falazat meleg.
Ez főleg régi építésű, vastag falakkal épített épületekben nyilvánvaló (kőfalaknál is), amikor a falak a víszigetelés hiánya miatt felnedvesednek (mert közbe megnőtt talajvíz színt, de elég az is- hogy a külső járdaszínt megnövekedett).
A nedvesség növekedése a rétegrendbe növeli a hővezetési tényezőjét, így csökkenhet a hőátbocsátási tényezője.
A jelenség számszerüleg is mérhető, hiszen az anyag fajhője változik a nedvesség hatására (szorpciós izoterma):
Cpm=(Cpsz(100-ω)+Cpv ω)/100, ahol a Cpm a nedves anya fajhője, a Cpsz a száraz anyag fajhője, a Cpv a víz fajhője (ami a legnagyobb az összes anyag közül), ω a nedvességtartalma az anyagnak.
A PIR lapok nedvességfelvétele nagyon alacsony, főleg azért is, mert nagyrészük el van látva a belső oldalukon egy nagyon jó minőségű párazáró fóliával is.
Egy fóliával ellátott PIR lap μ száma 10.000, az EPS lapé 150, a közétgyapotté 6.
Ha meg lehet oldani azt műszakilag, hogy egy rétegrendben a kőzetgyapott mindig száraz maradjon, akkor az a legjobb hőszigetelési megoldás páratechnikai szempontból.
Csakhogy, ha pl. a külső levegő nedves, akkor a kőzetgyapott is be fog nedvesedni, hiába van belülről a párazárás. És akkor a nagyon szép hőtechnikai számítás, amit az erre szakosodott mérnökök elvégeznek egy új ház tervére, a valóságba nem működik.
Akkor az új házát építő jóember felteheti magának a következő két kérdést:
1. Érdemes egyáltalán szigitelni a külső falakat egy házon?
2. Milyen külső rétegrendet kell alkalmazni egy magastetős manzárdon?
Ahogy írtam, a gyári adatokból elég jól tudsz számolni.
Nekem tetőtér beépítés miatt ferde rész + térdfal + vízszintes rész szigetelés kellett.
Utánakérdeztem a szakiknál hogy mi az a minőség amit már felraknának maguknak, az olcsó tekercsesek kiestek. Mondjuk nekem sem volt sok bizodalmam hozzájuk.
Az alja a Knauf Unifit 037 volt, a fasza megoldás a Multirock, és számoltam egyet cellulózra is.
A cellulóz a kettő között volt árban, de a munkadíja jóval olcsóbb volt, tehát "rendszerben" abszolút győzött.
Akkor úgy kérdezem, hogy ti mi alapján választottatok? Csak az ár? De az ár vonatkozásában sem konkrét árra gondoltam, hanem ár/érték viszonyra. Az nem hiszem, hogy rövidtávon változna.
Ha valakinek lenne ilyen "hazug" adatokból egy-kettő, az is mondana valamit.
Ráadásul nem csak a hővezetési érték befolyásolhatja a választást, hanem más paraméterek is, ha van fontos közöttük, pl.: vetemedés, méretpontosság vagy akármi, amit én nem is tudok. És a többi rendszerelemmel is lehetnek itt valakinek tapasztalatai, pl.: az egyikben több a műgyanta és erősebben tapad, vagy más a szemcsemérete ezért könnyebb vagy nehezebb vele dolgozni, színtartósság, stb., stb.
"Sok gyártó (és honlap) akkorákat hazudik a különböző anyagok hővezetési értékeiben"
A gyártó pontosan hogy hazudik? A honlapot még megérteném, no de a gyártó... Bevizsgáltatott anyagok vannak, és az adott labor mérési eredményeit közlik, az van rajta az adatlapon, termékismertetőn, stb. Ha hazudnának abból elég nagy balhé bünti lenne....
"Bár a 12%kulonbseget (180 van 203) lehet hogy megéri hogy nem nekem kell csuszimászizni."
Ha nem titkolnák az áraikat a honlapjukon, akkor némelyiknek már rengeteg munkát tudtam volna már adni. De ahol nincs ár, az a honlap számomra nem létezik.
Sok gyártó (és honlap) akkorákat hazudik a különböző anyagok hővezetési értékeiben (plusz az árak is hetente változnak), hogy ilyen összehasonlító táblázat valószínűleg nem is létezhet.
Én csináltam anno egy excelt, megkerestem a gyári hôvezetési tényezőjét, és kiszámoltam fajlagosan (ugynanolyan hőszigetelő képesség mellett) mi mennyibe került.
Mivel a födémen elfér vastagabb jó eséllyel olcsóbb lesz a nem annyira jól szigetelő anyag fajlagosan.
A pur és társai kezdeti hőszigetelő képessége jobb, de pár év alatt kicserélődik benne a gáz levegőre és onnantól nagyjából egyforma lesz minden anyag hőszigetelő képessége, mivel a levegő szigetel bennük.
Látott valaki elérhető adatokat, összehasonlító elemzéseket azonos réteg vastagság mellett födém szigetelésre üveggyapot,kőzetgyapot,purhab,polisztirol, wölfinger cellulóz szigetelés esetén?
Ott voltam amikor csinálták, a ferde részekbe a fogópár felől lenyomták a csövet teljesen, majd amikor nem "nyelte" az üreg tovább akkor húzták feljebb. Én is aggódtam egy kicsit, de mivel nálam még csak a karton volt fent (nem volt glettelve) így szúrópróba szerűen leszedtem kb 10 helyen és megnéztem a fóliát. Fullra ki volt dudororva, tömör volt az anyag alatta.
Aztán hőkamerával nézegettem, és tényleg egyenletes.
A kispadlást tekercsessel+dróttal csináltam mert ott csak tároló van. Ott már vannak foltok ahogy lecsúszott a rohadék.
Engem meggyőzött, pedig szkeptikus voltam eleinte.
Nem értem mi a buktató itt? Ugyanaz a mennyiség ebből 152ezer fújt cellulózzal, és 180ezer tekercses Isover Domo-val. Az elsőhöz ráadásul semmit sem kell tenni csak villantani a lóvét.
Ugyanebben a helyzetben vagyok. Most akarom leszigetelni a 170 m/2 -es padlás födémet. Eddig ásványgapotoit néztem 1o cm vastagságban közel 500e lenne ...de ennyiből már megáll a wölfinger Cellulóz hőszigetelés 2m vastagságban...és ahogy utánaolvastam vannak vitathatatlan előnyei.Szerintem nézz utána a dolognak. Tökéletes fedés,nincs hőhíd stb stb...
Mivel valószínűleg nem fog beleférni idén az egész homlokzati szigetelés, de a konzolos teranszt mindenképpen meg szeretném csinálni, átmeneti megoldásként ilyen cseppentőlemezzel borítanám le az XPS-t, a cseppentőlemezt felső függőleges szakaszát kicsit bevésve a mostani vakolatba.
Nézegettem mostanában, de én úgy 25%-al drágábban találtam táblásakat ugyanolyan szigetelő képességgel. Illetve vedd még figyelembe a szállítást mint tételt, a táblás többszörös helyet foglal, csak több fordulóban fogják tudni kivinni, ami többszörös szállítási költség. Plusz ha nem tudod rögtön feltermelni a padlásra, nem lesz egyszerű tárolni sem addig vagy 30m3 anyagot. Ettől függetlenül megérheti a táblás a plusz költséget, csak ezeket érdemes figyelembe venni.
Közel ugyanannyiért látok táblás üveggyapotot és tekercseset is. Melyiket lehet célszerűbb megvenni?Sanszos, hogy 1-2 éven belül fel kell majd szedni a tető alakítása miatt.
Köszönöm, de nem megoldható észszerű áron, annyim meg nincs hogy olyan vastagot tegyek ami e-hez kellene. "Az epst-ráengeded az xps-re, esetleg olyan vastag eps-t szerelve, hogy ne legyen pozítív lábazatod."
Vagy nem teszel lemezt. Az epst-ráengeded az xps-re, esetleg olyan vastag eps-t szerelve, hogy ne legyen pozítív lábazatod. Vagy az xps élét lemunkálva alakítasz ki lejtést, esetleg veszel valami eps sarokprofilt.
"Éppen egy 40 méter hosszú és 15-20 centi széles alumínium hőhidat tervezel felszerelni közvetlenül a hőszigetetelen házfalra, és csak utána hőszigetelni. Hogy azután évtizedekig lopja észrevétlenül a drága fűtéspénzedet, mint az indítósín.
Szerintem okosabb, ha ez a "vízvető gallér" is hőszigetelő anyagból készül, pl XPS-ből."
Gondoltam rá én is a hőhídra, értelemszerűen a vezetősínnel is. A lenmezt sem akartam 2-3 cm-nél szélesebben felhajtani a falra. Az első képet amit itt találtam a terméskőlábasat tettem ide amikor kérdeztem tetszik a megoldás, de bizonytalan vagyok hogyan rögzíthetném az XPS-t, a rajzomon szereplő sárga színű lemez helyett. A lábazat vízszintes részén vízszigetelés van 3-5-8 cm re kilógó lábazaton. Ami eszembe jutott, az az, hogy a lábazaton függőlegesen felrakott XPS-re ( és a lábazatra , majd ferdére vágom, ahogy korábban irtad ) ragasztom a "vízvető gallér"-t, csak a tartóssága ismeretlen. Egyik része a telekhatáron lenne, ki tudja mi lesz ha a szomszéd nem figyel. De nyilván ez csak részletkérdés.
Éppen egy 40 méter hosszú és 15-20 centi széles alumínium hőhidat tervezel felszerelni közvetlenül a hőszigetetelen házfalra, és csak utána hőszigetelni. Hogy azután évtizedekig lopja észrevétlenül a drága fűtéspénzedet, mint az indítósín.
Szerintem okosabb, ha ez a "vízvető gallér" is hőszigetelő anyagból készül, pl XPS-ből.
Az XPS, ha nem kap SEMMI napsütést, akkor kb ezer évig jó állítólag."
Az a probléma, hogy, annyira pozitív a lábazat ( üreg épület ) hogy az EPS szinte nem ér rá az XPS-r. Tehát kellene véleményem szerint valami az előbbi alá, hogy biztosan kivezesse a falról a vizet. Van ellenvetésed az alu csöpögővel szemben?
"NAGYON fontos, hogy mennyire tiszta (por- és zsírmentes) az a felület, amihez ragasztasz."
Sajnos vakolt porotonra kell raknom, de nem találtam jobb megoldást a teljes felület és a 2x hálózás helyett.
Kazáncsőre tapasztalatod?
Eszembe jutott még egy kérdés, mivel magam készíteném a szigetelést ( nyilván ha tehetném megfizetném a szakembereket vállalkozókat ), egy bizonyos magasság után ahogy látom le kellene zárnom a hálózása a felületet, s lehet csak jövőre tudom a teljes felületet szigetelni, hálózni. Az megvan hogy a tetején ragasztóval oldom meg a zárást, de okoz e valami problémát, ha később folytatom és ráhálózom a már korábban elkészült felületre majd ?
Nem vagyok szakmabeli, de földszintes épületet, egyszerű felültetekkel már csináltam a családban, ez most problémásabb a felmerült kérdések miatt.
Aki hőszigtelésel foglalkozik, annak illik észrevennie ezeket a képeket az ukrán háborúból (százával van ilyen kép), amelyeken először kigyulladt egy alsó lakás egy sok emeletes házban, majd a tűz a hőszigetetlés segítségével jutott tovább lakásról lakásra. Az oroszoknak elég a házak közötti térre (a földre) ledobniuk egy gyújtóbombát, ha így a környező házakban sikerül kigyújtaniuk egy-egy lakást, a többit elintézi az előírások megszegésével legyártott eps hőszigetelő hab, így peches estben egyetlen bomba segítségével leéghet egy fél lakótelep.
"eps jellegű anyagokat nem szívesen raknék tetőbe (lehet előítélet, de akkor sem)."
Nem teljesen előítélet. Az olcsó (extrán akciós árú) polisztirolok töbsége ukrán
csempészáru volt, az ukránok viszont az EPS gyártására vonatkozó előírások közül SEMMIT nem tartottak be, ezért az ukrán EPS-ből ki volt spórolva a láng-álló adalék (is) magyarul láng elfojtás helyett ég mint a zsír. Látszik is a háborús képek százain: ha egy háztömb földszinti lakása kigyullad, a tűz a hőszigetelés segítségével akadálytalanul továbbterjed felfelé az egész házon. Magyarországon is volt egy-két olyan lakástűz, ami a hőszigetelés segítségével tudott átterjedni a felette lévő lakásra. Jó lenne tudni, hogy azt a polisztirolt nem-e Ukrajnában gyártották marhaolcsón ;)
Persze a hazai (EU szbályoknak megfeleő) gyártáú EPS-eket valószínűleg lehetetlen meggyújtani, tehát aki azoktól fél, az nem más, mint tudatlan előítélet. Egy ismerős szintén aggódott, azt mondtam neki,:Fogj egy tábla EPS-t meg egy doboz gyufát és égesd el ha tudod ;)
"tetején páraátereszt ő"nyári" fólia, hőtökrös"
Ha ez a "Solflex nyár" páraáteresztő fólia: ennek a fóliának annyira gyenge a páraáteresztési képessége (Sd érték), hogy én párafékezőnek, "csak félig párazáró" fóliának tekintem és hőszigetelés külső oldalán nem merném alkalmazni.
A helyzet az, hogy ez a tető nem most készült, hanem, egész pontosan 18 éve. Így az akkori fellelhető anyagokból próbáltuk megoldani a dolgot. Nem voltak nagyon PIR lapok, és eps jellegű anyagokat nem szívesen raknék tetőbe (lehet előítélet, de akkor sem).
A mésik és fő negatív pontja az egésznek, hogy ez menet közben lett kitalálva, amikor már álltak a szarufák, eredetileg nem így lett tervezve. Ebből származtak gondok (pl az ökörszem ablak íve hogy fog kifutni a gerinc előtt, mert vastagabb lett minden, stb), nagyobb súlyterhelés és sok egyéb.
És igen, baromi drága és bonyolult megoldás, de mivel két ökörszem ablak is van a házon, azaz íves szerkezet, szerettük volna belül a kész faszerkezetet látni. Kb dupla faanyag és munkadíj az ára... :-(
Az íves részek miatt muszáj volt használni hódfarkú cserepet, mert mással nehéz lett volna anno kirakni. Anno ez volt a legkeskenyebb cseréptípus ( Creaton akkor indul hazánkban). A nagy baja a a rendszernek a plusz súlya (dupla faszerkezet, nehéz cserép), jóval nehezebb mint egy sima cserép/m2, utólag lett is ebből bajunk, (ebbe nem megyek bele részletesen).
A legfelső és legalsó cserépsor végig szellőző cserép, azaz kvázi vonal menti szellőztetés van.
A rétegrend belülről nézve konkrétan:
- szarufa
- telibe lambériázva kivülről
- "téli" párazáró fólia
- erre U alakú konzolukat/rozsdamentes vasakat gyártottam amiket lecsavaroztam U-val felfelé a szarufába, kb méterenként a szarufán, ebbe ment bele állítva az 5x25cm "távtartó".
- kitöltve kőzetgyapottal
- tetején páraátereszt ő"nyári" fólia, hőtökrös
- 5x5 stafni ellenlécként
- cserépléc
- cserép
Még annyi érdekesség, utólag meg lett toldva a szarufahossz lent jó másfél méterrel, hogy a fal magas napállásnál árnyékban legyen.
Valóban így utólag sokkal jobban - is - meg lehetett volna csinálni, de akkor még annyira sem rálátóként és hozzáértőként kb ennyire futotta.
Három kérdésemre szeretnék tőletek választ kapni, használtam a keresőt, de valszeg rosszul, konkrét válaszra nem leltem.
- Pozitív lábazatom van, ezért egyszerű és jó megoldást szeretnék a vízelvezetésre a faltól. https://img.index.hu/imgfrm/5/5/9/8/BIG_0012315598.jpg Ez alapján kérdezném, hogy alu csöpögővel megoldható e a kérdés. Mint a lábazati indító profilt, a lemezt tenném az első sor alá, alulra pedig xps kerül.
- Van egy kb 1 méteres széles 4 méter magas szakasz a homlokzaton, ahol a tárcsás dübelezés NEM oldható meg ( mellékes hogy miért ! ) mit javasoltok. Arra gondoltam teljes felületen ragasztanám a lapokat, majd dupla hálózással tervezem a környezeti lapokhoz ( dübelezettekhez ) erősíteni.
- Turbó kazán kivezetését hogyan oldanátok meg, 3 cm-s lapok ( itt sem az lényeges miért ennyi ) mennének arra a felületre ahol van. Nagyjából 12 cm-re van jelenleg a faltól a vége a szabadban. Bár a beüzemelést végző szaki szerint nyugodtan lehet így is rá tenni körben a 3 cm-t, nem győzött meg. Látva a konvektoros elolvadt, füstös képeket a neten vannak fenntartásaim. Ha többen csináltatok már ilyet és működik az meggyőzne :D
Utánakérdeztem a Baumitnál mint lehetséges opció a Baumit FlexBeton. Az írták hogy úsztatott alklamazásra nem jó, és 40mm rétegvastagságú sima esztrich kellene az úsztatott verzióhoz.
Innentől a 2cm XPS és a 4cm esztrich nem fog elférni a 3cm magasságnövekedés miatt. Mivel lehetne érdemben 10-20mm vékonyan leburkolni az XPS-t? OSB elég gányul nézne ki meg el is dobná magát az első eső után.
Ez a legjobb messze a legjobb megoldás, a magastető hőhidaságnak megszüntetésére.
Csakhogy:
(Kizárólag) szakmai szemmel nézve az alkalmazott megoldás bonyolult és mivel nagyon oda kell figyelni a részletekre, nehéz kivitelezni. Sajnos a segédszerkezet, ami mi közé a kőzet gyapotott felszerelted egy hőhíd.
Leírok egy megoldást, ami talán olcsóbb, mert sokkal könnyebb kivitelezni.
100-as PIR lapokat kell használni. Azok nagy méretűek, nagyon könnyű szabni őket és az egyik belső lapjára fel van ragasztva a párazáró fólia.
A kivitelezési lépések a következők:
1. A szarvazatot kívülről gyéren ledeszkázod, hogy lehessen dolgozni a tetőn.
2. Veszel 6x6-as gyalult fenyőprofilokat és a deszkázaton keresztül, lecsavarozod őket a szarufákra.
3. Erre jön burkolva a PIR lap, mi szoktunk szerelni egy vízszintes 6x6-is profilt is, a lapok toldásánál. A PIR lapokat fel lehet szerelni teljesen hézagmentesen, lencsefejű facsavarokkal rögzítve (ezeket szerkezeti csavaroknak nevezik).
4. A kész síkra, felszerelsz 5x8 -ös ellenléceket és még 5 cm vastag EPS120-as polisztirolt közéjük (PUR habbal ragasztva a PIR-re), erre feltűzöd a páraáteresztő fóliák, amit csak az esővíz elleni védelem miatt kell betenni a rétegrendbe.
Ezeket hosszú csavarokkal be kell fúrni a szarufába, léteznek 260x6 facsavarok- ezek olcsók, a lengyel forgalmazóknál.
5. Erre kerül a cserépléc és marad egy légrés is a cserépnek is.
Az eresz és a gerinc részletét figyelmesen végig kell gondolni, hogy a belső és a külső légrés is ki tudjon szellőzni. A csatorna vasakat a ellenlécre kell szerelni, a csatorna alatt marad egy széles eresz, amit úgy kell visszazárni, hogy az alsó légrés jól ki tudjon szellőzni. A gerinc ellőtt meg kell állítani a PIR lapot és ki kell képezni egy legalább 10cm széles függőleges rést, az alsó légrés kiszellőztetésének. Erre a részletre, a kupáscserepet nem lehet a gyári tartozékkal felszerelni. Kell szerelni szellőzőcserepeket (legalább három darabot minden szarufaközbe), mert a kerámia cserép alsó része télen száraz kell maradjon.
Nálunk a telekre a helyi építési szabályzat szerint a "megengedett legnagyobb építménymagasság" 4.5 méter. Nekünk sima 45 fokos nyeregtetőnk lesz. Az építész azt mondta, hogy ez ennél a tetőnél azt jelenti, hogy a ház oldalánál húzok egy egyenest és ahol az metszi a cserepek külső részére húzott egyenest, az lehet max 4.5 méter. De ha máshogy van, szólj, mert akkor szólok az építésznek, hogy van még pár centim :-)
nem mindegy, hogy építménymagasságra vagy épületmagasságra szól a 4,5m-es határ. másképp kell számolni őket. És ez ugye nem azonos a gerincmagassággal sem! (sem az épület legmagasabb pontjával)
Sajnos a mi építési övezetünkben 4.5 méter a max építménymagasság, így is épp beleférünk. De azért megpróbálok majd egy 10-15 centit felfele még túllépni, remélem, emiatt nem szedetik le a tetőt...
Esetleg egy másik megoldás is lehet, hogy szarufa felett szigetelni. Nálunk elsősorban azért lett ez a megoldás, mert látszó faszerkezetet akartunk a tetőtérben.-
Tűzhelyre nekünk is ennyi megy, a többi a fűtés. A melegvíz villanybojlerről megy. Mondjuk így visszagondolva extrém sokat szellőztettünk, szeretjük felfrissíteni a szobák levegőjét reggel is, este is, idén kipróbáljuk a pár perces kereszthuzatos szellőztetést.
Villanybojler van nekik, őrláng csak a gázkazánban van, ami pár hónapig megy, de az inkább havi 20m3 náluk, nem 10. Anyám sokat süt, főz, kenyeret otthon süti gázsütőben, így megy el 18-20m3 körül havonta a tűzhelynél.
Szüleimnél a 110nm Kádár esetén volt 2552 a tavalyi fogyasztás, abból kb 240 a gáztűzhely. Viszont ők ősszel és tavasszal fával is fűtöttek valamennyit, talán 4 hónapig ment a gázkazán (régi Thermotéka). Most a födém szigeteléssel és ha visszavesznek a 24 fokból, talán beférnek majd az 1729-be...
Nemhogy nem férünk bele, durván átlépjük. A tavalyi fogyasztás 4300 m3 volt. Annyi most biztosan nem lesz, mert az éjjel-nappal 24 foknak vége, a hozzáépített nagy nappaliból meg a normális szigetelésig télikert lesz, de így sem lesz épp olcsó. Ami a tavaszi konyhafelújítás után a tartalékból maradt (kb. 500 ezer forint), azt meg nem merem teljesen elkölteni, amíg nem sikerül átállni átalányfizetésre. Elvileg az éves leolvasás után lehet, de addig pár téli hónapot ki kell majd fizetni az aktuális fogyasztás alapján.
150 nm szigeteletlen házzal biztos hogy nem férsz bele a gáz rezsikvótába, tehát a piaci áras gázzal kell számolni (abból takarítasz meg a szigeteléssel). Így pedig az a képlet amit írtam: vagy kifizeted a födém szigetelésre azt a kb. 4-500 ezret vagy a gázra fogod - minden évben amikor nincs szigetelve. A szigetelésre páraáteresztő fóliát (tehát semmiképp sem párazárót!) lehet tenni, ha sokszor csepeg be a víz vagy fúj be a szél porhavat, az még plusz 40e 150nm esetén. Ezeken az olcsó szigeteléseken nem lehet járkálni, fel kell addig hajtani. Lehet csinálni dobogót fölé (fontos hogy a gyapot ki tudjon szellőzni), de a mostani árak mellett szerintem (nem néztem meg konkrétan) sokkal többe kerülne a járhatóság mint maga a gyapot.
nehogy a tetejére tegyél párazáró fóliát. az óriási hiba lenne! bent maradna a pára alatta, ami kicsapódik a hideg fólián és elázik alatta a hőszigetelés.
Ha nem használod a padlást, és nem fúj benne a szél, akkor nem kell rá semmi.
ha nagy a légmozgás, vagy madarak vannak.. vagy zavar, akkor szigoruan csak PÁRAÁTERESZTŐ anyagot tehetesz rá.
helyes sorrend belülről kifelé: (nem komplett, de igy talán érthető)
fűtött légtér - belső burkolat - párazáró fólia - hőszigetelés - páraáteresztő réteg - külső hideg tér.
a táblás üveggyapot tartósabb a feltekertnél (kevésbé törik meg csomagoláskor)
ez a belső oldali hőszigetelés sosem volt szakmailag elfogadott "helyes megoldás". Aki értette a páratechnikát, az mindig is tudta, hogy penészedés lesz és eltünteti a hőtároló tömeget.
Ha mindenképpen belső oldali szigetelést akart a megbizó (pl.magas sorház szélső lakása), akkor belső oldali párazáró fóliát is fel kellett volna tenni, hogy ne legyen mindenhol penész. De a szélein, csomópontokban ez akkor is problémás volt
Nézegettem az üveggyapotot, ez tényleg simán kivitelezhető télig, és még szaki sem nagyon kell hozzá. Arról mondjuk nem látok egyértelmű tájékoztatást, hogy kell-e még rá valami, vagy sem. Van ahol írnak még egy szükséges párazáró réteget. Azt miből lehet olcsón megoldani? A másik dolog a lépésállóság. Napi szinten nem használjuk a padlást, de azért előfordulhat, hogy kell cserepet cserélni vagy valamiért rá kell lépni. Végül is csak kényelmetlen rajta lépkedni, olyan, mintha szivacson járnánk, de nem lehetetlen, nem? A másik, hogy a padláson földre fektetett csövekben megy néhány újabb elektromos vezeték is. Azokra rá lehet tenni, vagy azok alá kellene?
A 90-es években nem nagyon volt még más, akkor szokás volt egy-egy külső fal belső szigetelése hungarocellel. Nyilván azóta ez már ezerszer túlhaladott, de akkor nem számított kirívó hülyeségnek. Akiknek nem volt pénzük a ház teljes külső szigetelésére, gyakran alkalmazták.
Ja, a padlásod nincs leszigetelve? Akkor ne is gondolkozz semmit tovább. Arányaiban a legtöbbet a legkisebb befektetéssel a födém szigeteléssel nyerhetsz.
Kádár-kockához a 80-as években hozzá lett építve, így a teljes alapterület 150 m2, a padlásszigeteléshez is kell szerintem jó pár százezer forint. Bár végül is annyit még a tél előtt össze tudnék tenni. A nehezebb része, hogy akkor a padláson is rendet kellene tenni. Nagyon sok minden nincs ott, viszont semmiféle szigetelés nincs, tiszta por minden. Le lehet arra úgy tenni bármit?
Reménykedtem, hogy van már valami újabb fajta szigetelő, aminél ez nem áll fent. Régen volt fent hungarocell, amikor eltávolítottuk, fekete volt a fal a penésztől. Na olyat soha többé. Most az ágy mögött van egy vastag pamutból szövött faliszőnyeg, ott van vagy 15 éve, azzal soha nem volt ilyen baj, és nem süt ott a fal. Csak hát mégsem kárpitozhatom be az egész külső falat az összes helyiségben! A végső megoldás nyilván a külső szigetelés lesz, de ahogy néztem, az több milliós tétel, legközelebb jövő nyáron jöhet szóba.
Belőlről ne szigetelj a penészedés veszély miatt de a hőtárolási képesség lecsökkenése miatt se. Főleg nem fal részleteket. Ha belülről szigetelsz, a szigetelt fal lehül mert beljebb kerül a hideg benne, mert a belülről jövő meleget elszigeteled tőle. Ez a hidegebb fal, hűteni fogja azokat a részeket, amelyek kapcsolatban vannak vele, de nincsenek belülről leszigetelve.
A szarufák közé lesz akkor nekem 15 centi kőzetgyapot szigetelés. Szerinted hasra melyik az olcsóbb pluszban még ehhez?
A szarufán KÍVÜLRE 10 centi (ehhez ha jól értem a szarufán deszkázat kell, ami 10-es magasságú, nem is tudom, hogy ekkora szigetelést be lehet-e rakni kívülre, hogy lehet odafixálni egy 10-es deszkát...)
A szarufán BELÜLRE 10 centi (ehhez a távtartók + CD profilok kellenek)
Szüleim hasonló helyzetben vannak, annyi különbséggel hogy náluk B30-as téglából van a fal illetve pár éve cserélve lettek az ablakok, de semmi szigetelés. Én úgy számoltam és azt javasoltam nekik, hogy a födém legyen azonnal szigetelve, ár/érték arányban az hozza szerintem a legtöbbet. Ha le van terítve a legolcsóbb gyapottal, gyakorlatilag egy szezon alatt többet hoz a mostani gázárak mellett mint amennyibe kerül. Tehát ha nincs egy régi házban szigetelve a födém, akkor vagy kifizeted a szigetelés árát egyszer vagy minden évben legalább annyit pluszban fűtés formájában.
70-es években épült a házunk 38-as téglafallal, azóta pluszban szigetelve nem lett, az ablakok a régi gerébtokos faablakok. A központi fűtés kondenzációs kazánról megy. Sajnos idén már nagyobb beruházás nem fér bele, de amit viszonylag fillérekből meg lehet tenni a hőszigetelés érdekében, azt mindenképp megtennénk. Néztem, hogy lehet kapni az ablaküvegre ragasztható hőszigetelő fóliát. Ér valamit, vagy halottnak a csók? A keretek szigetelésére a gumis vagy a szivacsos szigetelés jobb? Ha esetleg többet költünk rá, azaz kicseréltetjük az üveget az ablakban hőszigeteltre és szakemberrel szigeteltetjük a kereteket, az szigetel annyit, mintha új ablakokat vennénk? Azért kérdezem, mert ha nem, akkor inkább eltesszük a pénzt, és jövőre kompletten cseréljük az ablakot, idén meg marad a sufnituningos megoldás, már ha ér valamit (fólia, öntapadós szigetelőcsík).
Belülről hidegebb falszakaszokat mivel lehet szigetelni, akár átmenetileg, ami viszonylag olcsó, és nem áll fenn a penészedés veszélye?
"Semmilyen betonfelebol nem jó szerintem az 5cm réteg vastagságnál kevesebb."
Ez könnyen lehetséges. Pláne ha vasalva is van, plusz alatta műanyag hab van.
"Ha a 10mm aljzat kiegyenlítőbe rakom a legvékonyabb (D=4mm) betonhalot az jó lehet?"
10 mm aljtatkiegyenlytő szerintem annyira gyenge, hogy a vas háló legkisebb hőtágulása is darabokra szaggatja (soksok pici repedés). De állítólag vannak olyan szakemberek, akik jól értenek az ilyesmihez.
Deszkázat, párazárás: Nekem sima cserepes nyeregtetőm lesz, semmi fixni faxni kanyar vagy ilyesmi nem lesz benne, akkor ezek szerint ez most szerencse. Köszönöm a tanácsokat!
Csak kell deszkázat is a szarufákra. Egy sima nyeregtetőre talán nem, de ha van benne pár él és vápa, a páraéteresztő lehetetlen rendesen átlapolni.
Csak szólok , hogy egy ideje nem használok a 40 kiló 30cm kőzetgyapotnál párazárást. Inkább bebiztosítom magamat, hogy a légrés az működik.
De mi lakóházakkal nem foglalkozunk. Csak nagyobb tetőkkel.
Olyan nehéz megcsinálni jól a párazárást, hogy rettentő sok munkába és időbe telik. 8-10 méteres szarufáknál, dupla székállással, a helyzet nagyon elbonyolódik, főleg, ha egy része a tetőszerkezet látszó is.
És 30 cm szigeteléssel, ha jól meg van csinálva, nagyon sok ideig kell legyen nagyon hideg, hogy kialakuljon a harmatpont.
A lemezzel fedett tetőknél azonban kötelező a párazárás. Ott az a veszély, hogy befő a tetőszerkezet, kivéve az álló korculásunál.
"érdemes-e a 15 centis szarufa helyett 20 centiset választani."
Aki VALÓBAN ÉRTI, hogy mit miért csinál (a rétegrendben mi mire való / mit csinál ) annak a szakemberek teljesen mindegy, hogy milyen vastag szarufád van, akár 1 centis szarufával is tud csinálni neked tökéletes 30 centis tető hőszigetelést.
Tehát én nem költenék semmi plusz pénzt 15 helyett 20 centi szerufára.
"ha van 15 vagy 20 centis szarufám, akkor alá fölé szoktak-e, szabad-e szigetelést rakni?"
Igen lehet is és szoktak is.
Van, ahol a szarufákon belül is van még pl 15 ceti gyapot hőszigetelés
sőt van, ahol az egész hőszigetelés a szarufákon KÍVÜL van (ez többnyire nem gyapot, hanem polisztirol, de okosan akár gyapottal is is megvalósítható).
A rajzodról:
- ha a külső fólia valóvan jó minőségű páraÁTERESZTŐ, akkor a hőszigetelő gyapot akár hozzá is érhet belülről
Köszönöm! Találtam is ilyesmi képet. Azt jól értem, hogy ezzel a felerősítő valamivel (ha jól látom CD távtartó néven fut a https://www.rigips.hu/hu/termekek/profilok-es-tartozekok/tartozekok/cd-tavtarto oldalon) lehet szabályozni, hogy milyen távolságot hagyjunk a szarufa és a CD profil/gipszkarton között vagyis ezzel szabályozzuk, hogy hány cm szigetelést tudunk még berakni a szarufán belülre?
Jobb, ha a szarufak felső élénél hagysz egy kis légrést. 4-5 cm, akkor a ellenléccel együtt lesz 9-10 légrés, közte a páraáteresztő fólia (az nem nyomod neki a szigetelést a páraáteresztőnek).
Tehát 20-as szarufánál, egy 10 egy 5 cm vastag 40 kiló/köbös kőzetgyapott, utánna még legalább egy 10-es a szarufák alá is.
Ezt gipszkarton CD vázzal lehet a legkönnyebben megoldani. Ha egy ilyen felfüggesztőt szerelsz a szarufa oldalára, ebből létezik 170 és 270mm hosszú is, kép.
Ebbe kell beakasztani a CD profilokat és rájuk kétodalas ragasztószalaggal fel lehet ragasztani a párazárót. A CD kiosztása 33 cm kell legyen.
15 szarufánál is működik, akkor 10 a szarufák közé és 15 alájuk, ebben az esetben 270mm hosszút kell használni.
A villanyszerelést a párazáró felszerlésé elött kell elvezetni a CD- alatt a szigetelésben.
Gyér deszkázat is sokat segít (a szarufákra), hogy a légrés megmaradjon a manzárd kiszellőztetéséhez. És sokkal könnyebb szakszerűen felszerelni a páraáteresztőt is.
befele még 5 centi és kifele a tető fele még plusz öt centi úgy, hogy az 5-5 centis helyeket ellenlécekkel kell csinálni, amelyek befelé és kifelé a szarufához vannak szögelve?
A páraáteresztőt az ellenlécek rögzítik szarvazatra. Feléje nem lehet szigetelést szerelni, hiszen azok bíztosítják a légrést.
Szaki fogja. De azért kérdezem, hogy tudjam, hogy jó megoldás lesz-e, meg hogy érdemes-e a 15 centis szarufa helyett 20 centiset választani. Szóval igazából az a kérdés, hogy 15 centis meg 20 centis szarufához mekkora max szigetelést lehet berakni?
Telibe hogy lehet szigetelni a szarufát? Ha telibe szigetelem, akkor mihez lesz erősítve a benti gipszkarton? Vagy akkor a szarufán belülre, telibe nem kőzetgyapot kellene?
Nem szeretnék bepréselni többet, mint amekkora hely van. A kérdés az lenne, hogy ha van 15 vagy 20 centis szarufám, akkor alá fölé szoktak-e, szabad-e szigetelést rakni?
Tehát és akkor erre jönne még belülrő még egy ellenléc és azon lenne a gipszkarton
Állítólag létezik olyan (bordázott műanyag) lap, amit kimondottan teraszra gyártanak, xps és kerámia lapok közé. Nevét nem tudom, külfődi gyártmány szóval nemolcsó.
Nem eps-ről beszélek, nem is lépésállóról, ezektől keményebb az xps, gondolom volt már vele dolgod. Ez nem hab állag. Álltam, térdeltem már ilyenen, gondolom Te is.
Egy LÁGY üvegszövet háló és egy kis homok/műgyanta keverékét nem nevezném sziklakemény+merev teherelosztó felületnek. 120 kilós anyósod rálép, a vékony csmpe kettétörik és a tűsarkú cipője máris beszakad 5 centi mélyen a hőszigetelő habba :) A lyuk telemegy esővízzel, a következő télen megfaay, a jég kitágul és ledobja a csempét.
A burkoló lapok szikla keménységű és merevségű dolgok, ezért csak kőkemény és kőmerev felületeket lehetséges kerámiával burkolni. Senkinek sem jut ezébe lecsempéztetni sem egy gumi labdát, sem egy plüss mackót.
Ha 30 centi ILYEN gyapotod van és azt 15 centisre összenyomod, akkor a végeredmény 15 centi kb 20 kg/m3 testsűrűségű gyapotod lesz, a fajlagos érték várható javulását lásd a képen.
"15 centis vastagságú szarufához be lehet tenni 25 centi kőzetgyapot szigetelést, ugye?15 centis vastagságú szarufához be lehet tenni 25 centi kőzetgyapot szigetelést, ugye?"
Ha jól megtaposod, akkor akár 50 centit is betömhetsz 15 centi helyre :)
Csak az a baj, hogy a végeredmény mindössze egy 15 centis hőszigetelő réteg lesz, sokkal rosszabb hőszigetelési értékkel, mintha hagytad volna 50 centi vastagon dolgozni.
Ha a gyapotot tömöríted (összenyomod), attól a FAJLAGOS hőszigetelési jósága eleinte egy kicsivel jobb lesz (remélem tudod, hogy mit jelent a fajlgos) , majd egy bizonyos sűrűség felett elkezd romlani. Tehát kisebb mértékű összenyomással bajt/kárt nem okozol, csak a pénzedet pazarlod egy kicsit.
Egy nagyobb zongora vagy ruhásszekrény lába akár 100 kiló pontszerű terhelést is jelenthet a padlón,
ami akár még a sokak által istenített lépésálló habok felületét is beroppantja, sőt besüllyed akár 10 centire.
Vicces, amikor sokan lépésálló hab tetején röhejesen gyenge fedőréteget alkalmaznak (teherelosztás nulla) pl egyetlen vékony laminált padlót és nagyon csodálkoznak, amikor hullámossá válik, pedig alatta a csodatévő lépésálló hab van :))))
Nem szabad elájulni attól, ha valamire az van írva, hogy "lépésálló". Ha az van írva, hogy kemény, akkor lépésálló is. A 100-as keménységű EPS habot (EPS100) már lépésállóként árulják. a 300-as keménységű XPS habot viszont NEM "lépésálló"nak árusítják. Padig a hülye is látja, hogy a kettő közül melyik háromszor lépésállóbb a másiknál :)
15 centis vastagságú szarufához be lehet tenni 25 centi kőzetgyapot szigetelést, ugye? Ez esetben a 15 centis szarufák között 15 centi kőzetgypot lenne, befele még 5 centi és kifele a tető fele még plusz öt centi úgy, hogy az 5-5 centis helyeket ellenlécekkel kell csinálni, amelyek befelé és kifelé a szarufához vannak szögelve?
Illetve a 20 centis szarufához ugyanezzel az elvvel akár 30 centis kőzetgyapot szigetelés is berakható?
Alapvetően jónak tűnik a rajz, habár nem hiszem, hogy az "epoxi betonfeték" nevű anyagot bárki hozzáértő "teherelosztó réteg"nek nevezné :)
Olyasmit tennék oda, ami a pontszerű nagyobb terheléseket nagyobb felületen eloszlatja a hab feslszínén: pl a lehető legvékonyabb vashháló erősítésű vasalt betonréteget (talán betonyp lap is jó lenne oda, de nem tudom, hogy az hogyan maradna ott).
Terasz körbedobozolásakor az XPS lapokat dübelezni is illendő vagy elég csak a ragasztó?
Jó minőségű kültéri aljzatkiegyelnítő erősítőhálózva nem elég a tetejére 8-10mm vastagságban, mindenképpen kell hogy 5-8cm betonréteg legyen az XPS-en?
A hab sem bír el mindent: akkor nem deformálódik az évek során, ha alulról és felülről is sík felületek határolják, tehát a hőszigetelő réteg két egyenes beton közé kerüljön.
Én a terasz (mondjuk 3 centis) hőszigetelését a házfaltól maximum kb egy méterre hoznám ki, annál távolabb már valószínűleg nemigen segít a házon, ha a teersz hőszigetelve van.
A könnyűbeton minél keményebb/teherbírób, annál szarabb a hőszigetelő képessége. Ha nem csak üteg feltöltésére, térkitöltésre szeretnéd használni (nulla tartóerővel), akkor sürgősen felejtsd el.
Ilen helyekre az XPS hab aló. A parasztvakító + q.drága egyéb pir/pur habokkal ellentétben az xps valóban jó hőszigetelő képeeségű + teljesen vízálló anyag.
igen, belűl fa és a külső részen műanyag elemekkel rögzítve az alu profil.
De ezt is nagyméretű ablakoknál érdemes alkalmazni, másképp rettentő drága.
A fa ablaknál léteznek sérülékeny illesztések (az üvegszerelvény és az alsó nyilócsap közé), ha csak oda szerelnek egy alu profilt, azzal elég sokáig problémamentes az ablak.
"kellhet", mert nem én vagyok a statikusa, így semmi számonkérhető konkrétumot nem akarok írni.
de akkor már azt is mondhatnánk, hogy gerendakettőzés nélkül sem biztos, h jó. és a széleken sem maradhat gerenda szabadon. és a közbenső pallóra sem lehet béléstestet ráakasztani.
balról a 2. gerenda mintha sérült is lenne.
de én nem tudok semmit erről a födémről (és az alatta/felette lévő szerkezetekről).. így sokkal több konkrétumot nem is szeretnék írni. ne legyen az én felelősségem.
(régi gerendáknál, kis fesztáv+terhelésnél elég volt a kitöltés, nem kellett a felbeton). repedt is alulról a vakolat.
abban ugye egyetértünk, hogy az eredeti kérdés szerint a gerendák-béléstestek közti rész kitöltése mindenképp szükséges.
és hogy az egészre kellene statikus terv, és hozzá felelős műszaki vezető vagy ellenőr.
Egy erkélyt kellene lebetonoznom béléstest csere után, de csak 11cm van az ajtók aljáig, így lépésálló hőszigetelés nem férne el. Ezért gondoltam a könnyűbetonra, mert a semminél azért az is jobb. Kenhető vízszigetelés és járólap menne majd rá. Alulról és oldalról kap majd EPS-t, csak felülre kellene valami megoldás.
Ez elvileg járható / vasalható / burkolható és szigetel is egy kicsit. Megfelelne ez vasalt aljzatbetonnak közvetlenül a gerendákra / kefnikre? 700-as vagy 900-as sűrűségben gondoltam.
"Nagyon sokat jelentett a plusz 20 centi fodemszigetelés. "
Sokat segít egy okos KÜLSŐ árnyékolás is. Tehát egyetlen napsugár se jusson el soha a külső ablaküvegig. Van, akinek pár olcsó külső árnyékoló felszerelése után a felére csökkent a klíma villanyszámla költsége.
Sziasztok! A kérdésem az lenne, hogy adott egy terasz (lambériás a teteje) ami egybe van fedve a lakással, a padlás az le van szigetelve csak a terasz nincs! Érdemes leszígetelni vagy csak pénzkidobás? Remélem érthető a kérdésem
" Tehát 8 évet tart egy prémium minőségű felületkezelés a déli oldalon. Utána az egészer le kell csìszolni és ecstelhető viaszos pácokkal újrakezelni. A felújítás, jó minőségben elvégezve, drágább mind egy új nyílászáró. "
Szép ezt leírni, de a magyar valóságtól messze van.
Jó ne 8 év hanem 10 . kinek van erre energiája és anyagi fedezete ?
Érdekelt vagyok több nagyon régi házban, lakásban. Van 125 éves és van 90 éves is . Jó ha 25 évente sor került a nyílászárók... mázolására.
A fa szerkezeteket nem festik, hanem mázolják.
Mondjuk a fanyílás zárók külső felületét azért ha van idő energai 15 évente nem árt lemázolni.
Ja ahol napos oda un. olajos ajánlott. Pl. nálunk a standolit. a belső felületekre megteszi a kereskedelemben kapható bármely festék.
Az igaz, alaposan elő kell készíteni a felületeket.
" A fa festese egy tudomány. "
Így van, de megtanulható és nem a netről.
Kaparás - csiszolás, tapaszolás - csiszolás, portalanítás és mázolás min. kettő rétegben.
Ilyet én még nem nagyon láttam, szerintem fordítva akartad. Van olyan azért ami nem hőhidas, gyakorlatilag csak egy időjárásálló burkolatot kap,a szerkezet maga fa továbbra is.
A fa festese egy tudomány. Tűlevelünek, lombhullatóknak, exotikusoknak külömböző rétegrendet kell használni. Kb. 280 mikron száraz anyagot kell felvinni a felületre kültéren, ami nagyon sok. Egy jó iparu lakknak a szárazanyag tartalma max. 50%, tehát nedvesem 600mikront kell felvinni. Ezt csak air assisted festőgéppel lehet. 25 -35mikront veszít egy év alatt a felületkezesél. Tehát 8 évet tart egy prémium minőségű felületkezelés a déli oldalon. Utána az egészer le kell csìszolni és ecstelhető viaszos pácokkal újrakezelni. A felújítás, jó minőségben elvégezve, drágább mind egy új nyílászáró. PVC ablak kerete nem hőhidas. Alu fa ablak (belül alu, kivül fa), alu része is hőhidas. Csak nagyon nagy méretű üvegfalakra optimálus a hőszigetelése, szakszerűen beépítve.
Ha valaki felbérel valakit, hogy csinálja meg a régi ablakát. És ő elkezdi leégetni a régi ablakot meg gittelni alapozni festeni meg stb..... Akkor ha kiszámolod ezt egy mai órabérrel plusz a felhasznált anyagokra, lehet olcsóbb az új....
Persze ha magának megcsinálja valaki és elbaszakodik vele, az más. de egy fa ablakot a mai lazúrokkal festékkel és égető UV mellett le kell újra kezelni, csiszolással, stb. Azaz 3-5 évente rámegy egy két hét szabid vagy szabadidőd.
Sajnos kétségtelen a mai műanyag ablakok előnye. Nekem fa 3 rétegű ablakaim vannak, és imádom a fát, de ez ettől még így van, saját bőrömön tapasztalom. Épp vizsgálom, hogy fautánzatú alu profilokkal mi lenne ha beburkolnám (tudom, van gyári fa alu ablak).
Apám festő, gyerekkoromban hőlégfúvóval takarítottam nyaranta az ablakokról a zománcot nagyüzemben, ezzel szereztem zsebpénzt.
Volt ott minden, de mivel fa minden javítható, kuvágható, pótolható így sok munkával javíthatóak voltak. Üveget is rengeteget szedtem ki, kitteltem újra, stb.
Aztán ahogy megjelentek a műanyag ablakok a 90-es években onnantól a kutya nem kért ilyen munkát többé, egyszerűen nem éri meg szarakodni vele.
Egy darabig még ment a gumiprofil marás is, de az is csak pótcselekvés..
"És meg kell csinálni, mert ha nem, akkor még 5-10 év, és teljesen elrohad."
200-300 éves ablakok simán ki fognak bírni még 100 évet, 20-szori újrafestés nélkül is.
Amiket itt sorolsz, az a jutalékért dolgozó ablakcsre-ügynökök betanult szabvány parasztvakíkító szövege.
Ezzel veszik rá a szegény+buta embereket arra, hogy a nehezen összespórolt pénzecskéjüket (a soha meg nem térülő) ablakcserére szórják el, hogy utána ne maradjon egy fillérjük sem hőszigetetelésre.
Azért egy 100 éves bérház ablak (de egy 40-50 éves lakótelepi ablak is) már nem csak esztétikai szempontból vacak.
Azokat már nem csak azért kell átfesteni, hogy szebb legyen, vagy azért, mert egy másik színárnyalat jobban tetszene.
Ott már jellemzően repedezett/lepergett a festék. Ezeken a helyeken korhad a fa, és jó eséllyel meg is vannak vetemedve ezek az ablakok.
És meg kell csinálni, mert ha nem, akkor még 5-10 év, és teljesen elrohad.
Utána megint 5-6 évente rá kell nézni, és kijavítgatni (jellemzően a külső oldalát), ahol repedezik a festék. Vagy 10-15 év múlva jön megint a nagyjavítás.
15 évvel ezelőtt még fel tudtam újíttatni ilyen ablakokat. A festő már akkor sem vállalta a festék leégetését, csak alapos csiszolást, de még ésszerű áron lemázolta az ablakokat. És ésszerű költség volt a az elkorhadt vízvetők cseréje, és a vetemedés egyenesbe gyalulása is.
6-7 évvel ezelőtt viszont már horribilis összeget kértek a mázolók. Olyan összeget, mint amennyibe egy műanyag ablak került volna.
Mivel azok az ablakok nem voltak olyan vacak állapotban (5 éve mázolták őket), ezért elég volt a külső oldalát lecsiszolni, és újrafesteni, amit megcsináltam én.
Nem lett szép, de megakadályoztam, hogy további 2-3 év ázás alatt szétrohadjon az egész.
Egy elhanyagoltabb ablakot saját kezűleg rendbe rakni, bemarni a gumiszigetelést, egyenesbe gyalulni, ...
megoldható, csak kell hozzá barkácsolási hajlam, és rengeteg idő.
Én egy vacak ablak rendbetételére nem szánnám rá két nap szabadidőmet (majd 5 évente újra és újra fél napot a javítgatásra), hanem inkább vennék helyére egy műanyagot. Ha nincs pénzem, akkor használtat, ha van, akkor meg újat. Azért, mert önmagában az üzemben tartási költsége kevesebb az új ablaknak (ha a munkadíjat is beleszámítjuk).
Az csak hab a tortán, hogy mellesleg a hőszigetelése is dupla olyan jó, és ezért a fűtésszámlát is csökkenti.
Én még ne hallottam olyanról, hogy valaki egy milliót költött ablakcserére, és csak emiat a házát két millió forinttal drágábban tudta eladni.
Olyat már viszont hallottam, hogy az eladó ház vevője folyton a régi ablakokra hivatkova próbált alkudozni, erre akkora engedményt kapott, amiből egy fél ablakcseree sem jön ki.
Nem csupán ilyen megfontolás létezik. Adás-vételnél fontos a nyílászárók minősége, sokkal többet lehet bukni azon, hogy régi típusú az ablak, mint megcsináltatni modern, hő/hangszigetelőre.
A saccolás arra vonatkozott, hogy minden tél más, de ezek az adatok a számlák alapján vannak. Ez egy nyeregtetős, tető/födém szigetelt téglaház nagy ablakokkal, két gázkészüléket kiváltva. Szerintem is van olyan ház, ahol többet hoz a szigetelés arányaiban, nálam így oszlott meg ( a te listád és számításod szerint ablak csere 10, kazán és bojler kiváltás 20, emelet kb 1.5 oldalfal, fölszint 4 oldalfal szigetelése 20). Majd mindenki eldönti, mit csinál, én leírtam a tapasztalataimat. 10 centi EPS, födém szigetelés, ablakcsere és gázkészülék csere egy 180 nm-es emeletes ház fogyasztását behozza 1500 m3 környékére.
Abban alapvetően igazad van, hogyha van egy régi, de alapvetően jó állapotú ablak, akkor csupán pénzügyi szempontból nem éri meg kicserélni.
Abban is igazad van, hogy egy huzatos ablakot pár ezer forintból meg lehet javítani, és onnantól már nem szigetel annyival rosszabbul, mint egy új ablak, hogy megérje a csere.
Ugyanakkor két szempontot bedobnék ide, amit nem veszel figyelembe:
Kb. 10 éve kértem árajánlatot ablakok átmázolására, és úgy 100e forintot kértek a nagyobb ablakokra (duplaszárnyú, duplarétegű régi ablakokról volt szó, ami babra munka). Nem gondolnám, hogy ez olcsóbb lett azóta. Egy olcsó műanyag ablak kb. kijön ennyiből, még beépítéssel együtt is, és onnantól kezdve örök élet, míg a 100e Ft-ból felújított fa ablak 10-15 év múlva megint kéri a felújítást.
De ha az esztétika nem szempont, azaz átfestjük és tömítjük mi magunk a régi ablakot, akkor nem fair a költségeket egy cég által beépített új műanyag ablakkal összehasonlítani. Vegyünk az összehasonlításnál egy bontott műanyag ablakot, amit mi rakunk be. (Szabvány méretű ablakok esetén mindig van választék.) Ez már kb. összevethető lesz az ablakok kétszeri kijavításának anyagköltségével, a teljes időráfordítás meg szerintem kevesebb is lesz.
Akár az 1. (hátra dőlünk, és oldja meg az egészet egy vállalkozó), akár a 2. (megcsináljuk mi magunk) irányt választjuk, nekem mindkét módozatnál az ablakcsere tűnik jobb választásnak.
Az ablakcsere megvolt tavaly nálunk is, bár nem három rétegű üvegesre, csak 2 rétegűre, de így is jobb lesz, mint a régi szarul záródó gerébtokos.
Kérdés, hogy milyen vastag szigetelés kellene a b30-as falra, mert az idén a fürdőszobára ment el sok lóvé. Talán 5 centit tudnék feldobni az idén, jövőre meg arra talán még 7-et.
Annyit tudok segíteni, hogy leírom, nekem hogy alakultak a dolgok a szigeteléssel és egyéb felújítással.
2012-ben vettünk egy emelt térdfalas, tetőtérbeépített kockaházat, nyeregtetővel, bruttó 180 nm. Az emeleti födém (padlástér alja) és a térdfaltól induló ferde tetőrészen volt szerintem vagy 20 centi gyapot. Egyebekben régi gerébtokos ablakok, szigeteletlen, a pincében egy Thermomax gázkazán, fenti fürdőben gázbojler, lentiben villanybojler.
2700 m3 volt az éves gáz számlája az eladónak, csak a földszintet lakta.
Első évben tettünk egy kombi gázkazánt, második évben az ablakokat, harmadik évben homlokzat 10 centi EPS, lábazat 5 centi XPS.
Most 1450-1550 m3 között van az éves gázfogyasztás attól függően, milyen hideg az ősz/tavasz és a tél, napközben fűtési szezonban 21 fok van, este és reggel 22, hétvégén egész nap 22.
Mielőtt megcsináltattam, kb. 50%-os csökkenést jósoltak erre a háromra, ami kb. meg is lett, mert azóta már az emeletet is lakjuk, többet fűtünk. A csökkenés megoszlását kb. úgy sacolom, hogy ennek a 40%-a a kazán, 40%-a a szigetelés, és 20%-a az ablak miatt van. Tehát ha valaki nem tud most szigetelni, de ki tudja váltani a fűtést és a melegvizet, és nem olyan bonyolult berakni egy kombi készüléket, az is sokat hozhat.
Igazábl már 2cm XPS vastagság elég ahhoz hogy a fagypont a szigetelésen belül maradjon -15fokban. Lehetne rajta turbózni de nem biztos hogy ér annyit a többletköltség.
"nem minden esetben javasolt a fa ablakok kicserélése, új műanyag hőszigeteltre"
Akik értenek a számológéphez, azok általában nem csernek ablakot,
mert egy új olcsó "1.1-es üvegű" ablak kb évente 1000 forinot spórol a fűtésköltségen, az ablak cseréje meg pl 50-100 ezer ft, tehát ennek a befektetésnek a te életedben már nem látod egy fillér hasznát sem.
Pedig mint ragasztó a ragasztó PUR hab fajlagosan a legolcsóbb talán. Elég sok m2 kijön egy flakonból, nem kell kevergetni vödrözni, stb. Én XPS lemezeket ragasztgattam így egymásra meg második réteg cell-t is.
Arra kell vigyázni ebben az esetben, hogy valamennyit a ragasztó PU hab is tágul. Azaz felnyomod a táblára, és ha azonnal felrakod, ki fogja nyomni a táblát valamennyire, nem lesz síkban. Így én beütemeztem mindig talán pár perc várakozási időt a fújás után, addig vágtam a következőket vagy előkészítettem, stb. Így 3-4 táblával előkészítésben előbbre jártam, és várakozás után raktam csak fel, úgy már nem tágult semennyit.
Mondjuk láttam a múltkor egy szakboltban valami olyan PU habot ami állítólag roppant gyorsan köt, és valóban nem tágul - legalábbis ez volt ráírva, de nem tudom ez mennyire valós dolog.
(írtam neked magánban a megadott email címedre, ami az adatlapodon elérhető, kérlek nézd meg - teljesen más ügyben)
Hőhíd nem az ablakcserétől lesz, ez marhaság, hanem a hibás beépítéstől.
Azt mondod társasház. HA te szigetel a külső falaidat, de alattad-fölötted-melletted nem szigetelnek, akkor ott a sarkoknál viszont lehet hőhíd, még penészedhet is, amit meg lehet előzni rendszeres szellőztetéssel, esetleg valamilyen gépi szellőztető berendezéssel. Ha az új ablakaid beépítés után nem találkoznak megfelelően a hőszigeteléssel, ott is lesz hőhíd.
Az az oldal, amit linkeltél, némileg fals.Egyfolytában egyrétegű hőszigetelt nyílászárókat vesz alapul és szapul, miközben ma alap a két réteg, de inkább a három a célszerű.Igen, a klasszik faablaknál van levegő szivárgás, aminek kb semmi haszna nincs, az utcát fűtöd, a szobád levegőjének minőségét viszont nem javítja...és szellőzőket be lehet építeni műanyag-nyílászáróba is, ha valaki szükségét érzi.Szóval leírnak ott csomó féligazságra alapozott marhaságot, mint pld. 10-20 év alatt tönkre megy és cserélni kell, ehhh...
Én szerintem egy 60-80 éve beépített faablak a ma a kacat kategória és nem azért, mert nem lehetne akár jó is. Elkészült-beépült az akkor lehetőségek szerint, de a tudása ma már kevés. Ma létezik nyílászáró kafa
fából,fémből, műanyagból, ezek kombinációjából gusztus és pénztárca kérdése, ki-mit vesz. Egy olcsóbb, 6-7 kamrás, 3-rétegű műanyagablak szakszerűen beépítve tudja azt, amire szükség van ma, nem érdemes sokat költeni rá, hacsak nem passzív-házat akarsz, vagy ha mondjuk nagyon igényes vagy.
Én egy 1940-ben épült tégla társasházba lakom 60m2. Klímákkal fűtök. A 2021-22-es fűtési szezonban 2200 kwh volt a fogyasztása a klímáknak. Mivel most kifizettem a lakást, ezért felújítást tervezek szigeteléssel.
Olvastam pár helyen, hogy nem minden esetben javasolt a fa ablakok kicserélése, új műanyag hőszigeteltre, mert hőhidak keletkeznek, penészedés, illetve a garancia lejártával 10-20 év és ki kell őket cserélni mert tönkremennek. https://ablakprofilok.hu/?option=com_content&task=view&id=9&Itemid=11
Viszont mások azt javasolják, hogy cseréljem, mert növeli a lakás értékét.
Lehetséges szerintetek, extra fal szigeteléssel, + az ablaküvegek energiatakarékosra cserélésével (1.5 W/m2 lesz a hőleadás) jobb eredményt elérni?
Egy konzolosan kilógó erkély esetében homlokzati szigeteléskor, alul és felül is XPS-el kellene szigetelni a falat a víz miatt, 30-50cm magasságban?
Mivel bontani nem lehet az erkélyet azt találtam ki hogy a járólapot felverve, a helyére 50cm szélességben felül 2cm PIR-t raknék, majd a PIR-re és a terasz teljes felületére ipari aljazkiegyenlítőt (Soloplan-HF), a PIR fölött a min. szükséges vastagságban (max. 1cm).
Alul pedig átló mentén vágott XPS-el szigetelnék szintén 50cm szélességben.
Köszi a tanácsot! Nekem is az jutott eszembe, hogy a 10-es "rendes" ragasztóval, dübelezve felkerülne és ha arra tennék még egy 5 centit, elvileg a ragasztóhab is megfogná. Persze a tubusos habok sem olcsók, ezt még ki kell számolgatnom.
Köszönöm a tippet, megfontolandó, korábban nem gondoltam rá. Egy kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy az EPS-t fele-fele mennyiségben 2 külön cégtől vettük meg. Pár bála fel is lett bontva mert közben kellett egy terasz beépítéshez. Szóval nem biztos, hogy mindent visszavennének.
Érdemes hát. Mondjuk hosszabb dübel sem biztos, hogy kell, felragasztasz-dübelezel mindent, aztán odavaló pur-ragasztóval ragasztva még akárhány centit, amennyit a kassza enged...
Amúgy még nincs jogszabály, csak a kormányzati idióták huhogása hallatszik, meg összevissza számolgatás zajlik.
Egyszer kiszámoltam, hogy menyibe kerül egy négyzetméter fal ilyen téglából: pont ötször lett drágább, mint egy másik, ugyanilyen hőszigetelési jóságú fal pl legolcsóbb téglából, majd 20 centi polisztirollal hőszigeteve. Kőzetgyapot töltésű falazást Magyarországon csak focisták, politikusok, maffiózók, valamint lottó nyertesek engedhetnek meg maguknak :)
Nem volt az egész országban éppen a falazáskor olyan tégla ait a terv írt elő, ami normálisabb/hagyományosabb vázkerámia lett volna. Kényszer lett ez végül.
Ugyanakkor a mai szigetelésii munkadíjakkal már nem biztos, hogy annyira bukó ez a töltött tégla, és eggyel kevesebb szaki-csapat kell, hogy részt vegye n a folyamatban, ami aranyat ér.
Ha beton oszlopok belső oldalára ragasztasz pl 15 centi XPS-t, attól a pillanattól kezdve valószínűleg nem lesz kérdés, hogy mi tartsa az ajtót.
15cm-n át már problémás volna a tokrögzítő csavar nem?
Ragasztottam én is hugarocellt egymáshoz, mert 25-30 centi vastag szigetelést nem lehetett kapni. Apripur ragasztót használtam hozzá. Kivitelezhető, de van vele munka, illetve a ragasztó sem olcsó.
Én 17 éve 2x10cm-ert ragasztottam , mert akkor még nem volt kínálatban vastagabb EPS . Arra kérdezz rá , hogy a ragasztód mennyire jó a 2 EPS réteg ragasztásához , mert annak idején volt direkt ilyen célra ragasztó . Viszont volna egy kérdésem . Nem lenne egyszerübb továbbadni a 10cm-est és a dübeleket , egyidöben megrendelni a 15cm-est meg a dübeleket ? Csak mint elméleti lehetöség .
Homlokzati szigeteléssel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni, az "új" helyzet lehet, hogy újratervezésre kényszerít. A ház ahol 2 éve lakunk: 1988-as építésű, tetőtérbeépítéses családi kertesház. A falazat 36-os Thermopor tégla, nyeregtetős, cserép héjazattal. A nyílászárók 5-6 éve lettek cserélve, műanyagok, hőszigeteltek, bár nem a kategória csúcsai. Radiátoros központifűtés üzemel, a rendszer lelke egy Saunier Duval KKS 25 Condens, ezt már mi rakattuk be költözés után. (HMV-ről villanybojler gondoskodik, az egy másik történet). A ház fűtött területe kb 120 m2, viszont teljesen alápincézett, e miatt alulról hűl a földszint. A tetőben és a padlástérben üveg/kőzetgyapot szigetelés van, ennek vastagsága megfelelő.
Szeptemberben kezdenénk a szigetelést, a hozzávalókat már áprilisban megrendeltem, ki is szállították. 10cm EPS80 kerülne a homlokzatra, 8/10cm XPS a beton lábazatra.
A kérdés, hogy érdemes lenne a meglévő hőszigetelő anyagokhoz pluszba vásárolni, így a hőszigetelés vastagságát növelni? Pl. további 5cm EPS-t rárakni a korábban megvásárolt 10 centisre? Nyilván hosszabb dübelek kellenének és plusz ragasztó, de amennyire tudom, technikailag kivitelezhető a dolog.
A cél az lenne, hogy minél lejjebb szorítsuk a gázfogyasztást, az új jogszabályok szerint a nagycsaládos kvóta lesz érvényes ránk augusztus 1-től. A korábbi 2 fűtési szezon alatt ezt december-január-február hónapokban mindenképpen túlléptük.
Egyszer kiszámoltam, hogy menyibe kerül egy négyzetméter fal ilyen téglából: pont ötször lett drágább, mint egy másik, ugyanilyen hőszigetelési jóságú fal pl legolcsóbb téglából, majd 20 centi polisztirollal hőszigeteve. Kőzetgyapot töltésű falazást Magyarországon csak focisták, politikusok, maffiózók, valamint lottó nyertesek engedhetnek meg maguknak :)
"Az én esetemben a szigetelés síkjába kihozás kb így nézne ki,"
Ha beton oszlopok belső oldalára ragasztasz pl 15 centi XPS-t, attól a pillanattól kezdve valószínűleg nem lesz kérdés, hogy mi tartsa az ajtót.
Fóliát tüzögép segítségével nem tudtál volna a gerendák belsö felére feltüzni ? Nem lenne sem por , sem porhó . Annyit meg úgyis mozog a levegö , hogy ne legyen párakicsapódás a felületén .
Lesz az 7-800 m3 megtakarítás is (nálunk kb. 700-at hozott, 100 m2 bruttó területű a padlás)
A páraáteresztőt igazából nem kell rögzíteni semmivel, nem fogja senki arrébb vinni onnan. Én is meglepődtem valamelyik télen, hogy mennyi porhó be tud jutni, szóval nem árt, ha van.
Értem, akkor óvatosnak kell lenni a speci anyagokkal.
Sokszor találkoztam "heikopter" ügyféllel, aki minden részletbe bele akar szólni, tulajdonképpen nem bízik a szakemberben (szakmailag hülyének nézi),
Ez sajnos így van, nem ok nélkül vagyok "kíváncsi" és bizalmatlan". Eddig az épületnél kimaradt vasalások miatt napi szinten kellett ellenőrizni a szakikat. Pluszban áthidaló fölött a nyomott övben vágott vázkerámia (hiába a részletes kiviteli tervben le volt írva, hogy hogyan készítsék), áthidaló talpa alatt purhab stb. Brutál siralmas dolgok voltak. Abszolút nem bízok a "szakikban". Nem a legolcsóbb ajánlat lett elfogadva, de az sem számított, referenciák stb... ha bíznék egy gyári selejt épült volna.
Tisztelet a kivételnek persze, de eddig a kivétel nemigen jött szembe. Én vagyok a legszomorúbb ettől, hiszen ennyi pénzért egy "magára hagyós" folyamatot várna az ember. De nem nagyon van más választás mint beleásni magamat, mert orbitális szívás és pénzégetés volna, ha nem tenném.
Kérdezd meg a mestert, hogy ő ezt hogy oldaná meg, hogy szép is legyen meg jó is legyen.
Természetesen a mester is meg lesz kérdezve, de, hogy kell független forrásból infó az is biztos sajnos az eddigi tapasztalat alapján.
Kivéve pl a legprofibb építészek pl passzívházaknál:
Ezt a konzolos/lábas beépítést csak külső szigeteléssel rendelkező épületeknél lehet megcsinálni. Ez nem az, külső szigetelés egyedül a beton részeken van, nyílászárókat ilyen részek egyedül itt a terasznál érintenek. Wienerberger Thermo Rapid, kőzetgyapot töltésű tégla van (leginkább azért, mert ezt lehetett kapni éppen, a tervekben nem ez volt...), kívülről csak vakolatot kap majd. Amúgy nem passzívház ez, szóval leginkább a megépíthető megoldásokat kell keresni sajnos, nem a legjobbat.
Ámde mivel már fenn van a szigetelés a gerendán és a pilléreken, ezért ez az egész konzolos beépítés felejtős.
Az én esetemben a szigetelés síkjába kihozás kb így nézne ki, tekintve, hogy 8cm szigetelés van csak és a profil is ennyi kb.:
Gyanítom, hogy itt bentebb kell vinni majd a terasznyílászárót
Szüleim kádárkockában élnek, 0 szigetelés. Évekig könyörögtem nekik, hogy szigeteltessenek, de már idősek, rugalmatlanok. Félnek a szigeteléstől, hogy majd attól penészedik (nem mintha most nem penészedne) meg mennyi helyen láttak szar megoldást, szétmállik, mohásodik, meg nem is hoz annyit (senki nem mondott nekik konkrét megtakarítást akit kérdeztek) stb stb. Meg mi lesz a gázcsőnél, gázóránál meg a kapunál, meg milyen hülyén néz majd ki, hogy a 40cm eresz 25cmre csökken a szigeteléstől, stb. Szóval csak azt keresték hogy ne kelljen megcsináltatni.
Na lényeg, a lényeg, hogy most hogy a rezsidémon (valóság) legyűrte a végsőkig hősiesen védekező végtelen bölcsességű vezetőnket, talán legalább a födém szigetelésre rá tudom venni őket. (Aztán ha látják majd az eredményét, remélem jövőre a homlokzatra is.) Fafödém van náluk, gerendák két oldalán deszka, illetve alul két réteg nád egymásra merőlegesen. Fent a padláson le van betonozva 3cm vastagon. Gondolom lehet a födém hőátbocsátása vagy 1,2-1,3Wm2K. Kalkulátorban azt számoltam, hogy 20cm 0,039-es gyapottal ez lemenne 0,017-re, ami durván azt jelentené hogy 110nm-en éves szinten meg tudnak spórolni min. 500m3 gázt. (Most majdnem 2400 fogyott náluk a télen, de mellette amikor enyhe idő volt, fával is fűtöttek.) Az eresz alja körben be van deszkázva, de a cserepeknél van szellőzés, mert csak úgy fel vannak rakva, nincs alattuk fólia.
Az addig rendben van hogy legurítok náluk 20 (30?) cm gyapotot a padlásra, de van két dilemmám. Menjen-e a gyapot tetejére páraáteresztő fólia (olvastam régen a topicot, akkor ki is írtam magamnak a mastermax eco 3-at). Mivel nincs fólia a cserepek alatt, gondolom porhó, esetleg víz azért be tud kerülni a padlástérbe. Ha kell fólia, akkor mivel lehet azt rögzíteni? Nem tervezem járhatóra a padlást, ha nagy ritkán fel kell mennem esetleg cserepet cserélni (ők már nem nagyon fognak létrára mászkálni), akkor majd felhajtom addig a gyapotot.
A másik a padlásfeljáró aminek az a szépsége esetünkben hogy a főzőnek használt helységből nyílik, azaz van páratermelés ott derekasan. A feljáró gyakorlatilag egy fa lap amit fel lehet emelni, nem zsanérokon van. Az úgy ok, hogy a másik oldalára ragasztok valamivel a gyapotból annyit mint ami a padlásra megy? Aztán majd felfelé kimegy belőle a pára. Különösebb átalakításra nemigen lesz lehetőség (én ügyetlen vagyok hozzá, apám meg már nem bírja ezeket megcsinálni), mert így is a hátuk közepére hiányzik ez az egész, de hát az anyagi kényszer miatt csak belemennek majd legalább a gyapot lerakásba.
"Austrotherm Resolution Fassade, csak nem hazudnak óriásit,"
Léteznek jó hőszigetelő képességű gázok. Sok gyártó ilyen gázzal habosít különféle műanyagokat, ezek a habok valóban igen jól hőszigetelmek AMÍG BENNÜK VAN az eredeti habosító gáz. Csakhogy a pici hab-cellák hártyavékony falai nem tökéletesen gáz-záróak, ezért olykor egy-egy gázmolekula meg tud lógni, a helyére automatikusan egy kis levegő kerül. Így szép lassan, hónapok/évek múlva egyszer csak azt látjuk, hogy a szupergáz helyét teljesen átvette a levegő, ami miatt a szuperhab sokkal rosszabb hőszigetelő anyaggá vált.
Persze a gyártók a hab műszaki adatainál nem a három év utáni hővezetési értékeket adják meg, hanem azt, ami a gyártás után talán csak egy hétig igaz :) a szolgáltatók /kereskedők meg ezekkel a "gyári" hővezetési adatokkal vígan parasztvakítják a laikus ügyfeleket.
Erre a lassú gáz-levegő cserélődésre gondolj, ahányszor gyanúsan jó hővezetésű (kb 0,035 W/mK alatti) hőszigetelő habról, vagy pl az ablaküvegek között örökre ottmaradó hőszigetelő gázról beszél neked valaki.
Ennél durvább átverés pl amikor a frissen elkészült hőszigetelő anyagban nem gáz, hanem vákuum van (egy napig :) és a kereskedők az így mérhető, valóban döbbenetesen jó hővezetési értékekkel hülyítik a népet. Pl aerogél alapú termékeket nem is találsz másmilyet.
"és a műanyag nyílászáró tokjának a találkozásánál az esztétikus eldolgozás?"
Sokszor találkoztam "heikopter" ügyféllel, aki minden részletbe bele akar szólni, tulajdonképpen nem bízik a szakemberben (szakmailag hülyének nézi), akit ő bízott meg egy feladat elvégzésével. És nagy csodálkozás szokott leni, amikor sorolom az övénél százszor jobb kipróbált megoldásokat ugyanarra a problémára. Kérdezd meg a mestert, hogy ő ezt hogy oldaná meg, hogy szép is legyen meg jó is legyen.
"nem nagyon szokták az ablakokat kihozni pl a homlokzati szigetelés síkjába"
Kivéve pl a legprofibb építészek pl passzívházaknál:
Austrotherm Resolution Fassade, csak nem hazudnak óriásit, bár elhiszem, hogy max speci körülmények között hozza az értékeket.
Hmm, ám akkor nem lesz problémás a szigetelés és a műanyag nyílászáró tokjának a találkozásánál az esztétikus eldolgozás?
Azért ahogy nézem a legtöbb gyártó csomópontjait nem nagyon szokták az ablakokat kihozni pl a homlokzati szigetelés síkjába. Valamekkora párkányt ott szoktak csinálni, valamilyen okkal felteszem. Vagy ez csak a megszokás, hogy az embereknek kellhet oárkány vagy az esőtől jobban védettek az illesztések úgy?
"ezen 8cm fenolhab gyanta van. (annyit tud, mint 15cm XPS"
Nem kell mindent elhinni ;)
Ha a terasz ajtót kiteszed a házfal külső síkján kívülre (a hőszigelésbe), azzal egycsapásra megszűnik számos problémád és megspórolsz egy némi pénzt is.
Egy teraszajtó beépítéssel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni. Alapvetően a trükkös rész az az, hogy felül vb gerenda, oldalról vb pillérek határolják. 44cm a fal, 35cm a pillérek mélysége, ezen 8cm fenolhab gyanta van. (annyit tud, mint 15cm XPS, csak retekdrága, de elcsúsztak a dolgok kivitelezéskor, ezért erre kényszerültünk.)
Így néz ki:
Alapvetően kb mindegy, hogy a két alternatíva közül, hogyan lesz a beépítés nem?
vízszintes Móriczka-metszet:
Függőgeles Móriczka-metszet a két opcióról:
A kevesebb fenolhab gyantát felhasználó megoldásra szavazna a pénztárca alapvetően. Sajnos a kivitelezők levágták a gerenda alsó síkjánál vízszintesen a szigetelést, egy kicsit túllógathatták volna, persze az meg a beszerelésnél lenne probléma.
Sziasztok ismét. Kitaláltam valamit, de kíváncsi vagyok a véleményekre, hogy egy ilyen művelet mennyire kivitelezhető. Arra jutottam hogy mivel elég bizonytalan, hogy a mennyezet felett milyen minőségben lett letéve a szálas szigetelés ezért fognám és a padlásfeljárón keresztül elkezdeném leszedetni a szigetelést felülről és újrarakatnám. A nehezítés az, hogy a fogópárok sehol nem látszanak a szálas anyagtól, de két féle okból. A tetőtér egyik felében látszó gerendát szerettünk volna ezért ott eleve magasabban van a mennyezet. Ott a fogópárok fentről szerintem max 10 centit lógnak ki a mennyezet felett, a szálas szigetelés alatt. A többi helyiségben a mennyezet a fogópárok alá került itt valamivel jobb a helyzet de a 35-40 centi gyapot miatt sehol nem látszik, így közlekedni nagyon nehézkes rajta. Most úgy mentek fel, hogy zsaludeszkát vittek és belőtték a fogópárok helyét.
Tehát felszedetném előre menve az egészet a fogópárokra rögzíttetnék valamit ami nem rosszabb szigetelő mint a szálas anyag és terhelhető (mi lehetne ez?) hogy felső síkban is látszódjanak és így akár járhatóvá tehető a padlástér a jövőbeni bajok elkerülése végett. Majd felülről így szépen visszahelyeztetném hézagmentesen szépen a szigetelést a párazáró fölé. Ha ez sikerül és lehet fent közlekedni akkor már az össze nem ragasztott tetőfóliát javíttatnám, ne legyen a padlástérben orkán.
A ferdefalon én úgy látom, hogy nem olyan vészes a felrakott szigetelés minősége, de véleményre kíváncsi vagyok. A képeken már a második réteg látható itt a hely miatt csak 25 centi lett.
Amúgy találtam még képet a kutyaól kialakításról. Hátha ez alapján jön újabb tipp hogy ott mitől a legrosszabb a helyzet.
Szerinted segít? Úgy értem, hogy én talán nem is a műszaki állapot miatt aggódom annyira. Ezen sikerült felül emelkedni a földszint építésekor amikor látszólag kapitalis műszaki hibák után vártam a 40 ezres hőszivattyús fűtéses villanyszámlát aztán nem jött tehát inkább komfort érzet különbség volt mint valós utca fűtés. Azt hiszem itt sem arról lesz szó hogy szar a szigetelés de a huzathoz elég egy kis gyenge pont és ezt okozza. Voltam fent 35 fokos kinti hőmérséklet mellett a padlásterben, megkockáztatom 50 fok volt fent. A lakott rész sem volt piskóta a maga 30 fokjaval de akkor még nem laktuk, szellőztetve nem volt stb. De ha szerinted a hőkamerával meg lehet találni a hibás rész/eket akkor lehet teszek egy kísérletet.
Ha ekkora a baj akkor szerezz egy hőkamerás embert. Kell hozzá nagy hőfokkülönkbség, vagy kánikulában vagy télen érdemes csinálni. Aztán látni fogjátok hol rossz a szigetelés.
Sziasztok, köszönöm a tippeket. A kutyaol körül én érzésem szerint is valami külső homlokzati szigetelést is elronthattak a tetővel való csatlakozásnal ahol be tud fújni a szél. A másik tipp beigazolódott az első fázisban amikor a ház épült és nem lakott volt a tetőtér a vasbeton födém felett, nem ragasztották össze a paraeterszto fóliát ez biztosan mozog, de őszintén szólva azt hittem és még hiszem is hogy a 30-40 centi szálas szigetelés alatt ez önmagában nem szabadna hogy hallatszodjon. Viszont az hogy valahol nem tökéletes a parazas felett a gyapot folytonossága biztosra vehető így hogy bejut a levegő. A wc-ben a még be nem rakott szellőző helyénél pillanatnyilag csak gipszkarton van kilyukasztva, fölötte látom a parazaro fóliát és az is mozog. Sőt, ugyanitt van a villany szekrény is amiből a felmenő vezetékek mellett sem zárt rendesen ott is hallani (erre biztosan lett volna valami jobban zárt megoldás?). Az érdekes ugyanakkor hogy a 35 fokos melegben a szellőző helyén felnyultam a lyukon és az ott keringő levegő hűvösebb mint a lakoterben lévő, viszont érezhetően kellemetlen szag jön le. Plusz az egyik gardrób helyiségben van a mennyezeti panelek osztó gyűjtője ami szintén nincs dobozolva tehát ott is kellemetlen szag és fólia zörgés az eredmény. A kivitelező szerint olyan nincs hogy a mennyezeti karton és a fölötte lévő parazaro között 0 légmozgás legyen. Ez ilyen félig hiszem el állítás mert lehet hogy 0ra tényleg nem lehet redukalni, de ha mozgatja a fóliát akkor biztos több mint a normális. Most annyit tudtam kiharcolni hogy valaki felmegy és átnézi a szalas szigetelést hogy esetleg valahol nem jól átfedésbe került fel vagy hézagos, ezentúl pl kutyaol fölött leveszi és mivel fel volt drotozva a fóliázás előtt leveszi a drótot hogy a gyapot súlya miatt ne tudjon mozogni. Ez megint nem tudom mennyire szakszerű.. De ez eléggé talán sikerül megoldás ráadásul meredek is, mert zsaludeszkakkal kell eltalálni a fogoparok helyét hogy közlekedni tudjanak. Viszont ez az egész nagyon nem komfortos így és nem tudom ilyenkor mit lehet tenni nagy rombolás nélkül. Ezért keresem kétségbe esetten a megoldást amit most még lehet eszközölni.
"A gond mindenképpen az hogy bejut a szél a tetőfólia alá és átfúj a szigetelésen!"
Most már csak az ég tudja, hogy hány fólia van abbn a rétegrendben
és a szél is okozhat túlnyomást a lakótérben,
amely túlnyomás a gipszkartonon átjutva pl emelgeetheti, mozgathatja valamelyik fóliát.
Lehet pl, hogy pl a mennyezeti fűtőpanelek úgy lettek beépítve, hogy azok nem részei a lakótér belső párazáró rétegnek, tehát a fűtőpanelek nincsenek légmentesen körbetömítve (légrés van mellettük/körülöttük) és a lakásban feluggáló légnyomás ezen a résen átfújva emelgeti, csörgeti pl. a párazáró, vagy a tetőfóliát.
Ha én kérdezek valamit, akkor részletesen megadok a válaszoláshoz szükséges miden szükséges információt. Az alapfelállást menet közben újra meg újra átvariálni, folyton új meg új információkat csepegtetni csúnya szivatás a többiek felé.
A gond mindenképpen az hogy bejut a szél a tetőfólia alá és átfúj a szigetelésen! Semmiképpen nem normális, ott a szigeteléssel sem klappol valami. Gondolj bele mennyit szigetel az ha át tudja járni a -10 fokos levegő, vagy nyáron a 40 fokos ...
Ha kellően tömör a szigetelés akkor nem fújhatna át rajta a szél, a tetőfóliának is tömíteni kellene.
Szóval én ott kezdeném a kutakodást hogy hol jut be a szél. A szélirányból és némi megfigyeléssel rá fogsz jönni, lehet a kutyaól építésekor keféltek el valamit.
Kedves Mekk Elek, nem tudom mivel sértettelek meg amivel ezt kötekedő hangnemet kiérdemeltem. :D
Semmit nem titkolok el pláne nem szándékosan, egyszerűen arról van szó, hogy fogalmam sincs, hogy milyen információk kellenek az ötletekhez, mivel azt hittem nagyon kézenfekvő a megoldás. A padlás amúgy nem a semmiből lett építették csak úgy mint a házat!! :D
A többi fórumozó tudott tök normális hangnemben ötletek adni, ha azt mondod, hogy ehhez több info kell és tudsz segíteni, szívesen leírom ami kell hozzá. Köszönöm.
"egy egész rakás rohadt dolgot elfelejtettél közölni"
"ROHADT LÉNYEGES"
...pl mos valahonnan egyszer csak hirtelen odakerült egy PADLÁS is a semmiből...
És nem "elfelejtetted" közölni, hanem készakarva nem említesz meg fontos részleteket, mert szerinted semmi közünk hozzá. És azt a kevés infót is állandóan variálod menet közben, amit nagy nehezen kihúzunk belőled.
Szia az első felében tuti igazad van mert felnézek a padlásra és látom hogy jár a levegő de eddig azt hittem ez nem baj, söt előnyös. Vagy ezt most kifejezetten a kutyaol kapcsán írod? Az tető több éves a kutyaol most a beépítés során lett megacsolca. Azt hittem hogy a gond a második hogy nem folytonos valahol a gyapot vagy valahol a homlokzati szigetelés gyapot találkozásnal bejut a szél.
A gond ott van hogy a külső fólián (ami a cserép alatt van) átfúj a szél. Sokan nem ragasztják, csak átlapolják oszt jónapot. A gyapot is jó laza lehet, így azon is közlekedik a szél, bár nem kéne..
Remélhetőleg a párazáró fólia jobban sikerült...
Én felszednék ott egy pár cserepet ahol gyanítod hogy befúj a szél és megnézném mi a helyzet, hogy áll a fólia, ragasztani tudod-e, és nincs-e lecsúszva a gyapot...
Szia, biztos nem fogalmaztam pontosan. Tehát van egy beépített tetőtér amiben mennyezeti fűtés van. A retegrend valahogy úgy néz ki alulról felfelé hogy karton, gipszkarton profil, mennyezeti fűtés, nem tekert hanem kész ilyen akasztós panelekbol. Talán pipeline. Majd a parazaro fólia, szarufa közte és rajta gyapot. A gondom hogy már kis légmozgás mellett hallom hogy a kutyaol ablak felett a parazaro fólia hangját ahogy mozog (ide fűtés nem került). Ezen túl a még be nem tett wc szellőzőnel aminek a helye már ki van vágva a mennyezet, is látom hogy lobog a fólia. Nagy szélben pedig a ferde falak mögött is hallani. A gondom hogy nem értem hogy alakult ki a jelenség. Próbálok rájönni hogy kerül be a levegő a gyapot alá és nem járható padlaster esetében hogyan tudnám kideríteni és javítani. Esetleg a kutyaol ablak körül kívülről van e valamilyen kivitelezési gond amiért így atfujja a huzat és meg tudja mozdítani a fóliát. Esetleg fogadjam el hogy szélben a parazaro fólia zörög. :) Ezt nem szeretném mert éjszaka megbolondulok a hangjátol.
Szia nem a tetőszerkezetben hallom sokkal inkább a gipszkarton fölött lévő parazaro fóliánal a zörgést. E között a fólia és a gipszkarton szerkezet között van a fűtő/hűtő panel.
Sziasztok segítség kellene.. tetőtér beépítés mennyezeti fűtőpanelek, gipszkarton szerkezet fölötte gyapot elvileg jó vastagon (30-40 centi). Két ablak kutyaol formájúkent kialakítva (itt persze nincs panel). A két ablak körül szeles időben (már kis légmozgás esetében is) zörög a fólia. Elképesztő kellemetlen egész éjjel hallgatni a zörgést. Szinte mindenütt zörgött mielőtt felkerült a karton ahogy atfujta a huzat de a kartonos megnyugtatott hogy amint bezárják nem fog zörögni. Ez mindenhol máshol igaz is lett de az ablak körül valami nem jó. Ötlet hogy miért zöröghet és mit lehetne tenni??
Van valakinek MediComfort PUR/PIR keménytáblás hőszigeteléssel kapcsolatban tapasztalata? Jobb hőszigetelési értékei vannak, mint a kőzetgyapotnak de szinte semmi információ, tapasztalat nincs a neten róla csak a gyártói prospektus kb.
Nyaraló nagy napsütötte (gerébtokos) ablakai elé kívülről egyszerű occsó bambusz reőnyt tettem fel két betekert kampóra. Kb 5 éve kitűnően bírja a napsütést és a viharokat (a viharban csapkodást 2-2 db kívülről elé kifeszített szövött poliészter zsinór vakadályoza. Ősszel leszerelése, nyár elején felszerelése kb 5-5 perc (belülről, egyszerűen székre állva).
A bambusz redőny pontos szélességét (ablakkáva szélessége) szorosra összetekert állapotban, fém fűrésszel vághatod méretre.
''e szerint egyik beltérben (fűtött helyiségek) lévő válaszfalba sem kell a párazárás.'
Ahol a falszerkezet egyik rétegében sem fordulhat elő soha harmatpont alatti hőmérséklet, ot valóban nem kell foglalkozni a párakicsapással, mert a falba bejutó összes pára AKADÁLYTALANUL tultávozni a fal túlsó oldalán.Ugyanez nem csak fűtött helyiségek közötti válaszfalakra igaz, de igaz fűtött szintek közötti eleválaztó födémekre is.
A baj ott szokott lenni, hogy az emberek nem igazán értik a "harmatpont" kifejezést: egy egyszerú falszerkezet belsejében a különböző rétegekben lehet akár tíz különböző harmatponti hőmérséklet is.
A válaszfal veldejében (tehát a gipszkarton rétegek közötti üregben) üveggyapot van. Ez a gyapot soha nem lesz annyra hideg, hogy a gyapot szálai harmatponti hőmérséklet alá hűljenek.
Fürdés közben a fürdőszoba fala (gipszkarton) fala fala vizesedni fog.. Ez ellen csak úgy tudnál védekezni, ha egy párazáró réteggel megakadálysoznád, hogy a párás levegő eljusson a falhoz.
Mivel a falad csup páraáteresztő anyagokból áll, ráadásul a szomszédos helyiségek levegőjének SOKKAL alacsonyabb a víztartalma (a fürdőszobáéhoz képest), ezért a fürdőszoba falába tök felesleges párazáó réteget tenni, mert a fürdőszoba faláon megjelenő (kicsapódó) nedvesség pillanatok alatt ki fog száradnil a szomszédos heylyiségek felé.
Akkor gondolom a sima karton alá, a belső oldalra? A szigetelésen és a keresztül szellőzik át a fal? De itt ugye nincs légrés mint a tető szigetelésnél nincs légmozgás (Meleg levegő felfelé áramlása) és ott a belső oldalra kell a párazárás. Ha a zöld karton alá teszem akkor ázni fog a karton belső oldala a lecsapódástól. Nekem így logikus. Bocs ha hülyeségeket írok, én elektronikával foglalkozom csak "home made" csinálom a tetőtérben a fürdőszobát most az ínséges időkben, mert olyan árakat mondtak a szakik amit nem tudnék kifizetni..
Tehát a sima karton alá megy a párazás a fürdőszoba esetében? Vagykülső belső oldalra zöld karton kell? És ezek szerint beltéren is kell a párazárás mert ott is lehet hőmérséklet különbség két helyiség között. De honnan tudja az ember melyik oldalra kell tenni, mert nem tudni melyik a hidegebb helyiség. Hát igen, ez is egy szakma...
Mélyalapozó folyadékot lehet porlasztva szórni, akár permetezővel is. Száradás után megkeményedi.
"ne porlódjon tovább"
A homok/föld/agyag tulajdonképpen pirinyó szikla darabkák tömege. Ha nem zúzod őket erővel, akkor egy milliárd év múlva sem csökken a méretük. Tehát az a por nem "porítja" saját magát.
"idővel az a földes por átjön a szigetelesen"
Tehát a pirinyó agyag-szemcse felmászik a hőszigetelő gyapot üveg szálaiba kapaszkodva és aljas módon megpróbál a nyakadba ugrani?
Miért nem hordod le a földet ? Azzal is csökkented a födém terhelést , amit a höszigeteléssel és az OSB lapokkal még megterhelsz . Az átjutó párától , ami megakad az EPS-nél, így idövel " sár " lesz a száraz porból . :-)
Az ilyen porra nincs allergia. A házi porra van, arra pedig azért, de az valójában poratka allergia. Poratka pedig nem hiszem, hogy lesz a padlásodon a hőmérséklet miatt valamint nem lesz ott emberi bőrdarab, hámsejt sem, amivel táplálkozna.
Jó reggelt! Kérlek írjatok meg, hogy milyen anyaggal lehetne "lefagyasztani", hogy a szàz éves a padlás padlóján található sár, ami jelenleg poros föld, ne porlódjon tovább. A cél az, hogy utána polisztirol és OSB lapokkal lefedem. Elég alargias vagyok s attól tartok, hogy idővel az a földes por átjön a szigetelesen. Előre is köszönöm!
A "100% levegő páratartalom" (minden fürdésnél ugye) azt jelenti, hogy "minden felület harmatponti hőérséklet alatt van (=párakicsapódás), ami legalább 0,0000001 fokkal hidegebb a fürdőszoba aktuális levegő hőmérsékleténél (tehát a 30-40 foknál)"
Lásd pl a helyiségben az üveg, tükör, fém és porcelán felületeket a fürdés utáni pillanatokban: a levegő párája folyékony vízzé csapódik rajtuk. Tehát máris tudjuk, hogy a fal melyik oldalára menjen párazáró réteg.
Lehet nem jó topicba írok de a gipszkarton topikokban 3 éve nincs friss bejegyzés..
Kérdésem az lenne hogy beltérben felállított 10cm vastagságó gipszkarton válaszfal esetében, melynek egyik fele fürdőszoba (vizes helyiség, pára.. stb csempézett zöld impregnált karton) a másik fele fűtött előszoba (sima karton, glettelve - festve), kell -e és melyik oldalra párazáró fólia?
Beltéri válaszfalak esetén kell egyáltalán párazárás? Hiszen hómérséklet különbség nincs akkora hogy páralecsapódás kialakuljon. A fent említett 10cm es válaszfalban lesz szigetelés természetesen, már csak a zaj szigetlés miatt is. 10 cm es üvegszálas kasírozott tekercses knauf hő és hangszigetelő anyag.
Kérdésem tehát, hogy a fent részletezett szituban kell e párazáró fólia és melyik oldalra?
Szerintetek ezekre a felületekre lehet hőszigetelést rakni? Például bevakolni és aztán arra szigetelést rakni?
Nehéz szívvel takarom el én is ezt a szép követ de sajnos például az ablak alatti rész konkrétan ebből épült, két ilyen kő van szemberakva, a belső felük laposra van vágva. Így a kettő kb 15-20 centi vastag, az meg hőszigetelésnek elég gyatra. Az ablak is ki lesz majd cserélve de kérdés, hogy a fallal mit csináljak. Bontsam el inkább és építsünk újat téglából vagy ytongból mert ez így szigetelhetetlen?
Pontosan a felületi hömérsékletröl írok én is . Szerinted mennyire lehetséges egy olyan idöszak egybeesése , amikor a szomszédoknál nincs hidegebb mint a topiktársnál és a felületek is azonos hömérsékletre melegedtek addígra , mire hökameráztak ? Itt szerintem valami nem kerek ! Vagy kamu az egész , vagy csak felületes volt a hökamerás ellenörzés . :-( Légmozgást meglehet állapítani ha van a lakásban , hogy milyen irányban történik . Melyik helyiség a kiinduló és hol lép ki a lakásból a légáram . Akár egy cigifüst segítségével .:-)
Ha már volt hökamera , akkor azért minden felületet végignéztem volna és biztosan amennyiben van olyan légmozgás , ami radikálisan hüti a lakást , akkor van felület is a beáramlásnál , ahol több fokos hömérsékletkülönbség van . Ahhoz , hogy ilyen légmozgás letudjon hüteni egy lakást több fokkal , ahhoz már érezhetö légmozgás kell akár több száz m3 óránként , ha figyelembe vesszük , hogy a két fal már höszigetelve van .
Ha sima elszívóventik vannak beépítve akkor lehet , hogy megmozdul a levegö a két pont között konyha - fürdö/WC . Viszont a WC és fürdö esetén zsalus ventiket , a konyhai elszívóhoz meg visszacsapószelepet illene beszerelni a szag terjedése végett . A kérdés már csak az , hogy amennyiben tökéletesen zárnak a nyílászárók , akkor honnan lesz levegöutánpótlás szellöztetéskor ( fözés, fürdés , WC használat esetén ) ? Légbeejtök is kellenek akkor .
Ha mindkét szellözö a tetöfelé van kivezetve egy-egy gyüjtöbe , akkor honnan lesz légpótlás ? Ahhoz kellene még valahol lennie talajáttörésnek , hogy a kéményeffektus tudjon müködni . A klímázó alsószomszéd és a topiktárs között .
Mert a 19mm-es közelít a 0-hoz ( hővezető képessége 0.0488 W/mK ) . Az csak annyit tesz ,hogy nem sugároz a fal hideget a szomszéd felöl . Természetesen sok függ attól , hogy mekkora a fal két oldalán a hömérsékletkülönbség . Ha Te szeretnél mondjuk 24°C-t , a szomszédnak meg elég a 20, vagy akár a 18 °C , akkor azért szépen átjut a meleg a Te oldaladról szomszédhoz . Gondolom mielött megvetted , megkérdezted az eladót , hogy mennyi hö jut át rajta 1°C különbség esetén a két oldal között . Ha igen , akkor gyorsan kitudod számolni , hogy a höszigetelt falaidon mennyi hö jut át .
24°C-20°C esetén 1m2-en töled 2,5Watt ( 19mm-es esetében ) x 4°C = 10Watt . 18m2-es fal esetében ez 10Watt x 18m2 = 180Watt . Két fal esetében ez már 360Watt , ha jól számolok .
2 oldalt megléptem Halltex-szel. Évek óta ismétlődően problémás volt mindkét fal, bár elviselhető, mégis benne volt a pakliban hogy egyszer sort kell keríteni a dologra. Tavaly december óta viszont elviselhetetlen lett. Nem az volt a baj, hogy a szomszéddal közös 16-18 nm-es falat fűtöttem, hanem hogy mint egy vámpír szívta tőlem a meleget és hűtötte a közös falat.
Az alsó szomszéd fűtött a szezonban, azzal nem volt gond, csak mostanában elkezdett légkondizni.
A felsőt még figyelgetem, ott az van, hogy idősek, betegek és csak a gyógykezelésük miatt használják a lakást, egyébként évekig vidéken voltak többnyire és nem is volt semmi gond velük, mert még ha nem is fűtöttek, de nem is szellőztettek. Most viszont itt vannak Bp.-en folyamatosan, és ez okoz némi gondot a szellőztetéseik miatt + amiatt mert nem az övék a lakás, csak haszonélvezők, így semmit nem költenek a lakásra, inkább 1 szobát használnak és csak azt fűtik. Itt reménykedhetek hogy visszatérnek vidékre.
Igaz én családiházban lakom , de vannak ismeröseim , akik höszigetelt panel és téglaépítésü lakóházakban . Van aki knkrétan megmondta , hogy ö minden radiátort elzár , mert körülötte lévö lakók fütik . Nálad is lehet ilyen , hogy a szomszédaid elzárják a radiátorokat , mert nekik mondjuk a 20°C is megfelel és éjjel a hálószobában meg a 18°C is elég nekik . Te viszont meleget szeretnél , ezért nyomatod százzal a fütést , de a szomszédjaid falai elviszik a meleget töled és így nem tudod kifüteni a saját lakásodat . Tehát nem a külvilág felé , mert azt már megléptétek , hanem a benti tér ( szomszédok ) az akiktöl elkell höszigetelned magad ( fentitöl , oldalsóktól ) ! Igaz , ezzel csökkented a lakás m2-ét és pénzbe kerül .
Sajnos a hőkamerás méréskor épp nem szellőztetett senki, így nem látszott szignifikáns hőkülönbözet. Akkor még a fókusz a 2 hideg belső falra irányult elsősorban, mert ezt a 2 falat hűtötték a szomszédok non-stop szellőztetéssel. A szellőzőakna hátfalat nem nyitottuk le akkor, a kivezető nyílást kamerázva pedig nem volt szignifikáns eltérés a hőmérsékletben. Sok a változó, mi is lépésről lépésre haladunk a hibakeresésben és a megoldásokban.
Egy példa a hibakeresésre: a "szomszéd" nem a mi emeletünkön szellőztetett, hanem felettünk, azonban a kürtőként működő lépcsőház szívta lefelé a levegőt. Mindig csak azt éreztük, hogy iszonyat hideg van a folyosón, de nem tudtuk honnan jön a hideg, mert zárva az ablak az emeleten, lécsőház nem légmentesen zárt. Aztán egyszer véletlenül felnéztem a felettünk lévő emeletre a lépcsőházban (alapban nem arra járok, hanem lifttel), és akkor már napok óta non-stop, éjjel-nappal nyitva volt az ablak bukón. Decemberben. így utólag egyértelmű az egész. Aztán kezdődött a szomszéddal a meccs, kinyit-becsuk, a több hónap alatt jól lehűlt a folyosó meg a szoba is. Lassan most kezd magához térni, olajradiátor segítségével. Halltex után remélem bent marad a nyári meleg amit beengedek, aztán ősszel/télen ha szomszéd újra kezdi a szellőztetést, van forgatókönyv a következő lépésekre közös képviselővel együttműködve.
Mondjuk nem értem , ha hökamerával végignéztétek a lakásban a falakat , nyílászárókat és lényegesebb eltérést nem láttatok , akkor hogyan tud légáramlat lenni ? Esetleg a mennyezet és a padló felülete között van akkora hömérsékleteltérés , hogy légáramlás jöjjön létre ? Ha becsukod a helyiségek ajtaját , akkor egy gyertya segítségével letesztelheted az összes helyiséget ( ha dohányzol akkor cigifüsttel ) , hogy áramlik-e a levegö a helyiségböl , vagy a helyiségbe . Ha egyenesen marad a láng az ajtó aljánál , vagy a tetejénél ( gondolom nem olyan tökéletesen zárnak a belsö ajtók , hogy ne lehessen leellenörizni a légáramlást ) , akkor nincs légáramlat .
Szellőztetek, próbálom beengedni a meleget és belülről is melegítek, még a héten is nyomtam a meleget olajradiátorral! De szinte felesleges, télen is maximumon fűtöttem mindenhol, ennek ellenére rossz volt akkor is a hőérzet, mert agyba-főbe szellőztetnek a szomszédok (szomszédom karácsony előtt festette a lakását és a szag miatt azóta folyamatosan szellőzeti a lakását, meg egyébként is idegbeteg) + most már légkodit is nyomják. Keresem, hogy hol vannak a "lukak" a rendszerben, mit kell beszigeteljek. A probléma kb. 1 éve kezdődött, kb. 1 évvel a szigetelés után. Offline tudsz valakit ajánlani? Köszönöm.
Online kb. esélytelen, max tippelőversenyt lehetne rendezni.Pontos alaprajz kellene az épületről, azon belül a lakásodról. Írsz szellőzőaknát, gépi szellőzést is, egy panelházban. Magyarországon ez nem mindennapi....
Most nyár van, kinn meleg, benn hideg, talán nyisd ki az ablakokat és engedd be a meleget. Egy ekkora, rendesen hőszigetelt épületnek azért van hőtehetetlensége, sok idő, mire felmelegszik, vagy lehűl.
10+ éve lakom eddig kellemes kis panellakásomban, aminek a homlokzatát 2 éve leszigetelték hungarocellel (16 cm vastag). Azóta a szomszédaim kifordultak magukból. A falszomszédom nem fűtött és télen is órákig szellőztetett, május elejétől szellőztet+légkondi, a lakás 3. odala folyosóra/lépcsőházra szomszédos, ahol másik idióta állandóan szellőzteti a folyosót és hűti a falamat (decemberben pl. napokig nonstop, amíg észre nem vettem, azóta minden este ellenőrzöm az ablakot). 6 hónap kínlódás után 2 hete szigeteltük a 2 érintett falat Halltex-szel. Annyiban segített, hogy ezek a falak úgy tűnik rendben vannak, viszont még mindig hideg van a lakásban miközben kint tombol a meleg. Zajlik a hibakeresés, a bejárati ajtót körbe fogjuk szigetelni újra, ablaktömítéseket javíttatjuk. Erős a gyanú ugyanakkor, már régóta, hogy valami nem stimmel a szellőzőrendszerrel. Vagy valaki nyomja bele lentről vagy fentről ventillátorral a levegőt, vagy a ház gépi szellőzése nincs megfelelően beállítva, vagy a szellőzőakna födémáttörésén jön át a hideg lentről vagy fentről, amikor a szomszéd szellőztet (éjszaka is, akár 0-5 fok között is). Alsó szomszédnál légkondi van, gyanús, hogy szellőzőn vagy wc és konyhai aknák födémáttörésen keresztül jön fel tőle a hideg. Közös képvislővel többször egyeztettem, segítőkész, de nem igazán érti a problémát, nem áll a helyzet magaslatán műszakilag, 90%-ban nekem kell megoldani a problémát.
Panelházak szellőzése-szellőztetése témában valaki tud segíteni? Vagy abban, hogy milyen szakember tudja megállapítani hogy honnan áramlik be a levegő/hideg a lakásba? Szintén kérdés, hogy födém áttörés szigetelését hogy lehetne megcsináltatni (ha tényleg azzal van a gond). Hőkamerás vizsgálaton már túl vagyunk, annak alapján szigeteltük a 2 falat Halltex-szel, és az ajtó-ablak javítások is annak alapján történnek majd, de a hőkamera nem mutatott beáramlást/problémát máshol. (Az ablak és ajtó hibák mértéke minimális, nem indokolja a lakásban lévő hideget.) Sajnos eü. problémákat is okoz a hideg légáramlat, olyan mintha nonstop légkondi menne a lakásban, miközben minden nyílászáró zárva van. Szóval van esetleg valakinek ötlete hogyan tovább? Előre is köszönöm.
"jelenleg a födémen levő gyapot szigetelés megszűnne."
Ez nemderült ki a bejegyzésedből.
Mivel a cserépalatti párazáró fóliád a hőszigetelés után hideg lenne (vízkicsapódás), ezért vagy le kellene cserélni páraÁTERESZTŐ fóliára, vagy kellene alája egy átszellőzztetett légrés. Ezzel persze 5 centivel kevevseb helyed lesz a hőszigetelés számára, tehát ha ott is szeretnéd elérni a 25 centi hőszigetelést, akkor a fede a tetőt BEFELÉ kell vastagítanod. Tehát a ferde tető teljes vastagsága végül kb 35-45 centi lesz.
Ilyenkor szokott felbukkanni a kérdés, hogy befelé tetővastagítás helyett mondjuk meg, hogy a cserép alatti páraZÁRÓ fóliát hogyan lehet utólag könnyen+gyorsan páraÁTERESZTŐ fóliára lecserélni (könnyen, gyorsan sehogy)
"Így viszont csak 10 cm lenne a szigetelés, ami elég kevésnek tűnik."
Ha a meleg lakás és a hideg külvilág (fűtetlen padlástér) között már van 25 centi (tehát tűrhető vastagságú) hőszigetelés, akkor miért aggódsz azon, hogy milyen vastag lesz a szarufák közötti (tök felesleges) második hőszigetelő réteg?
Inkább teríts a födémen lévő 25 centire plusz hőszigetelést még amennyit akarsz.
"Úgy hallottam, ez esetben mehet "neki" a párazáró fóliának, nem lesz gond. Ez igaz lenne?"
A rétegrendől függ. Ha a párazáró hideg oldalán nincs ÁTSZELLŐZTTETT légrés, akkor a párazáró fóliának a teljes fal/födém szerkezet meleg rétegében kell lennie.
Amikor a párazáró fólia le tud hűlni, abból vannak a bajok.
Tetőtér beépítés előtt szeretnék szigetelni a szarufák között. Jelenleg a beépítetlen tetőtéri aljzatra van terítve Knauf üveggyapot 25 cm vastagságban. Alatta (párazáró) fólia, felette résmentesen (nyomdai) papírral letakarva, hogy por ne menjen bele. Lehetőség szerint ezt szeretném felhasználni.
A szarufa 14-15 cm-es, a cserép alatt pedig párazáró fólia van. Az esetleges páralecsapódás miatt gondolom illene egy kis (5 cm?) légrést hagyni a fólia és a szigetelő anyag között. Így viszont csak 10 cm lenne a szigetelés, ami elég kevésnek tűnik. Ha meg végigszögelek 5 cm-es léceket a szarufákra, akkor tud 15 cm lenni (mondjuk ez se sok). Jól gondolom?
Alternatívaként merült fel, hogy szigetelés befúvással csináltatnám meg az egészet. Úgy hallottam, ez esetben mehet "neki" a párazáró fóliának, nem lesz gond. Ez igaz lenne? Meg ebből is van a polisztirol gyöngyös, meg a Knauf-nak a (nem szúros) gyapotos megoldása. Ezekkel kapcsolatban van esetleg tapasztalat? Tetőtér szigetelésként az otthonteremtésiben ha jól értelmezem, elszámolható (a fele költség). Gipszkarton borítás lenn majd. Bármilyen (építő jellegű) javaslatot várok :)
Ez itt leginkább energetikai szakmai fórum, ahol szakmai kérdéseket szokás feltenni hozzáértőknek okulás céljából.
Általános szabály: egy NEM-hozzzáértő laikus szakmai fejlődése abban a pillanatban gyorsul százszoros sebességre, amikortól a kérdező már tudja, hogy miről beszél (nem kérdez butaságokat, nem használ kétértelmű, homályos kfejezéseket)
Tehát ha az előző néhány hozzászólás nyomán sikerül az eredeti kérdést EGYÉRTELMŰEN negfogalmazni (pl nincs bene "nedvesség" meg ötféle fal-rétegrend), akkor már nem éltünk hiába :)
Aki volt már nem lélegző vályogházban, az megtapasztalhatta, hogy a páramozgásnak a ház friss levegőjéhez miképp van köze. Nyilván a "lélegző fal" kifejezés megalkotói és használói nem gondoltak arra, hogy hülyének nézik majd őket. Ahogy az okostelefon nem fog előadást tartani a katedrán, a szobainas nem nyit ajtót, úgy a lélegző fal sem fogja beszívni a lakásba a friss levegőt és asztmás sem lesz adott esetben. A hasznos hozzászólásokat köszönöm! A nyitott ablakos és fal átfúrós válaszadók egyszerűsége és rövidlátása csodálatra méltó. El tudom képzelni, hogy "a fa élő anyag" és ehhez hasonló fordulatok mit okoznak a lelki békéjüknek. 🙂
"A fal felvesz valamennyi nedvességet (tehát az oldalain belediffundál)"
A vízPÁRA tulajdonképpen egy gáz (H2O molekulák lebegnek egymástól elkülönülve).
A ház fala pedig egy porózus, tehát gáz-átetresztő szerkezet.
Ha benn a házban exta pára keletkezik (ott élők lélegzése+párolgása, növények stb)
akkor a ház belsejében túlnyomás lesz ebből a "gázból" a külvilághoz képest, ez a nyomáskükönbség folyamatosan próbál kiegyenlítődni a külvilág felé. Ha a falszerkezet nem tökéletesen párazáró, akkor ez a "vízgáz" részben a falszerkezeten keresztül fog távozni.
A fal felvesz valamennyi nedvességet (tehát az oldalain belediffundál) de a falon keresztül nem diffundál át a nedvesség vagy ha igen, max annyi, amennyi végképp elhanyagolható és iszonyat sok ideig tart, tehát ilyen a gyakorlatban nincs.
"Aki "lélegző falról" beszél, az legtöbbször nem tudja, hogy miről beszél."
Aki "lélegző falról" beszél, az legtöbbször nem tudja, hogy miről beszél. A kifejezés a hozzánemértés jelzője. Ha rákérdezel, hogy őnála mit jelent a "léllegző fal" kifejezés, akkor többnyire butaságokat és fizikai lehetetlenségeket kezd felsorolni. Még szakembert is láttam, hogy rendszeresen összekeverte a levegő áteresztést a páraáteresztéssel, azt hitte, hogy egy páraáterresztő falú szobában mindig friss lebegő van :)
Általános szabály. hogy a páramozgás irányában egymást követő rétegek ne akadályozák a pára haladását, tehát legtöbbször csak akkor nincs baj, ha a hőszietelés kerül kívülre.
A hőszigetelés tudománya 80-90 százalékban a párakezelésről szól, aki ezt nem érti, a páramozgás/párafékezés lényegét, az SOHA ne akarjon saját kútfőből hőszigetelni, kérdezzen profikat.
Egy 30-as téglából és vályogtéglából vegyesen épített régi présházat és egy új, 44 mm vastag falazatú, boronafalas, szigeteletlen faházat újítok fel, illetve szigetelek párhuzamosan.
Mindkettőnél fontos szempont, hogy minél lélegzőbb legyen a falszerkezet, illetve, hogy megvédjem a rágcsálóktól, amiből elég sok van arrafelé. Egyik sem állandó lakhatásra lesz használva, ezért a hőszigetelő képesség fontos, de talán nem a legfontosabb szempont.
Kérdéseim a következők lennének:
- mivel lenne érdemes szigetelni a présház falát, illetve a födémet (jelenleg szimpla padlásdeszka) és milyen rétegrendben,
- a faház esetén ugyanolyan jó-e a belső szigetelés, amivel megmenthetném a jelenlegi, tájba illő faház jellegét, vagy mindenképp gondolkodjak külső szigetelésben,
- mi lenne az a technológia, illetve rétegrend, amivel megmaradna lélegzőnek a faház, de kizárnánk a rágcsálók, és egyéb betolakodók megtelepedésének lehetőségét a szigetelésben.
Van egy 8x4m teraszom. A lapokra tettem 8 cm xps-t hab nélkül. A táblák illesztését tömítettem, tetejére pedig egy olcsó műfüvet terítettem. Simán kibírja a járkálást, futkorászást a gyerekekkel és az ülőgarnitúra sem süllyedt be 1-2 mm-nél jobban. Az alatta levő 8x4m helyiséget 24 fokra fűtöttem egész télen. Össze se lehet hasonlítani a komfortot azzal az állapottal, amikor nem volt ott az xps a "mennyezeten".
Én hidrofóbizált duzzsztott perlitet szórnék oda, a grerendák felső síkja fölé pár centivel. Erre jöhetne mondjuk egy erős 0,2mm-es fólia és egy teherelosztó réteg (akár 5-7 centi vashálós beton).
- alacony cement-tartalmú könnyűbeton: igenszar (közel nulla)terhelhetőség és igen gyenge (igenszar) hőszigetelő képesség
közepes cement-tartalmú könnyűbeton: gyenge terhelhetőség + közel nulla hőszigetelő képesség
Teljesen mindegy, hogy a betont duzzasztott perlit vagy polisztirol habgolyó adalékkal próbáljuk könnyebbé tenni, nincsenek csodák. Az ilyesmi csak olyan térkitltéseknél használható, ahol igen alacsony terhelhetőségre van szükség.
Kőzetgyapot szarufák közé projekthez milyen átmérőjű kötöződrótot ajánlotok?
Gondolom érdemes volna legalább olyan sűrűn drótozni hogy 30cm legyen az egy szarufán található rögzítési pontok között, míg a szembe szarufán a eltolva ugyan de szintén ez az osztásköz.
Egy szivattyúba tartályába cementet és habosító szert kevernek a vízbe és kinyomják egy csövön, be az épületbe. Ezzel 30cm vastagságú töltést is lehet késziteni, de kell neki 28 nap kötési idő, miközben teljesen kiszárad. Ekkor lehet járni a felületen. A kiöntött massza nagyából beáll vízmértékbe, kell neki egy kicsit segíteni is, tologatni a masszát ide-oda a födémen, egy T alakú falécekből készített szerszámmal.
Jó hőszigetelő is. Erre jó aljzatbetont lehet kiönteni, ha a hegeszetett haló megemeled lineéris távolságtartókkal.
Kb. az XPS árábán volt vagy 3 éve köbméterenként. Szakszég késziti, kb. 300kiló cement kell köbméterenként.
Én nem bízok a granulátumokba. Muszáj elég sok kavicsos homokot keverni hozzá, másképp a cement kötése nagyon nehezen indul be. Ha számolsz, rájössz, hogy valahol 600-800kg/köbméter a fajsúlya a töltésnek.
A bevonat miatt, amivel el vannak látva a granulátumok, az felúszik a töltés felületére. A felületi feszültséget kell valahogy kontrolálni az öntés közben, pl. folyamatos keveréssel, egy nagy lapát - vagy kapa segítségével.
A szemcsék nem akadájoznak meg abba, hogy viszonylag síkra lehúzd a tetejét, csak egy 3.5- 4 méteres alu lécet kell használni.
FF gerendás Horcsik födém feltöltését tervezem polisztirol betonnal. A kérdés, hogy milyen gyártmányú EPS őrleményt/gyöngyöt válasszak, illetve mit ajánlotok keverési aránynak/végső testsűrűségnek (150-200-250-300 kg/m3) ilyen célra (menne rá még 3 cm lépéshang szigetelés, és arra 6 cm vasalt aljzatbeton)? Kinek mi a tapasztalata? Elsősorban gyakorlati, nem elméleti tapasztalatokat kérnék tőletek.
- Austrotherm felejtős, mert baromi drága.
- Thermobeton márkájú, ami jónak tűnik ár/érték arányban
- Illetve találtam a konnyubeton.huoldalt, akik nagyon kedvező áron kínálják. Viszont ez első ránézésre elég durva szemcsenagyságú őrlemény, és az első kettővel ellentétben nem rendelkezik "felületaktív bevonattal", ami úgy tudom, nehezíti a homogén elkeverhetőséget és a bedolgozást, mert felúszhat a polisztirol. A gyártó telefonon azt ajánlotta, hogy keverni kell hozzá mosogatószert vagy habfürdőt, ami tulajdonképp ugyanezt a felületaktív funkciót látja el.
Nagy a dilemma, hogy az utolsót válasszam, mert tényleg jó olcsó, de nem akarok vele szívni, ha nem keveredik el rendesen, vagy a nagyobb szemcseméret miatt nem lehet rendesen lehúzni/lesimítani a tetejét.
A legeredetibb megoldást tv-ben láttam, egy arizonai csaj kecóján. A közeli repcsitemetőből szerzett szárny, vagy kormánylapát-profilokból lett állítható zsaluziája.:))
Mondjuk elnézve a gugli találatokat a témában, én valami másra gondoltam zsaluzia alatt.
Valami ilyesmi, fémszerkezet kívülről szerelve:
https://www.imolaplatan.hu/ ha a kezdőoldalon jobbra vagy balra navigálsz a nyílakra kattintva, a Csomagajánlatok c. képnél látszik.
Ez a megoldás létezik függöleges kivitelben is , számítógépes vezérléssel . A megadott fényeröt tartja a lamellák mozgatásával . Ha nincs elég napfény , akkor az aktív helyiségekben a fényforrásokat aktíválja . A Müncheni LMU egyetem legújabb épületén láttam ezt a megoldást .
Korrekt. Régi téma ez már. Igaz a pali a napenergia hasznosítása miatt gondolta, de abban pont benne van a nyári túlmelegedés elkerülése. Nálunk is ilyen a DNy-i erkély miatt a viszony (télen besüt, nyáron nem), de valamit majd okoskodni kell, mert az erkély felét be tervezem építeni...
Hogyan? A napvitorlát, féltetőt, növényeket 2/3-ra sem kell ereszteni.:D Pont az a lényeg, hogy nem akadályozzák a kilátást - ellentétben a redőnnyel. Redőnnyel nem tudsz árnyékolni, csak ha sötétítesz is, ez a fő gond vele. Másrészt ha nem az ablakodon süt be közvetlen, de a mellette lévő alut melegíti a nap, mennyivel jobb? Valamivel, hiszen az is kívül van, de ha a napvitorlát vagy a lombos (lomhullató) fád tetejét süti? Mennyivel jobb már? Segítek: sokkal. Ugyanis se hővezetés, se hőáramlás, se hősugárzás nincs. Ugyanúgy télen. Az alu redőny pont ugyanolyan hideg kívül-belül, mint a levegő körülötte. Az ablak meg a redőny közötti vastag légrés meg pont nem szigetel semmit, mert megindul a konvekció.
Én elhiszem, sőt örülök, hogy neked bejött és tetszik, de itt az a kérdés, hogy van-e értelme a mai korszerű ablakok mellett?
Van amúgy erre valami mérés, amit megnéztél és esetleg meg tudod osztani, hogy mennyit "dob" a szuper redőny az ablakhoz?
Háromrétegű passzív déli ablakaimat redőnnyel árnyékolom. A redőnyben az a jó, hogy szabályozható, azaz nem kell teljesen lehúzni. Ellentétben a féltetővel, növényekkel, napvitorlával stb. Elég kb a 2/3-ra leereszteni nálunk és soha nincs 26 foknál melegebb a nappaliban ahol óriási ablakok vannak délre. Egy 2-3 méter széles nem nyitható ablakot nem is tudom hogyan lehetne költséghatékonyan és szabályozhatóan máshogy árnyékolni viharálló módon!
Amikor a passzív ablakaimat vettem, nem kellett a legdrágábbat megvenni, ahol kis hőszigetelési javulás már aranyáron van, hanem a szegetelt alu redőny is beszámít és így az ablak és redőny együtt olcsóbban tudta azt, amit csak az ablak nagyon drágán. Ez a redőny a téli erős is szélnél nagyon előnyös.
Ha fel van húzva, semmi sem látszik belőle. 11 éve használom, most sem tennék mást, pláne délre.
Ez igaz, de bár minden bogár... Szóval az árnyékolás a lényeg, nem a sötétítés. Nem akarok nappal is lámpát használni egy szobában, amit árnyékolni szükséges a déli nap miatt. Meg nem látok ki a szép kertre, tájra stb. Ezért nem jó a redőny. Olyan árnyékolás kell, ami nem sötétít.
Látszott? Többrétegű, szuper ablaknál? Érdekes. Nem hittem volna, hogy számít. Dupla üveges, fém peremes, alu keretes ablakoknál láttam, hogy a spalettát behajtva még egy karton papír is segített, hogy az ablak+keret ne párásodjon annyira belül. Még jobb volt a vastag szivacs a spaletta és az ablak között. Azok az ablakok nem voltak bajnokok. A korszerűnél nem számítanék nagy előnyre, de ez csak az én - laikus - véleményem. Főleg a bezárt vastag levegőréteg szigetelési képességét mosolyogtam meg.
Persze, kívül kell árnyékolni, nem benn. Amúgy az a nap meg nagyon is jól jön télen. :D
Hát ami sötétít, ráadásul kívülről, az árnyékol is, nem? Amit nem engedsz be hőt, fényt, az nem is melegíti a jól szigetelt lakást... Kívülről kell árnyékolni (ami sötétít is nyilván) és nem belülről Erre sztem a redőny is jó. Nálunk legalábbis bevált.
Nyilván, hiszen egy redőnyös mondja. :D A déli oldallal is azért vagyok bajba, mert a redőny nem árnyékol, hanem sötétít. Nem látsz ki rajta, nappal is sötét lesz a szoba. Szerintem ez így tré.
"Télen, a nyílászárók üvegezésén keresztül, óhatatlanul sok hőt veszít, nyáron pedig az üvegen keresztül melegszik túl a lakás beltere. Ez még abban az esetben is így van, ha a jelenleg elérhető legjobb, három rétegű üvegezéssel ellátott nyílászárókról van szó. Ha összehasonlítanánk a nyílászárók üvegfelületének szigetelőképességét egy vékony szigetelőréteggel ellátott ház falával, akkor be kell, hogy lássuk hogy a nyílászárók üvegeinek szigetelőképessége rosszabb a falénál.
Ennek ismeretében már senki számára sem lehet kérdéses, hogy a hőszigetelő ablakoknak bizony támogatásra van szükségük.
Az árnyékolók köztük különösen a redőnyök éppen ezt a szerepet hivatottak betölteni. Ha redőnyt szereltetünk fel a frissen kicserélt nyílászárókra, maximálisra fokozhatjuk azok hőszigetelő képességét. Maximálisra, de még így sem tökéletesre, hiszen a hőveszteség kiküszöbölésére ma még nem létezik 100%-os megoldás. Ugyanakkor a leeresztett redőny és az üveg között levő levegő együttesen magas hatásfokkal szigetel. Egy jó minőségű redőnnyel és annak okos használatával akár 15-25%-al is növelhetjük otthonunk hőszigetelését."
Az utolsó két modnatnál eldobtam az olvasó szemüvegem...
Mindegy is. Napos oldalon árnyékolás kell(het), akár természetes (fa), akár egy kinyitható vászon, reluxa, zsaluzia, spaletta formában, de kell-e redőny? Nyáron inkább sötétít, mint árnyékol. Ad-e annyit télen, hogy megérje?
Poliuretán habbal van valakinek konkrét tapasztalata? Visszakerestem az utóbbi pár ezer hozzászólásban de alig volt róla szó.
Érdemes ezt egy most épülő tetőnél használni tetőszigetelésre kőzetgyapot helyett? Nem igazán találok a neten tapasztalatokat csak olyan cégeket, akik ilyen terméket, szolgáltatást árulnak.
Már homlokzati hőszigeteléssel (B30+15cm grafitos) rendelkező házamnál át kell rakjam 3 fázis telepítése miatt a mérőóra szekrényt és a tetőárbócot is.
Az a kérdésem, hogy érdemes ilyenkor megvágni a szigetelést és úgy besűllyeszteni az órát, az árbócot (oda kell fogatni a falhoz is ugye) és a kábelcsatornát, majd visszajavítani, vagy fogassam a szigeteléshez, tegyem az óraszekrényt is a szigetelésre?
Második esetben ugye nem lesz hőhíd, de látszani fog az árbóc és a kábelcsatornák (max le lehet a homlokzati szín szerűre kenni).
Első esetben viszont lehet hőhíd, ott javítani kell utána a megvágott szigetelést -> nagyobb macera.
Annyi, hogy nem az utcafronton lesz az óra, hanem a ház oldalán, ahol max a szomszéd látja :)
Ha 1100Ft/m2-ért tudtam volna venni táblás gyapotot itt helyben én is azt választom, legalábbis a szarufák közé biztosan (15cm). A második réteghez (15cm) ami keresztbe megy, lehet hogy maradtam volna a tekercsesnél, mivel ahhoz kevesebb ellenléc kell a tekercs szélessége miatt.
Egyetértek veled az összehasonlítást illetően! Én csak beírtam a keresőbe és az első cég amit kidobott azt linkeltem be!
Az hogy én mennyiért vettem az itt másodlagos , nem ahhoz hasonlítottam hanem az adott bolt teljes árához! Az én áramat csak azért írtam meg , mert az volt a kérdés miért ezt választottam ha nem indokolta semmi!- épp az ára volt a semmi amiért ez lett! Ahogy írod a tekercsesből találtál olcsóbban is !- ennyi , ahogy abból úgy a bálásból is biztos lehetne találni ahhoz képest olcsóbban ,mint amit én linkeltem be boltot.
A vita itt arról szólt , hogy miért ezt választottam mikor a másik fele ennyi (teljes áron) ?! Ezt cáfoltam meg! Nincs köztük meg már ez a különbség. ( függetlenül attól ,hogy én mennyiért jutottam hozzá) A másik meg aki kicsit is utána olvas annak azért világossáválik ,hogy felhasználástól független jobb választás a táblás! ;)
Szerintem ez az összehasonlítás akkor releváns ha a két beszerezhető legjobb árat hasonlítod össze és nem azt hgoy egy helyen mennyiért lehet megkapni a kettőt.
Lásd:
Az általad linkelt helyen most 2100Ft/m2 az ára a táblásnak.
Ahol én vettem a tekercsest, ott 960Ft/m2 az ára a tekercsesnek.
Így kijön a 2szeres szorzó, persze lehet hogy a táblást meg lehet kapni mégolcsóbban is máshol. Az mondjuk kérdés hogy most is meg lehet-e. Az 1100Ft/m2-es árad gondolom már nem valid.
Korrekt összehasonlítás amúgy akkor él ha mindenki számára elérhető árak vannak összehasonlítva. Ha kamionról leesett, koma által leakciózott, utolsó darabos áras áron szerez be valaki valamit (itt semmilyen célzás nincs az irányodba, ne érts félre), akkor érdemes hozzátenni hogy jutányos áron, mert amúgy nem jó összehasonlítási alap ahhoz hogy egy bolti áras árral legyen összehasonlítva.
Unix/Bárdi esete ha magánszemélyként vagy autószerelős háttérrel mész be, 40% a különbség ami nagyon nem mindegy. Tény és való hogy máshol meg lehet szerezni a kedvezményes áron magánszemélyként is teljesen legálisan, csak utána kell járni hogy hol.
Ha neked sikerült akciósan 1100Ft/m2-ért venni táblásat bármilyen körülmények között, az egy marhajó ár, és tényleg csak 150Ft-al drágább mint pl. a tekercses amit nekem sikerült venni. Lehet hogy az általam vásárolt tekercsesnél is van jobb ár máshol, nekem itt a környéken ez volt a legjobb.
Szépen kérlek, nézd már meg a linket amit tegnap beraktam! Ott van mindenki számára a mai ár:1890/2100 hol van itt kétszeres különbség ? Elhiszem ,hogy megakarsz győzni mindenkit az igazadról csak épp az élet cáfol meg benne! Az csak hab a tortán ,hogy ennyiért megkaptam! De a te fétisedet,hogy duplája az egyik a másiknak nem látom beigazolódni sehol! Sőt a tegnapi napon pontosan ugyan abban az árban voltak! Mind a kettő ár teliáras! Nézd már meg az oldalt , nem nekem kell hinned, csak a szemednek! Ha ez megvan akkor , írd már meg a különbségeket légyszíves mert ezt várjuk (szerintem velem együtt a többi tudatlan is) .
Tényleg nem kötekedés végett! A termék szinte napiáras , tegnapi linken épp fillérre pontosan ugyanannyi volt, de ma se dupla ár! Nem írtam árat elsőnek csak annyit hogy akciósan vettem! A vételi árat ma írtam csak meg neked ,hogy annyira még se nézz hülyének amiért ezt vettem! Semmi nem indokolja a drágább vásárlást , de az elején árak nélkül megírtam,hogy ehhez jutottam jóáron! Félrevezetés sincs, mert nincs 2x ár! Ha a mai árat nézem a linken 1890/2100- itt megint nem jön ki a matek! Vagyis nem álítottam valótlant! pontosan tudom mik a különbségek inkább ezt írd meg légyszíves , mert azzal a fórumon nagyobb segítséget adsz másoknak ,mint ha lehülyézed a másikat háttérinfó nélkül.
Ez egy információs fórum, emberek gyűjtaenek infót maguk megsegítésére.
nincs különbség árban a táblás és tekercses között.
Ez NEM igaz, az informálódó közönséget félrevezeti.
ahogy írtam EHHEZ jutottam hozzá akciósan.(1100ft/m2)-ingyenes házhoszszállítással.
Nem, nem írtad, hogy 1100-ért vetted. A linkeden is 2100Ft volt még picit lejjebb is.
Másnak az nem segítség ha csak részinformációkat lát.
AZ igazság az, hogy azonos körülmények között 2X-es a szorzó a két termék között.
Ez információ az érdeklődőknek.
a két szigetelés közt vannak különbségek (tulajdonságban,és nem csak 0,039 tényező )) -ennek olvass utána ,mert én hiába írom le a példa azt mutatja,hogy nem akarod megérteni.
Pontosan tudom, mik a különbségek. A kérdésem CSAK annyi volt, hogy NEKED ezek közül mi indokolja a DRÁGÁBB választását.
Ugyanolyan ár mellett én is a táblás kőzetgyapotot választottam volna. Szerintem meg a táblásat könnyebb lerakni. Mi azért választottuk annak idején a tekercseset, mert a beton gerendák közé azt könnyebb volt bevágni, és lényegesen olcsóbb volt, mint a táblás. Szóval a jobbat választottad.
Bíztam benne ,hogy elsőre átmegy amit írtam,de akkor mégegyszer.
Semmi nem indokolta?
-nincs különbség árban a táblás és tekercses között. (erre raktam be egy linket-szóval nem én találtam ki.)
-ahogy írtam EHHEZ jutottam hozzá akciósan.(1100ft/m2)-ingyenes házhoszszállítással.
-a két szigetelés közt vannak különbségek (tulajdonságban,és nem csak 0,039 tényező )) -ennek olvass utána ,mert én hiába írom le a példa azt mutatja,hogy nem akarod megérteni.
Attól,hogy nálad esetleg a tekercses van,nem vonja magaután,hogy aki mást rak az a hülye.
Egy szó ,mint száz jó nagy hülye voltam ,hogy ezt választottam meg a pénzem is bánta,de mit tegyek ha ez volt jó áron.
Nem is mondtam, hogy kiegyenesednek, de pont ezért is jó volt, hogy lelapátoltuk, mert nem nyomja tovább a födémet. Szerinted fölösleges volt, szerintem meg nem. A helyére üveggyapot került, ami jobb hőszigetelő, mint a sár. Amúgy meg hogy nézett volna ki, ha a salakot lelapátoljuk a betongerendák közül, a fafödémes részen meg maradt volna a sár? Könnyítettünk a födém terhelésén, és egy jobb hőszigetelő anyag került a helyére.
Semmi gond a te pénzed, azt csinálsz vele amit akarsz. Egy ismerősöm most dobja le a teljes tetőt, ami egy 100%-os zsindelyes szép tető, mert cserepet akar. Csak úgy. 6millió. :))Okos. :)
Csak a"jegyzőkönyv" kedvéért ma is találni 0,039-es tekercses 10cm-est 1000Ft körül. Aki keres az talál.
Lerakni is sokkal egyszerűbb és pontosabb, mint a táblást.
Kb : 100 m2 a födém. Fele nagyjából fafödém, ami meg hozzáépült az betongerendás köze betonnal kiöntve, és salakkal feltöltve, mint szigetelés. A salakos rész az nem volt olyan nehéz, az volt 15-20 centi. A fafödémes részen pont a súly miatt meg is voltak hajolva a gerendák.
Írhattam volna 10 centit is, de nem ez a lényeg, hanem hogy minden le lett lapátolva, ki lett takarítva, és utána lett megcsinálva az üveggyapot szigetelés. Salakos részen hungarocell darabok is voltak a salakfeltöltés között, ami megint könnyít a súlyon, de növeli a m3-ert. Szóval nyilván nem mértem le mázsával, amit lelapátoltunk az egész födémről, meg vonalzóval sem mértem le a vastagságokat, de nem is ez volt a lényeg. A lényeg a letakarítás volt.
A páraáteresztö fóliának is van párafékezöhatása ( gondolom a technikai paraméterek között fel van tüntetve a vízgőz áteresztő képesség ,V: gramm/m2/nap . Légrétegvastagság egyenérték , sd érték ) . Bizonyos hömérsékletnél kicsapódhat a felületén a pára és szerintem a gyapot felsö rétege is " jobban " nedvesedhet .
" Nálam a fafödémről le lett lapátolva az agyag, sár, homok (mindegy minek nevezzük), ami 20 centi lehetett, és a betonfödémről is a salak"
Mondjuk egy fafödémen azért a 20 cm túlzás,de talán elmegy.
Mekkora az a ház. Tegyük fel 80 nm a hasznos lapterület.
Annak a födémje kb. 100 nm.
Ha 10 cm a saralás (már az is túlzás ), akkor minden nm -en van 0,1 m3 sár és homok. 10 m3 Annak a tömege úgy 160 - 180 kg/nm, azaz az egész padláson van
17 - 18 tonna anyag. Az állítás szerint 8 -10 m3 a lepakolt anyag.
Ha 20 cm akkor az a ház belülről max. egy 40 nm lehet, azaz házikó.
Valami nem stimmel.
Felporszívózni ?Llehet, de az is felesleges munka, akár a lehordás.
Összegezve nagy valószínűséggel az a korábbi saralás nem több mint 10 cm, az is a szokásosnál nagyobb.
Nem tudom, hogy van-e székállásod? Mert akkor a székállásra lehet tenni körbe pallókat élére állítva. Egy kicsit megerősíteni, hogy legyen egy stabil váz, és a tetejére meg deszka borítást, ha nem kell nagy súlyt megbírnia.
Jelenleg mi lehet reális ár részleges homlokzati szigetelés munkadíjára? Ház sarka, kb 16 nm, max 4 méteres magasság, kőzetgyapotos szigetelés, vakolással, festéssel, számlásan. :)
Csak úgy tól-ig, hogy mégse vegyenek teljesen hülyére. :)
Az szép munka amit te csináltál,viszont én nem szándékozom megbontani a saralást. Szigetelés egyenlőre ennyi lenne,aztán hogy mit hoz a jövő az kérdés még.
A párazáró fólia nagy kérdés. Amennyiben meg akarod hagyni a fafödémen a (sarat), akkor csak akkor tennék párazáró fóliát, ha nagyon vastag szigetelésben gondolkodsz. Minél kijjebb kerül a párazáró fólia a meleg oldaltó, annál nagyobb, vastagabb hőszigetelés kell a hideg oldal felöl. Ez akár lehet 50-60-80 centi szigetelés is.
Nálam a fafödémről le lett lapátolva az agyag, sár, homok (mindegy minek nevezzük), ami 20 centi lehetett, és a betonfödémről is a salak. Ez összesen 8-10 m3 lehetett. Aztán az egész födém le lett porszívózva, és utána készült a szigetelés.
Köszönöm az infót! Nálam ugye saralt födém van,attól tartok ,hogy fólia esetén a saralás veszi fel a párát , viszont ha nem teszek akkor meg a szigetelés. Bár azt mondják,hogy ezek már nem szívják magukba és így kiszellőzik. Ezért nem tudom mi a jó megoldás. Jó lenne ha valakinél szintén saralt födém van és megisztaná a tapasztalatait ,hogy ő hogyan csinálta.
Nálam is a két szoba régi fafödémes volt, a többi meg betongerenda, és a köze betonnal kiöntve.
A fafödémes részre tettünk fóliát, a betonosra nem. Viszont nálunk nem lett összeragasztva a fólia, meg felhajtva a koszorúnál, csak átlapolással tettük.
Szóval én tennék párazáró fóliát, és most már gondosan össze is ragasztanám. Ami még fontosnak tartok az a vastag szigetelés, hogy minél kijjebb kerüljön a nullpont. Nálam a fafödémes részen 4x10 centi gyapot van. Nyilván a szigetelés tetején van kialakítva a járható felület, hogy ne kelljen taposni a gyapoton.
Megvan már a szigetelésed, vagy csak ezután lesz meg? Én raktam le a födémre üveggyapotot 40-50 centi vastagságban, járható felület is lett készítve palló borítással. A garázs mennyezetére meg kőzetgyapotot. Sokkal tömörebbnek gondoltam a kőzetgyapotot az üveggyapothoz képest, azért ez messze nem volt így, ahogy képzeltem. Nyilván azonos ár mellett inkább a táblás kőzetgyapotot választanám, de az üveggyapotot sem bántam meg a padlás födémnél.
A lényeg a járható felület, (mert úgy is fel kell menni a padlásra), és hogy a szigetelés ne legyen összetaposva, ne legyen még véletlenül sem rálépve.
De mint ahogy írtam , nagyon jó áron sikerült hozzá jutnom! Így kérdés sem volt melyiket választom! (Ha egyszer ez volt jó árban)
Nem ismerem a szigetelőket , de valamiért csak drágább a táblás( érzetre is tömörebb és kitudja még hogy évek múlva melyik mennyit fog össze esni, van egy tippem ;) ,bár mostanra amint írtam szerintem ez se annyira van így.
Üdv! Végül a táblás kőzetgyapot mellett döntöttem, 2x10cm lesz lerakva! Ráadásul jó áron sikerült megvennem! Ami még nagy talány a fejemben a födém stuktúr,felül saralt. Megosztó hozzászólásokat olvasok a szigetelő anyag alá kell-e ,érdemes-e fóliát tenni vagy se!? Nem találtam egyértemű véleményt erről! Saját eszemtől nem
raknék,hogy tudjon szellőzni , de minél többet olvasok utána annál inkább zavarodok össze! Hol az igazság?
Szerintem egyik szigeteléssel sem tudsz nagyon mellé lőni. Mindegyik ellátja a feladatát. Nálam a padláson isover domo van, az egyik garázs tetejéhez meg rockwool multirock szigetelést tettem.
Szóval én inkább a mielőbbi beszerzésen gondolkodnék pl. ez a cikk alapján is:
Naturoll Pro szigeteléssel van valakinek friss tapasztalata szarufák közé helyezve? Lényegében a környéken most ez beszerezhető normális áron, így más opcióm nem nagyon van.
"15 éve , szélben , esöben , hóban , napsütésben .. Ennyi idö alatt valóban kezdenek a golyócskák jobban körvonalazódni"
Nem pont ebben a fórumban írogatja rendszeresen néhány nagyokos, hogy én egy hülye vagyok, mert szerintem szegény ember (akinek most nincs pénze vakolásra+hálózásra) pár évre nyugodtan csupaszon hagyhatja a házon a hőszigetelést? Én pl olyan XPS-t láttam, ami 10+ éve a tűző napon van, szerintem kb 1-2 mm csiszolás után lehetne hálózni.
Nagyobb mennyiségű eps-t szeretnék dimbes-dombos udvaron tárolni (füvön) kb fél éven keresztül. Egymásra raknám őket a jobb helykihasználás végett.
Lehet buta kérdés (!) de kell azzal számolni, hogy az alul lévő lapok (vagy bármelyik) a felhasználásig elvetemednek/meghajlanak? Grafitos verzió, jó lenne letakarni őket ugye?
Nekem még a höszigetelésböl vannak EPS darabkák kint az udvaron 15 éve , szélben , esöben , hóban , napsütésben ( macskák alszanak rajta , ha oda süt a Nap ) . Ennyi idö alatt valóban kezdenek a golyócskák jobban körvonalazódni és a szélei lassan morzsolódni . Mechanikus sérülés ellen a fólia nem véd meg , mert egy rossz helyre való lépésnél letöredezhet az EPS széle . Oda kell figyelni a lépésekre ! :-)
"erre rítkított léccel, széldeszkával meg ami volt egy fedés . Erre a feláztatott agyag kenhető formában"
Ha ez a felső ritkaléc+sár réteg legalább egy picivel jobb páraáteresztésű, mint legalul a lakás mennyezetének (stukatúr) párafékezése, akkor ez akár teljesen jól működő megoldás is lehet.
Sokan nem tudják elképzelni, hogy ha ő évente háromszor végigmegy a puha polisztirol járófelületen attól az nem fog apró golyócskákra szétmállani. Ezután döntenek úgy egyesek, hogy mégiscsak letakarják deszkával/OSB-vel, ami ugye párafékező, tehát a járófelület közvetlen lefedésével jól kicsesznek magukkal.
Deviszont ha komolyabb (vastagabb fajta) páraáteresztő fóliát terítesz a polisztirol tetejére, az azon járkálás pszichológiailag szerintem eléggé megnyugtató annyira, hogy ne akarja mindenáron OSB-bel lefojtani a párát.
Ja a kereskedő a nála lévő fóliát annak nevezve adja el aminek kérik. Ha párazárót kérnek úgy adja, ha pára áteresztőt akkor pára áteresztőként.
Egyszer egy kereskedésben ketten mentünk, de mint egymást nem ismerők. Én kéretem előbb páraáteresztőt... az eladó készségesen mondja, hogy van. Majd a társam, hogy neki pedig pára záró kell. Ugyanazt adta volna. Megköszöntük a szíves kiszolgálást és távozóban annyit hogy az ilyen kereskedő dugja fel magának a fóliát.... ha neki mindegy ,hogy áteresztő - nem áteresztő.
Kb. 20 éve készítettem a padlásfödém hőszigetelését.
A födém úgynevezett borított fafödém.
A lényege : 80 cm -es gerendakiosztásra került alul egy 2 " deszkázat arra nád és vakolat.
felül szintén 2 " deszka agyagsárral bevonva .
Tehát alulról felfelé : vakolat 2 cm,nád, fél cm, deszka 2,5 cm gerenda 18 cm, rajta 2,5 cm deszka , rajta az agyagos sár kb 5 -6 cm - összesen 31 cm.
Úgy 25 éve kaptam ömlesztett ásványgyapotot egy teherautónyit, felvittem szétterítem, majd deszkával fedtem. A padlás felére jutott.
Sajnos az eredetileg 5 -6 cm hőszigetelés a felére össze nyomódott.
Aztán úgy 20 éve felszedtem a kemény sarat és mint mindenki gondolná - le és a sitt lerakóba.
Tehát le, fel a teherautóra is irány a sittlerakó.
Csinálja az akinek kettő anyja van.
Helyette az egyik sarokban felhalmozva a kemény sár.
A nyers deszka felületre 2x 10 cm szálas gyapot. Élére állított palló és deszka , kb. 80 cm-enként közte a gyapot.
és erre rítkított léccel, széldeszkával meg ami volt egy fedés . Erre a feláztatott agyag kenhető formában. 3 nap alatt megszilárdult, magyarul megszáradt és a padlás újra járható.
mi van a párával ?
hát az úgy ahogy az eredeti födémen átmegy átmegy ezen a vastagított födémen is. Átmegy és a padlástéren távozik a szabadba.
Egy része ugyan extra hidegbe lecsapódik, de ha jól szellőző a padlás az is elpárolog.
Na most aki gondosan leteríti fóliával az megnézheti magát. A pára lecsapódik és ott marad.
- Szerintem a leg költséghatékonyabb legalább 20 cm olcsó üveggyapot (a jövő évi energia árakkal számolva 30 cm).
- A hőszigetelés alá semmiféle fóliát ne tegyél, fölé jóféle páraÁTERESZTŐ fólia mehet, de az is csak akkor szükséges, ha a tető erősen csepeghet a hőszigetelére.
- A födém hőszigetelés körben a széleinél teljes vastagságában jól simuljon össze az oldalfali hőszigeteléssel.
- Ha muszáj járható felület: legolcsóbb, ha azon a részen az üvggyapot helyett polisztirol van (ritka használat esetén nem szükséges, hogy járható fajta legyen). Ezt a polisztirol járdát vagy ne takard le semmivel, vagy páraÁTERRSZTŐ fólia mehet a tetejére.
Igaz, nekem betontálcás a födém salakággyal, 3 éve szigeteltem, két réteg 10cm-es kőzetgyapot, egymásra merőlegesen. Sarkoknál, falvégeknél különösen figyelve, mert ott jelentkezett mindig a penész belül, csúcsfalaknál plusz 40centit felhatva a falra, középen egy járósáv 2x10 lépésálló EPS.ből, eltolva, egymásra ragasztva (egy járda), hogy az egész padlást hosszában bejárható legyen.
Akkor ezt tartottam költséghatékonynak, nekem bevált. Fólia nincs, igaz beázás sincs. Csúcsfalakon megfelelő szellőzőnyílások, elöl / hátul. Nem vizes, nem roskad, alul is száraz.
Nálam átlagosan 35cm gyapot van és ahol a höcserélö halad ( 21 hosszan J alakban , ott még jóval vastagabb . A ház höszigetelésével egy idöben csináltam , áttakarással , hogy ne legyenek esetleges hézagok . A födémszigetelést egészen a külsö fali höszigeteléssel egybehoztam , hogy ne legyen höhíd . Idáig semmi rossz tapasztalatom nincs .
A fiamék házán ( 200nm ) múlt évben késö összel terítettünk le 200nm x 2réteg x 18cm-es ( akkor került 1500 euróba ) gyapotot úgyszintén átfedéssel és a falakat is teljessen letakarva . Mindkét ház esetében fafödém van . Fóliát nem tettem az egyik háznál sem a gyapotra , mert lemezcserép van a tetön és nincs a pornak nagy lehetösége bejutni és kialakítani a gyapot tetején egy esetleges " sárréteget " ( lerakódott por és az átjutó pára esetében ), ami rontaná a gyapot átszellözését és szárazonmaradását , így höszigetelöképességét .
"setleg van e valaki aki már túl van ezen? a kérdés,hogy milyen kivitelezés vált be leginkább?"
Abban reménykedsz, hogy
- lesz valaki, aki hőszigetelte saját háza födémjét, - és többféle hőszigetelési módszert is kipróbált, hogy összehasonlíthassa őket - és azóta itt olvasgatja a fórumot, hátha valaki kérdezi tőle a kísérletezése eredményeit?
Be kell lánod, hogy a kérdésedet úgy tetted fel, hogy senki se legyen, aki válaszolni tud rá :)
Stukatúros,fafödémes ház födémszigetelését szeretném megcsináltatni. Esetleg van e valaki aki már túl van ezen? a kérdés,hogy milyen kivitelezés vált be leginkább? Gondolok itt padláson végig terített gyapot tekercs,esetleg táblás kőzetgyapot,vagy a fújható cellulóz a gerendázat közé?
Esetleg bárkinek bármi ötlete,érve-ellenérve lenne azt megköszönném.
"Horcsik födémre tennék ásványgyapot szigetelést. A szigetelés alá érdemes tenni párazáró fóliát?"
Létezik olyan fajta horcsik födém, amelyiknél mehetne oda fólia (konkrét részletes adatokból energetikus ki tudja számolni), de ha nem vagy profi, akkor páratechnikailag az a biztos, ha nem teszel oda semmit (tehát a födémre közvetlenül menjen a hőszigetelés).
Ez igaz, viszont ezzel a mondattal NEM MONDTAM SEMMIT, csak raboltam azok idejét, akik ezt a mondatot elolvasták. Tehát aki a "nem szesz jót" kifejezést használja, az egy semmitmondó, feleslegesen beszélő energiatolvaj, tevékenysége káros az emberiségre.
Az volna a kérdésem, hogy egy klasszikus kádár kocka ház hőszigetelése 10cm grafit vagy 15 centi fehér anyaggal, hálózva, nemesvakollattal, dübellel meg sínnel meg kiegészítőkkel most nyárra mennyibe kerül nm2 árban? +munkadíj
Üdv! Tudom Te már Doberdónál IS IQ bajnok voltál! Csak kérdezem ,miként kéne fogalmaznom "nem tesz jót", a "nem ajánlott", mikor csak ajánlásokat tehetek egy általam nem megbecsülhető, rengeteg körülmény folyamatos (akár több éven keresztül) változásán áteső ,és millió fajta/minőségű Eps -ről ,ami ki van téve az időjárás káros repertoárjának! :-) Gondolom neked "egzakt "számaid/javaslataid vannak bármire IS !:D
"Mit szerettél volna írni, kérdezni, tudtomra hozni? :-)"
Azt, hogy a "nem tesz jót", a "nem ajánlott" és hasonló kifejezések szakmai kommunikációban nevetségesek. Valamiről vagy azt állítjuk, hogy ártalmas (és akkor tessék tudni meghatározni az ártalom mibenlétét), vagy nem tudjuk, hogy ártalmas-e (és akkor tessék csendben maradni).
Pl egy beton bunkernek sem tesz jót, ha kézzel simogatom az oldalát :) mégsem említem meg ezt sehol, ha nem szeretném, hogy kinevessenek.
Akkor a fehér oldal volt 40 fok, a fekete oldal 60 fok.
Pontosan nem emlékszem, csak amikor hazamentem láttam, a barom kőművesek a fehér oldalt a fal felé fordították, de még előtte lecsiszolták a védelmet. Majdnem felrobbantam a dühtől. Pont volt nálam inframérő, nekik mutogattam a hőfokkülönbséget.
A "nem tesz jót neki", nem egy értelmezhető kifejezés, sem az építőiparban.sem a fizikában. Alacsony IQ-jú emberek szokták használni, a "nem értek hozzá, de azért van róla véleményem" helyett. Tudok pl olyan házról (barkácsműhely egy kert végében), amelyiken kb húsz éve csupaszon van az (5 centi) eps és még mindig hőszigeteli. A nap valóban nem tett jót neki, de nem is tüntette el róla, a polisztirol felső egy-két ceentije persze már nem sokat ér (megnyomkodva porlik), de még ott van a helyén és megvédi a naptól az alatta lévő rétegeket
"Felvonulás, levonulás tervezésére egyszerű kockás papír és eldönthető mi mibe kerül."
Egy (félkész) hőszigeteléssel egy pl Kádár-kocka fűtésszámlájából három-négy év alatt akár fél millió forint is megtakarítható. Aki szerint ebből nem jön ki egy második állványozás, annak vagy a számológépe, vagy az IQ-ja hibásodott meg :)
"kb 20 fok különbség volt a grafitos lap sima és festett oldala között a hőfokkülönbség"
Nem a különbséget kell nézni, hanem azt, hogy hány fok a polisztirol lágyulási hőmérséklete. Egy szabadon álló (szellőző felületű) napsütötte sötétszürke fal Magyarországon szélcsendben max kb 70-75 fokosra tud felmelegedni.
Amikor naptól "magától" meglágyult polisztirolokról kerestem információkat, akkor ezeket három csoportba lehetett sorolni: - a naptól felforrósodott felület nulla szellőzési lehetősége, pl zárt üreg vagy átlátszó nejlon fóliába csomagolt /letakart állapotban (üvegház hatás)
- egyszerre két irányból kapott hősugárzás (pl direkt napsütésen felül még pl egy ablaküvegről oda odaverődő fény) - nagyképű idióták (akik még soha nem láttak naptól meglágyult polisztirolt) okoskodó huhogása.
Nem te írtad, Elek szokta ajánlgatni a csupaszon hagyást. A szomszéd utcában votl egy olyan ház, volt szerencsém évekig megfigyelni hogy rohad le a hőszigetelés a falról a napos oldalon. Aztán gazdát cserélt, az új gazda pedig a sokadik kivitelezőt tudta rávenni hogy ugyan vállalja már el, mindenki más elhajtotta a francba hogy szívjon ilyennel más...
A hálózva hagyásban egyetértünk, szerintem ott van értelme megállni.
Az SK kivitelezés megint más tészta, ott valóban más a leányzó fekvése.
