Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Hagyjuk. Direkt kiforgatjatok a szavaimat. En lennek legjobban felhaborodva, ha valaki az eredeti ertelemben vett hatasfoknak 100% feletti szamot mondana. De hogy olyan fafejuek (vagy fabrikett legyen, hogy ontopik maradjak? :)) legyetek, hogy VAN masik ertelemben hasznalt hatasfok, az mar sok nekem. En se kotok beletek, ha kockas fuzetet emlegettek, mert tudom a helyen kezelni. Nagy keres ezt visszafele is elvarni?
Nos, ha tudsz olyan gázkazánt, ami 110% mérhető hatásfokkal rendelkezik, azaz 1MJ hőenergiából nekem 1,1MJ energiát táplál a rendszerembe, kérlek szólj! Nem a gyártói magyarázat alapján, hanem műszerekkel mérhetően, fizikai és matematikai alapokon igazoltan. Komoly összeget lennék hajlandó áldozni rá, ez jó befektetés. Azt hiszem, nem is igen gyártanának ilyet sokáig... :)
A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A hatásfok számítása:
eta = {E_h over E_b}
ahol:
η a hatásfok, Eh a hasznos energia, Eb a befektetett (összes) energia.
A befektetett energia és a hasznos energia különbsége a veszteség (amely hőként, hangként vagy egyéb formában a környezetbe távozik):
V = {{}over{}} E_b - E_h
Az energiamegmaradás törvényéből következik, hogy a hatásfok 1-nél, vagy százalékban kifejezve 100%-nál nagyobb nem lehet. Gyakorlatilag a hatásfok mindig kisebb 100%-nál. A javítása a veszteség csökkentésével vagy egy részének hasznosításával történik.
De a gazkazanok hatasfokat a futoertekhez kepest adjak meg, barmit csinalsz, igy muszaj vagy te is ebben hasonlitani. De az 1MJ hazba kerulo futesi energia a'ra'nak kiszamitasahoz eleve erre is van szukseg. Igen, kond. kazannal optimalis esetben tobb energia lesz a lakasban, mint amit "kifizettel" (ha elfogadod a futoertek szerinti fizetest). Miert meglepo ez, a legkondi futo uzemmodban ugyanigy van (csak mas okbol). En csak annyit akartam elerni, hogy ne mondjatok, hogy ha a kazan hatasfok 100 feletti, akkor az hulyeseg. Nem hulyeseg, csak eljart a skala felett az ido, ettol fuggetlenul meg mindig kevesebb gondot okoz 100 feletti szamokat figyelembe venni, mint atallitani a szamitasi modszert, es az atallas alatt magyarazkodni, hogy most melyik ertelemben kell olvasni.
Csak fával fűtök három éve már, és a ház sima Mátratherm 38-as falú, bár az elrendezése speciális; délre néznek a nagy üvegfelületek, lakószobák. Északra köztes helységek, garázs belépő, spájz vannak a külső fal és a belső helységek között hőlépcsővel. Minen üvegezett felület redőnyös pluszba. A fát egyébként 2000Ft/q áron veszem, felénk ennyiért van. 50q megy el egy szezonban, 10q puffer meg megmarad biztonsági tartalékra. Értelemszerűen úgy veszek fát hogy kiegészítsem a maradékot 60q-ra (bár ehhez 10q át kell rakni minden évben, hogy a következő szezonban azzal indítsak, ne maradjon alul a tárolóban).
Én megértem amit mondasz, de ez számlázási manőver. A 100% hatásfok csak a mesében érhető el. Ha tavaly 3000 ért vettem az akácot és a kazánom hatásfoka 60%, akkor az idén mivel 1500 ért vettem meg, akkor 120% a hatásfok?
Nos, a téves alapvetés szerintem nem jelenti azt, hogy a fizika szabályai semmissé válnak. Ha az autómat négy ember tolja és alapjáraton kettesben húz a motor, akkor ugyan benzinből kevesebb fogy, de az autó hatásfoka nem változik, mert a felhasznált energiába bele kell számolnom a négy "segédhajtóművet" is. Kicsit ezek a 100%, meg a feletti hatásfokú marketingek a 0%-os hitelekre emlékeztetnek. Igaz, hogy a kamat 0%, csak van 20% kezelési költség, szóval többet fizetsz vissza. Akkor meg nem mindegy, hogy mi a neve a többletköltségnek? Ki kell fizetni és ennyi sajna.
Egyébként volt egy olyan alapvetés, bizonyos Ptolemaiosztól ha jól emlékszem, hogy a Föld lapos. Volt pár évszázad, mikor ennek nevében eretnekként máglyára küldtek embereket, akik ezzel vitatkozni mertek. Aztán egyszer csak kiderült, hogy mégsem stimmel az alapvetés. Néha a dogmáknál többet ér a józan paraszti ész. 1+1 az mindig 2.
A kondenzációnál egyébként az égéstermék páratatalmát csapatjuk le ez igaz, de úgy tudom, ez nem párolgásból keletkezik. Szénhidrogének égetésekor (mint a gáz) szén-dioxid és víz keletkezik, amely a folyamat sajátosságai miatt légnemű azaz gőz.
Az, hogy nem olvassa el az ember a termék leírását, nem a termék hibája. A tv útmutatójában is van utalás arra, hogy nem illik folyóvízzel tisztítani. Ha mégis ezt teszed és tönkremegy, nem fair a tv-t, vagy a gyártót hibáztatni. A brikett tárolásának is megvannak a szabályai, amint a használatának is, ezt pedig a hozzá adott termékadatlap tartalmazza. Amihez nem adnak azt nem veszem meg magamnak sem és nem is árusítom, lehet, hogy okkal.
A szoba közepére állított vashordót leszámítva (gondolom, nálad sem ilyen van), minden tüzelőberendezésen van huzatszabályzó. Ha használja az ember, máris minden másként működik. A csomagolóanyagra vonatkozó állításod pedig két okból is felülvizsgálatra szorul. Az első, hogy nálam pl zömmel újrapapírból készült hullámkarton a csomagolóanyag. Ha zsugoros az áru, azon meg van egy furcsa, nyilakból rajzolt háromszög, ami -legalábbis a nagycsoportos ovis kislányom szerint- azt jelenti, hogy nem a zöld, hanem a "zsákos" kukába kell dobni, mert újrahasznosítható és ezért szelektíven kell gyűjteni. Mindezt egy a világ közepén levő, összesen 3000 lelkes "világvárosban". :) Másrészt, minden épeszű gyártó valamilyen újrahasznosítható csomagolóanyagot használ, különben az EU előírások miatt jelentősen drágább a kv. termékdíja. A nem szelektív gyűjtés a felhasználónál pedig megint csak nem a gyártó hibája.
Ha pedig a számok és a konkrétumok mentén szeretnénk vitázni, kérlek, előtte nézd meg a 464. kommentemet. Ott megtalálod az én számaimat egy fűtési szezonra és nem csak egy begyújtásra vonatkozóan. Ezek, miután az adott évek számláiról szólnak, konkrét számok, melyek már megtörtént időről szólnak. Másként szólva, tények, amik -mint tudjuk- makacs dolgok.
A fával nem lehet versenyezni. A brikett több mint dupla árban van, alig olcsóbb így mint a gáz. A fát látom mikor megveszem, a brikett akármiből lehet (tapasztaltam), akármennyi lehet a víztartalma is (hiába a 10% szlogen)!!!! Egyébként sem hihető hogy 20% a száraz anyagok minimális nedvességtartalma a mi éghajlatunkon, és a brikett ez alá tudna menni tartósan. Olyan ez mintha víz alá nyomnám a szivacsot és nem venne fel vizet. A nylon zsák sem ér sokat, mert tapasztaltam, hogy 5-6 hóap alatt szétnyomja a brikett a zsákokat, ahogy tágul pl. pincébe tárolva (vizet vesz fel). A fa tiszta ügy, látom a kérgén és a belsején hogy milyen fa, látom rajta a száradási repedéseket ami garantálja hogy nem vizes, ráadásul sokkal tovább ég mint a brikettek (akác vs. akármilyen brikett). A fának van tárolója azt hordatom tele minden évben, így tudom hogy 60 mázsa fát vettem, tudom mennyire száraz és tudom ez alapján a megvásárolt fűtőértéket is Ft/Mj-ban. A brikettnél el kell hinnem a mérlegjegy adatait, mert raklapon van. Koszosabb és jobban porol mint a fa, mivel amikor a fát hasigatjuk, le is hullik róla minden kosz, a brikettnél pluszba van egy csomó műanyag csomaglás is ami kukába megy, környezetszennyező. A fánál amikor a kandallóban izzik és felette ég a "levegő" mintha folyna benne a tűz, tudom hogy elégnek a fagázok és maximális hatásfokkal tüzelek emiatt (85-90%). Brikettnél még sohasem tapasztaltam ilyet, pedig próbából vettem már egy-egy zsákkal legalább 10 helyről az országban. Elég mint a pelyva, kisuhan a kéményen a meleg, nem a lakást fűti. A fa ráadásul bedurrantja jól a lakást száraz meleggel, amikor hazaérek 1 óra alatt (22 fokról 25 fokra 5 kg fával pl. tegnap), úgy hogy ma reggel is megvolt a 22 fok (150m2 a ház) A gáznak ehhez órák kellenének dupla pénzért, a brikett meg elillan. A fát délután 5 körül begyújtom, reggel még van izzó parázs, brikettnél ilyen sohasem volt!
Nekem kondenzációs kazánom van, azért számoltam úgy, hogy a gáz fűtőértéke (égéshője) 100%-ban hasznosul. 100 fölé nem mennék a számításban, mert nem mindig történik kondenzáció (nem padló/fal fűtésem van, csak túlméretezett radiátoraim)
Fizikusokkal meg nem vitatkozom olyasmiről, amihez jobban értenek :)
Olvassatok mar. A belerakott energia az _egesho_. A szamlan viszont nem ez, hanem a _futoertek_ szerepel, levonjak az egeshobol a keletkezo viz gozze melegitesenek energiaigenyet, mert (normal esetben) a kazanok gozkent engedtek ki, es igy volt "osszehasonlithato" a hatasfok. A kond. kazan az alacsony eloremeno miatt ki tudja hasznalni azt, hogy ha lecsapatjuk a gozt, akkor az plusz energia. Tehat az egeshohoz kepest tovabbra is 100% alatt van, de a futoertekhez kepest 100% felett. Mert a futoerteket egy teves alapvetesre epitve talaltak ki...
Upsz, akkor itt valaki feltalálta az örökmozgót. :D Ez ugyanis azt jelentené, hogy több energiát vehetünk ki a rendszerből, mint amit beletettünk a gázzal. Ugye ezt Te sem hiszed el?
OFF a kond. gazkazan jogosan 100% feletti, mert a gaz futoerteke nem a gaz egeshoje, es a futoerteken felul hasznosit (vizpara lecsapatasa). Tenyleg draga azert, mert spec anyag kell elgyen aminek nem art hosszutavon se a sav... Nyilvan optimalis esetben 100 feletti, nem feltetlen atlagban is, de attol meg hidd el, hogy lehet. ON
Nem feltétlenül a sajátomra gondoltam, bár az érdeklődésed megtisztelő, köszönöm! :) Arra gondoltam, hogy elképzelhető, találok Feléd olyat, amit érdemes lehet megpróbálni. Ilyenkor nekem az vált be (a saját áruknál is ezt csinálom mindig, mielőtt beszerzem nagy tételben), először kis mennyiséggel próba és, ha tetszik, akkor lehet szó többről.
A számításaiddal egyetértek, kb így pontos a dolog. A magam részéről igazából nem tudom, mekkora hatékonyságot várhatunk a gázos készülékektől. A hipermodern és baromi drága gépek, amiket néha 100% feletti(!) hatásfokkal reklámoznak, szerintem már nem jó befektetések. Picivel többért kapsz jó hatásfokú pelletes gépeket, olcsóbb tüzelési költségekkel. Az egyszerűbbek esetében pedig arra tippelnék, hogy 70-80%-nál azok sem tudnak szignifikánsan többet. A konvektorokról, ami a környékünkön rengeteg van meg nem is beszélve.
Blue Sky-jal is egyetértek teljes mértékben. Én is egy pufferre hajtok jövő szezonra, meg a csöveket akarom kicserélni vékony rézvezetékre (vagy al-pex), mert ez a gravitációs rendszer maga a halál. Úgy 150l víz kering benne, és rengeteg idő, mire bemelegszik. Valószínű ezért olyan xar a gázos része a rendszernek, hiszen azt nem erre találták ki a Fritzek a Junkersnél. Ráadásul a pufferbe már beköthetsz napkollektort is, stb. Szóval igen, az a következő lépés.
Nos, 40-50 literért én még nem is gondolnék kísérletezésre, de ha ezt akarod...
A figyelmedet pusztán jószándékkal hívtam fel pár dologra, a többi rajtad áll. Ha akarod fogadd meg, ha akarod elemezgesd és javítgasd, ha akarod felejtsd el. Rád bízom. Sok sikert!
A mennyiségeket pedig nem tudom, van-e értelme számolgatni, mivel tök mindegy, hogy 6 köbméter gáz ment el, vagy 6000 ebben a költségben. Ha több, mint fél milla helyett kevesebb, mint a feléért fűthetek egy szezonban, az tétel. Sőt kis hazánkban ez igen-igen sok embernek tétel. A vevőim többségének egy ekkora gázszámla a teljes fizetését elvinné a fűtési idényben (nekem sem volt egyszerű kinyögni). A többi csak mellébeszélés. De hogy kiszámolható legyen az is, a költségekhez tartozó egységárak: gáz 135/köbm., fa 2200/q, fabrikett 48/kg(tavaly annyiért tudtam venni és a többinek is ennyi volt az ára mifelénk).
Azért egy valamit figyelmen kívül hagytok. A gáz szabályozható, annyit használsz, amennyi kell. A ház (termosztát) hiszterézise határozza meg, hogy +- hány fokon bellül tartja.
A kandallóval, kazánnal meg befűtessz, aztán van egy nagy lökés, és a komfort érzetnek lőttek.
Tehát szerintem a vegyes és gázfűtéseket akkor érdemes összehasonlítani akár gazdasági szempontok szerint is, ha a vegyesfűtés (ami lehet fabrikett is) által megtermelt energiát tudod tárolni, adagolni. Itt ugye belejátszik, az is, hogy az égés optimumán adja le a legnagyobb energiát a fűtőeszköz, vagyis hogyan égeted el a tüzelőt.
Itt a pufferes rendszerek fogyasztáscsökkentő szerepére akartam utalni, ami kettős. Egyrészt optimális égést biztosít, másrészt tárolja a "felesleges" energiát. Egy 25 fokra felfűtött lakás mondjuk -10 fokon nagyobb hőveszteséget produkál, mint egy 20 fokra fűtött lakás -10 foknál.
Ezzel arra akarok utalni, hogy lehet egy fabrikettes tüzelés pufferrel (faelgázzal) hatékonyabb (talán még olcsóbb is), mint egy fatüzelés "szabályozatlan" rendszerrel.
Kösz a felajánlást! Az oldalad alapján a te briketted ár-érték aránya sokkal jobb, mint amiket eddig láttam, csak kicsit messze vagy tőlem.
Én is úgy számoltam, hogy a 70 ft-os ár már nem versenyképes.
1 m3 gáz kb 150 Ft, a fűtőértéke kb 36 Mj/m3, a száraz keményfa és a brikett kb 2 kilója tud ennyit, de az csak 70-80 %-os hatásfokkal hasznosul, tehát majdnem 3 kiló kell belőle egy m3 gáz kiváltásához, ami 50-60 Ft/kg árra jön ki (szerintem).
Mondjuk ha megadod a ház alapterületét belmagasságát ez korrekt.
De a fűtőanyagnál is a tömeget kellett volna inkább megadni az ár helyett.
Mivel én valamikor egy családi házat 3800 ft -ból kifűtöttem egy szezon alatt.
Igaz ez már jó régen volt !!
Erre gondoltam :
"Költségek (ezresekre kerekítve, a teljes fűtési szezonra vonatkozóan, az árváltozások torzításai miatt a 2009-es gáz-, fa- és brikettárakra átszámítva): 2007 gáz, 584e 2008 fa (hasított akác szokás szerint mázsára véve) 475e (közel 20% minusz 2007-hez) 2009 fabrikett 231e (durván 50% 2008-ból és kb 60% 2007-ből). "
Ok. De nekem is van némi tapasztalatom. Égettem már kerozint olajkályhában és sok mást. Pl. kokszot cserépkályhában.
Mind a kettőnél a berendezés túlfűtését kell elkerülni és nem a helyiségét. A kettő nem ugyan az.
Talán ezzel erre utalsz :
"nagy mennyiségű hő szabadul fel, ami az előbbinél súlyosabb következményekkel is járhat."
Hozzá kellett volna tenned : idő egység alatt.
Viszont nincs nagy mennyiségű olajam. Hogy úgy mondjam ez a hajó már elment.
Anno az hires olajkorszak hajnalán alkonyán miután sikerült elégetnem 4.5 m3 keroszint, az utólsó 50 liternél jutott eszembe, hoppá van nekem használt étolajam. Belekevertem 3: 1 arányban és szépen elégett. Aztán kidobtam az olajkályhát, befejeztem az olajkorszakot bizván a gázkorszalban. Az meg egyre drágább lett.
Közben meg hallom a nagy környezevédőktől a biodieselt áradozást.
Mivel már nincs olajkályhám, de van cserépkályhám (is) gondoltam mégsem adom oda a hulladékudvarnak, akik még mint mondtam meg se köszönték, hanem elégetem.
Így jött számításba a szénpor mellett a fabrikett.
"tudsz-e olajégőt beszerezni a kazánodra! Biztonságosabb lehet, kényelme pedig, mint a gázfűtésé."
Speciel se kazánom se olajégőm, de az olaj még afénykorában se volt olyan kényelmes mint a gáz.
Arra a 40 -50 liter étolajra nemhogy olajégőt, de még egy használt olajkályhát se érdemes beszerezni - ha egyáltalán olyan van még.
Brikigép, pöpec a gyártmány (legalábbis így ránézésre mindenképpen). Tudnál küldeni valami leírásfélét, ami alapján építetted a gépet? Erősen kíváncsivá tettél... Előre is köszi!
A saját számaimat nem szoktam propagálni. Nm mindenkinél lesznek ennyire dorva különbségek, mert elég sajátos a fűtési rendszerem. Junkers 20kw cirko+Mezőgép Monor 35kw szeneskazán a hőforrás párhuzamosan kötve, de külön-külön kizárhatóan a rendszerből. 120nm alapterületű földszintes, pince nélküli ház, falazat 60cm vetett vályog (nem vert fal), belmagasság 2,7m. Költségek (ezresekre kerekítve, a teljes fűtési szezonra vonatkozóan, az árváltozások torzításai miatt a 2009-es gáz-, fa- és brikettárakra átszámítva): 2007 gáz, 584e 2008 fa (hasított akác szokás szerint mázsára véve) 475e (közel 20% minusz 2007-hez) 2009 fabrikett 231e (durván 50% 2008-ból és kb 60% 2007-ből).
Ezért írtam eddig, hogy engem nehéz lenne meggyőzni arról, hogy a fa vagy a gáz jobb, olcsóbb stb, mint a brikett. Ez a különbség azonban jelentős részben adódik a saját rendszerem adottságaiból. Ezért is mondom azt mindenkinek, hogy jó brikettel, minimum 25%-ot spórolhat a gázzal- és minimum 10%-ot a fával szemben. Aztán legfeljebb kellemesen csalódik, ami sokkal jobb, mint, ha elégedetlen. :D
Érdekes ötlet. Nem tudom, mi lehet az eredménye, de egy próbát megérhet. A magam részéről ugyan inkább arra tippelnék, hogy a brikett az olaj miatt teljes mennyiségében begyullad és gyorsan ég el. Ennek az eredménye minimum annyi, hogy a kertedben a pingvinek pókereznek a minusz 20-ban, te pedig azon gondolkodsz a lakásban, hogy az alsógatya is túl meleg viselet. Amiért óvatosságra intelek, az az, hogy önmagában a brikettből gyors égetésnél nagy mennyiségű hő szabadul fel, ami az előbbinél súlyosabb következményekkel is járhat. Én is felejtettem már el a huzatot lezárni, az eredmény: masszív izzadás a lakásban tavaly januárban (!) és közel 100 fokos kazánhőfok. Súlyosabb baj azért nem történt, mert nyílt rendszerű gravitációs fűtésem van.
Ha sok használt olajad van, nézz utána, tudsz-e olajégőt beszerezni a kazánodra! Biztonságosabb lehet, kényelme pedig, mint a gázfűtésé.
Küldj mailt nekem légyszíves az info@zoldbika.hu-ra a lakóhelyeddel és megpróbálok segíteni! Aki 70Ft-ért adja kilóját, az egy idióta. Amint az emberek rájönnek, hogy 63Ft/kg-nál drágábban nem éri meg, mert annyiért gázzal is fűthetnek, a nyakán fog rohadni (vagy visszáruzza a kereskedőnek ugyebár).
