De ott szvsz függés van a két vonal sorompója között, tehát ha az érd-alsói irányon vonat megy, akkor a sorompó már nem enged be a két pálya közé csak kifelé az elágin keresztül és fordítva.
Az AS517 az agárdi sorompó. Az átépítés óta függésben volt a jelzőkkel, még a régi bizberrel is.
Az viszont meglepett, hogy páros irányból a 491 előtt van az indítása, elég nagy távolságnak tűnik, tekintve, hogy ez Velencefürdő és Gárdony között van kb. félúton.
Igaz, hogy a 30-as vonalon Gárdonynál függés van az AS517 és a jelzők között annak ellenére, hogy nem emelt sebességű a vonal? Ha igen, miért, és melyik térközjelzőkkel van kiépítve a függés?
Mert ha alulra kerül a MÁV-nál a fehér, felülre a sárga, valszeg fel sem tűnne senkinek, így legalább feltűnik. Mindenesetre gondolom jelentősebb eltérést akartak a máshol létező számkijelzésektől, hogy nehogy összekeveredjenek az alsó-felső számok. (Vagy éppen hogy nem..)
Egyébként az a baj ezzel, hogy az alakjelzőinket nem igazán lehet beépíteni a sebességjelzési rendszerbe.
Valamikor réges-régen a németek jelzési rendszere is magyar-módra gondolkodott (egy kar, két kar, három kar; egy zöld, két zöld, három zöld; ide mehetsz, oda mehetsz, amoda mehetsz).
És ők is csavartak egyet a dolgon. De ők tényleg a sebességjelzési rendszer irányába léptek:
- az alsó szárny lámpáját zöldről sárgára cserélték, és ettől kezdve az valóban "csökkentett" sebességet jelentett;
(- a "csökkentett" sebesség tologatására lehetőség volt: fekete alapon sárga szám jelezte az előjelzőn, fekete alapon fehér szám pedig a főjelzőn, ha a "csökkentett" nem 40 volt;)
- felszerelték a kijárati jelzőkre a második szárnyakat függetlenül attól, hogy hány kijárata volt az állomásnak: a két kar csökkentettet jelentett (akkor is, ha egyáltalán nem lehetett a jelzővel Vmax-ot adni);
- hajszálpontosan elnevezték a jelzésképeket: pl. egy Hp2 (két kar) ugyanazt jelentette ki- és bejáraton egyaránt (de ugyanígy rövidítéssel jelöltek minden egyéb jelzést – táblákat, karjelzéseket, hangjelzéseket – hogy a jelzés és jelentése egyértelmű legyen).
Aztán amikor az OSzZsD rendszer kialakult, teljesen meglepő módon a "csökkentett" abban is egy alsó sárga fény lett (a rossz nyelvek szerint nem alaptalanul :) A sárga és fehér számok pedig a mai napig túléltek számos ország jelzésrendszerében (még az olyanokban is, amik már teljesen szakítottak a VMax-Csökkentett-Megállj!-triumvirátussal: a német Ks, svájci N, román TMV).
A MÁV, ha már a '60-as évek végén (30 évvel a németek után) hozzányúlt a jelzésrendszerhez, tehetett volna egy lépést az alakjelzős sebességjelzés felé, de inkább távolódott tőle (gondolom anyagi megfontolásból).
Bár apróság, de ugyancsak nem értem, hogy míg az 50 éve Európa-szerte terjedő számkijelzők kapcsán mindenhol fehér szám jelzi az engedélyezett sebességet, a sárga az előjelzést, a MÁV-nál mindkét szám sárga lett volna...
Már az ősöreg SpDrS60 is minden keresztezéshez úgy állt hozzá, hogy logikailag állítható... és hogy fizikailag is az, csak abból láttad, hogy picivel tovább villogott, mikor kéziben átdobtad :)
Győrszemere, Vinár, Külsővat és Mezőlak '64 végére sebességjelzési rendszerben üzemelt. Én úgy gondolom, hogy Pápa is, de erre már nincs biztos infóm
ui.: Szerintem más-más malmonkban őrölün (én inkább őrülök). A Nazareth által is használt "kétfogalmúság", ha nem is egyezik 100%-osan a Mindenkori Jelzési Utasítás szóhasználatával, jelen körülmények közt, a biztosítóberendezési funkcionalitás szempontjából a lehető legkifejezőbbnek tartom. amenyiben a jelzőket kezelőszerveikkel, biztosítóberendezési kapcsolataikal együtt tekintjük (egy kétállású emeltyűvel állítható jelző- legyen akár háromkarú, ha kérhetem, ne kezdjen el négyfogalmúként viselkedni -szárnykapcsolósok kíméljenek).
Régen "borzoltam a kedélyeket" erre felé, most jövök egy sz@r képpel meg a kérdésemmel.
A kép a bécsi új, épülő félben levő reptéri vasút egy pillanatfelvétele koszos szélvédőn keresztül, menet közben. Helyileg Grillgasse és Kledering megállóhelyek között van, ahol a reptéri vasút be/kicsatlakozik a Bécs-Hegyesi vonalból/ba.
A pályasebesség 100km/h, a fotózott keresztezés előtt-mögött 60-as kitérők vannak (kitérő irányban).
Mi a búbánatért építenek be egy ilyen helyre motorosan állítható keresztezést? Nem olcsó, bizt.ber átalakítás és bonyolítás, karbantartásigény, stb.. Miért nem jó a fix keresztezés és miért jobb ez így ebben a formában?
Egyébként az a baj ezzel, hogy az alakjelzőinket nem igazán lehet beépíteni a sebességjelzési rendszerbe. Igaz, a biztosított bejárati, fedező- és térközjelzők tudnak olyat, hogy "sebességcsökkentés nélkül", a bejárati pedig még olyat is, hogy "csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel", tehát sebességjelzést ad, a kijárati és a térközjelzők már csak azt mondják, hogy "Szabad." Persze alább némileg szabályozva van a továbbhaladás sebessége, de akkor is ott az a de.
Amikor elkezdték az átállást, akkor a jelzésrendszer alapelveit az OSZZSD alapelvek szerint fogalmazták meg. Ez a fényjelzőknél még rendben is lett. Az alakjelzőkre azonban nem készült OSZZSD ajánlás, és az volt a helyzet, hogy itthon nem is jósoltak hosszú jövőt nekik. Ideiglenes jelleggel maradtak meg az alakjelzők, minél egyszerűbb jelzési képekkel. A terv a közeljövőbeni fényjelzősítés volt.
A '66-os kiadású, de csak '67 végén hatályba léptetett F.1. még egészen korrekt, mert külön fejezetet szentel az alak főjelzőknek, alak előjelzőknek, fény főjelzőknek és fény előjelzőknek. Az egyes rendelkezések elhatárolódnak, az általános érvényűek pedig még ezek előtt, külön fejezetben találhatóak meg főjelzőkre és előjelzőkre külön-külön.
De ha megnézed mondjuk a '88-as F.1.-et, a III. fejezetben a főjelzőkre vonatkozó általános rendelkezések címén tárgyal néhány alapvető dolgot, majd a IV. fejezetben a főjelzők és jelzéseik cím alatt folytatja, de már csak a fényjelzőket: leírja az általános tudnivalókat, majd több alfejezeten keresztül részletesen tárgyalja a jelzési képet. Aztán egy újabb alfejezetben kezdődnek az alakjelzők, de az általános érvényű szabályok csak az adott jelzési kép után, mintegy kiegészítő információként vannak jelen.
Az előjelzőkről szóló ötödik fejezetben legalább le van írva, hogy "van fény és alak előjelző." És igen, amíg volt 80-as alak előjelzés, az előjelzőkkel többféle és konkrétabb(!) sebességparancsot lehetett kifejezni.
A hatályos utasításban is nagyjából ez a helyzet, de talán még rosszabb. Egy fejezetbe veszi az egészet A főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó általános rendelkezések cím alatt. A fejezet túlnyomó többsége fényjelzőkről szól, egyes rendelkezések alakjelzőkre nem is értelmezhetőek.
Mindezek mellett igaz, hogy az egyik legegyszerűbb jelzőnk a középállomás alak kijárati jelzője a maga egy karjával, és Megállj! vagy Szabad. értelmű jelzési képével. És hát igen, ez végül is az irányjelzési rendszer óta változatlan. Sőt, régebb óta. És még nagyon-nagyon sokáig így is marad, valószínűleg.
Én írtam azt a butaságot, hogy: "de a 10-es vonalat (így Zircet is)" ami helyesen így lett volna: de a 11-es vonalat (így Zircet is).
Majd nazareth rákérdezett Pápára, mert az valóban a 10-es vonalon van.
*
MÁV MÜSZ 4.5.2. Jelzők általános előírásai ... A fő- és előjelzők jelzési rendszerének a sebességjelzés elvén kell felépülnie, és lehetőséget kell biztosítani a forgalmi igényeknek megfelelő fogalombővítésre. ...
1967-ig bezárólag a (ki)haladás irányát jeleztük, onnantól kezdve a sebességét.
