Szerintem itt valójában huszitákról van szó. Nem annyira közismert, de magyar husziták is voltak, sőt annó a Budai Nagy Antal féle fölkelés valójában egy huszita forradalom volt. A Giskra féle felsőmagyarországot megszálló huszita sereg jelentős része a földesúri önkény elől elszökött szlovák és magyar parasztokból állt.
Az új hozzászólóknak én is nagyon, de nagyon örülök! Hogy néha nem vagyunk egy hullámhosszon, az sebaj, hiszen nem vagyunk egyformák gondolatainkban sem. Egy kulturált vita mindig belefér a Topikba.
Ha már Hrussó váráról témázgatunk, mindenképpen ide kívánkozik egy eset, amely itt történt. Azt gondolnánk, hogy Hunyadi Mátyás király uralkodása maga volt a mennyország. Hát a következő évszázadhoz képest így is van, de azért akkoriban is éltek rossz emberek.
Részlet Csorba Csaba: Vártúrák kalauza III. kötetéből, Hrussó váránál történt:
A korabeli bulvárlapok, ha lettek volna, bizonyára főcímben adták volna le ezt a sztorit.
Köszönöm! Elnézésed kérem,hogy csak úgy leléptem,de nagyon tele lett a hócipőm a facebookkal. Azt hittem nehezebb lesz nélküle,de egyáltalán nem hiányzik a FB.
Az az érdekes,hogy a facebookon nagyon sok több ezer taggal rendelkező váras csoport működik. Több csoportban is tag voltam, sőt a legnagyobb taglétszámú Magyarország várai csoportnak társ szerkesztője is voltam. Talán két éve lehetett,pont így év végén a oldal főszerkesztője csinált egy statisztikát a létszámról és ott írta le,hogy őt is meglepte ,hogy az akkori 12 ezres taglétszám valamivel több,mint a fele nő. Azt én is bizonyíthatom,hogy sok nő küldött feltölteni váras képeket,sőt hozzá is szóltak a képekhez, ami engem is meglepett. Ez a csoport most kb 45 ezer tagot számlál. Ezt csak azért írtam le,mert sokakat érdekelnek a várak. Az is igaz,hogy a facebook csoportok leginkább képek megosztásáról szól. Komolyabb terjedelmű hozzászólások ott alig születnek. Kevésbé szakmai a jellegük. Mi itt kivesézzük a témát,ha lehetséges. Szerencsénkre itt van Nagyon Várbarát a topikban, aki mindíg szakít időt arra, hogy utána nézzen a legeldugodtabb információknak és megossza itt. Több aktív tag is lehetne,meg volt is itt, de lemorzsolódtak.
Szóval csak nyugodtan írjál váras témában. Kérdezz vagy éppen oszd meg a kirándulásaid témáit.
Szerencsére én augusztusban búcsút intettem a facebooknak, semmiben nem veszek ott részt és nekem pont elég ez az egy váras fórum. :-)
Ez nagyon jó hír! Hiszen kellene már az Alsóvárban is egy fedett épület, ahol a vármentők elpakolhatják a szerszámaikat, a várlátogatók pedig behúzódhatnak egy hirtelen kerekedett záporeső elől. Tudtommal a Felsővárban már berendeztek vártörténeti kiállítást.
2 x jártam eddig Ugróc {szl: Uhrovec} várában. Az arhívumom szerint az első alkalom még 2002-ben történt, hagyományos géppel készült papírképeim íme:
Az utolsó fotón én pózolok büszkén, mit sem sejtve, hogy hamarosan a kaputorony egyik fele a porba hull...
Ez jó kérdés! Elég magas áron keltek el. Lehet tényleg több váltságdíjat reméltek értük,bár az iszlámban nem képviseltek nagy értéket a nők. Napjainkban sem. Én elképzelhetőnek tartom,hogy igazi egzotikumnak számítottak a sok hófehér európai nőhöz képest. Ne feledjük,hogy a tudatos napozás, bőr barnítás nem túl régi dolog.
Idővel felvehették a keresztény hitet és jó asszonyok válhattak belőlük.
Semmiféle zavart nem keltettél! Ennek a fórumnak csak egy hibája van, mégpedig az,hogy nagyon kevés aktív tagja van. Csak olvasója viszont jóval több lehet és ezért nem pörög a topik. Ez most szerencsére változott az elmúlt pár hétben,mert megjelentek újabb tagok és hozzá is szólnak a témákhoz. Jó lenne,ha ez így is maradhatna és akkor sok információt és gondolatot megoszthatnánk egymás között. Még az sem gond,ha nem mindenben van egyetértés,hiszen a mi témakörünknél, váraknál,történelemnél senki nem tudhat mindent tutira. Egyszerűen sok írott és épített dolog eltűnt az idők folyamán.
Na meg tartozásod is van még! Az a jó néhány lovagrendi vár ,amit még nem ismertettél! :-)
Kedvcsinálónak teszek még ide pár saját, 2017-es képet Hrussóról, mert ezt tutira megszeretnéd majd nézni élőben is.
Fantasztikus a fejlődés Hrussó{szl: Hrusov} váránál is, köszönhetően a lelkes vármentő csapatnak. Ha jól emlékszem, eddig 2 x sikerült eljutnom a patinás falai közé. Bár itt nem aludtam, mint sok más felvidéki várban...
A világért se tegyél olyat, hogy ismét a csendes olvasók táborába bújsz vissza! Én nagyon örülök, hogy írsz ide, hiszen például a megkezdett Német-lovagrendi várakkal te különleges színfoltja vagy a Topikunknak. Nézd, jómagam már bő évtizede vagyok jelen itt, előfordult, hogy némelyik Topiklakó miatt elment a kedvem. De aztán úgy döntöttem, hogy azzal nem foglalkozom, hanem csakis a várbaráti szívemhez közel állókkal értekezek a rajongásom tárgyairól, a várakról.
Tehát nagyon szépen kérlek: folytasd továbba Topikbeli élménybeszámolódat!!!
Én maradnák a parkolónal tudom hogy minden perc aranyat ér több idö több vár én is egy napba igyekszek 2-3 vár látogatást belerakni, nem olyan veszelyes kb normalis idő 30-40 perc családal gyerek idős család stb ha időm addná szivesen betársulnák mert a környéken még van egypár váras nézni való :)
Sajnálom ha zavart keltettem, igérem, hogy csak olvasni fogom az itt leírtakat. Sajnálom, mert már kezdtem örülni, hogy lesz beszélgetőtárs, mert eddig nem találtam olyat aki két percnél tovább elviselte volna a témát.
Jó régen jártam már Nyitra {szl: Nitra} városában. Még a vadkempinges korszakban volt, amikor vonattal közelítettük meg a kiszemelt célpontokat. Arra emlékszem, hogy a dögnehéz hátizsákokat a vasútállomás poggyászmegőrzőjéében hagytuk. Ott állt egy vasúti mérleg, ahol kíváncsiságból lemértük a zsákokat. Hát a legvékonyabb csajnak volt a legnehezebb zsákja!
Tehát gyalog mentünk fel a vasútállomástól a nyitrai várba. Így nem tudom megmondani, kocsival meddig lehet vagy érdemes?
Akkoriban a nyitrai vár falait és bástyáit kívülről lefotóztam, majd szerettem volna bent a székesegyházban is. De oda jött egy pap és szigorúan megtiltotta. Más kiállítás akkor nem volt, kicsit csalódást is jelentett nekem. Ahogyan nézem, csak 5 képet kattintottam el, amiből ez az 5 papírkép született.
Tudjuk a korabeli adatokból, hogy 1 szarvasmarha ára a XVI. század végén 6 magyar forintot {vagyis 6 tallért} tett ki. A leírás szerint pedig a török bujákért {nőkért} személyenként 80 forintot vagyis kb. 13 szarvasmarha árát szurkolta le a licitálást megnyerő vevő. Nagy pénz volt ez, hiszen egy gyalogos végvári zsoldja 2 forint, míg a lovasé 3 forint volt akkoriban.
De mit is kezdett a szerencsés vevő a tulajdonába került török bujával?
-- Ha valami eldugottabb végvárban szolgált, akkor szerintem megtarthatta nyugodtan a saját szolgálatára {szeretőként, cselédként, háztartásbeliként}.
-- Ha valami nagyobb erősségben, például a győri erődvárosában szolgált, ott már jobban híre mehetett. De ha ott "vadházasságban" élt egy "pogány" nővel, akkor már összekülönbözhetett például a katolikus egyházzal, hiszen a tette erkölcsi fertőt jelentett. Például hogyan járhatott volna vasárnapi misére, anélkül hogy a pap ki ne beszélte volna a szószékről?
-- Más variáció szerint a vevő azért szerezte meg, hogy a török nő családjától magas váltságdíjat követeljen. Tehát nyerészkedjen ezen az emberkereskedelmen. A gyerekek esetében is ezt gondolom.
Megnéztem a vártúrás képeimet Hrussó {szl: Hrusov} váráról. Szerencsére mindig fotózom olyan "két vár közötti" állapotokat is. Ami szerint az autóval az országút szélén álltunk meg és nem mentünk feljebb a mellékútra, ahol az a sorompó áll keresztbe. Az ott lévő szlovák turistatábla szerint a tengerszint feletti magassága 325 méter, míg a váré 370 méter. A szöveg szerint a piros jelzésen 20 percnyi időt jelent leküzdeni ezt a 45 méternyi szintkülönbséget.
