Szerencsére egyre többen fogadnak örökbe sintértelepről, menhelyről kutyákat.
Talán szükség lenne kezdő kutyásoknak ezzel kapcsolatos tanácsokra és tapasztaltabbaknak sem árt tapasztalatcsere. Főként ha felnőtt kutyát vesznek örökbe, akik a ki tudja milyen rossz múltjuk miatt problémásabbak, mint az ismert és kiegyensúlyozott környezetből vásárolt kölyökkutyák.
Egyébként tegnap voltunk dokinál Picural, mert két napja váladékozik a szeme. Felkészültünk a hisztire, a dokit is figyelmeztettük. De ez a kutya mindig mást csinál, mint amit várunk. :-) Teljesen nyugodt volt, egy hang, egy nyikk nélkül tűrte a vizsgálatot, pedig egy nagy fecskendőnyi valami gyógyszert is belefolyattak a szemébe. Lehet, hogy kezd szelidülni. A félsz már nem olyan nagy benne, hogy átmenne agresszivitásba. Tényleg örültünk neki. Most már csak itthon kell tudni csepegtetni. Előszörre még sikerült - de annak idején Pajti is csak ennyit engedett. A szem igen kényes dolog, hát majd meglátjuk.
Ami azt illeti, néhány napja csak fenyeget az eső, de már itt sem esik, inkább jön a kánikula. Remek, ha valaki foglalkozik vele - de az a ti gondjaitokon nem segít. Mert ha mással szépen is fog sétálni, nektek ugyanúgy meg kell vele kínlódni, mert a kutya tud különbséget tenni. Aki megköveteli, annál fegyelmezett, aki enged neki, annál nem. Hiába, észlények. ;-)
Mi az, hogy búbánatos? Mi igen hálásak lennénk egy tisztességes esőért. A kertben olyan repedések vannak a földben, hogy a kezem simán belefér. A héten esett egy kis eső, de néhány óra múlva már nyoma sem volt. A vetemény nem kel ki, ami kikelt, az megsül, elszárad. Ha meglocsolom az elvetett mag fölött a földet, kicserepesedik, a gyenge kis csíra nem tudja áttörni. Hát ez a bánatos, nem az eső. Persze nektek mást jelent az esős idő, beszorultok a lakásba. Viszont jó hír is van. A lányom barátja azt ígérte, hogy Ügyivel majd sétál párszor, mivel mi nem bírunk vele. Erős fiatalember, és Ügykő igen szimpatizál vele. Ha lesz fejlemény, megírom.
Pajtinak van egy furcsa szokása. Most, hogy jó idő van és nyitva ajtó-ablak (vasrács van mindegyiken) a legyek is beszállingóznak. Pajti meg rémüldözik tőlük, az asztal alá bújik, meg hozzám rohan rémülten ez a nagy cula. Ugyanakkor kint a szabadban meg hajkurássza, kapdossa őket. Hogy ez miért van?
Jónéhány éve hozzánk került egy öreg, beteg, elhízott tacskó. Nagyon szerettük, ezért az első ténykedésünk a kutyus fogyókúrára fogása volt. Megküzdöttünk a rossz szokásokkal, és sikerült lefogyni. Ettől aztán ritkábbak lettek a rosszullétei és életvidám kis házőrző lett belőle az utolsó idejére. Akkoriban még több állat volt a portán, így a kutyus még öregkorára beletanult a baromfi népség terelgetésébe és hasonló vígságokba. Egyszer szegénykém eszeveszett módon elkezdte begyűrni magát a nyúlketrec alá. Hiába pöröltem vele, nem akart kijönni. Aztán egyszercsak kimászott, és a szájában hozott egy picike nyuszit. szegénykém kiesett a fészekből és a kutya kiszagolta. Odaadta a kezembe és a nyuszkónak az égvilágon semmi baja nem lett a kutya szájában. Olyan büszke voltam az öreglányra, hogy csak na. Mindig szereznek pár jó percet, ezért is szeretjük őket annyira, azt hiszem.
Tündér volt ma az a nagy pupák. Szüleim jöttek látogatóba. Apukám idős és nehezen mozog. Nagyon bíztam Ügyi ösztöneiben és nem csalódtam. Ő, aki állandóan az ember nyakába mászik, mint egy okos, jó kutya szépen odasétált az öregekhez, óvatos farokcsóvizással, hogy nehogy baj legyen, odatolta a fejét és várta a simit. Szépen bekísérte a vendégeket a kapun és eszébe se jutott ugrálni. Tudja, hogy nem bírják el. Elájultam, gondolhatod.
Ügyi mindent megtesz, hogy vigaszt nyújtson. Megkínál az összerágott babájával, hízeleg, és mindennap ás egy akkora gödröt az udvaron, hogy egy tank eltűnne.
Remek program lehetett. Kétlábúak és négylábúak is igen jól érezhették magukat a kép szerint. Nálunk is elment a majális, kicsit a sportpályán, kicsit a kertben, kis pihi, kevés kapálás, meg ilyenek. Lassan elmegy az idő, túlélésre játszunk. Fáj a szívünk, de lassan csillapodik a fájdalom. Vagy inkább megszokjuk és beletörődünk.
Szia! Igen, egy ideig rendetlenkedett a Fórum, most sem mindig ok. Jobbulást a lánykádnak, remélhetőleg hamar kikecmereg belőle.
Mi jól vagyunk, az idő ha jó, nem lehet nagy gond. Voltuk elsején a kutyás rendezvényen, (a kutyaparádén, amit a 422-ben említettem) remek volt. Rengeteg kutya volt egy helyen, kicsi gyerekekkel és semmi gond nem volt. Felnőttek, gyerekek, kutyák élvezték a jó időt. Egy kis ízelítő:
Igen. Próbáltam írni az elmúlt napokban de nem ment el a hsz. Már régebben is volt ilyen problémája, de mostanában elég jól volt. Szelíd gyógymódokkal kezelték, így gyógyszer nélkül is nagyon jól volt. Most megint beiktatunk pár kezelést. Remélem megint hamar használni fog a kezelés, csak időpontot kell egyeztetni. Kutyukáid jól vannak? Te hogy érzed magad most, hogy süt a nap és énekelnek a madarak?
Hát, nem sokat tudok mondani erre: nagyon sajnálom. A lányodnak milyen aszthmája van? Allergiás eredetű? Ilyenkor tavasszal nem kellene rendszeresen szedni gyógyszer? Csak azért kérdezem, mert a fiamnak is allergiás eredetű aszthmás megbetegedése van és időszakosan ha szed gyógyszert, akkor minden rendben.
Hát, nem sokat tudok mondani erre: nagyon sajnálom. A lányodnak milyen aszthmája van? Allergiás eredetű? Ilyenkor tavasszal nem kellene rendszeresen szedni gyógyszer? Csak azért kérdezem, mert a fiamnak is allergiás eredetű aszthmás megbetegedése van és időszakosan ha szed gyógyszert, akkor minden rendben.
Semmi különös. Állatállomány megvan, nekem meg marad a gyász. Egy kis öröm: hazajött a lányom. Üröm az örömben: azért jött haza, mert visszatért az asztmája. Puff.
Koroncón az útépítő munkásokhoz csapódott egy szép félhosszú szőrű kutya, zsemleszín, selyemszűrű, németjuhány formájú,nyakán barna bőr nyakörv, rajta egy rövid elrágott, elszakadt sárga kötél maradványa. Az útépítés lassan befejeződik.
Nem hiányzik senkinek a kutyus? Nem szeretne valaki egy szép kutyust?
Boci egy év körüli beagle-keverék fiú kutyus. Nagyon barátságos, közép termetű, ember, és GYERMEKszerető, ragaszkodó jószág. Nagybátonyban kóborol hónapok óta, lelketlen gazdája kirakta! Mindenkihez odacsapodik és szinte könyörög a szemével, hogy valaki vigye haza. Állatszerető emberek etetik, itatják, de sajnos nagytestű kutyák rendszeresen bántják. Nagyon megérdemelne végre egy szerető, otthont nyújtó családot. Most lett féregtelenítve és bolhairtózva! Aki őt választja, biztos,hogy egy nagyon ragaszkodó hűséges társat kap. Mellesleg Boci gyönyörű! Telefon: Tóth István, 30/7460950
Az állatorvos, hát az igen, az nem semmi eset. Persze az, ha nem fogad el idegentől kaját, az jó dolog, akármiért is tesz. Remek lehet egyébként, hogy annyi állatkával van körülvéve, biztos hogy nem unatkozik együk sem, meg ti sem. :-)
Nagyon okos a kutyukád. Ügyit az állatorvos akarta egyszer lekenyerezni valami finomsággal, mielőtt rárontott a szurikkal. Hát nem jött be neki. Hogy ez azért volt-e mert idegen kínálta, vagy azért, mert éppen olyan beteg volt, hogy azt hittük, meg sem marad, azt nem tudom. De nagyon örülök neki, hogy megmaradt. Eszetlen nagy böszme, de úgy szeretjük ahogy van. A mostani kedvenc játék a kicsi macska cipelése a nyakánál fogva. Csórikám, folyton csupa nyál. A másik jó hecc a kecskék riogatása. Ezt nem hagyom neki, ezért mindig olyan sértődött pofát vág, hogy meg kell zabálni.
Nagyon büszke voltam tegnap Picurra. Estefelé, bár még világosban csak kiemerészkedtünk a rendezvények ellenére a Városligetbe. Rengeteg kutyás volt kint. És az egyik csoportnál kaja került elő és etették az ebkéket. Picur meg vacsi előtt volt és igen nagyon falánk egyébként. Kérdezték, hogy adhatnak-e neki is. Megörültem, mert kapóra jött, hogy letesztlejük, elfogad-e idegentől kaját. (Persze, szájkosár volt rajta) Odament, mikor hívták, meg is szagolta a kaját, de aztán elfordult és eljött. Pedig nem lett tanítva rá. A nagy fokú bizalmatlanságának azért van előnye is. Ennek a megnyilvánulásának tényleg nagyon örülök.
