Elmagyaraznad egy nem hozzaertonek (lepesenkent, ertekekkel, ugy, hogy az alapjan en is meg tudjam csinalni), hogy a harmadik kepet mikent csinaltad? Hasonlo korulmenyek kozott (keskeny szurdok) egy sorozatot nezhetetlenne tettem. Legkozelebb szeretnek hasznalhato kepeket (legalabb utomunkaval).
Photomatix például ilyen. Összerakod több képből, aztán nézegetheted kis részletenként, és a kis részlet világossága adaptíve követi a kép környezetét.
oké, nem voltam pontos. A részleteket nem lehet megnézni, mert a hagyományos 16 bites kép megjelenítés a "felső" 8 bitet ábrázolja, ebben különbözik a dinamikus HDR nézegetőtől, ami az "alsó" 8 bitet. A DSLR-ek 12 bites képe ugye eleve tartalmaz megjeleníthetetlen részleteket.
"Ezért a HDR képeket általában adaptív nézegetővel lehet böngészgetni, ami az éppen nézett képrészlet dinamikatartományára szorítkozva az "alsó" 8 bitet ábrázolja."
***
Csak 1 kérdesem lenne: 16 bites TIFF képállományokat miként tudunk a 6-8 bites monitoron megtekinteni?
Ettől függetlenül HDR-nek rövidítik azon programok elnevezését(?) amelyek expo sorozatból próbálnak "nagy dinamikájú" képet összehozni. (mondjuk amit a windows-ról írtál, azzal nem értek egyet, legalábbis nem 100%-ig)
izé, ha már egy topik van a hdr-ről, akkor talán jó lenne tisztázni a dolgokat. A HDR high dynamic range-t, tehát nagy dinamikát jelent, ahol a "nagy" azt jelenti, hogy 8 bitnél nagyobb. Az eddig beszúrt képek Tome Mappinggolt képek, ami éppen csökkenti a dinamikát, tehát valamilyen (valószínűleg több mint 8 bites) képből, az eredeti dinamikát összetömörítve 8 bites, vagy annál is kisebb dinamikájú képet csinál. A topiknyitóban levő kép is azért fakó, mert nagyon alacsony a dinamikája.
A HDR kép monitoron hagyományosan nem "megnézhető", mert mind a videókártya, mind a windows, meg a többi része a képalkotásnak 8 bitben korlátozva van. Ezért a HDR képeket általában adaptív nézegetővel lehet böngészgetni, ami az éppen nézett képrészlet dinamikatartományára szorítkozva az "alsó" 8 bitet ábrázolja. Az "alsó" itt számrendszerbeli fogalom.
A Tone Mapping tehát valójában egy jól beállítható felülszűrés, ami az alacsony frekvenciás komponenseket (nagy mintázatokat, pl kép egyik fele sötétebb mint a másik) eltünteti.
Ez a technika egyébként nagyon hasznos tud lenni akkor, ha az ember rajzfilmes hatásokat akar elérni, ami tipikusan kevés, de telített színnel való képalkotást jelent.
Már vártam a klasszikus "vegyelemzést"!:-) Mindig bekövetkezik,menetrendszerűen. Ugyan most kicsit hiányolom a kritikából a "rajzfilmszerű" kifejezést!:-) Lottóznom kéne.
Amikor először láttam ilyen technikával készült képet, még tetszett is, mert újdonság volt, érdekes volt a látvány. Sajnos manapság sokan azt hiszik, hogy ettől jobb lesz a kép, pedig... Amíg nem látszik, hogy utólag játszottál a fényekkel, addig nincs gond. Ha világít a képről, hogy módosítottad, az többnyire maga a katasztrófa.
