Keresés

Nemááár, írj... írj szép verseket!

Mostassztán nem tudok több tsókost írni Teutánad! :D:))

Köszönöm, Te Lélek...

Szépet írtál, Te lélek!

Érezni tisztán, mindent és semmit

a semmi felemészt, ádázul fojtogat

a minden elenyész, végül mi marad?

 

Tsók, érintés, szavak, ma megérint

majd elporladva, öröklétig szunnyad

Lélek, mi tsók, érzés, mi érintés. Ad.

 

Mályvaszín milujában méláz mézillatú szélben.

Tsókjára már többé nem emlékszem.

Elhagyom őt csendben, nem nézem meredten

tovább, tovább!

El déli vizekre egyedül indulok.

Zöld vitorláimat hideg északi szél dagasztja

már, már!

Szomorítod szívem, ha más virágra szállsz.

Szitakötőfiú szellőháton szökkenj szómra

vissza.

Bánatot többé nem okozhatsz,szárnyaid

violaszín albumomba

elteszem.

Csókjaidat többé másnak

sohasem.

Adhatod.

 

Denincs! Essküszöm! FurmányosFatva hasítsa ketté hű szívemet, ha megszegném!

Már hogy' tudna a Te édes pici orrocskád lógni???

Jujj! Elkaptál! :D :)) Itt fabrikálok Tehozzád titokban verseket,de egyik sem lett olyan szép, hogy Váradba vihetném...

Illatos harmatra hasalok, kutatom lábanyomát

Zsenge hangákon lábalok sietve

Csókot ademég ha utolérem maeste

Építsek e néki tölgyfalombosárnyas nyoszolyát.

Dudafüggő bimbókon tapaszt

Csókot adna

Illatos harmatra

Esőcseppek érzelmeket apaszt

 

 

 

Veled valék vöröslő víízeken,

Csókod csattantott csudát,

Nem láttam olyszépdudát,

Azótasem, sohasem.  

Szabálytalan valék

Töröm rácsokat

Tsókot nem adok

Oly sokat

szabálytalan ám csók vagy tsók nélkül! :D:))

Nagy meleg kezét csak fogom, fogom

Nem értem

Izzó melegét  miért hagyja

Szana szanaszét

Paula csókja méz és mandula

Nyílón neszez blúza,

nagy, meleg kezem kutatja,

hogy szíve, igazán enyém.

 

Holméz és holáfonya?

Íze elmúlt csókoknak.

Számban már csak epe és homok.

Fülemben tompán lezuborogtak

Életem nedvei mind elsustorognak.

Utsókat rugta,miközben rugdosták serényen,

Patkányok harapták husát csontig rágva.

Csókja elszállt a semmibe libegve,

Sóvár pillantását a halál

fagyasztja időtlenné.

Ha olyan volt, mint a harem illusztraciod, akkor ne nagyon csodalkozz:)

Kiskacsák csókja, Jutka eperízű ajkai.

                                                  Már csak bennem élnek fájón szirmai

                                                  régi emlékeknek tétova vágyai, Aoi.

                                                  Kazuko tsókja ugyanugy sós, halmai

                                                  Pontugy domborulnak kezeim alatt. 

Kék kanCSÓ Karimája őrzöd e még Sacic eperízű

                                              CSÓKjának hűs zamatát, friss illatát nékem?

                                              Avagy etruszkok kéznyoma, szép CSÓKám csőre,

                                              CSÓKos csábmosolya a multé már régen. 

ZamaT SÓK a számon,

CSÓKodat idézik fájón,

mint csak egy CSÓK kép emléke:

Kék KanCSÓK pepita abroszon.

 

Még középiskolás koromból egy zsenge:

 

Ha itt vagy velem és csókolsz

Óh, óh!

De jó!

Látom fejlődsz aranyom,
a tsókot ezennel megadom!

Csak CSÓKolnálak holdfénynél csillagzenére.

Úgy sajogjon CSÓKod mindég a számon Sacic,

MinT SÓ Kerül a számra tengermélyre érve.

 

Megcsináltam.

Nem vagy rossz költő, hogy mondhatsz ilyet,
Na, itt van egy árva tsók:****ez is tiéd, vigyed!

OFF
Ha elolvastad volna a topic leírást, akkor tudnád, hogy ez a vers itt OFF.:)

Vedd úgy, hogy kaptál egy sárga lapot, amennyiben más topicokban is folytatod, akkor jön a piros.

Ne mond, hogy nem szóltam.
ON

Csókdosnám epres szád napestig szenvedéllyel,

Távol tőled nem vagyok más csak ki szenved éjjel.