"És a Stredoceske Zupa-n nem lepődtél meg? (=középcseh kerület)"
(OFF: A Zupa-át én mindig megyének fordítom. A kerület az 'obvod'. De a közigazgatási szavaknál ahány fordító, annyi szokás. Tehát nálam ez középcseh megye)
De, meglepődtem. Nem tudom az okát. De a Cseh(szlovák) országos bajnokság hivatalosan 25-ben (28?) indult be. Ezért van Madden-nek csak három bajnoki címe. Gondolom ha a középcseh megyei bajnokságokat beleszámolnák, lenne neki másfél tucat.
Így hasra ütésre tudok mondani egy lehetséges indokot. Ugye Csehországban több millió német élt a II. vh előtt, egységes tömbben a határ mentén. Szilézia, Dél-Csehország, gondolj bele Pilsen, Budweis (Ceské Budejovice), Karlsbad, Mariansbad, ezek gyakrolatilag német városok voltak. Szóval lehet h nem kívántak beszálni egy országos cseh bajnokságba, esetleg a központi csehszlovák kormány nem kívánta őket bevonni (Én amúgy az első lehetőségre tippelek). De ez csak tipp.
Amúgy mikor Maddenről beszéltünk, az 1402hsz-ben betettem egy linket. Ott a Madden fényképe melletti szövegben arról is írnak, h milyen kár h nem adtak neki lehetőséget a nemzeti válogatottnál, ugyanis az akkori időben a középcseh megyei bajnokság vezetőinek (azt a szót használják h asociacny kapitán - szövetségi kapitány, de nem a mai értelmezésben) a joga volt a válogatott összeállítása. Magyarul én úgy veszem ki, h gyakorlatilag megfúrták Madden kinevezését a válogatott élére.
pl. a lengyelek is csak egy szót használnak (mistrzostwo). Amúgy ahogy nálunk volt egy nagy magyarosító mozgalom, tudomásom szerint a cseheknél is volt egy hasonló. Szóval plasztikusabban: akik a teátrumot színháznak, vagy divadlo-nak mondják, azok egyéb galádságokra is képesek.:) Fiúk, lassan abszolút szétfeszítjük ezt a topicot...:(
Végülis logikus, ha arra gondolok, hogy a mistr- mester-t jelent. És a Stredoceske Zupa-n nem lepődtél meg? (=középcseh kerület) Amit mi cseh bajnokságként ismerünk, az - ellentétben a mi rendszerünkkel - deklaráltan sem országos, hanem regionális bajnokság volt.
(laptopról írok és ezen nincs cseh billentyűzet, úgyhogy a 'hácsek'-keket képzeld hozzá :-) )
Soutez - A pontos fordítás: verseny. De ha egy bajnokságról általánosságban beszélnek, akkor is ezt a szót használják.
Liga - ez magyarul is liga. Akkor használják, ha egy konkrét bajnokságról beszélnek (pl a magyar NB1 - madarská futbalová liga). A liga szó amúgy jolly-joker, ez használható az előző esetben, a soutez helyet is.
Mistrovství - leesett az állam mikor megláttam amit belinkeltél :-) De manapság már csak a kimagasló világeseményekre (vb, eb - mistrovství Sveta, mistrovství Evropy - tökmindegy h foci, jégkorong, atlétika, súlyemelés...) használják. Lehet, h a 20-as években még a sima bajnokságokat is mistrovstvínak nevezték, de ezen értelmezés mára, a 21. századra kikopott a szó mögül.
Tehát amire a magyar csak egy szót (bajnokság) használ, azt a csehben három szóval fedik le. A soutezt és a ligát nyugodtam lehet keverni, köztük a határok elmosódtak. De a mistrovství jelenleg csak az 'elit', világméretű eseményekre használják (persze ez az elit esemény lehet mondjuk egy kutyát sem érdeklő teke eb is :-) ).
Értem én, hogy soutez, de akkor itt miért van végig mistrovstvi?:)) Csak jól összezavarnak. Most eszembe jutnak az olaszok, akik a profikat "non dilettanti"-nak hívták, ha jól értettem azért, mert a profi versenyekre nagyobb adót kellett volna fizetni.:) (olaszul aztán végképp nem értek semmit, de gondolom hogy van egzaktabb kifejezésük is a professzionistára).
Nagyon le fogsz szidni, ha leírom, hogy Porzsolt Gyula ekkor (1888 után) az UTE művezetője (gyakorlatilag torna és vívó edzője) volt és Újpesten lakott? :-D
báró újpesti Wolfner Tivadar újpesti kötődését meg már le sem írom inkább :D :D :D :D
Köszi a cikket, nagyon jó!!!
Egyébként már sokakat megkérdeztem, de igazából sehol nem derült ki: mi is pontosan a métázás? Hogyan kell játszani, mik a szabályai, stb.?
igazából ez a broudám egy cseh szleng, nem nagyon tudnám most így 100%-s pontossággal lefordítani. Ha szó szerint fordítottam volna, akkor az "átgázoltam" kifejezést használtam volna, de ezt a magyarban ilyen helyzetekben nem használjuk :-)
brod - gázló, broudit - átgázolni
kutatni - zkoumat
a 'bádat' az inkáb keresni (pl. egy archívumban)
Ezt a hsz-t már felhasználom egy kis nyelvészkedésre :-)
írtad h a 'soutěž' szót nem értelmezted helyesen. A csehek a bajnokságokra ezt a kifejezést használják. A mistrovství - t a vb-re és az eb-re használják.
Ez egy kicsit hosszú lesz, de érdemes elolvasni. A cím megtévesztő, azonban azt hiszem, e cikk alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon a rögbi megelőzte a futballt. Eddig erről sehol sem olvastam semmit.
***
Az első magyar footballisták Visszaemlékezés a magyar footballsport őskorára Írta: Very old boy
Sporthírlap, 1911. december 26.
Általánosan elterjedt hit szerint a football sport űzése 1897-ben, tehát tizennégy evvel ezelőtt indult meg Magyarországon. Anélkül, hogy ezt az állítást vitatni akarnám, sőt anélkül, hogy jelen soraimnak akár „történelmi”, akár másnemű fontosságot óhajtanék tulajdonítani, meg kívánom állapítani, hogy a footballt Magyarországon nem 14, hanem huszonegy évvel ezelőtt játszották meglett férfiak, a kik – s ez talán érdekesebb – úgy tudom, egyáltalán az első olyan csapatot alakították, mely a lekicsinylés veszedelmével nem törődve, labdázni mert. A footballnak sportszerű fontosságán és érdekességén kívül – már egészen közhely – ugyanis az a legnagyobbszerű tulajdonsága – legalább ránk nézve –, hogy vonzza a felnőtt ifjakat és férfiakat, a kiket így elvon sok káros mulatozástól és szórakozástól s annyi érdekes momentumot nyújt, hogy a gyermekesnek tartott „labdázást” lehetővé tette érett, sőt idősebb emberek számára is. A mai nemzedéknek jóformán fogalma sem lehet arról, hogy minő nevetséges, lehetetlen gondolat volt most egy negyedszázada, hogy felnőtt emberek labdázzanak. Annak a társaságnak tehát, mely most huszonegy éve összeállt, mégpedig egyedül azzal a törekvéssel, hogy labdázni fog – s csak magyar játékot –, meg kell adni, hogy kezdeményezők, az úttörők bátorságával bírtak. Természetes, hogy a külföldi példa vonzotta a társaságot; meg talán az a sportszeretet, amely nálunk akkor általában, most már csak néhány ágban eléggé dívik: s össze van keverve exkluzivitással, finnyássággal stb. Talán ők is valami olyant akartak, amiben egyedüliek, – megirigyelhetők. Labdáztak, pedig eleinte kifutót (méta), kótyát, bennforgót és más effélét, amit most is játszanak vidéken a kisebb diákok. Játékukat egy szép, nagy, bekerített telken játszották. Az egyik oldalon az akkori osztrák-magyar vasút, a másikon, a régi „váczi határ” töltése húzódott, szemközt a mostani zsidó-kórház helyével. Mind a két töltésről a kerítés fölött be lehetett látni a játszótérre s amikor – hetenkint három ízben – játékos nap volt, a két töltésen mindig összeverődött néhány száz arrajáró ember nézni a játékot. Társaságunk a játékot elég komolyan vette, a nézők kevésbé. Pihenő társaink közül egyik kiment a nézők közé hallgatózni, vajon mit mondanak ehhez a hallatlan dologhoz, ami új ismerőseink előtt félig hóbortnak, félig ostobaságnak látszott. Mit ahhoz, hogy nem röstellünk labdázni? S ilyenféléket mondogattak: – Hisz egész meglett emberek! Úgy szaladgálnak a labda után, mint a gyerekek! – Bizonyosan az a Porzsolt bolondította meg valamennyit! A társaság egyik legbuzgóbb és sok tekintetben vezető tagja ugyanis azóta gyönyörű, java férfikorában elhalt Porzsolt Gyula akkor – ha jól emlékszem – keresk. miniszteri titkár volt, akit városszerte ismertek elsőrendű sportférfiúi minőségben. Róla talán még azt is feltételezték, hogy labdázni mer s neki leghamarább meg is bocsátották. Akkortájt alakult a MAC is, amelynek első nyilvános estélyén egyszerre szerepelt hét Porzsolt testvér, pompás dalia mind, de legügyesebb ás legidősebb volt közöttük Porzsolt Gyula, akit épp emiatt szinte városszerte ismert mindenki. És ő nemcsak gyakorolt minden elképzelhető sportot, de terjesztette is valamennyit szinte prófétai buzgósággal. A labdázás azonban folyt hónapokon keresztül nagy örömünkre, amíg egy társunk: Pintér Lajos végzett technikus hazajött Drezdából és – nagyon kinevetett bennünket. Ő ugyanis a szász fővárosban megtanulta a footballt és persze, rémségesen lekicsinyelte a mi kifutósdinkat. De hozott magával labdát is s ő tanított meg bennünket játszani, még pedig rugby-footballt, mert Drezdában akkortájt inkább ez az amerikai fajta járta. Minket egy csapással meghódított a szenvedelmes, érdekes, izgató játék. De csak hetenként egyszer játszottuk, mert – kellő tréning hiánya folytán – ret¬tentően elfáradtunk egy-két goaltól is. De nevezetes volt az, hogy a külső közönség, amely a magyar játékok iránt bizonyos humoros jókedvű, kis érdeklődést tanúsított s amely abból a külvárosi rétegből állván, – valószínűleg még hírét sem hallotta a footballnak, egyszerre kitalálta, hogy itt valami rendkívül érdekes, komoly sportfajt lát és élvez. Mert az a közönség, amely a magyar játékoknál csak néhány száz főnyi volt, a footballos napokon ezernyi tömegekben feketéllett a töltéseken s hangos zsivajjal, a tetszés vagy nem tetszés sokféle nyilvánításával kísérte a játékot, szakasztott úgy, mint ma. S amíg eleinte csak azok érdeklődtek irán¬tunk, akik épp arra laktak, vagy ott jártak, néhány héttel később már hintók és bérkocsik hoztak nézőket, akik tudni is óhajtották, hogy mit rugdalnak? Mit dulakodnak? Szóval mi is az a foot¬ball? Kis csapatunk lassanként annyira meggyarapodott, hogy „Budapesti Labdázó Kör” czime alatt 1889-ben belügyminiszterileg megerősített egyletté szervezkedett. A kör célját az alapszabályok, 2.§-a így írja körül: A kör célja a labdázás és más sportnemek mívelése által a testi erő és a társas szellem fejlesztése”. Most húsz éve, a kör egyik legkedvesebb tagjának tragikus öngyilkossága annyira megrendítőleg hatott a tagokra, akiket a játék szinte egy nagy baráti kompániává olvasztott össze, hogy las-sanként elkedvetlenedtek és szétoszlottak. Hát nem állítom, hogy ezután, e társaság nyomdokain támadt a többi futballklub; sőt – tekintettel a hat évi hézagra – egész bizonyos, hogy ennek a többiek alakulására semmi, vagy csak alig figyelembevehető befolyása lehetett; de hogy mi voltunk az elsők, azt nyugodtan állíthatom és – annyi idők múltán! – nem minden dicsekvés nélkül állítom is. Emlékezetből följegyzek itt néhány nevet is azok közül, akik e labdázó társaságnak kezdettől fogva tagjai és a football-sport első magyar kultiválói voltak: dr. Hegyeshalmy Lajos a MÁV elnökhelyettese, Halász Sándor miniszteri tanácsos, postatakarékpénztárt igazgató, Baross Géza miniszteri tanácsos, Wolfner Tivadar volt orsz. képviselő Wolfner Nándor gyáros, dr. Baracs Marcell ügyvéd, Pintér József gyárigazgató és öccse Lajos, Adorján Sándor a „Magyar Nemzet” volt szerkesztője, jelenleg MÁV felügyelő, dr. Gerber Béla orvos.
Beírtam a vezetéknevét a google-ba, és ez volt az egyetlen használható eredmény:
"Od: slavimen (slaviman@centrum.cz) - Úterý, 28.12. 2004 - 15:08:04 hele, broudám historií české ligy a zarazilo mně jedno jmeno... tento slavista hral na sklonku 20. a na začatku 30. let ve Slavii. jmenoval se Ladislav Šubrt. Nebyl to náhodou tvůj příbuzný, třeba děda?"
Fordítás:
figyuz, a cseh bajnokság történetét kutatom, és megfogott az egyik név... ez a slaviás a 20-as évek végén, a 30-as évek elején játszott a Slaviában. Ladislav Šubrt-nak hívták. Nem valami rokonod, esetleg nagypapa?
A kérdést amúgy a Radek Bejbl-t interviewoló ujságírónak (Richard Šubrt) tették fel. (A válasz: nem rokonom)
Ja, hogy ez januárban volt? Azt hittem, hogy az idény végén pihentek kicsit, a karácsonyhoz hozzákötötték a téli kupát, aztán irány a mediterrán világ. Szóval 27. január, én viszont 27. decemberében gondolkodtam.
A Fradi (Egyiptom) és az Újpest (Olaszország, Svájc) is túrázott 27/28 fordulóján, gondolom, épp itthon lehettek, amikor a téli kupa volt. Az MTK viszont csak Prágában és Bécsben szerepelt. Nyilván ők viszont épp nem voltak itthon. Abban az időben a nyári és a téli túra olyan biztos pont volt a magyar csapatok életében, mint manapság a kiesés a BL-selejtezőből:(
Volt a 20-as évek végén, 30-as évek elején egy Téli Kupa nevű sorozat. Láttam pár képet róla, havas pályákon játszották a legmenőbb budapesti profi csapatok. Erről tud valaki valamit? (Eredmények, kiírás, stb).
Nem Te mutattál nekem egy fotót az esetről, amikor valaki lóg a magasban, egy gerendába kapaszkodva? Egyébként én semmit nem tudok erről az egészről. Csak annyit, hogy megtörtént.
- a meccs előtt ifjúsági válogatott meccs volt, gyakorlatilag itt fedezték fel Sándor Csikart (itt játszott először a válogatottban is). És ha jól emlékszem, Kocsis is itt tűnt fel.
- ezen a meccsen ünnepelte a magyar futball 50. születésnapját
- az ünnepi körülmények miatt Hajós Alfréd végezte el a kezdőrúgást
- a leszakadást egy filmes felvette, utána rohant át az út másik oldalán lévő (jelenleg a buszpályaudvar van a helyén) filmgyárba, ám egyenruhások elkobozták a felvételt, azóta sem került elő
- a leszakadás után folytatódott a meccs.
- valami 200 ember zuhant le
- a C-lelátó szakadt le, ami ma a kijelző felőli kapunál volt (csak kb. jó 50 méterrel hátrébb, akkor nem az Üllői-Könyves K. sarkán volt a pálya, hanem beljebb, rálógva a mai edzőpályára)
- halálos áldozat - valami isteni csoda folytán - nem volt
- többen az életük végéig nyomorékok lettek
- az egyik tolókocsiba kényszerült ember utána ha jól tudom, az FTC székház (még a régi) portása lett, amíg le nem bontották (azt hiszem 1970-ben)
Így hirtelen ennyi jut eszembe... de Nagy Béla szerintem legalább háromszor megírta (pl. a 75 éves a Fradi-pálya könyvben tuti) a sztorit.
