Ezt érdemes elolvasni.Nem tudtam,hogy sírjak vagy nevessek kínomban.Egy hét alatt ez már a második tragédia:először a Bayern,most meg ez...
CSAK A KISPEST!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Nemzeti Sport Online
2001. május 29.
Kedd
Szegeden tárgyalt a kispesti vezérkar, ahol újstadion épülne az új klub tiszteletére
Költözés - vagy megszûnés
Sinkovics Gábor
Az alábbi történet komoly viharokat kavarhat, hiszen a magyar futball egyik legértékesebb klubját, a Kispest-Honvéd csapatát készülnek eladni, vagy jobb esetben csak átadni a tulajdonosai. Koncz László és Kiss Zsolt már Szegeden tárgyal arról, hogy a következõ idénytõl Puskás Ferenc egykori csapata Szeged-Honvéd néven a Tisza-parton, és két éven belül új stadionban játssza a hazai, élvonalbeli meccseit.
Ez, ugye, vicc?
Ennyit sikerült kinyögnöm szombat este. Ültem a gyõri stadion lelátóján, enyhén nosztalgikus hangulatban, lelki szemeimmel Verebes Józsefet láttam ülni a kispadon, ahogy fújja a füstkarikákat, a gyepen pedig Szabó Ottót, Szentes Lázárt, meg Hajszán Gyulát véltem felfedezni, körös körül a zsúfolt lelátókkal. Ekkor, révedezéseim közepette mondta azt a mellettem ülõ kolléga, hogy szép lassan összeomlik a magyar futball. Bólogattam, persze, én is hallottam a gondokról, ki ne hallotta volna mondjuk azt a hírt, hogy több mint ötszázmillió forint adósságot halmozott fel a Ferencváros, megfejelve ezt újabb hitelekkel, mint ahogyan az sem titok, hogy Angyalföldön, Gyõrben, Újpesten és Fehérvárott sem dúskálnak a javakban. Nem újdonság ez.
Hanem ekkor jött az a mondat, amire felkaptam a fejem...
Hogy a Honvéd a következõ idényben már Szegeden játszik.
Ez, ugye, vicc?
Ennyit mondtam, annyira abszurdnak tetszett az egész. Még mondtam is, hogy bolondság, az emberek beszélnek ezt, azt... Tessék, annak idején az MTK-t is összeboronálták az Újpesttel, abból sem lett semmi. Egyébként is - próbáltam érvelni - mit keresne a Honvéd Szegeden, ilyen erõvel az Újpestet is leköltöztethetnék Hajdúszoboszlóra, a város híres csúszdái miatt, a Vasast meg mondjuk Vasas községbe, hadd szóljon kettõzött erõvel a „Hajrá, Vasas!".
Ez, ugye, vicc?
A kolléga azonban folytatta, és azt mondta, hívjam csak fel a közös szegedi ismerõsünket, majd õ elmeséli, hogy mennyire komoly ez az egész, a Kispest vezetõk már túl is vannak a legfontosabb tárgyaláson. Mondhatott bármit, továbbra is hihetetlennek t?nt az egész. Méghogy Puskás Ferencnek majd Szegedre kell utaznia ahhoz, hogy a Honvéd hazai meccsét láthassa, méghogy szegény Tichy Lajosról és Kocsis Lajosról a Tisza-partján emlékeznek majd meg, és mindennek a tetejébe, a többezer Honvéd-drukker néhány hét múlva nem csupán a sorsolást, de a vasúti menetrendet is böngészheti majd.
Ez, ugye, vicc?
Tanácskozás nagy titokban
2001 május 25.
A szegedi városházára megérkezett a kispesti küldöttség.
Koncz László és Kiss Zsolt a KHFC társtulajdonosai Csonka Gábor Szeged egykori alpolgármesterének társaságában kopogtatott be Bartha László polgármesterhez és Tímár László gazdasági alpolgármesterhez. Az idõ sürget, túl sok tárgyalásra nincs idõ, elõbb-utóbb dönteni kell. Fontos ügyben érkeztek ugyanis a budapesti vendégek: a Kispest Honvéd jövõjérõl és a szegedi futball feltámasztásáról beszélgettek. Csonka nem csupán mint korábbi alpolgármester volt jelen, õ jelenleg a pályarekonstrukcióval foglalkozó Stadioninvest Rt. vezérigazgatója.
És ez azért sok mindent elárul.
Õ hozta össze a feleket, afféle kapocs Budapest és Szeged között.
Azon a bizonyos megbeszélésen titokban, a nyilvánosság kizárásával tárgyaltak a felek, hogy aztán mégis kiszivárogjon valami. Túlságosan kis ország ez ahhoz, hogy bármi titokban maradjon.
Szegedre költözne a Kispest.
Errõl beszéltek a felek, egy leendõ új klubról, amelynek továbbra is megmaradnának a tulajdonosai, s amely Szeged városától névhasználatért, no meg az elsõ osztályú futball biztosításáért ingyen kapná meg az egykori SZEOL-stadiont a Felsõ-Tisza parton.
Szegeden örömmel és lelkesen fogadják az ötletet.
Bartha László polgármester másnap így nyilatkozott a Dél-Magyarország cím? újságban: „...végig feltételes módban tárgyaltunk."
Tárgyaltunk.
Ez már nem vicc, ez már nem pletyka, nem afféle Újpest-MTK házasság, nagyon is valóságos az egész.
Hétfõn kerestem Bartha urat, de nem kívánt nyilatkozni. Csak annyit üzent, hogy majd akkor mondja el a véleményét, ha realizálódnak a tervek, ha majd valóban lesz mirõl beszélni.
Kerestem a szegedi kollegákat, õk is óvatosan fogalmaznak, mígnem egyikük egyszer csak azt mondta a telefonba: „Olyan érzésem van, hogy gyakorlatilag eldõlt minden. Kilencvenkilenc százalékig biztos vagyok abban, hogy a Kispest Szegedre költözik, itt játssza a meccseit, Szeged-Honvéd néven, és ezzel a fõvárosi csapat gyakorlatilag megsz?nik..."
Mert az a sok pesti csapat...
Baráti szívesség: megvan a telefonszám, a vonal végén pedig Csonka Gábor.
Meglepõdik a megkeresésen, talán nem is érti miért éppen tõle kérdezem, mi lesz a Honvéddal, s valóban költözik-e Szegedre a tizenháromszoros bajnok, akiért nemcsak Kispesten, de szerte az országban több ezren rajonganak.
De Csonka úr készséges, és elmondja a véleményét. Õ ugyebár a pályarekonstrukciókkal foglalkozó Stadioninvest Rt. vezérigazgatója, így pontosan képben van az ügyben, mennyire katasztrofális a Bozsik-stadion talaja, és azt is pontosan tudja, hogy az ISM által felajánlott aprópénz, a negyvenmillió forint semmire sem elég, ebbõl a pénzbõl nem lesz modern stadion.
Sõt, semmilyen stadion.
Ehelyett utánpótlás-bázis készül azon a pályán, ahol...
Ám most néhány pillanatra félre a nosztalgiával, mert Csonka Gábor a következõket mondta: „Kérdem én, szabad-e hagyni, hogy Budapesten ennyi stadion legyen? Ugye az észérvek azt diktálják, hogy nem. Valóban ott voltam a szegedi polgármester és a kispesti vezetõk tárgyalásán, sõt én hoztam össze ezt a beszélgetést, egyrészt, mert most Budapesten élek, de szegedinek vallom magam, másrészt pedig régen ismerem Koncz urat is. Beszélgettek, de még nincs megállapodás. Azt tudom, hogy Szegeden óriási várakozás elõzi meg a tárgyalások folytatását, a városban mindenki akarja, hogy legyen elsõ osztályú futballcsapat. Igazán nem akarok a dolgok elé menni, de már azt is hallottam, ha a Honvéd valóban Szegedre költözik, és akkor egy, másfél éven belül vadonatúj stadion épül! Óriási dolog ez kérem. Játszhatna a csapat mondjuk Szeged-Honvéd néven, így csökkenne a fõvárosi klubok száma, Szegeden pedig újra lenne elsõ osztályú csapat."
Szegeden tehát már futball-lázban vannak az emberek.
Kérdés milyen lázban lehetnek ezek után a Honvéd-drukkerek.
Azok az ifjak például, akik - vannak mintegy négyszázan - a világ végére is elutaznának kedvenc csapatuk után, avagy azok az idõsebbek, akik mondjuk esõs idõben leginkább vadvízi evezésre alkalmas talajú pályán nézték elõbb a KAC, majd a Budapesti Honvéd, késõbb pedig a Kispest Honvéd meccseit. Akik tapsoltak Puskásnak és Bozsiknak, akik szeretettel simogatták meg Tichy Lajos hirtelenszõke üstökét, akik arra kérték Kocsis Lajost: „Csikó, varrjál be kettõt a hét végén a Fradinak..." Aztán azok, akik nem tudták eldönteni, hogy Sallai Sándort, Gyimesi Lászlót, Dajka Lászlót, Kovács Kálmánt, Esterházy Mártont, Nagy Antalt, Garaba Imrét, vagy Détári Lajost szeretik-e jobban, avagy azt a Kozma Mihályt, valamint Pusztai Lászlót, akik annak idején éppen Szegedrõl kerültek Kispestre.
Õk mind, mind a Honvédért rajonganak.
Õk mind, mind megkönnyeznék, ha már nem lenne nekik ott a Honvéd - Kispesten, ahol mindig is volt.
Ilyen szituációban egyszer?en muszáj a múltról beszélni. Itt van például az archívum, tele régi Népsportokkal, Képes Sportokkal, Labdarúgásokkal, a magyar futball történelme bezsúfolva egy kis szobába. Találomra kinyitok egyet, a Képes Sport 1965 október 19-ei száma bajnoki forduló meccsei, összeállításokkal, nyilatkozatokkal.
Budapesti Honvéd-Dorogi Bányász 3-2 (2-1). Kispest 10 000 nézõ. Vezette: Bircsák.
A dorogi kapuban Janák, a Honvéd csatársora pedig úgy áll fel, hogy Nagy A., Nagy Gy., Tichy, Komora, Katona. A tudósítás arról szól, hogy a Honvéd végigtámadta a meccset, a Dorog olykor kilenc emberrel védekezett, végül Katona, Dorogi és Tichy Lajos lõtte a gólokat.
Érdemes még egyszer: Kispest, tízezer nézõ.
A Dorog ellen.
Egyre kilátástalanabb helyzetben
Koncz Lászlónak sok mindenben igaza van.
Mielõtt felhívtam volna, azt gondoltam, dühösen kérdezek majd tõle, köszönés után rögvest nekiszegezem: hogyan jön õ ahhoz, hogy megszüntessen egy legendás klubot. Hiszen, ha Szegedre költözteti a klubot, az egyenlõ lesz a megszüntetéssel.
Végül csendben, nyugodtan beszélgettünk, a düh egyre inkább szomorúsággá alakul át...
Kilátástalan a helyzet, ez az igazság.
Különösen az a mondat mellbevágó, amikor Koncz László azt mondja: „Értse meg uram, most vagy megsz?nik a Kispest, vagy kitalálunk valami köztes megoldást, és elköltözünk egy olyan helyre, ahol van pálya, s ahol nem rokkanunk bele a klub fenntartásába..."
Költözés - vagy megsz?nés...
Erre nehéz mit mondani. Kárhoztatható az ISM, hogy mindössze negyvenmillió forintot „áldozna" a Bozsik-stadionra, éppen annyit, mint a marcali sporttelepre, még jobban a kispesti önkormányzatot, amely nem érzi a sajátjának a Honvédot, pedig a Kispest név csak és kizárólag a futballnak köszönheti - ám, hogy ezt a kerületet a világ minden táján megismerték, az Puskás góljainak, Kozma Mihály szemfüles találatainak, nem pedig a kerület gyárainak tudható be.
A Kispest-Honvéd nemzeti érték.
Ezt már leírtuk korábban is, de fontos hangsúlyozni újból
Úgy tetszik azonban, hogy ez is kevés, hogy senki és semmi nem menti meg ezrek kedvenc csapatát
Koncz Lászlót magára hagyták, ám a döntést neki kell meghoznia. Amit mond, az több mint elgondolkodtató, a Honvéd szurkolók számára pedig olyan mint egy végrendelet:
„Harmincadikáig kell tudatnia minden klubnak a profiligával, hogy a következõ idényben melyik pályán szeretne játszani. Sajnos, azt nem tudom megmondani, hogy a Kispest-Honvéd hol szerepel majd. Bizonyára megdöbbentõ amit mondok, de ez van. A Bozsik-stadion egyszer?en alkalmatlan az elsõ osztályú futballra, ezt már többször a fejünkhöz vágták, és el kell ismernünk, hogy ez valóban így van. Az a pénz, amit stadion felújításra kapnánk, semmire sem elég, sajnos az ISM nem támogatja a Honvédot, de ugyanezt mondhatom a Honvédelmi Minisztériumról, a kispesti önkományzatról és a csapat szurkolóiról is. Mi, a tulajdonostársaimmal úgy terveztük, hogy hatezer fizetõ nézõnk lesz, amely jelentõs bevételt jelent majd a számunkra. Ehhez képest általában ezer ember vesz jegyet, ez pedig egyenlõ a nullával. Kérdem én, ezer nézõnek érdemes fenntartani egy klubot? Azt sem hagyhatja figyelmen kívül senki, hogy a mi pénzünk, az évi százhúszmillió forint, szintén elenyészõ összeg, sokkal több kellene, de nincs senki, aki támogatná ezt a csapatot, hiába vártam innen-onnan segítséget, a Honvéd nem vonzó a szponzorok, a befektetõk számára. Ki kell jelentenem, hogy mi nem tudunk és nem is akarunk versengeni a vidéki klubokkal, amelyeknek nem kell szezononként százharnmincmillió forintot költeniük a stadion-fenntartásra. Ennyi pénzbõl öt, Egressy Gábor-szint? csatárt lehet venni. Éppen ezért ki kell találnunk valami megoldást, még akkor is ha esetleg ez fájó lesz a Kispest-szimpatizánsok számára. Most úgy állunk, hogy vagy megsz?nünk, vagy pedig elköltözünk valahová, ahol lesz nézõnk és ahol támogatják a klubot. Ez lehet akár Szeged is. Nem szeretnék a Honvéd sírásója lenni, és nem a pénzemet sajnálom, hanem szeretnék megnyugtató megoldást találni. Napokon belül döntenünk kell..."
Détári Lajos, a klub világválogatott játékosa hétfõn délután, amikor felhívtam, hogy mi a véleménye az egészrõl, csak annyit mondott: „Engem az egész nem érdekel... Engem az egész magyar futball egyre inkább nem érdekel; Itt már régen minden csak a pénzrõl szól..."
Igaza van.
