Ez egy csavarozott szerkezet CNC kivágva és kifúrva. Nézd meg az alapozási rajzát is (100x70x60-az alap- C20/25). Kb.50cm mélyre van beágyazva a inditó oszlop az excentrikus betonalapba, mi szoktunk hegeszteni fi16-os pipákat is a oszlopra.
Ami biztos, hogy az oszlopokat nem elég lekötni a betonpadlóra, kell készíts két 50cm magas kiálló oszlop indítást (egy 20mm vastag lemez talpal) és arra kell ráhúzd az oszlopokat.
Ezt azért kell így kivitelezni, mert nem tudod kikötni a két magas oszlopot, hogy függőbe maradjon, ameddig megköt a beton.
Val. hogy az oszlop inditást 5-6mm-es lemezből kell összehegezd, mert nem kapsz olyan zártszelvényt, ami pont talál az oszlop belsejébe.
Oszlop: 140x80x6.
A tető: kell készíts lemezből két téglatestet, amit ráfűzöl az oszlopra, azt ha lent körbehegeszted az oszlopra. Az is kb. 50cm magass kell legyen.
Erre 10mm vastag lemezből kivágod a két szarufát, és ráhegeszted a téglatestre.
Az átkötőket 4 darab 80x60x3 zárszelvényekből kell készíteni, a két középsőt be kell ereszteni a szarufákba.
Az két végén a lezáró lemezt ki kell vágni 5mm vastag lemezből.
Nekem nagyon tetszik a tető. CO2-es védőgázas hegesztést kell használni.
100-as gipszkarton profilrendszerrel, silent üveggyapottal, oldalakként két réteg kék gipszkarton burkolattal, 15cm vastag válaszfalakat épitesz és majdnem semmi nem hallatszik át a falakon. Sokkal könnyebb beépíteni a szereléseket is és kimerevíteni a falakat is- valamint megoldani az áthidalókat és izolálni a rezgéseket a tetőszerkezettől. 4 nap alatt kész az egész beosztás, szerelésekkel együtt, leglettolva és lefestve.
A ferde síkokat val. tartom, hogy gipszkartonnal burkoljátok. Hogy zárod le a 10-es válaszfalak illesztését a gipszkartonhoz?
A 16.47 nm és a 12.73 négyzetméteres szoba közé szerelj egy tolóajtót, jobbra nyitva- eltólva a nyilást 30cm-rel jobbra. 16.7nm szoba az a nappali, oda szerelj a közlekedőből ugyancsak egy tolóajtót- az is jobbos, ott nem alszik senki, nyitva maradhat szinte mindig.
Nyiss egy másik ajtót a közlekedöből a 12.73 nm szobába, ott kijársz a mosdóba, ez legyen balos. Akkor megszabadulsz a 75/200-as ajtótól.
Egy ilyen szűk térben a roto ajtók zavarnak... túl sok helyet sepernek, amikor kinyitod.
Mit jelölnek a lila vonalakkal elválasztott terek?
A kiváltót a faoszlopra támasztani nem szerencsés, ha már nem szabvány méretű az ajtó, akkor mi akadálya van annak, hogy az egyik sarkát lecsapják, ahogy sr1 írta?
Srófolj egy U100-as vasat a faoszlophoz. Abba bele tudod tenni a tokot, a tetejére pedig egy (akár) acél kiváltót. Nem kell nagy. Ha U100 kicsi a toknak tegyél 120-t, alája teherelosztó acéllemezt.
Az ajtónál az van, hogy nagyon cuppanósan fér csak el, így is 210 helyett csak 200-as magasságút lehetett betervezni a ferde tető miatt, az egy sor tégla nagyon betolná az ajtót a tetősíkba.
A legjobb, ha veszel egy 100-as UW gipszkarton profilt és felcsavarozod az oszlopra. Ha a profil alá szerelsz egy 90-mm széles polifoam csíkot, akkor a téglafal a rezgések szempontjából el van szigetelve a fa szerkezettől.
Az áthidalónál: ne szereld az ajtót pont az oszlop mellé. Macera megoldani a bérlést. Szerelj egy sor téglát az oszlop mellé, az majd alátámasztja az áthidalót is.
A 10-es téglafalat valahogy ki kell ékelni a födémhez képest... vagy a tetejére kell önteni egy vasbeton koszorút.
Ha úgy adja, akkor be lehet építeni a tetejére egy 100-UA gipszkarton profilt és azt kikötni a tetőszerkezethez.
m magas vízoszlop az 0,1 kg/cm2. Ha 1m2 területen hat akkor a 0,1kg/cm2 az 1t/m2 és összesen 1t. Ha két m2 területen van 1m magas vízoszlop az is 1t/m2, de összesen 2t. Ha 2m magas a vízoszlop akkor az 0,2 kg/cm2. 1m2 területen az 2t/m2 és összesen 2t.
Mint írtam HASONLIT a nagy omegára. Teljesen csak "U" alak nem az igazi, mert télen okozhat meglepetéseket. Egyébként a hőmérséklet függvényében változik az alakja.
Egyszerűbb esetben a szigetelés anyagából, fokozott helyzetben rézből is (állítólag, én még nem láttam olyat). Vannak erre csomóponti részletek, igazán élvezetesek csak a sarkok, azokat viszont ajánlatos tanulmányozni.
Ahol a különböző felületek találkoznak oda kell egy mozgást lehetővé tévő hurok (leginkább a görög nagy omegára hasonlít), ahol a hurok nincs ragasztva semmihez sem. Ennek a huroknak, ívnek a neve líra, távvezetékek csöveinél ez szokta fölvenni a hőtágulást.
Elkeszult a lemezalap, annak a talajpara/talajviz szigeteleserol volna kerdesem.
A lemezalap egy xps "kehelybe" kerult (lasd kepen, termeszetesen megfelelo vasszereles utan), a beton szintje a rozsaszin xps teteje.
Erre jon a viz/talajpara szigeteles, abban vagyok bizonytalan...
A hagyomanyos raolvasztjuk megoldas nem opcio, mert gyanitom az xps nem elvezne a magas homersekletet.
Ha jol neztem az egyeb technologiakat, ami nekem legjobban megfelelne az az ontapados bitumenes lemez. Jol gondolom, az ragaszthato xpsre is?
Masik problemam, hogy a kep jobb oldalan latszo zsaluko "fal" (kerites labazat, oldalhataros beepites) kb 1cm-rel magasabban van mint a szint es gyanitom azt se artana egybeszigetelni vele. (A fal 40cm-es Rhinocell elem, rozsaszin xps 18cm, szoval lesz 2cm ranyulas a zsalukore, de abban ezt a szintkulonbseget ki tudom faragni)
(Azt mar meg sem merem emliteni, hogy a lemezalap beton sem tukorsima kozepen, de azon tudok valtoztatni kesobb...)
Vannak szép színes egyre hosszabb nyilak, vannak megnevezések. Viszont az aki alkotta elég óvatos volt, mert a 12 -ből csak az utolsó 3 az ami egy laikusnak is elfogadhatatlan.
Gyenge,
rossz,
kiemelkedően rossz.
Akik alkották kissé sokat akartak markolni.
Viszont a gondos gazda ismeri a háza energiai tulajdonságait és ha van pénze tesz is a jóság érdekében.... függetlenül a tanúsítástól.
Kérlek, ha tudod, írd meg a témával foglalkozó szabvány(ok) számát. Ha esetleg tudsz interneten is elérhető linket a szabványról vagy részleteiről, az is jó lenne. (Tudom, hogy az MSZT nem vagy csak korlátozott terjedelemben engedélyezi a szabványok publikálását, de ennek ellenére rengeteg szabvány elérhető -nem jogtiszta- formában a neten.)
-Családi háznál/lakásnál a világítás nem számít bele, irodaháznál, áruháznál, stb.-nél igen.
-A számítás szabványban rögzített, de a szabvány többféle módszert is megenged, így kihozható több (nem radikálisan, de...) különböző végeredmény ugyanarra a lakásra.
1m víz az 1t/m2, másképpen 0,1kg/cm2. Az nem teher. NEM AZ 1T!!!, hanem a 0,1kg/cm2. Egy valamire való talaj teherbírása a 1,5kg/cm2 környékén kezdődik. Az agyagos talajjal vigyázni kell, mert általában nedvesség hatására duzzad.
Sziasztok, olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy adott egy terasz (7,5 x 3,6m), ami két részből áll, az egyik - a nagyobbik fele, 5x3,6m - 20 éves, egy jó 20cm-es betonlemezen egy másik 10cm-es lemez, alatta kátránylemez. Ehhez lett 2 éve hozzábetonozva a maradék rész (2,5 x 3,6m), ez házilagosan, a
meglévő lemezhez hozzávasalva. Ez a rész viszont összesen csak 10-15cm vastag. A beton jó minőség, betontelepről bekeverve jött. A talaj elég agyagos, kemény.
A kérdés: a teraszra lehet-e bátran elhelyezni egy kisebb, pl. felfújható peremes medencét / jakuzzit, ami
feltöltve akár 1,5 -2t is lehet, és pont a terasz azon részére kerülne, ami később lett építve, és vékonyabb is?
Okozhat-e ekkora terhelés elmozdulást, vagy ez még nem veszélyes súly?
"Ennyi erővel egy házhoz lehet csapni a benzin fogyasztás energia tartalmát is."
Gondolom, ha valaki benzinmotoros áramfejlesztővel előállított elektromos árammal fűti a házát, akkor nála a benzin energia tartalma is beleszámítódik.
De természetesen értem a megjegyzésedet. :)
"... van egy irányzat ami mindent bele vesz. De hát szabadon lehet választani."
Biztos ez? Nem szabályozza valamilyen szabvány ezeket az irányzatokat?
Számomra ennek az egésznek csak akkor van értelme, ha valamilyen egységes elv és számítás mentén történik az épületek energetikai besorolása.
Különben mi értelme lenne az egésznek, ha a különböző "irányzatok" kedvük/kényük/érdekük szerint kihagynának vagy bevennének számukra hátrányos vagy előnyös tételeket.
Köszönöm. Én eddig akkor tévesen azt feltételeztem, hogy az épületek energetikai besorolásánál a teljes éves energiafelhasználást figyelembe veszik, nem csak a fűtésit és nem csak a fűtési szezonra esőt.
Én a józan paraszti eszemmel azt gondolnám, hogy egy épület energiafelhasználásánál a teljes villamosenergia fogyasztást is figyelembe venném. Nem csak azt, amit esetleg a fűtési rendszer működtetésénél vagy a használati melegvíz ellátással összefüggésben használunk fel. A világításra és az egyéb elektromos fogyasztók üzemeltetésére is használunk energiát.
Egy mosógépre vagy egy hűtő/fagyasztó gépre még rá lehet mondani, hogy az épülettől független egységet alkot, de a világítási rendszer szerintem szerves része az épületnek. Ha kevés vagy nem megfelelően tájolt a bevilágító felületek (ablakok, kupolák, fénycsatornák,...) felülete, akkor több áramot igényel a világítási rendszer. S az sem mindegy, hogy milyen az a világítási rendszer. Hagyományos izzók, LED világítás, ...
Bár kétségtelen, hogy hagyományos wolfram szálas izzókkal üzemeltetett világítási rendszer esetén is maga a világítási energiafelhasználás lényegesen kisebb tételt jelent, mint az egyéb elektromos berendezések működtetéséből adódó energiafelhasználás.
Hmm, akkor valóban sokfajtát kipróbáltál az alátétek közül. Mondjuk a sima habfólia az azért könnyen összenyomódik gondolom, szóval nehéz bútoros helyre az tuti nem okés...
Térköves gépkocsi bejárót készítünk, mely tartalmaz egy 22m hosszú egyenes részt, ahol csak két nyomsávot akarunk kialakítani.
Úgy tervezzük, hogy a nyomsávok 70-70 cm szélesek lesznek (5-5cm szegély és közte 60cm térkő).
Úgy álmodtam meg, hogy a nyomsávok között 95 cm füves rész lesz, viszont ezzel a mérettel nem jönnek ki szépen a nyomsávokhoz kapcsolódó téglalap alakú résznél a sorok.
Két lehetőség van:
1. 90 cm füves részt hagyva 70-70cm nyomsávokkal a teljes szélesség 230 cm lesz
2. 100 cm füves részt hagyva 70-70cm nyomsávokkal a teljes szélesség 240 cm lesz
Nagy többségben személyautó áll be, de ritkan kisteherautó is végigmenne rajta.
Szerintetek melyik lenne a praktikusabb megoldás?
Nem akarok úgy járni, hogy az autók esetleges szélesedésével később a 230as kevés lesz, de azt sem hogy 240es méret esetén bután nézzen ki.
Van esetleg erreca méretre valakinek tapasztalata, vagy létezik rá ajánlás?
Szia! Nálunk az emeleten a fürdő kivételével mindenhol laminált padló van. 8-10 mm vastagok.
Van ahol a meglévő vékony padlószőnyegre raktam le, van ahol a meglévő 3 mm vastag linóleumra és vannak olyan szobák, ahol a beton és a padló közé 4 mm vtg. XPS-t tettem.
Én inkább hangszigetelés miatt tettem le, hogy kevésbé legyen zajos az alsó szintről hallgatva.
Azt kell mondjam, hogy úgy tapasztalom, azok alatt a szobák alatt, ahova XPS-t tettem jobban hallatszik, ha az emeleten a gyereke egy széket arrébb tesznek, felállnak az íróasztaltól vagy alkalmi cipőben járnak rajta. Nem mértem hangterhelést :), de szerintem kevésbé zajosak azok a helyiségek, amelyikekben a korábbról meglévő -és leragasztott- burkolatokra került a laminált padló.
Hőtechnikailag nem tudom mennyit számít az a vékony alátét. Nálunk a padlóba is van vagy 5 cm vastag polisztirol hőszigetelés a beton alatt. Ártani biztosan nem árt.
Ha megfelelően vastag a laminált padló, akkor szerintem a rajta lévő súly egyenletesebben oszlik el rajta és kevésbé imbolyog egy-egy nagyobb darab bútor, mint a vékony padlók esetében. (Ilyet is láttam már. A családban is volt régebben 5 mm-es vastagságú padló. Azon még a járás is hullámos/ruganyos volt, pedig csak a legolcsóbb fehér színű habosított tekercses alátét volt alatta.)
Magam is belebotlottam okos és kevésbé okos(nak tűnő) írásokba. Laikusként nem egyszerű megítélni az olvasottakat és elboldogulni a sok információval.
Írod, hogy "A jó házak úgy 100 kWó/m2/ fűtési szezon alatt vannak."
Ez azt jelenti, hogy nem az éves fogyasztási adatokkal [kWh/m2] kell számolni, hanem kifejezetten csak a fűtési szezonban mértekkel?
Tény, hogy elenyésző a fűtési szezonon kívüli fogyasztás, hiszen az éves fogyasztás tetemes részét abban a min. 6 teljes hónapban ejtjük meg, amikor fűteni kell.
Laminált padló alatti alátétek ügyében szeretném a segítségeteket kérni.
Van ezek típus, "faőrlemény", sima XPS stb. Melyik a legcélszerűbb? Nincs padlófűtés, semmi extra, de lesz könyvespolc a padlón, szóval a legstabilabb megoldás lenne a legjobb...
Néztem ilyen Diego Woodstep Thermofloor-t, ám eléggé marketingszagú. Egyrészt 4mm vastagságban sokat nem számít a szigetelése, pedig azzal hirdetik, másrészt nem is kell szigetelés, mert emeleti padlón lesz.
Az interneten minden elérhető. Az okos és a hülye dolgok egyaránt.
Tehát az épületek energetikai besorolására vagy kíváncsi.
Van olyan, nem is kevés.
Van pl. egy olyan, hogy az épületek energiatanúsítása. Különféle kategóriákkal . 8 és 12 osztállyal. Különféle színes ábrákkal , megnevezésekkel.
Aztán van sok sok ködösítés... lehetőleg, hogy a laikus ne értse.
Nos a szvsz kell tudni a fűtési energia felhasználását... lecsupaszítva csak a fűtésre.
Aztán az össz. energia felhasználást... na ebben már sok minden benne lehet... melegvíz, főzés világítás stb. Ez azért erősen felhasználó szám és életmód függő.
A legjobb az un. fajlagos energia felhasználás... csak fűtésre.
A jó házak úgy 100 kWó/m2/ fűtési szezon alatt vannak. A híres passzív ház a 15 kWó/nm /szezon értékű. De jó ha van valakinek egy 80 körüli értékkel rendelkező háza.
A rossz házak ? Hát azok amiket annak minősítenek.
Mindenesetre néha tudnak nagyokat mondani még magukat szakembereknek gondoló ürgék is.
Emlékezetes számomra az wienerberges ürge aki nem átalotta azt mondani ,hogy olyan szar házaink vannak amiknek a fajlagos értéke átlagban 350 kWó/nm/szezon. Ha annyi az átlag, mennyi/milyen értékű a nagyon szar épület. Persze akadhat... csupa beton, csupa vas, de hát ember olyanban nem lakik.
Tudnátok ajánlani olyan interneten elérhető írást, amiből tájékozódni lehet 'lakóépület energetikai besorolása' témakörben?
Azzal kapcsolatban szeretnék képbe kerülni, hogy az egyes energetikai kategóriákba sorolt épületek alapterületre vetített éves összes energia fogyasztása milyen értékhatárok közé esik.
Szabványban, bármilyen rendeletben, szakmai ajánlásokban rögzítve vannak ezek?
Leegyszerűsítve azt szeretném megnézni, hogy ha ismerem egy adott épület összes éves energiafelhasználását és alapterületét, akkor ezek alapján az adott épület melyik kategóriába eshet.
Ennél a rétegrendnél a szigetelésre a bitumenes lemez fektetése hogyan történik? a toldásokat nem kell összeolvasztani csak simán legurítani? Ha összeolvasztjuk szétég a szigetelés is gondolom.
Internetet böngészve elég sok rétegrendbe botlik az ember erkély témában.
Én a következőt gondoltam ki(alulról fölfelé)
-monolit vb lemez
-bitumenes lemezszigetelés
-lépésálló hőszig( ezen egy technológiai fólia)
-esztrich beton lejtésben (lehetőleg szűrőbeton)
-bitumenes lemezszigetelés
-wpc burkolat alátétprofilokon
Jó lehet? annyi még hozzá tartozik, hogy nem sima erkély hanem van alatta lakó tér is egy részen.
A kémény fedőkő alatti rész az un. kémény fej. A tető héjalás és a fedőkő között. Ezt nem vakolják hanem csak fugázzál. A lényege, hogy kikenik a fugákat és a felesleget ledörzsölik, pl. durva zsákszövettel.
Majd másnap kezelik. Pl. savas szivaccsal ronggyal ( sav - sósav ecet bármi gyenge sav ). A végén vízzel lemossák.
És hogy szép fényes legyen olajozhatják. étolaj az van mindig kéznél. De lehet parafinolaj is. Szép fényes lesz tőle a tégla.
Kőímpegráló ? Ha van bolond ember aki pénzt ad ezért az se rossz.
De ezek csak esztétikai műveletek.
Magát a kémény erróziót nem akadályozzák meg.
A kémény errózió egy fagy hatására történő fizikai elváltozás.
Kivédeni csak fagyálló tégla és fagyálló habarcs alkalmazásával lehet.
A kémény fej alatti rész pedig vakolni kell. Azt a mi a padlástérben van. Több okból. pl. tűzvédelmi megfontolásból.
Fagyálló habarcs ? Semmi különös, a szokásosnál több a cement benne.
sima cement ami megmaradt elozo naprol, tejtol surubbre bekeverve vizzel.
Bizonyara vannak erre specialis keszitmenyek, de szegeny ember vizzel foz...
(hat meg ha nem is lehet annyira valogatni, milyen megoldas elerheto. nekem masnap kellett, mert egyebkent locsolni se tudtam, befolyt a viz az emleeti szobakba, le a lepcson a foldszintre.)
Átmenő repedés az az ami a fal bal oldalától átmegy a jobb oldalára, azaz a fal teljes vastagságában. Meg kell kérdezni a hozzászólót, hogy mivel csinálta.
Köszönöm a válaszod, hál istennek sem függőlegesen, sem vízszintesen nem fut semmi végig a teljes alapon.
A kolléga által említett híg cementes lé megoldás lehet? Ha igen milyen arányban kellene keverni vízzel? Piros, vagy sima cement? Vagy maradjak a poliésztergyantánál?
A repedéseket egy egyáltalán hanyagnak nem mondható, rosszul nem dolgozó kőmívescsapat csinálta mixerbetonból. Nyilván valaki (a betonkeverő vagy a kőművescsapat) eltértek a tankönyvi előírástól. De - sajnos - ilyen ez a popszakma.
Azért mert megjelentek ezek a felületi repedések. mégha 1-2 cm mélyek is?! Nem befolyásolja a szilárdságban. Vagy a kötésben. Attól még az beton, és ugyanolyan kemény. Mintha nem lenne be repedve.
Megméregettem őket, max 1 mm a repedés, és a víz nem folyik át rajtuk, méretük nem nő. Kétóránként locsoljuk, pizsleni sem szeretne, ahogy kapargattam.
Kéményre sipkát betonoztam 10 napja. Vizes ronggyal takargattam idáig. Többnyire sikerült rendszeresen bevizezni, de nyilván nem mindig voltunk itthon.
Ha jól értem a hivatkozott betonújságot akkor ott a betonalapról írnak, amire szokott kerülni záróréteg is. A zárórétegnek nem probléma az 1mm széles repedés. Amúgy a szabvány vasbeton szerkezetre 0,1mm, 0,2mm illetve 0,3 mm széles repedést enged meg.
A varratolást magam sem értem, úgy képzelem (nem biztos, hogy jól), hogy függőlegesen befúrnak a repedés két oldalán, elhelyeznek valami acél pöcköt és a szemben levőket összevasalják. Ha kerül rá záróréteg akkor nem látszik és nincs útban. A 80cm repedés hosszúságot nem értem.
A ház statikai terveit nem ismerem, nem tudok mit mondani. Kivéve ha a kivetelező tervezője készítette a terveket.
Egyébként repedés ellen nem a vasátmérő, hanem a vastávolság a döntő.
Jenő, nagyon köszönöm a válaszod, de nem értem az arányokat.
A betonujsag honlapján található cikk alapján a repedéseim nagy része nem is repedés, mert 1 mm alatti szélességűek, és nem hosszabbak 80 centiméternél. Ami ennél nagyobb, oda meg "varratolást" írnak elő. Nekem ez utóbbiba pár repedés van csak a többi nem hogy 80 centi nincs, szerintem még a fele sem, de ma megméregetem őket.
Még a ház statikai tervében sem írtak elő olyan vasalást amit mondasz, és ott sokkal nagyobb volt az áthidalandó felület (abba is egy sor 8x15x15 méretű háló van), és az egy 2018-as a statikai terv.
Nyilván csak az egyes opció játszik, illetve a cikkben említett varratolás. Utóbbival mi a baj, az hogyan működe? A betonjavító habarcs nem túl sűrű? Nekem kétkomponensű gyantákat mondtak a kisebb "repedésekre".
Gyanítottam. Ez édeskevés. Nem véletlenül szoktam javasolni a kétsoros hálót (alul-fölül). Azt nem lehet tudni, hogy a nem egyenletes aljzattömörítés okán hol fog aláüregelődni. Az üreg szélén fölül, az üreg közepén alul kell a vas. Ha akkora az üreg. Lehet akkora, de nem biztos. Az óriási tévhit, hogy a vas alul kell a konzol kivételével. Az alsó háló tökéletesen jó a repedések ellen, ALUL. Ha tényleg milliméteres szélességűek a repedések akkor azok óriásiak (ebből a szempontból). Szerintem jól föl is lett vizezve a beton ha így összerepedezett.
Három lehetőség van szerintem.
Venni javítóhabarcsot és azzal javítani, de még várnék vele, mert valószínűleg tovább fog repedezni. Minden esetre el kéne árasztani vízzel, hogy álljon rajta, az talán még ér valamit.
Aljzatbetonnak használni és ezen megépíteni mégegyszer, de KÉT sor hálóval, földnedves betonból.
Elbontani és újból megépíteni mint előbb.
A beton bedolgozás után fél órával már meghúz annyira, hogy el lehet árasztani. Sőt, van vízalatti beton is, ahol víz alatt történik a bedolgozás. Vízalatti betonnál egy kicsit több cement kell, mert a tetejéből a cement egy részét kimoshatja a víz, főleg mozgótölcséres bedolgozásnál. CEMENT VÍZ ALATT IS KÖT!
A tegnapi nagy melegben, tűző napon betonoztuk a garázs aljzatát (C16/20 mixer, 6-os betonháló, 15cm vastag), és sajnos már pár óra múlva megjelentek rajta a szakirodalom szerinti plasztikus, korai zsugorodási repedések (nagy részük a szabvány szerint nem is minősül annak de mindegy, csúnya). Alakjuk teljesen szabálytalan, ránézésre 95%-uk 1 mm alatti szélességben (még nem méregettem meg).
Mivel kellene ezeket javítani? Autók fognak rajta állni, és burkolva is lesz, szóval jóra szeretném megcsinálni.
Most ezt akarom megcsinálni fürdőnek. másfélmilliót gondoltam rá. Csempével, szaniter, és segéd anyagok, malter, csemperagasztó, beton, vasháló, padlófűtés. Festés, elég lesz-e?
Térkövezés előtt állunk (személyautónak készül behajtó az uvarba).
1. A kapuban a leendő behajtó alatt helyezkedi el a szennyvíz gerincvezeték 80 cm mélyen. Régen nem itt volt a kapu, ezért csak a szürke színű 110es cső lett letéve. Az autók (sőt kisteherautó is) eddig is jártak rajta, de nem sérült meg. A térkövezéshez ki fognak szedni 30 cm földet, így kb. 50 cm föld marad a cső felett, amit lebékáznak és utána betöltik zúzottkővel és újra letömörítik.
Szerintetek kell aggódnom amiatt, hogy megsérül a cső ilyen mélységben a békázás során?
2. Az udvar hátsó részébe is szeretném eljuttatni a szennyvíz csövet, mert később már nem akarom majd a térkövet felbontani.
Ide mindenképp 110es KG csövet fogok fektetni. Viszont az 5cm/10m lejtéssel számolva, lesz olyan rész, ahol a térkövezéshez a 30 cm földréteg kitermelése után csupán 30 cm földréteg fog maradni a cső felett. Ezt békázzák, majd jön a zúzottkő és ismét tömörítés.
Szerintetek ez esetben a 30 cm föld már megvédi a KG csövet a békázás során?
Ha nem, akkor mit tehetek? Lejjebb nem tudom rakni a csövet.
Előregyártott vb. gerendás födémnél nem kell félni a BELSŐ repedezéstől, de ez nem valószínű, mert a konzolt be kell kötni valahova és e.gy. gerendás födémbe macerás bekötni.
A kisméretű tégla nem fázós. Betonalap kell neki, kettő. Az erkélylemez két rövid oldalán. Vigyázni kell az ilyesmivel, mert átrendezi az erőjátékot, ha takarékosan van építve a SZOBA födéme, akkor repedezhet a külső(!) alátámasztástól.
"Alá kell falazni kisméretű téglával a két konzolt."
Egészen pontosan egy konzol van csak (1 erkélylemez), amit a két sarkán 1-1 oszloppal akarnék bebiztosítani. Egy pinceablak van alatta, végig aláfalazni nem tudok, de két oszlop még nem lenne útban, ezért gondoltam erre. Jó-jó, egy gerendát még illene tenni a két oszlopra, mert akkor teljes szélességében alá lenne támasztva, de az szintén beárnyékolna az ablakba és mivel nem létkérdés az alátámasztás (remélem) csak megnyugtatás miatt lenne, azért a két oszlopot tartanám köztes megoldásnak.
Kisméretű téglát egyébként miért javaslod? Kevésbe mozgatja a fagy vagy kevésbé esélyes, hogy felnyomja az erkélylemezt? Illetve mi lenne az alapja, fagyhatárig lenyúló betonalap?
"Ha az erkély régi és látszik a vízszivárgás nyoma a fal és a konzol között, akkor érdemes megtámasztani. "
Itt arra gondolsz, hogy már elrepedt, mert akkor szivároghat a víz közötte? Szerencsére ez nem áll fenn.
"Egy erkélyt utólagosan konszolidálni csak fémszerkezettel lehet: kell két poháralap, ara ráfogni két fém oszlopot, azt összekötni egy L profillal és bekötni még két profillal a koszorúba is, a földém alá, egy-egy masszív talpal, aztán finoman kiépelni."
Próbálom ezt dekódolni, de a poháralap-nál elvesztettem a fonalat. Ha esetleg tudnád részletezni ezt, az jó lenne! Köszi.
Statikailag két oszlopnak nincs értelme, ha nincs felettük egy koszorú is.
Betonból tölcséres öntéssel kell kiönteni... egy kicsit macera.
Ha az erkély régi és látszik a vízszivárgás nyoma a fal és a konzol között, akkor érdemes megtámasztani.
Egy erkélyt utólagosan konszolidálni csak fémszerkezettel lehet: kell két poháralap, ara ráfogni két fém oszlopot, azt összekötni egy L profillal és bekötni még két profillal a koszorúba is, a földém alá, egy-egy masszív talpal, aztán finoman kiépelni. Ne tudd meg mekkora munka.
Van egy "megörökölt" erkélyem, 3méter széles és 120cm a kinyúlása a falsíktól és kb 1méter magasan van az egész a földszinttől. Felfalaztam 20-as ytong-al, ez már megvan és egy kis tetőt is tennék még rá, ami még ezután fog következni.
Előzetesen az volt a tervem, hogy nem kap pluszban alátámasztást, mert azt a kis ytong falat úgyis meg fogja bírni, meg a konzolt ugye nem is illik utólag alátámasztani.
Most viszont hogy már áll a fal, kicsit érdekesen néz ki a szemnek az erkélyen lévő, kvázi levegőben álló falacska, úgyhogy elbizonytalanodtam, hogy lehet mégis valahogy be kellene tenni két oszlopot, egyrészt mert ezzel bebiztosítanánk a teherbírást, másrészt esztétikailag is kívánná a szem. Úgyhogy ha jól meg lehetne oldani az utólagos alátámasztást, akkor két legyet ütnénk egy csapásra.
A veszélye nyilván az a dolognak, hogy ha külön mozgó szerkezettel támasztom alá, akkor akár fel is nyomhatja a konzolt, tehát az előrelépés helyett éppen hátralépés lesz.
Az ötleteim:
1. Fagyhatár alá alapozott zsalukő oszlop, vasalva, kiöntve, technikailag az utolsó centiken nyilván valahogy csömöszölni kell a betont, mert felülről nem hozzáférhető az oszlop. Illetve ennek az alapja össze lehetne kötve szintén fagyhatár alatt az épület alapjával, befúrva-összevasalva.
2. Szintén fagyhatár alá alapozás, de maga az oszlop nem vasbeton lenne, hanem csak vas, aminek az előnye, hogy az alapnak kiásott munkagörödbe berakva fel lehetne szorítani az erkély alá és utána megönteni az alapján betonból.
3. "Díszoszlop" készítés, ami mondjuk lehetne zsalukőből, de az erkély alatt fél centi el lenne hagyva és az ki lenne töltve valamilyen rugalmas anyaggal, pl pur hab vagy XPS csík. Nyilván statikailag ez nem sokat ér, de esztétikailag megvan az alátámasztás, amit a szemem kíván, illetve statikailag annyit tudok bebiztosítani vele, hogy totál leszakadni nem fog, mert az oszlop megfogja, de repedni ettől repedhet a szerkezet.
Tudom, hogy statikailag nevetséges, de hajlok a 3-as verzió felé, egyrészt, mert a legkevesebb munkával járna, másrészről, a nagy baj ellen véd, ha esetleg valami gixer lenne az erkéllyel és le nem fog legalább szakadni, harmadrészt a konzol alátámasztási veszélyeket is kikerülöm, mert ugyanúgy, ahogy nem tart semmit, fel sem fogja nyomni..
Köszönöm szépen a választ és a további részleteket!
Akkor gipszrost lesz, főleg, hogy most normálisabb árban is van.
Az már mindegy, hogy Rigios Rigidur, Knauf Vidifloor vagy akár Fermacell a gyártó/típus? Illetve a csavart és ragasztót itt célszerű rendszerben venni és nem spórolni alternatív termékekkel?
Nem. Mert párazáró az OSB. Tudom, hogy beltérbe mindegy, de akkor is jobb egy gipszből készitett anyag beltérbe, mind a szintetikus ragasztóval összeragasztott forgácslap.
A rigidurnak és kicsit melegebb is a érzete.
Az OSB lehet használni pl. fém födémek padlózatára is, van táblázat- az alatámasztási távolságokról, általában 2 réteget szokás szerelni, mert a vékonyabb erőssebb mind a vastagabb. Létezik OSB 4-es is, azt kizárólag erre használják.
Teherosztónak szigetelésre elég a 15-ös rigidur is.
Árakat, 5 perce rendeltem meg 40köbméter épületfát... a gáteres azt állítja, hogy felhívta a konkurencia, hogy ne adja adott ár alatt az épületfát...
Nálunk konkrétan az történik, hogy a constancai kikötőben a bellérek többet fizetnek az anyagért, mind a piac ár. Pluszba, adminisztratív okok miatt, másfél hónapja leállították a vágások kitűzését.
Mindenesetre a fenyő rönk, pontosan a duplájába kerül, mind januárba.
Hmm, akkor az OSB elméleti szinten szárazpadlóba teherelosztónak a szigetelés fölé jobb volna adott vastagságban, de családi házba gyakorlatilag mindkettő ugyanúgy megfelel akkor felteszem.
Csak azért kérdeztem, mert az OSB árak elszabadultak a Rigidur meg drága volt, de immár olcsóbb :-)
Nem. A 22-es OSB3 hosszára 18N/mm2 van méretezve nyomatékra, a 15-ös rigidur 6.25-re.
Az második falszerekezeti elem, nagyon hang, tűz és ütésállósági paraméterekkel, a OSB mindenhol használják födém szerekezeti elemnek is. Young móduluszuk hasonló.
A rigidur páraáteresztő képessége is sokkal jobb, az OSB-nek.
A gipszrost lapok (Rigidur vagy Vidifloor stb) jobb teherelosztók, mint mondjuk az ugyanúgy 25mm-es OSB? Tehát az anyag maga nagyobb merevségű, mint az OSB? Erről számszerű infót sajnos nem sikerült találnom...
Márpedig ha arra forog amerre ezt az ifjú szovjet konstruktőr megtervezte, akkor 35 litert lehet keverni a 180liter térfogatú üstben, másként kifolyik.
Nem, mert a lábazat támfal szerepén is betőlti (ha a nekiáll a szomszéd feltőlteni a telkét), meg adott esetben nem engedi át a vizet a szomszéd telekről (egy ideig).
Ez a "hogyan készítsünk feleslegesen sok munkával és anyagbeépítéssel kerítést verzió". Az enyém nem ez :) Bár imponáló a 3,5-4m oszlopköz. Én 2,5m-rel építettem korábban (ami egy másik projekt volt).
Átmérő 16-os betonvas? Minek? Víztározó lesz vagy hídszerkezet? :) Helyszíni betonozású garázsajtó fölötti koszorúval egybe betonozott áthidalóba sem rakunk 16-os vasat. Pedig az sokkal nagyobb terhet kap kéttámaszú tartóként, mint egy talajban álló zömök betontuskó. A 6db 10-es hosszanti betonvas is verébre ágyúval. A 150*150*10mm acéllapok majd arra a függőleges acéloszlopok felszerelése miért jobb, mint kapásból függőlegesbe állítva bebetonozni a zártszelvényt, nem világos. Mert ebben a rászelerelésben érzem veszélyét, hogy nem is lesz függőleges, vagy jóbval nehehezebb azt beállítani. Mellesleg ez a szerelés része sem világos, hogy a "pipára" miként lehet zártszelvényt rögzíteni.
Igaz, hogy drága, de a szomszéd felöli kerítést zártszelvényből mindig lábazzal készitjük.
Kb. 3.5 -4 méterenként készitünk egy 60x60x90 betonalapot, ebbe beszerelünk négy darab fi16 betonvasat, a kb. 30cm állnak ki az alapból, oszlopnak megkötve.
Erre készitünk egy vasalást, négy vagy hat fi10-ből, 15x30-as kengyelekkel, és kiássunk 10cm a talajből, oda sódert teszünk.
Bezsaluzzuk 200x50-es zsalulapokkal. A oszloponak beépítünk egy 150x150x10-es vaslapot, ráhegesztett betonvas pipákkal. Kiöntjök- kb. 20cm széles lábazat lesz.
Meg lehet oldani azt is, ha a talaj lejt.
Az látszó beton marad. A vaslapokra felszerelünk 50x50, de inkább 60x60-as oszlopokat. Innen vagy hevederekkel készitünk fa léclerítést, vagy drótkerítést, de ahhoz ki kell húzni két sodronyt is.
Oké, köszi. A 80-as mélységig ha lemegyek, nem tartanám a szélésebb testet a felszínig, hogy ne kelljen annyi beton. Ezért fogalmaztam az előző hsz-emben úgy.
Aztán lehet, hogy zártszelvény oszlopok lesznek bebetonozva, arra még fedkő sem kell és gyorsabb is a zártszelvényt bebetonozni, mint egy oszlopot felbetonozni zsalukővel vagy deszkazsalu építésével. Majd még kitalálom-megtervezem hogy melyik az esztétikusabb.
Remélem annyira nem off a téma, de az erre alakult topicban nincs nagyon mnozgás.
Ikerházat vettem , teljes körűen felújítottuk. Alzat 40 centire kiszedve. Szerelőbeton, kátránylemez teknő, hungarocel, fólia, padlócső stb, szokásos rétegrend.
Az ikerház oldalán a közös falon(ami csak egy 10cm-es tégla!!!) alulról vizesedést fedeztem fel. Szerintem az alatta lévő szigetelés szakadt meg, de mivel sokáig fűtetlenül állt és csak most költöztünk be télre, jött elő a probléma.
Vízszigetelkésre várnék tanácsot. Valaki azt mondja működőképes az injektálás valaki szerint aláfalazni kéne.
( 20 centit nem tudunk lemenni, hogy összekössük valahogy a teknővel.
Ha injektálok ( nagy nyomású?) az talán lejjebb nyomja a vízszinbtet, de az oldalra szivárgó víz a hungarocellnek nem káros? ( mondjuk így is érintkezhet valszeg, mert a vakolaton keresztül szívja fel)
Egy 40x40x80-as alaptest bőven elég (80cm a fagykár elkerülése miatt van előírva). A kerítésoszlopnak böven elég a 15x15 cm 4 db. átm. 6-os vagy 8-as vassal. A függ. vasnak legalább 60 cm mélyen bele kell nyúlnia az alaptestbe. Kengyelezni is KELL. A kengyelek max. távolsága a kisebbik keresztmetszeti méretnél kisebb legyen. Elvileg 2/3-a, de gyakorlatban legyen kisebb a kisebbik méretnél. A szélnyomás nem is olyan kicsi, 80 kg/m2 alapértékből kell számolni. Pl. alaki tényező. A keletkező örvények miatt a hézagos kerítés ilyen szempontból nem is olyan jó mint ahogy sokan gondolják.
Kerítésoszlop lesz. Nem akarok az oszlopokat összekötő alapozást csinálni, mert feleslegesnek tartom, viszont az oszlopokat kellően stabilra akarom, előnyös lenne ha megállna önmagában is. Még az is lehet, hogy az oszlopok között teli kerítést fog kapni, vagy kevésbé átláthatót, így szélnyomás is érné valamelyest. Egyben szeretném kiönteni betonnal. Csak még nem tudom, mennyire járható, ha pl alul van egy 50*50*30-es (h*sz*m) hasáb és azon rajta 25*25-ös bevasalt ~1,8-2,2m magas oszlop. Legfeljebb, ha nagyon nyomná ki a betont alul a 25*25-ös zsalun aluklról átbukva, majd megpróbálom ledeszkázni izibe. De az sem volna baj, ha nem kéne 80cm mélyre tenni az alját. Persze előre nehéz megjósolni, hogy adott körülmények mellett évek múlva is függőlegesen állna-e az 50cm mélyről kezdődő oszlop.
Bizony lehet és nem csak most hanem már 50 éve is árultak ilyeneket.
Különféle vasbeton kerítés oszlopokat. Mivel az oszlopok nagyjából 2 - 2, 3 m hosszúak voltak magas kerítést nem lehetett építeni belőlük.
Az igényesebbek betonba ágyazták, a kevésbéek csak simán leástál. mondjuk 50 cm mélyre és így lett 1,5 - 1,7 méter magas kerítésnek oszlóp sor. 3 sor feszítő drót arra a gépi fonat. Lehetett lábazatot is építeni..
Megtette a 20 x20 cm, ami kiállt a földből, lefelé is elég volt a 30 cm... a szél nem vitte el.
A lukak !
Hát a fúrót is kitalálták már régen, azzal lehetett 25 , sőt akár 20 cm átmérőjű lukat is fúrni. A félős kiöntötte betonnal, a kevésbé félős csak jól ledöngölte földdel.
Mi célt szolgál az oszlop? Ha nem kap terhelést akkor nagy alaptest nem kell neki, DE: 40x40cm-nél kisebb lukat kiásni nem egyszerű feladat. A luk mélysége fagyveszély miatt 80 cm szokott lenni. Ez akkor sem baj, ha kerítés oszlop lesz, mert egyre erősebb szelek vannak. Az alaptestbe az oszlopot vasalással KENGYELEZVE BE KELL KÖTNI. Az oszlopban a vasalást szintén kengyelezni kell. Ha nincs megfelelően vasalva úgy jár mint a déli vasúti hídnál a volt MAFC sporttelep kerítése. A környék értelmiségi elitje odajárt az oszlopokat kitördelni. Nagyobb terhelés esetén kihajlásra vagy nagykülpontos nyomásra méretezni kell.
Oszlopot betonoznék 0,25*0,25m keresztmetszettel (esetleg 0,3*0,3m), kb 0,6-0,8m mélyen lenne a talajfelszíntől és 1,8m-t fölfelé. Attól tartok, hogy így könnyen kibillenhet. Kell-e a föld alatti részt nagyobb keresztmetszetűre csinálni, hogy eldőlés ellen stabil(abb) legyen? Mondjuk 0,5*0,5 v 0,6*0,6m-esre.
Vigyázz a földnedvessel mert abban kevés a cement. Ha megvizezed elmegy a víz/cement tényeződ és repedni fog. Ilyenkor a KK receptúrát kérd, de sokkal kevesebb vízzel, hogy földnedves legyen, azt később vizezheted picit és adhatsz plasztifikátort nem lesz repedékeny.
Talán először jól meg kell különböztetni a víz - és a hőszigetelést !
A vályogházaknál a vízszigetelés ami a legtöbbször problémás.
És akkor sorjában.
1. - re a lábazat és a fal közötti vízszigetelés helyét kellene tudni. Ha rossz helyen van néha semmit sem ér.
2 .-re tény hogy régen így csinálták. nem volt se anyag se tudás ennyire telt.
Nem tökéletes de mit lehet tenni. Szerencsés esetben a hajópadló 25 évet kibír ( egy tégla lakásban tökéletes vízszigetelésnél akár 100 év is lehet az élettartam. ).
De mindig hideg lesz főleg a tégla burkolat. Tény hogy romantikus.
A 4 .re.
Hát nem tető szigetelés, hanem födém..
Sok info nincs erről.
Már a vályogházaknál is a komolyabb födémek u.n. borított gerenda födémek voltak.
Jellemzője a 15 - 20 cm -es gerendára alul deszka, rá nád és vakolás.
Fölül szintén deszka, rá 5 - 6 cm sár tapasztás. Az össz vastagság így 26 - 33 cm között van. De hőtechnikailag ez is kívánja az hőszigetelést.
Az egyszerűbb az un. pór födém ( gerenda alul deszka natur vagy vakolva, felül csak sár ) semmire sem jó hőtechnikailag.
Igy a hőszigetelést mindegyik födém kívánja.
A fólia ? Hát vagy jó helyen vagy sehol. Rossz helyen lévő fólia sok bonyodalmat okozhat.
Amúgy a födém hőszigetelése a legegyszerűbb. 2 - 3 réteg / 25 -30 cm / hőszigetelő paplan natur... nem járkálni rajta.
Vályogház felújításban vagyunk benne, és szeretnék pár tanácsot kérni. ;)
1. Első dolog : van szigetelés a lábazat és a falak között...
Fürdőszoba lenne az első és annak az aljzatbetonozása. Milyen rétegrend ajánlott, és probléma - e, ha a betonréteg főlé ér, a lábazati szigetelésnek?
2. Nem terveztünk a többi helységet lebetonozni, van ahol hajópadló lesz, van ahova pedig téglát terveztünk lerakni homokágyba. Ide ajánlott - e valami szigetelés a homokágy alá? Mennyire számít fűtésben, ha nincs leszigetelve a többi helységben a padló?
3. Tetőszigetelés : Saralt födém van, erre érdemes - e szigetelést rakni még pluszban, ha igen milyen rétegrend ajánlott, hova kell párazáró és hova a páraáteresztő fólia?
Egyelőre ennyi lenne, közben még biztos lesz pár dolog... 😅
Köszönöm a segítséget neked és a többieknek is. A végén úgyis magamnak kell megoldanom meg kitalálom, hogy pontosan mit csináljak, de jobban irányban vagyok mint voltam.
Köszi, egyedül azt nem értem, hol fúrjam át a csapoláshoz képest a menetes száraknak függőlegesen a szelemeneket, ha mondjuk három menetes száram lenne. Egyszer a bal oldali oszlopnál a bal oldali szelemen jobb oldalát csak, ahol alul túllóg az oszlopon, egyszer a csapolás közepén, tehát mind a két szelement középen, egyszer meg a jobb oldali szelement csak valahol jobb oldalon ami marad a 60 centiből? Vagy a csapolást ne is, csak balra ahogy befér az oszloptól, a többit meg elosztom? Vagy hogy szokták ezt, nem értem teljesen még, de meg tudnám csinálni, ha ezeket tudom.
10 cm az nincs túlméretezve, inkább kevés, de elmegy HA jól van tömörítve alatta a sóder. Tehetsz bele 2 szál vasat fele magasságában, de az nem sokat ér, vagy két-két szálat alul fölül. Ez sokkal többet ér. Az 1 m-kénti kereszt irányú vas az sz.rart sem ér, 30 cm-nél nem érdemes távolabbra rakni. Ha tudsz szerezni, venni átm. 8/150/150 mm-es hálót az volna a legjobb. A beton teherbírása azonos szélesség mellett a vastagság négyzetével arányos. Azaz 10*10=100, 12*12=144, tehát gyakorlatilag a 12 cm vastag teherbírása a másfélszeresse a 10 cm-nek.
Alulról és két oldalról meg kell hevederezni. A repedéseken túl. Több csavarral összefogatni illetve húzatni. Az alulról történő csavarozásra oda kell figyelni, a többi kevésbé izgalmas. A két oldalsó heveder olyan magas legyen mint a gerenda és a két heveder összesen legalább olyan vastag mint a gerenda. Igyekezz, mert látszik, hogy a toldás már unja és egyre gyorsuló ütemben megy tönkre. Célszerű lesz hevederezés előtt vissza-emelni az eredeti helyére.
Az oszlopok viszonylag egységesek, szemre jól tartják magukat. Egyedül a kérdéses elmért szelemen van a belső oldalon berepedve több helyen. Balról jobbra vannak a képek, a másik három oldalán nem látható repedés. Leginkább a toldás aggaszt most, azzal szeretnék valamit most kezdeni először is, aztán a későbbiekben meg majd még át kell gondolnom.
Az oszlop és a szelmen össze kell legyen csapolba. A csap minimális mérete 4x4x6cm. Ha felülről beütsz egy szeget, akkor örök élet és egy nap.
Nade a 10x10-es is reped, mert épületfa. Régen faragott gerendákat használtak, annak benne volt a bele és az ereje is, nyomásra nagyon sokat bírt- ha repedt akkor is.
De a mostaniak össze-vissza vannak vágva (nem úgy, hogy a beléből kiveszi a fosznit, a többiből a gerendát és a colost- hanem csak gerendát vág), idővel úgy megnyílik és elcsavarodik, hogy csak a keresztmetszetének a fele lesz terhelt.
Az jó ács megnézi az anyagot, amikor kásztába van, ha lát egy repedést a bütüben, akkor azt rövid darabokra használja.
De ezzel a sporlós stílusba, ami most megy, le se szarják, hogy mit építenek be.
Igen, min. 12x12 az oszlop, csak legyen szép egyenes és ne legyen benne a bél és ne csavarodjon el.
Elvileg könnyű tetőnek minősül a zsindely miatt ,persze 2 m vízes hó lehet bajt okozhatna ,de a felület sem extrém mert a szélső méretek 3x7 m ,ami a támaszok miatt persze nettó 15 -17 m2 lehet !:-)
Üdv ! Igen szerencsésebb lenne ha legalább 12x12 cm -es lenne ,de persze kéne látni szummában hogy mit is mutat a drasztikus beavatkozás elött ! Remélhetőleg száraz anyag volt a beépítés idején ,és nem repednek hosszába össze-vissza(innen annak tűnik) !:-) Persze léteznek olyan extrém méretezések ,ami kihozná a 50% vastagság növelés szükségességét ,szinte biztos vagyok a rendessen megoldják a toldás védelmét ,a többi résszel az életben nem lesz gondja-baja! :-) Szerintem.
Írtam, hogy a 10x10 nem előtetőnek való oszlop. Látom, nem olvastad el. Nem szeretném most részletesen elmagyarázni, hogy miért. De mérget vehetsz rá, hogy igazam van.
Ha szerinted rendbe van a 10x10-es szerkeszet, azt tartsd meg magadnak, de ne adj másoknak tanácsokat, hogy miként kéne helyrehozni.
Sziasztok! Egy EPS-sel hőszigetelt külső fal végső (látszó) felületét szeretném kialakítani.
A fal egy nagy terjedelmű előtető alatt van, soha nem éri csapódó nedvesség.
Arra gondoltam, hogy picit vastagabbra készíteném a hálózásnál használt ágyazó alapvakolatot és spaklival vagy egy hengerrel enyhén textúráznám a felületét, majd száradást követően valamilyen diszpertizes homlokzatfestékkel adnám meg a végső megjelenését. Azaz elhagynám a dryvitolásnál szokványos legkülső műgyantás nemes vakolatot.
Üdv ! Méretazonos gerendából ,hogy szimetrikus legyen mindkét oldalon megtámasztani (esetleg besüllyesztve mindkét oldli támasztási pontokon ) ,plusz a nagyfelületű alátáttel összecsavarozni és örökös lesz !Én semmiképp sem "barmolnám"szét ,de ez csak egy vélemény !:-)
köszi mindenkinek, idén komolyabb átalakítást nem tudok megoldani, plusz a szarufákra és a falnál lévő szelemenre még rá illetve körbe is van szigetelve, mert a féltető a ház szigetelése előtt készült. Tehát elsőre arra mennék rá, hogy a körülményekhez képest a további romlást megakadályozzam. Aztán később nem tudom, valami alá dúcolással ki lehetne-e váltani 15x15-re az első oszlopokat meg az első szelemeneket teljes bontás nélkül valahogy.
Addig is, ha jól értettem, hogy ha tennék fel két 45 fokos könyököt (kékkel) meg a toldáshoz két menetes szárat (zöld), az anyák alá kifúrt laposvassal (sárga), az valamit javítana? A bal oldalra úgy érzem segítene a könyök, mert legalább alulról támasztaná a szelement, bár az is balra tolná fent az az oszlopot. Viszont ha az egész sarok jobban egy kötésben lenne a menetes szárral, még mindig jobb lenne rendszerben, mint most. Jobb oldalra is tennék már akkor a szimmetria miatt, meg hogy minimálisan az meg jobbra tolja a jobb oszlop tetejét. Azt a tíz centis toldást megfúrhatom két menetes szárnak? Elég kicsi az a rész, de elvileg a meglévő keresztmetszetet már nem annyira csökkentené a két lyuk. Ha igen, 1/3-os osztással mehetnek a lyukak, tehát a toldás széléről 1/3 és 2/3 pontra kerülne a két lyuk, vagy tegyem kintebb?
Az oszlop 10x10-hez való oszloptartón van, vegyi dübeles menetes szárnak látom a rögzítését, amennyire alá tudok nézni, nem egy főnyeremény az sem, de talán elmegy.
Mindig méteres, vagy fél méteres kiosztással kell megtervezni ezeket az előtetőket, hogyha nincs szemüvege az ácsnak, akkor se tudja elrontani.
10x10-es oszlop és gerenda nem elég egy ilyen szerekezethez.
Bontsd le. A szarufákat fel tudod használni, a 7.5x20-ast is, ami a falon van.
Az oszlopokat tisztességesen le kell talpalni, oda való oszlopvasalattal, mert 100%-os, hogy oda is valami vékony szart szereltek.
Én még soha nem láttam sehol készen, 10x10-es oszlophoz való vasalatot.
Körbe lehet öltöztetni az oszlopokat colos deszkával, de szépen megcsinálni nagy munka. De a kidőlést nem oldod meg.
Akkor a szelemenre (gerendára) is fel kell szerelni két colos, a gerenda toldásánál kell két 50x5-ös lapos vas és két menets szár, négy kéne, de nem fér be.
A középső képen látható toldást mutogatni kéne, mint a hozzá nem értés iskolapéldáját. Az, hogy nem az oszlop fölött van toldva az rendben van. Viszont az alsó gerendarész a fölsőn lóg. Nem tudom, hogy szög vagy csavar tartja össze, de hogy arra lehet számítani, hogy a szél, hó, madarak stb. meglazítja. Akkor elhagyja egymást a két rész. Rejtély, hogy miért nem fordítva csinálták. Többi részben nem látok óriási hibát, de kérdezd sr1-t, ő nálamnál sokkal jobban ért a fához.
A 130cm-es távolság az majdnem kétszerese annak, amit a 10-es polikarbonáthoz előírnak a gyártók, leszerelést meg felszerelést évente meg hamar meg fogjátok únni. Nem lenne célszerű besűríteni azokat a "szarufákat"? A jelenlegiek közé még egy-egy, az pont jó lenne.
Lenne egy egyszerű pergolánk, 3x8 méter. A "szarufák" 10x20-asok és 130 cm-re vannak egymástól. Szeretnénk tavasztól őszig legalább egy 3x3-3x4 méteres szakaszon lefedni valamivel, hogy a kerti bútorok ne ázzanak. Arra gondoltunk, hogy vennénk rá polikarbonátot, amit leszednék ősz végén, hogy hó ne tudjon ránehezedni, akkor a kerti bútorok is el vannak pakolva.
A kérdésem az lenne, hogy mi a minimális vastagság, amit érdemes ilyenkor használni, illetve mekkora lejtést érdemes adni minimálisan, hogy az eső le tudjon szaladni róla könnyen.
Kedves fórumozók, ezt már így vettem, akkor nem vettem észre. Mostanában láttam meg, hogy a gerendák nem az oszlop felett vannak csapolva, illetve a gerenda feletti szarufák sem a gerendán vannak. Össze van szögelve a csapolás, kicsit már elvált. Ez a két gerenda van, mindkét oldalon van még egy-egy oszlop a másik végén, ami a képen nem látszik. Olyan 3x7m körül van a féltető, bitumenes zsindely fedéses, 10x10 az oszlop és a gerenda, szarufa 7,5x15-ös. Belső oldalon menetes szárral a falra rögzített 7,5x20-on támaszkodik. A két kérdéses oszlopban most kb. két fokos balra dőlés van (a kép szemszögéből nézve), illetve van valami hajlás a gerendában is a két középső szarufánál. Elmegy így, vagy meg kellene csináltatni? Biztonság kedvéért a szomszédból kitakartam, remélem így is látható.
Nem gondolnám, a vasbeton már l/300 lehajlásnál is reped. Számolható lenne a kép arányai alapján, de fölöslegesnek gondolom. A rugóacél képes elviselni ekkora alapváltozást.
Most látszólag jólvanaz. De ha alámosódik, megdől, stb, ezek előfordulhatnak akkor kárbaveszett minden amit utánna költött rá.
Arról nem is beszélve ha véletlen mégis akárcsak egy tégla is leesik róla és agyonüti a gyereket...
Szóval ha már költeni akar rá akkor úgy van értelme ha az egészet újrakezdi, mint ahogy írták. Feltéve ha nincs alap, ha van akkor én is csak egy jobb tetőt raknék rá.
igen, nem tudod leválasztani. A falazatba a vb oszlop 30x30-as, a falazat 38-as, kivülről szereljük az 8cm-as XPS-t a zsaluba és az öntés után egy nappal se lehet letőrni. Ottmarad egy réteg.
le kell bontani, a teglák teljesen át vannak fagyva, alap biztos nincs elég mély, a disznólaknak sem.
Nem veszélyes bontási sit a tégla és a betontőrmelék, elviszik a szakcégek, kisebb exkavátor két óra alatt végez az alapok kiásával is és a sit felpakkolásával is.
Igazából nemrég költöztünk, s most jutottunk odáig, hogy ezzel is kéne kezdeni valamit.
Rendes kiülő lesz, ezt max arra használjuk ha nagyon esik, vagy gyerek játékokat betenni alá.
Ahogy néztem a klasszik disznóól lett kicsit módosítva, annak az alapjaira épült. Korábban egyébként nyulak laktak benne.
A hátsó rész betonból van, masszív alappal, teljes betonozással. Oda menne balra a tüzifa, jobbra az egyéb kerti szerszámok.
Az első rész alapja föld, de ott ugye kiütném a közelebbi falat, plusz le lesz betonozva az egész.
A falak pedig ahol szükséges megerősítve, plusz le is vakolom normálisra.
A kérdés igazából tényleg csak a tető, mert a többi résszel könnyű mit kezdeni. De már kezd kb körvonalazódni a dolog.
Elbontani nem szeretném, mert mellette is van még folytatólagosan egy hasonló építmény, de az nincs jelenleg használva. (lehet majd pár év múlva jövök tanácsért, hogy mit kezdjek vele :D )
Hallod, bátor ember vagy, ha oda mersz ülni. Nem csak mellé, hanem alá. Én egyiket sem merném. Ha normális tető lesz rajta akkor nem csak a tető fog elszállni, hanem a fal is dől. Azokat az "egyéni" falakat rendbe hozni drágább mint bontani és újat építeni. Amellett abban sem vagyok biztos, hogy kiűlőnek ez a legalkalmasabb része a teleknek. Ha erre teszel normális tetőt az olyan mint az aranylakat a rongytarisznyán. Építs egy kellemesebb helyen egy kiülőt, ne itt. Valami normális építmény kéne, amit nem csak ötletszerűen toldoznak mindenféle anyaggal, ami kéznél van és olcsó.
Okké, kicsit árnyalnám a képet, azt hiszem nem adtam át megfelelően az ügyet.
Így nem megoldást validálnék veletek, hanem javaslatot kérnék, hogyan legyen a tető. :)
Szóval mellékeltem a képeket a rendszerről, plusz az alaprajz még korábban.
A hozzám közelebb levő tégla falat ki akarom ütni, így lesz egy esővédett kiülőm.
Erre szeretnék új tetőt, úgy hogy az eleje betonozva, az ajtó nélküliben tűzifa, jobb ajtósban pedig minden szerszám lesz.
Ezért ahogy látom kétfelé kellene venni a tető ácsolást. Egyrészt lesz a kiülőnek sajátja, ami a köztes falig tart, plusz a fatároló+szerszámosnak. Ezért nem kéne végigküldeni a 7 méteres szálakat, hanem középső falon lehetne toldani, egymás mellett indítani.
A trükk annyi, hogy ezt mindenképpen egyben szeretném fedni. A széleknél a gerendák pedig a falra lennének rárakva, természetesen az üres részek kiegészítve, falazva.
A kérdésem az lenne így, hogy milyen gerendából vagy módszerrel kellene a tetőt összerakni, a korábbi megállapítások esetleg helytállóak e.
Az 5 méteres szakaszra biztonságosabb lenne középre egy oszlopot tenni?
A betonozás mellett egy új ügynek állnék neki, ebben kérném a segítségeteket.
Mellékeltem egy rajzot.
Szóval a projekt szerint a kerti faház-kiülőnek szeretnék új tetőt, mert a régi már romos.
Az új tető klasszik poliészter hullámlemezből lenne egyrészt a súly miatt, másrészt a fény miatt.
A rajzon a fekete vonal az téglafal. A piros helyen nincsen semmi, az alap beton.
Bár van köztes fal (ott kezdődik a fatároló) úgy szeretném megoldani, hogy a tető egyben legyen, lejtés kb 15 fok.
A kérdésem az lenne, hogy a piros részen milyen gerendát kellene használni? Ha nem szükséges, az 5 méteres szakaszon nem tennék be köztes oszlopot.
Úgy általánosságban a tetőt milyen gerendából-tetőlécből kellene összeépíteni?
Én egyébként arra gondoltam, hogy 10x10-es gerenda menne körbe, a piros szakaszon is. Rá 5x5-ös stafni, azon pedig 2,5x5-ös tetőléc, amihez lesz fogatva a hullámlemez.
Ez esetleg megfelelő lehet, vagy teljesen rossz az irány?
Morandi egy viszonylag olcsó megoldást talált ki a híd útpályájának a felfüggesztésére.
Előfeszitett vasbeton tartókat használt. Csak a csomópont a pálya és a tartó között nem volt megtervezve jól.
1967-ban adták át, már a 70 évek elején a mérnökök rájöttek, hogy baj van vele, Morandi azt nyilatkozta, hogy a betont tönkreteszi a sós és szennyezett levegő.
Többszőr megjavították, de a rajta átmenő forgalom egyre nőtt, az olasz mérnökök pontosan tudták, hogy mi a szerkezeti probléma, de a megodásról évekig vitatkoztak, mert annyira drága volt, hogy érdemes let volna egy újat építeni. Pár héttel a balesett előtt egy szakcég rezonánciás méréseket készitett és a szakvéleményezésbe azt kérte, hogy a hídat zárják le.
nem reklamozni akarom a Wilo oldalát de lehet tudnának neked segíteni mivel elgé sok szaki van az oldalukon valamint ingyenes. Én is a minap bukkantam erre az oldalra. Szerintem egy próbát megér.
A vasalásban/vasbetonban úgy látom nagyon képben vagytok, nekem a koszorú-vasalás méretezésénél lennének gondjaim. YTONG falazatról lenne szó, 25cm szélességben és szeretném, ha kivül-belül egységes YTONG felületem lenne, így az elképzelés mindkét oldalon 5 cm YTONG elem lenne - mint peremzsalu és középen így 15 cm széles, 20 cm magas vasbetonnak maradna hely. Ennek a koszorúnak lenne a dolga a talpszelemenek fogadása, viszont csak 5-6méter lenne az a tető-fesztáv, amit fogad, ráadásul 25 fokos tető, úgyhogy az oldalirányú nyomás enyhébb, mint egy meredekebb tetőnél.
Magasságban a koszorúnak a jelenlegi elképzelés szerinti 20 cm gondolom elég, viszont a 15 cm szélességtől tartok, de ezt csak úgy tudnám növelni, ha elengedném az YTONG peremzsalut, így lehetne valamilyen más anyaggal zsaluzgatni, majd később a festőnek összehálózni-glettelni, stb-stb, jó lenne ha elég lenne a 15cm szélesség és akkor ez elkerülhető lenne. Átlagos cserépfedés lenne. Elég 15 cm széles, 20 cm magas koszorú YTONG falazat tetején cserépfedés esetén, max 5-6 méter fesztávnál?
Átm. 16-os vas nem kell. Előírás a szabványban, hogy a nyomott beton magassága nem haladhat meg egy bizonyos százalékot, ez jó vastag lemeznél tűri meg a 16-os vasat.
Erkélyek miatt szoktak meghalni... Talán itt hallottam azt az aranyköpést hogy a tartószerkezetek kegyesek, általában akkor szakadnak le mikor nincs alattuk senki. Nade mikor épp mikor fölöttük vannak? Hát az erkélyek tipikusan akkor szakadnak mikor vannak rajta.
újépítésű házavató buli, kiálltak rá 18-an, 4-en meghaltak:
"Dr. Sudár Miklós ügyvéd szerint egy társasházban főszabályként a szerkezeti elemek közös tulajdonba tartoznak. Tehát maga az erkély a lakás tulajdonosáé, de a tartó- és szerkezeti elemei (így a kőkorlát is) a társasház felelősségi körébe tartoznak – hacsak az alapító okirat másképp nem rendelkezik. Ha viszont egy tartóelem meglazul, meghibásodik, akkor a lakás tulajdonosa köteles ezt jelezni a közös képviselő felé. A ház Baross utca felé eső része (és az a sarka, ahol a baleset történt) 2015-ben volt felújítva. Ekkor statikai ellenőrzés is történt, ahogy néhány évvel korábban is volt hasonló felülvizsgálat a közös képviselő szerint."
-------------------------------------
Teraszokra, erkélyekre van valami spéci előírás? Tehát építéskor a statikusnak kell-e számolnia azzal hogy buli, vagy tűz elöli menekülés stb miatt teljesen megtelik az az erkély ugráló emberrel?
Lifteket eleve úgyszokták tervezni hogyha a fülkébe annyi ember zsúfolódik be ahány csak befér akkor sem szabad leszakadnia..
Amúgy elképedtem rajta hogy micsoda vasalás szükséges egy teraszba most hogy mutogattátok a terveket, átmérő 10-es meg 16-os vasak, ilyen vastag vasakat szerintem nem is látott a házimonolitos ház amiről szoktam itt írogatni, pedig az 100nm2... Bár a francia erkélybe alig volt pár szál vas, az is középen és mai napig állna ha nem buliznak rajta, tehát a házimonolitosnak is bírnia kéne, annál azért több vas van benne, legalábbis addig biztosan amíg nem lesz buli a tetőtérben.. xd
De akkor se recsegés, se rémisztő lehajlás vagy repedés nem volt az omlás előtt hogyha nem menekültek le róla.. szóval hirtelen előjel nélküli omlások lehetnek ezek a betonteraszos esetek...
Nincs gerenda a födém két rövid oldalán, erről szól a videó, ha L nagyobb mind 2- 2.5D, akkor érdemes ezt megcsinálni. L a födém hossz, D a szélessége.
A födém súlya csavarja befele a gerendát, az meg a oszlopokat az egyik oldalon. Vagy tervezel egy külpontos alapozást és oszlopot is, vagy készitesz egy ellensúlyt a födémmel szemben mindkét oldalon.
Ezt amiről az előbb írtam utólag megcsinálni így ahogy az ábrán van gyakorlatilag lehetetlen, ha nincs már ott a gerenda az utólagos erkély figyelembevételével.
Ezen az ábrán a lemez konzolos, de. Gerendában van lehorgonyozva és a gerenda be van vasalva a háta mögötti lemezbe csavarás ellen. Korrekt. Azt állítani, hogy jön a cég fúr x db. lukat a födémbe bármilyen födém is legyen mögötte (ide értve a födémvasalást ismeretlenségét is) az már nem.
"én, ha lehetséges csinálnék szegélygerendát, jobb lenne úgy"
Igazából a szegélygerenda nem is kérdés, az kell és kész.
Ami viszont igazából még mindig kérdéses számomra és nem áll össze a kép továbbra sem:
Azt mondjátok, hogy a konzol felső vasalását minimum 1.3-szoros hosszon be kell kötni a lemezbe vagy akár még hosszabban is. Tehát ha 120cm a konzol, akkor kb 150-160 cm mélyen felül legyen bekötve a lemezbe. Ez teljesen logikus is így elsőre, el is fogadom, nem is akartam én ezzel vitatkozni.
DE:
Rögtön van két példa a "nagyvilágból", aminél a konzol lehorganyzása ehhez képest szinte semmi.
Az egyik egy magyar generálkivitelező csapat referenciavideója, amiben konkrétan 28cm-t befúrva és beragasztva a födémbe készítenek utólag erkélyt.
A másik példa az előbb említett konzolos lemez, ahol csak a gerendába felhajtják a vasakat, szintén 20cm körül van a lehorganyzás.
Nyilván mindkettő magyarázható, mert mondhatjuk, hogy azt utólagos erkélyépítőt pontosan tudták, hogy a födém felül tele van vassal, így gyakorlatilag csak a vas-toldási hosszon fúrtak be és tudnak róla, hogy a födém méretezve van egy ilyen erkélyre.
A másik esetben pedig, ahol csak a gerendába van felhajtva a konzollemez fő vasalása szintén ráfoghatjuk, hogy egy combos gerenda, amit nem tud kifordítani egy kisebb konzol.
Igazából ami engem érdekelt volna, hogy ha úgy van a vasalásom, ahogy írtam (120cm konzol, kb 70-80 cm lehorganyzás a lemezben felül, tegyük fel, hogy további felső vasalással nem számolunk), akkor az "csak nem olyan jó", vagy a "tuti hogy össze fog dőlni" kategória?
"fura, de én a 98777-ben betöltött képen egyértelműen konzolos lemezt látok"
Megmondom őszintén én sem nagyon értettem, hogy ez miért ne lenne konzolos, de nem mertem már visszakérdezni erre is, mivel írta Jenő, hogy részéről téma lezárva...
Csak annyi, hogy a videó neve is az, hogy konzolos födém, illetve itt van egy másik kép a videóból, amikor elkezdi a konzol vasalását mutatni és ott van a címsorban is, hogy "cantilever slab", azaz konzolos lemez:
"személygépkocsikkal használt térkő felületek alatt legalább 30 cm vastagsággal kell számolni. A teherhordó rétegnek fagyállónak kell lennie, el kell tudni vezetnie a csapadékot és végül az egyik legfontosabb, hogy tömöríthető legyen. Erre a célra a legalkalmasabb a kő zúzalék, vagy murva, mert nagyon masszívan tömöríthető, így a későbbi süllyedés kizárt! (Figyelem! A töltő sóder alkalmatlan térkő alépítménynek, mert gömbölyű és nem lehet tömöríteni! Akkor sem, ha olcsó!)"
Murva általában nem fagyálló. Ha jól értettem szabadban lesz. Ott az eső miatt megszívja magát és a fagytól mállik. Terhelés hatására még inkább. Fűtött épület alatt nem izgalmas.
Van 25 cm réteg durva murva le lapvibrátorozva a szinthez még nem elég kellett még 10 cm a tér közepén a szélek 3 cm híján megfelelő magasság. A fuvaros félre értett és hozott 0-4 mm porosat, ráadásul oda buritotta ahova még a durva kellene, mivel nem tudtam hova rakni így szét terítettem 2-3 cm -en az egész területen és belevibráltam a durvába, elég kemény lett, néhol azért kilatszik a durva murva itt ott.
Kéne még nekem 7-5 cm vastag nagyszemű murva réteg réteg, aztán az 5cm agyazó murva réteg.
Mi fog történni ha így fog kinézni a réteg rendem?
Tömör köves agyagos föld, 25 cm nagyszemű murva 3cm 0-4 poros aztán 5-7 cm megint nagyszemű durva és 5 cm agyazó murva és 5 cm barabás téglakő?
Lesz így problémám?
Itt a 0-4 poros rétegre gondolok ami a két nagyszemű murva réteg között van.
Meg amit levibralva napok óta ülepít az eső.
Személy autónak van a placc míg be állok a garázsba, többi gyalogos közlekedést kéne bírnia.
A betöltött ábra nem konzolvasalás hanem egy kéttámaszú lemez vasalása. Az alsó vasak egy része föl van hajtva, mert vasbetonnál nincs egyértelmű csukó, ezért a támasznál negatív nyomaték is keletkezik. Kétségtelen, hogy a kampózás megrövidíti a lehorgonyzási hosszt. Mivel befúrt lukba nem lehet kampózott vasat bedugni (kampózott végét) ezért mélyebb luk kell. Hilti a furat mélységét vasátmérő és betonminőség szerint adja meg. Elsősorban a ragasztó szempontjából. A bekötés hatására a betonban hajlítás keletkezik és olyan mélyen hátra kell vinni a vasakat, hogy a nyomaték megfelelően lecsökkenjen. Vagy vasalással kell fölvenni. Egy szál magában álló (vasalásba fölül be nem kötött) gerendát a konzol úgy lecsavar mintha ott sem lett volna. Rengeteg téves dolgot összeirkáltak itt ebben a kérdésben. Hogy megkérdezi valaki, az nem baj. Az sem, ha nem ért hozzá. Senki sem ért mindenhez, elég ha a szakmájához ért. De vitatkozásuk az meglepő (volt).
A csavarás számítása a legkevésbé egyértelmű, kerülni kell.
"De részemről itt be van fejezve. Elmondtam amit helyesnek tartok, jobban tudod, csinálj amit akarsz."
Nyilván nem tudom jobban és nem is akarom jobban tudni, csak érteni akarnám a dolgokat. Építészmérnök diplomával biztos egyértelmű lenne minden, de egy matematikus diplomával baromi nehezen áll össze a kép, ha "látszólag" egymásnak ellentmondó dolgokba futok.
Egyébként köszönöm a segítségeteket, ha meg nem is világosodtam, arra azért rájöttem, hogy nem is ilyen egyszerű az egész, mint ahogy hittem..
Nincs semmiféle erkély, mint írtam is, ez egy vasbeton födém egy konzollal és az egész egy légtérben, amit csak az egyszerűség kedvéért "erkélyeztünk" le, mert vasalás szempontjából úgy működik.
Vagy adott a mérnök egy extra U vasat, amit be kell kötni az alsó és a felső vasalás közé, csakhogy az 50cm hosszú kell legyen a toldás miatt, ami elég nagy baromság lenne.
Az U vasat nehéz bekötni az alsó vashoz, be kell nyúljon a munkás az alsó vas alá, de még a műanyag távtartó nincs beszerelve a zsaluba (de a kecske be van), így egy feszítővasal fel kell emelje a vasalást és átkösse a dróttal.
Persze értem, nincs is bajom ezzel mert teljesen elégedett vagy a tervekkel csak mostanaban mikor ránézek elég nagy ez a konzol és elgondolkozok, hogy biztos megáll-e majd :D valószínűleg csak túl gondolom
Ez egy egyszerű födém, csak a konzolos rész bonyolítja meg egy kicsit. Ha bonyolultabb lenne az miért lenne jobb? Több vas, több munka. Egyszerűbbet nehezebb tervezni, kivitelezni könnyebb.
Nézd meg még egyszer azt a rajzot, a felső vas le kell legyen pipázva 13 cm (18-as födémnél) és arra kötik a konzolon végigfutó- szegő vasalást.
Másképp nem lehet megkötni a szegő vasalást. Vagy adott a mérnök egy extra U vasat, amit be kell kötni az alsó és a felső vasalás közé, csakhogy az 50cm hosszú kell legyen a toldás miatt, ami elég nagy baromság lenne.
De az alsó vasaláson is szokott lenni egy pipa felfele.
Jelzem, hogy a fiam 2020-ban végezte el az építészeti egyetemet és nem tanították meg vasalni, csak a vasmennyiséget kiszámolni.
Persze volt egy csomó terv is és le kellett rajzolja a vasalást is.:)
Van vasalási terv is, azt most nem rakom be ide. Van alsó és felső vasalas terv külön, mindkettő lényegében fi10/15 halo és a felső hálóban a nagy konzolnal van egy sűrítés és ennyi. + a konzol szele körben Szegő vas. Ezért mondom hogy semmi egyéb extra vasalás nincs benne. Műszaki leírás és statika részen vannak nyomatek ábrák mindkét irányba also felső vasalásra (4 ábra ) meg egy a lehajlasra.
És azok csak a vasmennyiség mghatározására elegendőek. Kell vasalási terv is, amin szerepelnek az alsó és fölső vasalás vasai berajzolva. Többféle stílus létezik, de mindegyikből meghatározható MINDEN egyes vas helye, mérete, átmérője. Ezek az ábrák csak a számolás gépi eredményei, nem vasalási terv. Azt ezekből csinálják.
Én is erkély/födém témában vagyok éppen benne. Most hétvégén készül el a vasszerelés.
18 cm vastag monolit betonlemez aminek körbe 70 cm, egyik irányba pedig 200 cm túlnyúlása van. A 200 cm túlnyúlás még feltámaszkodik 90 cm hosszon a falba vésett horonyba. (képen a barna vonalak jelzik a támaszt)
3D képen a piros födém rész épül, szóval meglévő egyszintes előszoba tetejére (meglévő E gerendás födémre) kerül egy monolit födém aminek a túlnyúlása eléri a meglévő erkélyt (bár ezt már régebben kitárgyaltuk itt)
Szóval az előzőekhez hozzászólva:
18 cm vastagság lesz, fi10 /15 alsó felső vasalás + körbe szegővas. a két méteres konzol konzol felőli oldalán lesz még a felső hálóban sűrítve a felső vasalás pótvasakkal és ennyi.
nincs kampós/pipás vas vagy gerenda vasalás benne
statikus tervezte/aláírta de most így bezsaluzva félig megszerelve elég morbid ez a 2x3 méteres konzol a bejárati ajtó fölött.
Megnéztem a videot. Csakugyan 4 oszlop által tartott egyirányban teherviselő, kéttámaszú gerendákra föltámasztott födémlemez, NEM ERKÉLY. A támaszoknál még a kéttámaszú lemeznél is keletkezik némi befogási nyomaték. Ezért a támaszoknál a fővasak egy része föl van hajtva.
Ez nem konzolként van vasalva. A négy (feltehetőleg) sarkán van egy-egy oszlop és két-két oszlop között van egy gerenda. Ebbe lemezvasalásként be van kötve egy lemez vasalása. Ne keverjük a szezont a fazonnal. De részemről itt be van fejezve. Elmondtam amit helyesnek tartok, jobban tudod, csinálj amit akarsz.
Kezdem elveszteni a fonalat, hogy hol van az igazság..
HILTI szerint pl. egy 12-es vasnál jóval 30 cm alatt van, amit be kell fúrni, de már a 30cm lehorganyzástól is rosszul voltatok, hogy az semmi.
Ráadásul még itt egy példa, ami "elméletileg" tervezett erkély-vasalást tartalmaz, ahol látható, hogy a vas lehorganyzása csupán a gerendáig tart, tehát a lemezbe bele sem szól:
Arról nem tudunk meg semmit, hogy a födémben FŐLÜL milyen vasalás van. Az lenne a legfontosabb. Ha a koszorú nincs vasalással oldalt bekötve a födémbe az kínos perceket tud szerezni. Ha van fölső vasalása a födémnek az sokkal jobb helyzet. Egyébként nem 30 cm-t kell befúrni, mert a fúrás mélysége átmérő függő. HILTI-nek van erre számítási módszere átmérő és betonminőség függvényében.
Ez már sokkal jobb, de a lemezbe amibe beleköt szükséges a fölső vasalás (gerenda). Az, hogy kampózva van jelen esetben elenyésző jelentőségű. Nem a vas, hanem a beton a kérdéses.
"Az erkély fölső vasalása 30 cm után megáll és ott mi lesz az erővel, amelyik odáig eljutott a vasban? Utána számoltam, 2,0m erkélykinyúlás esetén a terhelésekből keletkező húzóerő a betonban meghaladja a beton húzószilárdságát."
Ezt a 30cm-t nem mint cél, hanem mint extrém példa említettem. Illetve, hogy mennyire extrém, azt nem tudom megítélni, de az egyik Budapest környéki kivitelező csapat referenciavideójába is egy ilyen megoldás került:
Említetted, hogy utánaszámoltál 2m konzoltúlnyúlás és 30cm lehorganyzásnak, azt elhiszem, hogy esélytelen.
De mondjuk mit mondanának a számok 120cm konzoltúlnyúlás, 15cm vastag betonlemez és mondjuk 80 cm elhorganyzásra, ahol a lehorganyzás nem egyenes vas, hanem akár U alakban visszafordítva és így nyúlik bele 80cm mélyen a fő lemezbe?
Ha tudod akkor miért kérdezted? Lehet, hogy megáll, némi szerencsével. Függ az erkélylemez vastagságától is. Vastagabb lemez nagyobb súly, de nagyobb teherbírás is. Az erkély fölső vasalása 30 cm után megáll és ott mi lesz az erővel, amelyik odáig eljutott a vasban? Utána számoltam, 2,0m erkélykinyúlás esetén a terhelésekből keletkező húzóerő a betonban meghaladja a beton húzószilárdságát. Olyan betonét ami jobb a házilag kevert betonénál. Végül is nem kell egyszerre sokaknak kimenni arra az erkélyre. Ha mégis, akkor elmondhatják, hogy együtt haltak meg.
Okés amit írsz, de Te magad is mondod, hogy földrengés biztonsági tényezővel is számoltok, illetve ilyen konzol esetén még tető+emelet ráépítés is belefér.
Ha viszont csupán járófelület a konzol, tehát az önsúlyán kívül minimális plusz terhelést kap, akkor is kell ez a 2.3-szoros bekötés??
Az én elméletem az lenne, hogy ha stabilan beleköt a fő födémbe (pl 60-70cm + lekampózás), plusz a fő födém önmagában egy jól vasalt teherbíró szerkezet a konzol többszörös önsúlyával, akkor nehogymár ne bírja el a konzolt - figyelembe véve, hogy sokan utólagos erkélynél csak befúrkálnak a falba és működik minden gond nélkül..
alsó vas fi8-as 15 cm-ként, pipával a két végén - bekötve a gerendába, felső vas fi12-es 15 cm-ként pipával a két végén, átvezetve a gerendán, a hossza a konozol túlnyúlása x 2.3. Repartició alul és felül fi8.
Kb. így vasaljuk a konzolos födémeket is, max. 1.6 méteres túlnyúlással, ha egy fedett terasz kell a ház felé, erre felépítjük a tetőszerkezetet is vagy még egy emeletet, de a koszorút gerendának kötjök meg és a
sarkokon kiengedjük a két gerendát, úgyis kerűl rá hőszigetelés.
De nálunk beszámolják a földrengés biztonsági tényezőjét is.
Hogy ki mit köt fel egy 30cm behorganyzott vasra egy födémre, az az ő dolga...
Én egy 200x150x15 méretű L vasat fúrok fell a koszorúba és a földémbe - 60-70cm befúrva és beragasztva M30-as menets szárat 60 cm-ként- aztán készitek egy három oldalú keretet 120x80x12-es L vasból- felhegesztve a befúrt L-re , arra hegesztem a vasalást, de azt is csak egy max. 1.5 méteres konzolnál.
"Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég."
"Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását."
Kösz a válaszokat, ez így nagyjából stimmel is, DE sokszor látunk olyat, hogy pl. UTÓLAG csinálnak erkélyt, befúrnak a födémbe, nagyon max 30 cm mélyen beragasztják vegyi dűbellel a vasaikat és áll az erkély gond nélkül. Ha ebből indulunk ki, akkor egy egy lépésben betonozott, egyben vasalt és mondjuk az utólag befúrt 30 cm egyenes vas helyett, egy 60cm "kampós" vagy U alakú lehorganyzott vas miért ne fogná meg?
Oké-oké tudom, majd a statikus számol és majd mond valamit, de józan paraszti ésszel, ha egy utólag befúrt erkély megáll (ahol az utólag befúrás miatt egyenes bekötő vasakra vagyunk korlátozva), akkor egy egymenetben betonozott, mélyebben bekötött, hajlított (lefordított kampó vagy akár U alakban visszafordított vas) miért ne fogná meg a konzolt?
"1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?"
Nem gond, ha elfogadod a következményeit. Lemez szabad szélére szerfölött ajánlatos alul /esetleg fölül) bordát (gerenda) tenni. A lemez megvasalható, hogy ne szakadjon le, de nagyon szomorú lesz, ami hatalmas lehajlásban fog jelentkezni. Ha nincs borda akkor sokkal több vas kell.
"
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Konzolnál fölülre kell a vas, mert a fölső a húzott oldal. A beton húzószilárdsága olyan alacsony, hogy csak atomerőműnél veszik figyelembe. (ez a biztonság javát szolgálja erősen!!!, mert olyan nagyok a beton méretek, hogy vas nélkül is bírja) Tömören, hátra kell nyújtani a vasat, de a lehorgonyzási hossz nagyon nem elég. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szegélygerendát erre az igénybevételre is kell méretezni (némileg csavarás is fennforog). Egyszerűen fogalmazva annyira kell hátravinni, hogy a lemez lefelé irányuló terhelése ellensúlyozza az erkély fölfelé(!) mutató kapaszkodását. Bízd a statikusra.
Egyirányban teherviselő vasbeton födémhez kapcsolódó kis konzolos túlnyúlásnál lenne kérdésem.
Lehet, hogy egyből azt mondjátok, hogy "majd a statikus megmondja" és a végeredmény majd előbb-utóbb vélhetően ez lesz, de én még előtte körüljárnám a témát.
Csináltam egy Móricka-rajzot (tudom hogy gagyi a kép, de alul a színekhez odaírnám, hogy mi-mit takar):
KÉK szín: egy egyirányban teherhordó betonlemez
SZÜRKE: a betonlemez alátámasztása/felfekvése, ami most egy téglafal és így látható, hogy a lemez két szélén van csak alátámasztás
SÁRGA: a lemez fő vasalása, nyilván másik irányba is mennének vasak, de ez lenne a teherhordás irányában a fő vasalás
ZÖLD: a konzolosan túlnyúló lemezrész, amit nevezhetnénk erkélynek is, de nem lesz fallal elválasztva, tehát 1 térben van az egész lemez
PIROS: a konzol(erkély) bekötő vasalása, ami a konzol-lemez tetéjében lenne, nyilván itt is lennének más irányban is vasak, de ez lenne a fő vasalás, ami tart
Kérdések:
1. Nem gond-e, hogy ahol az "erkély" becsatlakozik a fő lemezbe, ott nincs kvázi alátámasztása a főlemeznek? Vagy szükséges lenne oda egy rejtett gerenda?
2. A pirossal jelölt konzol-főlemez bekötő vasalás milyen mélyen nyúljon be a főlemezbe? Elég a szokásos betonacél toldás-átfedési hosszakat alkalmazni? Van ugye az a szabály, hogy a konzol(erkély) súlyánál 1.2-szer nagyobb ellensúly kell, ami a főlemez többszörös súlyával könnyedén megvalósul, de nem kell a bekötő (PIROS) vasakat is addig beengedni a főlemezbe?
Illetékes Önkormányzat Építési vagy Műszaki vagy valami hasonló nevű osztályán neked mint érintett szomszédnak betekintési jogod van a tervekbe. Ott kell ezt kérni.
Sziasztok. Az e-napló nem világos számomra. Nüj számmal lehet igen. Azonban kinek lehet Nüj száma? Magánember, Kőműves papírral csak? Vagy egyéb alternatíva?. Tehát a házam e- naplózását ki vezetheti? Köszönöm
Ennyiből azt lehet válaszolni, hogy attól függ. Praktikusabb lenne odahívni valami szakembert (tervezőt!) és azt megkérdezni. Ha tetszik a lakás és más baja nincs akkor érdemes ennyit megkockáztatni. Ha vízszigetelési probléma okozza, akkor az nehezen javítható. A vonatkozó építész nyalatkozzon a kiküszöbölés módjáról és költségéről.
Én egy harmadikat javasolnék, bár jó lenne tudni a lábazatod magasságát is. A 2-es verzió, lehajtott szigetelés + rá lefelé még a zsalukövön. Valami olyat kéne csinálni, hogy a terepszint felett van legalább 25-30cm magasságig vízszigetelés, valamint terepszint alá is le lehet menni nyugodtan vele.
Sziasztok! Találtunk egy lakást számunkra jó helyen. Szélső lakás lévén tapasztaltunk penészfoltokat a falak alsó részén, maga a lakás műanyag nyílászárókkal rendelkezik, de nincsenek rajtuk résszellőzők, se klíma nincs. Elég párásnak éreztem a levegőt. Érdemes belevágni a megvásárlásba? Tapasztalatot osztana meg valaki akinek volt ilyen lakással ügye?
Konzolos monolit födém zsaluzásával kapcsolatban kérném segítségeteket.
Lehet van aki emlékszik már volt téma itt, meglévő erkélyt kötünk össze a meglévő földszintes épületrésszel egy monolit födémmel amely konzolja eléri a meglévő erkély konzolt.
A zsalu fából készült már szinte kész is van. 7x15 szelemenek kerültek a falra, méterenként fi16 menetesszárakkal felrögzítve a falra. A menetes szárak átmennek a falon és kívül belül nagy alátétekkel + anyával rögzítve van. Az zsalu további része: oszlopok 10x10 1 méterenként, pallók 5x15 kb 40 cm ként és ezen a deszkázat.
Az ács szerint a szelemeneket is alá kellene támasztani mert a menetes szárak csak annyit tartanak, hogy ne billenjen le a falról..
16-os menetes szár húzásra tud 33kN-t. Én azt gondolom, hogy 18 cm vastag betont meg kellene bírnia de kicsit elbizonytalanodtam. Ha ezt is alá kellene támasztani akkor az kb 10-12 db 10x10 gerendát jelentene pluszban.
Tudomásom szerint 60x60 cm-ig lehet, ha olyan magasan van, hogy nem lehet rajta kilátni normál esetben. El kell menni a helyi építési hatósághoz megkérdezni, mert jogukban áll szigorítani.
A parapet magasságára és az ablak méretére is van előírás. Ha nagyobbra cseréled és a szomszédnak nem tetszik birtokháborításért mehet a jegyzőhöz és kérhet birtokvédelmet. A HÉSZ-ben nézd meg a pontos méreteket.
A fényképek alapján nem túl jó minőségű a beton, darázsfészkes. A boltívnek függőleges és vízszintes támaszereje van, nyomja szét a falakat. Valószínűleg egyre gyorsuló ütemben. "E" gerendás födémet nem láttam a berakott anyagon, de lehet, hogy csak nem vettem észre.
"E" gerenda teherbírására többféle táblázat van. Kibetonozás nélkül, kibetonozva, kettőzve és rábetonozással. Ha a kibetonozatlan teherbírása elég akkor elég. Az más kérdés, hogy mire kerül a járólap. A biztosító minden lehetőséget kihasznál, hogy ne kelljen fizetnie. Koszorú az már csak a szabvány miatt is kell. Gipsz Jakab megbízónak nem kell tudnia, de a tervezőnek és a kivitelezőnek igen, ők nem lehetnek hülyék.
Az a boltív végülis egy kb 5*11-es fesztávú házimonolit födémet tart, szerintem csak gyengített rajta hogy fúrkált bele... de hát Ők tudják... https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png ( A középső zöld a főfal meg a külsők)
Tetőteret is befogják építeni azt mondta, ha 20 éve nincs repedés rajta akkor az csak jólehet. A födémen szinte nincs is, de a válaszfalak:
Elég meglepő, hogy egy ilyen jellegű fórumon egy szó sem esik a 2021-es tavaszí építkezési anyagok drágulásáról.
Sajnos világszintű ármozgásokról van szó, 2008-ban volt egy hasonló jelenség, de kb. a jelenleginek a negyede-fele mértékű.
A piacon mindeféle hazugság kering az árak emelkedéséről, de az áremelkedés valós oka a kereslet-kínálat egyensúlyának a megbomlása: elfogytak a készletek.
Nekem az a véleményem, hogy mindenki jegelje az idei építkezési terveit.
Kell hozzá sóder... egyszer alá kb. 10 cm és ugyan ennyi beton vastagság is .
Az osztás a javasolt 2,5 m. Ez tulajdonképen egy feszültség levezető osztás. Tervezett dilatációnak is nevezik.
5 x5 m -hez : sóder alá 2,5 m3 és a betonhoz valamivel több. Általában 1,3 -as szorzót veszünk, így 1,3 x 2,5, felkerekítve 6 m3 sóder. Cement 200 - 230 kg /kész beton, az 350 -400 kg.
Vasalás ? Egyáltalán nem evidens, de ha teszel bele semmi baj.
Cementből 220-240 kg/m3, murvából semennyi. A különböző murvák nem alkalmasak, mert a legtöbb nem fagyálló. Sóder kell. Már csak azért is mert alája is az kell. Esetleg zúzottkő, de nem egy szemcseméretű, mert az nem tömöríthető.
Ha helyszínen kevert betonból készül akkor az alábbiak valamelyikét lehet alkalmazni:
Egyszerre kiönteni az egészet, ekkor kell bele vas mindkét irányban. Átm. 6 megfelel mindkét irányban.
Vagy mindkét irányban megfelezni egy-egy deszkával, utána kiönteni.
Vagy mindkét irányban megfelezni és két nap önteni úgy, hogy a csúcsúkkal érintkező részek lesznek egyszerre öntve.
Mindkét dilatált betonnál utólag szükség szerint a hézagot ki lehet önteni bitumennel.
Az első a legjobb.
A lemez(ek) szélét nem árt megvastagítani. A könnyű bedolgozhatóságot nem vízzel, hanem (igazi) plasztifikátorral kell biztosítani.
/ mélyítés 15 cm -rel, hátsó mellfal bontás és újra építés, vakolás 15 cm -rel távolabb, / 50 000ft,
5. vízakna födém kialakítás vb. - ból / zsalúzás, vasszerelés, beton kiöntés és fagymentesítő takarás / munkadíj 55 000ft anyag 7 000 ft, -/ cement, sóder, akna fedél kerettel (8 500 ft),falazó habarcs , csemperagasztó a vakoláshoz, faanyag, / 6. aknaajtó átalakítás anyag + munkadíj 4 000 ft, lakatos munka 7. meglévő vízcső becsatlakozás áthelyezése az oldalfalról a végfalra , az új vezeték csatlakozó csonk kiépítése a végfalon munkadíj 30 000ft, anyag fittigek, könyök, elzárócsap 2db mlntavételi helyekhez 6 000 ft ,
8. vízmű szelelési díja
61 545 ft , 9.
a beépített ikervízmérőtől a 2. lakás fogyasztóiig a vezeték építése + kerticsap kiépítése , 1. lakás leválasztása .... záróidommal munkadíj 90 000ft, anyagok /35 fm KPE 25 -ös cső, fittingek,, meglévőszennyvízvezetékbe 1 db tisztító nyilás építése / Y elágazó, áttolóidomok, fedőkupak, kerticsap elzáró, feljövőcső , tömlős csap 1/2 " méretben / 60 000 ft, 10 . fektetőárok betemetése tömörítéssel 35 fm munkadíj 28 000 ft
összesen . 560 eft
A munkákat végezték : 1 vízszerelő, vízművek vizszerelői ... 2 - 3 fő, kettő kőmíves inas... a földmunkákat is ők végezték és a megrendelő mint menedszer. Szerszámok a megrendelő tulajdonában vannak.
Korábbi ajánlatok : 1 egy vízszerelő, de csak a munkadíjáig jutottunk.. az lett volna 300 eft, majd a kisokosokból egy illető, aki 40 eft / fm ajánlott ( az kb. 1,6 millió lett volna ), és egy vízműves szaki aki 20 eft /fm -t mondott. Az kb. 800 eft.
De a kifejtésre egyik sem volt hajlandó... mi van benne mi nincs. ??
Mindig úgy hogy a kivitelezőnek a legkedvezőbb legyen.
A jó kivitelező az első tételeket jól felárazza..
pl. nagy vonalakban : az alap (földmunka, betonozás, alapcsövek fektetése stb. ) magának az építkezésnek akár a 20 % -át is elviszi. Jön a falazás mehet még 50 % a többire pedig a maradék 30 %.
A naív megrendelő pedig elhiszi.
Ha szólni mer nyugtatják, ha még szól levonulnak.
Jön a következő kivitelező. kezdi az előző leszólásával, újra áraz, a kitűzött célhoz képest már 130 - 140 % -on áll az építkezés. Idővel ő is levonul.
szerencsés esetben a 3. kivitelező befejezi... az előkalkulált összeg így nagyjából dupla lesz.
de meglesz az építkezés.
A még naívabbakat közben itt ott lenyúlják.
a feltett kérdésekre :
Pontos választ lehet adni.... egy utókalkulációval.
A Sidney -i Opera pont a 12 x -sébe került mint a naív építész gondolta és etette a város előljáróságát.
Jutalmul nem hívták meg az Opera Ház avatójára..... bánatában meghalt.
Ritka kivétel... a sidney-i opera ennek ellenére világhírű !!
Üdv. Építkezés elött állunk. Szerintetek hogyan oszlik meg a szerkezetkészségnél százalékban anyag/munkadíj illetve szerkezetészség és a kulcsra kész közötti díj anyag/ munkadíj tekintetében?
Lenne két kérdésem amiben a segítségeteket szeretném kérni.
Adott egy szigetelt ház, amin a falon 10cm Nikecell és a lábazaton pedig 3cm szintén nikecell van.
A lábazatot le szeretném rendesen XPS-el szigetelni. Szerintetek az elég ha 5 cm XPS-t a jelenlegi 3 cm nikecell-re rátetetek(ragasztás+dübelezéssel) vagy le kell szedni a jelenlegi lábazatot és menjen akkor végig már egy 7cm-8cm es XPS tábla?
Illetve lenne két 23mm-es átmérőjű gége cső. Ebbe kábelek mennek amiket kivezettem a tetőről és korábban azt terveztem, hogy kívül elvezetem a szigeteléshez fogatva. Most viszont hogy a lábazatot szigetelem, szerintetek érdemes a jelenlegi 10 cm-es szigetlést megbontani és az alá illetve a leendő lábazat (terv szerint 8cm-es lesz) alá elrejteni? Vagy durván hőhíd keletkezne?
Az a bajom, hogy így házon kívül egy kábelcsatornába hagyva nem túl esztétikus.
Azt mondták a horgászbot elhajlik. Vannak mindenféle madárriasztók, de én nem hiszek bennük. Ha a seregély éhes, úgyis leeszi, amit akar. Azt se várja meg, hogy bepirosodjon a cseresznye, már halványrózsaszínen lezabája. 3-4 nap alatt lerendezi az egész fát.
Egy 6 méter magas, 5 méter széles cseresznyefát szeretnék bebugyolálni madárhálóval. Másik topikban azt javasolták vegyek 2 db 6 méter hosszú tetőlécet, arra erősítsem a hálót és emeljem át a fán. Nehezíti a dolgot, hogy minden oldalról vannak közeli szomszédos fák.
Olyan akril kád, ami vastag (free standing) nagyon drága.
Az olyan aminek van burkolat és vékony az olcsó, de bárhogy állítod be beépítés nélkül úgy nyiklik -nyaklik, hogy vállalhahatlan.
Be kell építeni és le kell csempézni. Az a sok pénzt.
A kád két oldala csatlakozik a fali csempével. Az illesztést tisztességesen leszigetelni nem lehet, mert a kád az mindenképpen mozog.
Marad az, hogy az egész csempét is levered, beépíted a kádat, felszerelsz 2 reteg gipszkartont és felülről zárod el a kád peremét a csempével. Ha a rést kitőltőd szilóval, akkor nem fog befolyni a víz.
Ha acél vagy öntvénykád, az egyszerű. Autós boltba megveszed a vizes csíszolópapírt, egy kevés kétkomponenses gittet, alapózót, színt és zománcot. Az egész felületet át kell csíszolni.
Egy nagyon olcsó elektromos szórópisztolyt is beszerezhető, többfajta düzni van a csomágolásba. A fémnek való zománcot lehetletvékony rétegekbe kell felvini, persze festésnél mindent le kell fóliázni.
Akirl-műanyag kádnak lehet kapni kétkomponenses akril gyantás festéket és gitett is, több színben- de talán egy spay is megteszi. Azonban az akrilt elég macera szépen lecsíszolni és kigittelni.
A legnagyobb probléma az, hogy teljesen ki kell száradjon a festés előtt a kád és muszáj bő vizzel átmosni a csíszolás után. Szerintem az alapozás után is kell csíszolni... mert az egy filler.
Na szóval: nem a festés a probléma, hanem a felület kidolgozása. Ez időigényes és több granulátumú csiszólópapírral kell dolgozni. Az utalsó az min. a 400-as.
"Munkánk nem összehasonlítható az ecsettel mázolt, festett, fürdőkádakkal. A szórásos technológia igényesebb, esztétikusabb, tartósabb felületet eredményez. A munkafolyamat egy fürdőkád esetén átlagosan 4-5 órát vesz igénybe, és utána 48 órán át nem használható."
Nekem ebből úgy tűnik, hogy egy alkalommal megcsinálják, ami 4-5 óráig tart.
Helló. A szivacsot betonsíkban kell levágni. Nem szabad kiszedni. Mert az azért van. Hogy a födémhangot ne továbbítja a falakban. Tehát hangszigetelés:) Ha benne hagyod akkor a szomszéd nyugalomban fog élni:))
Az lenne a kérdésem, hogy az ajzatbeton és a fal közötti lévő szivacsfóliát (???) le kell vágni a betonnal egysíkba vagy ki kell onnan szedni, hogy tudjon tágulni a beton? Az valójában mire szolgál? A tágulás miatt van, vagy az "nyeli el" a hangot, vagy éppen teljesen más miatt kellett oda?
Ha a nikecell alatt nincs vízszigetelés akkor rá lehet engedni a betont a nikecellre. Viszont ha vizet kap akár alulról akár fölülről akkor várható a nikecell elázása. Ha elázik akkor annyit ér mint rongytarisznyán a lakat.
Készül egy teraszom ami össze van kötve a meglévő már szigetelt házzal.
Lábazaton 4cm xps, falon 6cm Nikecell. A terasz kb 50cm magad így túl ér a lábazaton és a beton már a nikecellre zár rá illetve kb 5cm töltő homok is még a nikecell részen van.
kérdésem az lenne rá szabad engedi a beton fedő lemezt a nikecellre közvetlenül nem kell valami vízszigetelés? A kőművesem szerint igen rá lehet engedni.
Olvastam hogy a nikecell nem vízzáró de itt nem tudom van e jelentősége.
Ez abban az esetben is működhet ha az eps t kihagyom a rendszerből és csak simán ragasztó háló ragasztó menne rá kicsit tartok a repedésektől mert úgy látom hajlamos a vetemedésre ez a lap a pára változás hatására.
Sziasztok, Az lenne a kérdésem hogy a betonyp lapot lehet e közvetlen dryvit rendszerrel ellátni mondjuk egy mélyalapozás után tehát a ragasztó hozzá köthet? Valaki csinált már hasonlót használt már valaki ilyen lapot mik a tapasztalatok?
Meg kell különböztetni a betonfelületnél azt amin járunk... terhelt és a nem terhelt betonfelületeket.
A nem terheltre bármely külső falfesték jó. A terheltre viszont csak két komponensű vékony bevonat jó. Az alapból szürke, de lehet színezni... sajnos csak sötétre.
Átgondoltuk a dolgot. Aránytalanul túl sokba kerülne a betonhíd térkövezése ahhoz képest, hogy a család egy autója évente egyszer ráálljon meg a szomszédok használják amikor kedvük tartja.
Viszont teljesen így se akarjuk hagyni mert nem túl szép. Betonfestésre gondoltam. Arról viszont mindenki mást ír a neten. Mindenki a sajátját isteníti.
Van valakinek ilyen irányú tapasztalata, hogy mivel érdemes festeni? Akár valamilyen mintásan vagy csak telibe.
"egy glett vak" kivételével van minden. Illetve még az is lehet hogy "egy glett vak" is van, csak fogalmam nincs hogy mi az az "egy glett vak". Felhomályosítanál?
Ne haragudj meg rám , de én biztosan nem így csinálnám !
Amikor a házikómban átjárót nyitottam , akkor flexel mindkét oldalról bevágtam a falat és utánna a közepéböl kiindulva szépen visszabontottam a falat . Utánna a törésvonalat ( a két oldali vágás közötti szakaszt , amit nem ért át a flex ) még egyszer flexel végigvágtam és már sima is volt az egész kivágott felület . A Te esetedben a betont is kényelmesen bevághattad volna bizonyos mélységig 230-as flexel . Sokkal gyorsabban és pontosabban dolgoznál a bontókalapáccsal .
Szerintem . De tudod én is csak egy barkácskedvü laikus vagyok !
" Én úgy tudom hogy a szakikat kézről-kézre adják. "
Pontosan , jól tudod .
De az ilyen apró munkát a valódi szakik nem szívesen vállalják , mert nekik nyüg többször visszatérni ugyan oda pár órás munkára . A helyett valami nagyobb munkán sokkal többet tudnának elvégezni , jobban haladnának ( nem konkrétan a pénz értékre gondolok , mert a valódi szakit a jól elvégzett munka is élteti ) . A jó szakinak a száját sem kell kinyitni , mert a munkája adja el ! Ezért marad az ilyen apró munka azokra , akik vagy nyugdíjasok és nekik már ez is elég , vagy azok , akikkel nem szívessen dolgoztatna senki sem . Így vagy elvégzed a munkát Te , vagy elfogadod azt , ami adódik és annyiért , amennyit mondanak .:-(
Elég rosszfelfogás az. Hogy ha kifizetik? ki. Ha nem nem. Én úgy tudom hogy a szakikat kézről-kézre adják. De aki ilyen gyors meggazdagodást akar. Annak előbb-utóbb nem szólnak. Kár ezt csinálni szerintem. Mert gusztustalan.
A 150-ezer lenne reális arra a kiskuka tárolóra. 324-ezres ajánlat nagyon sok. Sajnos rengeteg szaki van, aki ezt csinálja a megrendelőkkel. De fogadni merek hogy ha kellene csinálni 324-ezerért a tárolót. legalább a fele dolog ki lenne hagyva amit beírt a költségvetésbe. Csak hogy haladjon a dolog.
Hát ez az. Annyira kijön, hogy a költségkeretbe már bele se fér, nekem. Azért még próbálkozom, holnap jön egy másik szaki felmérni és ajánlatot adni. Hátha.
Aztán ha vele se tudok megegyezni, akkor azt a néhány kisebb hibát valami cementes dologgal javítom és az egészet hasonló színű homlokzat festékkel átfestem. Az anyag színre keveréssel együtt kb. 30 ezerből kijön, én meg magamnak ingyen szoktam dolgozni.
Akkor így kell majd még egy kis tereprendezés, hogy szép legyen a gödör :)
Vasalatot mindenképp teszünk bele. Megfogadom a tanácsot és legalább 8/200/200as vasat teszünk bele. Lehetőleg alul és felül is. Köszönöm a tanácsokat!
Mit akarsz 60 cm magasan zsaluzni? A sódernak nem kell annak a gödör oldala a zsaluzata. Ha kell zsaluzni az a vb. lemez oldala. A C16/20-24-FN beton az jó, de vas azért nem ártana bele. (szélszívásra hiába van jól tömörítve a sóder!!!) A betonvas alárendelt helyen átm. 6mm-nél, komolyabb helyen (pl. itt) átm.8mm-nél de inkább átm. 10mm-nél kezdődik. Lehet valamit spórolni, vagy bejön vagy nem ha egy soros a vasalás, én átm.8/200/200-as vasalást tennék bele alul, fölül. Teheted középre is, de úgy csak a negyedét tudja a vas a széléhez képest.
A megadott ár alapján valahogy én is így látom. Annak ellenére, hogy beszéltünk róla, hogy akkor csinálnák amikor a közelben csak egy pár utcával arrébb van egy nagyobb munkájuk is.
Ez normál esetben 2 napos munka, jó esetben nem egymást követő napokon (párásabb, hidegebb időjárás esetén nem szárad meg a háló ágyazása 1 nap alatt).
Szakit 50e, segédet 30e ft költséggel szoktam számolni naponta.
Erre jön az anyag, az egyéb költségek és az adózatlan vállalkozói haszon.
Nyilván érdemes több helyről árajánlatot kérni, akkor kb kialakul egy képed a környékeden szokásos árakról.
Köszönettel vettem első hozzászólásodat ebben a topicban. Sokat segítettél. Nem ismerem az árakat, azért érdeklődöm itt. Brutto 27.500 Ft/nm az egységár ha visszaosztom. Ekkora felületet ilyen áron anyaggal munkadíjjal kétszer beburkolnak csempével vagy járólappal, ezért tartom indokolatlanul soknak. Tapasztalt szakemberek véleményére vagyok kíváncsi.
Köszönöm a hozzászólást és a tanácsokat. C20-16os beton lesz az, csak elírtam. Úgy gondolom, hogy valóban FN-es kéne, könnyebb eldolgozni. Dilatációra nem gondoltam, nem is említették.. ennek akkor utána járok, hogy miként és hogyan is kéne megoldani.
A könnyűszerkezetes garázs azért lenne 7x7es, hogy beférjént a 2 autó, legyen bőven tároló hely a sok szerszámnak és lomnak, valamint a végébe egy kisebb műhely részt tervezek ahol majd szabadon tudok barkácsolgatni, nem kell mindig a teraszra pakolni a hegeszteni, farigcsálni valót :) Ezért lenne szükség arra, hogy egy "kisteherautót" is elbírjon, mert rendes bramac tetőcserép megy fel rá, annak is azért lesz súlya, meg hát magának a fa szerkezetnek is.
Védőcső ki van tekerve a ház oldalánál, a szigetelés alatt jön le külön csatornában a szgép hálózat és a villamos hálózat. Ezt föld alatt be tudom vinni a garázshoz is. Akkor elengedem a PVC-t, azt azért gondoltam talán jobbnak, mert könnyebb egy 100-150es pvc csőben kábelt fűzni mint egy 2x 90fokban megtört gégecsőben. A fa szerkezet bekötése a betonba ilyen dübeles alapcsavarokkal történik majd. Igaz, hogy drágább, de egyszerűbb mint a vasat mm pontosan beleköttetni a betonba.
A szakzsargon hibákért és kijavításokért bocsi és köszi :)
1 kérdésem van a zsaluzatot illetően. Több helyen láttam, hogy nagy (50-60cm-t) vastag OSB lapokkal zsaluztak. Viszont alapvetően ugye zsaludeszkákkal oldják meg ha nem kell olyan magasat zsaluzni. Ebben az esetben kerülendő a vastag OSB és vegyek inkább Zsaludeszkának való pallókat a fatelepen és azokat 60cm magasságig fogassam össze? Úgy számolom ha 10cmes egy palló akkor 6dbot összefogatni nagyjából 30m hosszan talán költségesebb mint a 6db OSB lap meg a támasztó ékek.
Lenne egy kérdésem. A mellékelt fotón látható, hogy az éléskamra átrendezése során egy súlyos polc a felső szinten nem került be a helyére és leesett ami az ablakpárkány jobb szélét megrepesztette. A párkány fa és be van élfóliázva. Kérdés az, hogy piros X-el jelölt rész összekötve egy vonallal, ott dekopírral levágva és újra fóliázva jó megoldás lenne-e?
Asszony szerint kell egy új, ki kell vésni a keretet, stb. stb. De szerintem nem kell.
Egy hossz és egy keresztirányú dilatáció elég. A betonba nem víz kell, hanem plasztifikátor, akkor is folyik, csak nem reped. Locsolni nagyon hasznos, az lenne a legjobb ha állna rajta a víz, minimum két hétig.
Ha én készíteném, akkor elég lenne 20 cm vastag kavicságy és max. 15 cm vastag beton. Nekem.
Az a beton elég nagy felület, így bele kell tenni un. 'dilatációkat', ez nem más mint tervezett repedés.
Az osztás mennyi legyen ?
Mondjuk a 7 m harmadolva , tehát úgy 2,3m. Az egész 9 mezőből állna.
A körbe zsaluzást pallókkal oldanám meg. Megfelelő kitámasztással.
Tömörítésre alapvibrátort, betonra a pumpás betont, olyant amit majd ajánlanak.
Földnedves - nem földnedves. Tény hogy az a beton ami kevés vizet tartalmaz tömörebb, így szilárdabb is, de a mixer csak folyósat hoz, így azt rendelek majd. Könnyebb bedolgozni, főleg a tetejét lehúzni.
Egy könnyűszerkezetes garázsnak pont elég az általam preferált méretek. A csöveknek valami szennyvízcsartorna csövet választanák. pl. 120 -as átmérővel.
A zsaluzatot kb 3-4 nap múlva bontanám, megjegyezve , hogy a beton nem szárad, hanem köt és szilárdul.
Az első 8 órában köt és azután az idők végezetéig szilárdul. De 28 napos korára eléri az elképzelt sziárdsűéá 95 % át. A 4 nap után is legalább a szilárdságának a 40 % -a megvan. Csupán az élekre kell vigyázni úgy 8 -10 napig.
Nagyjából napi kétszer locsolnám az első héten, majd ritkábban.
Megjegyzem, hogy felénk inkább a nyitott kocsi beálló a divat. Gyalult gerendákból, kezelve.
Nem kell engedély és oda telepítem ahová akarom.
Általában a közterülethez minél közelebb.
Úgy általában a környéken nem betonoznak, hanem térkőveznek. Ez szegély közé kavics ágy és térkő. A vastagság nagyjából 30 cm össz. és az autók nem süllyednek el.
Az a gyanúm, hogy ekkora betont vagy dilatáltatni kell, vagy úgy vasalni, hogy a zsugorodásból származó erőket a vasalás fölvegye. 20 cm-es egybevasalt beton kisebb teherautót is elbírhat. Jön a meleg (?), egy hét locsolás kevés lesz. A könnyűszerkezetes garázst be kell kötni a betonba, különben elviszi a szél. Lehet dübellel utólag, vagy betonvassal betonozáskor. (az utóbbi az olcsóbb és nehezebb)
Garázsba 150-es PVC nem az igazi. Nyilván oda is kell vinni valahogy a tyúkbelet, annak is kell védőcső. Korrekt ha a védőcső az alaplemez alatt körül van betonozva (min. 15 cm) ha a kiállás PVC az törik.
Az a 22/16-os beton az milyen? Ilyenről még nem hallottam. FÖLHÍVOM a FIGYELMET, hogy minél KEVESEBB vízzel készül a beton (földnedves), annál jerősebb lesz és annál kevésbé reped.
Tanácsot, útmutatót szeretnék kérni a szakavatottaktól. Könnyűszerkezetes garázs építésre adnám a fejem. A szerkezetet ács/asztalos barátunk bevállalta, nekünk "csak" az alapot kell megoldanunk.
Itt próbálok spórolni a munkadíjon és jómunkás ember létünkre családdal megoldani a dolgot. A család többi tagja kb képben van a műveletekkel, de én is szeretnék tisztán látni, és kikérni rutinos szakavatott építkezők véleményét egy 7x7es lemezalap készítésével kapcsolatban.
A nagyjábóli tereprendezés megvan, bobcates barátunk a múltkor a föld feltöltés során kihagyott nekünk egy nagyjából 8x8as részt ahol majd a garázs alapja lesz. Azt már tudom, hogy 40cmes kavicságy és 20cmes lemezalap kell a garázsnak 22/16os betonból. Ezt majd pumpás autó fogja hozni, mert kb 20m3-t nem fogunk tudni keverővel lekeverni elég gyorsan.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben hogy kéne zsaluzni a kavicságyat és a betont? a 8x8as részbe kiszintezek és kimérem a 7x7es alapnak készülő részt. Ha mondjuk vágok 60cm széles 18as OSB lapot és azzal építek egy keretet teljes egészében a kavicsnak és az arra jövő betonnak az működhet? Első körbe jönne 20cm kavics amit békával vagy lapvibrátorral tömörítenénk, majd arra megint 20cm tömörítve. Aztán nagyobb kövek majd arra rá a vasrács háló és jöhetne a pumpás beton. 3-4 nap után ha megszáradt a beton elbontjuk a zsalut és jöhet 1 hét napi 2x locsolás. Ja azt kihagytam, hogy 150es PVC csőből terveznék egy kiállást az elektromos/LAN hálózatnak. Ilyenkor simán beteszem az L alakba beállított PVC csövet a kavicságyba és fúrok egy lyukat az OSB-n és majd a "föld" alatt elviszem csatornában a házhoz kábeleket? Az úgy működhet?
Másik kérdésem, hogy hogy szokták megoldani, hogy a bobcat be tudja szórni a kavicsot a 7x7es körbezsaluzott részbe? 1ik oldalról nem kéne bezárni, hogy ott ki-be tudjon járni mikor meg már kb fel van töltve majdnem teljesen akkor lezárjuk az utolsó oldalt is a zsaluval?
Kavicságynak milyen kavicsot érdemes hozatni? mekkora szemcse méretet?
Előre is köszi ha írtok némi jótanácsot és választ a kérdésekre :)
"Egy embernek? Az egy kicsit morbid lenne:) 45-50 ezer??"
Miért mennyinek kellene lenni egy vállalkozó árbevételének ?
30 eft netán 25 eft ?
Nos egy vízrendszer telepítésén vagyunk túl. Konkrétan egy leválasztás és bővítés utáni ikervízmérő kiépítésén.
Egy lakásból lett kettő annó, 15 évvel ezelőtt.
Az ikervízmérő lényege : egy vízaknában két külön vízmérő, mind a két tulaj szerződik a víz és csatorna szolgáltatóval. A mérőtől két független nyomó vezeték. hossza 40 fm.
A műveletek : mind a két fél szerződik a vízszolgáltatóval, ez maga fél év.
Azután a vízszolgáltató megszemléli a terepet, megnézi a fogadó vizaknát és bizonyos követelményeket támaszt.
Így az akna méret 0.8 x 1,2 m, a mélység legalább 1,2 m, vb. fedél 600 x600-as acéllemez búvó nyílás , az akna feneke 100 mm es beton, az egyik sarkában 300 x300 -as un. zsomp, szikkasztásra. És egy acéllétra lejáró. Plusz a meglévő vízvezetékbe egy vízminta vételi lehetőség / T idom, közcsavar , golyóscsap /. Ráadásnak az akna belsejét le kellett vakolni. A második mérő csonkját kivezetni az aknából.
Ha mindez kész jön a MEÓsuk és átveszi az aknát, kiírja a telepítésre a munkalapot a művek dolgozóinak. Mindez nekik 63 eft. Maga az akna átalakítás ami kőműves - ács és betonozási munka saját projektben létesült kb. egy hónap.
Jöttek a Vízművesek kb. 2 hónapra és egy jó másfélóra alatt elvégezték a szerelési munkát / T idom , könyök, kettő csap a mérő előtt, kettő utána, a régi és az új mérő és az aknától egy egy másfél méterre abba maradt vezeték csonk.
Innen a megrendelő végezteti a munkákat.
/35 fm árok kiásás, 5 fal áttörés , nagyjából kemény kubikos munka, egy fiatal ember 100 eft ért elvégezte.
Géppel ennyiért nem jönnek ki, vagy ha kijönnek is nincs köszönet benne. Meglévő vezetékeket nem kerülgetnek... volt ilyen gáz és csatorna, két helyen is. na meg az ő tarifájuk 150 lett volna.
És ezután jött az igazi vízvezeték szerelő .
Megszerelte a 40 m vezetéket.
Ez állt : a meglévő csonkra való rácsatlakozás, a cső lefektetése, egy aknában az egyik lakás lekötése, egy másik aknában a vezeték szét ágaztatása, és végül be a pincébe, ott egy golyóscsap előtt a meglévő vascsőre való rácsatlakoztatás.
Közben a z újonnan vezetett csőnél egy kerti locsóló csap telepítése ( leágazás, fagycsap ürítési lehetőséggel ).
Az elvezető szennyvíz vezetékbe, ami már megvolt, egy tisztító beépítése ( Y elágazás, 2 db. áttolóidom és egy fedődugó. )
Ezeket a munkákat egy bő műszak alatt elvégezte. Igaz felmérte, az anyagot beszerezte és rendelkezett szerszámokkal, szaktudással és erővel.
A munkadíja 90 eft, az anyag 60 eft volt.
Mondjuk az anyagon keresett kb 30 -t, de hát ez volt.
Tehát összegezve :
vizakna kőmíves munka -átalakítás + anyag - 100 eft,
Korábbi ajánlatok : 20 eft /fm, az 800 ef lett volna. A másik más szám. ( a csúcs egy magabiztos telefonos ajánlat -- 45 eft /fm -- az kb. másfél milla, sőt több. Na gondoltam az anyádnak szereld meg )
De a lényeg : egy ajánló /ajánlattévő, se akarta kifejteni, hogy mi van a vállalásában és mi nincs.
Amúgy egy teljesen új aknával való vízbekötés az utcai fővezetékről tendál az egy millához !
sr1-nek igaza van, valaki bele fog esni az árokba. Az én javaslatom az, hogy szegélykő, a földet kiásni a híd túlsó végéig annyira, hogy a kerítés még megálljon (szakaszosan akár), zsalukő támfal 3 oldalon, a kiásott föld helyére sóder és utána vagy beton vagy térkő.
Ez egy fals feljáró. Előző tulaj csinálta, amikor építették a házat. Eredetileg oda akarták a feljárót.
Én is valami más ragasztóra gondoltam szimtrehozáshoz. A nikecell ragasztót pl. 3-4 centi vastagon is felraktuk pogácsába a régi házunkra, mert 5 centi volt a fal függőjében.
Elbontani nem akarom. Néha jól jön, ha családi összejövetel van és két autó rá tud állni orral előre.
Mi a szerepe annak a hídnak? Közterületen van, vagy a tiéd. Miért nem bontod el?
Az első képen az látszik, hogy sokkal nagyobb a kerítésed fele a szintkülönbség a hídnak, mind pár centi.
A hídnak mindenképpen kell egy kis mellvért, mert a másiknak mellete is van.
Lehet vásárolni szegélykövet is és oda lehet ragasztani, kivül-belöl levakolni cementes malterel- hogy hasonlítson a mellette levőre, mert be kell fejezd valahogy a térkövezést is.
A beton hidat jól át kell kenni egy alapozóval (tapadóhíd), a Mapeinek van olyan, ami dürückös felületet képez, vedres.
Asszem a kőnek való ragasztó köt meg jól vastagabb rétegbe húzva, utánna lehet flexibilissel rá tudsz burkolni.
A virágtartónak is kell egy elég komoly alapozás és ki kell hozd víszintbe az alapját.
Még egy ötletem van. Nem hosszabbítom meg a beton hidat, csak ráragasztok flexibilis csemperagasztóval térkövet majd a végéhez építek barabás téglakőből egy virágtartót.
Milyen vastagságban lehet a flexibilis csemperagasztóval leragasztani? Mi van akkor, ha mondjuk 1 centi vastagon telibe kenem a ragasztóval és ha megkötött akkor annak a tetejére ragasztom fel a térkövet? Vagyis nem egy rétegben próbálom meg kialakítani a plusz 3 centi emelkedést, hanem több rétegben.
Ezt tartottam én is a legvalószínűbbnek. Amúgy csak 50-60 centivel kell megnyújtani a kerítés felé a beállót, hogy egy vonalba kerüljön az árok felső szélével.
Az első/alsó 2-3 sor térkövet rakhatom flexibilis csemperagasztóba?
Ha még egy autóbeállót szeretnél késziteni, akkor önts a hídnak a két oldalára egy alacsony melvértet, úgy hogy betonacél pipákat fúrsz a hídba- azokra rákötsz négy fi10-es vasat, majd feljebb öntesz egy sávalapot folytatva a melvértet, egészen a kerítés lábazatáig- ott visszafordítod a melvértet így esztétikus is. A melvért meghatározza az új síkot, a zsaluból.
Utánna feltöltöd kaviccsal és letérkövezed, a füves részt a kerítés mellett fel kell ásni és töltést kell késziteni.
Küzdök egy problémával, amihez szeretnék segítséget kérni azoktól, akik nálam sokkal jobban értenek az ilyen dolgokhoz.
Adott egy árok feletti híd.
A hidat meg kellene hosszabítsam és magasítsam úgy, hogy a fenti földsíkhoz igazodva egy egyenest adjon ki (photoshoppal durván megkreáltam, hogy látszódjon mit akarok)
Oldalnézetben talán jobban látszik. A sárga vonal lenne a cél.
6 centi vastag térkövet raknék rá, csak a megoldásban vagyok bizonytalan. Homokágy esetén a híd két oldalára előtte hozzá kellene betonozzak. Flexibilis csemperagasztóra gondoltam még, de az lehet, hogy hülyeség.
lefúrsz a sávalapba annyi PC16-os vasat, ahány a pillérbe van és beragasztod Fischer két komponenű betonpasztával. Legalább 60cm kell kiálljon az alapból a vasalás és le kell fúrd min. 25 cm.
Egy tartófal lesz kiváltva B30-as kádárkocka házban úgy, hogy középen egy vasalt beton pillér lesz felépítve, erre fog támaszkodni két oldalról 2-2 db (3 m-es) E-Jelű gerenda. A gerendák másik végei pedig B30-as falban 15 cm-ert. A tartópillér (jelenleg tartófal) alatt beton sávalap van. Fa födém van, fa gerendákkal + cserép. A kérdésem, hogy a pillér vasalását és a sávalapot valahogy össze kell kötni? Utólag nem egyszerű, de mi a legjobb megoldás? Szigetelni kell?
Nos a fagy nem felnyomja, hanem megmozgatja a beton alapot. Ami idővel eltörik.
Ezért :
" A "gödör" aljára sódert rakok 2-4cm vastagon. Kérdés, hogy érdemes e lapvibrátorral zömíteni ...? "
ne 4 cm , hanem legyen pl. 10 cm a sóder ágy , arra menjen egy 10 cm vastag beton.
Mint írtad 5.8 x 2 m, mondjuk legyen 6x 2 m. Oszt ezt 3 felé ( mint a járdáknál ) , azaz tegyél bele 2 db dilatációs hézagot. A beton keverése , Lehet géppel, de lehet kézzel is ha jó erőben vagy.
1,2 m3 beton kell, félnap munka.
A fúrkálást is a betonvasakat felejtsd el, felesleges. Egy könnyűszerkezetes fatárólónak ez az alap untig elég.
Igazából kb. Egy 5.8m hosszú 2m magas és kb 0.8 mély fatároló lesz egy ekkora területen. A maradék kb. 12 m2 sok súlyt nem kap. Wpc lesz rajta és emberek. :) Mi lenne a helyes folyamat?
Nem tudni, hogy minek lesz az alapozása. 2-4 cm sóder az legföljebb egy kanári kalickája alá elég. Tömöríteni kell. Egy betonacél ami 30 cm-t lóg ki a betonból csak átm. 6mm-ig elég. Ha ennyit fan befúrva az ugyanannyit ér. A HILTI-nek van ragasztója, azt is mélyebbre kell beragasztani. Összességében az elvek nem rosszak, csak a méretekkel van baj.
Teljesen laikusként kérdezem,hogy az elképzelt alapozási folyamat mennyire jó így: 10-15 cm mélyen kiástam a földet. Bizonyos kapcsolódásoknál járda van kb 10cm-es alappal. A terv, hogy ide befúrok kb 30cm távolságra lyukakat amikbe rakok beton acélt ami kb 30cm-re kilóg a lyukból. Ez kötné össze az régi alapot az új betonnal. A "gödör" aljára sódert rakok 2-4cm vastagon. Kérdés, hogy érdemes e lapvibrátorral zömíteni ...? A föld is elég laza pár helyen szóval nem csak a sört miatt kérdezem. Ha es megvan akkor kihuzok pár zsinórt amivel belövöm a szintet. A terület 17m2 amibe kb 1.5-1.7 m3 beton kell amit saját keveréssel tervezek előállítani. Gondolom kis mennyiség így talán ez a legkedvezőbb.Keverés közben ha már van bent beton az alapban akkor raknék bele fedésbe, összekötése nélkül hálót. Ja...a földdel határos oldalakra raknék deszkát zsalunak. Ahol járdához kapcsol nem lenne zsaulazat. Igazából ennyi. Köszönöm az építő jellegű tanácsokat ;)
2019-ben rajzoltam, volt itt valaki, aki szeretett volna késziteni egy két autós beállót. Alapszerszámokkal ki lehet vitelezni, nem ácsmunka, csak vállazásokat kell tudni késziteni egy jó rámásfűrésszel és egy nagyobb fa vésővel. Kell tudni használni egy vinklit és pontosan jegyezni egy méteressel. A tető külső pereme (ami két réteg 18-as OSB) merevíti ki a szerkezetet, azt is le kell bádoggal fedni. A függőleges elemek, talán 10x10-es fenyő profilok, nem szükségesek csak a hátsó részre. 15x15-ös oszlopok, 5x15-ös fogópárak. A OSB-t palló hevederekre van szerelve, ami be van eresztve az oszlopokba. Szarufa 5x15. Talán a két oldalsó oszlopra is be kéne építeni egy fogópárt a szarufák alá. Minden kötést szerkezeti csavarokkal kell biztosítani.
Nézd meg a képet. Nincs szelemen szemből nézve, miről beszélünk? Kuka az egész.
A felütőtt colos deszka egy 2.5x 12-es keresztmetszetű felfekvést jelentene a szelemenre. A könyök csak merevít és ossza valamennyire a terhet a nyiláson, ha be van horgolva. A csavar csak biztosít.
Ha az oszlopokat megerősítik két oldalról vastag deszkával megfelelően felcsavarozva, az jó lehet?
Oszlopok belső oldalára 10x2.5-es gyalult deszkát szerelni, az elejére 12x2.5-öst, így előállna egy kvázi 12x12 oszlop. A belső oldalra szerelt deszkára rá lehetne ültetni az új gerendát, kapna könyökfákat, pár extra csavart...
Ellenőrizni kell a szelemenek és az oszlopok illesztését. Ez elég bonyolúlt, de vannak szakkönyvek, ahol tablázatokból ki lehet választani a méreteket, nekem van egy svájci könyvem, még a 70-es évekből, abba megvan minden csomópont rétegelt és vágott épületfára.
Hiába oldod meg azt, hogy a szelemen lehajlása megfeleljen középső oszlopok nélkül, az alátámasztás a 10x10-es oszloppal nem fog kijönni statikailag.
Noha nyomásra nagyon sokat bír egy fa oszlop, nyírásra nagyon keveset és a szelemen nyírást kap.
A kötőelemek csak biztosítanak a faszerkezeteknél.
Azon kivül vannak gyakorlati szabályok is. Egy jó ács, amikor megépít egy csapolt szerkezetet és felmászik a tetejére a fedéshez, érzi, hogy nincs rendben, ha az inog, amikor jár rajta.
Akkor elkezd gondolkozni, hogy mi lesz amikor meg lesz terhelve.
Készitettünk az ősszel egy nagy tetőt, aminek az egyik talpszelemene egy külső terasz felett volt. Az oszlopokat 4 darab 12x12-es gerendából készitettük, az szelemenek 2 db. 12x 32 gerendákból, fogópár stilusba, a csap az oszlop tetején a szelemenek illesztésnél, 4x25x32 volt.
A szelemen és az oszlop csomópontja, az oszlop letalpalása, az oszlop visszatámasztása rendbe volt statikailag, a statikus ellenőrizte.
Terveztünk egy oszlopvasasalatot, X alakba 10mm-es vaslapból, ami a 4 darab 12x12 gerenda közé illeszkedett, ez X rá volt hegesztve egy 15 mm-es vastag fém talpra, ledübelezve a betonfödémre (természtesen a tartófal felé). Két M16-os menetesz szár rögzítette a vasalatot az oszlophoz. Így az oszlop alja kb. 8 cm került betonfödémtől, de oszlopvasalat rejtett.
Aztán a kivitelezésnél, amikor a szelemenkre rákerült a tető és a fa födém is, az oszlopok úgy meg lettek terhelve, hogy pengtek.
Egy gyors számolás után rájöttem, hogy olyan terhelés kap az oszlop, hogy a menetesz szárak idővel valoszínüleg be fognak nyíródni az oszlopokba, így a terheléstől az oszlop le fog ereszkedni a betonfödémre.
Így a cserép felszerelése előtt aláékeltük az oszlopokat, majd a szerelőbeton beöntése előtt beépítünk rejtett vaslapokat a oszlopok alá.
Én nem fogópárra gondoltam, hanem egy szélesebb gerendára. Az drágább mint a palló vagy a deszka, de az oszlopokra föl lehet támasztani konzolra is. Lehet nyírt csavarral is, de ellenőrizni kell a fát a csavar palástnyomására is. Szálirány nem mindegy!
Az ötlet jó, nagyjából hasonlót javasoltam én is. Ezen túlmenőena középső szelement?, mestergerendát? minek nevezzem? meg kell támasztani két oldalról, hogy oldalra ne boruljon. Azonban az eredeti, megmaradó elemeket - elsősorban oszlopokat statikailag ellenőrizni kell, hogy az új terhelést bírják-e. Ha nem lesz oldalról burkolva akkor nagyjából ennyi. Ha burkolva lesz akkor az egész szerkezetet ellenőrizni kell a megnövekedett felületre ható szélteherre.
Az mennyire elvadult ötlet, hogy a kérdező beszerez 4(6) db. 5x15-ös pallót megfelelő hosszban és kvázi mestergerendaként használja? Elöl és középen keresztben felszorítja őket a szelemenek alá az oszlopok két oldalán, 8(12) darabátmenő csavarral rögzíti minden egyes oszlopnál, aztán a kivenni szándékozott oszlopokat elvágja az új gerendák alatt alatt és 4-6 db könyökfát alakít belőlük?
Az egész építményt újra kell számolni, a fénykép alapján elég nyeszlett. Számolni kell a csavarkötéseket is többek közt. Bízzál meg vele egy statikust, a kérdéseid alapján célszerűnek látszik.
Lenne egy kis bádogos kérdésem, hátha valaki tudna segíteni.
Tűzfal bádogozásánál (oromszegés) mennyivel illik túllógnia a bádognak a falon? Illetve, cserepeslemez alá a falszegésnek mennyire kellene benyúlnia?
* Adott egy épület, amin az oromszegés épphogy csak túllog a falon, illetve a cserepeslemez sincs nekitolva a falszegésnek, közte olyan 2-3 cm van, így a falszegésre is csak saccperkábé 5 cm-t takar rá (jó esetben) a lemezfedés. Ez így "szakszerű"? Már csak azért is kérdés, mert valahonnan beázik az épület, és egyelőre csak tippelgetünk, hogy mi lehet a hiba.
De ha jól értem, akkor az első középsőt (homlokzati középsőket) is ki akarja venni, akkor meg "leesik" a középső gerenda. Ha az leesik, akkor az összes szelemen is leesik, hiszen ez eredetileg két szóló garázs volt, azaz nem x darab 6 méteres szelemene van, 2x darab csak 3 méteres. Vagy teljesen félreértettem a te koncepciódat.
A jelölések alapján. A két közbenső oszlop kijön, a többi marad. A homlokzaton a két oszlop tengelyében a középső szelement alá kell támasztani, mert az oszlopok kikerültek. Ez a középső gerenda alátámasztását jelenti egy új gerendával. Ennek nem csak alulról, hanem oldalról is meg kell támasztania a középső megmaradó szelement. A megmaradt szerkezeti elemeket statikailag ellenőrizni KELL, mert a fénykép alapján a minimumra van gyártva a szerkezet.
Minden megoldható, csak -szerintem- többe lesz a leves, mint a hús. Indulj ki abból, amit Jenő mondott, hogy ezekben a szerkezetekben kevés a "ráhagyás", tehát ami nagyobb terhet kap, azt vagy nagyobbra kell cserélni, vagy legalább meg kell erősíteni. Most elméleti okoskodás jön, majd a gyakorlattal rendelkezők kijavítanak.
1.) A három hosszirányú gerendádból marad kettő, hiszen a középső alól kiveted az oszlopokat. Innentől a tető terhét az a két gerenda viszi le az oszlopokra, azokat meg kell erősíteni. Erre felhasználhatod a belülről kieső kettőt, csak azt nem látom, hogy dolgozod át az oszlopok fejét a rögzítéshez. Talán megoldható lenne úgy, hogy a kijövő négy oszloppal besűríted a külső oszlopsort, akkor feleződik a gerendák fesztávja, és ezzel negyedére csökken a rájuk ható maximális nyomaték.
2.) Ennél nagyobb gond, hogy a szarufáid támaszköze a középső gerenda kivételével a duplájára nő, ami itt viszont négyszeres nyomatékot jelent. Ezt sima duplázással már nem tudod megoldani (az kevés), magasítani is kell, tehát minden szarufa cserés.
3.) Utána jön, amit Jenő szintén mondott, az oszlopok kihajlás elleni védelme. Talán jó lehet, ha a leszedett szarufákból "beandrásolod" a közöket, különös tekintettel a hátsó oldalra, ahol maradt a kb. 3 méteres támaszközöd.
De hogy ez munkaórában mi meló, és mennyibe fog neked kerülni, azt csak az ács tudná megmondani. Vagy magad csinálnád?
Nagyon laikus vagyok , de én biztosan nem venném ki , mert túl nagy felület a tetö . Szél , vagy egy rakás nedves hó , vagy a kettö együtt ? Gondolod , hogy biztonságosan átalakítható ?
Télen , ha lesz egy kicsit több vizeshó a ház tetején és rázúdul a házikóra , kifogja bírni ? Meg ugye a két fal közé is kerülhet belöle . Nem fog gondot okozni ? Fal nedvesedés esetleg ?
Mivel az oszlopokon ferde támasz is van hogy kisebb lehessen a szelemen, ezért várhatóan nem fog megfelelni a szerkezet a középső oszloppár eltávolítása után. Ez amit írok csak a középső szelemenre vonatkozik. Ha a középső szelemen alá fölcsavarozol egy ugyan akkora gerendát (csavarok távolsága középső fél hosszon 50 cm, két szélső negyedben 25 cm akkor nagy valószínűséggel a középső gerenda meg fog felelni. FIGYELEM! a maradék oszlopokat ellenőrizni KELL kihajlásra és szélszívásra is, meg természetesen szélnyomásra is. Ezekben a bevásárló központokban kapható szerkezetekben sok tartalék nincs!
Van egy 5m x 5m-es lapostetős garázsom 9db 10cmes oszloppal, műanyag hullámlemezzel. A két középső oszlopot szeretném eltűntetni, hogy egy nagy terem legyen. A kérdésem, hogy mivel és mekkorával tudnék 5métert áthidalni? Előre is köszönöm.
Most, hogy rövidebbek és talán melegebbek a telek, nem nagyon állnak le az építkezések. Ismerek olyan ács csapatot- vannak vagy 20-an, akinek fejenként 480 munkaórát fizettek ki 2021 januárjában.
Építőiparban alapesetben más a matek, nem dolgoznak egész évben napi 8 órát, mint egy irodista, boltos, gyári melós, etc...ha olyan területen dolgozik, van, hogy 6-8 hónap alatt alatt kell kitermelni az éves betevőre valót. Sokan nem is napi 8 órában nyomják, hanem ahogy lehet.
Utálatos nekem a világban hogy már egy vajas kenyeret sem tudsz igazán jól előállítani, ha el nem olvasol hozzá egy vastag könyvet. Ami onnan indul, hogy mit igyon az a bika aminek a borjából majd tehén lesz, amit megfejnek. És ha nem azt itta, akkor a vajas kenyered már nem tud igazán jó lenni a világban. A szakértők le fogják fitymálni. Kis túlzással. '98 - 2000 tájékán akkora számtech polihisztor tudtam lenni, hogy mindennel is elboldogultam egy közepes cégnél. Ma már...
Még nem kellett soha lépcsőt építenem... Egyszer majdnem. Akkorról maradt meg emlékeimben ez az oldal. Ezt tudom nyújtani. (Ahogy Krumpurácz Béla is a randin lekapta magáról a fürdőköntöst és azt mondta a csajnak: Drágám, ezt tudom neked nyújtani! Mire a nő: Hát Béla, akkor nagyon gyorsan kezdjed nyújtani!)
Valami itt nekem nem gömbölyű. Vagy csak én vagyok ilyen buta kukac?!
Tehát azt mondod, ha én négy bejelentett emberemmel elmegyek melózni. Akkor a megrendelőnek betudom úgy nyújtani a számlát. Hogy napi 250-ezerért voltunk. Mert hát én is vagyok:)
4-nap alatt egymillió?!és ez itt Magyarországon van?
elég sok paramétert figyelembe kell venni egy lépcsőnél, nem olyan egyszerű kérdés, aminek tűnik.
Egy fél centit elbaszarintva egy lépcsőnél, örökösen belebotlik a fizetővendég. Ökölszabály a 2H+B=64-66cm, mert az emberek magasabbak, mind 100 éve.
Van ott ilyen-olyan szellvény, ha netán húzott karos, akkor nem mindegy, hogy a kiszerkesztésnél hova veszed fel a járóvonalat. Beveri a fejét egy langaléta, ha le akar jönni a lépcsőn vagy nem, felmenet még lehuzza a fejét, de lemenet az már túlzás, hogy lehidaljon hátrafele. Még az se mindegy, hogy a fogadószint az egy lépcső, vagy maga a padló, mert úgy elszegni a padlóburkolatot, hogy az éle le kopjon van tőrjön le, az szinte lehetetlen.
Ismerek vagy 5 féle geometriai módszert, amivel egy lépcsőt be lehet lőni szinte bárhova, de nagyon neki kell vetközni, hogy összejöjjön. CAD programokban van automata lépcsőrajzoló, de ha odajutsz, hogy azt ki is kell fizikailag szerkeszteni, odacsiped a füled.
Nyilván nem egy professzionális megoldás, de ingyen van. (No meg kicsit oroszul ) Tud pár féle formációt,könnyebb vele tervezgetni mint papíron ceruzával.
Magamnak építettem. De a segédmelós aki jött. Annak adtam 10-ezret egy napra. Én nyílván ingyen melóztam. De ha ha magamat is fizettem volna akkor harmincért lettem volna/nap. Elég sok. Miért nálatok mennyiért vannak a szakik?
Illetve még egy kérdés. Tűztávolság. Oldalhatáros a beépítés, a HÉSZ nem ír elő semmit oldalkertre, tűztávolságra. Az oldalkert ekkor ha jól tudom 4m az országos szabályozás alapján, ebbe nem tehetem, világos, nem is teszem. A tűztávolság viszont mekkora? Megnéztem a rendeletet, de nem sikerült kibogozni, hogy 3, 5 vagy 6m (vagy más) és honnan kell mérni, telekhatár vagy a szomszéd házának fala.
Itt a felső vasalás komplett. egyébként jók a tervek meg minden oké érthető,l az egész korrekt csak kicsit tényleg “vasmennyiseg Megvan ‘ érzésem van. 
