Szú rágás is lehet, atkás fertőzés is lehet . Nekem is van rajta el el száradt kis hajtások . Vize legyen és akkor kevesebb baj lesz rajta . Nem kell félni tőle, lehet nyírni is akár formára is .
Ha az esők megállnak akkor még lehet belőle akármi is és érdemes lesz permetezni is . De ez nagy kérdés mostanában ,mert a magas Tátrában már reggel hó volt és napközben is esett . Ez nem biztos hogy jó nekünk hideget és esőt fog hozni ,bár azt irja az időjós meleg lesz ,de mostanában mindig tévednek .
Fagykár biztos hogy nem ! A fatest rossz hővezető, ha benne van is a nedv, azért egy hajnali fagyon nem hűl le olyan nagy mértékben hogy a sókkal teli edénnyalábban lévő folyadék meg fagyjon .
Megnéztem az enyémet azon nincs ilyen fehér göb ,valami nem hullott rá ? Próbálj levenni róla egy olyan kis fehér göböt és morzsolgasd meg nincs-e gomba szaga ? Vizet kapott eleget ? A lombot nem locsoltad le kútvízzel ?
A jó kondicióban tartással lehet megelőzni ,mást én nem tudok . Én próbálkozom már évek óta a C vitaminos permetezéssel eddig nem pusztult el egyik fa sem amin van ilyen mézga folyás
Nem csak a vízhiány a kis méret oka hanem a nitrogént kimosta a sok eső a télen és éhezett a szőlő . Én is mostanában szembesültem eme problémával . tavasszal amikor indulnak a szőlők adagolni kell 2-3 szor legalább Mikramidot öntöző trágyaként ,rügyfakadáskor ,ha a virágzás lezajlott ,és amikor a bogyó kezd színesedni kb ilyesmi időre fogok én is adagolni . Az egyéb tápanyagokat akár Wuszál öntöző trágyaként is lehet köztes időben pótolni .
Több fánál látom én is idén. Cseresznye, meggy, barackok, szilvák. Én is mindig hypózom a metszőollót két fa közt, és minden centinél nagyobb vágást bekenek sebkezelővel. Én inkább fagykárra tippelek. Amikor voltak az utolsó hidegek tavasszal, elég sok víz volt már a törzsekben. Remélem, kiheverik a fák.
Biztosan késésben van, mert a csemegék is megcsúsztak a tavalyi évhez képest, illetve a Kékfrankos és a Pinot Noir is később kezdte a színeződést. Rádióban nyilatkozta talán egy egri borász, hogy behozta a szőlő a lemaradását, hát ez nálunk tuti nem igaz itt a Dunántúlon, legalábbis a mi környékünkön.
Ne feledd, hogy a szőlő két-három hét késésben van most is, pedig én is azt hittem, hogy behozta, de nem. Úgyhogy az aprószeműség -amennyiben nem terhelted túl- még változhat.
Metszőollót mindig fertőtlenítek, ez nem lehet a gond szerintem.
A szárazság lehet ok, az volt felénk elég komoly.
Az őszibarack szép lett (kaptak vizet 3-4 alkalommal), de a borszőlők elég aprószrműek lettek, gondolom a vízhiány miatt. A csemegés egyes részeit öntöztem, ezek szépek is lettek. A többi ezekből is kisebb bogyóméretet produkált, de mindent nem tudtam öntözni.
A birsnek hámlik a kérge, de lehet nem okoz neki komoly problémát.
Az alma sebeit kifaragod, lekezeled sebkezelővel - nagy valószínűséggel beforrja.
A szilva egy elhanyagolt nagy seb (áglevágás) kezeletlensége miatt jócskán beszáradt. Még sokáig elvegetálhat, de sose gyógyul meg. Ültess másikat, vagy olts róla.
Edénnyaláb elzáródás ,nem igen tudod csak megelőzni ,fontos metszéskor az olló és a fűrész fertőtlenítése legalább fánként . Ha szárazon van tartva a fa akkor is terjed . Ha nincs öntözés leromlik a fa és azonnal terjedni kezd benne ,de ha túl lenne öntözve is ugyanez lesz a helyzet ,vagy a gyökere vízbe lógna . Ebben az évben azt tanultam a nitrogént adagolni kell ha megint esős lesz a tél ! Nálam erős nitrogén hiány lett a víz kimosta a földből a tápanyagokat . A terméseim nagy része apró ,főleg a szőlő sínylette meg ,nem is igazán jöttek helyre . A barackok viszont szépek lettek . A téli körte viszont kicsi maradt a nitrogén se segítette meg . A szilvám sok van de az öntözés ellenére se nőtt meg pedig szépek szoktak lenni .
Fajták betegségtűrése(vagy éppen fogékonysága) nagyon különböző.
40 éve termelünk paradicsomot, szabadban, fóliában, pár évig még a Tsz-ben is volt konzervgyári célra. Sok mindent láttam, tapasztaltam paradicsom témában. Mindíg saját palántát nevelek.
A legfontosabb, hogy megelőzni kell a bajt, nem gyógyítani, mikor már látszik, akkor már leginkább késő. Tehát palántaneveléskor, vásárolt palánta kiültetésekor 10-12 naponta célszerű permetezni, egészen az érés kezdetéig.Nekem legjobban a Cuproxat, Bravo Aliette(ez a növény immunrendszerét is erősíti) vált be, kombinálva Amistar-ral, néha Ridomil pluszt is használok, mindezeket váltogatva.
Idei tapasztalatom:
évek óta szabadföldön már csak befőzésre ültetünk paradicsomot(Roma), az "asztalra" való fajtákat fóliában, itt könnyebb szabályozni a klímát, vizet. Csak folyton növő fajtákat, 6-8 félét. Nagyon sok fajtát kipróbáltam, betegség, íz, méret(koktéltól az öklömnyi nagyokig). Ami nem vált be, dobtam. A Lugas fajta 40 éve is létezett, mindíg jól teljesített, a múlt évben csapnivaló lett, fehér, rágós belsővel. Mivel egyedüli alma méretű volt, próbára vettem 3 ismeretlen fajtát. Ebből 2 hatalmas, pogácsa alma méretű, nagyon jó ízű, de repedős, korán beindult rajtuk mindenféle gombabetegség, pedig ugyanúgy kezeltem, mint a többi, jól bevált fajtát. Ezeket is dobni fogom.
A Ca-nak az kell hogy fölszívódjon a növénybe ezért ne keverj hozzá semit más lombtrágyákal sem keverhető. Kicsapódást észlesz önts ki mert nem lesz jó, és ne keverj hozzá nonit-ot.
