"Például az Einstein által 1916-ban megalkotott ált.relből az következik, hogy egy 20.000 km magas pályán keringő óra napi 38 microsec-et siet a földfelszíni órához képest."
"Például az Einstein által 1916-ban megalkotott ált.relből az következik, hogy egy 20.000 km magas pályán keringő óra napi 38 microsec-et siet a földfelszíni órához képest."
Mindkettőnk kezében egy-egy rúd, közepén fogjuk, párhuzamosak. Másik kezünkben egy lámpa, tied fénye zöld, az enyém piros . Elszaladsz mellettem, a rudak irányában. Mikor mellém érsz, mindketten felkapcsoljuk a lámpáinkat.
Mindketten joggal gondoljuk, hogy a mind a zöld, mind a piros fény egyszerre ér saját rúdunk végeihez, és eltérő időben ér a másikunk rúdjának a végeihez.
Tehát van négy esemény, ami közül kettő nálam egyidejű, nálad nem, ill. a másik kettő nálad egyidejű, nálam nem.
Így gondoltam.
Csak azt akartam mondani, hogy ne keverjük ebbe bele azt, hogy mikor látjuk meg ezeket az eseményeket. Az eseményeket akkor látjuk meg, amikor az eseményekről hírt hozó fény a szemünkbe jut. (pl. a rudak végein van egy-egy tükör.) De nem ebből kell az egyidejűséget kihámozni. Az ugyan igaz, hogy mindkettőnk esetében a saját rudakról visszavert fény egyidejűleg jut vissza szemünkbe, tehát mindketten egyidejűnek látjuk ezeket az eseményeket, a másikunkét pedig nem, de az egyidejűség relativitása nem ezt jelenti, mint (szerintem) Astroján és magnum helytelenül gondolja.
Einstein nem csak azt a problémát nem látta, hogy fizikailag nem tudjuk a pontszerünek feltételezett részecskékkel sem a pontos helyet sem a szimultán idöt ellenörizni, hanem azt sem vette figyelmbe, hogy az idö járásánál, a t1 növekedését kell az X2 világpontból megvizsgálni, és ezt össze kell vetni a t2 növekedésével (vagy fordítva), ha a két test egymáshoz képest relativ mozog.
"A relativistáknak azonban mindezen túlmenően, van egy rögeszméje. Nevezetesen az, hogy az egymáshoz képest mozgó órák VALÓSÁGOSAN is lelassulnak egymáshoz képest, mégpedig nem az előbbi ok miatt (nem a fény lassúsága miatt), hanem valami más rejtélyes ok miatt."
A fény lassúságának igenis szerepe van benne, de valóban van még "valami más rejtélyes ok" is.
A rejtélyes ok létezik, hiszen ennek a rejtélyes oknak egyik tünete a Michelson-Morley és hasonló kísérletek null-eredménye.
Ezeknek a tüneteknek meg más észrevételeknek a megmagyarázására elméletek születtek, ezek közül az egyik a spec.rel. majd ennek jelentős továbbfejlesztése az ált.rel.
Ezek az elméletek képesek voltak lényeges, azelőtt megmagyarázhatatlan jelenségek kikövetkeztetésére és mértékük meghatározására.
Például az Einstein által 1916-ban megalkotott ált.relből az következik, hogy egy 20.000 km magas pályán keringő óra napi 38 microsec-et siet a földfelszíni órához képest.
1977-ben lehetővé vált ennek a mérése is.
És ennyit mérnek.
Nem 27-et, nem 46-ot, hanem 38-at.
Azért akárhogy is van, ez csodálatos egy rögeszmés relativistától. :))
Gyerekek tiszta röhejes századszor is a GPS el jönni
Ha azt bizonygatod, hogy a föld alatt lehetetlen utazni, ne csodálkozz, ha gyakran emlegetik a metrót... :-)
Az elképesztő sokkal inkább az, hogy egyáltalán kísérlet kell annak belátására, hogy a valóság nem változik attól, hogy nézegetjük avagy sem.
Meg kellene értened, akkor nem mondanál ilyeneket. Tökéletes zavar van a fejedben, és ez a zavaros félreértéshalmaz nem tetszik neked. Nem is csodálom.
A baj csak az, hogy ahelyett hogy megértenéd a modellt, unalmasan ismétled ugyanazokat a félreértéseket.
Amíg a (15687) ben vázolt kísérlettel, vagy annál sokkal gondosabban tervezett kisérlettel nincs alátámasztva az egyenesvonalú egyenletes mozgással haladó órák valóságos eltérése, addig ez a kérdés nem bizonyított, érted vrobee?
Könnyen lehet, hogy ez számodra így van. Csak hát nem célszerű egy tudományágat arra alapozni, hogy te is képes vagy-e megérteni. Teljesen mindegy, mit gondolsz, nem függ attól semmi. Ha nem vagy képes vagy hajlandó felfogni, az a te egyéni problémád.
"Például, ha egyszer szinkronizáltuk néhány egyforma rakétában az órákat, és mindegyiket beállítottuk, hogy azonos időpontban kezdjenek gyorsítani egy irányba, egyforma erővel, és azonos időtartamig, akkor az égvilágon semmi ok nincs arra, hogy bárhonnan nézve elromoljon közöttük a szinkron. Legalábbis a valóságban."
Ha egyenletesen mozog egy rendszer hozzám képest, akkor ugyan azt látom, hogy az órái nincsenek szinkronban, de legalább azonos ütemben járnak és így abban a rendszerben lehetnek szinkronban.
Hozzám képest egyenletesen gyorsuló rendszer esetében, azonban még ezt sem mondhatom el.
Legyen három óráról szó, ezek C, B, A és mozogjanak a B-A irányban jobbra.
Egyenletes mozgás esetén azt tapasztalom, hogy a B-ből az A-b és C-be oda-vissza megtett, visszatükrözött fényjel azonos időben érkezik vissza B-ba.
A B-ből az A-felé menő jel lassabban éri utol a közben előre mozgó A-t, majd utána gyorsan visszaér a szembe jövő B-hez. Az én rendszeremben mérve tehát két a idő nem egyenlő, ezért nincsenek szinkronban az órák (a két idő egyenlősége a definíciója a szinkronnak).
A B-ből a C-felé haladó jel gyorsan eléri a szembe jövő C-t, majd lassan utoléri a közben előre mozgó B-t. Ezek sincsenek tehát szinkronban az én rendszeremben.
Azonban a két idő, "előre+vissza" illetve "hátra+vissza", összege egyenlő.
Ezért én is úgy találom, hogy az A és C órák azonos ütemben mennek (bár nem ugyanazzal az ütemmel, mint az én óráim).
(Többek között ezért butaság az az időnként itt is elhangzó állítás, hogy a távolodó órák lassulnak, de a közeledő órák gyorsabban járnak.)
Ez volt egyenletesmozgás esetén.
Gyorsuló mozgás esetében azonban még ez sem teljesül.
Az "előre+vissza" és a "hátra+vissza" idők nem lesznek egyenlőek (mert közben változnak a sebességek), tehát arra következtethetek, hogy B nem egyszerre kapja vissza az előre ill. hátra küldött jelek visszatükrözését.
Tehát B a saját rendszerében semmiképpen mérheti azt, hogy A és C szinkronban vannak, hiszen szerinte nem is azonos ütemben mennek.
"Egy álló rendszerbeli egyidejű 2 esemény nem egyidejű egy mozgóból nézve, nem csak azért, mert a fény nem egyszerre ér oda, hanem mert tényleg nem egyidejű. "
Döntsd el, egyidejű vagy nem egyidejű..? És! Minek látszik, az álló rendszerben
Azt gondolom, Astrojan és magnum azért beszélnek valódi és látszólagos dolgokról, mert azt gondolják, hogy a relelm szerint azért látjuk másnak az időket, mert a fény véges sebességgel terjed. Tehát valóságban egyszerre történnő eseményeket azért látunk nem egyidejűnek, mert a fény nem egyforma ideig ér a megfigyelőhöz az eseménytől.
Persze nem erről van szó. Egy álló rendszerbeli egyidejű 2 esemény nem egyidejű egy mozgóból nézve, nem csak azért, mert a fény nem egyszerre ér oda, hanem mert tényleg nem egyidejű.
""Dubois (15689) Azt akarod állítani, hogy nem egyenesvonalú pályára jó lehet a spec.rel., de egyenes vonalún megbukik?"
Nem. Azt állítom, hogy mindkettőre jó a specrel.
Azon bukik meg, hogy a valóságra nem jó, csak arra ami a valóságból számunkra látszik."
Két egymás mellett levő óra mást mutat.
Mi ebben a nem valóságos szerinted?
"Amit látunk belőle arra jó, mert fényjeleket vizsgálunk. Ha nem fényjeleket vizsgálnánk egészen mások lennének az eredmények. Egy vak társadalomban sokkal nagyobb lenne az "idődilatáció", mert ott például azt a hangterjedés szabná meg"
Ha a hangsebességre posztulálod, hogy minden inerciarendszerben azonosnak mérik, akkor valóban erre a következtetésre jutnál.
És ez az elmélet valóban megbukna a jóslatait a valósággal összehasonlítva, de ez nem is lenne meglepő, hiszen a hang sebességére nem teljesül a posztulátumod.
"Gyerekek tiszta röhejes századszor is a GPS el jönni, tudjuk, hogy ezernyi korrekcióval tökéletesen használhatóan működik a GPS. De fogjátok fel, hogy az körpálya."
Az a tiszta röhejes, hogy nem érted meg azt az egyszerű dolgot, hogy a görbe vonalú pályákra is az egyenes vonalú mozgásra levezetett időlassulás használatával számolják ki az időlassulást. Integrálszámítással, de ez az egyenletes körmozgás esetén egyszerűbben is kijön.
Mivel a részecskék (itt elsösorban a négy stabilra kell gondolni) sem a helye sem a sebessége fizikai methodusokkal egzagt nem kimutatható, nem is lehet soha egzakt egyenesvonalú egyenletes mozgásról, vagy egyenletesen gyorsuló mozgásról vagy körmozgásról a fizikában beszélni.
Természetesen a fizikában nem lehet Einstein inerciarendszerét sem megdefiniálni.
Ezt jó volt olvasni, ennél szebben, átláthatóbban még én sem tudtam volna megfogalmazni, pedig azért elfogult az vagyok..
Gyerekek tiszta röhejes századszor is a GPS el jönni, tudjuk, hogy ezernyi korrekcióval tökéletesen használhatóan működik a GPS. De fogjátok fel, hogy az körpálya. Ráadásul sosem esett még le GPS (tudtommal), hogy megállapítsuk az egymás mellett lévő órák valóságos eltéréseit. A Hazafele kísérlet szintén körpálya.
Egy elemi dolgot, egy alapvető elméletben, nevezetesen megállapításokat tenni az egyenesvonalú egyenletes mozgásról egy körmozgás alapján, egetverő balfékség.
Amíg a (15687) ben vázolt kísérlettel, vagy annál sokkal gondosabban tervezett kisérlettel nincs alátámasztva az egyenesvonalú egyenletes mozgással haladó órák valóságos eltérése, addig ez a kérdés nem bizonyított, érted vrobee?
Az elképesztő sokkal inkább az, hogy egyáltalán kísérlet kell annak belátására, hogy a valóság nem változik attól, hogy nézegetjük avagy sem.
Vagy honnan, ki, hogyan, mivel nézegeti avagy sem.
Aki nézegeti gyorsan megy vagy sem.
Aki nézegeti egy fekete lyukban csücsül avagy sem.
A megfigyelő éppen a föld vagy a Hold másik oldalán van és így éppen nem is tud megfigyelni.
A megfigyelő éppen alszik de ettől ugyan nem áll meg a való világ, fizikusok. Vagy mégis ?
Dubois (15689)Azt akarod állítani, hogy nem egyenesvonalú pályára jó lehet a spec.rel., de egyenes vonalún megbukik?
Nem. Azt állítom, hogy mindkettőre jó a specrel.
Azon bukik meg, hogy a valóságra nem jó, csak arra ami a valóságból számunkra látszik. Amit látunk belőle arra jó, mert fényjeleket vizsgálunk. Ha nem fényjeleket vizsgálnánk egészen mások lennének az eredmények. Egy vak társadalomban sokkal nagyobb lenne az "idődilatáció", mert ott például azt a hangterjedés szabná meg. Egy olyan világban pedig ahol fingszaggal kommunikálnak úgylehet mégnagyobb lenne a (látszólagos) idődilatáció.
De ahhoz, hogy ez kiderülhessen, az egyenes vonalú egyenletes mozgást kell először tisztán megvizsgálni, nem pedig összemosva egy egészen más viselkedésű rendszerrel.
Ja és a múltkor elfelejtettem, persze tökéletesen egyetértek veled abban, hogy kisérletileg gondosan alá kell támasztani egy olyan elméletet ahol az ész megáll. De a legcsekélyebb mértékben sincs gondosan alátámasztva.
És végül, a valóságra úgy lenne jó a specrel, ha azt arra használjuk, hogy a látszó világból a specrel segítségével visszaszámoljunk az egyetlen igazi valóságos valóságra, ami megfigyelőfüggetlenül valóságos, amely nem változik azáltal, hogy valaki megfigyeli e.
Világos. Én is éppen ezt mondom: a specrelnek semmi köze nincs a valósághoz. Csak azt nem értem, hogy akkor miért baj, ha hívőknek nevezem azokat, akik szerint mégis van. :-) De én nem ezt mondom. Azt mondom csak, hogy egy modell kiindulási alapjaiból levonni következtetéseket nem hit, hanem matematikai levezetés kérdése, és hogy ennek önmagában semmi köze ahhoz, hogy a modell reprodukálja-e a mérési eredményeket, vagy sem.
Az utóbbi kérdéshez: ha a "spec.rel.nek köze van a valósághoz" alatt azt érted, hogy jól reprodukálja a mérési eredményeket, akkor a válasz igen. És ez sem hit kérdése.
Oké. Az viszont kérdés, hogy e definíció szerinti idősíknak van-e valami köze ahhoz, amit időnek lehet nevezni. A spec.rel. , mint minden modell, azért jött létre, hogy bizonyos mérési adatokból a segítségével előre ki lehessen következtetni más mérési adatokat. (Például egy űrhajó kezdeti sebességéből és helyéből a későbbi helyét és sebességét, előre). A következtetés eszköze a matematika, és mindenféle elvont fogalmakat használ, 4 dimenziós sokaságokat, meg ezek bizonyos részhalmazait, amelyeket idősíkoknak is lehet nevezni. Ez nem valóság, legalábbis még sosem láttam idősíkot :) . Viszont a segítségével jósolhatóak a valóság eseményei. Ahogy mmormota is utal rá, csak egy egy eszköztárm, de annak jó és pontos.
Naná, hogy úgy használom, mert én a valóságot szeretném leírni. Az, hogy "innen nézve gyorsabban jár" nem a valóság, hanem csak látszat. Igen, amennyiben látszat alatt továbbra is a megfigyelőfüggő mennyiségeket értjük.
Viszont ha fogunk két (pontos) órát Budapesten, elindítjuk őket egyszerre 12:00-ról, aztán te maradsz, én elrohanok, majd visszajövök (tetszőleges, nem feltétlenül egyenes pályán), és erre az én órám Budapesten 13:00-t, a tied viszont szintén Budapesten 13:01-et mutat, na EZ valóság. Megfigyelőfüggetlen. Ugyanis akárki, akármilyen messziről nézi, mi egymás mellett állunk, és az óránk mást mutat. Ez a jelenség tényleg létezik (példákat olvashattál).
Esetleg meg is tudnád indokolni ezt az állítást? Mert azt nagyjából tudjuk, hogy mekkora a Föld, de mit tudunk az Univerzum méretéről? A kozmológiában nem vagyok otthon, arra mond neked valamit valaki más. Az azonban egészen biztos, hogy a spec.rel. nem használható -nem pontos- akkor, amikor mikroszkopikus jelenségeket vizsgálunk, vagy olyanokat, amikor nagy energiasűrűség van jelen. Ez egyszerűen az alkalmazási területének a határa.
Próbáld már meg a Dopplert rendesen megérteni, mert állandóan összekevered az időeltéréssel.
Van egy modell, ami hótt ponrtos eredményt ad a GPS és Galileo holdak esetében, meg egyáltalán bármiben, amire ellenőrizték.
Te meg a totál tudatlanság magabiztosságával mondogatod, hogy nem létezik valódi időeltérés. Ehhez képest a holdak óráit folyamatosan korrigálni kell, és mit tesz a véletlen, pont a modellnek megfelelő értékkel. Évek hosszú sora óta, pont annyival, minden holdnál.
Azt hiszem, nagyon jól látod, hogy két azonos szerkezetű mozgó óra eltérő üteme csakis látszólagos lehet. A természetben több hasonló jelenség is létezik.
1. Két egymás mellett álló ember azonos magasságúnak látja egymást. Ha azonban messze eltávolodnak egymástól, akkor kölcsönösen kisebbnek látják egymást. Persze a valóságban nem mentek össze.
2. Ha két egymás mellett álló embet egy-egy furulyán megfújja az Á hangot, akkor ezt mindketten Á hangnak hallják. Ha folyamatosan távolodnak egymástól, akkor kölcsönösen mélyebb hangot hallanak. Pedig ugyanazon a furulyán, ugyanazt a hangot fújják továbbra is.
3. Ha két iker egymásmellett áll, akkor egyforma idősnek látják egymást. Ha 1 fényév távolságból nézik egymást, akkor kölcsönösen 1 évvel fiatalabbnak látják egymást. Pedig azonos korúak.
4. Ha a két iker folyamatosan távolodik egymástól, akkor kölcsönösen lasabban látják egymást öregedni. Pedig mindig egyforma idősek.
5. Ha a két iker folyamatosan közeledik egymáshoz, akkor kölcsönösen gyorsabban látják egymást öregedni. Amikor találkoznak, ismét egyforma idősnek látják egymást. (ilyen Einsteinnél nincs)
Az előbbiekben semmi különös nincs, hiszen tudjuk, hogy mindez csupán látszat. Az első esetben az ok abban rejlik, hogy a szem a kisebb látószög alatt látszó tárgyakat kisebbnek érzékeli. A többi esetben az ok az információhordozó jel (hang, fény) lassúságában rejlik.
A relativistáknak azonban mindezen túlmenően, van egy rögeszméje. Nevezetesen az, hogy az egymáshoz képest mozgó órák VALÓSÁGOSAN is lelassulnak egymáshoz képest, mégpedig nem az előbbi ok miatt (nem a fény lassúsága miatt), hanem valami más rejtélyes ok miatt.
A valóságos lelassulás okát azonban egyikőjük sem tudja megnevezni, ezért halandzsáznak össze-vissza, Lorentz-trafóról, meg egyéb sületlenségekről.
Az iker-paradoxon igazolására egyetlen valódi kísérlet sem létezik. Az órák látszólagos lassabb és gyorsabb járására azonban létezik.
Olaf Römer megfigyelte , hogy amikor a Föld a Jupitertől távolodik, akkor a Jupiter-holdak látszólag lasabban járnak (egy fél év alatt kb. 9 percet késnek). Amikor pedig a Föld a Jupiter felé közeledik, a holdak látszólag gyorsabban járnak, és fél év alatt behozzák a 9 perc késést. Milyen kár, hogy erről Einstein nem tudott, pedig Römer több száz évvel korábban élt.
Esetleg tudnál néhány konkrét példát mondani e mérések tömkelegéből, amelyikben kimutatták az ikerparadoxon létezését?
Célzott, demonstrációs célú, olyan típusú értetleneknek szánt kísérlet, mint te vagy, a Hafele-Keating.
Igazság szerint nevetséges ma már ilyen kísérletekről beszélni. A modell beépült a technikába. Használják, mint a csavarkulcsot a gépiparban. Tipikus példák a GPS és Galileo rendszer, a félvezető fizika, a gyorsítók, reaktorok, akár a régí színes képcsövek.
Kb. olyan ennek a tagadása, mint kísérletet követelni arra, hogy lehetséges vaslemezeket csavarral összefogni.
Most épp meguntam ezt a mókuskereket, csak azért válaszoltam, mert nekem címezted a kérdést.
Az ikerparadoxon esetében melyik iker korát neveznéd abszolutnak? :-) Tudom, szerinted az nem létezik. Viszont atomórás mérések tömkelege után ez struccpolitika.
Esetleg tudnál néhány konkrét példát mondani e mérések tömkelegéből, amelyikben kimutatták az ikerparadoxon létezését?
"a specrel hívők szerint ha két rendszer közül az egyikben szinkronban látszanak az órák, akkor a másikban nem." Nem a spec.rel. hívői szerint, hanem a spec.rel axiómáiból következően, függetlenül attól, hogy a spec.rel. jól leírja a világot, vagy sem. ... Semmi de semmi köze nincsen ahhoz, hogy mi van a valós életben, márpedig a hitek a valós életről szólnak, szóval légy szíves, felejtsd el ezt a szóhasználatot, mert ezentúl szándékos sértegetésnek leszek kénytelen venni.
Eddig világos?
Világos. Én is éppen ezt mondom: a specrelnek semmi köze nincs a valósághoz. Csak azt nem értem, hogy akkor miért baj, ha hívőknek nevezem azokat, akik szerint mégis van. :-)
Egy adott rendszerben per definitionem minden idősík vízszintes, és minden álló objektum világvonala függőleges. A dolog teljesen eltolás-invariáns, bárhova állsz a síkon, ugyanazt látod...
Oké. Az viszont kérdés, hogy e definíció szerinti idősíknak van-e valami köze ahhoz, amit időnek lehet nevezni.
Mert te tudod, milyen a valóság?
A jelek szerint sokaknál jobban. Például, ha egyszer szinkronizáltuk néhány egyforma rakétában az órákat, és mindegyiket beállítottuk, hogy azonos időpontban kezdjenek gyorsítani egy irányba, egyforma erővel, és azonos időtartamig, akkor az égvilágon semmi ok nincs arra, hogy bárhonnan nézve elromoljon közöttük a szinkron. Legalábbis a valóságban. Látszólag, illetve holmi specrelek szerint (amiknek semmi közük a valósághoz) persze elromolhat...
"Mert a valóságban nem lehet olyan, hogy egyik is gyorsabban jár a másiknál, meg a másik is az egyiknél." Mert ennek az állításnak nincsen értelme, de a spec. rel. szerint sem, erre már az előző hsz.-ban is felhívtam a figyelmedet. A "gyorsabban jár" kitétel ugyanis inerciarendszer-függő (innen nézve gyorsabban jár), te meg inerciarendszer-függetlenül használod
Naná, hogy úgy használom, mert én a valóságot szeretném leírni. Az, hogy "innen nézve gyorsabban jár" nem a valóság, hanem csak látszat.
Magyarul a gondolatmeneted a következő: Abszolút az idő, mert ha feltesszük, hogy abszolút az idő, akkor értelmetlen az a feltevés, hogy nem abszolút az idő.
Ennél azért egy kicsit többről van szó. Például: ha már több csillagrendszerben is élnének emberek, és valaki elkezdene nagy sebességgel utazgatni ezen rendszerek között, akkor lehet, hogy úgy látná, hogy közben ezen rendszerek közül némelyikben lassabban telik az idő, és ebből arra következtetne, hogy amikor megérkezik valahová, akkor még alig telt el idő az indulása óta, de amikor megérkezne valahová, akkor rádöbbenne, hogy ebben tévedett, mert ez a lassulás csak látszólagos volt.
"Van erre valami korlát?" Persze, hogy van. Azért speciális ez a relativitáselmélet :) . Olyan a kérdésed, mintha azt kérdeznéd, hogy hogy lehet a Földön 40000x40000 km-es négyzetalakú focipályát kijelölni, ha figyelembe vesszük, hogy a Föld gömbölyű.
Esetleg meg is tudnád indokolni ezt az állítást? Mert azt nagyjából tudjuk, hogy mekkora a Föld, de mit tudunk az Univerzum méretéről?
"Menet közben nem szükséges nézegetni az atomórákat fényjelekkel mert ez okozza a rel eltéréseket."
:)))
Akkor nem érted, hogy miért használják a fényjeleket az ikerparadoxon magyarázataiban.
Nem azért, hogy abból levezessék az időlassulást, hiszen már a fényjelek kibocsátását is a Lorentz trafó szerinti időpontokban végzik a mozgó rendszerben.
A fényjelek arra szolgálnak ezekben a magyarázatokban, hogy azt lássuk, hogy a másik rendszerből is meg tudjuk figyelni az eltelt időt.
Egyszerűen számolják a beérkező fényjeleket és annyi idő telt el a másik hajó óráján amennyit észlelnek, mert amikor a hajó megérkezik, arra már az összes általa kibocsátott fényjel is megérkezett, hiszen azok gyorsabban terjednek, mint ahogy a hajó halad.
Mintha ki lenne rakva a hajó tetejére a másodpercenként villogó órája.
Ugye meg tudod számolni, hogy visszatérésig mennyit villant.
Szerinted akkor mennyi idő telt el az ő óráján?
Mellesleg szerintem ezek a fényjelek inkább összezavarják az olvasókat. :)
"Ezt a kísérletet gondosan meg kell tervezni, nem jó a földkörüli körpálya, mert az ugyanolyan mint a GPS"
Ugyan miért nem jó?
A spec.rel. akármilyen pályára vonatkozóan azt következteti ki, hogy a visszatérő óra kevesebbet fog mutatni.
Maga Einstein sem szorítkozott egyenes vonalú mozgásra már az első spec.rel. cikkében sem:
Einstein (1905):
"If one of two synchronous clocks at A is moved in a closed curve with constant velocity until it returns to A, the journey lasting t seconds, then by the clock which has remained at rest the travelled clock on its arrival at A will be second slow. Thence we conclude that a balance-clock7 at the equator must go more slowly, by a very small amount, than a precisely similar clock situated at one of the poles under otherwise identical conditions."
Azt akarod állítani, hogy nem egyenesvonalú pályára jó lehet a spec.rel., de egyenes vonalún megbukik?
A különböző sebességű tárgyakon valóságos változások történnek hosszúságban és időben is, ha álló rendszerből nézzük ezeket, a változások mértéke pedig az álló rendszerben mért sebességüktől függ. Ezeket ki is mérték, nem lehetnek vita tárgyai. Elhagyhatjuk a gondolatkísérleteket is, mert tények vannak a kezünkben.
- A Lorentz-Fitzgerald kontrakció a ködkamrában jelenik meg mérhetően. A spec. rel. szerint a nagyobb sebességgel haladó test elektromos tere a mozgás irányában belapul, a mágneses tér pedig a mozgásra merőlegesen kiszélesedik. Ezt a kiszélesedést lehet mérni: minél gyorsabban megy a test a ködkamrában, annál vastagabb az ionizációs csatornája. Ezeknek a csatornáknak a fényképei Budó-Mátrai: Kísérleti Fizika III című könyvben is megtalálható.
- A kozmikus sugárzás részecskéi elérik a Földet, pedig élettartamuk alapján ezt nem tehetnék meg. Ez csakúgy lehetséges, hogy álló rendszerből nézve több idejük van a pályájuk meghosszabbodására. Jánossy Lajos is behatóan tanulmányozta ezt a jelenséget.
Nézd, ezek mérhetőek, nem mondható rájuk hogy látszólagosak. Ellenvetést csupán azt lehet tenni, hogy a spec. rel. nem azonos a valósággal, csak a számítások helyesek. Dehát sajnos minden elméletünk ilyen, ezt a békát sajnos le kell nyelnünk.
Az órák a valóságban is másként járnak és látszólagosan is.
Rendben, ez a lényeg.
Álló rendszerben haladjanak különböző sebességű órák. Ezek mind eltérő ütemben járnak az álló órához képest. ... Ezek valóságos eltérések.
Na ezt ugyan honnan vetted ? Ezek mind látszólag eltérő ütemben járnak az álló órához képest. Az, hogy ez a látszólagos eltérés valóságos is egyben, soha semmivel nem bizonyított. Hányszor mondjam el, hogy soha senki nem végzett olyan kísérletet, ahol ezt az egyenesvonalú egyenletes mozgást vizsgálták volna. Minden mérés körpályán történt, GPS etc. Egy ilyen kijelentést (= a látszólagos eltérések egyben valóságos eltérések is) nem tehetsz csupán azért mert pl Einstein megmondta. Ezen kijelentést nem támasztja alá semmi. Csak a kőkemény vakhit.
Dubois (15663) ogmogásával is ugyanez a baj, hogy mi a fenéért nem visznek fel egy atomórát az űrhajóba. Csak megállapítanák, hogy lám az eltérés tényleg létezik ugyanúgy mint a GPS -nél. Mert az is körpálya.
Ezt a kísérletet gondosan meg kell tervezni, nem jó a földkörüli körpálya, mert az ugyanolyan mint a GPS, egyenesvonalú egyenletes mozgás kell, hiszen ezt akarjuk belátni. Ezt nehéz biztosítani az igaz, de lehet rá közelítő kísérletet tervezni és ki lehet küszöbölni a megfordulás okozta problémát is a következő módon:
Veszel tíz egyforma rakétát.
Az egyik elmegy 1M km -re, visszafordul és leszáll az atomórájával a Földre.
A másik elmegy 2M km -re a Földtől, visszajön.
A harmadik 5M km re, ott megfordul, visszajön, leszáll,
a negyedik 10M km -re stb.
A tizedik rakéta elmegy 1M km -re, visszajön, leszáll, leolvassa az órát, majd ez a tizedik kontroll rakéta megtankol és az eredeti atomórájával ismét felszáll, megint 1M km -re repül és visszajön és ezt addig ismétli amíg az összes többi űrhajó visszatér.
Az atomóra adatokból grafikon készíthető, amivel kiejthető a megfordulás okozta zavar (ha van egyáltalán). Menet közben nem szükséges nézegetni az atomórákat fényjelekkel mert ez okozza a rel eltéréseket.
A lényeg, hogy az összes rakéta hasonló módon induljon a földről, a köztük lévő különbség csupán az legyen, hogy hajómű nélkül különböző ideig utazzanak nem körpályán a Föld körül, hanem közelítőleg egyenes vonalban azonos sebességgel.
Egyáltalán nem egyszerű dolog kísérletileg belátni, hogy a látszólagos atomóra eltérések egyben valóságosnak is tekinthetők-e, tehát nem állíthatod, hogy Ezek valóságos eltérések. Nem azok.
...Minden kiválasztásra más számsorozatot kapunk. Ezek viszont látszólagos eltéréseknek mondhatók. Rendben.
