Az a jelfogó bírja a folyamatos húzatást, amelyiket arra terveztek :-)
Az ilyenek névleges áramerősséggel biztosan meghúznak, és természetesen tartva is maradnak, mert ahhoz kisebb áram is elég, mint a meghúzáshoz.
Ha nem tudod, hogy a jelfogód ilyen-e, akkor tegyél be a húzató körébe egy akkora ellenállást, hogy attól a jelfogó biztosan meghúzzon, ilyenkor kevésbé fog melegedni, mint ha direkt kapná a húzatást. A többlet melegedés az ellenállásra marad.
Még igényesebb megoldás, hogy a jelfogó közvetlenül kapja a húzatást, aztán meghúzás után maga kapcsolja be a húzatóáramot csökkentő ellenállást a saját körébe. Ilyenkor persze egy kondenzátor is kell a körbe, hogy áthidalja azt az időt, amikor az érintkezők repülnek.
Ha érdekel több is, kérdezz privátban, ne villanyozzuk szét ezt a topikot.
Köszönöm, pont ilyesfajta segítségre van szükségem! :)
Milyen jelfogókkal érdemes dolgozni? (pl. melyek bírják a folyamatos húzva tartást különösebb melegedés nélkül stb.)
Egyelőre nem tervezek semmilyen foglalatot vagy ilyesmit: lesz egy alaplemez valamiféle szigetelő anyagból, erre lesznek felfogatva a jelfogók, lesz két tápsín ezeket egymással pedig az előbb taglalt vezetékek kötik össze egymással és a pult izzóival és nyomógombjaival.
Természetesen nem várom el ingyen a segítséget e cudar világban. :) Csak segítsen valaki legyen szíves, mert hiába van kilogikázva, hiába lesz úgy összedrótozva hogy úgy működjön mint az eredeti, ha a kezelő készüléknél elrontjuk az összképet...
>(mekkora átmérőjű vezetékekkel érdemes dolgozni, hogy bírják a terhelést? )
Villamos tervezői gyakorlatomból:
Szabad vezetékként (tehát nem a trafóban lévő huzal) 1 mm2 keresztmetszet elbír 3A-t. Persze veszteség akkor is van a vezetéken, de ez jelfogó húzatásoknál a legtöbb esetben nem okoz gondot. Ha mégis számolni akarsz vele, akkor a feszültség esés a vezetéken:
feszültség: a vezetéken folyó áramerősség x a vezeték ellenállása,
ahol az ellenállást a vezető anyag fajlagos ellenállásából, a keresztmetszetéből és a hosszából lehet kiszámítani.
Ha ilyenfajta segítségre van szükséged, írj, amit tudok, szívesen.
Mivel elég nagy értéke van a bontott kockáknak, valszeg senki sem fog tudni önzetlenül segíteni. Ha megvennéd ezeket a kockákat, talán, de ha jól emlékszem, erre nem utaltál.
Tényleg nem tud senki sem segíteni? Bármilyen segítség jól jönne, nagyon minimalista lesz a kezelőfelület, hogy ne kelljen sok kocka hozzá.Bontott jelfogók is érdekelnének (max. 24V DC), mert készül a kapcsolás és lassan neki lehet állni az építésnek. :)
(mekkora átmérőjű vezetékekkel érdemes dolgozni, hogy bírják a terhelést? )
De ott szvsz függés van a két vonal sorompója között, tehát ha az érd-alsói irányon vonat megy, akkor a sorompó már nem enged be a két pálya közé csak kifelé az elágin keresztül és fordítva.
Az AS517 az agárdi sorompó. Az átépítés óta függésben volt a jelzőkkel, még a régi bizberrel is.
Az viszont meglepett, hogy páros irányból a 491 előtt van az indítása, elég nagy távolságnak tűnik, tekintve, hogy ez Velencefürdő és Gárdony között van kb. félúton.
Igaz, hogy a 30-as vonalon Gárdonynál függés van az AS517 és a jelzők között annak ellenére, hogy nem emelt sebességű a vonal? Ha igen, miért, és melyik térközjelzőkkel van kiépítve a függés?
Mert ha alulra kerül a MÁV-nál a fehér, felülre a sárga, valszeg fel sem tűnne senkinek, így legalább feltűnik. Mindenesetre gondolom jelentősebb eltérést akartak a máshol létező számkijelzésektől, hogy nehogy összekeveredjenek az alsó-felső számok. (Vagy éppen hogy nem..)
