Keresés

Altaya Ford Transit Chausson Welcome 30 lakóautó:

Ó ez nagyon eltalált példány lett.
Noha érdekes hogy a későbbi változata jött ki előbb a sorozatban, azért jó hogy ezzel is megjátszották.

Értesítettem is anno (csoportom követőit) és modelles kollegáimat a megfelelő fórumokban, mivel ez……ez nagyon eltalált lett.
Alig vártam hogy nálam legyen :D

Noha elképzeltem hogy mondhatni megvan a formaöntvény eleje, kisbusz vagy más, egyéb variánsban is kihozhatnák, persze nem a lakóautós kivitelben értve.
Ugyanis sokan keresik ezt a régebbi Transit példányt – többek között Pál Gábor barátom is mindig rá van kattanva és Én is szeretem ezt a típust – de nem nagyon akad.

Most viszont – ha nem is kisbuszban vagy furgonban – de lakóautó kivitelben örülhetünk neki.

Elől szép lámpákat kapott, megfelelő sárgás irányjelzős résszel.
Oldalt és lent a lökösön is ki van pingálva az irány- és helyzetjelző lámpája.
Szép kis francia rendszám is került rá, a Ford embléma is tökéletesen kivehető és a helyén van.

Hátulra dupla gumis kerék került fel az alvázra – ahogy az már megszokott – a farán pedig kis létra és a felhajtott biciklitároló fogad.
Szintén szép a francia rendszám, mellette a feketével kiemelt megvilágító testek, szintén szépen kivehető Ford embléma, gyönyörű Minichamps gyártmányra hajazó csodaszép lámpa berakások, kissé lefelé konyuló kipufogó.
A lámpáknál lévő kis fellépő – vagy micsoda – nem tudom milyen célt szolgál, de azt is kapott.
És akkor most ahogy lenni szokott, lássuk a belsejét.

Miután szétkaptam, láttam hogy színes egyéniség lesz a belseje, mert a belső alján az elkent végeknél bézs és rózsaszín - vagy inkább magenta - színeket véltem felfedezni.
Nagyon szép a kialakítás, látható a sofőr mögötti kis ülés kialakítás asztallal – a kis fekete süppedés az egyik csavarozás, mivel igen, ezeknél már a belső is csavarozva van, nem csak úgy behelyezve – kis asztalka természetesen más színből, akár csak a másik oldalon is.
Ott a hűtő, vele szemben a mosogatós rész a – mondhatni már megszokott – kis csaptelepes kialakítással.
Mellette a bejárati rész, a sarokban a kis zuhany-wc-s rész ami most kivételesen üres, a másik oldalon pedig az emeletes ágy.
Egy modern kis guruló otthon.
Persze az emeletes ágynál hiányolom kicsit a létrát – lévén hogy másznak fel – de gondolom hogy eme típusnál esetleg rejtett, elvégre is a lakókocsik arról híresek hogy bár korlátozottak a helyek, mégis minden kis zugot mindig kihasználnak a gyártók, de persze szükség is van rá.
És nem utolsósorban, ahogy a reklám is mondja: mindenre van Transit :D

Nem bánnám ha esetleg újraindulna a sorozat - bár erre kevés esélyt látok - de Én nagyon kedvel(t)em :D

Altaya Bova Futura FHD - Bakker Wormerveer:

BAKKER…ez rohadt jó :D

Mikor tudomást szereztem erről a buszos sorozatról, elhatároztam hogy beszerzek belőle pár példányt.
Persze csak azokat amik tetszenek.
Én mivel 85-ös születésű vagyok, nekem a 80-as évektől lévő példányok jönnek be leginkább, azok közül is a turistabuszok.
Első példányom az emeletes Neoplan volt, majd jött az O302-es piros Mercedes ami még szintén határeset és belefér, utána jött a nagyon eltalált és sikeres barna Setra.
Sajnos többségében túl régi példányokat nyomattak, ezért nincs is sok buszom, pedig szívesen gyűjteném ezeket is, még ha már a kocsikat illetően is helyhiánnyal küzdök.

Eme kis „palackorrú” példánnyal, a mai napig lehet találkozni az utakon, sőt van hogy szinte minden nap.
Én nekem legalábbis volt 3 egymást követő napom, mikor találkoztam is ilyen példánnyal.
Vagyis hát nem pont ezzel, mert ahogy anno írta valaki, ez már a kicsit módosított változat.
Ugyanis az eredeti Bova busznak nem alul volt dupla berakásos lámpája, és a hátsó lámpás kialakítása is más volt.
Most viszont erről a Holland példányról mintázták a kicsikét.

Nagyon vártam a börzét, noha úgy voltam vele hogy csak az átvételeimet mentem intézni, mert jól kiköltekeztem magam.
Mondhatni az utolsó fillérig ki volt most számolva a kiadásom, de szerencsére be tudtam iktatni amik meg voltak beszélve.

Elől szépen megcsinálták a dupla lámpás kialakítást, kapott sárga holland rendszámot, az irányjelzőket kifestették.
Ezek a buszok általában műanyag buszok, fém alvázzal és most sincs másképp.
Bár volt az alján két csavar amit ki is csavartam, de szétkapni már nem tudtam/nem mertem.
Úgy figyeltem meg, hogy a busz orr része – a szélvédőtől lefelé és az irányjelzőig kiterjedve fém, a többi része műanyag.
De így is remekül néz ki szerintem.
Hátulra szépen festett sárga-piros-ezüst lámpákat kapott – mondjuk sokkal szebb ás reálisabb lenne olyan színű kis üvegberakással, de így sem rossz – valamint kapott két piros ködlámpa berakást és a kis szarvacskák is jók az oldalán.

Noha soha életemben nem utaztam ilyen példánnyal – ahhoz képest hogy elég gyakori típus – de mégis egy újabb remek kis 80-as évekbeli példány parkolt be :D
Alapjában véve szerintem azért állt le a buszos sorozat, mert többségében túl régi példányokat hoztak ki.
Akiknek még van valamilyen emlékük ama korszakból, azoknál sajnos egyre gyakoribb hogy már nincsenek az élők sorában, a későbbi generációt pedig lehet hogy egyáltalán nem mozgatja meg a régebbi típus, mert számára már az ilyen modernebb formavilágúak voltak a gyerekkori emlékek.
Ezért kell egy sorozatban egyaránt régebbi és mai modernebb változatokat is kihozni, több réteget kell(ene) megcélozni a gyűjtők körében.

Vitesse Renault Megane Classic Break:

Ja….azt mondtam volna hogy az előzőleg bemutatott Classic szedán az eddigi legdrágább Renault-m?
Majdnem…ugyanis ezzel együtt :D
Az eladónál fellelhető volt a kombi változata is, Én pedig éltem a lehetőséggel.
Mondjuk inkább olyan színben jött volna be jobban mint a sedan – hogy már akkor legalább passzoljanak egymáshoz – de ez se rossz.
Meg kell mondjam hogy kicsit aggódtam hogy a modelleket hogy fogom majd tudni emlékeimben elraktározni, mert pont aznap mikor mentem át értük, reggel kicsit megijedtünk Faterommal, ugyanis Muternak nagyon leesett a cukra reggel és mentőt kellett hívni hozzá.
Szerencsére stabilizálták és délután Pityusz említette hogy a két kis masina megjött már pénteken, csak elfoglalt volt és akkor jutott eszébe, de mondjuk aznap Én is kicsit más miatt voltam stresszes.
Persze nem volt belőle probléma, de mikor modell érkezik szinte suhanok mint akit puskából lőttek ki :D

Mint már azt említettem, a Megane kombit ennél a faceliftes példánynál játszották meg, bizonyára tapasztalták hogy lenne egy családi kivitelre is igény.
Nagyon is jól tették.
Azóta pedig már ki tudja hanyadik generációs példánynál szintén fellelhető a családi kivitel.
A szedán se egy mindennapi darab modellben, de a kombi még talán attól is ritkább, noha azért lehet találkozni vele, amennyiben valaki – mint pl Én – szép összeget kicsenget érte.
Jópofa hogy hátul a lámpákra kapott kis sárga pötty irányjelző festést, ez kicsit feldobja.
Most képzeljük csak el sima piros lámpa berakással, vagy ami még rosszabb, ha festve lenne.
Ugye mennyivel „élethűtlenebb” lenne?
Mindenesetre végre ez a két példány is kipipálva :D

Vitesse Renault Megane Classic:

Egyik kiköltekezés után úgy volt, hogy még maradt némi összeg belőle, Én pedig gondoltam felnézek Megane ügyben a netre.
A Megane az egyik kedvenc típusom a Renault-tól – persze csak formája miatt, mivel tulajdonságairól (vagy épp annak hiányairól) nem tudok nyilatkozni – de formára az egyik kedvenc Renault példányom.

Korábban is szemeztem már ezzel a Classic kivitellel, de nem nagyon akart összejönni, mindjárt rá is térek miért.
Ugyanis ez a faceliftes példány.
Nagyon tetszik hogy a Vitesse gyártó ezt is kihozta, mert ilyesmit csak általában más gyártóknál és azon belül is leginkább a háromágú csillagos márka képviselőinél szoktam látni.
Az „alap” Megane példányt könnyen be lehet szerezni, szürke, vagy kék színben, akár 3000Ft-os áron is, de ez a faceliftes példány, keményebb dió.
Ugyanis kevesebb van belőle, nem gyártottak olyan sokat mint az első példányból.
Gyanítom is hogy az első kiadás azért lelhető fel olyan olcsón, mert szinte túlkínálat van belőle.
Ebből meg pont nem :D
Így nem volt olcsó.
Kinéztem egy eladónál és megláttam nála még egy másik fontos példányt.
Leginkább sötétbarna és talán bordó színben találkozni ezzel a változattal, de Én kifogtam egy ilyen szürkéskék példányt.
Nekem ebben a színben sokkal jobban tetszik – noha a másik kettő változattal se lett volna bajom, sőt azok még mondhatni olcsóbban is voltak mint ez a példány – de ebben valahogy mégis jobban tetszik.

Az „alap” Megane példánynál a gyártó hátul egy fekete műanyagos részre pingált kiadásban csinálta meg a hátsó lámpa berakást, ennél viszont szépen üvegből alakította ki.
Nagyon helyes :D

Érdekes tulajdonképpen hogy az alap Megane csak négyféle változatban jött ki, hatchback és sedan, valamint coupé és cabrio kivitelben, viszont ennél a faceliftes példánynál már előrukkoltak a kombi variánssal is.
Mindenesetre nagyon szépre sikerült – szerintem – és most elmondhatom hogy ez az egyik legdrágább "Rönóm".

DetailCars Nissan 300ZX:

Tök véletlenül láttam meg ahogy egyik alkalommal görgettem.
Az illető előtte pár perccel hirdette meg, Én pedig máris pötyögtem.
Korábban eBayen is nézegettem, de nem találtam számomra megfelelőt.
Ilyet szerettem volna mint pont ez.
Igaz úgy voltam vele, hogy pirosban lett volna a legjobb, mivel mondhatni filmes autó, de mégsem.
Miért?
Nos melyik filmből lehet ismerős ez a kicsike?
Van Damme „Időzsaru” című filmjében láthattuk, igaz talán csak pár képkocka, vagy másodperc erejéig, amint emberek állják, nézegeti körbe a plázában, ahol a feleségével találkozik.
Emlékszem Én is azokra az időkre, mikor itt a Sugárban is volt néha kiállítva egy-egy új autó, és persze mindig élvezettel nézegették az emberek, nem egyszer Én is, éreztük az "új autó illatot" meg hasonlók.
Persze ezekre a mai újakra ezt ma már nem nagyon lehet mondani hogy annyira lázba hozná az embereket hogy körbe járkálják.
Anno az embereket magával ragadta egy új autó megjelenése, a formája, az összképe.
Azt is le kell szögeznem, hogy engem a Nissan példányok sose fogtak meg, vagy bűvöltek el mint másokat, de ez kimondottan a kedvencem a gyártó típusai között.

Az eladóval meg is beszéltem hogy akkor börzés vasárnap reggel – vagy délután, amelyik jobb – beugrok érte.
Végülis abban maradtunk – mivel korán fel szokott kelni a srác – hogy akkor reggel beugrok érte, mivel úgy is pont ott lakik a kerepesi Mekinél.
Szombaton még ráírtam és egyeztettünk, hogy mivel úgyis ott leszek a mekinél és McReggelizem ahogy ilyenkor szoktam, akkor 8:30-kor találkozunk.

A kajálás közben ismét befutott az a fószer akit megfigyeltem, hogy mindig mikor vasárnap megyek börzére és ott reggel megkajálok, az is szintén ott szokott lenni, a régimódi, öreg, szakállas, kalapos Apostol tagtársával együtt :D
El is jött hát a megbeszélt idő, előtte 5 perccel írtam a srácnak hogy ott vagyok, majd később hogy kint vagyok a kocsimnál, de csak nem jött és reagálás se volt az üzenetekre.
Na mondom akkor ez nem fog összejönni.

Elindultam hát a börzére, megvolt a napi beszerzés, majd haza.
Délután miután kitettem Ervin kollegát még elmentem tankolni és mosatni és akkor is hívtam a srácot.
Akkor kelt fel, délután 2 körül.
Előző nap mondta hogy csapatépítőre megy, de ezek szerint durvára sikerült, de nem csináltunk belőle gondot.
Mivel közel volt – alig pár troli megállóra – szépen felszálltam és elmentem oda érte.

Nagyon tetszik a kicsike, jól megcsinálták.

Üveglámpákat kapott előre, de legalább fekete keretezéssel, így jól kitűnik.

Hátul egy papíros – vagy milyen – kialakításra kapta meg a hátsó lámpás berakást, de raktak még rá egy üveget, hogy fényes hatása legyen.
De így is tetszik.
Azért a belseje se kutya.

Belül szépen megvan csinálva a középkonzol, a műszerfal.
Bár nem egy Minichamps, de így is nagyon jó kis példány.
Sőt középen a kézifék karnál, még ott a telefon is :D
Az ülések gumiból vannak, az alattuk lévő kárpitozás, pedig tényleg valamiféle kis szivacsféléből van kialakítva :D
Remek :D

Greenlight Dodge Monaco – The Terminator:

Gyerekkorom egyik kedvenc filmje.
Töménytelenszer láttam, szinte minden szöveget, jelenetet betéve tudok :D
Bár nem épp tiniknek való, mivel 18-as karikás besorolású, nekem mégis az egyik kedvenc filmem.
Sajnos mára már elb.szottá vált a franchise, ami ott kezdődött hogy mindig más karakter játszotta John Connort.
Így a néző – vagy legalábbis Én – nem tudtam azonosulni vele és teljesen hiteltelen volt.
Mondhatni egy ilyen Dodge Monaco példányra azóta vágytam mióta megláttam a filmben, noha akkor még nem gyűjtöttem úgy a modelleket ahogy manapság, és főleg az 1:43-ast, mivel akkor még a kisebb méretarány képviselőit nyomattam és a nézetem is teljesen más volt.
Nem vitrinben tároltam a kisebb méret képviselőit, hanem arra használtam amire gyártották :D
A játékra.
Talán nekem is köszönhető – bár nem akarom fényezni magam – hogy a Greenlight megjátszotta hogy kihozza, mivel anno ajánlottam neki pár filmet hogy miket lenne érdemes számba venni.
Pl Robotzsaru, Mad Max, Száguldó Bosszú, amikben mindben ikonikussá vált a jármű és remek „road-moviek” vagy ha nem is kimondotta road-moviek lettek az idők folyamán, az autós-üldözéses jelenetek klasszikussá váltak.
És persze akár eme példányt illetően, akár a Mad Max-est, nem csak az adott főszereplő kocsiját, hanem másokat is ki kéne hozni.
Bár ahogy láttam eme Dodge-on kívül még Sarah – a film végén szereplő – Jeep CJ5-ösét is kihozták, bár annak nem nagyon volt szerepe a filmben, csupán a végén.
De pl még jöhetne a menekülő Ford vagy a Cadillac, esetleg a film vége felé a fekete Chevy pickup, hogy a tartályos International kamiont ne is említsem :D
Majd lesz valahogy…

1:18-as méretben is láttam hogy kihozták, de az főleg olyan lett, hogy annál még a villogók is villognak, na meg persze kis T800-as figurát is kap mellé a gyűjtő.
Ezt meg lehetett volna csinálni az 1:43-as példánynál is, nem lett volna rossz.
Viszont ami a fényhidat illeti, sajnos nem pont eltalált, mivel a Dodge-on íves változat volt, ez viszont szögleteset kapott.

Az 1:18-asnál el tudták találni, de az 1:43-asnál miért nem figyeltek erre?
Bár kezdem megszokni hogy mindig van valami hiba az 1:43-as filmes példányoknál, lévén a Mad Max Ford Falcon példánya se volt hibátlan.
Felcserélt hátsó sárhányónál lévő jelzés és sima piros üveglámpás berakás.

Az ilyenek rohadtul tudnak zavarni, mivel egy kocsinál figyelni kell a részletekre, ha meg filmes kocsiról van szó, akkor főleg.
Persze felmerül az a dolog hogy tömeggyártás, meg hogy mit vársz ennyiért, de igen is ha egy filmes kocsit mintázunk meg, akkor mindennek és úgy, ott kell lennie, ahogy a filmben volt, akár limitált szériás modellről van szó, akár tömeggyártottról.

Eme Dodge-Plymouth példányokat sokszor láthatjuk – persze már csak ismétlésekben – pl a Hazárd Megye Lordjai, a T.J. Hooker, Szupercsapat, vagy Knight Rider sorozatokban.
Szóval ismét egy kis probléma ami nem stimmel.
Ettől függetlenül nagyon tetszik a kicsike :D

Azt talán kevesen tudják, hogy a filmben mikor Schwarzi nekimegy a falnak, az egy másik Dodge Monaco volt, ugyanis más volt a felirat az ajtón.
Nem „to care and to protect” volt mint ezen, hanem „dedicated to serve” felirat volt és a díszítőcsík is ment az ajtón, bár ha jobban megnézzük lehet hogy ugyanaz a kocsi, mivel a felirat rész erősen matrica jellegű és más a kör alakú jelzés is kicsit...

A fényhíd problémát leszámítva szépen megcsinálták a járgányt.

Elől osztott üveglámpákat kapott krómkeretbe ágyazva.
Szép és jó a krómos hűtőmaszk berakás is.
A lökösökbe festett irányjelzők kerültek, ezt mondjuk én ugyanúgy üvegből alakítottam volna ki.

A felnik is jók, jó hogy figyeltek erre hogy csak a dísztárcsa közepén legyen a kis króm karika.
A felirat és logó is stimmel és figyeltek arra is hogy az első ajtókon ne fusson a krómcsík.

Hátul szép üveglámpák kerültek a króm lökösbe, szélen piros, belül sárga résszel és rajta a fehér rovátkás festéssel.
A lámpát illetően utánanéztem, mert amerikai példányoknál - főleg ilyen régebbi típusoknál - nem nagyon voltak sárga részek, mivel ahogy tudjuk az amerikai autóknál ugye vagy piroson szokott villogni az irányjelző, vagy maga a féklámpa - hogyha dupla izzószálas az égő (azaz a világítás és a fék opciót is egy égő szolgáltatja, nem pedig külön), de megnéztem és valóban ilyen volt a filmben is.

Tökéletes lehetne, hogyha kicsit jobban odafigyelnek a fényhíd formájára ami ovális kéne legyen szögletes helyett.

Minichamps Volvo V40:

Izgatottan néztem ki a Mecha börzére, már nagyon vártam, mert "MatchboxShop IstONE" jelezte számomra, hogy az egyik előrendelt filmes Greenlight masinám megérkezett.
Mégis még mielőtt azt átvettem volna, mentem a soron és kiszúrtam ezt a kicsikét.
Gyorsan szemrevételeztem, de szerencsére nem volt semmi baja.
Tükrök a helyén, antenna a helyén, semmi nem hiányzik.
Az ára is elfogadható korrekt volt, így végre eme példányt is kipipálhatom.
Korábban láttam egyet de az majd’ 15 rugóba került, annyit pedig nekem nem ért meg hogy meglegyen.
Még az Atlasos változatban is kajtattam, mert nem gondoltam rá hogy valaha is esélyem lesz a Minichamps változatban belebotlani, ráadásul pont ilyen színben.
Ugyanis a szedán változatomat is anno ilyen színben szereztem meg.

Nagyon szép a kicsike, többet nem is nagyon tudok róla írni.
Még amikor látok Suzuki Baleno kombit, akkor ez a típus jut róla eszembe, mivel a hátsó lámpás fara hasonló a V40-es Volvoéhoz :D

DeAgostini Kamaz 5320:

Anno megláttam ezt a felépítményes Kamazt, de babakék fülkével.
Na gyorsan írtam is a modelles kollegának - akinél megláttam - de még gondolkoztam rajta.
De aztán mikor említette hogy van narancs kabinos kiadásban is, na mondom akkor az már biztos jönni fog.
A kék valahogy nem áll jól neki – szerintem, de ez csak az Én véleményem – a sárga jobb.
Így most a „Munka Hőse” ismét itt van, csak egy másik felépítményes kiadásban.
Nem tervezem elkezdeni ezeket az orosz változatokat is gyűjteni – és börzén nézegettem a többi Kamazt is – de valahogy ennek nem tudtam ellenállni.
Pedig nem tartom kizártnak hogy más változatok is fognak érkezni – még majd meglátjuk – mert mi persze itthon leginkább csak a billencs változattal találkozunk, mai napig is.
Viszont az oroszoknál ezt szeretem hogy egy típusnál, mindenféle felépítménnyel megcsinálják.
A modelles kollegánál volt konténeres, pótos, katonai szürke fülkés narancs tartállyal – az se volt kutya :D és noha nem tudok oroszul, de a cirill betűkkel talán a CEMENT szó volt ráírva – meg persze más, modernebb fülkés Kamaz.

Rohadt jó hogy a kerekeken még a gumi méret-írások is szerepelnek :D

Mellé is raktam hát a mai napig ipart nyomó „Munka Hősét” hogy nézzük meg együtt.
Szerintem teljesen ugyanaz mint a DeA, de persze azért vannak különbségek.

Az első és egyben legnagyobb különbség, szerintem az ablaktörlők.
A platóson ezüst, a billencsen fekete.
De ott van még a hűtőmaszk is, ami a billencsen kissé erőteljesebb.
A lökös részben osztott az irányjelzős kialaktás, de a maga a kabin és a hűtőmaszk-lámpás rész szerintem teljesen azonos.
Mások a tükrök, ugyanis a mostaninál a tartó szárak között is rés van, míg a billencsnél vastagabb.

Hátul szép kis lámpákat kapott, ilyenre kellett volna megcsinálni a billencs változatét is.

Eligor Dacia Logan:

Anno nekem is megvolt ez a Dacia Logan példányom, de eladtam.
Sőt, talán pont úgy rémlik hogy Ádám Szegedi cimbora-üzlettárs számára.
Anno ugyanis remek áron hirdette egy illető és volt neki több darab is.
Akkor kettő darabra ruháztam be és el is ment mindkettő.
Noha úgy voltam vele hogy az egyiket megtartom, de végül is – mivel volt igény rá – elpasszoltam a másik példányt is.

Most viszont gondoltam ismét bezsákolom, mert jól áll neki ez a szín.
Noha ezüstben megszereztem korábban, de nem baj ha egy ilyen is van belőle.
Mondjuk a faceliftes változatot azóta is keresem, abból valahogy nem csináltak olyan sokat hogy könnyen fel lehetne hajtani belőle egyet.
Legalábbis Dacia változatban, mert Renault kiadásban roskadásig van a virtuális piac.
Igen, csak nálunk itthon pont a Renault változatban az ismeretlenebb.
Néha nem értem a gyártókat, ugyanis szinte minden gyártót megkerestem már a Swift témával kapcsolatban.
Ez most csak azért jutott eszembe, mert nyilván a Dacia se olyan márka amelyet megérne modellben kihozni, de mégis hogy ezt meglépte az Eligor, jól tette, ugyanis van rá igény, nem mellesleg pedig ilyenkor ez jó reklám a márkának is és a típust is népszerűsíti hogy ugyanaz kicsiben.
Minden modellre van igény – ha úgy vesszük – kivéve talán a koncepció autók, mivel nem sorozatgyártottak, így a gyűjtök közt se ismert – azt hiszem joggal – és szinte ingyen utánad vágnák az eBayen.
Na persze azt is hozzá kell tenni hogy mint tudjuk, a Dacia a Renault csoport tagja, a másik meg hogy manapság már a Dacia márkanevet is kimondva, kezd halványulni a szocialista időkben lévő járgányaik (emlék)képe.
Ugyanakkor pedig nagyon jól csinálják, mert mindenki megtalálhatja számára az ideális példányt.
Itt a Logan ami egy elegáns kis szedán.
Ott a Sandero ami egy aranyos kis 5 ajtós.
A Lodgy ami egy egyterű.
A Duster – ami nekem mondjuk nem tetszik – mint terepjáró.
A Logan MCV ami eme szedán változatnak a családiasabb kombi kivitele.
És a Dokker kishaszon példányáról már nem is szólva.

Ezt így kell csinálni :D

Egy modellem volt lebeszélve a Váci úti börzére – vagyis ezzel együtt kettő – de úgy nézett ki a dolog hogy ez nem jön össze, de aztán mégis változott, mindjárt kitérek rá.
Ervin Mihálycsik kollega úrral kinéztünk az I. Érdi Modellbörzére is.
Azonos időpontba volt szervezve a Váci úti börivel – ezt említettem is hogy ez nem biztos hogy jót fog tenni az I. Érdi modellbörinek – de gondoltuk miután az megvolt kinézünk.
Kíváncsi voltam rá.
Meg is lepődtem, mert ahogy kiértünk és beléptünk, szinte tele volt mind eladói, mind vevői oldalról.
Első alkalommal kinőtte a helyet :D
Pedig nem gondoltam hogy sokan lesznek, mert nekem mint pestinek, kiesik – és még gondolom sokan másoknak is – de jó volt látni hogy ilyen sok embert érdekel, annak ellenére is, hogy ez most kivételesen nem fővárosi központú.
De hát ott is vannak nyilván családok, fiúk, apák, akiket érdekel az ilyesmi.
Ezért is kreáltam meg anno aranyköpésemet, miszerint:
"Az autók mindig összehozzák az embereket.
Legyenek azok kisautók és nagy emberek, vagy nagy autók és kisemberek." :)
Mondjuk onnan nem hoztam el semmit, de így sem tartom ráfizetésnek, vagy benzin és időpazarlásnak, még ha üres kézzel is jöttem vissza.
Csupán csak felfogás kérdése az egész.

Minichamps Ford Mondeo fastback:

És létezik :D

Ádám Szegedi barátom-üzlettársam egyik alkalommal küldött egy linket, miszerint ha beleakadok eme példányba akkor szóljak.
Természetesen fel is néztem az ebayre és linkeltem is neki egy jóárú példányt.
Igen ám, de az sima sedan volt.
Én viszont akkor néztem – miután szólt – hogy ez 5 ajtós.
Na mondanom sem kell, hogy kb ilyen fejet vágtam pár másodpercig: :-O :-O :-O :-O :-O
Nem is tudtam hogy kihozta 5 ajtós kivitelben, mivel ugye mindig azt szokták mondogatni hogy egy modell formaöntvénye nem olcsó mulatság.
De akkor ezek szerint mégsem?

Na mondom beszarás.
Erre nem szokott példa lenni.
Ugyanis mint tudjuk az MK I-ből kihozta mind3 kivitelt – meg is van pirosban a teljes család – de az MK II-ből – aminek a kombi változata az A oszloptól szinte megegyező az MK I-essel – azt csak ama kombiban és sedan változatban hozta ki.
Kombiban is sikerült anno beszerezni jó áron az MK III-as ezüst kombival együtt és úgy volt hogy eladom mert kereste valaki, de számára már nem volt aktuális így megtartottam.
De erről fogalmam sem volt hogy ennél is megjátszotta eme változat kihozását.
Pedig lehet találni sötétszürke és kék változatokban kb 50 euro vagy magasabb 72 euro körül is, de idáig mindig azt hittem hogy azok ugyanúgy szedán változatok, csak ugye eladók között is vannak mindig olyanok, akik kissé el vannak szállva az árakkal.
De nem.
Azok 5 ajtós kivitelek, és nem túl sűrű példányok, azért olyan árbesorolásúak.
Mondjuk ha elsőre nem is ismerjük fel, a felniről könnyen be lehet azonosítani.

Na visszatérve a dologra ráálltam a témára és 2-3 napon át, minden este miután hazaértem a munkából és megvolt a zuhany, valamint az esti kaja benyomása, keresgéltem.
Néztem a .com-on, a spanyolon, németen, francián, olaszon, hollandon.
Kékben találtam is egy licites változatot, azt ajánlottam is Pityusz számára, de Ő mondta hogy ezüstben keresi az illető.
Persze említettem, hogy akkor már olyat kéne találni akinek két darabja is lenne, mert így nekem is egy újonnan wanted listás gépezet lett a listámon (vagy ahogy elneveztem a beszerzés sikere után: „NaBaz+ edition”, a cikk végén ki is térek rá miért)
Még a Ford Magyarországnak is írtam a facebook-on hogy van-e rá mód, esetleg megkérdeznék-e a szalonokat hogy valamelyiknél nem található-e belőle, de ott persze csak azt a választ kaptam, hogy a modelleket a szalonokban tudom megvásárolni (ja kössz láttam mikor múltkor vittük a Transitot szervizbe, az S-Max-ot cirka 15 rongyért)
Úgyhogy ez esélytelennek ígérkezett.

Mindig azt hangoztatom hogy „keresőszó optimalizálás” !!! :D
Ugyanis erre a példányra is így találtam rá.
Pl hogyha keresünk egy típust – jelen esetben mondjuk ezt – akkor többféle módon kell keresni.
Például gyártó és típus szerint: „minichamps mondeo”
Így persze nyilván sok találatot fog kidobni, de csak az adott gyártótól, viszont ki fog adni MK I-II-III-as példányokat, vegyesen és valószínűleg más méretben is (ha van).

Kereshetjük még úgy is – szűkítve a kört – hogy a típus a szín megnevezéssel: „mondeo silver”
Így nyilván csak a nekünk ideális színű változatban fogja kidobni, de olyan találatokat is adhat, amelyek mondjuk minket nem érdekelnek, pl 1:18 vagy 1:87 és nyilván más gyártókat illetően is.

Kereshetjük méretarány megnevezéssel: „mondeo 1:43”
Így is tág lesz a találat, mert nem csak a Minichamps változatokat fogja kidobni, ellenben szokott olyan eladó lenni, aki pl a méretarányt nem írja bele a megnevezésbe, így annál azt pl fel sem dobja.

És innen jön a trükkösebb része.
Pl kereshetjük „Mondeo hatchback” vagy némely esetben „liftback” vagy mint ennél „fastback” megnevezéssel.

És az utolsó változat – ahogy én is rátaláltam – az adott példány évszámával:
„Mondeo 2001”

Így is tök véletlenül találtam rá, mert megnéztem mindegyik ebayen, de az olaszon végignéztem a találatokat és ilyenkor lentebb még ajánl párat.
És ott volt.
Na b.zdmeg - futott át agyamon az obszcén gondolat ahogy megláttam :D

Az eladónál nem volt benne a megnevezésben hogy „1:43” - amit az előbb is említettem már - így ama méretarány szerinti keresésnél nyilván nem dobta volna ki.

De jön az újabb fordulat.

Mit csinálsz olyankor mikor találsz egy ritka példányt, ráadásul jó árban felrakva, a számodra megfelelő színben és jelenleg nincs miből megvenned mert korábban kiköltekezted magad más eBayes pakkokra?

Ilyenkor jön jól egy baráti-üzlettársi kapcsolat, ami főleg a bizalmon alapszik.
Ugyanis nem volt rá keretem, de nagyon szerettem volna a kicsikét.
Persze ehhez hozzá kell tennem, hogy szerencsésen alakult a fordulat, ugyanis Pityusz jelezte hogy mégsem volt most ideális annak az illetőnek aki kereste, így viszont már be volt biztosítva hogy akkor marad a kicsike.
Nem szeretek kölcsönkérni senkitől modellre, mert ha az ember már ott tart hogy a hobbijára kölcsönkér, akkor baj van, de egyszer-kétszer, néha-néha előfordul.

Eredetileg normál induló kerettel számoltam - ami általában éppen a legalsó 5 karakteres érték - hogy ennyit megérne nekem, de ez később felment a duplájára.
Közeledett az aukció vége – még fél óra volt hátra – és ráírtam Pityuszra, majd azt is említettem, hogy még akár az induló összeg felét is megadhatja a dupla árra, mert nehogy az legyen hogy előtte pár másodperccel pl rám vernek 1-2000Ft értékkel :D
Elsőre ez meredek túlzásnak tűnhet, de többet is költöttem már modellekre és volt már drágább egyedüli példányom is.
Izgatottam néztem fel rá néha-néha és megírtam még mennyi idő, de persze kivárni nem volt türelmem – mondom jobb ha nem látom :D
Aztán az utolsó másodpercekben mégis ott lapítottam, mint tini koromban az UFO-s X-akták részeket nézve, kezem arcom elé raktam, de azért az ujjaim közötti résen át mégis kukucskáltam és néztem hogy 7 licit lett rá és 36 euro árban fejeződött be.
Vártam is hogy Pityusz pötyögjön, majd pár másodpercre rá ez be is következett :D
Adrenalin szintem az egekben volt mikor láttam a kis három pontos szövegbuborékot – miszerint épp ír – hogy mindjárt kiderül hogy vaníliás kólát bontok örömömben, vagy keserű könnycseppeket morzsolok-e el.

Szerencsére megnyertük.

Ráadásul ha úgy veszem nagyon jó árban – kb 11-12e Ft – mivel az 50 vagy a 72 euros érték az ugye, 16e-23e Ft.
És ami még fontos: a kékből, vagy szürkéből még mindig nagyobb eséllyel találni, mint ebből a szép ezüst változatból :D
Szóval…
Sok minden szerencsésen úgy alakult hogy összejött, de végre megvan.

Mikor megérkezett a kicsike Pityuszhoz izgatottan vártam, de még vártam egy 8 darab modelles pakkomat – amelyre szintén kicsit sokáig kellett várni, de szerencsére beparkolt.
Ama csütörtöki napom kissé fárasztó volt, mert reggel melóban pont az egyik kolleginának kellett segíteni egy ruhásszekrényt lecipelni kollegám egyik szomszédjától az első emeletről, a kollegina lakására – aki akkor - munkahelyemtől nem messze, de a negyedik emeleten lakott.
Lift persze nincs.
Mondjuk ezt már én is megszoktam a négy emeltes panelban amiben lakom, hogy nálunk elromlott…..igaz 35 éve…….mert kispórolták :D
Kollegina elkérte a Főnöktől a céges furgont és így tudtunk neki segíteni.
Ráadásul ahol Ő lakik keskenyebbek is voltak a folyosók, így sz.pás volt az egész.
De végre letudtuk és noha fárasztóan indult a nap, mégis jól végződött :D

Aznap estefelé Pityusz épp Vilihez ment át modell átalakítást illetően és megbeszéltük hogy ott találkozunk.
Az Öregem az ágyon aludt, Muter is félálomban volt már, így szerencsére nem szúrt szemet ahogy a hátizsákomat félig a vállamra vettem, mivel úgy terveztem, azokban hozom fel a modelleket.

Bár Vili csak 2 utcányira lakik tőlem, mégis minden egyes lépés izgalommal teli volt.
Mikor odaértem, már szinte a sarokról hallottam hogy Pityusz nyilván már ott van, mivel Bömös példányának, lágyan doromboló motorhangját véltem „radar berendezésemmel” érzékelni :D
Gyorsan kikapta a dobozt amiben jöttek a járgányok – az ezüst Mondeot rögtön táskámba raktam – majd elindulva hazafelé, átérve a panel másik oldalán a többit is elpakoltam, a dobozt pedig összevágtam.
Visszafelé épp arra gondoltam, ha ne adj Isten valaki pont meg akarna támadni – bár Zugló hál Istennek nagyon nyugis környék – akkor nem tudná kivel szórakozik és olyan kung-fu rúgásokat-ütéseket mérnék rá, amiket én sem tudom hogy neveznék, vagy Neo és Morfeus is csak ámulnának :D
Csak próbálja meg valaki…
Ha modellekről van szó, nem ismerek tréfát :D

És most rátérek hogy miért is neveztem el „NaBaz+ edition” kiadásnak.
Szerencsém volt hogy rátaláltam a megfelelő keresőszóval, aminél persze eme obszcén szó hagyta el a számat mikor kidobta a találatok között.
Másrészt jól alakult hogy nem kellett a másik illetőnek.
Megint csak az obszcén megnevezés mikor szembesültünk a tudattal hogy megtudtuk nyerni, ráadásul a többihez képest korrekt, elfogadható árban.

Hozzá kell tennem hogy előzőleg teljesen kiköltekeztem magam, így szerencsére a börzén két eladó modellemből bejött a Mondeo „intézési árának” a fele, a másikat pedig – kivételesen – következő havi bérletpénzemből vettem el, amihez soha nem szoktam nyúlni, de ez most kivételes eset volt amit kár lett volna veszni hagyni :D

Itt még a lépcsős hátú változattal:

Így most teljes a család:

De még itt se volt vége.
Ugyanis egyik alkalommal láttam hogy itt nálunk pont parkol egy ilyen változat, ilyen színben, ugyanilyen dísztárcsákkal.
Na gyorsan spuri fel és lőjünk róluk közös képet, elvégre is egy ilyenre mennyi az esély?
Hát nem sok...

Norev Citroen Jumper hűtős:

Most már elmondhatom hogy a Jumper példányból – mondhatni – teljes a palettám.
Megvan a furgon, a kisbusz, egy platós és most egy dobozos kis változat is beparkolt.
Igaz talán az autómentős példány még várat magára, mert nem „ócó”, noha ezek se voltak éppen árbarát darabok.
Ettől az eladótól is megvehettem volna a kék ablakos kis példányt, mert noha olcsóbb volt mint a másik eladótól a sárga furgonnal, viszont végösszegben nem nagyon érte volna meg, így inkább a másik mellett döntöttem még ha kicsit drágább is volt, mert annál jó árban volt a furgonnal és a Transit Pakk is kellett.

Így ettől az eladótól csak ezt a példányt vettem meg :D
Mondjuk annyit csengettem ki érte mint általában egy Renault Master példányra, de nem baj, megérte :D

Mondanom sem kell hogy csak maga a fülke rész és az alváz fém, a felépítményes része műanyag.
De nagyon jól meg van csinálva.
Elől a furgon teteje felett látható a hűtőegység, ami tök jó.

Hátul ezüstös festést kaptak a zsanérok és a kilincsek, ezáltal kissé kiemelve.

Ráadásul az ajtók is nyithatók :D

Na azt hiszem ha beköszönt a kánikula, tudom hova fogok elrejtőzni hűsölni :D

Norev Audi 200 Quattro:

Dögöljek meg, akkor is szereztem egy ilyet :D
Régóta vágytam már rá.
NEO-ban láttam, de persze a műgyantát nem kedvelem – hiába szebb – de persze ebből eredően drágább is.
Norev-ben meg láttam, de az valami kék volt, abban valahogy nem jött be.
De ebben a csodaszép fehérben…
Meg kell mondjam nem volt olcsó a kicsike, de aztán még inkább meglepődtem hogy mikor már úton volt, akkor néztem fel egy ismerős oldalára és ott is viszont láttam, igaz olcsóbban.
Noha azt is hozzá kell tennem hogy ama példányon – ahogy Pityusz felhívta rá a figyelmem – nem volt tökéletes a modell, mert baj volt az emblémával meg még egy-két dolog.
Így kicsit aggódva bár, de reménykedtem hogyha már Én többet csengettem ki érte, mint amennyiért pár nappal később olcsóbban be tudtam volna szerezni - nem volt sok a kettő közti árkülönbség - reméltem hogy az enyémmel nem lesz semmi probléma.
Szerencsére így lett :D

Csodaszép egy dög :D

Emlékszem rá hogy régen még volt valami autós mesekönyvem, amiben volt egy idős kis bácsi, régi 1900-as évek eleji példányával és arról szólt, hogy folyton kimentett, segített másoknak.
Arra is emlékszem hogy pont volt benne egy olyan rész, ahol az egyik segítségre szoruló embernek – aki tehetős úr volt és az akkori időkben játszódó ilyen Audijával hencegett hogy milyen patinás, hány hengeres, klíma, meg elektromos ablakok stb és persze mindenki körül csodálta, nézték a modern formáját, a belső utasterét valamint a motorháztető alatt megbúvó modern technikát… és később mégis bajba került és a kis öreg bácsi, a szinte muzeális kis autójával segítette ki.
Szóval már akkor a mesekönyvben megtetszett ez a kicsike, talán ezért is emlékszem olyan jól erre a részre belőle :D
Igaz sajnos a címére nem emlékeztem és ahogy próbáltam utánakeresni google-n képet sem találtam róla, de aztán egyik alkalommal egy modelles kollégánál láttam ha jól emlékszem egy ilyen Audi kombi példányát modellben, beszélgettünk kicsit a négykarikás vasakról, szóba került persze a régi mesekönyv is és említette hogy meg is van neki.

Komolyan mondom, nem is tudom mit írjak róla.
Szinte megáll a szívem ha ránézek, de aztán mégis érzem hogy elkezd dobogni majd hevesebben lüktetni :D
Hátul nagyon szépen megcsinálták a lámpákat, osztott, bordázott felületű sárga-piros rész, ami természetesen végig fut a csodás kis farán.
Ráadásul hátul az ablakra is – azonkívül hogy fűtőszálakat kapott – a QUATTRO felirat is ott díszeleg, ami egy plusz feelinget ad neki :D

Elő is kaptam hát a vitrinből a szintén fehér 80-as példányomat hogy lőjek egy közös képet a fiatal suhanccal és az idős, de még mindig jó formában lévő korosabb példánnyal :D

És noha a kisebb példány rendszám alapján inkább a rockhoz kötődik, a mostani is jól mondta: KeLl eZ nekem.
Így is lett :D

Solido Citroen BX:

Micsoda csoda?! Befutott az ezüst is.
Noha anno már mutattam a piros változatomat és azzal is bőven megelégedtem volna, később mégis úgy alakult hogy szemeztem a fehér változattal is és azt is bezsákoltam.

Kettőnél már tényleg nem terveztem többet és szín szerinti változatokra se terveztem/tervezek ráállni, de mit csináljak ha egyszer tetszik egy modell, akkor tetszik. 

És ha még a színe is jó, akkor miért ne?
És mint nem egyszer mondtam már, sokat számít egy szín a modellnél.
Noha jelen esetünkben ennél a típusnál totál mindegy hogy piros, fehér, vagy ezüst, mert egyaránt jól áll neki mindegyik, de ha pl "retrós módra" ettől a gyártótól lévő példány is csak lilában lenne, a kutyának nem kéne......max átalakítani.

Volt egy találatom mikor kerestem egy modellt és egy nagyon jó kis példányra leltem rá, melyet korábban láttam is egy külföldi tagunktól megosztva az 1:43-as modellek csoportban és még oda is írtam hozzászólásban hogy én is szívesen birtokolnám a kicsikét.

Igen az ezüst Hongwell BMW 745i példányról van szó.

Ugyanis arra rátaláltam és meg kellett még nézzem az eladónak milyen cuccai vannak.
És ha már közte volt egy ilyen is…

Árban még pont belefért abba a kategóriába hogy akarjam és ne kelljen lemondani róla.

Mint már azt említettem az Altaya úgy látszik sokféleképpen megállja a helyét, mivel több kiadásban is találkozhatunk vele.

Pl a piros az ekte Altaya, mivel a háromszöges csavarozás van az alján.

A fehér – a Triple9 – változat, szintén Altaya, bár ott kicsit ugye meg van változtatva a modell pl nincs antennája, de látszik hogy ugyanaz.

És itt az ezüst – ami Solido – de valahogy mégis kidolgozottabb, szebb azoktól, mint amiket esetleg Solido-ban megszokhattunk.

Ez érdekes is, mert úgy látszik, akkor eme "gyártó név" is bekapcsolódott ebbe a "szakmába" mivel a Solido változatokból legtöbbször régi példányokat találni, de úgy látszik Ők is akarnak modernizálódni, még ha Altaya modelleket is adnak el a nevük alatt.

Mondjuk arra nem ártana figyelni hogyha már ugyanaz a gyártó, akkor a kidolgozás, részletek is legyenek ugyanolyan jól megcsinálva mindegyiken, még ha más névvel is adják el ugyanazt.

Mert van a 3 példány között különbség, de erre majd ki is térünk mindjárt.

Először lássuk a szóban forgó változatot:

Szépen megcsinálták – noha ugyanaz a modell mint a másik kettő – de mégis más.

A lökhárítón egy nagyon „hangyaf.sznyit” elüt a lökös színe, bizonyára mert az műanyag.

A lámpa és az irányjelzős rész ugyanúgy szép ahogy a másik kettőnél, bár az irányjelző kissé fakóbb, de még elmegy.

Látható hogy itt már középre került az embléma festése.

Kicsit aggódtam, mert korábban nézegettem neten az ezüst példányról képeket és azon gyengébbek voltak az irányjelzők.

Voltak olyanok melyek még ettől is gyengébbek voltak, mondhatni majdnem csak ugyanolyan átlátszó üveges rész volt mint maga a lámpa.

Viszont hátul legalább nem kell emiatt tartani, ott szépre sikeredtek.

A kipufogó miatt aggódtam kicsit hogy oldalirányba konyul és nem lefelé, de aztán megnéztem, a másik kettőnél is ilyen.

És jöjjön az összehasonlítás, a három példány együtt.

Piros (Altaya), fehér (Triple9), ezüst (Solido) de tulajdonképpen Altaya mind a három.

A pirosnál inkább kissé festett benyomásúak az irányjelzők, a fehérnél – talán a modell eleve színe miatt is – megfelelően erős sárgák, míg az ezüstnél áttetsző halvány sárgák.

Az antenna – mint ahogy már korábban említettem – a fehéren nincs rajta, de az ezüst ugyanúgy megkapta mint a piros.

Az embléma a pirosnál-fehérnél ugyanaz, noha a fehérnél kissé szélebbre helyeződött, az ezüstnél pedig már picit nagyobb és középen kapott helyet.

A felni teljesen azonos mindhárom példányon.

A hátsó szélvédő mindhárom példánynál fűtőszálas, oldalt a C oszlopnál van némi különbség.

A pirosnál a fekete rész alatti rész legalsó íves is fekete csíkos, a fehérnél csak középre koncentrált részre került végigfuttatás nélkül és a legalsó íves rész végigfestése nélkül, az ezüstnél ugyanúgy megvan mint a pirosnál de vagy a modell színe miatt, vagy eleve azért mert kissé vastagabbra sikerült, így jobban kiemelkedik a modellen.

A hátsó lámpákat – már az első irányjelzőknél is – említettem, mivel a pirosnál inkább mattabb, festettebb benyomást kelt, a fehérnél tökéletes az árnyalat, az ezüstnél pedig üveges áttetsző, ámde kissé haloványabb.

A rendszám mindegyiknél más.

A kipufogók a pirosnál fekete, de legalább a másik kettőnél kissé kiemeltebb látványt nyújt hogy ezüst.

Talán nem mondok újat, de még taxi kiadásban is lehet fellelni ezt a kicsikét – igaz remélem koreaiak nem cserélnek a csomagtartóban benne helyet mint a Taxi című filmben – de még lehet hogy azt is beszerzem valamikor.

Valamint azt hiszem spanyol rendőrségi változatban is láttam, mondjuk az számomra totál érdektelen.

Hongwell Peugeot 206:

Kicsit aggódtam hogy az eladó valóban ezt fogja-e küldeni, mivel a többi példány – amit már mutattam Clio és BMW és amik majd még ezután jönnek – fixárasak voltak, ez viszont licites.
Meg is beszéltük az eladóval a dolgokat, de aztán láttam hogy a zöld Peugeot-s hirdetés még fent van és lett rá licit.
Hogy most valaki érdeklődött rá, vagy esetleg Ő maga licitált a saját példányára azt nem tudom, de örülök hogy rendben megjött.
Lévén ugye korábban volt olyan esetem a C15-ös Citroen furgonnal mikor másmilyet kaptam mint amilyenről szó volt.
Akkor is ez volt a helyzet.
Licites volt, megbeszéltük, kifizettük, és noha C15-ös jött, de nem az a gyártó-kidolgozás szerinti modell.
Az ilyesmire rohadtul pipa tudok lenni.
De szerencsére a kis zöld „Pug” beparkolt.

Persze nem terveztem színváltozatokra ráállni és a zöld se éppen egy tökéletes szín neki, de a Peugeot 206-os több szempontból is egy jó kis autó.
Egyrészt egy aranyos kis 5 ajtós kivitel, másrészről nők számára is ideális autó, és volt egy időszak amikor igen is sokat láttam belőle az utakon.
Még mai napig is gyakran lehet velük találkozni az utakon.
Azt persze rögtön megnéztem és láttam hogy ez szerencsére olyan kialakítású ami kelleni fog, lévén elől króm lámpás, forduló kerekes, nyitható ajtós, külön tükör berakásos és hátul üveglámpás változat.
Ezt anno említettem az ezüst példányomnál összehasonlítás keretében.
Így most jelenleg mindegyik színű példányom ilyen változat :D
Csináltam is egy csoportképet :D

Még piros színben is láttam Hongwellben ezt a kicsikét, majd meglátjuk idővel hogy alakulnak a dolgok.
Ha jön elfogadom, de ha nem lesz meg, az se baj, lévén már így is van 5.
Ha jön a piros akkor a 206ból maga a szám vége, a 6 fog maradni csak :D

Sziasztok! Lehet, hogy pont nem ide illik, de makett (repülő stb) festéshez egy ilyen airbrush kompresszoros megoldás jó lehet?

Haina NH-1805

Mire kell odafigyelni egy ilyen vásárlásakor? (szerintem 20K körül tudnám megvenni...annyit megér?)

Hongwell BMW 745i:

Izgatottan vártam a – eleinte – pénteki napot, mert úgy volt hogy Pityusz barátom, elhozza nekem az újabb beparkolt pakkomat.
Végül is úgy alakult, hogy pénteken céges furgonnal tudtam hazajönni, így fel is hívtam Pityuszt hogyha megfelelő neki akkor el is tudok ugrani hozzá hogy átvegyem a modelleket, mert akkor úgy jövök hazafelé a cégtől, ezáltal megkímélve őt a hozzám való „házhoz szállítástól”.
Sajnos nem volt jó neki, így abban maradtunk hogy akkor másnap – azaz szombaton – elhozza nekem, mert úgyis errefelé lesz dolga.

Muterék említették hogy majd le kell menjek üdítőért a garázsba, valamint hogy hozzak kenyeret, tejet és mivel Pityusz említette hogy majd délután 2 körül jön át hozzám, Én is így terveztem a boltba való lemenetelt, hogy az Ősök ne fogjanak gyanút hogy megint pár modellel bővül szobám egyre keskenyülő befogadóképessége :D
Aztán jött is a telefon hogy 2 perc múlva itt van nálam, gyorsan felöltöztem, és az előszoba félhomályában, félig már kilépve az ajtón, lábammal takartam hátizsákomat, melyet vittem le magammal hogy majd abban hozzam fel a modelleket, titokban, sunyiban :D
Persze gyorsan észbe kaptam, hogyha esetleg megkérdeznék miért viszem magammal a táskámat, azt füllentettem volna hogy még felhozok a céges furgonból egy-két dolgot :D
Pityusz átadta a masinákat, melyeket addig a garázsba raktam le, elintéztem a sarki bolt dolgot, majd visszafelé kivettem a táskát a garázsból.
A dobozos tejet, meg egy Milka piskótás sütit még pont bele tudtam tenni a modellek mellé és kicsit aggódtam is hogy a tejnek nehogy baja legyen, de ez volt inkább a kisebbik dolog ami miatt aggódtam, lévén engem a táskámban most mások érdekeltek.
Egyik kezemben a 4db-os üdítőm - megkezdett zsugorban - másikban a fél kilós kenyér volt.
Mikor felértem megkérdezte Muter miért van rajtam a táskám és azt mondtam: mert gondoltam ebben hozom el a tejet meg a sütit, a franc vesződjön zacskóval, így kényelmesebb cipelni :D
Miután természetesen a tejet meg a sütit kipakoltam a konyhában, táskámat gyorsan beraktam a szobámba és „sikeeeeer” futott át agyamon elképzelt jobb láb felhúzással és jobb kar behajtással :D
Nem tudták meg :D
Persze hogyha akkor épp kijött volna valamelyikük a konyhába, akkor bukta lett volna, de akkor azt mondom: - ezeket adták mellé a boltban 2000Ft feletti vásárlás miatt :D
De most lássuk miket szereztem.
(az előzőleg bemutatott Clio is eme pakk részese volt)

EZ a kicsike volt az, „aki” miatt megint össze kellett állítsak egy pakkot :D
Ugyanis ezüstben még nem volt meg. Sajnos ezt a BMW-t – eleinte – elég hülye színekben hozták ki – világoskék és lila – ami mondjuk ki, nem volt épp a legjobb választás.
Ezért is szoktam mondogatni hogy egy modellnél fontos a szín, akár egy Minichamps, akár egy árbarátibb Hongwellről van szó, mert ez befolyással lehet az eladásra.
Nekem anno barnában sikerült egy ilyen gyönyörűséget vadásznom, ami még szintén ilyen kiadás volt, aminek nyitható az ajtaja, fordul az első kereke, üveg hátul is a lámpája.
Ugyanis az említett két kevésbé kapós színű példány már egyszerűsített volt.
Nem mellesleg anno egyik külföldi modelles kollega is posztolta és oda is írtam alá hozzászólásban hogy szívesen elfogadnám.
Nos….sikerült :D

Bár nem egy Minichamps, mégis nagyon tetszik hogy így megcsinálták.
Elől formára kialakított lámpákat kapott, irányjelzős beütéssel.
Ez mondjuk nem a legjobb, de tetszik hogy legalább van.
A hűtőmaszkos BMW logó külön berakások.
Kapott egy rendszámot is, ami még mindig jobb mintha nem lenne semmi.
Az orron ott a BMW logó is.
A tükrök külön berakások, noha a kezdetleges változatoknál - vagy némely gyártó esetében a későbbieknél is - megfigyelhető már hogy a kaszniból erednek. Az első kerekek egy bizonyos fokig elfordíthatók, ezt nagyon szeretem ezeknél a változatoknál, mivel fényképezéskor jól mutatnak.
Ilyesmi opció van az AutoArt példányainál is, bár annál finomabb, itt meg kattanásos módszerrel be lehet állítani mennyire legyen befordulva.
Tetszik még az is, hogy ezeknél a példányoknál - ami nyitható ajtós, forduló kerekes - figyelnek a belső térre is.
Látható hogy a belső tér bézs, a műszerfal szürke.

Hátul - eme változatnál - még üvegből csinálták meg a lámpákat természetesen a piros-sárga részre figyelve.
Kicsit csak a berakás helye rontja a képet, mivel tolatólámpának tűnik, márpedig az ennél a típusnál a csomagtartóajtón volt a két piros csík belső része és a csomagtartó záras rész között, amit úgy is hagytak a modellen.
Szintén ott a logo és megkapta a 745i feliratot is, de jópofa még a tetején lévő kis cápauszony antenna is :D

Universal Hobbies Renault Clio:

Mielőtt sikerült megvenni a „különleges példányt” – hamarosan érkezik majd az is – eléggé kiköltekeztem magam, ugyanis találtam megint olyan példányt ami kellett és persze akkor már – ha lehet – veszek másokat is, lévén sokba lenne csak egy, vagy két darabot megvenni.
Minél többet vesz az ember – bár nagyobb kiadás az tény – a szállítással értendő végösszeget tekintve, jobban jön ki a db/ár.
Így hát ezt a Clio példányt is beterveztem.
Eleinte eladásos példánynak gondoltam, mivel megvan már szürkéskék és ezüst változatban, így egy harmadik variánsra egyáltalán nem vágytam, de végül is nem gond.
Úgy döntöttem megtartom, két okból is.
Az egyik az az, hogy némi bukással tudtam volna csak elpasszolni, a másik hogy mivel nem eredeti dobozában-talapzatán van, ez sajnos kicsit csökkenti is az értékét és – noha a képen nem látszik – de az autó elülső oldalánál lévő plexi oldalán van egy repedés.
Így hát inkább akkor egy megtartott példánynak szavaztam meg :D
Mint említettem már kétszer megvan, de nem baj el lesz velük ez a harmadik is :D
A másik hogy ezt a Cliot nagyon megszerettem, mikor még nem voltam gyűjtőleg ráállva az 1:43-as modellekre, ugyanis ez először Burago változatban volt meg.
Még emlékszem is, talán valamelyik karácsonyra kaptam azt keresztanyumtól, ami már persze nem néz ki úgy mint eredeti állapotában és már nem is dob fel annyira, mióta a minőségibb, szebb, kidolgozottabb modellekre pályázok.

Elől szép kis lámpákat kapott, rovátkás felületű üvegből, alatta a kis krómos berakással és irányjelzős résszel.
Szép a kis Renault embléma is.
Ha rendszámot nem is, de egy típus feliratot kapott oda, így legalább autószalonos benyomást kelt.
Oldalra is került irányjelző festés és a végigfutó fekete díszítőcsík is meg lett csinálva.
Tetőre került antenna, a felnik pedig a szokványos "alap felnik" - ahogy csak Én hívom - mivel általában az új autók ilyen felnikkel szoktak lenni alap változatként.
Terepjárót és nagy szedánt is láttam már ilyen alap felnis kerékkel, noha általában ha valaki vesz autót, akkor már más felnivel szokta kérni.

Hátul szép kis piros lámpákat kapott, még a csomagtartó rész vonalát követő rész is meg lett rajta csinálva, és jópofa az ezüst kipufogója is.
Jó a hátsó ablaktörlő és a fűtőszálas ablak is jól áll neki.

Sziasztok,

Bocsánat a féloffért, biztosan van köztetek jó néhány olyan felhasználó, akik gyűjtik az 1:18 méretarányú MOTOR MODELLEKET (is)! Létrejött egy csoport, amennyiben a fentiek szerint magatokra ismertek, vagy éppen eladnátok, vásárolnátok, vagy csak szimplán megmutatnátok a MOTOR gyűjteményeteket, bátran csatlakozzatok! https://www.facebook.com/groups/motorcyclediecast1.18

Köszi, csak ennyi! : -)

Norev Mercedes L406D „Mercedes Service”:

Nagyon megörültem neki mikor rátaláltam.
Noha az Atlas kiadásában is lehet találni Grundig-os kiadásban – gyanítom volt összefogás a Norevvel, vagy kölcsönkérték a formaöntvényt – mivel az teljesen megegyező ezzel.
De elég ritka is.
Ez viszont még annál is ritkább.
Tök véletlenül találtam rá, ugyanis nézelődtem mert szerettem volna még a kék Ixo Mercedes 209-est, valamint ezt is néztem 406-407 megnevezésekkel, mert tetszik.

Tény mondjuk hogy nem volt olcsó, de akkor is megszereztem.
Egyedül csak a papírdoboza hiányzik, de az legyen a legkevesebb.

Mellé is raktam a korábban beszerzett L608-as, szintén Mercedes Szervizes autómentős változatomat.
Lévén ugyanaz, de mégis más típus.

Nincs is annál rosszabb mint mikor egy Mercedes Szervizes kocsi kell vigye a Mercedes Szervizes kocsit a Mercedes Szervizbe :D
Hopp, na ebbe most kicsit belekondult a fej :D

Persze ha már a Mercedes Szerviz, akkor előkaptuk a még korábban beszerzett 207D változatot, melynél írtam az Ixo-Altaya gyártónak, hogy a – plexiben – mögötte szereplő képen lévők is jöhetnének.
Ilyen ablakos kivitel, magasabb tetős furgon – kék Ixoban van, magasabb tetős ablakos kivitel sárga Michelin változatban van - valamint platós, és dobozos kiadásban se lennének rosszak.

Minichamps Ford Transit pakk:

Gondolkoztam rajta hogy egyesével, vagy inkább – most kivételesen – egy közös csoport-posztban mutassam be őket, de végül is utóbbi döntésemre esett a választásom.
Egyrészt mert külön-külön talán nem tudnék sokat írni róluk, meg a másik hogyha már egyszínűek akkor ne válasszuk el őket egymástól :D

Egy negyedik modellel együtt voltak meghirdetve – ami szintén ilyen színű volt – de az nem Ford volt és mivel megvan más színben, azt eladásra szántam.
Egyik alkalommal szintén volt egy eladó akitől lett volna alkalmam beszerezni egy ilyesmi pakkot – abban benne lett volna az ilyen színű furgon változat is – de nem sikerült.
Most viszont úgy éreztem ezt nem hagyhatom ki.
Bár a szimpla és a dupla kabinos platós Transit megvan más színben – fehér és kék – sőt anno még vettem is belőlük még egyet hogy felcserélt színben legyen egy-egy átalakított példányom is – de gondoltam most ez az azonos színű pakk itt van, egész jó árban, miért hagyjam ki?
Ráadásul jól is néznek ki közösen.
Pityusz említette is hogy majd szeretné őket fotózni, mondtam is hogy nyugodtan, de persze óvatosan.
Annyiból érdekesek ezek a Transit példányok, hogy ezeknél nincs az általában megszokott csavaros-talapzatos rögzítés, hanem – mint látható is – simán be van helyezve a modell egy orr-farr részes kialakításos műanyaggal a végén, egy hungarocelles bélelésben.
Mondjuk nem baj, még jobb is így :D

S hogy mennyi volt a 4 darabos pakk?

Egy 20-as.
Na most ha úgy számolom akkor 5000/db ami remek ár, ráadásul színben is megegyező példányok és mondhatni egy típus különféle változataival.
Igaz még a furgon várat magára, de ami késik nem múlik.
Rövid kisbuszos kialakításban is van ilyen színben, de abban valahogy nem jön be.
De ahogy a Ford is szokta emlegetni a reklámban és Én is szoktam mondogatni a melóhelyen mikor beülök a frissebb példányba: - Mindenre van Transit :D

Norev Citroen Jumper kisbusz:

Bár az egyik Váci úti börzére csak direkt rendszám rendelés miatt néztem ki – mivel egy különleges példányt sikerült megszerezni neten amit nem lehetett kihagyni – de mégis járgányokkal tértem haza.
Bár két eladó modellemet kérték a börzére, így volt egy kis haszon, de azt börzén terveztem odaadni Pityusz barátomnak a minden hónapban félretett bérletpénzemmel együtt, amiből kifizettem a különleges példányt.
Ahhoz elvileg sose szoktam nyúlni mert tabu, most viszont úgy számoltam hogy mikor lejár, addigra már kapok fizut és meg tudom venni az ahavit, valamint félre tudom rakni a következő hónapra.
Így hát kinéztem üres zsebbel – kifizettem a rendszámot és nem is nézelődtem, mert úgy nem szabad – de mégis járgányokkal tértem haza.
Kicsit aggódtam Muterék hogy fogják fogadni hogy megint feljövök egy doboz modellel, de ahogy a kulcsot fordítottam a zárban átfordult, vagyis „Ez azzzz!Yesssss!Nincsenek itthon” gondolat futott át az agyamon, mivel említették hogy elugranak majd a boltba.

Nézelődtem eBayen – ahogy szoktam – és találtam egy pakkot.
Nem, nem ez volt benne, de megnéztem az eladó más termékeit és gondoltam ezt kár lenne kihagyni, ugyanis egy másik – furgon – példánnyal volt együtt meghirdetve, ráadásul egész elfogadható áron.
Mivel a furgont már sikerült beszereznem korábban, azzal úgy voltam hogy eladásos példány lesz.
Ablakos változatban korábban lett volna szerencsém beiktatni, de nem jött össze.
Persze olyan eladókat találtam akinél megtalálható, de akkor azoknál megint egy-egy összeállításos kis pakkot kellett volna létrehozni.
Így viszont ez a kicsike – a furgon változatával és a másik 4db-os pakkommal – ésszerűbbnek tűnt.
Jópofa hogy a Norev ennél megjátszotta hogy kihozta furgonban, ablakos kisbuszban, platósban, vagy dobozosban.
Nem is értem hogy a Renault Masternél – legalábbis eme ablakos változat – miért maradt ki a sorból.
Említettem is nekik korábban, hogy meg lehetne játszani annál is.

Szépen megcsinálták a lámpákat, az ablaktörlők is jók, az embléma is ki lett emelve, antennát is kapott.
Került rá Citroen feliratos rendszám is, amit nem ártott volna egy ezüstös vagy fehér részre kreálni, mert így a metálkék festésen nem nagyon vehető ki.
Kb olyan mint ha nem is lenne, így pedig sajnos nem sok értelme, mert elveszik az autó színében.

Hátul szép lámpákat kapott, alatta égőhelyes kialakítással, jó a kilincsfestés is és a Citroen illetve Jumper felirat is rákerült, utóbbinál a HDi jelzéssel együtt.

Altaya Hymer Classe-B 504 CL lakóautó:

A lakóautókat mindig is bírtam.
Többek között azért, mert az autó – ahogy mondani is szokták – az ember második otthona.
Ott töltjük ugyanis a lakás után a legtöbb időnket (már akinek van autója).
Véd a széltől, esőtől, nyáron hideget csinál, télen meleget, elviszi kicsiny alfelünket oda ahova kell.
Persze a lakás nem teszi ezt – legalábbis az utóbbit – de anno pont ezért ötlött valaki fejébe az, hogy „guruljon a kecó” :D
A lakóautókat azért bírtam még mindig, mert vagy egy szokványos formájú masina volt egy felépítménnyel, ahol nagyjából fel lehetett ismerni a megmaradt formájú vezetőfülke részről, vagy néha egy teljesen, szinte már-már futurisztikus formavilágú példány köszönt vissza ránk, amit szinte semmihez se tudtunk hasonlítani.
Ugyanis minden gyártónak megvan a maga nemzetiségére vagy gyártmányára való mondhatni védjegy vagy ismertetője.
Ilyen pl számomra a Merciknél hátul, a vízszintes csíklámpás barázdás kialakítás.
Igaz hogy az csak egy lámpa, de akkor is.

Elérkezett hát egy következő börze időpontja.
Az eladót már nem egyszer ostromoltam kérdésemmel hogy átvehető lesz-e börzén a kicsike, mert nagyon vágytam már rá.
Szerencsére úgy alakult hogy befutott neki a pakkja még börze előtt, így le is beszéltem vele a dolgot.
Sok mindent nem vettem, eredetileg csak ez a lakóautó volt betervezve, más nem.

Elől idegen űrlényekre emlékeztető fekete körítésű lámpákat kapott benne a fényszórókkal és az irányjelzős kialakítással.
Középen a nagy mélyedéses, feketével kiemelt HYMER felirattal.
Alulra két üveg ködlámpa berakást kapott.
A szélvédőn 3 ablaktörlős kialakítás.

Elsőre furcsának tűnhet a kicsike, mert már amikor tervben volt hogy megjelent, számomra az volt a furcsa, hogy mintha a kerekei kisebbek lennének a kerékjárati ívekhez képest :D
Ilyesmit esetleg a Daewoo Kalos személyautónál szoktam még megfigyelni.

Hátul a kerékpártárolós rész, valamint a szépen, formához igazodó piros üveglámpás berakás, a tolatós rész meghagyásával.

Belül szép a belső tér kialakítása.
A műszerfalegység órás része, ahol még azt is láthatjuk hogy áll a járgány, mivel nullán van a fordulatszámmérő és a sebességmérő mutatója is :D
Lévén belső nélkül úgy se mehetne sehova :D
A sebváltós rész fekete körítést kapott.

Jó kis étkezős kialakítás – mint azt már megszokhattuk gyanítom a sofőr ülés elfordíthatós kialakításában – jópofa a bejárati ajtó, a konyhai mosogatós rész

ahol megszokhattuk már hogy egy kis külön csaptelepes berakás is fogad :D

Hátul pedig a mosdós rész, ezáltal üres helyként meghagyva, viszont a legvégében egy emeletes ággyal és az ajtó melletti részre erősített kis létrával :D

Atlas „Volvo Collection” Volvo 440:

Ezt bevallom őszintén nem terveztem amúgy sem beszerezni, mivel sose volt egy olyan Volvo amelyre úgy tekintek mint sok más példányára, de mégis beszerváltam.
Ugyanis megtetszett.
Elvégre is ha úgy vesszük az ilyesmi példányoknál kezdődött el a modern időkbe való átlépés.
Ideális kis családi autó és mint minden esetben most is fő a biztonság :D

Elől szép kis lámpákat kapott irányjelzőkkel, szép rovátkás átlós emblémás Volvo-s hűtőrács, alulra két ködlámpa berakás.
A szín is eltalált, jól áll neki ez a sötétbarna.

Hátulra szépen megcsinált lámpák, amik mondjuk lehetnének egy kicsit szebbek, mert kissé matt benyomásúak, mivel itt gondolom nem maga az üveg rovátkás, de mégis vették a fáradtságot hogy megcsinálják rá, de így is szépek.
A kis spoiler a farán is jópofa :D

Belsőre most sincs panasz.
Szépen megcsinált műszerfalegység és középkonzol rész.

Atlas „Volvo Collection” Volvo 760 GLE:

Ilyen példányom már van.
Csak az 740-es és a PremiumX kiadásában.
Gyártó között nincs különbség, ugyanaz és mondhatni a típusban sem, mivel formára teljesen azonos.
Viszont miért kellett mégis újra?
Hát mert ez a 760-as :D

Eme példányra azóta vágytam már, mióta gyerekkoromban a bordó Matchbox változatába beleszerettem.
Egyszerűen magával ragadott az elegáns formája ahogy végigsimítom rajta a kezemet, majd egy hirtelen csapással letérek a farára.
Pont mint egy csajnál :D

Elől szép lámpákat kapott irányjelzős beütéssel.
Szép Volvo átlós emblémás, bordázott hűtőrács és egy típus feliratos rendszám.
Alul a két ködlámpát elintézték ezüst festéssel – mondjuk Én ide is üveget raktam volna hogyha már a zöld S90-esnél is meg tudták úgy oldani, mert sokkal szebb lenne - de így sem rossz.

Hátul szépen megcsinált barázdás, reális kialakítású lámpákat kapott és szintén a típusjeles rendszámot.
Jól néz ki a kis ezüst csík is ami végigfut rajta – oldalt is – és ott megtöri a 760GLE felirattal.
Egyébként így elnézve ez a lámpa-égőelosztás még valahogy ismerős nem?
De.
Ugyanis a Golf 1-esnek kísértetiesen hasonló nem csak az égőelrendezést, hanem még a belső félen a döntött részt illetően is.

És most nézzük meg a kettőt együtt:

PremiumX Volvo 740 TURBO és Atlas Volvo 760GLE

Látható hogy szinte teljesen azonos a kettő.
Vagyis elsőre…

Az ezüstnél nincs kiemelve a lámpák alatti törlős rész, és nincs fekete keretezéssel legalább kiemelve a ködlámpa.
Kicsit haloványabb lett az irányjelzős kialakítás mint a mostani Atlas változatnál, valamint jobban mutat a típusjeles rendszám helyett legalább egy eredetivel.

Hátul a lámpák – az ezüstnél – kicsit szebbek, mivel jobb az árnyalat és a fehéres tolató rész is inkább áttetsző, míg az Atlas változatnál sötétebb, valamint a tolatós rész az üveg felületére festett.

Az alvázon látható hogy teljesen azonos a kettő, csupán az a nem mindegy mi kerül ráírva, de az Atlasosnál a megszokott Altayás háromszög csavarozás fogad, míg a másiknál elég egy szokványos vagy csillag csavarhúzó.

A formaöntvény – mint látható – teljesen azonos mind kialakítást illetően, mind ablaküveg elhelyezést-szegecselést-tetőben mélyedést illetően, valamint persze rohadtul ott virít az azonos sorozatszám mindkettő motorháztető részénél :D

Belsőt illetően nincs panasz, ugyanúgy – ahogy a korábbinál már említettem – szépen megcsinálták.
Itt viszont fekete padlózatot kapott, viszont a műszerfal egység, valamint a középkonzol ismét remekül sikerült.
De nem csak azt illetően, hanem még a szellőzők, sőt még a kesztyűtartó zárja is kapott legalább egy kis ezüst pöttyöt.

És most lássuk a belső összehasonlítást.

Ugyanaz mind a kettő, ez elsőre is jól kivehető.
Vagy talán mégsem?
Ugyanis ugyanaz a kialakítás, elég csak megnézni a fejtámlákat, vagy a kalaptartó részen lévő három kis bütykös részt hátul.
De mégis akad különbség.
Ugyanis a PremiumX (bézs színű) változatánál kiemelték a szélvédőre irányított szellőzőket, valamint ha alaposabban megnézzük más a kormány mögötti és a középkonzol rész is egy kicsit.
Sőt ha akarjuk játszhatunk is vele – mármint a belső variálást illetően :D

Szóval ugyanaz a gyártó, ugyanaz a modell, de mégis más típus és más belsős kialakítás.
De mondhatni ugyanaz mind a kettő :D

Atlas „Volvo Collection” Volvo S90:

Anno az eladó kirakott egy pár Atlas sorozatos Volvo példányt, Én pedig máris érdeklődtem.
Ugyanis vannak típusok melyeket nem könnyű beszerezni, míg másokat tök egyszerű.
Ezek a mostani beszerzések maradjunk annyiban hogy valahol a kettő között helyezkednek el.
Máris kinéztem magamnak 2-3 példányt.
Természetesen egy családi kombi is be volt tervezve, de akkor még csak lista volt róla, nem láttam róla képeket, így miután alaposabban átnéztem a kombit visszamondtam, mert sajnos nem az a változat volt melyet keresek.
Viszont így is akadt még mellé 1-2 példány.
Ilyen volt ez az S90 is.

A megérkezésük érdekes módon zajlott.
Az eladótól posta csomagautomatába kértem – ahogy szoktuk – viszont mikor egyik nap elmentem átvenni, beírtam a telefonszámom, az sms-ben kapott kódot, ám az ajtó nem nyílt ki.
Egy másik viszont nyitva volt – azt nem lehetett becsukni, nem kattant be a helyére – így erre gondoltam hogy talán emiatt.
Na akkor felmentem a Postára az ügyfélszolgálatra jelezni a hibát, de ott azt a választ kaptam a hölgytől hogy a csomagautomaták nem tartoznak hozzájuk.
Érdekes….a Posta csomagautomaták nem tartoznak a Postához :D
Jót röhögtem, de aztán vissza lementem.
Felhívtam az oldalán lévő telefonszámot és bejelentettem a hibát.
Közben az automata – már másodjára – elkezdett a hívás közben rikácsolni, nyilván azt hihették hogy rongálom, vagy nemtudom.
Ezt jeleztem is a hölgynek a telefonban – már amennyire hallottam – hogy előzőleg is rikácsolt és most is ráhúzta.
Meg is egyeztünk hogy akkor 1-2 nap múlva lakásra kiszállítják.
De legalább rendben megérkeztek, így végre én is megnyugodhattam.

Tény hogy elsőre talán furcsa hogy ez az elegáns családi szedán miért pont ilyen zöldben lett kihozva.
Én ugyanis Volvo-t sose láttam zöldben, szóval számomra furcsa vagyis párdon, igazítanám annyiból mondandómat, hogy egyedül a Pogány Madonnában láttam zöld Volvo-t, de az persze más volt.
Nem értem mi alapján esett erre a színre a választás.
Egy minőségi mondhatni prémium márkához valahogy nem illik az élénk szín.
De lehet csak én gondolom így.
Múltkor – mondhatni – már mutattam egy ilyet, igaz az a 850-es korábbi példány volt, de az S70 sem áll messze tőle :D
De tulajdonképpen ez nem sokban különbözik tőle.
Szépen megcsinálják ezeket a Volvo példányokat, mert persze ez is az Altaya-Ixo gyermeke, vagy a PremiumX vagy a Triple9 vagy a……fene tudja már követni…

Szép króm berakásos égőhelyes lámpákat tettek bele, amin a kis üvegtörlős részek feketével ki vannak húzva, ez nagyon tetszik.
Látszik hogy ezeknél megadják a módját.
Az átlós Volvo-s embléma is szépen virít és jól kivehető.
Alulra üveg ködlámpa berakásokat kapott és ha nem is rendszám, legalább egy típusjeles felirat van neki rábiggyesztve – ugye kedves Minichamps?
Nem ártana…

Hátul a lámpák is gyönyörűek, ahogy kell, de még a csomagtartó ajtó vonalának része is megvan rajta csinálva.

Belsőt illetően sincs rá panasz, szép a műszerfal egység és a középkonzolon is minden megvan csinálva, sőt jobb oldalon még a szellőző is ki van emelve.
Remek :D
Mondjuk engem az ilyesmik – mármint a belső – hidegen szokott hagyni, lévén ha vitrinben van kitéve a modell – akár dobozban tartott állapotban, akár simán – ez úgysem látszik, de persze fontos.
Lévén pedig hogy Volvoról lészen szó, kár is lett volna simán hagyni :D
Tetszenek ezek az Atlas kiadásos Volvo példányok, noha nem könnyű hozzájuk jutni.
Van olyan amiből nagy a szórás és jó áron ki lehet fogni, egy másik példányért amely ritkább, meg van hogy elkérnek akár 15 000 - 20 000 közötti ungarische Forintot is.
Akár csak a szintén Atlas sorozatos Saab példányoknál ugyanígy.

Altaya Mercedes 309 Michelin:

A DeA Skoda Favorittal már tényleg úgy nézett ki hogy zárom az évet, de még az év utolsó előtti napján is sikerült egy kis pakk rendelést leadnom Pityusz számára.
Ugyanis rátaláltam erre a Michelin példányra.
Korábban is terveztem már – ráadásul egy modelles cimbora is kereste – így hát most jól jött hogy belefutottam.
Elég jó áron sikerült megszerezni.
Persze mint ahogy az lenni szokott, az eladó kis hazánkba nem akart postázni, de megkértem Pityuszt hogy kérdezzünk rá, mert még rajta kívül 7 modellt terveztem megvenni.
Szeretem mikor belemennek mégis az eladók eme dologba, mert így talán kicsit erősíthetem kis hazánkkal szembeni megítélésüket is.
Noha meg kell mondjam nem voltak drága példányai – legalábbis azok amikre ráugrottam – de gyorsan kalkuláltam egyet és Pityusz említette hogy úgy is felém jön kocsival, így még az árát is oda tudom adni.
Gyorsan kalkuláltam és még simán belefért a mindennel értendő végösszegbe, a modellek darabonkénti ár lebontásában.
Persze segítettem volna Ervin kollegának is, ha lett volna még belőle akkor rögtön kettőt, vagy akár hármat is vettem volna, de sajnos csak ez az egy volt.

Nem értem hogy ennél miért egy sima piros hátsó lámpával intézték el a modellt – amit már nem egyszer említettem hogy miért…..mindig…..ezen vérzik el egy-egy modell - ugyanis a fehér Mercedes Service Altaya példánynál meg tudták szépen csinálni.

A kék Ixo furgon változatnál meg tudták szépen csinálni.
Miért kell annyit g.cizni azon a pár euro centen hogy ennél ilyen lett?
Ezzel a gyártó csak saját magát minősíti és kissé ciki hogy egy mondhatni ugyanolyan változatánál nem tudja jól megcsinálni, a másiknál meg igen.
De nem elég hogy nem csinálták meg, hanem még nem is jól rakták be, mert ha megnézzük a mellette lévő Mercedes Service példánnyal, az irányjelzős rész a nagyobb, a sárga Michelin-es változatnál pedig pont az a rész került alulra.
Michelin példányokra nem terveztem ráállni, de már így is megvan a Renault Kangoo Michelin, a Peugeot Expert Michelin, a Renault Master Michelin, a Renault Mascott Michelin, így most meglett ez a – mondhatni – céges alkalmazottakat szállító Mercedes példány is.
Egyébként ez nagyon tetszik – meg is írtam anno az Ixo/Altaya gyártónak – hogy tetszik hogy kihozta a Mercedes Service példányt sima változatban – noha jöhetne ablakosban is – de jó hogy ennél viszont megjátszotta ezt.
Ugyanis eme emelt tetős példánynál a kék Ixo dobozos változata furgon, itt pedig itt van az ablakos.
Már csak ponyvás-dobozos és platóst kéne még kihozni, ami a fehér Mercedes Service feliratos példánynál ott is virított a mögötte lévő képen.

Természetesen mivel mostanság belejöttem az ilyen egyszerűsített - vagy néha elb.szott - lámpás kialakítások javításába, nem volt kérdés hogy - mivel ahhoz amúgy is ki kell kapni - egyrészt akkor már jól rakjuk vissza és meg is csináljuk reálisra.
Azért sokat dob rajta.

DeAgostini Skoda Favorit:

Nem terveztem elkezdeni gyűjteni a „Régi Idők Legendás Autói” újságos sorozatot - és még most sem vagyok más állásponton, mivel – eleinte – úgy látszott hogy megint csak ugyanazokat nyomatják, amiket egyszer már ránk sóztak - de aztán láttam hogy lesz benne 1-2 újabb típus.
Így a Favoritra mindenképp terveztem rárepülni.
Anno én is élvezettel kezdtem el gyűjteni a „Retróautók a Keleti Blokkból” sorozat tagjait.
Úgy voltam vele – még az elején – hogy összegyűjtöm mindet, de aztán később ez változott arra, hogy csak azokat amiket ismerek, vagy amiket érdekesnek találok.
Nem is csoda hogy elhalt a sorozat, mert mikor már vagy az ötödik ugyanolyan Nysa példányt akarták ránk erőltetni – ami mondhatni senkinek nem volt itthon a valóságban vagy csak nagyon elenyésző számú tulajnak – a kutyát nem érdekelte az a modell.
Így nem csoda hogy a gyűjtők érdeklődése is alábbhagyott.
Pedig itthon is van lóvé, nem kell lenézni egyetlen országot sem ha modellekről van szó, szóval itt is ki lehetne aknázni a lehetőségeket.
Beszélgettem anno Ákos barátommal is, miszerint nem ártana afféle igényfelmérést végezni néha, hogy hol, melyik országban milyen modellekre lenne igény, mi az amiket el lehetne adni.
Nálunk pl – mivel mondhatni Ladás nép vagyunk – biztos hogy ráugrunk a Zsigulikra.
De ezt nem is értem…
Ha nem fontos nekik az igényfelmérés, akkor miért is volt hogy a Cseheknél Tatra, míg nálunk Lada volt az első szám?
Oké persze mind tudjuk hogy az volt a „mézesmadzag” de akkor is.
Ott érdekes módon vették a fáradtságot erre.
Itthon pl nem lenne rossz egy Suzuki sorozat sem – vagy legalább a Swift (nem mellesleg nekem is olyan példányom van) – mivel a szocialista korszak után, számunkra mondhatni ezek voltak az – úgymond – modernizálás beindítói.
Az F Astra és a Swift.

(Előbbiről itt lehet olvasni: https://www.autonavigator.hu/cikkek/epp-ma-25-eves-az-elso-hazai-opel-astra/)

Oké hogy nem vagyunk egy nagy ország, de ha azt mondják hogy nem nagy felvásárló erejű ország, meg sokszor nem egy eladó nem szívesen postáz kis hazánkba – szóval szar a megítélésünk – akkor ilyenkor miért is indítanak ilyen sorozatokat nálunk?
Hogy kiszórják?
De ez is kockázattal jár…mint talán minden...
Mostanság a Vw modelles sorozat volt beindulóban, de jelen álláspont szerint leállt, nem tudni hogy később elindítják-e.
De ezt magyaráztam korábban is.
Hogyha csak egy kisebb réteg számára teszi elérhetővé - előfizetésben - nem kérdés mi lesz az eredmény.
A másik hogy az ilyen-olyan különböző cégek is jönnek ide beruházni - nem csak felépíteni a komplexumot és itt működni - tehát akkor mégis csak számít a Magyarok pénze, mégse büdös…
Az Astrából is ezért kéne megjátszani a kombi és 5 ajtós kivitelt.
De ezt sem értem.
Az előzőleg bemutatott 3 ajtós GSi és a cabrio változatokat kihozza – amikből nyilván kevesebb volt – míg a tömeggyártott példányokat mint az 5 ajtós meg nem.
Szóval ki érti ezt?
Mi is beszéltük Ákossal hogyha a modellgyártók fejébe látnánk…

De most térjünk rá a Skodára.

Az évben úgy terveztem hogy a Triple9 Citroen és Opel után már nem szerzek mást, de máshogy alakult.
Ugyanis az üdítőm elfogyott és terveztem lemenni érte a garázsba, de Apám említette hogy akkor már hozhatnék egy fél kiló kenyeret – és mivel amúgy is akartam venni Coca-Cola-t az ünnepekre – így hát akkor inkább felkerestem a kis sarki boltot.
Kenyér ---> kosár: pipa
Coca-Cola ---> kosár: pipa
Épp készültem fizetni a kasszánál.
Pont jól is jött hogy előttem egy idős nénike volt 2-3 cuccal, mert ha én kerülök sorra talán nem jutott volna eszembe.
Ugyanis eszembe ötlött hogy a bejáratnál van az újságos rész.
Na gyorsan visszafordultam és megnéztem.
Volt :D
Igaz csak egy példány, de gyorsan szemrevételeztem, mindent rendben találtam rajta és máris hoztam el.
Hazafelé menet, hónom alatt a kenyér, két kezemben a két üdítő és mivel amúgy is szemerkélt az eső – meg máshova amúgy se nagyon tudtam volna rakni – szépen bebújtattam a kicsikét a kabátom alá.
Még eszembe is jutott hogyha ne adj Isten valahol, valamilyen okból tanyálnék, inkább dobjam el az üdítőket, vagy inkább a hátamra próbáljak érkezni :D

Gondolkoztam anno az Abrexes változaton én is, de nem jött össze.
Ugyanis vagy nagyon drága volt a kicsike, vagy olyan színben volt elérhető, amiben nem volt megfelelő számomra.
Viszont most ennél a DeA példánynál ideális a színválasztás.
Ezt említettem már a velem készült interjúban is, hogy egy modellautónál fontos a színválasztás, mert kihatással lehet a gyűjtők érdeklődésére.
Most pl képzeljük egy zöldben.
Pff….el nem tudtam volna képzelni hogy pénzt adjak ki érte.
Oké persze a gyűjtőnek ha nem tetszik – és rendelkezik olyan lehetőséggel vagy kapcsolattal – akkor átalakít(tat)ja, de nem mindegy, hogy megveszik sokan és esetleg úgy alakítja át valaki – ha akar belőle egyedit – vagy szinte senki se veszi, csak az a pár ember aki átalakítaná.
De ez a szín remek választás hozzá.

Volt aki összehasonlította az Abrexes példánnyal, de persze más.
Nem csak kidolgozásban, hanem típusban is.
Ez ugyanis a kicsit későbbi kiadás aminek már más a hűtőmaszkja és középen van az emblémája.
Elől krómos égőhelyes lámpaberakást kapott.
Alulra két kicsi ködlámpát.

Hátul szép lett a hátsó lámpás kialakítás, piros, fehér, sőt még talán kissé sárga is észrevehető rajta, noha nagyon egybefolyik a pirossal.
A berakást mondjuk én inkább a tolató résznél csináltam volna meg, mert ott mivel amúgy is fehér, nem számítana annyira, de így se rossz.
A hátsó sárhányók külön elemek, de nem úgy ahogy eddig megszoktuk a retrós példányoknál hogy be vannak rakva elkent véggel.
Noha ez is úgy van, de egy a lökösre formára vágott változat.

Igaz hogy nem egy Abrex minőség, de nekem tetszik és teljesen rendben van számomra.
Jó kis típus, jó a színválasztás is.
A lámpakialakítás is tetszik elől és hátul is, noha elől feldobta volna egy irányjelzős festés, hátul pedig egy picit szebben meg lehetett volna csinálni a sárgás részt, de így is tetszik.
Nem tartom kizártnak hogy esetleg a Forman – kombi – változatát is kihozza majd idővel a gyártó, mivel meg lehetne játszani és láttam is valamilyen plexis kiadásban, bár elég húzós árban nyomatták.

Triple9 Opel Astra GSi:

Valahogy nem lepődtem meg rajta hogy eme változatban is lett.

Ugyanis fehérben be tudjuk szerezni az Opel Collection kiadásban.

Kék színben Whitebox kiadásban.

Eme antracitszürke színben pedig Triple9 kiadásban.

Az ember azt hihetné hogy mind3 ugyanaz – és valójában az is, van benne igazság – mivel a fehér, a kék és ez a szürke is mondhatni Altaya.

Csak ahogy már a Citroen példánynál is említettem, más írást kap az alvázon és más a csomagolás.

Kis különbség akad és ebből eredően persze más lehet az árbesorolás is.

A fehér Opel Collection sorozatos példányt kb 3500-4000Ft-tól meg tudjuk szerezni, viszont a hátsó lámpái nem olyan jók.

A kék Whitebox plexis változatot átlagban 6000Ft-tól tudjuk beszerezni.

Ezt a Triple9 kiadásút pedig szintén – ahogy a Citroent is – 8000Ft-tól.

Most ennél nem tudtam előkapni a fehér változatomat, mert az Isten se tudja hova van elkavarva.

A piros Citroent is úgy kapartam elő – nagy nehezen – a fehérrel való közös fényképezéshez.

Ez a szín azért jobban áll ennek az Opelnek mint akár a fehér, vagy a kék, bár a fehér nem volt rossz választás.

Egyedül már csak arról volt szó – nem egy embertől hallottam – hogy jöhetne az 5 ajtós és a kombi kivitel is.

Nem tudom ezt miért nem játsszák meg a gyártó(k).

Egyedüli hibája talán ennél a példánynál mind3 kiadásban a gumi, ami mintha kissé kintebb peremes lenne a felnitől, bár a kéknél talán egy picit jobban sikerült erre figyelni.

A hátsó lámpák viszont nagyon szépek.

Sajnos a fehérnél nem volt ilyen szép a fehér-sárga elválasztás, mintha kissé halványabbra, vagy hanyagabbra sikerült volna, de ennél remek.

A kék Whitebox változatnál irányjelzős rész nem volt, mivel annál a felső részt, szürkére csinálták és csak alul a piros rész volt.

Amit egyedül nem értek, hogy a hátsó embléma festésen kívül, miért van még egy karika.

Ugyanis a fehérnél nem számít, mert ott ugye fekete kis alapon kapta meg az Opel jelet, itt viszont feltűnő és rontja kicsit az összképet.

A kék Whitebox kiadásnál szépen csak simán az Opel embléma került rá.

Szóval bárhogy is választunk, jó kis Astrát kapunk.

Tetszik hogy így játszanak kicsit a változatokkal, hogy nem csak más szín, hanem itt-ott egyik-másik kicsit más is, mivel így mindenki megtalálhatja számára az ideális példányt – mondjuk egy gyártó mind3 kivitel – de most már nem ártana a kombi és az 5 ajtós változat sem.

Sőt ezt a 3 ajtós GSI változatot is meg lehetne játszani, sima normál verzióban.

Triple9 Citroen BX:

Ilyen kis példányt egyszer már mutattam, most viszont ismét elcsábultam.
Láttam már egyszer-kétszer börzén – egy másik kinézett példánnyal együtt – de akkor még nem tudtam rávenni magam hogy beszerezzem, lévén úgy voltam vele, beérem a pirossal is.
A másik pedig az ára volt, mert nem volt olcsó, legalábbis a korábbi piroshoz képest többe fájt.
De hát mit csináljak, megtetszett ilyen fehérben is.
Láttam ezüst változatban is – eBayen – és eredetileg azt is terveztem volna, de a hátsó lámpája kissé fakóra sikeredett.
Most viszont eme fehérben is jött, mert jól áll neki ez a szín, nem mellesleg pedig a való életben se egy túl sűrű példány, így ebből eredően modellben szintén mondhatni kuriózum.

Ránézésre ugyanaz mint a piros, pedig azért akad különbség.
Az Altaya gyártó példányait többféle néven is megtalálhatjuk, mert igazából csak annyiból lesz más hogy épp milyen márkanév jelzés kerül az alvázára.
Ugyanis ez is az Altaya változat, csak persze Triple9 felirattal és olyan dobozban.
De – nem olyan rég néztem – ezüstben Solido néven is lehet kapni, ami persze szintén ugyanez.
De azért akadnak különbségek.

Először nézzük magát a járgányt:

Elől szép kis lámpákat kapott, megfelelő sárga, üveges hatású irányjelzőkkel.
Az ezüst Solido változatnál néztem, előfordul olyan, amelyiknél mondhatni „alig sárga”.
Ott a kis Citroen embléma is, valamint rendszámot is kapott és az ablaktörlő is jó.

Hátul szépen megcsinált barázdás lámpákat kapott, a megfelelő elosztású kialakításban.
Noha ennél a Citroennél alapból a szélén égett lent a féklámpa, de nem egyszer láttam olyat is, mikor a féklámpa opciót a belül függőleges csík rész töltötte be.
Szóval hogy tulajdonképpen melyik felállás volt az eredeti nem tudom, de gyanítom hogy a szélső lenti elosztásos, mert a belső függőleges inkább ködféklámpa opcióját töltötte be.

És most akkor nézzük a piros változattal.

Látható hogy a fehérnél picit jobbak a lámpák.
A pirosnál inkább festett hatású az irányjelző, a fehérnél meg van hagyva kissé áttetsző, üveges hatásúnak.
A piroson kicsit bentebb került a Citroen embléma.
Neten utánanézve olyan is volt amelyiknél jobb oldalon volt az embléma.
Természetesen a jobbkormányos változatoknál :D
Hogy ez hiba-e nem tudom, mert lehet csak az én piros példányomnál van így.
Az ablaktörlő is más, mivel a pirosnál erőteljesebb hatású egy kicsit, valamint hogy gyárilag ilyen volt-e vagy csak ők rakták be rá – szerintem – fordítva, ebbe se vagyok biztos hogy ez hiba-e.
Bár neten utánanézve egyaránt találni olyan képet ahol a bal vagy jobb oldalra néz az ablaktörlő.
Ami a legszembetűnőbb különbség az persze az, hogy a piros antennás, a fehér sima kivitel :D

Oldalról nagyjából ugyanaz, de itt is van némi különbség.
A felnik ugyanazok, de a pirosnál erőteljesebb a hátsó ajtóknál a fekete rovátkás festés, míg a fehérnél visszafogottabb és letisztultabb.

Hátul szintén láthatók a különbségek.
A pirosnál sárga, a fehérnél narancs fűtőszálas ablakok.
A pirosnál erőteljesebb hátsó ablaktörlő, a fehérnél visszafogottabb és inkább lefelé ágazott irányú.
A lámpákról már esett szó, de természetesen itt is látható hogy a pirosnál festettebb hatású sárga irányjelzők, míg a fehérnél jobb, üvegesebb hatású.
(az ezüst változatnál meg kell nézni alaposan ezt a részt, mert eléggé haloványra sikerült)
A márkanév a kis emblémával és a típusfelirat is jól látszik mindkét változaton.
A fehérnél ezüst kipufogót kapott ami egy kicsit feldobja, a pirosnál csak sima fekete van.

A belső teljesen ugyanaz, csak más színű.
Így akár meg is cserélhetjük ha megvan mindkét példány és ki szeretnénk próbálni hogy áll egyik színű belső, a másik színű változatban, noha igaz akkor már némileg szerelni is kell, mert a szegecselt kormány-műszerfalat is ki kell kapni :D

A fehérnél elegánsabb ez a szürke választás, noha a kormány kicsit magasan áll – biztos útban volt a nagy mamlasz vezetőnek – és rendesen megkapta a műszerfal egységes kialakítást is.

A pirosnál szintén megvan a műszerfalas kialakítás, de fekete belsejéből eredően kissé erőteljesebbnek hat és emberünknek itt már a kormány is megfelelő szögben van beállítva :D

Akár a pirosat, akár a fehéret választjuk, egyaránt jól járunk.
Noha nekem a piros volt meg előbb, mert akkor még talán nem volt kihozva a Triple9 által a fehér, de nem bánom.
Viszont a pirosat olcsóbban ki tudjuk fogni – vagy persze ott van még fehérben a Taxis változat, esetleg azt hiszem a spanyol? rendőrségi amiben szintén ki van hozva – de a fehérebb kicsit magasabb árbesorolású.
A pirosat 4-5000Ft körül megkapjuk, a fehérért 8000 körüli árat is elkérnek, de egyaránt tetszik mindkettő.
Mondjuk nekem – most már így – a fehér picit jobban tetszik a lámpás kialakítása végett, noha mindkettőnél szépen megvan csinálva, de a pirosnál kicsit mattabb hatású az irányjelző.
Ez egy olyan dolog ami nem szokott tetszeni, lévén azonos gyártó, azonos modelljéről van szó ami semmiben sem más mint a másik, csupán kicsit hanyagabbul - vagy ha a másikat nézzük - szebbül van megcsinálva mint a másik példány.
Viszont ahogy említettem hogyha az ezüst változatot tervezi valaki – akár Triple9, akár Solido feliratos dobozos változatban – nem árt megnézni előtte – ha van rá mód – mert annál kissé fakóbbra sikerültek.

Hongwell Peugeot 206 (1:72):

Mendegéltem a börzén – a lakókocsis példányom átvétele oda volt megbeszélve, de semmi más nem volt tervbe véve – erre megyek, megyek, az egyik asztalnál meglátok kis 1:72-es Hongwell példányokat.
Persze ahogy az lenni szokott átmazsoláztam őket, de nagyjából már tudtam milyenek vannak köztük.
Amik szoktak – gondoltam.
Igen ám, de azóta, nem olyan rég, ugyebár meglett sárgában is a 206-os Pug, így ahogy ezt megláttam máris csengettem ki érte a kőkemény 300Ft-ot :D
Nem is írok inkább többet, csak kuncogok :D

Na jó ez azért nem igaz – mármint hogy nem írok most többet – de azért kuncogok :D

A 206-os egy elegáns kis francia járgány.
Ideális akár női sofőröknek – mindenki meneküljön ki merre lát! :D – vagy akár egy kis család számára is ideális kis családi autó.
Ilyenkor mindig az jut eszembe mikor meglátok egy ilyen kis aranyos kisautót – mármint nem csak a 206-os Peugeot-t, hanem más, hasonló példányt is – hogy ez is elviszi oda az ember alfelét ahova kell, véd az esőtől, jó meleget csinál ha fázol, afféle kis guruló menedék :D
Korábban is láttam az egyik eBayes eladó példányai között, csináltam is egy kis válogatást ami 3-4 darabból állt, de aztán elvetettem a dolgot.
Egyrészt mert nem érte volna meg, másrészt pedig mert az az 1:72-es példánya error példány volt.
Ugyanis elöl másmilyen kereke volt mint hátul.
Most viszont börzén, kőkemény 300-ért sikerült a kölyköt is megszerezni :D

Persze ahogy az lenni szokott, az 1:72-eseknél is szoktam figyelni hogy üveglámpás változat legyen, de sajnos a sárgánál már festett lámpás kialakítás van, ráadásul sajnos elrontva, mivel alulra került a sárga rész.
Pont fordítva kéne lennie.
Az 1:43-as ezüst változatomat is azért cseréltem ki nemrég – a korábbival – mert mégis csak szebb, hogyha a króm lámpaberakásos, forduló kerekes, nyitható ajtós kivitel marad meg inkább, ahogy a másik 3 példányom is olyan (kék, fehér, sárga) mintha a kicsit butábbat tartanám meg :D