Az "én macskám", aki tulajdonképpen a második szomszédban lakó Attila gyereké, (csak kitagadta, mint már említém), 4 éves, és nem nehéz: ha súlyzó helyett használnám, biztosan fel tudnám emelni legalább 2 x 13-szor, de nem szoktam badizni. Most épp megsértődött állapotban van, mert sebeit bekentem gyógykrémmel, és azt utálja. Mire teljesen lenyalogatja, egész napra elmegy az étvágya. Talán ezért nem hízott még el, meg az állandó verekedések miatt, amibe bonyolódik a szomszéd utcában lakó Klaudia nevű kislány kivételesen agresszív perzsa kandúrjával. Heti 2-3 alkalommal kell kirohannom a seprővel, hogy szétválasszam őket, mielőtt meggyilkolnák egymást összecsimpaszkodva és a porban fetrengőzve. Ugyanis nem szeretek macskatemetésre járni, mert nincs se fehér, se cirmos, se teknőctarka gyászruhám!
Határozottan kiérzem soraidból a macska iránti utálatot ;-).
Még hogy a monitor teteje ... el volt kényeztetve. Az enyém macskának állandóan lelógott a farka a képernyő elé, sosem tudtam rendesen dolgozni. Aztán már túl nehéz lett az ott alváshoz, átköltözött inkább a fűtőtestre. Kapott a segge alá egy ócskább párnát, így nem égett meg, ha fűtöttünk.
Neve van az állatnak? Az én kandúrom is fehér. Úgy 8 kiló, jókora állat. Télen, ha kimegy a hóba, szinte azonnal eltűnik, csak a szeme látszik.
Tisztázzuk: a fotót koppintottam egyik iwiw-es ismerősömtől. Az én örökbe fogadott házőrző macskám fehér és harcedzett, garantáltan a rozzant melléképület padlásdeszkái között alszik, a pókokat odébblöködve. Az ágy- és egyéb terítőim pedig (mások állítása szerint) kifejezetten ízlésesek és modern kék összhatású színes mintásak. És csak télen hagyom, hogy a kandúr a fáradalmait egyik fotelomjában pihenje ki, mert a monitor tetején, ahol kiscica korában néha melegedett, már nem fér el, és most nincs pénzem nagyobb monitorra.
Hm... néhol azért elég rendben tartják az egérpopulációt... vagy őrzik az udvart :-) Lásd lenti sztori.
De amiért utálom őket (néha) a), hogy bárhol-bármilyen pózban képesek elaludni, és jólesően szúnyókálni - én meg nem! b) a kandúrok mindenhova vizelése, ajtóra, autóra, virágcserépre, növényre ... pl. tegyük fel, tavasszal biciklizel haza csendes szellőmentes estén, és hirtelen _belebiciklizel_ egy ilyen tömör macskapisi-szag felhőbe... borzasztó. c) elhullajtott szőrzet mindenhol, aztán ne is említsem a felköhögött érdekes dolgaikat, amit ugye, neked kell feltakarítani a szőnyegről, míg ők szenvedő arccal mosakodnak az ablakpárkányon.
Most megpróbálok idemásolni egy igen régi tesztet, amit ha nem sikerül tökéletesen, és összekuszálódik, akkor bocs'. Az oka, hogy a számítógépek és a szövegszerkesztők nem teljesen kompatibilisek.
...........................................................................................................................
MILYEN MACSKATARTÓ ÖN?
Szeretnénk elkerülni a szabványos tesztek dögunalmát, ezért egy csöppet fordítunk a játékon és először az értékelés szövegét tesszük közkinccsé, majd a pont-hármasokat, végül a kérdéseket. A feladat ezáltal az lesz, hogy a Kedves Olvasónak kell kitalálnia: a macskatartó-képesség egyes minősítési fokozataihoz miképpen lehet a szükséges pontokat összegyűjtögetni, és a pontokhoz melyik kérdések tartoznak! Egyelőre jó szórakozást kívánunk, később pedig, szükség esetén, kiváló pszichiáterek cím- és telefonjegyzékét tekintheti meg szerkesztőségünkben...
10 pont alatt: Hmmm! Az Ön macskatartói erényei bizonyos hiányban szenvednek. Feltételezhetően a macskái is. Nem valószínű, hogy az állatvédő egyesület Önnek ítélné az évszázad Fair Play-díját! Sőt, az sem kizárható, hogy néhány cicuskababusgató mamóka levélbombát küld majd Önnek! Javasoljuk, tartson önvizsgálatot: nem lenne-e jobb, ha macskatartás helyett inkább egy leszakadóban levő erkélyt tartana a tizedik emeleten?
11-101 pont között: Hát kérem! Nem téveszti Ön össze a macskatartást a macskatárolással? Ez a két dolog ugyanis némileg különbözik egymástól! A baj csak az, hogy ezt a cicusok is észreveszik, és kifejezésre juttatják, pl. az ideálisnál rövidebb szavatossági idővel. Nem tűnt még fel, hogy míg a szomszédban már tíz éve ugyanaz a régimódi macskosz nyervákol, addig Önnek évente újat kell beszereznie?! Persze, ha telik rá...? Belőlünk nem az irigység beszél!
102-504 pont között: Na azért! Ez mindjárt más! Ön szemmel láthatólag jól megvan kedvencével egy fedél alatt! Persze könnyű a dolga egy preparált macskával...Reméljük, olykor le is porolja, kizavarja belőle a molyokat, és a változatosság kedvéért a padlásfeljáró helyett néha a kamraajtó kitámasztásához is használja, hadd ábrándozzon az egérfogóban mumifikálódott egykori csemegéi láttán... Mellesleg: Ön régész, múzeumi teremőr, vagy pincér?
505-999 pont között: Igen Tisztelt Olvasó! Teljesen igaza van abban, hogy a megfelelő macskatartáshoz, kedvenceink igény szerinti ellátásához, és kiváló közérzetéhez rengeteg türelem kell! Azonban mégse feledkezzen meg arról, hogy mindezen említett tényezőkön túl bizonyos szakismeretek sem ártanak. Például, az, hogy a legnagyobb türelem mellett végzett folyamatos, több éves cirógatás után sem fog dorombolni egy vasmacska! Főleg, ha rozsdás!
1000-10000 pont között: Meg vagyunk Önnel elégedve: kiváló macskatartó veszett el Önben! Aki képes elveszett kedvencéért könnyet is ejteni, nem pedig egy jókora könyvet ejteni emeleti ablakából az alant vonító cicusra éjnek idején, az nem akárki. Nyilván siratóasszony, vagy hagymaszeletelő! Fel a fejjel! Ha elég sok macskája van, nyugodtan lakhat egy belvárosi körforgalmi góc közepén is! Ahogy a régi szólás mondja: sok macska kamiont győz! (Vagy nem?)
10001-11001 pont között: Legszívesebben dicsérő oklevelet nyújtanánk át önnek, vagy még inkább a "macskatartás hőse" arany érdemrend vörös csillagos fokozatát, esetleg a Katzenológiai Nobel Díjat! Aki ekkora létszámú macskakolóniát ilyen önfeláldozó módon és jól el tud látni, nem csak a mi tiszteletünket érdemli meg, hanem mindenkiét! Főképp azért, mert közben helytáll munkahelyi beosztásában is, mint szőrmegyári anyagbeszerző...
PONTTÁBLÁZAT K É R D É S E K É S V Á L A S Z O K
Kérdés Válasz Pont 1.Van-e Önnek macskája? Ha nincs, mi az oka?
A a) 303 a) Van, három is! Egy tigris, egy oroszlán és egy puma!
b) 67 b) Nincs, de a szomszédokét mindig én etetem kövérre!
c) 13 c) Nincs! Én csak feleséget és barátnőt tartok, elég gond
az is!
2. MILYEN MACSKÁT TART ÖN?
B a) 8 a) Vasmacskát és pamacskát, daruról futómacskát!
b) 602 b) Döglött sziámi macskát lekvárban.
c) 70 c) Hű, de csinosat, ha nem lenne hűtelen!
3. MIRE HASZNÁLJA LEGINKÁBB A MACSKÁJÁT?
C a) 90 a) Élelmiszerboltom egerei ellen.
b) 25 b) Éttermem tányérjainak tisztára nyalatására.
c) 0 c) Pitbulljai edzésére. A nagyapám. (legifj.Inka Pál megj.)
4. OKTATJA-E ÖN A MACSKÁIT VALAMIRE?
D a) 1114 a) Igen, politológusnak a szabadegyetemen!
b) 225 b) Házőrzésre, sakkra, iga- és gyökvonásra, harangozásra!
c) 0 c) Egerekkel kapcsolatos udvarias viselkedésre. Ám hiába!
5. MAGÁVAL VISZI-E MACSKÁJÁT KIRÁNDULÁSAIRA?
E a) 272 a) Egyszer vittem.Csilingelősre fagyott.(Dér Béla,eszkimó)
b) 2 b) Gyakran, de sosem szerette! (Gluglu Menyhért, búvár)
c) 1028 c) Minek?! Eleget csavarog! ...És jön haza tépett füllel!
6. MIVEL ETETI KEDVENC MACSKÁIT? ÉS A TÖBBIT?!
F a) 527 a) Éttermi menüvel. A többit kedvenc kutyusaimmal.
b) 81 b) Egeret és patkányt tenyésztek nekik, részrehajlás nélkül!
c) 6 c) Azzal, hogy majd holnap enni is kapnak...
7. ESTE, ELALVÁS ELŐTT, MESÉL-E MACSKÁJÁNAK?
G a) 1540 a) Természetesen! A Csizmás Kandúr a kedvence.
b) 320 b)A "Hócica és a hét egér"-t,"Ali Macska és a 40 pitbull"-t
c) 13 c) Ugyan! Felolvasva nem tudok odafigyelni a mesére...
8. HOGYAN GONDOZZA KEDVENCÉT, HA BETEG?
H a) 927 a) A "Használati Utasítás"-ban leírtak szerint.
b) 926 b) Elviszem barátnőmhöz, gondozza addig inkább ő!
c) 925 c) Elviszem az Állati Fehérje Feldolgozó Üzembe!
9. HOGYAN ÜNNEPLI MACSKÁJA A KARÁCSONYT?
I a) 985 a) Valamelyik szomszédnál lógva, ahol disznóvágás volt...
b) 2501 b) A karácsonyfán lógva, ha már egy rendőr díszmacskája...
c) 472 c) A nyakamon lógva, hálából az ajándék nercbundáért...
MEGOLDÁS: Ha nyitott szemmel és füllel jár-kel a világban, Ön is sejti, mennyi galádságot követnek el egyes emberek a macskákkal szemben, miközben mások szeretetükkel halmozzák el őket, vagy hatalmas összegeket költenek kényeztetésükre. A kóbor, azaz gazdához nem tartozó macskák száma a főváros minden egyes kerületében meghaladja a tízezret, miközben tenyésztők tucatjai és macskabarát egyesületek acsarkodnak egymás tevékenysége ellen. A macskák különleges helyet foglalnak el az ember "ökoszisztémájában" az emberre utaltságuk és önállóságra törekvésük eredőjeként. A helyzet megoldását tehát Önnek kell kitalálnia!
Mondják, hogy amikor kismacskát visz haza az ember, hogy milyen okos, megmutatod neki a macskawc-t, használni fogja. Nekem volt egy (kijáró) macskám, aki rendszeresen hajnalban járt haza (mint egy iszákos férj), majd felmászott az ágyamra, és kedélyesen lepisilte a paplant. Szárogathattam a kályha tetején a paplant, és aludhattam egy szál pokróc alatt. Aztán megmérgeződött szegény (nem általam), még nem volt ivarérett, így legalább szaga nem volt a vizeletnek, de sokáig nem tudtam feledni.
Én is szeretem a macskát. Főleg a galvános típust. Brúnót szigorúan az orvos utasítása szerint galvanizáltam, de egy túláram elvitte, pedig élvezte a feszültséget. Vettem neki egy regeneráló piramist, hogy összeszedje magát... de most meg nem tudom hova ástam!
Szeretem én a macskát. Volt is pár a családban. De amikor a frissen ültetett, büszkén teraszra kitett növény földjébe lyukat kapart a szomszéd macska, és odasz*rt, úgy, hogy ott neki az egész kert, akkor nem szeretem. Annyira.
Macskákkal kapcsolatban ugyanúgy tárgyilagosan véleménymentes vagyok, mint pl. az ufókkal kapcsolatban. Ennek ellenére talán érdekes lehet, amit írok.
Pl. most is van "macskám", de csak egy, mégpedig azért, hogy több ne legyen!
Ez nem tautológia, hanem arról van szó, hogy egyetlen kandúr elég ahhoz, hogy távol tartsa a többit. Kompromisszum: valamit valamiért. Egy remekül elhanyagolt kertben álló ház földszintjének bérlője vagyok, ahol a környék macskái kiválóan érzik magukat, akár az öreg gyümölcsfák árnyékában pihenve, akár a magas gizgaz zugaiban napozva, akár csak egymást remekül püfölve. A legkülönfélébb színű, korú és viselkedésű macskák látogatnak ide olykor-olykor. A gond csak az, hogy szeretnek beszemtelenkedni a nyitva hagyott ajtón, és megjelölni a szerintük erre a célra szolgáló tárgyakat. Ez náluk egyébként normális viselkedés, meg az is, hogy igyekeznek felüljelölni a kollégáik jelölését.
Amikor azonban emiatt ki kellett mosnom 3-szor is az egyik siklóernyős hátizsákomat, amit a terepre indulás előtti készülődéskor pár percre letettem a nyitott előszobaajtó mellé, akkor bizony igencsak megnehezteltem az egyik (egyébként szép sárga-fehér) kandúrra, és megmutattam neki a seprőt.
Ezért aztán amikor a második szomszédban lakó Atilla gyerek kitagadta jókora méretű, tiszta fehér kandúrját amiatt, mert a macska kiszanálta a negyedik szomszédék csirkéi közül a selejtesebb példányokat (x), és a cica hajlandóságot mutatott némi etetés után hozzám szegődni, felfogadtam házőrző macskának!
Eleinte példát kellett mutatni neki, hogy mi is a teendő az idegen macskákkal (jobb híján seprővel), de tanulékonynak bizonyult, és azóta rendszeresen őrjáratozik a kertben, vagy fent ül a melléképület tetőgerincén, és onnan lesi az esetleges birtokháborítókat. Aztán ha észlel egy betolakodót, hősiesen leveti magát (ejtőernyő nélkül), és jaj az idegennek. Természetesen a közelharc végére többnyire néhány újabb folytonossági hiány támad a szőrén és a bőrén, meg a kullancs-csípések helyét is elvakarássza, ezért igencsak leabáltnak néz ki mostanában. Tekintve azonban, hogy szép eredményeket ért el a kert és a lakás macskamentesítése terén, megérdemli az ellátmányt, meg hogy körömvirágos bőrápolóval kenegessem sebeit...
(x) Kevéske csirketartási tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy ha egy közönséges házimacska (tehát nem híúz, puma vagy leopárd!) képes elkapni egy csirkét, akkor ott valamilyen rendszertechnikai probléma van. Pl. nincs megfelelő védelem (vadrózsával benövesztett kerítés, őrkutya, lézervezérlésű bioszenzoros automata gránátvető) a csirkedominium körül, vagy a csirkék nagyon puhányok és semmi gyakorlatuk a közelharcban, vagy túl aprók és meg sem közelítik a bernáthegyi túzok akcelerációban szenvedő példányainak méretét. Kérem, aki nem veszi a fáradságot, hogy kicsit is gondoskodjon arról, hogy macskaálló gladiátorcsirkéi legyenek, annak úgy kell!!!
Sose leszek többé vidám: meghalt fehér, kicsi cicám!
Könnyem folyik, mint a tenger, átment rajta az úthenger.
Szegény, szegény kis állatka! Lapos, mint egy vékony akta!
Eszi már a tetem-kukac, nem is egy, de egész kupac.
Úgy csámcsognak, rágnak, nyelnek, mint egy éhes vendégsereg,
mint spájzban a víg egerek!
Nem leszek már többé vidám, oda a szép fehér cicám.
Milyen kedves volt ő régen! Szeme: mint csillag az égen.
Bajsza hosszú, mint a cirok, hogyha rágondolok, sírok.
Mancsa puha, sose karmolt, szekrényről asztalra landolt,
s milyen szép lágyan dorombolt! De ez a sors! Hamar megholt:
nem élte túl a karambolt!
Pompázatos fehér szőre nincs már rajta, teste pőre:
a nehéz kerék lenyúzta, fényesen piroslik húsa,
csontjai is összetörve, belésajtolva a földbe.
Szeme fénye se a régi, mivel kifolyt szeme néki.
Puha mancsa széjjelnyomva, a dorombja lehangolva,
kinőtt rajt' a penészgomba!
Pedig nemrég szobámban járt, asztalról terítőt tépett;
megszokta ő már a halált, mióta a Gép rálépett,
ezért bús nékem az élet!
(Ez egy részlet volt GL.-nek, a XX. század egyik ismeretlen költőjének "Fogaskerekek nyikorognak az éjben" című, megjelenére váró verseskötetéből, a Modellek című ciklusból.)
