És ettől nekik milyen kellemes meleg járja át azt a fagyoskodó testüket.
"Leginkább a nőkért és gyerekekért szoktam aggódni"
Te most arra utaljsz, hogy a nők nem képesek maguktól boldogulni? Hímsoviniszta-e vagy? És a pasikért nem is aggódsz? Diszkriminálgatunk elvtárs? Mit szólna ehhez az egyenlő bánásmód hatóság?
Mijaz hogy munkaideje? Én pont éjszaka szoktam a legtöbbet rájuk gondolni, amikor nekem jó meleg van a paplan alatt és vajon mi lehet azzal a 2 piciurral ott a kalyibában.
Leginkább a nőkért és gyerekekért szoktam aggódni, a pasik valóban egyetértve az itt leírtakkal, boldoguljanak maguk.
És ezt te honnan tudod? Honnan van a tapasztalatod?
Másik oldalról.
Van pl.a rehabilitációs járadék. A folyósításához az kell, hogy közreműködjön a kliens a -korábban munkaügyi központ volt, ma már valami más vette át, a kormányhivatalból - az erre kijelölt irodával. Ott annyit tesznek, hogy mikor az illető odamegy, akkor adnak egy időpontot fél évre későbbre. Pont. Munkaajánlás? Á, szóba sem kerül. Viszont ezért legalább pér embernek van munkája, akiknek ennyi a dolguk. Adni új időpontot. na meg gondolom mindenféle jelentés gyártása és statisztikai kimutatások alapjául szolgáló papírok kitöltése.
Amint azt Marschlakó kifejtette, nem kétséges, hogy a munkaügyi- és a segélyügyi sorállás alanyai jelentős átfedést mutatnak. Nehéz megmondani hányan állnak igazolásért - ami a segílykéhez kell, és hányan munkáért.
Égi tünemény azt írta, hogy ő a segélyelosztónál látott hosszú sort és kért forrást meg bizonyítékot arra nézve, hogy sokan keresnek munkát.
Én meg hoztam a fényképet (amit kért), hogy milyen hosszú sor van a munkaügyi központ előtt. (annak, akik már benn vannak, de nem férnek be mindannyian, ezrét szakaszosan engedték be az embereket)
Azt persze nem tudom, hogy közülük mennyi a komolyan munkát kereső, de nagy eséllyel sok.
