A megsemmisült anyakönyvek listája nem teljes, de az FS-ről más okból is hiányozhatnak anyakönyvek -- például valaki rossz polcra tette azt a kötetet, tehát nem lett filmezve. Az egerági plébánián kérdezted már, hogy náluk mi van meg?
Az 1770 és 1822 közötti egerági házassági és halotti anyakönyvek nincsenek ott, ahol lenniük kellene. https://www.familysearch.org/search/catalog/424772?availability=Family%20History%20Library Most éppen szőkédi anyakönyvek kellenének. A németi anyakönyveket néztem meg hátha, de nem nagyon megállapítható oda tartozik-e ez a falu. A megsemmisült magyar anyakönyvek között nincsenek. Ezáltal valahol lennie kell, de hol?
(Valószínűleg teljesen vakon vagyok, és a megoldás itt van a szemem előtt, de nem látom)
Szota József? Még sosem néztem meg, ki csinálta az adott rekord indexelését. De most akkor körbeértünk, az ő Myheritage fájáról indultam el annak idején ezen az ágon, de már akkor figyelmeztettek, hogy az ő adataiban sok pontatlanság van. Ezért tehát mindig igyekszem ellenőrizni az FS anyakönyveket.
Hát akkor ezt a Mihály/György dolgot még tovább bogozom.
Valóban pongyolán fogalmaztam, az FS maga és az FS-felhasználó nem ugyanaz.
Amikor találok hibás indexeléseket, általában beküldöm a javítást. De nem "iparszerűen" indexelek, tehát csak a saját családfám kapcsán felfedezett hibákat javítom, ami bár több, mint a semmi, de csepp a tengerben.
Sajnos ez a indexelő Szota József elírása, nagyon sok hibás, elírt névvel adattal találkoztam már az évek során. Főleg ha olyan indexel aki idegen a magyar vagy itt a szlovák nyelvben. Bizony nehéz dolog itt valamire jutni, de most már lehet javítani ezeket a hibás elírásokat.
Hirtelen ötlettől vezérelve az FS-en elkezdtem visszafelé lapozni a legutolsó polgári házassági könyvet, ami az 1952-es.
Kb a felénél megtaláltam a nagybátyám házasságát, amit kerestem.
Legalább a felesége nevét most már tudom, ui. nagyon kellemetlen asszonyka volt, és olyan módon mentek szét, hogy a nagybátyám a két gyerekét sem láthatta aztán évtizedekig. Beszélni sem akart róluk, így semmit sem tudok róluk. Egyikükkel is csak a temetésén, egyszer találkoztunk, és most szeretném megtalálni őt is, meg a nővérét is, de valami minimális adat kéne ehhez.
Arra gondoltam, hogy hátha a keresztelésről van adat az egyházi könyvben elérhető....
Az ötvenes-hatvanas évekből csak halotti anyakönyvek lesznek elérhetőek. Az akkori házasságok és főleg a születések még jóval védett időszakba tartoznak.
Köszönöm. Baja születési és házassági adatok kellenének nekem valamikor az ötvenes és hatvanas évekből, nem tudtam eddig hol keressem, aztán itt felmerült, megörültem neki, de ez a hír összezavart.
Nem "az FS" tartja Bartók Annát Bartók György és Glazsi Katalin gyerekének, hanem egy Gerald Shupe nevű FS felhasználó, 2017-ben.
Ez fontos különbség. Az FS családfája közös és nyitott: bárki módosíthat rajta bármit (bejelentkezés után).
Az tény, hogy tele van az FS családfája "lebegő ágacskákkal", amik egy-egy indexelt keresztelésen alapulnak, és ezeken csak "FamilySearch" és 2012 szerepel a közreműködők felsorolásában -- de még ezekre sem mondanám azt, hogy "az FS úgy tartja...". Ezek egyszerűen egy régi Mormon adatbázis adatai, amivel (többek között) az újonnan-induló (most már jelenlegi) fát benépesítették. (A régi adatbázis motivációit és mechanizmusát csak nagyon vázlatosan értem. Többnyire lánygyermeket vannak benne, és mindig betűhíven követik az indexelt adatot, bármennyire nevetségesen hibás az indexelés.)
Másik fontos különbség: az FS családfája nem ugyanaz, mint az FS adatai, és az adatok is két részre oszlanak: az indexelt, tehát névre kereshető de gyakran hibás rész, és a böngészhető képek.
rferi 20676. hsz.: A hír, amit találtál, már elavult, azóta van egy frissebb is a kalocsai levéltár e-kutatásáról: levéltárunkban a kutató- és látogatóforgalom 2020. március 17-től kezdődően, bizonytalan ideig szünetel. E-kutatás szolgáltatásunk viszont továbbra is működik, itt újabb kutatói regisztrációkat is fogadunk. A korlátozás tehát csak a Kalocsán történő, helyi kutatásokat érinti, honlapunkon továbbra is zavartalanul lehet dolgozni.
A tardi anyakönyvekben 1830 végéig benne vannak a cserépváraljaiak (a házasságiban egy kicsivel tovább). Utána nem sokkal még van egy kihúzott cserépváraljai keresztelés, majd 1890-ig semmi. Esetleg még elkezdheted átnézni a katonaállítási lajstromokat. Én néhány éve kiírtam a cserépfaluiakat, a borsod megyei egri és mezőkövesdi körzetekből. Volt, akit ötször is megtaláltam benne. Néha sok mindent meg lehet tudni a katonajelöltről, máskor a nevén kívül szinte semmit. (Az apa nevét általában beírják azért.) Az 1830-1860-as születésűeket öleli fel, és meglehetősen unalmas végignézni.
Hierarcia-ban nézd a filmeket, úgy könnyebben áttekinthető. (A képet úgy tudod lementeni, hogy rákattintasz a bekarikázott i-re, majd a megnyíló ablakon a Hivatkozás a fájlra linkjére. Vagy kikeresed a Familysearch-ön az oldalt és ott valamivel jobb is a kép minősége.)
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet. Majdnem beleestem a megbízhatatlan adatok csapdájába, ugyanis ha itt megnézed, a FS Annát Bartók György és Gazsi/Glazsi Katalin gyermekének tartja. https://www.familysearch.org/tree/person/details/LR1N-PC9
Persze továbbra is benne van a pakliban még az a minimális esély is, hogy egyszerűen csak hibásan jegyezték fel az anyakönyvbe. Ezt viszont ennyi idő távlatából nagyon nehéz lenne bizonyítani, tehát egyelőre marad úgy a kirakós játék, hogy Mihály az apa.
Amit írsz az törvényszerű evidencia, mivel a nemesi lét alapvetően öröklődik :-) Viszont nem véletlenül tettem idézőjelbe a "magyar nemesség" kifejezést.......
Bármely családfa program képes több tízezernyi -- a jobbak több százezernyi -- személy minden életeseményét tárolni, és az abból adódó összefüggéseket (szülők; keresztszülők; házastársak; tanúk; gyermekek ---- házasságok, lakhelyek, foglalkozások, vallási események helyei és időpontjai valamint a kapcsolódó személyek) többféle formátumban szövegesen vagy grafikusan megmutatni. Létezik pl. az Európai nemességet , annak kapcsolatrendszerét feltáró gedcom állomány, ami felettébb érdekes és tanulságos felismeréseket tud megmutatni a "magyar nemesség" vonatkozásában is. Hihetetlenül megdöbbentő dolgok, tények és történelmi hazugságok jönnek elő, amelyek picit mélyebb ismeretek megszerzésére tudnak ösztönözni.....és lényegében a mítoszok szétfoszlatásával a belénk sulykolt világnézetet állíthatják a feje tetejére...
szerintem nem családi címer. főleg nem magyar vagy erdélyi családi címer. egy biztos a habsburg korona látható rajta.Valamelyik heraldikus bizonyára többet tudna róla mondani.
Első lépésben azt kell mindenkinek eldöntenie, hogy az adatait saját maga akarja biztonságban tárolni (erre valók a saját gépen futó off-line családfaprogramok) vagy kiengedi egy ellenőrizhetetlen közegbe az interneten keresztül( ezek a on-line családfa programoldalak/helyek).
Az első verzióból bármikor lehet egy nyílt publikálást csinálni, a másodiknál a közölt adatokat már soha nem lehet az internet bugyraiból eltávolítani....
Az adatok kiadásának a másik -- roppantul dühítő -- következménye amikor egyes on-line "adatszolgáltatók" rendszeresen zaklatva próbálják a balekoknak jó pénzért eladni a saját maguk által megadott adatokat....
Természetesen mindenki maga dönti el mi legyen a munkája sorsa.
Mindkét metódusra számos lehetőség elérhető, jó néhány ingyenes is.
Az exceles megoldásnál már kettő generáció áttekintése is problémás, ellenben a családfa programok lazán kezelik a gyakorlatban a nem nemesi gyökerű családok kb. 10 generációnyi összefüggéseit is, aminek a teljes feltérképezése éveket fog igényelni....Miközben az ember rájön, hogy egy-egy törzstelepülés legtöbb lakója rokoni kapcsolatban állt egymással :-)
Bárcsak minden ilyen egyszerű lenne, minek kínlódni a kiolvasással :-) Ott van a bejegyzésben a házasság időpontja (igaz elírták egy nappal), azt kell megkeresni. 1909.03.08-án Nagybajomban Német Mihály elvette Kisiván Julit:
Alapvetően nem akartam hozzászólni, gondolván lesz majd más aki megmutatja a gyakorlatban már bevált módszert. Nagyon nem így történt....SAJNOS. Megpróbálok pár használható dolgot mondani Neked.
Először is: Minden családfás tevékenység ADATBÁZISKEZELÉS, aminek kidolgozott elvei, módszertana van. Ebből az egyik legfontosabb, hogy az adatok rekordokban vannak tárolva--ez pl. az excel táblázat egy-egy sora, amely táblázatban az azonos fajta adatok azonos oszlopokban találhatóak.
Ebből kiindulva alap felállásban az excel állományban létezik egy születéseket, egy elhalálozásokat és egy házasságokat tartalmazó lap.... Excel állományt lehet családnevekre, helyiségekre kreálni...... Mivel az excel képességei 1 millió sort enged laponként kezelni, hosszú-hosszú ideig elegendő egy állományban/fileban gyűjteni az adatokat. Picikét tovább gondolva mivel a születési, elhalálozási, házassági lapokon több azonos fejlécű oszlop lesz, felmerül a gondolat egyetlen összevont lapot kreálni, amin minden adat rögzítve van.... Ebben az esetben a születések képezik az alap adatokat, amelyek kiegészülnek az idővonal előrehaladtával a házassági és az élet végi elhalálozási adatokkal. Hát, ezt egy excel lapon korrigálni az új adatokkal, nem egy könnyű feladat.
Ezzel el is jutottunk a családfa programokban használt "gedcom" adatszerkezethez :-) Magyarul, MINDEN családfa program ezt az adatszerkezetet használja...majd ebből az adatbáziskezelés elvei szerinti megjelenítésekben képes adatokat/adat összefüggéseket megmutatni. Tudomásom szerint az Ahnenblatt képes az excel-el kompatibilis CSV állományokat kezelni olvasni és írni is. A program által készített CSV állomány fejléce (a felépítés megértése után) a jelen pillanatban a kulcs az excel állományok és a GEDCOM formátum között.
Viszont ebből is látható, hogy a saját gépen történő családfakezelés legpraktikusabb módja, egy családfa kezelő program használata. Az excel alapú adatok gyüjtése soha nem képes azokat az összefüggéseket megmutatni, amiket egy családfakezelő program....
Amit leírsz az teljes mértékben átláthatatlan és maga a káosz. Azt gondolom hasznos lenne számodra néhány adatbázis elmélettel/gyakorlattal foglalkozó alapvető könyv/leírás átolvasása és értelmezése. Tisztába tennék, hogy minek és hogyan van bármiféle értelme, ha adatokkal akar az ember foglalkozni.
Én több táblázatot nyitottam, nagyszülői áganként, mivel elég sok gyerek született a nagyszülői ágamon (közel 40) és az ő leszármazottaikat is rögzítem. Ha ez sikerülne nagyjából, akkor lehet, hogy megyek tovább a dédszülők testvéreinek ágaira is. A születési, házassági és halálozási adatokat is vezetem, így táblánként is A3-as lapon legalább 10-12 lap, de ekkora adathalmazt nem nagyon lehet sokkal kisebbre venni.
Sőt, a felmenők (déd-ük-szép stb szülők) esetében visszamenőleg 6-7 generációra külön is vezetem excel táblázatokban az összes gyermeket. Mivel az anyakönyvekben több évtized hiányzik, így ez még nagyon hiányos.
Családfa-készítő programmal még nem próbálkoztam, félkész adatokkal nem akarom elkezdeni, meg azt sem tudom eldönteni a különböző fórumokon olvasott hozzászólásokból, hogy melyik lenne esetemben a legjobb.
A Kalocsa és szállásai adatbázisban a kalocsai anyakönyveket dolgozták fel sok évi munkával, és egy kereshető adatbázist hoztak létre. Ennek a szervere állt le sajnos, és ezért nem működik.
Ez a bejegyzés nem biztos, hogy az amit keresel, a keresztnév Duro ez a György szlovák megfelelője és a feleség Gazsi. De Anna születési bejegyzésénél:
Köszönöm. Ez tulajdonképpen így stimmel, az apa nevének kivételével. A Tresztyenszky család Figura, illetve Nádasy néven telepedett le Magyarországon. (Igaz, Györgynek 1796-ban született lánya szintén Tresztyenszky néven szerepel, legalábbis nálam.) Mátyás és Anna második gyermekéről nem tudtam eddig, hogy hol született, de valószínűleg akkor már ő is Nyíregyházán, mint az utána következő többi gyermekük.
És Tresztyenszky/Figura Mátyásnak valóban volt egy Tamás nevű testvére, aki 1730-ban született. Róla szintén nem tudok többet, de akkor ő lesz a Figura Tomas.
Hadd kérdezzem meg, hogy az általad kiindexelt adatok csak nálad vannak meg, vagy neten is (pl. Familysearch vagy Macse adatbázisban?)
Az biztos, hogy Cserépváralja ekkoriban is Tard filiája volt. A későbbi házassági és halotti anyakönyvi bejegyzésekből megpróbáltam visszakeresni a keresztelési bejegyzéseket, de az 1890-es évek előttről egy cserépváraljait sem találtam a Familysearch indexelt adatbázisában. Az Egri Érsekség 1868-as sematizmusában viszont találtam egy érdekes bejegyzést: Cserép-Várallya, Eccl. ad S. Joan. Nep., o. p. ab a. 1829 distinctas habet matr.. A sok rövidítést miatt nem vagyok benne teljesen biztos, de lehet, hogy a tardi plébános külön anyakönyvet vezetett a cserépváraljaiaknak. (Bár én ilyenről még nem hallottam.) 78. (74.) oldal: https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/607829/default/doc_url/schematismus_venerabilis_cleri_archidioecesis_agriensis_1868.pdf
Csak így gyors megtekintés után egy kis javítás Bartok Anna 1736 július 21 született, Apja Mihály anyja Katalin, több gyereket ettől a pártól nem találtam. A házasságinál férj neve Figura Matous, lehet később megváltoztatta, György 1753. február 23 született szintén Figura vezeték névvel. A házasságihoz még annyit, hogy ugyan az nap egy másik Figura Tomás -Tamás is házasodott Zpevák Helena-val. Sajnos sem Figura sem Trestyanszky nevet nem találtam Szarvason 1735 és 1752 között.
A korona rajta talán leginkább a hercegi koronához hasonlít (pl. a 19. számú innen), de semmiképpen sem a gyakoribb köznemesi, illetve bárói, grófi korona (legalábbis a magyar szokások szerint nem).
Magyarországon nem volt nagyon sok hercegi család, esetleg errefelé lehet elindulni, az ő címereiket végignézni. Ilyen pajzstartóik (hátuk mögé néző koronás oroszlánok) a Coburg-Gothai családnak voltak, és nekik volt is magyar érdekeltségű águk a Koháryak révén, de az ő címerük máshogy néz ki.
A szarvasi ágnak még nagyon a kezdetén tartok csak, ezért egyelőre két nevet tudok mondani:
Bartók Anna, sz.: 1736. júl. 21. (édesapja talán Bartók György, többet nem tudok), házasságot kötött ugyanitt Trsztyenszky Mátéval, 1752. január 22-én.
Nekik a legtöbb gyerekük már Nyíregyházán született, de a legidősebb, szintén György, még Szarvason.
Köszönöm a válaszokat. Nos, akkor ő nem az volt, akit kerestem.
Ellenben a szarvasi (esetleg békési) anyakönyvek tartalmában erősen érdekelt vagyok. Csak saját családdal kapcsolatosan indexeltél, vagy úgy általánosságban minden rekordot?
A katolikus anyakönyvek a gyeleveltar.hu oldalon tekinthetők meg. Tudsz regisztrálni, és előfizetni. A településlistában láthatod, hogy az anyakönyv típusait és az időszakokat is.
Köszönöm szépen! Most már csak azt kellene tudni, vajon honnan származhattak, mert azt nem tudom? Budapest nem valószínű. Még az időszak is egyezhet 1883.
Sajnos kicsit elakadtam. 1870-es illetve 80-as években kellene kutatnom a Cserépváraljai anyakönyvekben, de úgy látom, hogy a familysearchon hiába keresem Tardnál (mert elvileg ott kellene lennie). Van valakinek ötlete,azon kívül, hogy kérjem le a levéltárból? Köszönöm előre is a válaszokat!
Két Laxenburger még biztos van. Aladár és Róza, csak éppen nem tudom, hogy hol élhettek. Valószínűleg Budapesten, mert az Ország-Világ nevű újság ott jelent meg.
A megfejtést beküldők között, a vége felé találhatóak.
Üdvözletem, ha jól látom Szarvas anyakönyve, én is már évek óta ezzel foglalkozok. Ki is indexeltem saját részre és nálam ez a bejegyzés így szerepel:
Anna, apa: Cesnok Maco ill. Csesznok Márton vagy Mátyás, anya: Dóra, kereszt szülök: Mlinar Jano és Belicka ill. Belicska Anna. Már egypárszor átlapoztam ezeket az oldalakat, néha elég nyakatekert az írás, szlovák keverve latinnal. Sajnos a Maco név jelentése lehet Márton is vagy Mátyás. Nálam is van e névvel leszármazottam szintén Anna, de ő 1770 ben született.
Mint MCA irta, "sk"= saját kezűleg, ami a másodpéldányokban azt jelzi, hogy az odamásolt szöveg (aláírás) az eredeti példányban nem az anyakönyvíró kézírása.
Több helyen láttam anyakönyvekben (házassági, születési)az aláírások mellett "sk." ? rövidítést. Mit jelent? Lehet, hogy nagyon egyszerű, de sose tudom.
Köszönöm a segítséget!
Ez egy példa egy katolikus születési anyakönyvből 1904-ből.
A programok közötti átjárhatóság MINDIG a gedcom szabványon alapul. Ami viszont NEM tartalmazza a kiegészítő fájlok csatolásának a lehetőségét....ettől tud kompatibilis maradni szinte minden program számára. Az már program függő, hogy hol milyen formában tárolja a kép,video...egyéb fájlokat. Egyetlen olyan program sem létezik -- minden reklám ellenére -- amely képes lenne vagy akarna bármely más programból ezen csatolmányokat hibátlanul átvinni.
Más: Figyelmetlenül olvastál !!! Az ajánlott Agelong 4.xx illetve az Ahnenblatt 2.xx programverziók INGYENESEK !! Agelong4.77Portable;Ahnenblatt2.99hPortable :-)
Az adatbázisban szereplő személyek számában pár tízezer-ig semmi problémád nem lesz, ha nem cicomázod a dolgokat, az átvitel is szinte gond nélkül megy. Azért mondom hogy szinte mert az Agelong egy régebbi(az alap) gedcom verzióra épül, így a más programokban megengedett a gedcom 5.5 szabványú adatokkal nem tud mit kezdeni..... Ez egy átgondoltan felépített adatbázisnál nem fog gondot okozni.... Az angol programokkal sincs gond, ha hajlandó vagy az ékezetes karaktereket mellőzni, és az agyadat az angol gondolkodásmódra átállítani....nekem ez nem megy. Természetesen ?? mindenki a saját lovát próbálja majd rád erőltetni, de ne dőlj be SENKINEK !! Gondold át mit szeretnél építs fel egy pár tíz darabos minta családfát az összes általad fontosnak tartott kritérium szerint és egyenként próbáld le a elsőre szimpi programokban. Változtass az adatokon, képezz újakat, törölj, bővíts, próbálj összevonni, próbálj változtatni a kapcsolati hálón, próbáld ki a bemeneteket és a kimeneteket...... Nézd meg/próbáld ki hogy milyen kimeneti ábrákat lehet gyártani, azok mennyire rugalmasak, milyen listákat/riportokat kínál a program, milyen a weblap készítési formája...... Adj mindegyik programnak pár órát/fél napot és látni fogod nálad melyik az elsődleges-másodlagos.......
Igen, ez a programhoz láncolás a fő gondom. Képek, pdf-ek és kiegészítő adatok feltöltése után váltani akarok, és nem megy. Az FTM-ben mi a hátrány magyar szemmel? Igazából az alapján szeretnék választani, hogy a mások által hátrányosnak talált tulajdonságok hátráltatnak-e engem.
Én Family Tree Makert használok már régóta - 5 ezer fölött vagyok már a személyekkel. Nem tökéletes, de a probléma, hogy ennyi embert másik programba áttenni már nem lenne lehetséges. A gedcom átviszi a fontos adatokat, de nem mindent. Így láncolnak le egyes programok magukhoz.
Köszönöm. Akkor az Agelong Tree jó alap? Olcsóbb, mint az Ahnenblatt. Miben gyengébb? És akkor a klasszik angol programok nem jók nekünk? Gondolom a spéci karaktereket nem kezelik jól, mint az őű stb. (Legacy, Family Tree Maker, Family Tree Builder)
Sajnos tökéletes program -- jelen pillanatban -- nem létezik. Mindenkinek lesz egy olyan ami nagyon kézre áll és egy vagy több amiben van egy számára hasznos funkció, amit csak ebben a programban tud elérni. Ebből kiindulva minimum kettő programot használ mindenki, a legtöbbet azt amelyikben a legkevesebb kompromisszumot kell kötnie. Idővel módosul(hatnak) ez eredeti elképzelések is. Szerencsére az közel univerzális gedcom formátum biztosítani képes (túlnyomórészt) az átjárhatóságot a programok között.
Én is ezt a kettőt használom (az Ahnenblattot korlátlansága miatt - ennek is van nagyon kellemes portable verziója, a Agelongot pedig a jó megjelenítés és az áttekinthetősége miatt), és csak ajánlani tudom mind a kettőt.
A Rootsmagic a lényegesen nagyobb volumenű településfeldolgozásokhoz való inkább, sajnos magyar nyelv támogatása nincs, és a "gondolkodása" is az angolszász mintát követi, az abban a világban mozgóknak egyértelmű csak. A beviteli lehetősége (szöveg és dátum) végtelenül primitív, rugalmatlan. Teljesen a kereskedelmi adatbázis eszközökkel operál, RUGALMATLAN, időnként ésszerűtlen.
A magyar nyelvet és dátumformátumot is kiválóan kezelő Ahnenblatt 2.xx verziója a legbarátságosabb és családi nem gigantikus méretű állományokra talán a legjobb. Ennek jó alternatívája a magyar nyelvet szintén mindenben támogató AgelongTree 4.xx-es verziója - aminek portable változata elérhető kis kereséssel. Természetesen mindkét program képes gedcom állományok bedolgozására is.
Most kezdek bele. Milyen desktop programot érdemes használni, ha viszonylag jártak vagyok számítógéphasználatban és szeretném, ha könnyen lehetne adatokat feltölteni és más családfákból adatot átenni, valamint kezelje a sok házasság és válást, illetve házasságon kívüli születéseket. A Rootsmagic tűnik nagyon jónak esetleg a Family Historian. Mire érdemes még figyelni a választáskor, ha alapvetően Kárpát-medencei kutatásra készülök, esetleg XX. századi ausztrál szál lesz még. Ja és a geni-n már van egy kis fácska, de ott feladtam, mert rém lassú minden.
Vallásról semmi említést nem tesz, tehát katolikusok. Néhány szót nem sikerül kiolvasni:
Die ead. copulatus est Juvenis Andreas Spiegli Bikacsiensis cu. Virgine Susanna Chajm Georgii Chajm Bikacsiensis Filia p??ssis tribus denuntiationibus in Parochia Kajdacsiensis ?? assistente Predicante Györkönyiensi co? Testibus Stephano Jani et Michaele Paur Bikacsiensibus.
Ami nagyjából:
Ugyanaz nap házasodott ifjú Spiegli András, bikácsi, hajadon Chajm Susannával, bikácsi Chajm György leányával ?? háromszori hirdetés a kajdácsi egyházban ?? közreműködött a györkönyi prédikátor ? tanúk Jani István és Paur Mihály, bikácsiak.
Sziasztok. Segítséget szeretnék kérni az alábbi szöveg elolvasásához. 1761 évi Bikácsi katolikus anyakönyv. Én sajnos nem igazán boldogulok vele. A feleség Chajm Susanna az ő apja Georgij. Svábok esetleg zsidók lehetnek? Köszönöm.
Ha beirod a fenykepesz nevet a gugliba, akkorvfelugrik egy ember neve, akinek megvannak.a beszkennelt fotoi, bar szvsz nem biztos hogy az osszes portret is beszkenneltek meg megoriztek.
Nekem is innen származnak a felmenőim. Nekem meg is telepedtek, viszont annyit javítanék, hogy nem Abdán hanem Ikrényben, csak Abdán anyakönyvezték Ikrényt. A helyzet hasonló mint neked. 1700-as év második felében jelentek meg és csupa "idegen" nevű. Van Brunovszky nevezetű, FS kereső alapján Nagyszombat környékéről jöhettek. Hengszter (osztrák), Knauz, Hável, Polesznyi.. Veled ellentétben nekem az a gondom, hogy eddig egyetlen anyakönyvben sem találtam utalást arról, hogy honnan származhatnak pontosan. Pedig említés is van a Brunovszkyakról egy helytörténeti leírásban:
Másik téma:
Nekem is van egy fényképem 1920-as évekből. Sajnos nem vagyok 100%-ig biztos benne, hogy melyik felmenőm van a képen.
Viszont megvan a fotós neve Wojtowicz Richárd, Komárom. Ebből valahogy nem lehet kideríteni? Valami feljegyzések nem maradhattak fent?
A csaladfakutatas neha csak a nev ritkasagan mulik, az egy milliard netezobol.pl csazk tiznek azonos a vezeteknenvevelem, nyolcrol meg tudom is hogy kinek kike. A kovacsok szabok.kisek meg nagyok nemileg hatranyban vannak.
Szerintem ez egy kereszt-referenciaszám a halálozásról, és az anyakönyvekhez tartozó indexkönyvbeli bejegyzésre mutathat. Utólag visszavezették a halálozást, de nem csak simán beírták ide a megjegyzésbe, hanem az indexet tették ide, hogy összekapcsolják vele a két anyakönyvet.
Igen, tudom hogy oda szokták írni a halálozás időpontját is, csak így még nem igen találkoztam vele.
Ez egy evangélikus születési anyakönyv (1888. augusztus 27-én született). Amiatt is érdekelne, mert a halálozását nem ismerem. Későbbiekben Jánosnak lett családja is.
Szokás (gyakorlat), hogy a születési anyakönyvek "megjegyzés" soraiban beírták a halálozást (időadatokkal), ha ismert volt az adott településen. Itt az "o," utalhat az "obitus" = "halál" szóra is. Viszont a számok utána nem stimmelnek szerintem.
Többet nem látok az anyakönyvből (pl. segítene, hogy melyik év, mivel a katolikusoknál latin anyakönyvezés volt - kivéve az 1833-1851 közötti időszakot, amikor magyarul anyakönyveztek. Így fordulhat esetleg elő, hogy egy eredendően magyar nyelvű születési anyakönyvbe később (1851 után) latin rövidítéssel jegyezték be a halálozási időpontot.
Az ilyen esetekben jellemzően szerepel a halálozás időpontja (év, hónap, nap) valamint esetleg az anyakönyvi szám is. Az utolsó karakter nem biztos, hogy szám, lehet a bejegyző kézjegye is. Ha tudod a született halálozási idejét, akkor össze tudod vetni ezekkel az infókkal.
Egyetértek Z0155-el, hogy "Egyekiensis", ami latinul "egyeki". Amit te ő-nek néztél, az az elválasztójel a szó közepén, mert nem fért el egy sorban:
Egyeki,,
ensis
Az anyakönyv 100% latinul van, ami legkönnyebben a keresztnevekből látható: Mathias, Franciscus, Josephus, Gregorius. Magyarul írt anyakönyvben ezek Mátyás, Ferencz, Jósef, Gergel lennének.
Lehet, hogy igazad van, de a soproni anyakönyvben szerepel a halála és a temetési helye Sopron, Szent Mihály temető. Beszéltem velük telefonon, hogy utánanéznek, van-e valami adat róla.
Megnéztem az evangélikus anyakönyveket is, abban sem találtam a születését sem Rohonczon, sem Szombathelyen.
3,5 évesen a dédnagyapám került árvaházba, annak meg van minden anyakönyve.
Az anya Aloysia Laxenburger halála, a gyermek születése, mind római katolikus anyakönyvben szerepel.
Megnéztem azt a halottit. Szerintem Etelka lakhelyét adták meg (Rohonc, betegápolda). Semmi nem utal benne arra, hogy onnan származott volna. Persze a biztos tudáshoz megérte ezt is nézni. (Érdekes az a-u elírás. Ez is erősíti, hogy a halálozása helyén nem volt ismert)
Más: ha 3,5 évesen árvaházba került, akkor még annak is jó esélye lehet, hogy nem a halálozása kori vallást kapta születésekor... Néztél más felekezeti anyakönyveket is a vizsgált településeken?
Egy darabig nem jelentkeztem, de vannak új fejlemények Laxenburger vonalon, melyet szeretnék veletek megosztani. A soproni levéltárban a kapuvári anyagok között megtalálták 1904-ből, Laxenburger Pál örökbefogadási szerződését. Valóban 27 évesen fogadták örökbe. Sajnos semmilyen adatot nem tartalmaz, mint az örökbefogadó és az örökbefogadott nevét, valamint az anyja nevét és az örökbefogadott születési idejét, azt is elírva és végzésben javítva.
Próbáltam a soproni levéltárban kérni az árvaszéki anyagok átnézését, de erre nincs idejük, felajánlották, hogy személyesen megnézhetem, de valószínű, hogy nem találok semmit, mivel kb. 3,5 évesen lett árva és árvaházba vihették, azonban Sopronban ilyen nem volt.
Egyelőre itt tartok, most tanácstalan vagyok a születési anyakönyvi kivonattal kapcsolatban.
Valami lehetett ebben az időben Abdán, mert több "külföldi" név is előfordul, ahogy írtad is. Szerintem iparosok lehettek és lehet, hogy itt volt munka, de talán nem tartós, mert nem telepedtek le.
Pl. a Joanna meghalt augusztusban, de nem tudni hol született. A Magdolna ugyan Abdán született (1 hónappal Joanna halála előtt), de utána semmit nem tudni róla. Köd utánuk... :)
Szóval jó nagy nagy jövés-menés lehetett ebben az időben, az egyház pedig nem volt elég precíz az "adatrögzítésben"
Valami néprajzos ismeret kellene a tovább lépéshez. Morvaországi linket kaptam itt a fórumon, de gőzöm sincs hol keressem Morvaországon belül. Sajnos a gyűjteményben nem lehet névre keresni. Kicsit olyan mint szalmakazalban tűt keresni
Ismerős ismerősének segítek, és olyan vezetéknévbe akadtam, amiről azt sem tudom megállapítani, hogy milyen nyelvből ered. Budapest, Tabán RK anyakönyveiben leggyakrabban "Buzake" formában található, de gyakran magyarosítják "Buzáki"-ra is. Van valakinek ötlete, hogy ez milyen név?
Ha nem nézted eddig az Arcanumnál, a teljes Tzutz családra rengeteg adatot találsz ott, több tanulmányban is szerepelnek, Csépa kapcsán kutatták őket is.
Az arcanum adatbázis keresőjébe beírod a nevet, máris megtudod pl. azt, hogy Tzutz Frigyes a Csákovai Takarékpénztár Részvénytársaságnak és a Csáki Villamossági Részvénytársaságnak is igazgatósági tagja volt. Van a névre több találat is, valamelyiknél ifj. megjelölés is van, úgy tűnik, apáról és fiáról van szó, de évszámok alapján ez talán tisztázható.
Láttam, igen. De ez sem jelent sokat. Gyakorlatilag a család férfitagjai állandó mozgásban voltak. Gergely (Gerő) is beutazta az egész Monarchiát a színházi társulattal. Debrecen, Arad, Szeged, Szolnok, Esztergom, Szabadka, Nagybánya.....
Egy katonatiszt pedig még többet mozog abban az időben.
Azt, hogy mennyire szegedi kötődésű, nem tudom, a gyökerek csépaiak. A szegedi kötődés a testvéréé, Aradi Gerőé, mert ott volt igazgató a legtöbbet, és ott is házasodott. De azt vettem észre, hogy a család ezen ágának tagjai inkább jelen voltak felnőttkorukban Arad és környéke felé, mint a Dunántúl irányába. Viszont Frigyes katonatiszt(nek tűnik), szóval lehetett ő bárhol, ahová vezényelték. Katonai iratokban is kéne keresni, de nem tudom hol vannak ilyenek, a korszak kb 1860-1900 közötti (erősen kitolva a határokat).
Viszont ez a Csákova tetszik. Ezt utólag írta oda nagypapa, ceruzával, ez történhetett Trianon után, amikor a román név érthetővé válik.
A körítés annyi, hogy az ükanyám, és legalább négy testvére játszik a történetben. A csépai Tzútz családról van szó, a múltkor itt találtátok meg nekem a szüleik házassági iratát. Eredetileg mind zabigyerekeknek vannak bejegyezve, mert mindkét szülő mással házas. Három fiú, két lány. Alig tudok valamit róluk. Az egyik fiú nevet változtatott, és Aradi Gerőként ismert, és híres színházigazgató. Szegeden nagyon szerették, a városi főmérnök lányát vette el. De hirtelen meghalt Marillavölgyben, és az Oravicai temetőben temették el. Már akkor is próbálta Szeged hazavinni, de valami járvány miatt ez nem volt lehetséges. Két év múlva exhumálták, és Szegeden újratemették. Ennek a szervezéséről tudósító szegedi újságból tudom, hogy ebben a testvére, Frigyes aktívan részt vett. Ennyi az összes ismeretem egyelőre Frigyesről.
Nekem csak egy 110 eves fenykepem van, amin sajat bevallasa szerint a navymamam ul a dedapam oleben. Egy ritkabb nev eseten konnyeb a csaladfakutatas, belolem pl csak hefen vannak a vilaghalon az egy milliardbol, igy aztan tudjuk hogy ki hanyadik unokatestver.
Próbáltam megfejteni egy halotti ak. bejegyzésben a személy származási helyét, de nem sikerült. Pontosabban, próbáltam rákeresni, sikertelenül. Íme:
Tehát a Szilézia ok, de a kerülettel és a településsel nem boldogulok, pedig az írás jól olvasható. Térképen próbálgatom, de semmi. Valaki tud megfejtést?
A Vibirálra az indexelt állományban döntően szlovák és magyar anyakönyveket dob a kereső (több, mint 400-at). Úgy tűnik, elég gyakori név volt a nagyszombati és nyitrai járásban is. Van egy morvaszentjánosi találat is benne, de ez nem Morvaországhoz tartozott. Elvétve találni Bohemia megjelölésű Vibirálokat is, de ezek utaslisták, ahol csak a származás országot tüntették fel és indexelték (viccesen Csehszlovákiának a Moraviát...)
Született egy leány Abdán, 1777-ben, Magdolna névre keresztelték.
Érdekes módon a neve alá azt írták, hogy bevándorló, idegen (advena)
Nem értem, hogy ha Abdán született, hogy lehet "idegen". Ha a szülőkhöz írták volna, akkor érthető lenne (számomra), hogy a szülők (apa vagy anya vagy mindkettő) "idegen"
Szóval, mit gondoltok erről? hogyan kell ezt értelmezni?
Én is Hajdú-Biharban kutakodok, a házszámokat támpontként használom csak, de csak ezen adatra nem támaszkodom, főleg hogy közben változott is (az én településemen is kb. abban az időben amit írtál). Ha nincs más adat, én erre nem építenék 100 %-osan. Inkább ne legyen meg egy adat, minthogy esetlegesen elmenjek teljesen fals irányba.
Ahol az én felmenőim voltak, ott állandó házszámok voltak. Két dologra érdemes figyelni, volt egy ház nélküli réteg, a házatlan zsellérek, akik albérletben laktak, náluk többször változhatott a házszám. A másik hogy akiknek volt háza, annál is lehetett változás, mert eladta a házát és másikba költözött vagy elárverezték az adóssága miatt.
Házszámra gondoltam én is, nem helyrajzi számra. Alapvetően én is így vagyok vele, de egy-két helyen elakadtam ahol csak ez az esélyem van (jelenleg). Köszönöm a válaszod!
Hol látsz helyrajzi számokat? Az anyakönyvekben csak házszámok vannak. Faluja válogatja, hogy a házszámok mennyire hasznosak: volt, ahol majdnem évente újraszámoztak, tehát nem lehet a házszámra támaszkodni, de volt, ahol évtizedekig nem változott semmi, és így nyomon lehet követni, hogy igen, ez mind ugyanaz a család, mert ugyanott laknak.
Az FS-en nincsenek polgári anyakönyvek a mai Szlovákia területéről. (Kivétel néhány falu Zemplén megyének félbevágott járásaiból, amiknek Sátoraljaújhelyen maradtak a másodpéldányai.)
Szerintetek lehet mit adni a helyrajzi számokra? Persze 1855-től gondolom, mert előtte nem volt feltüntetve (legalábbis Hajdú-Biharban). Ahogy észrevettem mintha változott volna a kiosztás 1870 körül (a kataszteri térképeknek gondolom köze van hozzá?), vagy az anyakönyvvezető a hasára ütött. Nyilván egyébként a költözés is szóba jöhet, de ekkor még több generáció is ugyanazon a helyen élt évtizedekig. Nektek mi a véleményetek erről? Mennyire biztos ezen a vonalon kapaszkodni?
A felsorolt nevek mind ikrényi családok. Abdán anyakönyvezték őket. Kicsit régi a hozzászólás, de hátha figyeli még az illető a fórumot. Email címe sajnos nem publikus, pedig felvenném vele a kapcsolatot.
Feb. 5 előtt a hibásan indexelt kereszteléseknél csak r-t láthattál, de ha x-et kerestél, akkor fel se hozta őket a kereső. Ha mégis rájuk találtál, akkor nyílván azt láttad, amit vártál, nem azt, ami oda volt írva. (Az ilyen automata-kijavítás gyakori emberi jelenség.)
Nagyon szépen köszönöm a segítséged! Igen többségében már megtaláltam az adatokat. Sajnálom, hogy a Laxenburger lányokról nem találhatóak az anyakönyvek, fogalmam sincs hol kereshetném őket. A Török Péter születési anyakönyvét Egyeden megtaláltam, de szerintem a házassági anyakönyvben elírták az apja nevét. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSBZ-5SZ?i=504&cat=108814
Ezen az ágon 1770-es évig visszamentem.
Sajnos a halálát, mely 1893-1902 között lehetett nem találom, mint ahogy a Haszonics Rozália és a második férje Tremmel Pál halálát sem.
Török József második házasságáról nem tudtam, igaz nem is kerestem.
A magyarosításról tudok, még egy testvér Tárkányi László is felvette ezt a nevet.
Szerintem nem valószínű, hogy az anyós fogadta örökbe a vőjét. Mint korábban írtam már valahonnan Vulkapordány település nevét írtam fel magamnak, de nem tudom, hogy milyen dokumentumból. Az örökbefogadó szülők nevét én is a Győri Egyházmegyei Levéltár házassági anyakönyvéből tudom. Más dokumentumom nekem sincs Török Rozália megerősítésére.
Várom az Országos Levéltár válaszát az Örökbefogadási Szerződéssel és a hivatkozott IM rendelettel kapcsolatban, hogy esetleg többet tudjak az örökbe adásról.
Természetesen megírom, ha előbbre jutok.
Amennyiben a fenti halotti anyakönyvekkel kapcsolatosan tudnál segíteni, hogy hol keressem megköszönném!
Értem és igazad is lehet. Azt viszont nem értem, hogy ez 02.05-én (egyébként ekkor történt a javítás az indexelésben) miért nem volt még látható, mert akkor én csak a Laxenburgereket láttam, Larenburgert nem (az nagyon megcsípte volna a szemem).
Ha valóban így van, akkor furcsa: amikor ez a Laxenburger-levelezés elindult, akkor még az FS-en nem volt fenn a Larenburger javítás, csak akkortól, amikor jeleztem.
Most veszem észre, hogy honnan jött a félreértés: Insel01 azt írta, hogy "Úgy látom, hogy valaki belejavított az indexelt állományba: Laxenburger (javítás: Larenburger)"
Pont fordítva: az -r- az eredeti indexelés, az -x- a javítás. Ezt elég tisztán mutatja az FS: ha a "Larenburger"-re rámutatsz az egérrel, akkor feljön egy kis dobozban, hogy "Initial Index". A "View/Edit"-re kattintva még tisztább, hogy mi az új, ki írta be, és mi volt a régi.
A m. kir. belügyminiszter az 1933. évi ad 44.605. számú határozatával Tremmel Béla Hidegség községben 1915. évben született, róm. kath. vallásu, tanuló, kaposvári lakos családi nevét Tárkányi névre változtatta át.
Más: Nem ismerem a famíliát, de a Laxenburger (Tremmel) Pál örökbefogadó biztos, hogy egy másik Tremmel Pál és Török Rozália??- és Nem inkább Tremmel Pál és Haszonits Rozália??
(A Győri Egyházmegyei házasságin nem elírás?- a Török Péter sincs néhainak jelölve??
A Polgári házassági anyakönyvön Török Péter néhai!! Esetleg van más dokumentumod róla, hogy Török Rozália?
Ennyit tudtam segíteni. Ha már meg vannak, akkor ezeket dobjad ki!
Ha, a Laxenburger lányokról lesz új fejlemény, oszd meg velünk.
itt elterjedt infó, hogy Pest megyében nem filmezték le az állami anyakönyveket, ezért azt csak a Pest megyei levéltárban tudod megkeresni (fizikailag).
A környék nekem is érdekes, Tbicske :) (Kóka is előkerült...), de nincs adtom államiról (csak saját...)
Hogy hogyan kell letölteni az FS-ről, az a programtól (tehát az Ancestral Quest-től) függ. Az AQ-t egyszer kipróbáltam, de az az előző gépemen volt, és nem emlékszem, hogyan működött. Halványan rémlik, hogy meg kellett adni egy kezdő személyt és a generációk számát, és a programon belül be kellett jelentkezni az FS-re.
Az FS-ről egyenesen nem lehet GEDCOM-ot csinálni. Valamelyik különálló családfa-programmal kell letölteni a profilokat, és abból menteni/exportálni a .ged formátumot. Három programról tudok, ami képes az FS-ről így letölteni: Legacy (ami nem tud Unicode-ul, tehát magyarul alkalmatlan), RootsMagic, és Ancestral Quest. Mindháromnak van ingyenes verziója.
Más témában: azt ugye mindenki felfogta már, hogy az FS-en bárki javíthatja a félreindexelt neveket? Ha keresés vagy lapozgatás közben feltűnik egy hiba, nyugodtan ki lehet javítani! (Mármint ha javítható gyűjteményről van szó. Ezek közé tartoznak a magyarországi katolikus és református keresztelések és az Ellis szigeti utaslisták. A szlovákiai és a polgári anyakönyvek indexei nem javíthatók.)
Egyetértek veled, én is megnéztem kinagyítva mindegyik Laxenburgert és egyértelműen "x", várom az indexelő válaszát a kérdésemre. Az egyiket, a testvér szülésénél nem javította.
az anyakönyvben Pálnál egyértelműen olvashatóan a Laxenburger szerepel 1877-ben. És a kézzel anyakönyvező "x" betűje nem téveszthető össze az "r" betűjével (utóbbira több példa ott az anyakönyvben).
ezen túl a későbbi (1904. vagy utána kelt) névmódosítási bejegyzésben ("örökségi szerződés"-re hivatkozással) szintén Laxenburger van megjelölve.
Szóval az a bizonyos módosító az FS-en (Júlia) vagy bizonyosan tudja, amire módosított, vagy "elolvasta" a vezetéknevet (a változtatás indokaként a helytelen indexálást jelölte meg). Minden esetre kicsit meglepő, hogy most, amikor kiterjedt csetelés folyik a témában, egyszer csak megjelenik ez a módosítás.
Ismét itt vagyok a Potsubay család minden bújával bajával.
Azóta MACSE tag lettem, Előfizettem az Arcanum-ra egy hónapra és az őskereső / evangélium anyakönyv gyűjteményre, egy negyedévre.
Megtaláltam a dédimama halotti keresztlevelét (1924).
A Négy "elveszett" fiúból véletlenül megtaláltam egy egyet (Bélát), a dédimamámtól van, nem az új feleség gyereke volt.
Három fiút egyetlen keresőben sem találok: Sámuel, Nándor, Ernő eltűnt.
Ernőről sikerült kiderítenem , hogy a Magyar Királyi Posta és Távírda kötelékében dolgozott, többek között 1942-ben, de csak a névsorban adta ki az adatot, személyes információk nincsenek.
Segítsetek, milyen módon kereshetném még, a felsorolt adatbázisokban nincsenek meg.
Feltételezésem szerint ők hárman szintűn Murár Ilonától származnak, de a Civil regisztrációban végig olvastam a lehetséges éveket (nincs indexelve), feleslegesen.
Ötleteket kérek, kedves tapasztaltabb kutatók, mert már elképzelésem sincs, hogy hol keressem Őket!
Bocsánat hogy csak így közbevágok, bár az én ügyem nem tartozik a Lauxenburger-ekhez, de úgy egy évtizede itt még nagyban folyt a kutakodás a Kukkonkák után. Sajnos az a beszélgetés egy ponton abba maradt, így nem tudom hogy ki mire jutott vele, és így 15 év után nem hiszem hogy ismeretlent mondok, de a család (2 testvér, Antal és Ferenc, és megözvegyült anyjuk, Katalin) a Nógrád megyei Karancsaljáról költözött Kunszentmártonra 1823-24 körül. A név karancsaljai írásmódja még Kukanka volt, az eredetére továbbra sincs semmi utalás.
Mellesleg, bár Karancsalján anyakönyvet 1716-tól vezettek, a korai években meglehetősen ritka látvány bármilyen Kukkonka is, így ott csak további 2 generációt tudtam összeilleszteni, mielőtt megint elvesztek volna a nyomok.
Köszönöm szépen az információkat! Látszik, hogy profi vagy a kutatásban. A kaboldi ágat sikerült nekem is feltárni, de jóval hosszabb időbe telt mire rájöttem. A Török József válásáról, illetve a további férjekről sem tudtam. Nem kutattam tovább, mivel nekem a Haszonics Rozália és az elhunyt férje Török Péter az egyenesági vonalam. A Török Péter halálát, valamint a Haszonics Rozália és második férje Tremmel Pál halálát viszont sehogy sem találtam. Annyit tudok, hogy Budapesten halt meg 1902 előtt, a Haszonics Rozália pedig valószínűleg 1918 előtt, de a csornai anyakönyvek nincsenek teljesen fent.
Az evangélikus ágat mindenképpen kutatom, de ha tudnál segíteni, hol keressem a fent említett elhalálozásokat nagyon megköszönném!
A Laxenburger lányok valószínű, hogy egy másik ághoz tartoznak, mivel ahogy korábban említettem, valahol találkoztam a kutatás során Vulkapordány településsel. Az örökbefogadó Tremmel Pál felesége pedig Török Rozália volt.
Az utolsó bejegyzésed 1868-ból, ahogy a dátumot nézem a kaboldi Tremmel Pál édesanyjára vonatkozott.
2886. Sopronmegye polg. tszéke mint birtokbíróság által mindazok, kik 1868. évi sept. 19. Pesten elhalt Tremmel Borbála hagyatékához tartozó, akaboldi 134. számú telekjegyzökönyvben felvett ingatlanra nézve netán örökösödési joggal bírnak, ennek érvé- nyesitése végett ezen hirdetmény hírlapi megjelenése napjától számítandó 45 napi határidőre oly megjegyzéssel idéztetnek, hogy meg nem jelenésük esetére az örökség tulajdonjoga az igazolt örökös javára fog a telekkönyv- ben átíratni.
Két egymás utáni évben szült gyereket Lujza néni. Ez tisztára olyan, mint az én dédanyám esete 1905-ben és 1906-ban.
A cselédként, módos, és házas gazdánál dolgozó dédanyám és a gazda között hatalmas szerelem dúlt, lett is belőle két gyerek, mindkettő természetesen illegitim. Azt, hogy tudom, ki volt a dédapám csak a családi pletykának köszönhetem, nem ismerte el a gazda őket.
Szerintem itt is hasonló volt a felállás, csak azzal a különbséggel, hogy jobban féltek a botránytól, és a jobb titkolózás miatt nem otthon szült, s talán nem is a saját nevén. Szerintem még az is segíthet, ha kiderül, hol, kinél dolgozott Lujza néni.
Valóban, kicsit nehéz összeszedni így hirtelen a több bejegyzésből elérhető adatokat.
Viszont "megcsípte" a szemem, hogy az örökbefogadott fiú és mostohaapja keresztneve ugyanaz. Valamint a keresztanya asszonyneve és a mostohaapa neve megegyezik. Ez a Laxenburger és a Trümmel család kétszeres kapcsolatát jelenti. Carolinával is elvégezhető az a vizsgálat, amit Aloysiára írtam.
A Magyarország kereskedőinek és iparosainak címjegyzéke (1891) szerint Tremmel Pál bognár székhelye Csáva (Sopron vm) volt. Trümmelre nincs találat.
Nagyon szép a feltételezés, de szerintem összemostad a két anyakönyvet. A Pál 1877. 08. 25-én született Bánfalván az anyja neve Aloysia Laxenburger. Az örökbefogadó szülők Tremmel Pál és Török Rozália. Tehát nem mostohaapa, mivel nem Aloysia férje. Tegnap próbáltam keresni, hogy honnan vettem, de nem találtam meg, hogy Vulkapordányban (Ausztria) éltek A keresztanya neve Carolin Laxenburger, akinek a férjezett neve Trümmel és aki korábban 1873-ban szintén Bánfalván még lányként szülte Maragaretta nevű lányát, tehát 1873-1877 között házasodhatott. A feltételezésed alapján tehát Aloysia kb. 1852-1860 között születhetett.
Nem erre gondoltam. Inkább azt gyanítom, hogy esetleg Laxenburg lehet a származási helye (nincs túl messze Soprontól - légvonalban 45 km) és mivel esetleg titkolni akarta a valódi nevét a lányanyaság miatt, ezért a családnevét "laxenburgi"-ként adta meg az anyakönyvben. Ha ez így volt, akkor nyilván nem véletlen a "Laxenburger" megjelenése az anyakönyben. Minden arra mutat, hogy nagyon titkolni akarta a gyermeke születését (ezért ment el Sopronból - "ex Sopron" bejegyzés Pál születésénél - szülni Bánfalvára).
A rendelkezésre álló, hézagos adatokból van egy feltételezésem:
Aloysia valahol a mai Burgenland, vagy Alsó-Ausztria (itt van Laxenburg is), esetleg a mai magyar nyugati határszél környékén születhetett. A születési idejét kb. 1828-1835 közé tenném. Ennek magyarázata, hogy cselédnek elszegődni (messzebbre) kellett egy életkor (~17-18 év), amikor a lányokat egyedül (?) elengedték az önálló életre (hacsak nem voltak árvák). Ugyanakkor a cselédek 30 éves korukig (de inkább előbb) általában férjhez mentek. A magányos élethez megfelelő egzisztencia kellett, ami egy cselédre nem volt jellemző. Mivel ebben az időben az egyedülálló anya kisgyerekkel nagyon nehéz helyzetben volt (pl. szerencsésnek mondhatta magát, ha maradhatott a szülés előtt/után a gazdájánál, általában "mennie kellett" már terhessége kiderülésekor), ezért nagyon hamar férjhez kellett mennie, ha boldogulni akart. Ezért inkább 25 évesnél fiatalabbnak gondolom a szülése idején. A Trümmel-Tremmel vonalban a házasság időpontjának (ami - ismerve, hogy a férje nevére vette Pált, tehát a gyermeket nagy valószínűséggel kisgyerek kora óta nevelte a mostohaapa - 1853 és max. 1860 közé datálható) megtalálása lenne a legfontosabb, mivel ott (ritka kivételektől eltekintve) bejegyezték a házasulandók származási helyét. Mivel a házassági anyakönyvek indexálása az FS-n nagyon gyerekcipőben jár, ezért én erre feküdnék rá a behatárolható településkörben. Először kiszűrném a férj neve alapján (indexelt állományok) a szóba jöhető Trümmel/Tremmeleket, aztán keresnék az érintett településeken és időfekvésben olyan házasságokat, ahol a feleség életkora stimmel és Aloysia a keresztneve. Találat esetén gyorsan el lehet jutni a születési/halálozási információkhoz.
Megjegyzem, hogy a mostohaapa halálának időpontja is adhat némi támpontot: a halotti anyakönyvben a XIX. sz. utolsó harmadában már bejegyezték az elhunyt családi állapotát (pl. özv, vagy "néhai Kovács Péter felesége"), amiből tudható, hogy Aloysia élt-e még akkor. Ez szűkítheti a kört. Ráadásul ha még élt a férje halálkor, akkor biztosan azon a településen, ahol az elhunyt. Ha a férj idős korban halt meg, akkor Aloysia is öreg volt már, amikor már nem nagyon költöztek, ezért jó eséllyel ő is azon a településen halhatott meg. Onnan meg megint csak visszafejthető adatokra lehet bukkanni...
drRamaty: Köszönöm szépen. Én azt hittem, hogy a megyei levéltáraknak szolgáltatták be a példányokat és ők küldték tovább az OSZK-nak.
Szüla60: A keresztelési anyakönyv utólagos bejegyzésében hivatkozott miniszteri rendelet és a házasságkötés is 1904-es. Az esküvőn már a Tremmel nevet használta, tehát én inkább azt gondolom, hogy valamivel az esküvő előtt, vagy az után írták be az U. B.-t, azzal összefüggésben. Az örökbefogadás történhetett jóval korábban is, talán az anya, Laxenberger Alojzia halála után. De az is lehet, hogy még az életében.
Próbálj utánanézni Karolina halálának és esküvőjének is, Szombathelyen és Sopronban. (Egyelőre testvéreknek lehet tekinteni őket.) Lehetséges szülőket is keress, mind a két város halotti anyakönyvében. A Familysearch-ön megtalálhatóak a szombathelyi adóösszeírások, nézd át legalább az utolsó két évet (1845, 1846), mert ott vallásoktól függetlenül vannak a lakosok. (Persze lehet, hogy ekkor még nem élt Alojzia és Karolina sem, és a család is később költözött be.)
Sok oka lehet annak, hogy nincsenek meg a keresztelési bejegyzésük. 1, nem római katolikusnak születtek, hanem evangélikusnak vagy izraelitának. 2, nem Szombathelyen születtek, hanem később vándoroltak be (akár külföldről), de még gyerekként, és ezért tartották származási helyüknek a várost. 3, a nevük módosult, mint Tremmel-Trümmel esetében is. 4, ők is örökbefogadottak, és a nevelőapjuk vezetéknevét kapták meg.
Kinek a születésére gondoltál? Aloysia Laxenburger házaságon kÍvül szülte Tremmel (LaxenburgerÖ Pált, és ahogy korábban írtam 1904 07. 01-én már elvileg nem élt.
A születés időpontját ismerjük? Ez nyomozható a házassági anyakönyvek alapján (általában csak életkort írtak, de ez is segítség már), vagy a halotti anyakönyvből, ami szintén életkort ad meg. Egyszerűbb az élet, ha ez ismert, mivel csak egy kis idősávra kell koncentrálni a többtelepüléses vizsgálatnál.
Azért az érdekes, hogy 1873-ban a "testvér" Carolina is Laxenburger néven szült, 1877-ben Aloysia az üknagyanyám szülésekor, pedig a dédnagyapám keresztanyja volt, de már a férjezett nevén Carolina Trümmel néven. A Radixindexen én is néztem, ugyanerre jutottam. Próbáltam a halálából kiindulni, mivel a Tremmel (Laxenburger) Pál házassági anyakönyvében 1904. 07. 01-én az szerepel, hogy néhai Aloysia Laxenburger soproni lakos, de elég sokat kell átnézni. Írtam az Országos Levéltárba az örökbefogadási szerződés, I.M rendelet kapcsán, talán válaszolnak.
Megnéztem a Radixindex névmutatójában. Ebben a Laxenburger név nincs benne, ami sokat mondó (talán nem is magyarországi településről származott). Ellenben a Tremmelt megtaláltam - szép számban az alábbi településekre (több adatbázisból a legnagyobbat, a Monarchia I. vh-s veszteséglistáját kipécézve):
Ha abból indulunk ki, hogy a Laxenburger és a Tremmel családok közel élhettek egymáshoz (másképp hogyan találkoztak volna), akkor ezek a települések vizsgálandóak mindenképpen. Sajnos ugyanakkor Tremmelből ezen kívül jóval több is volt - szétszórva mindenfelé a Monarchiában.
Aztán meg annak alapján, hogy a Laxenburger nincs benne a fenti név-adatbázisban az is felmerült bennem, hogy nem feltétlenül biztosan igazi vezetéknév... (Bár ez meg nem vezet sehová, mert így biztosan nem megtalálható). Tudok olyan esetről is (1860-as évek), amikor a megözvegyült asszony ismét teherbe esett (nagy szégyen volt ez akkor) és a helybéli pap az anya lánynevét jegyezte be a matrikulába - értelem szerűen a gyerek is ezt a vezetéknevet kapta.
Az FS indexált állományában sincs sok Laxenburger, csak 5 személy. Ezek közül van egy 1807-es születésű Magdaléna, Németkéren (Tolna megye). Ezen kívül a XIX. században Laxenberger sem sok van, de az mind Trier városában (Rajnavidék).
Szóval ez a Laxenburger nekem kissé gyanús lett...
Hát viszont ha elmentek Bánfalvára, hogy ne ismerjék őket, akár hamis adatot is mesélhettek anyakönyvezéskor a születési helyként megadva, hogy ezzel is a saját inkognitójukat erősítsék, nem?
Ez a név mennyire gyakori? Eléggé különlegesnek hangzik, általánosan keresve nincs találta valahol máshol, de arrafelé?
Ez jelen esetben is igaz, mivel mindketten Bánfalvára mentek szülni, ez szerepel is az anyakönyvben. Azonban az anyakönyvek szerint Szombathelyi születésűek a lányanyák, de sajnos végig néztem az anyakönyveket és nem találtam. Ráadásul Szombathelyen az INDEX-ek is fent vannak, de ilyen név (Laxenburger) nem szerepel bennük.
Nem vigasztalásként: gyakori az anyakönyvekben, hogy a lányanyák olyan helyre mentek szülni, ahol nem ismerték őket és ott is anyakönyvezték a gyermeküket (én pl. sok ilyent találtam Dunaföldvár és Besenyőtelek katolikus anyakönyveiben). Persze nem mentek a világ végére...
Köszönöm szépen, megpróbálom. Esetleg az anya születési anyakönyvével kapcsolatban volna valami javaslatod, hogy hol kereshetném, mivel Szombathelyen és Sopronban sem találtam.
Ezt találtam a google keresés után, ebből gondoltam, hogy utólag ezért jegyezték be?
1904. évi XXXVI. törvénycikk az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. tc. módositásáról *
19. § Ha valamely gyermek leszármazása csak a születés bejegyzése után állapíttatik meg, vagy a családi állapotból származó jogok királyi leirattal való törvényesítés, vagy örökbefogadás által változást szenvednek; ez a körülmény az anyakönyvbe az illetékes hatóság hivatalos megkeresésére, vagy az ez által közölt itélet vagy hivatalos irat alapján hivatalból feljegyzendő.
Ismét a segítségeteket kérem. Dédnagyapám Paulus Laxenburger néven született házasságon kívül Bánfalván, majd örökbe fogadták és lett Tremmel Pál. Az üknagyanyám Aloysia Laxenburger aki szolgálólány volt Sopronban a születési anyakönyv szerint Szombathelyen született, mint a vélhetően testvér Carolina (Trümmel) Laxenburger is. Mindketten lány fejjel szültek. Kerestem a szombathelyi anyakönyvek között, de egyiküket sem találtam. Elvileg mindketten római katolikusok voltak.
Tudnátok-e segíteni, hogy hol kereshetném esetleg az üknagyanyám születését?
Ez egyetlen kötet, és ennél is ott van felül a keresési lehetőség, ami csak ebben az egy kötetben keres. Amikor nem fér egy kötetbe egy évfolyam, akkor ezen harmadik szintnél a keresés csak az adott kötetben, tehát csak az adott évfolyam egy részében keres. Olyankor az évfolyamot átkeresni több kötet egymás utáni keresésével lehet.
A gyászjelentésekről: úgy kerülhettek, kerülhetnek ma is az OSZK-ba, hogy benne van a kötelespéldány beszolgáltatásban. Elvileg ma is 3 példányt be kell küldeni belőle az OSZK-nak. Tudom, sokáig nyomda vezetője voltam, mi mindig beküldtük.
Elvileg minden temető esetében léteznie kell Temetőkönyvnek, amely az oda temetettek nyilvántartása (sir helye, név, mikor temették). Ezt a temetőt gondozó szervezetnél lehet megtalálni.
Az emberek általában a kitöltős gyászjelentéseket választják, tehát beírják tollal, az elhunyt nevét temetés idejét stb. Ezeket nem gyűjtik be az OSZK-ban, és a megyei levéltárakban sem. Pontosabban, nem digitalizálták, ha be is gyűjtöttek valamennyit belőlük. A Horthy-korszak magyar újságaira nem voltak jellemzőek a gyászkeretes gyászjelentések, bár előfordultak (főként a Pester Lloydban), általában cikk (nekrológ) formájában emlékeztek meg (ez lehetett több oldal is), vagy felsorolásban (mint a Vasárnapi újság), köszönetnyilvánításban, de leginkább anyakönyvi hírek közt.
fukszagnes: Nem szoktam használni az ADT+ összetett keresőjét, csak ha nagyon gyakori a név. Általában az egyszerű keresőt használom a * és ? karakterekkel, idézőjelekkel, és az AND-del. Illetve még jobb oldalon a Találatok szűkítését. Valószínűleg azért nem találtad meg P. Ernőt, mert Posta és Távírda Rendeletek Tára" néven kerestél az újságra, de amikor Ernőt megemlítik benne, akkor más volt a neve. Keress rá így: Potsubay Ernő, Potsubai Ernő és Pocsubai Ernő. Az összes vele kapcsolatos találat megjelenik. Az apára, Jánosra van egy Pozsubay találat is.
A Csillagház (Balassagyarmat helytörténeti gyűjtemény) "elegyes gyűjtemény"-ét leíró PDF-ben több említés is esik a Nógrádi Hírlapról, többnyire az 1940-es évekből.
Elég esetleges, de nálam jellemzően az értelmiségi, hivatalnok, városi kisnemes vonalakon gyakori a gyászjelentés, a legkorábbi 1830-as. Szerencsére nálunk is hagyott örökül néhány felmenőm egy-egy paklit, és meglepetésre találtam az OSZK gyűjteményében olyat, ami nagyot lendített egy ág kutatásán. De valóban esetleges egy ilyen dokumentum létezése.
A mi családunkban sem küldött szét mindenki ilyet, ugyanakkor volt több családtag, akiknek még a helyi újságban is jelent meg gyászjelentése. Nekem nagyon sokat segített, hogy nagyapám megőrizte ezeket, majd utána anyám is, így a legrégebbi 1928-ból való, és felsorolja a fél családfát. Bizonyos tények csak ezekből voltak megismerhetők.
Ha már újságról van szó, azt honnan lehet megtudni, hogy egy városnak/megyének egy adott időszakban mi volt az újságjának a neve? Arcanumban nem találtam semmit. Az 1900-1940 közötti időszak érdekelne Balassagyarmat vagy Nódrád megye területéről. Létezik, hogy semmiféle sajtó nem volt a környéken? Ráadásul a századforduló környékén még a megye is jóval nagyobb volt, mert mostanra szlovákiai falvak is idetartoztak.
Ez egy ilyen városi jelenség lehetett, falun mindenki ismert mindenkit, ahogy nézem, ezek újságokban jelentek meg, onnan szedhették össze az adatbázisba.
Még azon gondolkozom, hogy vajon temetőkben tudnak arról felvilágosítást adni, hogy korábban kiknek voltak ott a sírjai? Mert ugye elvileg a régebbiek is el voltak valahová temetve, mégsincsenek sehol.
Én a családban megtaláltam mindenkiét, akik a 20. század hetvenes, nyolcvanas éveiben haltak meg, viszont a korábban elhunytakról semmi hír. Nem tudom, kinek kellett ezeket beadni, egészen biztosan nem mi voltunk. Gondolom, a Kádár-korszakban ezt egyetlen cég csinálhatta, és ott maradtak másolatok. :)
A gyászjelentés-gyűjtemények mind tulajdonképpen találomra tartalmaznak anyagot. Nincs, és soha nem is volt, semmiféle kötelező benyújtás vagy begyűjtés, és persze a jelentés kiadása se volt soha kötelező. Faluhelyen harangozással jelezték (és jelzik) a temetéseket, írott gyászjelentéssel nem feltétlenül foglalkoztak. Városban volt olyan társadalmi réteg, ami az ujságban jelentetett meg gyászjelentést; az ilyeneket inkább folyóirat-adatbázisban (Anno-Suche, Hungaricana, Arcanum) kell keresni.
Már az összeset bejelöltem ismerősnek és írtam Messengeren üzenetet.
Senki nem válaszolt eddig.
Tudod, az egész család származását nagy titkok övezik, minden családot érintő kérdést úgy kezeltek mint valami államtitkot. A család motorja a nagyapám, Gusztáv volt. Halála után teljesen szétesett a család maradék része. A nagyanyám megtiltotta a közös "ünnepségeken", hogy a múltról beszéljen bárki is.
A rengeteg irat, emlék, fénykép a nagyanyám halála után eltűnt, az egyik nagynéném sajátította ki magának.
A legszebb, hogy ő még él, de a nagymama halála után teljesen megszakította a kapcsolatot a családdal. (Ő is fent van a FB-on, őt is bejelöltem, már fél éve, de nem reagált).
Köszi szépen, megnézem! Rákerestem így hirtelen olyan nevekre a családból, amik a FS-ön már régóta indexálva vannak, és itt nyoma nem volt. De hátha...
Köszönöm szépen a kutakodást, ezek az információim megvoltak már, sőt sikerült a digitális anyakönyvi kivonatokat is letöltenem és kapcsolni a rekordokhoz.
Potsubai János - Murár Ilona gyermeke Ilona Anna 1928. 10. 27. hozzáment Galó Jánoshoz Bp. Vii. kerület; József elvette 1931. 04. 11.-én Bp. V. Ryba Juliannát, itt a vőlegényhez be van jegyezve, hogy dobsinai (cseszlovák illetőségű), Gusztáv 1932. 10. 23.-án Bp. VII. elvetteEgresi Irmát , a vőlegény itt is dobsinai. P. István 1934. 01. 24-én elvette Kovács Margitot. Bp. I. (ő nem külföldi.)
A facebook-on van néhány Potsubay, én felvenném velük a kapcsolatot, hátha nagyapád valamelyik testvérének a leszármazottai. Esetleg tudhatnak olyat, ami válasz a kérdéseidre.
A keresőben csak azt találod meg, ami indexálva van, az pedig a születési/keresztelési anyakönyvek egy része, abból sem a teljes. Magukat az anyakönyveket úgy találod meg, ha Search legördülő menüjében a Catalog-ra klikkelsz, és beírod a településnevet.
A Honvédségi közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, Személyes ügyek 1943. november 19-i, 46. számának 1622. oldala szerint Potsubay Bélát (szül. Budapest, 1917., anyja neve: Murár Ilona) tartalékos zászlóssá nevezték ki. A Függetlenség c. lap 1944. március 9-i, 56. száma szerint Potsubay Béla szfőv. tanító, tart. zászlós és Péterfi Éva Katalin március 6-án házasságot kötöttek.
A Posta és Távírda Rendeletek Tára 1906. november 1-i, 46. számában megemlítik, hogy Pocsubay János Újpestről Budapestre került át. (Az 1906-1907-es Budapesti Címjegyzék szerint is Újpesten lakott.) Felesége, Gold Teréz 1931-ben készült végrendeletében a lakcím ugyanaz, mint a házasságkötéskor az ara lakcíme, lehet, hogy a házaspár odaköltözött a VII. kerületből. https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/515939/?list=eyJxdWVyeSI6ICJcImdvbGQgdGVyXHUwMGU5elwiIn0
Van egy Potsubay Ernő, aki a postai rendeletek tárában többször is említésre kerül. Talán ő Béláék testvére.
A Macse adatbázisában is rájuk lehet keresni. (fizetős)
Nekem még egy lehetőség nagyon gyanús. A Gold vezetéknév, és a gyerekek keresztnevei (Sámuel, Gusztáv stb.) zsidó származásra utalnak. Talán pont emiatt vette a nevére őket a keresztény férj a zsidóüldözés idején. Az megmagyarázná azt is, miért vette esetleg a nevére a felesége nagy valószínűséggel már felnőtt gyerekeit.
Ráadásul ott a 100 évet sem veszik véresen komolyan, két évvel ezelőtt simán letöltöttem 1919-es keresztelési anyakönyvet, és rémlik, hogy még későbbiek is voltak fent.
Itt tudsz még esetleg kutatni, már ha katolikusok voltak. Vagy ha evangélikusok, azoknak is van külön keresőjük. Az FS-en 1895 után csak a polgári anyakönyvek vannak fent. Én sok mindent megtaláltam az egyháziakban, amit a FS-en hiába kerestem.
A dédapám 1896-ban születet, házassága Murár Ilonával 1899-ben volt. Az első gyerek 1900-ban született, az utolsó 1913-ban. Ezekról van anyakönyvi kivonatom digitalizálva.
Az anekdotákból úgy tudom, hogy dédpapa életerős, "vagány" férfi volt és 100 éves korában halt meg.
A felmerült 4 másik fiúkról korukat tekintve csak annyit tudok, hogy Sámuel kb. 10 évvel volt fiatalabb Gusztávnál (1904).
Együtt turnéztak külföldön, cirkuszi artisták voltak. (A "Flyng Balázsson Trapez"-ra is próbáltam rákeresni, de így sem jutottam sehova.)
Szóval nem tudom most már hogy ki után és hol kutassak! :)
Igen, én is arra gyanakszom (100 évről hallottam én is), sőt számításaim szerint valamikor az 1914-1925 között kellett születniük, tehát még nem kutatható! :(
Érdekes, apai ágon van/volt egy emigráns nagybácsim, aki 2006-ban halt meg Amerikában, és simán megtaláltam mindent róla, még a betegbiztosítási számát is!
Ennek a Gold-néninek az első férjét szeretném megtalálni, talán valamilyen támpontot adhat.
Mellesleg ha Murár Ilona 1913-as szülés utáni halálakor a férje már 49 éves volt, akkor elég gyanús, hogy ez sem egy első házasság volt. Vagy fiatalabb feleség volt, és a férjnek korábbi házasságból voltak gyerekei, vagy az is lehet, hogy a Murár Ilona gyerekeit vette a saját nevére. Én az ő nevére is rákeresnék, mint anyára.
Hát ha már nem élnek, akkor esélyes, hogy a halotti anyakönyvekben is megtalálod őket. Bár az is simán benne van a pakliban, hogy valamikor az 1910-es évek végén, 20-as évek elején születtek olyan időszakban, ami még nem publikus. Azt hiszem, talán születés után 100 évvel lehet nyilvánossá tenni az anyakönyveket.
Az biztos, hogy a négy említett fiú gyermek élt (vannak leszármazottak is - csak nincs kapcsolatom velük -), a Potsubay nevet viselték és a Várna utca 4. alatt éltek.
Ha már 57 éves volt a menyecske, ahogyan Almirena írja, akkor az előző házasságából származó gyerekei nagy valószínűséggel felnőttek voltak, azokat már nemigen vette a nevére az új férj. Ilyesmit kisgyerekeknél szokás, amikor ténylegesen az új apuka neveli fel az almot.
Egy kicsit (nagyon) változott a Potsubay János (dédnagyapa) családi ága. Kiderült, hogy a Zimmermann-ág tévút volt és a megtalált születési, házassági kivonatokból kiderült sok minden (Murár dédmamáról, sokszor a "néhai" bejegyzéssel szerepel) Az FS-re feltöltöttem az újabb információk, tele vannak kérdőjelekkel, amit megtudtam, azt a megjegyzés rovatban leírtam.
Tegnap sikerült az unokatestvéremmel beszélgetnem és néhány információt megtudtam, de hiába keresem az FS-ön nem találok rá találatot.
Elmondta, hogy Potsubay János felesége (Murár Ilona) nem sokkal István születése után meghalt(1913).
Feltehetően újra megnősült a dédapám - Potsubay János - (aki állítólag 100 évig élt), mert a nagypapám (Gusztáv) testvérként szólította a következő fiúkat: Sámuel (Samu ő Angliába költözött valamikor az 1932-33-as években), Nándor (ő gimnáziumi iskolaigazgató volt, ha jól tudom Pestszentlőrincen), Béla és Öcsi feltehetően Ernő. A nevelőanyját pedig, anyának szólította. (Az unokatestvérem elmesélte, hogy 1966 körül még találkozott vele, egy idős néni volt.)
A kibővült család Zuglóban élt (feltehetően a Várna utcában 4? vagy 14?), a fiúk is feltehetően itt születtek. Valamennyien családot alapítottak és Potsubay nevet viselték.
Az anyakönyvi kivonatokban - eddig - hiába kerestem a fiúk nevét és egy új esküvő lehetséges adatát, semmit nem találtam!
Samu után is nyomozok angliai szálakon, de egyelőre semmi.
Az 1920-as évek válási iratait tudtommal még nem digitalizálták, a korábbi évekből (XIX. sz. vége - XX. sz. eleje), Budapestről viszont jó néhány felkerült a Hungaricana-ra. ITT elérhető
fukszagnes: Közben megnéztem Zimmermanné Falk Zsuzsanna halotti bejegyzését is, megegyezik a síron található dátummal. (Gyakran hibásan faragják fel a halálozás idejét.)
Át kell nézned az anyakönyveket, hogy Mátyás apja Simon valóban meghalt-e. Ha igen akkor meg kell keresned Katalin és Szűcs András házasságának a bejegyzését.
Nagyon szépen köszönöm! Nem tudom, hogy találtad meg, de én valószínűleg keveset értek a kereséshez. Nem lehet az, ahogy a következő hozzászóló írta, miszerint újra férjhez ment az anya a Szűcs Andráshoz? A baloldali jegyzetben mi lehet írva?
Hm, na ez érdekes. Írtam egy francia családfakutatós fórumba, meglátjuk, ott mit írnak. Köszönöm az eddigi válaszokat! Jó lenne kideríteni, mi történhetett vele, régóta keresi a család.
Megtaláltam az általad közöl anyakönyvi bejegyzés valszeg másolati példányát, ahol jobban kivehető az apa keresztneve, ami szerb nyelven Симеон, azaz Simon.
Talán inkább csendőr lehetett a rokonod, nem katona. Nem biztos, hogy magas beosztásban volt, de valószínűleg hosszabb ideig szolgált. Nem látom jól a váll-lapot, de inkább mintha tiszthelyettesi lenne.
Sziasztok! Érdekes dolog derült ki a családomban. Anyai nagymamám testvére, Berki Ferenc a második világháború után Korzikán telepedett le, és nem is jött haza (elvileg). Több fényképet is küldött haza a frontról, aztán Korzikáról. A legutolsó képet (kis bogarászás után kiderült) Bonifacio-ból küldte 1963-ban, ezen katonai egyenruhában szerepel, magas beosztású lehetett. A képet alább csatolom. Miután ezt megtudtam, keresgélni kezdtem leszármazottak után, találtam is egy hölgyet, akinek Berki a vezetékneve, és Bonifacio-ban él, viszont azt mondta, nem ismerős a történet neki, és csak 15 éve él Korzikán. Francia anyakönyveknél Bonifacio 1900-ig van fenn FS-en, ott nem tudtam kutatni. Amit meg szeretnék tudni: él-e még (nem valószínű sajnos), ha nem, akkor hol van eltemetve, és vannak-e leszármazottjai milyen beosztásban volt, mit csinált, esetleg hol lakott
Amit róla lehet tudni: Berki Ferenc (szül. Jászkisér vagy Jászapáti, 1920-as évek), anyja neve: Petró Mária, apja neve: Berki Ferenc
Hol lehetne esetleg róla többet megtudni? Katonai iratok között?
A korábban csatolt katonai lajstromban Mátyást írtak, az magyarul van és abban érdekes módon apa neve nem szerepel, csak anya aki Katalin és az egyezik?
A család egyik tagjának elmondása alapján nem Szűcs, hanem Toszanovits volt a családnevünk. Már régóta keresem, de az egész környéken nem találtam Szűcs Mátyás születési anyakönyvét. A házassági és halotti anyakönyv alapján 1851-ben született, ezért kezdtem el a Toszanovits névre keresni és így találtam a katonai lajstromban, majd a szerb anyakönyvek között 1851-ben Toszanovits Mátyást. Először én sem hittem a rokonomnak, hogy Toszanovitsok voltunk, mivel a házassági anyakönyvben Szűcs Mátyás apjaként Szűcs András van feltüntetve. Azonban sem én sem az egyházmegye nem talált ilyen néven születési anyakönyvet.
A felnőttkori átkeresztelkedéseket gyakran - esetenként elkülönítve, az adott időszaki - keresztelési anyakönyvek legvégén, külön csoportban vezették. Arra is van példa, hogy a házassági anyakönyvben tettek az átkeresztelkedésre utalást ( anyakönyvi sor jobb szélen, megjegyzésként). Utóbbit akkor, ha a keresztelkedés és a házasság egyszerre történt. Abból, hogy a beidézett házassági anyakönyvön nincs ilyen jegyzet, leginkább arra következtetnék, hogy a keresztelkedés korábban történt, így inkább a mohácsi katolikus keresztelési anyakönyvekben kellene kutakodni.
Az nem világos, hogy miből bizonyítható Szűcs Mátyás és a szerb Mátyás személyazonossága: születési idő, hely, szülők azonosak?
Köszönöm szépen! Szűcs Mátyás házassági anyakönyvén a vallása római katolikus. A házassági anyakönyvén azonban nem szerepel semmi ezzel kapcsolatban. A szerb anyakönyv eredeti példányán volt jegyzet, melyet próbálok most Szentendréről az egyház központjából megszerezni, talán a jegyzetben szerepel valami?
Az Álalad bevágott anyakönyvi részekből nem derül ki, hogy Szűcs Mátyásnak mi a vallása. Ha nem csak név, hanem vallásváltás is történt (pl. katolikusra), akkor annak a felekezetnek az anyakönyvében, ahová lépett, általában ennek van nyoma.
egyértelműen Tomanovics, ez tisztán olvasható. És szerb. A név elírása fordításkor meg nem ritka, főleg, amikor nem a felekezet eredeti papja anyakönyvezett (itt most az átkeresztelkedésre gondolok.)
Segítséget szeretnék kérni! Üknagyapám Szűcs Mátyás a család elmondása szerint Toszanovits Mátyásként született, ezért nem is találtam a születési anyakönyvét. A katonai lajstromban megtaláltam Toszanovits Mátyást ez alapján görögkeleti vallású. A születési anyakönyvét megtaláltam 1851-ből, azonban ciril betűkkel van írva.
Kérném, amennyiben valaki el tudja olvasni, illetve le tudja fordítani segítsen, hogy tovább tudjak menni. Ez a másolat, sajnos az eredeti a mikrofilmen olyan rossz minőségű volt, hogy nem lehetett elolvasni, pedig azon külön jegyzet is szerepelt. Valószínű átkeresztelkedett, mert már római katolikusként és Szűcs Mátyásként házasodott 1875-ben.
(id. Zimmermann Gottfriednak két felesége volt, Falk Zsuzsanna a második.)
egonca: A törvényszéki iratok közt lehetnek, ha fennmaradtak, legalábbis a Monarchia idején ott vezették őket. A Hungaricana-n viszont az 1920-as években a budapesti bontóperek anyagai a Budapesti Államügyészség iratai között vannak.
Zielony Rycerz: Szerintem ebben a szövegben fivérekről lesz szó: Sitő Bálint testvérei Miklós és Márton, valamint Mihály, Tamás, György, Péter és István ugyancsak Sittők, de ők nem a testvérei. De kérdezd meg a Latinul értők, ide! fórumon, hátha ők jobban tudják nálam értelmezni.
Zozizozizozi: A digitalizált anyakönyvek közül biztosan hiányzik ez az időszak. A JNSZ megyei levéltárban elméletileg 1845-től megvannak a házassági anyakönyvek. http://www.szolarchiv.hu/data/files/232494422.pdf
A házassági mutató névmutató lesz ebből az időszakól az évek megjelölésével. A Főegyházmegyei Levéltár fondjegyzékében nem részletezik milyen anyakönyveik vannak
Visszafelé mennék az időben. Vizsgálnám a dobsinai anyakönyvekben a keresztapa (Gottfried) felmenőit és ükanyád (Susanna) felmenőit és a rokonsági átfedést (közös felmenőiket). Nem volt ritka, hogy nagynéni/bácsi vállalta a családon belül a keresztszülőséget. Persze ehhez sok mindent át kell nézni, hogy kétséget kizáró legyen a rokonság. De nem lehetetlen, ha a források rendelkezésre állnak. A keresztanya így kapcsolható az ághoz.
Az ismert oldalakon: FamilySearch, MyHertaige, Geni - elkészítettem a fámat (utóbbi kettőnél nem szeretném meghosszabbítani az előfizetést, mert nem sok értelmét látom).
A DNA-tesztet is megcsináltattam - de feleslegesen, mert a kiértékelésnél: nagyobb csomagra való előfizetést kér, amire most nincs keretem.
Az anyai ágam érdekel jobban, ott szeretnék előre lépni.
Nehézségek vannak már a vezetéknévvel is dédapám részéről:
A "Pocsubay név története" a családomban:
Dédnagyapám, született: Johann Zimmermann [Dobsina, 1877 január 27. (?)], törvénytelen (és ha jól tudom, egyetlen) gyermek volt. Édesanyja: Susanna Zimmermann (1855 - Nálepkovo, Gelnica District, Koice Region, 053 33, SK - ?). [anyai ágát le tudtam vezetni].
Dédnagyapám 1900-ban vette fel keresztanyja nevét: "Pocsubay", aki szintén dobsinai volt. Ezt a névváltozást a születési anyakönyvi kivonatba is bevezették. Itt találtam meg a keresztszülőknél: Gottfried Zimmermannt (neve megegyezik dédapám nagyapjának nevével - ugyanaz-e vagy csak névrokonság nem tudom -; és a keresztanya neve: Maria Zimmermann, született: Potsubay (!).
1935/36-tól az írásmódja változott: Potsubai/y-ra. (Nem tudom melyik a helyes, több írásmóddal is találkoztam.)
Feleségéről: Murár Ilona csak annyit tudok, hogy 1876-ban (?) született, Balassa-Gyarmaton, Nógrád megyében. Egy megtalált születési anyakönyvi kivonat alapján, feltételezett szülők: Murár Pál és Simko Amália. Gyermekeik: János (10 hónaposan meghalt), Ilona Anna (Galó Jánosné) Gusztáv, József, István; Ha jól tudom, a gyermekek már mind Pesten születtek, talán Újpesten. Kevéske emlékeim között szerepel egy Pocsubay / Potsubay Sámuel, aki Angliában élt, nagyapám (Gusztáv) cirkuszi artistaként (Balázsson Flying Trapéz - semmit nem találtam róla; egy fényképmontázsom van a fellépésekről: 1937-1939 között) többször meg is látogatta őket. További névemlék: Pocsubay / Potsubay Nándor, aki pedagógus volt és Budapesten élt.
Eddig jutottam.
Egyik forráson sem haladok tovább.
Nem tudom, hogy a feltételezett keresztanyát hogyan kapcsoljam a fához.
Lenne valakinek valami tanácsa, hogy merre induljak tovább? Hol keresgéljek?
Hova: élőkről saját gépre telepített programba. Ezekből van sok, ingyenes is meg fizetős is, és néhánynak van magyar felülete is. A kezelhetőség változik: a Gramps például sokat tud, de (nekem úgy tűnik, hogy) minden el van rejte három vagy négy réteg ablak alá. Arra is oda kell figyelni, hogy az ékezeteket tudja-e rendesen kezelni; a Legacy például csak az á/é/í/ó/ö/ú/ü-t tudja, az ő/ű/č stb.-nél már megakad.
Az elhunytakat lehet internetes szolgáltatáson is vezetni. Ezekből is van ingyenes is és fizetős is, és ezenkívül van egyedi is meg nagy közös fa is. Egyedi fát lehet például a MyHeritage-en vagy Ancestry-n vezetni (bizonyos létszámig ingyenesen, bár lépten-nyomon fizetőfalat fog állítani az amúgy ingyenesen elérhető adatok csatolásához). Nagy közös (és ingyenes) fák például a FamilySearch, WikiTree, és a Geni (bár ez utolsó a MyHeritage-el való összefüggés miatt szintén fizetőfalat rak az ingyenes -- vagy saját magad által felrakott -- adatok elé).
A rokonok kifaggatása után a FamilySearch-el érdemes kezdeni. Itt vannak a polgári anyakönyvek, a polgári anyakönyvezés előtti egyházi anyakönyvek, a mai Szlovákia területéről az egyházi anyakönyvek, burgenlandi egyházi és polgári anyakönyvek, gyászjelentések, az 1869-es összeírás megmaradt részei, és még sok egyéb más. Ezek többnyire böngészhető képek, de vannak indexelt (feldolgozott, tehát névre kereshető) részei: a katolikus és református keresztelések, a szabolcsi és budapesti polgári anyakönyvek egy része, és a szlovákiai egyházi anyakönyvek különféle részei (többnyire itt is csak keresztelések, de más felekezetekből is).
Helységenként és felekezetenként változik, hogy az FS-en milyen évkör található. A mai Pest megyéből például egyáltalán nincs az interneten polgári anyakönyv. (A Pest megyei levéltár nem vett részt a mormonokkal kötött adatmegőrzési szerződésben. Az a nagy szerencsénk, hogy Budapest nem tartozik Pest megyéhez.)
Helységekről szólva: még az FS felkeresése előtt ajánlatos a helységnévtárakban megnézni, hogy hol volt a templom és a polgári anyakönyvi hivatal. (Hiába keresnék katolikus keresztelést "Székely, Szabolcs" alatt: a templom Demecseren volt.)
javítás: Eundem itaque VALENTINVM SITŐ, ac per ipsum fratres Nicolaum, Martinum Sitő, Michaelem, Thomam, Georgium, Petrum et Stephnaum similiter Sittő, e statu et conditione ignobili, in qua huc usque perstitisse dicuntur, de regiæ nostræ potestatis plenitudine et gratia speciali eximentes, in cæetum et numerum verorum et indubitatorum regni nostri Hungariæ et partium ei adjectarum nobilium duximus cooptandos, annumerandos et adscribendos.
köszönöm a gyors választ! bemásolom az armális rendelkezésre álló szövegét. sajnos mivel nem tudok latinul, csak az olasszal következtetek ki dolgokat, és helyenként látszik rajta az elmúlt 400 év, nem feltétlenül betűre pontos az átirat, de talán azért ki lehet venni a lényeget. Az idézett mondatot vastaggal kiemeltem.
"Nos Ferdinandus secundus dei gratia electus Romanorum imperator semper augustus, ac Germaniæ, Hungariæ, Bohemiæ, Dalmatiæ, Croatiæ, Sclavoniæ, Ramæ, Serviæ, Galliciæ, Lodomeriæ, Cumaniæ, Bulgariæ etc. [...] Memoriæ commendamus tenore primam significantes, quibus expedit universis, quod nos, cum ad nonnullorum fidelium nostrorum humillimam supplicationem nostræ propteræ factam majestati, tum vero attentis et consideratis fidelitate et fidelibus servitiorum fidelis nostri VALENTINI SITŐ que ipse, sacræ primum regni nostri Hungariæ coronæ et deinde majestati nostræ, pro locorum et temporum varietate, fideliter exhibuit et impendit, ac imposterum quoque exhibere et impendere velle pollicetur; cum igitur obid, tum vero ex gratia et munificentia nostra regia, qua quosque de nobis et republica christiana bene mentos et virtutis colendæ studiosos, antecessorum nostrorum divorum quondam Hungariæ regum exemplo prosequi, eisque certa virtutum suarum monimenta, quæ ad majora quæque præstanda eos incitare possent, decernere consvevimus. Eundem itaque VALENTINVM SITŐ, ac per ipsum fratres Nicolaum, Martinum Sitő, Michaelem, Thomam, Georgium, Tetrum ez Stephnaum similiter Sittő, e statu et conditione ignobili, in qua huc usque perstitisse dicuntur, de regiæ nostræ potestatis plenitudine et gratia speciali eximentes, in cæetum et numerum verorum et indubitatorum regni nostri Hungariæ et partium ei adjectarum nobilium duximus cooptandos, annumerandos et adscribendos. Annuentes et ex certa nostra scientia animoque deliberato concedentes, ut ipsi, a modo imposterum, futuris et perpetuis semper temporibus, omnibus illis gratiis, honoribus, indultis, libertatibus et immunitatibus, quibus antiqui et indubitati, regni nostri Hungariæ et partium ei subjectarum nobiles, hactenus quomodolibet, de jure vel consvetudine usi sunt et gravisi utunturque et gaudent, uti, frui et gaudere possint et valeant, hæredesque et posteritates ipsorum utriusque sexus universi valeant atque possint. In cujus quidem nostræ, erga ipsos exhibitæ gratiæ et clementiæ ac liberalitatis testimonium, veræque et indubitatæ nobilitatis signum hæc arma sive nobilitatis insigna, SCVTVM videlicei militare, erectum coerulei, fundum illius viridi monticulo interoccupante, in quo integer aureus gryphes et tota corporis mole arrecta, expansis alis, ore hianti, candaque, deorsum reflexa, posterioribus pedibus firmiter insistere anterioribus sinistro ad rapiendum protenso, dextro vero lilium candictum tenere atque sinistro cum connersus esse visitur Scuto incumbentem, galeam militarem craticulatam, sive apertam regio dademate virum iuvenili forma [... ... ... ... ...], mediotenus eminentem, manum sinistra [...] miecta dextra autem nudam frameum vibractem profereniæ ornatam. A summitate vero, sive cono galeæ laciniis, seu lemniscis hinc candidis et rubris, illine autem flauts et coeruleis in Scuti extremitates se s diffundentibus Scutum que ipsum decenter exornari prout hæc omnia in principio sive capite præsentium literar nostrarum pictoris manu et artificio genuinis suis coloribus depicta esse conspiciuntur, eidem Valentino Sitő, ac per ipsum superius nominatis persones ipsiusmque hæredibus et posteritatibus utriusque sexus universis danda duximus et conferenda. Decernentes et ex certa nostræ scientia animoque deliberato concedentes ut ipsi a modo imposterum futuris et perpetuis semper temporibus eadem arma, sive nobilitatis insigna more aliorum regni noi Hungariæ et partium ei subiectarum nobilium sub ijsdem juribus prærogatinis, indulus libertatibus et imunitatibus quiquibu suis exercitijs militaribus et nobilitaribus nec non sigillis velis cortinbis aulæs annulis vexillis clypeis tentoriis domibus et sepulchris generaliter vero in quarumlibet rerum et expeditionum generibus sub veræ vetustæ et sinceræ nobilitatis titulo quo eos ac hæredes ipsorum utriusque sexus universos ab omnibus cujusunque status dignitatis conditionis et præeminentia homines existant, insignitos et ornatos dici, nominari, habe que et reputari volumus et mandamus, ferre gestare illisque uti, frui et gaudere possint et valeant, hæredesque et posteritates ipsorum utriusque sexus universi valeant atque possint. Imo nobilitamus, damus et concedimus præsentium per vigorem. In cujus rei memoriam firmitatemque perpetuam præsentes literas nostras privilegiales secreto sigillo nostro, quo ut Rex Hungariæ, utimur, impendenti communitas, eidem Valentino Sitő [... ...] specificatis personis earundemque hæredibus et posteritatubs utriusque sexus universis ...iam natis et ...inceps nascituris dandas duximus et concedendas. Datum per manus fidelis nostri, nobis Pauli Dauid episcopi Vespremen locique eiusdem [...] die octava mensis Iulii anno domini millesimo sexcentesimo triquesimo secundo, regnorum nostrorum Romani decimo tertio, Hungaria et reliquorum decimo quarto. Bohamiæ vero anno [...]. Reverendissimis ac venerabilibus in Christo patribus dominis Petro Pázmány Sanctæ Romanæ Ecclesiæ Presbytero Cardinale Strigoniensis et Joanne Thelegdy Colocensis et Bachiensis [...]"
Evangélikus tudtommal sehol sincs indexelve. Szarvason vannak névmutatók a böngészhető képek között, ami segíthet. Ezenkívül érdemes legalább rövid időre befizetni az Őskeresőre, mert amik náluk vannak szarvasi anyakönyvek, néha sokkal hasznosabbak, mint az FS másodpéldányai. (Főleg a régebbi házassági bejegyzések sokkal bőbeszédűbbek az Őskeresőn.)
sziasztok! a latin nyelv ismeretének hiányában kicsit elakadtam a családfakutatásban. ezért a kérdésem elsősorban azokhoz szól, akik tudnak latinul. Egy nemesi armális szövegéből van ez a rövidke részlet: "[...] ac per ipsum fratres[...]". A kérdésem az lenne, hogy a fraterszó a latinban törvényszerűen csak fivért jelenthet (meg papot, ha egyházról van szó, de itt most nem), vagy lehet általában véve vérrokon, vérségi kapcsolatban álló személy is? előre is köszönöm a segítséget!
Üdv mindenkinek! A semmiből jutott eszembe, hogy elkezdem a családfámat összeírni, kutatni. 2 kérdésem lenne: Hova, milyen platformra érdemes gyűjteni? Ha már minden rokonomat megkérdeztem, és több infó nincsen, akkor hova érdemes először menni, fordulni? Előre is köszönöm!
Névváltás volt. Ilyen névváltás az én családfámon is előfordult, és pont abban az időben. Nem biztos, hogy a korábbi név ragadvány név volt. Ehhez további kutatások kellenek.
Lehet hogy egy családnév változást látunk menet közben, a Kovács család ragadványneve lehetett a Karászi és ekkor kezdték ezt használni a Kovács helyett.
Egy másik házaspár dettó ebben az időben, ugyanez a jelenség.
1801-ben még Kovács András volt a férj, majd a kiesett 3 évnyi házassági és halotti anyakönyv után Karászi András lett a férj.
Ugyanakkor az én családomban (Karászi János - Jámbor Judit) a több "Kovácsként" született gyermek neve is a halálakor "Karászi:
Karászi János 1796-ban született Kovács Jánosként, a húga színtén Kovácsként született 1800-ban. Az első gyermek, aki már Karászi névvel jött világra 1803-as.
Köszönöm a segítőkész hozzászólásokat! Természetesen kizárni nem lehet,hogy újra nősült az Ősöm 1813 /amikor még Ő volt Éva Kolnperger Férje születési akv. szerint/ és 1835 között/ amikor meghalt/ Éva Entzlivel. Éva Kolnperger halottija sem található FS-en.,mint ahogy Éva Entzli sem található az országban ebben a korban születési akv. szerint. Ez persze nem zár ki semmit! Az viszont biztos,hogy a lakhelyen ahol élt Andreas Kádi,ott másik hasonló nevű személy nem volt csak a fia Antal
. Kolnperger nevű sem volt senki tehát megkülönböztető alias név nem lehet.
Lehet három nevű is valaki, van a családban aki megszületett törvénytelenül az anyja vezetéknevével, aztán házasággal törvényesült a gyermek és megkapta az apja vezetéknevét, aki meghalt néhány év múlva, majd második férj a nevére vette a gyermeket. Ezzel mondjuk megdolgoztam.
A nagyapám nővérének első férje öngyilkos lett. Volt egy közös gyerek. Az új férj a gyereket a nevére vette, és onnantól azon a néven van minden anyakönyvben, házasságakor, három gyereke születésénél, halálozásánál.
Sziasztok! Valaki tudna segíteni? Nem tudom kiolvasni a mellékelt anyakönyvi kivonatban, hogy Kovács Ágnes honnan származik(gyergyó...?).Köszönom előre is, ha valaki megfejti!
Régen amenniyben sok azonos nevű volt egy faluban, (Szűcs, Kovács, Mészáros, Kiss, Nagy) akkor ragadvány neveket (alias) raktak elé, pl. nálam is Fekete Szűcs volt a családom eredeti nev és így tudtam kutatni is, egy másik ágamon pedig Üllei Mészáros néven futottak, ez Cegléden volt.
Sok esetben aztán a ragadvány név lett a család név, ilyenre is van példa, van Cegléden Szabó, Détári, Mester, Détári Szabó és Mester Szabó is, ahogy a ragadvány nevek önálló életre keltek.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni a következő anyakönyvi bejegyzés olvasásához,mely szerint Andreas Kádi 60 évesen meghalt Királyhegyesen.Szerintem a már korábban elhalt Éva feleségéhez kapcsolják.Az Eva utáni szó jelentése nem tisztázott számomra, ugyan is nem a vezetékneve az biztos,mert Kolnpergernek hívták./ Canád megye ,Csanádpalota,halotti akv. 1835.11.05.,008401282 film,67-kép/ Tisztelettel köszönöm segítségeteket!
Viszont amire figyelmes lettem, itt Vaján rengetegszer ismétlődő szó az "alias", aminek történelmi okait nem tudom. Illetve szabályokat sem tudok ráhúzni. Ez alábbi 1738-ból származik például. Más falvakban "alias"-al nem emlékszem, hogy találkoztam volna...
Jelenleg a 172 plébániából 59 adatait töltötték fel, idővel sorra kerül a többi is. Márciusig ingyen tekinthető meg a nyilvántartás (regisztrációs űrlap kitöltése után), a tesztüzem ideje alatt várják az észrevételeket.
Hát, egy eredendően magyar és "normális" családnevet abban az időben nem nagyon volt indok változtatni. Még az sem nagyon valószínű, hogy az anyakönyvező elhallása miatt történt más név írása.
Én inkább arra tippelek (sok ilyennel találkoztam már), hogy a Kováts nevű apa valamikor 1800 táján elhalt, majd az anya - több kisgyerekkel akkor nem volt egyszerű - azonnal férjhez ment Karászihoz.
Szia. Köszönöm a választ. A keresztszülők sajnos teljesen véletlenszerűek.
"Kováts János (anya nincs megnevezve)" Igaz ugyan, a születéseknél valóban nem megnevezett, de az első gyermek előtt van egy házasság, ami tökéletesen passzol, és Jámbor Judit a menyasszony.
Úgy látom, hogy Vaján 1805 körül lelkészcsere volt (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-989D-6H?i=113), és talán ezért hiányoznak az 1801-1804 közötti házasságok és temetések. Ekkor még nem volt kötelező másodpéldány, tehát ami az FS-en van valószinű ugyanaz, mint ami a levéltárban vagy parókián található, de azért talán érdemes legalább emailben felkeresni a helyi lelkészt: hátha a polc mögött azóta megtalálta valaki a hiányzó oldalakat....
Az FS-be bepötyögtetve a neveket feltűnik, hogy Vaján 1803 előtt nulla Karászi (Kara*) János mint apa, 1803 és 1850 között viszont nulla Kováts (Kova*) János.
Kováts János (anya nincs megnevezve):
András 1794 János 1796 András 1799 Kata 1800
Karászi János és Jámbor Judit:
Susanna 1803 László 1807 Julianna 1810
Az mondjuk semmit sem segít, hogy a régebbi lelkész nem írta be az anyákat, tehát nem is biztos, hogy az első négynek Jámbor Judit az anyja. Nem néztem meg: a keresztszülők ugyanazok, vagy változnak? Ha ugyanazok, vagy legalábbis ismétlődnek, az lehet támpont.
Van egy névváltoztatási gyanúm őseimet tekintve. Ennek felgöngyölésében semmi tapasztalatom nincs. Tudnátok tanácsot adni, hogyan induljak el? Van valami lista, ami tartalmaz hivatalos névváltoztatási jegyzéket? Egyébként 1800-1803 táján volt egyáltalán ez regisztrálva, vagy csak fogta magát az illető, és másképp szólíttatta magát onnan?
Vaja, Szabolcs, Hungary - ref.
Az esküvő: 1793.02.12. Kováts János - Jámbor Judit ezután a gyerekek sorban, 1800.05.25. Katalinnal bezárólag Kováts nevűek. 1803.08.12. Karászi Susanna született, majd a további gyermekek is Karásziak.
(Karászi János, és Jámbor Judit szülőktől)
Másik észrevételem, hogy a halottakat 1801 és 1804 között nem írta senki, az esküvőket szintén nem. Keresztelések viszont vezetve vannak.
Így lehet, hogy volt egy férjváltás, infó nélkül. Mit lehet ilyenkor tenni, ha hiányzik 3 év?
Csak family search-ön kutatok, van esetleg "B" verzió, ahol egér utat találok? Másodpéldány, vagy katolikusok között, vagy szomszéd falvak?
A "hajdú" afféle felfogadott magánföldesúri félkatona (zsoldos), nem regulális elem volt. A hajdúk eredetileg az Alföldről Nyugat-Európába saját lábon terelt marhacsordák kísérői voltak. Érteniük kellett a fegyverhez, mivel az emberi és állati ragadozóktól ők védték a csordát. Bocskai idejében már komoly értéket képviselt a fegyveres tudásuk, ezért is szervezték őket - szigorúan magánföldesúri jogon - katonai szervezetbe.
Mivel az értékes föld- és termelőeszköz tulajdonnal általában rendelkező kolostorbirtokok is ki voltak téve veszélynek, ezért már nagyon korán megindult a védelmi erők (természetesen erőforrásokhoz igazodó mértékű) kialakítása, majd fenntartása. Ehhez voltak jó alapanyag a hajdúk.
Másik kérdésedhez: az FS-en csak nagyon kis hányada indexált az anyakönyveknek. Ezért ne vedd készpénznek, ha ott valamit nem találsz meg. Ilyenkor kell belevetni magát az embernek az anyakönyvi fotókba....)
Szeretnék segítséget kérni egy foglalkozás értelmezéséhez: "Győri káptalan hajdúja" - ha jól olvasom
Mit takart ez a foglalkozás, illetve ma nyelvre fordítva mihez lehet hasonlítani stb? A bejegyzés 1840, kónyi házassági anyakönyvben van, az illető a menyasszony apja.
A másik kérdésem az lenne, hogy az említett házassági bejegyzésben szereplő menyasszony szülői párosnak (Pajter János és Koller Katalin) egyáltalán nincsenek gyerekei. Még a menyasszony - Anna - sem található sehol. Lehetséges lenne, hogy van olyan születési anyakönyv, ami nincs indexelve a FS-en?
Anna a bejegyzés szerint Káptalan Vis-i születésű, de ott nem szerepel a fenti anyától.
van valakinek hiteles információja a Jászárokszállás 1804-1852 Római katolikus házassági anyakönyv(ekk)el kapcsoltosan?
Mikrofilmezve szinte mindenen megvan csak ez a periódus hiányzik. De ezt sehol nem találom online. FS, Onlineadatbázisok, stb stb. Nincs a megsemmisült listában sem feltüntetve.
Kérdés, hogy megvan-e esetelg ez valahol fizikailag akár nem online, vagy nem microfilmezve.
Találkozott már ezzel vagy ezekkel valaki? Főegyházmegyei könyvtár esetelg?
Illetve valahol olvastam, hogy létezik valami "házassági mutató" 1830-1852. Erről tud esetleg valki valamit?
Segíthetne, ha megadnád, milyen és mikori anyakönyvből van kivágva. Magyarországi német anyakönyv esetleg? A szavak végződései nem tipikusan latinok (vagy nagyon macskakapart és rövidített az anyakönyvező), viszont a nevek latinul szerepelnek benne.
A képek az egonca által megadott linken vannak. Feldolgozott adatok a GenTeam-en találhatóak (ingyenes bejelentkezés kötelező): https://www.genteam.eu/
(Sajnos a kereső nem olyan rugalmas, mint az FSé, de viszont az indexelés minősége sokkal jobb.)
Tisztelt fórumozók! Egy kis segítségre lenne szükségem: bécsi születési anyakönyvekhez hozzá lehet valahol férni online? Az 1840-es években született személyek után kutatok, sajnos a Familysearchon nagyon kevés anyakönyv van fenn, a bécsi nyilvántartólapok (Meldezettel) pedig nem kutatható.
Megyei Levéltár és/vagy az adott felekezet egyházmegyei levéltára, vagy még talán az adott település egyházközsége (ha segítőkész az adott egyházi személy).
Sziasztok! Keresem Kisbér házassági anyakönyveit 1756-1788 között. Az FS-en nincs fent,viszont nem találtam a megsemmisült anyakönyvek között sem. Van valakinek ötlete,hogy esetleg hol találhatóak,vannak e egyáltalán? És még egy kérdés! Jobb oldalt ,januári bejegyzésnél a 3. bejegyzésnél Josepus Kis feleségének a neve lehet Anna Petrus?https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-X594-V?i=173&cat=112652 Előre is köszi a választ!
Üdv. mindenkinek. Pár hónapja építgetem, kutatgatom a családfámat. Egész jól haladok vele. Viszont anyai ágon német rokonságom volt, ott viszont nem megyek semmire az eddig használt www.familysearch.org oldalla. Ahol ilyen kulccsal jelzett akta van ott mi megoldás?
ez a kérdés sokkal bonyolultabb mint gondolnánk. Az ns akkor is lehet hiteles egy anyakönyvben ha az illető nincs a listákon. Az összeírások igazából nem a személy nemesi címét vizsgálták hanem azt hogy a birtoka telke élvezett e adó mentességet. Ezt kellet igazolni dokumentumokkal, vagy hiteles tanukkal a vizsgálatok során. a nemesi cím adományzása sok esetben nem járt együtt a birtok adómentessségével. És voltak a Hajdúnemesek is sok ezren akik Bocskai féle felkelés során kollektív kiváltságlevelet katak. Itt birtokot érintő mentességekről nem volt szó, és még birtokuk se igen volt az érintetteknek. A nemesek megjelölése sem volt mindig gyakorlat az anyakönyvek vezetésénél. tele*ülésenként, felekezetenként is , és időszakonként is eltérések lehettek a bejegyzések tartalmát illetően. Mindamellett sokszor a nemes
személy maga sem kezdeményezte a vizsgálaton való részvételt. Megelégedett annyival hogy a családja és a közvetlen környezete nemes személynek könyvelte el.
Ebben a tanulmányban megtalálod a Határőrvidék katonai felépítését is, az ezredek nevét, tulajdonosát, a hadrendi számát, - a változtatásokat, a századok elhelyezését, stb.
acta.bibl.u-szeged.hu/33113/1/kek_022_077-093.pdf
De az ezredek járásain kívül a HŐR-vidékhez tartozott 12 szabad katonai község is, amelyek
közül az egyik Zimony volt. Ha már a feleség onnan származott...
Vagy esetleg valamelyik közelben elhelyezkedő századjárásban állomásozott a későbbi férj.
A 3. anyakönyvi bejegyzésnél (1779-ben, a 2. gyermeknél) már más alakulat megnevezés van.
Az 1.-2. bejegyzés Dni. L.B. de Flődnik rövidítéseket kellene feloldani az alakulat nevéhez.
( Talán ezredtulajdonos neve? Bár lehet, hogy 1777-78-ban már nem is volt ilyen.)
De én nem vagyok otthon ebben a kutatási témában. Hátha más is segít neked !
Érdemes lenne az anyakönyvet böngészgetni az adatokat környező lapokon is, hátha részletesebb megnevezése is ott van valahol az adott kompániának.
A "Magyar helyesirás és szóragasztás főbb szabályai"-t csak 1832-ben adták ki, tehát minden írásforma, ami nem félreolvasott, ugyanúgy "igazi". A helyesírás szabványosítása után is tulajdonképpen csak a hangzás számított -- és még abban is voltak tájszólási különbségek és lefordítások.
Szia! Nekem is van Turóczy a családfámon, Turóczy Anna, 1829-ben született Nagylókon, apja Turóczy József. Ám úgy látom, a gyerekeknél többfélek írásmódot is használtak: Turóci, Turósi, Turocky stb... Nem tudom, melyik lehet az igazi.
A nemesi összeírások - amelyek az adómentesség szempontjából készültek - csak a tényleges (pl. főnemesi), vagy a nemességüket hitelt érdemlően igazoltak (kétségbe vonás esetében erre volt külön jogi procedúra, ami meglehetősen érdekes, neten is elérhető módon történt) névsorát tartalmazza, azaz az a kor azokat ismerte el nemesnek, akik szerepeltek ezekben a jegyzékekben/vármegyei összeírásban. Ha valaki valamiért kimaradt (és nem főnemes volt), akkor bizony egy idő után a családnak össze kellett szednie magát, hogy igazolja nemesi mivoltát, ha nem akart adót fizetni... Sokszor nem is az eredeti vármegyei jegyzék ad megfelelő támpontot egy családhoz, hanem más vármegyék ilyen irányú kihírdetései (ez olyankor lépett be, amikor a család ágakra bomlott, más megyében is elterjedt és az újabb lakóhelyen igazolták magukat).
Köszönöm a válaszod az lenne még a kérdésem hogy pl 1780-ban vagy 1810-ben az anyakönyvekben bárkinek beírták hogy nemes ha annak vallotta magát? Illetve a különböző nemesi névlajstromokban akik szerepelnek mint nemesek azok mind igazolták a nemességük?
Az anyakönyvekben található információk egy része (különösen a "ns", azaz "nemes" utalás) nem minden esetben tekinthető feltétlen hitelűnek. Különösen úgy nem, hogy az anyakönyvező egyházfik általában bemondás alapján anyakönyveztek még a XIX. sz. vége felé is. A Tek., Ts., jelölések pedig (Tekintetes) birtokosokra, és/vagy magasabb beosztású hivatalnokokra vonatkoznak - 1848 előtt birtokos esetében szinte biztosan nemességgel (ősiség törvénye). A kisnemességet érintették leginkább a nemesség igazolási kényszerek (őket zargatta leggyakrabban ezzel az államgépezet - az adófizetők számának növelése érdekében). A legjobb dokumentumok bizonytalan esetekben a nemességvizsgálati jegyzékek, de sajnos talán ezekből lehet a legkevesebbet a neten megtalálni. Viszont levéltárakban vannak erre nézve források. Ilyen nemességvizsgálatokat kampányszerűen már az 1720-as évek elejétől kezdeményezett az államgépezet. Nekem pl. meg van (reprint) Illésházynak az 1751-52-es nemesi összeírás tárgyában készült munkája, amiben vármegyénként kiadták az igazolt nemesek nevét (sajnos érintett települések nélkül...) Jó támpontot adhat még Kempelen Béla: Magyarország nemes családai, vagy Nagy Iván: Magyarország családai, amiben nem csak a nemesi családok neveit (több esetben címerét, családfáját kb. 1870-ig), hanem az illetőségét és a nemesség megszerzésének időpontját (kihirdetését) is olvasni lehet.
Most már lehet (korlátozottan) indexeket javítani az FS-en. Magyar vonatkozásban a magyarországi katolikus és református keresztelésekben lehet a meglevő névmezőket változtatni, de a polgári és a szlovákiai anyakönyvek indexelését nem lehet javítani. (Az index-javítás kb. egy héttel az 19828-as hozzászólásom után lépett életbe.)
Korlátozott, mert jelenleg csak a neveket lehet javítani, a dátumot és helységeket nem, nem lehet mezőt vagy eseményt hozzáadni, és nem lehet mezőt se törölni, se üresen hagyni. Tehát ha érthetetlen okból kihagyták az anya nevét az indexeléskor, akkor azt legfeljebb az apa nevéhez lehetne odatákolni, a keresésre ismeretlen hatással, és ha mondjuk kihagyták a kép jobb oldalán levő kereszteléseket, azokat jelenleg sehogy sem lehet pótolni. A másik végletben, ha az új lelkész "beköszönését" keresztelésnek nézték, akkor azt legfeljebb csupa "-"-re lehet javítani, törölni nem. (Igen, mindhárom esettel találkoztam már.)
Szerintem van lehetőség az indexelés módosítására, ha a digitalizált kép alatt az index listában a személy neve előtti kis listázó ikonra kattintasz, a felugró ablakban csatolhatod a fádhoz az illetőt, de azon ablakban a neve mellett lévő EDIT(szerkesztés) -re katt akkor bead egy új ablakot ahol már átírhatod az indexált nevét és be is kell jelölni a képen, hogy mit javítasz. Már sokszor javítottam én is.
Kedves fórumozok egy adott településen élt több kisnemesi család de a településre vonatkozó nemesi összeírásban már amit online megtaláltam főleg az 1700-as évek összeírásaiban illetve azokban amit online megtaláltam nem minden család szerepel benne viszont azokban az években azokból a családokból az anyakönyvekben nemesnek vannak írva ha nem igazolták a nemességüket akkor miért írták az anyakönyvekbe hogy nemes a papok bárkinek beírták ha azt mondta magáról? Vagy tényleg nemesek voltak csak nem tudták kellőképpen igazolni vagy nem voltak nemesek csak azt hazudták és így a pap bárkinek beírta ha igaz ha nem hogy volt az akkoriban?
nem, Ladányban (ilyen céllal) nem jártam. A bagosi P. Kissek nyomai mikoriak? (Átnézném én is az anyakönyveket). Béres családnév nagyon sok van (a Familysearch indexelt állományaiban is...). De valami csak kötötte Ladányhoz az ükszüleimet...
Nem olyan nagy ez a Ladány... Az én nagyanyai dédanyám Béres Rozália volt. legalább 2 generációra visszamenőleg a felmenői is ladányiak voltak. A Béres ágra vonatkozóan átnézem a jegyzeteimet, ha találok valamit, ami összefügghet a Te felmenőiddel, jelentkezem. Engem is érdekelne a családnevek előtti megkülönböztető betűk jelentése, mert több ágon is van pl: H. Nagy , Sz. Tóth, H. Rácz, M. Nagy stb.). Nem tudom ezeket honnan lehetne megtudni,a Levéltárban elfelejtettem rákérdezni.
Az én dohányos felmenőm Varga vezetéknevű volt, de még semmi adatát nem tudtam kideríteni. Legközelebb Böszörményben az 1915-33 közötti halotti anyakönyveket kell átnéznem, elvileg abban az időben halt meg, talán Ladányban. Jártál Ladányban valamikor?
Ejha! Még a rokonságunk sem kizárt? A piskolti szál nagyon érdekes, mivel dédanyám nem messze, Érkeserűn született, majd 1896-ban Érmihályfalván (onnan a következő falu Piskolt) házasodott össze dédapámmal. Ha belegondolok, hogy most októberben megfordultam Piskolton is, de nem mentem be a ref. templomba...
Szia. Esetleg talán segít nekem Hajdúbagoson voltak P.Kis/s/-eim és véletlenül derült ki egy Tépei pap helyettesitésekor mert ő kiírta hogy Piskolti Kis/s/ .Most Romániához tartozik,szatmári rész.
ez nekem nagyon jó hír... Bár egy kicsi messze lakom Böszörménytől (Pest megye). Az esketési 1846-59 nagyon érdekel (különösen az 1856-59 közötti időszak). Azért keresem az esketésit, mert ükszüleim általam jelenleg elsőnek ismert gyermeke Ladányban született 1859-ben (ez az anyakönyv meg van) és sanszos, hogy ez ténylegesen az első volt (mivel az utolsó ismert gyermek - dédanyám - 17 évvel későbbi). Azt nem tudom biztosan, hogy ladányiak-e, de innen van az első adatom (ezért is kell nagyom az esketési, mert ott van/lehet erre adat). Ükapámat P. Kis(s) Gábornak, ükanyámat Béres Erzsébetnek hívták. Nem tudom még, hogy a "P" mit jelent, de jelentheti akár a "Püspökladányi"-t is (az más kérdés, hogy a helyiek egy helybélit miért különböztettek volna így meg...) Szóval emiatt egyenlőre csak Ladányt kutatom(nám).
És ördögöd van: ükszüleim tényleg dohányosok voltak (de erről 2-3 oldallal korábban) már itt is írtam. Mivel ez állandó vándorlással járt, így a Ladány (1859) Balkány (1860), Szakoly (1863), Kókad (1866) és Érkeserű (1876, itt született dédanyám) vándorlási útvonalukat (gyermekek születése, halála) már fel tudtam deríteni. Nagyon nem egyszerű (Érkeserű miatt még Romániába is át kellett mennem) ez a kutatás, de hatványozott a sikerélmény, amikor rábukkanok újabb és újabb adatokra. Fél éve még semmit nem tudtam erről a felmenői ágamról.
Igen, néhány új adathoz sikerült hozzájutnom, igaz a Levéltárban is vannak hiányzó évek, de még így sem sikerült annyi évet átnéznem, mint amennyit kikértem, leginkább célirányosan kutattam, nem folyamatosan néztem át minden könyvet. Azt hiszem még néhányszor el kell mennem, mire minden számomra fontos rokont megtalálok a fellelhető anyakönyvekben. Neked nem volt véletlenül dohányos foglalkozású felmenőd? Ezzel az ággal vagyok a legjobban elakadva, itt a legtöbb a bizonytalanság. Csal Ladányt kutatod, vagy a megyében más település által is érintett vagy? Az anyai ágam egyik része Tetétlent érinti.
A böszörményi levéltárban Püspökladányra vonatkozóan az alábbi évek anyakönyvei (református) találhatóak meg:
keresztelési:1828, 1833-56 (ez vegyes), 1857-59, 1863-73, 1874-84, 1885-95.
Sziasztok! Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy segítettetek megfejteni az anyakönyvi bejegyzést.
2xkiss és Prelleg: Nektek külön köszönöm, hogy időtöket rááldozva részletekbe menően is utánanéztetek a Mészárosok történetének és ötleteket adtatok a további kutatáshoz. Bevallom, most annyi új információm lett, hogy egy kicsit rendet kell raknom a fejemben, hogy akkor hogyan is folytassam, de azt hiszem a legcélravezetőbb valóban az lesz, hogy megpróbálom a kisújszállási "korai" Mészárosok közötti rokoni kapcsolatot felderíteni...
Igen,köszönöm megoldódott Kattintgattam ide-oda .Most viszont ,remélem lényeges dolgot tudtam meg amit Hajdúszovátról elköltözöttekről irtál.Ha lesz időm előveszem a szováti kutatásaimat felcsillant a remény az előbbre jutáshoz.
Geri2016: A szöveg kiolvasásához annyit tennék hozzá, hogy én Ecclesia[nak] olvasom a szót, mert a szóvégi cikornya azonosnak látszik a mely[nek]-ével.
2xkiss hozzászólásával nagyrészt egytértek, szerintem is az a helyes út, hogy a korai Mészárosokat rokonoknak tekinted, és az ő keresztelési bejegyzéseiket kutatod fel, hogy ezután a testvéreik közt megtaláld a te lehetséges ősödet. Annyit kijavítanék a hozzászólásában, hogy a Kevi nem előnév, hanem származási hely. Kisújszálláson két névről tudok, ahol bekerült a névbe a származási hely is kiegészítésként ("előnévként"): B(erczeli) Fodor és E(rdődi) Balási. Benedek könyve szerint 1711-1729 között Tiszacsegéről, Hajdúszovátról, Püspökladányból, Tiszadadáról, Balmazújvárosból, Nádudvarról, Tiszadobról, Egyekről, Bezdédről és Békés megyéből költöztek Kisújszállásra. Ezek között nincsen Mészáros család.
Az 1739-es pestisjárvány után sokan Szatmár, Hajdú és Bihar megyéből költöztek be. (És jónéhányan jöttek a környező településekről is.)
A Liber Fundi szerint 1745-ben Mészáros András (1. tized), István (3. tized) és Mihály (3. tized) voltak a váltók között.
galagonya67 (20156. hsz.): Ha a probléma még nem oldódott meg, akkor az érdekes jel úgy néz ki, mint két egymásba fűzött láncszem áthúzva? Ha igen, akkor a Familysearch oldalán tapasztaltad ezt, vagy a Hatvany-féle segédprogramban? Ammenyiben az utóbbiban, gondolom a Gyűjtemények keresése-nél. Ez azért van, mert a Catalog linkje megváltozott. Kattints a Search-re, majd a lenyíló ablakon a Catalog-ra.
Gondolom, használattól függött, de egy mezei halandó azért évtizedekre vett ilyet. Még 30-40 évvel ezelőtt is az volt a szemlélet, hogy ha egy kabát, vagy cipő nem szolgált ki legalább 10 évet, akkor az olyan silány, hogy nem érdemes megvenni. Gyanítom, hogy a keresletet az tudta megdobni, hogy ha volt a közelben olyan foglalkozás, ahol szükség volt egyenruhára, vagy ahol a csizmák komoly napi igénybevételnek voltak kitéve, mint pl. nagyobb gazdaságok. Vagy valaki eljárt vásározni, így nagyobb területen talált keresletet.
Amúgy még azt számoltam,hogy mennyi ideig tarthatott ki akkor egy cipő/csizma?
Mondjuk 5 évig képes volt kitartani. Akkor az 100 lakosonként évi 20 pár lábbeli. Ebből én kábé azt sejtem,hogy egyetlen csizmadia körülbelül 300-400 embert volt képes egymaga kézműves technológiával kiszolgálni, és akkor folyamatosan volt munkája.
És ez csak egy pár lábbelit jelentett minden emberre. De léteztek tehetősebbek, akiknek nyilván több is volt, cipő is akadt, csizma is akadt, nyári cipő is akadt. Szóval akár még túl is becsülöm ezzel a számmal a körzetet.
Jogos, de ez a többi településre is igaz. Csak akkor ez tovább erősíti, hogy ha meg tudtak élni adott helyen, akkor felesleges volt költözni (gondolnám), pláne "költözgetni". De este elkezdem átbogarászni a környék anyakönyveit, hátha valahogy össze tudom mégis kötni Nagyunyommal, pl. a dédszülőkön keresztül.
Köszi, ezt még nem láttam! Az ismerős településeket elnézve, kb 200-400 lakosra jut egy, akkor tényleg nem túl életképes 100-120 fősben egy csizmadia testvérpár, meg azok a fiai. Meg az derült ki, hogy esélyes, hogy gyerekek közül nem hagytam ki senkit, mert dédapámon kívül, mindegyik fiút megtaláltam, hogy meghalt mielőtt gyereke született volna.
A 1892-es iparos listában csak kb 38000 csizmadia szerepel, és vannak még cipészek és cipőfelsőrész készítők is (bár nem tudom van-e átfedés ezek között)
Hogy a "rokonok" valójában nem a nagyszülők leszármazottai, hanem dédszülőké? Nagyon köszi, átbogarászom!
Elsőre költözésre gondoltam, mert az furcsa, hogy egy kb 100-120 fős település hogyan tudna eltartani 5-6 csizmadiát (vagy többet), de akkor többször kellett volna oda-visszaköltözniük, hogy a nyilvántartások is kijöjjenek. És ehhez azért már kéne némi néprajzi ismeret, hogy ilyen lehetséges-e a 19. század közepén. (Ami nekem ugye nincs :) Gyanítom, hogy ha vásároztak, akkor el tudott tartani a település ennyit is.)
Én arra gondolnék, hogy azért emlékszik apád Nagyunyomra, mert a nagyapja _szülei_ onnan származtak. A pósfai születés előtti házasságokat átnézném Pósfán is és Nagyunyomon is.
Sziasztok! Megint egy kérdéssel a tapasztaltabbakhoz... Nem tudom eldönteni, hogy minek higgyek.. Előre is megint köszi bármi tippet, vagy ötletet!
Apám nagyapja (József) elvileg Pósfáról származik, legalábbis, házasságija, halottija szerint, és találtam ilyen születésit is. Ezekben a születési hely, a szülők neve, és az, hogy apja csizmadia, ez mind konzekvens (apám nagyapja is csizmadia volt). Viszont, ott csak egy gyereket, (a) Józsefet találtam, évszám kijön a többi hivatalos papírral. Sőt, elvileg a felmenőik, meg unokatestvérek is megvannak. Az anyakönyvek szerint, a nagyszülők Pósfán haltak meg, de az ő halottijuk nincs meg.
Csakhogy apám biztos benne, hogy a nagyapja Nagyunyomról származott. Ott is találtam ugyanolyan nevű szülőpárt, de ők szinte biztos, hogy más család, legalább 10 évvel idősebbek, mint a pósfai szülőpár. És az apa nem csizmadia. És nem találtam tőlük József nevű gyereket, pláne nem a házassági/halotti alapján számolt időszakban. De ez nem furcsa, mert ahogy nézem, meglehet, hogy egy időben több helyre is anyakönyveztek a környéken, meg vannak elveszett/sérült időszakok is. Viszont, ha találnék, akkor az azt jelentené, hogy születtek gyerekeik, majd 13 év kihagyással jött apám nagyapja, ami nem túl logikus, de nem is lehetetlen. Nagynéném állítólag még tartotta is a nagyunyomi rokonokkal a kapcsolatot, csak ő már nem él, hogy kifagassam, hogy hogyan lehet feloldani az ellentmondást. :)
A két település között 30 kilométer, meg Szombathely van, ezért kizárnám hogy ilyen messzire mentek volna anyakönyvezni. Sajnos, ez már belenyúlik abba az időszakba, amikor az anyakönyvekbe csak beírtak két nevet szülőnek, és ennyi.
Józan ésszel a hivatalos papírokra hagyatkoznék, de apám biztos benne, hogy Nagyunyom a helyes, és mivel a nagyapjáról van szó, túl közeli, hogy kételkedjek benne.
Sziasztok! Bocs, megint egy kérdés, bár ez inkább érdekesség, hátha valaki ért latinul, vagy tud valamit ilyenekről... ? Házassági. Értelmezésem szerint, a párnak csak a monogramja szerepel benne (sehol nem látok személynevet), viszont, van hozzá egy hosszabb magyarázat latin nyelven. Sajnos, nem tudok latinul és elég keveset tudok kibogarászni belőle, viszont, furdal a kíváncsiság, hogy ezt vajon miért? Bármi ötletet nagyon köszi!
A redemptio és általában a Nagykunság -Kisújszállás helytörténetével kapcsolatban nincsenek komoly ismereteim, - de kevés van a Kiskunság és Jászság néhány részére, ezért mondanék véleményt.
De ott kezdeném, hogy több dologban is egyetértek drRamaty által leírtakkal, miszerint az FS.
kisújszállási adatainak átböngészése általad közelebb vihet a keresett dolgaidhoz.
Ehhez tenném még hozzá, hogy a település adott kori helytörténetének megismerése is hasznos lehet.
Az anyakönyveken kivül az FS- Kisújszállásnál megtalálod az összeírások anyagát 1730-tól.
A film Karcaggal kezd. Bár hivatkozol részeire a Mészárosok kapcsán, de talán nem FS-n nézted.
Abban is egyetértek drRamattyal, hogy a népesség egy jó része É- ÉK-ről jött ide.
Ha nézzük a helyneves családneveket, vannak Dunántúliak is, meg "megyeiek" is, (Nagykunság, pl. a Kevi előnevet viselő - többféle családnevűek. < Túrkevéről)
A korai házassági kapcsolatok egy jelentős része is a "megyei" irányultságot mutatja.
De sok helynévi családnév ÉK-K-i irányból való érkezésre utal. Borsod-Szabolcs-Hajdú stb megyék.
(Csak néhány pl.: Emődi, Csáthi, Papi, Kürthi, Dobi, Bőcsi, Bikki, Polgári stb. de más családnévnél előnévként is előfordulnak. Sok más név van még ilyen.) A korai házasságok közül több személy is
Nemesbikkről nősül, ami még élő kapcsolatra utal.
Amikor az eredeti kisújszállásiak hazaköltöznek Rakamazról, rokonná vált ottani családok is jöhettek
velük onnan is. (Szabolcs)
Ezért kellene az anyakönyvben és a Lajstromokban kutakodnod, mert az azonos nevek miatt
gyakran használnak ott előneveket, időben később már rövidítéseket. Az előnevek egy része a származási helyre utal.
Ez jól jöhet neked még amikor M.András felesége ága, a kérdéses Tóth família után kutatsz majd.
A Tisza-menti -közeli Borsodnak- Szabolcsnak, az érintett tájegységeinek a természeti adottságai részben hasonlítanak a Nagykunságéra, az állattartás kiemelt jelentőségű.
Az arról érkezők is reformátusok, - és fontos a vallásazonosság.
Egy részük korábban hajdú kiváltságokat élvezett, a helytől függően, ahol élt, és hasonló kötetlenebb
életet, jogokat keres. (a Borsodi-Hernád menti, a Szabolcsi Tisza-menti hajdú települések, Polgár stb)
Amikor Polgár hajdúváros jogait elveszik, akkor a református lakossága legnagyobb része elszéled innen. Sokan először Dél-Borsodba, Hajdúságba, de a két Kunságba is mennek. (ref. vallás)
Nem vagyontalanok. Pár család egész biztosan -nevek- Kisújszállásra is.
(Valahol a Hajdúsági ill.Polgár városa anyagában névsorok is léteznek, - ha jól emlékszem- , hogy
mely család merre- hová indult. Vagy talán a Szabolcsi Levéltár nagyon jó online névsorai között láttam valamikor? Itt sok jegyzék található jobbágyokra is, falvanként- nevek- hova- mikor.
Ha egyszer erre keresnéd a Mészárosokat, bár szerintem nem vsz., hogy elsősorban itt kéne.)
Ez a hosszúra nyúlt mellékszál csak arra válasz, hogy csak "megyeiek" jöhettek-e Kisújszállásra.
A redemptio előtt (1745-ig) azért Kisújszállás lakossága az 1720-s 300 főről kb. 8-10 szeresére nőtt.
Úgy, hogy az 1739-s pestis a 3000 főből 1200-t elvitt, a lelkész szerint.
Ezt nem adhatta a "megye", a többi helyre is beköltözések voltak.
Persze volt némi saját átmozgás a nagykunsági települések között is.
1745-ig is szívesen költöztek be a JászKun kerületbe, mert ugyan földesúri függés volt, de nem közvetlen. A megváltás viszont jelentős anyagi terhet jelentett a településeknek, aki részt vállalt
benne, befogadták. Majd később valóban korlátozzák - szabályozzák helyileg is az újonnan érkezők
letelepedését is. Jöttek, -később is- zsellérek is, mert azért itt is kellett kapás, bojtár, szolga, stb.
(A Lajstromokban is ott van a nyomuk.)
Természetesen idővel a redemptusok nehezítették a soraikba való bekerülést, védték jelentős kiváltságaikat.
Abban egyetértek veled, hogy a Mészárosok az 1740-s években jelennek meg itt, és talán nem helyiek. Célszerű lenne tisztáznod, hogy a 4 korai családfő között volt-e rokonság. Addig talán mindannyiukat kutatnod kellene, hátha adnak információt Andrásod családjára is.
Az első, 1730-s helyi Lajstromban van egy Mészáros Antal, de más adat nincs. Már mint anyakönyvi.
Nincs keresztelés-esküvő- halott Mészáros. ( én csak átfutottam rajta, remélem nem tévedek)
Hogy ő kapcsolható-e a 40-s évek Mészárosaihoz ? Lehet igen és nem is.
Valamiért csak megjelentek itt hirtelen 3-4 férfi. Lehet teljesen más ok is.
Születhetett-e helyben Mészáros Andrásod 1726 körül. Igen, hisz erre az időre itt sincs már anyk.
Meg születhetett sok ref. helyen, ahol nem vezettek még ekkor anyk-et, v. nem maradt fenn.
Ha szerencséd lesz, olyan helyen született, amelynek már van anyakönyvi nyoma is.
Ugyan a rokonságuk nem bizonyított, de a 40-s évek Mészáros apáit talán célszerű lenne úgy kezelned egyenlőre az adatgyűjtés során. István 1742.12.05. házasodik Nádudvaron- Molnár István. h.árva L. Ers.-t. Első gyereke Kisújszálláson 1743. Talán jöhettek a Mészárosok Nádudvarról? Esetleg...
Mihály - ha nem néztem el, -mikor átfutottam, nem helyben házasodik. 1. gyermeke helyben : 1743.
Hol házasodott, ha tényleg nem itt? Volt-e már máshol gyermeke? Ezeket is lehetne keresni.
Lenne is egy mezőtúri Mészáros Mh. 1740-s gyermekkel, de 1743-s is van ugyanitt, üti a másikat.
(bár találkoztam már olyannal, hogy 2 településen is benne volt a gyerek az anyk-ben )
Az országban lenne még más M.M. - aki ref. és szóba jöhető helyen él 1743 előtt, de ez így már sokesélyes- egyéb adat nélkül.
Viszont a helyi M.M.-t az FS-ben valaki kapcsolatra jelezte, -kutatja- vedd fel vele a kapcsolatot,
hátha többet tud a helyi Mészárosokról.
Mészáros András (1746) és János (1749) már helyben nősülnek, helyi lányokkal.
És náluk sincs semmi megjegyzés, tehát már egy ideje legalább, - helyiek.
András eléggé jómódú legényember(?) a 43-s Lajstromban 1-s földje, állatai vannak, főleg lovak, nem juh -sőre stb. Későbbi összeírásokban ezek természetesen változnak. Mikor mennyi.
Földet biztosan művel maga, mert később 4 igás ökre is van.
Van olyan lajstrom, ahol utalnak arra is, hogy fős a család. Sokat meg lehet tudni róluk ezekből is.
Az 1753-s Liber Fundi anyagát már nem is néztem, pedig itt osztják fel a földeket a Redemptusok között. Ezt is látnod kellene, esetleg. Nem néztem meg minden Lajstromot sem.
Mészáros András az 1. tizedhez tartozok, ott lakik. Mihály és János talán a 3. tizedben, de egymás mellett. Min. ők vsz. tényleg testvérek, rokonok. De ők talán kevesebbel bírnak, mint András és István. 1760-s Lajtromban 4 redemptus Mészáros van, köztük András. István ekkor a tanács tagja.
Ő a legvagyonosabb közülük. 1 irredemptus Mészáros is van már ekkor, György.
Mészáros András gyermekei : 17 beírás, de vannak többszöriek-x és ismétlődő ua. nevek, meghalt gyermekek.
Azt írtad, regisztráltál az FS oldalon, én a helyedben itt keresnék először. Rákerestem most a református anyakönyvben a Mészáros névre, rengeteg találat van Kisújszálláson, igaz 1743 az első találat. De végig kellene böngészni a korábbi éveket is, lehet azok nincsenek indexelve. Időigényes, de ha haladni akarsz rá kell szánni. Én annak ellenére hogy indexelve van,átnyálaztam a mindszenti katolikus anyakönyvet 1717-től 1760-ig, mert a Szécsényi név vagy 12 féleképpen van indexelve.
"vallásváltás": előfordul ritkán. Épp az általad idézett cikkben is kitérnek rá, az erőltetett katolizációra. Az azonban sokszor gyakrabban, hogy mondjuk a katolikus házassági anyakönyvben megjegyzik hogy a fiú vagy lány más vallású, találkoztam ilyennel.
Betelepülés: az apai Szécsényi ágról nincs ilyen bizonyított adatom egyelőre, ott elvesztettem a fonalat az 1710 körül. Azonban néhány feleségeknél lehet fogom tudni anyakönyvi beírásokkal alátámasztani az északról való betelepülést (Berezvai, Koplándi, Sárkány). Még nagyon az elején járok, a fő vonal a Szécsényi volt, persze még ezzel se vagyok kész.
Sziasztok! Bocs, megint egy kérdés: keresett valaki győr megyei településről népszámlálást? (Nem Győr város.) Komáromot, meg egy csomó települést megtaláltam szlovák doksik alatt, olyat is, ami 5 km-re van a felmenők településétől, de vagy vakegér vagyok, vagy rosszul keresem, vagy ezek tényleg nincsenek fenn sehol. Előre is köszi megint!
A jegyzeteim közül előkerestem Benedek Gyula "Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után" c. cikkét. Nagyon részletes publikáció, a téma iránt érdeklődőknek csak ajánlani tudom :-) Mivel 19 oldalas, így csak a saját szemszögömből fontos részt ismertetném, de talán másoknak is hasznos lesz. A szerző szerint a Rákóczi-szabadságharcot követően a Nagykunság és Külső-Szolnok újjátelepülése elemi erővel indult meg, elsőként "szabadföldfoglalásos rendszerben". Így lélekszám szempontjából nagyjából visszaállt az 1576 és a szabadságharc előtti helyzet. 1730 és 1735 között azonban már annyira megcsappant a szabadföldfoglalás lehetősége, hogy gyakorlatilag csak szökött jobbágyok érkezetek - a szerző szerint kizárólag Szabolcsból. 1730-tól bevezették az újraosztásos földközösségi rendszert, továbbá 1724-ben felállt a helytartótanács is. 1735-től fokozatosan eltorlaszolódott a betelepülés lehetősége, a redemptió után pedig gyakorlatilag bezáródott, a redemptusoknak nem volt érdekük aq bevándorlás.
Ahogy írtam, az ősöm Kisújszállás 1740-es házadó összeírásában még nem szerepel, a 43/44-ben pedig igen. Fentiek tükrében tehát vagy kiskorú volt 1740-ben, (ebben az esetben az apjának viszont szerepelnie kellene az összeírásban. Azt, hogy más Mészáros szerepel-e az összeírásban sajnos nem tudom...) vagy pedig más településről érkezett 40 és 43 között. Ez viszont - fenti cikk tartalmát figyelembe véve - gyakorlatilag csak megyén belülről érkezhetett, hiszen eddigre már rendkívül nehéz volt a beköltözés. Legalábbis a cikkből én ezt szűrtem le.
Mi a véleményetek?
drRamaty: Érdekes a felvetés a "vallásváltásról"... Ez valahogy eszembe sem jutott. Jellemző volt ez az adott időben és helyen? Illetve az írtad, hogy "...a betelepülők nem kis része az ország északi részéből, vagy felvidékről települt az alföldi falvakba. Ez az én őseimnél is nyomon követhető 1700-1760 között." Pontosan hogy tudtad nyomon követni felmenőid betelepítését 1700-ig? Van valamilyen dokumentum arról, hogy milyen vezetéknevű családok és honnan érkeztek az alföldre? (A későbbi időszak vonatkozásában mintha láttam volna ilyen nyilvántartást de az 1700 évek első harmadából is fenmaradt?
A leírt okok miatt nehezebb lesz a keresésed, de ahogy gondolod, idővel rutint szerzel benne,
"rááll a szemed" a szövegre. És ahogy a latin nyelvű beírásokat is nagyjából megértjük, egy nem túl nagy általunk ismert szókészlettel is, jó esetben a szlovák nyelvűnél sem lesz ez másképp.
Két szlovák szószedet családfakutatáshoz, hátha segít neked valamennyit a jövőben.
Az első a MACSE-é, másodikat a tulajdonosa itt a topikban, már megosztotta korábban.
Ha a házasság 1746-ban történt, akkor a születés nem valószínű, hogy 1726 után történt. Abban az időben (és még utána sokáig) a férfiak általában idősebbek voltak néhány évvel, mint a menyasszonyuk és 20 éves koruk előtt nem nagyon házasodtak. Azt sajnálom magam is, hogy a XVIII. sz-ban még nem minden esetben írták bele az esküvői anyakönyvekbe az életkort és a szülők (esetleg csak az apa) nevét és a lakhelyet...
Fészbúkon van egy felvidéki családfakutató csoport. Ott valszeg sokan értik a szlovák bejegyzéseket, esetleg kérni kéne a felvételt, és segítséget kérni tőlük.
Köszi szépen, megnézem azt is. Bár kezd nehezebbé válni a kutatás, ahogy ezeket a 18. századi anyakönyveket nézem, már nincsenek táblázatba szedve, úgy kell kihámozni a macskakaparással írt szövegből a neveket. Abban reménykedem, hogy néhány oldal elolvasása után legalább abban lesz valami rutinom, hol keressem őket a szövegben. Ráadásul a szügyi evangélikus anyakönyv szlovákul van, mégcsak nem is latinul. És annyi eszük sem volt, hogy a vezetéknevet is aláhúzzák benne, ne csak az újszülött keresztnevét.
A családnév öröklődése a nyelvi és nemzeti környezettől függött. A németeknél és angoloknál már az 1200-as években kezdett általánossá válni; a Kárpát-medencében kb. az 1300-as évektől van róla írásos példa, és az 1500-as évektől mondható megszokott vagy elvárt dolognak -- de vannak későbbi példák is a nem-öröklött nevekre. Például a Székely Oklevéltár első kötetében szerepel egy 1580 körüli leírásban: Szentkirali Gaspar, ki lakott vgian az meg nevezett Zentkiraly falvaban ... Gaspar Simon, ki fia volt Zentkirali Gasparnak. En penig, Simon Janos, Gaspar Simon fia vagiok... De mint Kázmér Miklós írja a nagy családnévszótára bevezetőjében, "a családnevek megszilárdulásának sok évszázados folyamata a XVIII. századra nagyjából lezárul."
Nézd meg a gyarmati katolikus anyakönyveket is. Nekem már több vonalon is előfordult, hogy a türelmi rendelet előtt a településen csak a katolikusoknak volt anyakönyvezési joguk, tehát mindenkit a katolikus pap kellett beírjon.
Megnéztem a helyi evangélikus egyház történetét a neten. Léteztek korábban is, csak hol leégett a templomuk, hol lerombolták, mindenesetre a 18. században, a templom megépítéséig Szügybe jártak. Akkor viszont ott is anyakönyvezték őket. :)
1785-ben épült az evangélikus templom. Gondolod, hogy akkor települt oda hirtelen sok evangélikus? Az is egy lehetőség. Sajnos a katolikus anyakönyvekkel ellentétben az evangélikusok nem írták a származási helyet. Házasságiban is csak a szülők neve van, legtöbbször az is hiányosan, hogy ki honnan jött, arról semmi. Halálozásiban meg a házastárs neve, és annyi.
Nem tudom, hogy ahol éltek az őseid egy katolikus vidék volt e, ha igen, akkor be lettek telepítve máshonnan, ritka volt hogy egy katolikusból evangélikus legyen a 18.században, fordítva volt gyakoribb.
Nagy valószínűséggel a Felvidékről lettek betelepítve az őseim. Legalábbis egy helytörténeti kiadvány szerint olyan uraságok hoztak jobbágyokat, akiknek Balassagyarmaton is, meg ott is voltak földjeik. Bár igazság szerint már a felekezet miatt sem vagyok biztos, hol keressem őket. Balassagyarmaton csak 1785-től van az evangélikus anyakönyv, katolikus viszont már 1706-tól elérhető. Ez azt jelenti, hogy aki evangélikus, az mind máshonnan jött, vagy lehettek az őseik katolikusok is?
A nemzetiségtől függ, a magyaroknál, szlovákoknál még a 18.században is előfordult névváltoztatás ha új helyre költöztek. A németeknél nem volt jellemző, ritka volt.
Egyáltalán mikortól öröklődik a családnév? Kötelező csak a 18. század vége felé lett. 18. század elején betelepülők vajon a származásuk, foglalkozásuk stb. alapján kaptak családnevet, vagy már hozták magukkal onnan, ahonnan jöttek?
A szolnoki katolikus születési anyakönyvet soronként átnéztem 1688-1730 között (Szécsényi, Dömsödi, Hegedűs, Szőke neveket keresve) az FS oldalon, és rengeteg Mészáros nevűvel találkoztam. Igaz említetted hogy református volt, de sose lehet tudni.
Más. A vándorlás a török megszállás utáni időkben volt talán a legnagyobb. Sok település teljesen puszta lett, a betelepülők nem kis része az ország északi részéből, vagy felvidékről települt az alföldi falvakba. Ez az én őseimnél is nyomon követhető 1700-1760 között.
A Budapest XIII. kerületi civil 1963-as halottikat nem lehet megnyitni, olyan mintha a film nem lenne elérhető, és a 1960-as adja be a rendszer... próbáltam film alapján megnyitni (search/film/...), de arra is azt adja, hogy nincs olyan film.
Onnan gondolom, mert 1760 körül hirtelen megjelenik a születettek között a családnév, annak előtte pedig semmi. 1719-re települ be újra a város, de nincs a születettek között ezen a családnéven senki kb 40 évig. Mi más történhetett volna?
Mindenkinek köszönöm a felvetéseket és a segítséget.
rferi: Akkor ezek szerint tényleg nem lehetett nagy akadály a betelepülés... Pedig van erről valami cikkem, majd megpróbálom megkeresni. A költözéssel kapcsolatban te találtál valami "dokumentumot"? Úgy értem, magát a költözés tényét hogy sikerült kiderítened? Azt, hogy az adott felmenőd beköltözött és nem ott született?
insel01: Nagyon köszönöm a familysearch-os keresét! Én nemrég regisztráltam, még eléggé kezdő vagyok a használatában... A házasságra 1746. 01. 05-én került sor, "Tót György á.l. Juditot" vette feleségül.
Már gondoltam rá, hogy adott időn belül minden Mészáros Andrásnak utánanézek. Igazából 3 éve akadtam el a kutatásban, ennyi idő alatt akár végeztem is volna a feldolgozással :-) Amúgy szerintem lehetne szűkíteni az időintervallumot, mert ha a halotti anyakönyv szerint 1781-ben halt meg 58 évesen, akkor 1723 plussz/mínusz 10 év. (Többet azért nem tévednek a halotti életkornál, vagy igen?) Ráadásul ha 1746-ban házasodott, akkor csak megvolt már minimum 14-15 éves. Én így arra saccolnék, hogy 1713 és 1732 között születhetett valamikor,valahol...
A problémát én inkább abban látom, hogy ha végignézem az összes,adott időben született M.A.-t, hogy meghalt-e a szülőhelyén (erre gondoltál átnézés alatt?) , akkor is csak arra jutok, hogy valahol másik településen jegyezték be a halotti anyakönyvbe. De hogyan tudnám összekötni a Kisújszállásra költözött ősömmel?
JPmiaou: A végén még kiderül, hogy Komárom megyéből származott el az ősöm :-)))) Igen, ez is egy eshetőség, azonban a Kisújszállási anyakönyvekben (ha jól emlékszem) 1740-es évek előtt nem tesznek említést Mészárosokról, sem születés, sem házasság tekintetében, és ugye az 1720-as összeírásban még egy Mészáros sem lakott Kisújszálláson. Én inkább arra következtetnék, hogy ekkor települtek be. (Bár elő kellene ásnom a jegyzeteimet, de ha jól emlékszem az említett felmenőmön kívül két másik Mészárost találtam. Érdekes lenne, ha 3 testvérről lenne szó, bár elég gyakori vezetéknév.)
A bejegyzés minden bizonnyal azért került az anyakönyvbe, mert akkor még nem volt telekkönyv és a tiszteletes így akarta a későbbi problémákat megelőzni. Egyébként a "testálás" valójában végrendelkezést jelentett, tehát 1751-ben az adományozó (Mészáros Mihály) még minden bizonnyal élt, ezért is rögzítették - jobb híján itt - az utókor számára.
Egyébként én is megnéztem a kisújszállási esketési anyakönyveket, de ott nem találtam nyomát Mészáros András házasságának... Persze csak átfutottam az 1746-os esztendőt (2x).
A Familysearch-on az indexelt állományokban az alábbi eredményt láttam: 399 Results for Name:András MészárosBirth Year (Range):1700 - 1720... Munkás egyenként megnézni (és még nem is biztos, hogy szerepel, hiszen nagyon sok nincs indexálva...) Nem akarlak elkeseríteni, de még az sem biztos, hogy ahol született, onnan vannak abból az időből anyakönyvek (vagy azért, mert még nem is anyakönyveztek - bár ez a reformátusoknál hamarabb kezdődött).
Én kunszenti ősöket kutatok, enyimek is redemptus gazdaként vannak említve az 1700-as évek utolsó harmadában, és 1760 körüli az első születési említése a családnévnek. Szóval akkortájt kellett odaköltözzenek. Aztán akkortájt költözik oda sörfőzőnek szintén az egyik ősöm, és neki is sikerül. Szerintem ez nem lehetett nagy probléma...
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek a segítséget! Érdekes, hogy egy adományozást az anyakönyvbe jegyeztek be. Szerintetek ennek mi lehet az oka?
Illetve lenne még egy kérdésem: Jelenleg (pár éve már...) ott tartok a kutatásban, hogy bizonyos Mészáros András nevű ősöm 1746-ban házasodott Kisújszálláson és 1781-ben halt meg 58 évesen, vagyis 1723 körül született valahol. Kisújszállás 1743/44-es házadó összeírásában szerepel, az azt megelőző 1740-esben még nem, tehát valahol a két dátum között költözött a településre. Részt vett a redemptióban, 1760-ban mint redemptus gazdát említik. Kisújszálláson 1742 előtt nem született és nem házasodott Mészáros, az 1720-as összeírásban sem szerepel ilyen vezetéknév a településen.
Véleményetek szerint 1740 és 1745 között mennyire lehetett körülményes a Hármaskerületbe (Jász-Nagykun-Kiskun) való, kívülről történő beköltözés? Konkrétan mennyire valószínű, hogy fenti ősöm az adott közigazgatási egységen kívülről, teljesen más megyéből érkezett? Hogy mehetett ez akkoriban?
A kérdés azért merült fel bennem, mivel az 1720-as összeírásban a Nagy-Kun terület (a Jászságot és a Kiskunságot még nem néztem át) összesen hat települése közül háromban élt Mészáros vezetéknevű személy, ebből az egyiket sikerült kizárnom.
Kunhegyesen viszont két Mészáros is élt, ezek egyike Mészáros Mihály, akire vonatkozott a kérdéses bejegyzés. Sajnos az ottani születési anyakönyv (az előző hozzászólásomban rosszul írtam, elnézést) csak 1738-tól indul, így nem tudom, hogy született-e ott Mészáros András 1723 körül.
Lehetséges lenne, hogy Mészáros Mihály azért hagyta 1751-ben a szőlőjét az Kunhegyesi eklézsiára, mert a fia akkor már Kisújszálláson lakott redemptus gazdaként??? Vagy nagyon merész gondolat lenne?
összeolvasva (és helyesebben): 1751. Mészáros Mihály testált az Eklézsiára egy darab szölőt, melyik szomszédgya Kozák... (talán 'J' betűvel kezdődő keresztnév)
Az 1758-as, Kunhegyesi születési anyakönyv elején található ez a bejegyzés. Azért figyeltem fel rá, mert az anyakönyv elején felsorolják a település református tiszteleteseit, hogy név szerint mettől-meddig szolgált a településen, vagy éppen halt meg ott. Ezeket viszonylag könnyen tudtam olvasni. Aztán jön ez a bejegyzés közvetlenül a településen születetteknek "szokásos", más korabeli anyakönyvekhez hasonló felsorolása előtt. Azért érdekelne nagyon, mivel pont a családom Mészáros vezetéknevű ágát kutatom.
Ez hasonlóan ment nagyapám és felmenői földjén is, csak a másik oldalról. De nem kizárólag dohány esetében.
Rám maradtak a szerződésekből vagy két tucat, amit nagyapám felesbe és harmadosba kötött egyes részeire a földjeinek. De nem dohányra, hanem kukoricára, árpára, búzára, disznónevelésre, stb.
Egy kis segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől. A csatolt képen látható szöveggel nem boldogulok. A nevet, Mészáros Mihályt sikerült kibogarásznom és talán a "meghalt" szót is - bár ebben sem vagyok biztos - de az utána jövő szöveg kifogott rajtam... Előre is köszönök minden segítséget!
és tudok olyan amatőr családkutatóról is, akinek vannak megkutatott dohányos familíák a tarsolyában. Ezeknek a felderítése egyébként az állandó vándorlás okán hatalmas meló...
dohányos=feles dohánykertész. ("Feles", mert ennyi maradt meg a bérbe vett földön megtermelt mennyiségből.) 1851-ig maguk értékesítették a dohányukat, utána az állami monopólium bevezetése miatt az ún. dohánybeváltó helyeken. Vándoroltak, mert mindig keresték a jobban termő helyeket (és ezeket a földeket a tulajdonosaik évente meghirdették). De még így is megérte (sok munka mellett), viszonylagos jómódot jelentett (ezt egy tiborszállási idős bácsi, aki ismerte a családomat, úgy jellemezte, hogy "a maguk urai voltak").
Az egyik ágnál nekem is erős a gyanú, hogy költözhettek. És szabókat, kisseket, németheket megtalálni Nyugat-Magyarországon... :D Olyan településeken, ahol 10-20 évente változott, hogy hova kellett menni anyakönyveztetni. :D
Nos, ezzel én is szembesültem. Az általam keresett adatok között ükapámat Püspökladányban P. Kisnek, Szakolyban és Balkányban ugyanígy, majd Kokadon Békesnek, Érkeserűn (Románia) pedig Pékesnek anyakönyvezte a tiszteletes. Nyilvánvalóan adódott ez abból is, hogy vándorló feles dohányosok révén nem nagyon voltak ismertek a helyi gyülekezetben. Nehéz ezt az ágat kutatnom és nem csak azért mert Püspökladány ilyen hiányos, hanem azért is, mert dohányosok voltak és akár évenként is vándoroltak (mint az a települések nevéből is látszik). Ráadásul erősen valószínű, hogy ükszüleim halálára valahol az Érvidéken (Románia) került sor, így az érintett anyakönyveket nagy nehézségek árán lehet csak majd fellelnem. De ettől szép az élet:)
Olyat is találtam, ahol hirtelen jött egy olyan megjegyzés, hogy és az alábbi nevek utólag pótolva, mert a másoló elfelejtette átvezetni a másodpéldányba. :) Bár nem jutott eszembe évszámokat figyelni, hogy mikortól. Sőt, olyanokat is találtam utólagos megjegyzésként, hogy miután valaki ezeket még ellenőrizte is, egyházmegyei utasításra vissza kellett javítani a hibás adatokat. Tippem az, hogy az egyik felmenőm neve is ezért változott, mert elkezdték rosszul írni a nevét (volt hasonló családnevű a településen, és az ő családnevét írták be nekik), és ezt valaki észrevette, és akkor elrendelte, hogy a régi anyakönyveket vissza kell javítani. Mondjuk, az is érdekes, hogy a gyerekei többsége viszont maradt a hibásan bejegyzett névvel, úgy is élték le az életüket. Ez csak érdekességként eszembe jutott :)
Te alaposabb voltál mint én, nekem telefonba azt mondták, hogy kb. ugyanazok az időszakok vannak meg náluk, mint ami fenn van az internetes adatbázisokban. Ezek után úgy voltam vele, hogy ide nincs sok értelme elmennem,pedig a jövő héten eredetileg Debrecenben leszek, így ez lett volna az egyszerűbb. Nem baj, meglátom mit találok Hajdúböszörményben és még valamikor majd meg tudom nézni azokat amikkel több van az egyházmegyei levéltárban. Köszönöm, hogy megosztottad ezt a listát! Ha megvan a böszörményi lista, jelentkezem. Te Püspökladányban éltél/élsz, vagy csak a felmenők vezetnek oda?
Engem különösen az 1856-57-58-as évek (esketési és születési) anyakönyvei érdekelnek. Erős a gyanúm, hogy ükanyám és ükapám valamikor e tájban köthettek házasságot, mivel eddig általam fellelt első gyermekük 1859-ben született Püspökladányban (az már fenn van a Familysearchon).
idő közben (ma:)) felvettem a kapcsolatot a debreceni egyházi levéltár igazgatójával a keresett püspökladányi református anyakönyvek másolataival kapcsolatban és az alábbi listát kaptam, mint ott megtalálható anyagot:
Én sem találtam meg ezen időszakot (sem) a familysearc-on, se az adatbázisok.online-on, de a múlt héten telefonon egyeztettem a Hajdú-Bihar megyei Levéltár hajdúböszörményi kirendeltségével, ahol azta az infót kaptam, hogy az általam keresett időszakok közül - mindháromféle anyakönyvet illetően - nagyon hiányosan ugyan, de vannak évek, amikről vannak anyakönyvek. Jövő héten megyek oda, meglátjuk, hogy pontosan mik lesznek meg. A ladányi református egyháznál az Általad keresett időszakok tényleg nincsenek meg, én is próbálkoztam vele ezért tudom. Ha megnézed a püspökladányanno honlapot, ott van hivatkozás a helyi egyházközségnél meglevő legrégebbi anyakönyvekre és az 1858-tól kezdődik. Ennyit tudok erről, még nálam is sok a hiányzó adat és pont ezek az évek kellenének, hogy még visszább tudjak haladni az időben.
Én viszont úgy tudom, hogy a 2. példányok készítése (és beküldése az illetékes egyházi központba) már a XIX. századtól gyakorlat volt. A Familysearchon is számtalan olyan - ebből a korból is származó - anyakönyvet találni, amelyek láthatóan átírások (egységes, olvasható kézírás hosszú éveken át stb.)
Hát másodpéldányokat tudtom szerint csak a második világháború után készítettek (azt fényképezték a mormonok is, az van a familysearch oldalra feltéve), szóval ha a háborúban megsemmisült, akkor sajnos nincs és nem is lesz sehol.
Kérdezem, hogy tudja-e valaki, hogyan lehet Püspökladány református esketési anyakönyveihez (1838-1860) hozzáférni? Az eredeti (templomban őrzött) példány állítólag a II. vh-ban megsemmisült, a Familysearchon sincs fenn.
Tehát ez az egész hátoldal
A szöveg nagyban
És a delikvens :) Tzútz Frigyes. 
sak olvasni tudom, de lehetnek benne hibák.
Sziasztok! Valaki tudna segíteni? Nem tudom kiolvasni a mellékelt anyakönyvi kivonatban, hogy Kovács Ágnes honnan származik(gyergyó...?).Köszönom előre is, ha valaki megfejti!
