Szia JFEry
Nem ismerem ezt a Szamosközi micsodát. A leadott több V feszültség amit írsz, ezen akadtam el. Tudtommal a galvánelemek által leadott feszültség maximális értéke az alkalmazott fémektöl függ, és nem könnyü a fémeket úgy válogatni, hogy 2-3 V-nál nagyobbat kapjunk.
Sőt, bónuszként: radiesztétákat és pálcás embereket is teszteltek. Az eredmény: a radiesztéták nem "mérnek" semmi reprodukálhatót, a pálcás emberek dettó.
Ez nem egészen így van, olyan tesztek is voltak, ahol pozitív volt az eredmény.
Ja.
Gyakorlatilag és talán elméletileg is ember vagyok.
Asszem.
A fémoxid-diódás megoldás megbízhatatlan, mert a mérővezetékek hoszzától és a környezeti zavaroktól függő feszültséget, áramerősséget produkál. A "száraz" galvánelemes darab sokkal megvízhatóbban adja a saját pár tizedvoltnyi, illetve voltnyi feszültségeit cellánként.
Musaic pedig, valami felfoghatatlan meggondolásból, állandóan visszatér az ezoterikus gondolataihoz. Lehet, Ő is csak ember.
Ha ingyen energiának nevezed a kémiai módon előálló elektromos energiát, ám tedd!
De végül is, ha elemet lopsz, vagy kapsz ajándékba, az is ingyen van.
Ez a Szamosközi -kondi szerkentyű elenyésző mennyiségű energiát szolgáltat. A megadott adatok szerint 5,6^-10 Wh munkát végez.
Ezért igazán érdemes lenne bütykölni, főleg ha tényleg ingyen adná. De hamár ezt a fémlemez feloldása árámn kapod, és ennnyi a csúcsteljesítmény? Mintha, Volta idején is örökmozgónak hitték volna a galválelemet. Lehet, csak a történelem ismétli magát, vagy csak egyszerűen visszafejlődünk.
A leírások szerint 5 illetve 10 éve működi egy ilyen szerkezet. Ezt annyiban jó lenne megnézni, mert ha napi ca. 10-100 -szor kisütötték az 5 év ca. 1750 napja alatt, az már 20-200 ezerszeri kisütés. Ennek már látszania kell a lemezek felületén és a papíron is. Ha a feltalálók engednék , egyszerűen meg lehetne tuni, igaz-e a feltételezésem a galvánelemről. Nagyon csodálkoznék és egyből elvetném a galván dolgot, ha valóban ennyi kisütögetés után is a teljes felület polírfényes lenne. Az eletród folyamatok ennyi töltéssel már mikrogramm mennyiségű anyagot kellett, hogy oldatba vigyenek.
Néha a lelkesedésed elégé megfontolatlan kijelentésekre ösztönöz.
És minden ok nélkül is szídhatsz bárkit!
Úgy látom jól elvagytok. Folyton egymást gyilkoljátok. Én dilettáns vagyok nem tagadom, de remélem lehet egy mákszemnyi létjogosultságom. Kedves JFEry, te gyakorlati ember vagy, meg persze elméleti, láttam képtáradat,(a Sündörgés különösen tetszett) tudom és az irományaidból kitűnik, hogy kísérletező ember vagy és a szemednek hiszel. Mindazonáltal felhívnám a figyelmedet a Bevezetés a tértechnológiába 3. rész 276. és 277. oldalán a Befejezés első három pontjára. Ebben azt írja Szamosközi, hogy a kísérleteknél nem mindíg jók a mérőműszerek, mert a leghitelesebbek is megcsalhatnak. Januárban azt írtad nekem, hogy szerinted csalás az egész, meg a lényeg el van titkolva a Szamosközi kondijával kapcsolatban, mert a műszered ugyan mért feszültséget 5-6 Voltot 20MOhmon. De szerinted zsinórok, antennaként összeszedték a térből a szórt zavarjeleket. Ezeket egyenirányította a két fém átmenetén kialakuló dióda, innen a feszültség. Hát ez valóban megcsalhatott. Én ezért javasoltam, hogy fogyasztót kéne használni. A kondit, volta oszlopokként összerakni, sorba kötni. Igaz, hogy kiló körüli súlyú is lehet egy ilyen szerkentyű, amely önmagában is képes egy LED-et meghajtani állandóra. Mit bánom én, hogy honnan szedi az energiát. Működjön! Ingyen! Állandóan. Ha megvannak az optimális anyagok, a fegyverzetek(rézfólia és alufólia), meg a megfelelő dielektrikum (nem elektrolit, szárazanyag), akkor jól össze kellene préselni és rögzíteni. Mondjuk egy fa, vagy préseltlemez dobozba betuszkolni, vagy köré szerelni annyira, hogy a doboz utolsó oldalát úgy kelljen rácsavarozni. Hát ez a terv. Szerinted működne? Tudom, persze utána kell járni. Szerintem működne, csak az a kérdés, hogy meddig? Mint abban egyetértünk ez is csak galvánelem. Én nem bánom, csak állandóan működjön. Logikusnak tűnik, ha csökken a kapacitás, nőhet az élettartam. Amit én akarok, mindössze egy bazinagy Szamosköziféle kondi.
Egyébként szerintem van egy alapvető törvény, miszerint az anyag és az energia állandó kölcsönhatásban van. Az anyag energiává alakul át állandóan és az energia pedig anyaggá. Ez teljesen kényszeresen van így ez működteti a galvánelemet is. (Az elektrokémia szerint a galvánelem lényege a két fémelektród. Amikor a fémek az elektrolittal érintkeznek, fémionok kerülnek az oldatba. Lassú kémiai reakciók indulnak meg ezután. Az egyikben a rézionok a rézlemezre igyekeznek kiválni, míg a másikban a cinklemez oldódni kezd. A két folyamat egy redoxireakció: Cu2+ + Zn = Cu + Zn2+ Ezt én is értem. Érdekes, hogy a folyamat végbemegy, mégpedig kényszeresen talán redoxireakció nélkül is, elektrolit helyett száraz dielektrikummal. Szerintem a nullponti energia, vagy nevezhetjük bárhogy készteti a galvánelemet a redoxireakcióra, de elektrolit helyett száraz anyag esetén is megvan a kényszer, csak a folyamat rendkívül lelassul, talán nincs is meg a redoxireakció, csak a rendszer legkisebb energiája marad meg, de elektromos energia akkor is jön, csak nagyon kevés, ezért máshogy kell növelni a kapacitást.)
Én mindössze annyit karok biztosan tudni, hogy az energia ingyen van és a lehető legegyszerűbb megoldások hordozzák az alapeffektusokat. Ha ez bebizonyosodik, én is szidhatok bárkit...
"1. A dongós kísérletet megcsinálták. A dongó vákuumban nem repül."
Nem láttam. És sosem mondtam azt hogy valakinek ebben a kérdésben igaza van. Ha mégis, akkor megkövetem magam.
"2. Az e-kereket tesztelték, nagy alapossággal. Az eredmény: a hőmérsékleti gradiens forgatja."
Szintén. Nem voltam ott, nem tudom milyen körülmények között és mit csináltak.
"Sőt, bónuszként: radiesztétákat és pálcás embereket is teszteltek. Az eredmény: a radiesztéták nem "mérnek" semmi reprodukálhatót, a pálcás emberek dettó."
Nem mondtál újat. Én még egy "radioesztétát" sem láttam, aki helyénvalót mondott volna. Remélem nem gondoltad hogy ilyenekben gondolkodás nélkül hiszek. Ha mégis, tévedtél.
1. A dongós kísérletet megcsinálták. A dongó vákuumban nem repül.
2. Az e-kereket tesztelték, nagy alapossággal. Az eredmény: a hőmérsékleti gradiens forgatja.
Ennek fényében értékeld újra (241)-et.
Sőt, bónuszként: radiesztétákat és pálcás embereket is teszteltek. Az eredmény: a radiesztéták nem "mérnek" semmi reprodukálhatót, a pálcás emberek dettó.
Ezek (és még egy csomó más dolog) le lettek írva a fórumon több helyen. Te is ott voltál nem egy fórumban, ahol megtörtént. Ne tégy úgy, mintha erről nem tudnál. Mindig jössz ugyanazokkal a hülyeségekkel, mintha nem lettek volna már ezerszer sz@rrá cáfolva.
Ja, és nem teszem meg neked azt a szívességet, hogy újra előbányásszam a hivatkozásokat, mivel tíz nap múlva megint elölről kezded, és újra úgy teszel, mintha mi se történt volna. Tudod Te jól, miről van szó :)
(Radiesztétát magam is láttam, házilag: ugyanaz a radiesztéta (!) mondott kétszer teljesen mást. Ja, és nagy tekintélynek számított. Amúgy anyósom hívta ki, én az ilyesmiért nem fizetnék, csak éppen mind a kétszer ott voltam).
:)))))))
Még csodálkozol, hogy már senki nem vesz komolyan.
Akkor vagy én néztem mást, vagy te.. én úgy tudtam, hogy a kondenzátor maga a két fémlemez a dielektrikummal..
"reggelente nem szoktad ellenőrizni, hogy van -e az ágyon kívül gravitáció?"
Elég ha kinyitom a szemem az ágyban. Máris látom hogy egyelőre van valami, amit gravitációnak is nevezhetek. Bár nekem tetszetősebb a nullponti energia "hullámnyomásának kitakarása" miatti kölcsönhatás..
"Addig pedig be kell érni a szomorú igazsággal, ha nincs anyagáramlás a lifter mellett, akkor nincs tolóerő se!"
Addig be kell érni ezzel: "a vákuumkísérletek végrehajtása nélkül a legvalószínűbb.."
EBBEN a kérdésben hajlok inkább a KÍSÉRLETI eredményekre (ha lesz vákuum a kezünkben hogy úgy mondjam), mint biztosra menni egy jelenelegi eredmény kivetítésével..
Nem tudom miért nem tudsz ezzel egyetérteni. Hiszen magad is gyakorlati ember vagy. A fentiekkel nem mondtam azt, hogy "biztosan nem ionszél hajtja".
De. Beleszövöd.
Többször is tapasztalatam. Viszont a kitartásod az elveid mellett(emebri kapcsolatokhoz kötődő elvekre gondolok) nagyon pozitív benyomást ad számomra.
Én is így, pozitívan álltam az ezotrikusokhoz.
Engem a tapasztalataim ide, ellenükre vezettek.
Ismered a mesét, Mátyás királyról és az okos lányról? tudod! Mikor meg kellett foltoznia a lánynak a törött korsót!
Ha a király kifordíttata volna a láyny bizonyosan megfoltozta volna.
Ha Te készítesz nekem abszolút vákuumot, én szívesen vizsgálódnék vele...
Addig pedig be kell érni a szomorú igazsággal, ha nincs anyagáramlás a lifter mellett, akkor nincs tolóerő se!
A tudatlanságra való törekvés benned pedig jó táptalajra talált.
A nagy !!!! mindet egyesítő!!! multiuniverzális képleten pedig vadul dolgozunk!
ÉRTED?
(reggelente nem szoktad ellenőrizni, hogy van -e az ágyon kívül gravitáció?)
Feltűnt nekem, hogy Te a személyes empátiádat, érzelmeidet is beleszövöd az általad ismert emeberek tudományos jellegű munkásságának megítélésébe.
Én nem szövögetek a megítélésbe semmilyen empátiát. Számtalan ZPO szélhámost említhetnék akivel nem szívesen árulnék egy gyékényen. Az azonban biztos, hogy a kiinduló álláspontom nem az, hogy a "másik" ab ovo szarházi kretén aki csak a becsapásomra utazik. (Én ezt pozitív megközelítésnek fogom fel.) Persze ezt az előlegzett bizalmat egy pillanat alatt el lehet veszíteni akár egy életre is, ha az illető kiprovokálja.
"Ha ezt hívod így, hogy "tudatlanságra való törekvés", akkor igazad van."
A tudatlanságra való törekvés azt jelnti nálam ebben a vonatkozásban, mikor valamiről tudjuk hogyan működik, akkor LEHET hogy csak "tudjuk", mert hiába tűnik úgy hogy tökéletesen ismerjük a folyamatot, lehet hogy van egy alapvetőbb működési elv, csak lusták vagyunk utánajárni!
Lásd lifter. Tessék berakni vákuumba, és UTÁNA mondani, hogy "igen, ismert jelenség, mgp. ionhajtómű" vagy valami más, és hogy vákuumban nem működik. Érted Feri? UTÁNA. Addig mondd azt, hogy "feltételezhetően ionhajtómű, ezért meg ezért, de a vákuumkísérletek nem lettek elvégezve". Ezt tartanám korrektnek, nem a rögtön a legkönnyebb magyarázatot hangoztatni.. ami persze lehet igaz is, de az összes vizsgálatig nem lehet 100% biztosan tudni, hiszen azok nem lettek elvégezve!
Ugyanez igaz az e-kerékre, és még pár cuccra. Vákuum. Vakteszt. stb.
B+! Ez van!
:-)
(én ennél nehezebben bekeríthető marhaságokat is tudnék állítani, de minek? Már házas vagyok..:-)
Jelzem, ezek a laikusok magukat kutatómérnöknek, feltalálóknak nevezik...
Az előbb egyébbként a két fém közti galvánfeszültséggel nem foglakoztam eléggé elmélyülten, pedig az adja a kicsatolható feszültséget.
Ha kell belemerülhetünk, de minek?
Ha van egy ismertnek vélt jelenség, és azt valaki másnak azonosítja, mint eddig hittük, akkor az a valaki az azonosítása okait is fedje fel. Ha ezek kiállják a vizsgálatok próbáját és be is bizonyosodnak, akkor a jelenség új magyarázata Nobel díj érdemes is lehet.
Addig pedig semmi sem történt. Addig csak szájtépés és hülyeség.
Ha ezt hívod így, hogy "tudatlanságra való törekvés", akkor igazad van.
Mármint, ha a hülyeséget kiabálók, állítók tudatlanságáról beszélsz.
Off (Borzasztó egy alak vagy, ugye tudod? Jönnek a jószándékú laikusok a semmiből származó energiájukkal, te meg csak azért, mert értesz az elektromossághoz, elrontod az örömüket, mindenféle kiloohmokkal meg ionokkal ;)
Az a dieletrikus-elektrolit dolog számomra teljesen egyértelműen elektrolttal átitatott dieletrikum.
Ugyanis az eredeti leírás selyempapírt ír.
De működik pl. celofánnal és alacsony nyomású technológiás polietilénnel is. Ám PVC-vel stiroflexel már nem.
Hogyan is működik? Van egy jókora belső ellenállású szigetelőnek tűnő rész. Ez a dieletrikum. De ez porózus. Kifene tudná megakadályozni, hogy a porozitása ne tartalmazzon a gyártás során belekerült ionos anyagokat, illetve miként lehetne kizárni, hogy a levegőből ne vegyen fel nedvességet? Jellemzően a terhelt kapocsfeszültség is függ a lemezek összenyomásának mértékétől. (a belső ellenállás változás miatt.)
Ne felejtsd el, itt mikroamperek folynak! (300sec/ 0,1sec : 5mA) Rbe= ~1Mohm
A felület 50*50mm= 25cm2
A papír fajlagos ellenállása 3-30 Mohm*m (ró)
Tehát ennek a papírfelületnek az ellenállása 20Mohm*m fajlagos ellenállással és 0,1mm vastag papírral számolva 800Kohm.
Figyelembe véve a papír ionszennyezettségének mennyiségi és minőségi szórtságaiból adódó, csak parazita elemeket képező részek hatásait, (ezek kifelé hatástalanok) megkaphatjuk a két sorba kötött egység kicsatolható 1- 1,5 milliamperét és 1-2 Voltnyi feszültségét, illetve a tapasztalt 1Mohm körüli belsőellenállást.
Egely szerint Faraday ketrecben is működik.
A mikor mi is foglalkoztunk vele, az oxidréteg egyenirányító hajlama is előtérben került, ami demodulálhatná az elektromos zavarokat. Van is ilyen hatás, mértük is, de ez elenyésző a galván hatás mellett. Két, azonos minőségű, ám az egyik oldalán oxidot tartalmazó lemezt próbáltunk. A megfelelő oldalakat összenyomva adott feszültséget, mely azonban függött a hozzávezető mérőzsinórok hosszától. Viszont így nem töltötte fel a kiegészítő pufferkondit, csak egészen elenyészően.
A galván hatás kimutatására esetleg el lehetne végezni egy a papír összetételének, a fémion diffúziójának az ellenőrző elemzését is.
Teacher!
Feltűnt nekem, hogy Te a személyes empátiádat, érzelmeidet is beleszövöd az általad ismert emeberek tudományos jellegű munkásságának megítélésébe.
Nos!
Ez helytelen hozzáállás. Ettől még nem értékesebb a munkájuk, illetve nem lesznek jobb vagy rosszabb emberek, ha valamit elérnek.
"Mivan, ha a galvánelem működik úgy, mint Szamosközi kondija."
Ez bennem is felmerült. Pont ez a fajta gondolkozás az, aminek lehetősége sem merül fel az "áltomány"-t kiabálóknál. Ez a "viselkedés" (hozzállás)az, amit úgy hívok: tudatlanságra való törekvés. Attól még lehet nekik ebben a kérdésben igazuk is, de a "hozzállás" az, ami az általános...sajnos.
A galvánelemek egyik ismérve - ezt bizonyára te is tudod- ,hogy a két fém fegyverzet között valamilyen dielektrikum van. Ez a Szamosközi-féle ketyerénél nincs meg. Ehelyett ott egy teljesen száraz szigetelő anyagot találsz.
Ezt azért merem teljes biztonsággal állítani mert mind az alkotót mind a készülékét több mint tíz éve ismerem. Szamosközi - aki egyébként a Berettyóújfalúi kórház aszisztense - egy végtelen szerény alak aki egyáltalán nem akart reflektorfénybe kerülni. Azt is el tudom képzelni róla, hogy szívesen megosztja a tapasztalatait azokkal akik igazán érdeklődnek a ketyeréje iránt. A telefonszámát nem szívesen tenném közzé a beleegyezése nélkül ezen a fórumon, de ha érdekel akkor neked külön elküldöm. Engem egyedül az érdekelt, hogy a villogtatója működik-e Faraday ketrecben is, ill. olyan helyen ahol a kozmikus és egyéb sugárzásoknak nincs kitéve. Ezt korábban már letesztelték ezért ezt a két hatást ki lehet zárni.
Igen, én ismertem ezt a szerkentyűt néhány éve a Bp. TV-ben egyszer véletlenül láttam. Egely volt ott vendég, megmutatta a kamerának, (tenyérnyi az egész) két mondatot mondott is róla, de aztán betelefonált egy egyetemista, azzal összeveszett (majdnem). Kb. azt mondta, ami az oldalon van írva, bár optimális hőmérsékletről nem beszélt, az csak Szamosközinél van írva. Tényleg megvillantotta a LED-et, mert a képződő feszültséget hagyományos kondiban akkumulálta és egyszer csak kisütötte. Aztán megint töltődnie kellett. Nagyon megragadott akkor, elhittem az egész nullponti energiát, meg mindent, aztán mégsem, aztán megint, de azóta sem hagy nyugodni. Azóta rájöttem már, hogy galvánelemként működik, de már tovább gondoltam. Mivan, ha a galvánelem működik úgy, mint Szamosközi kondija. A folyamatok persze teljesen eltérőek az egyikben az elektrolitban közlekednek a fém ionok, a másikban meg ott van az egész cécó a vákuumenergiával. Mivan akkor, ha ez a vákuumenergia van, és ez határozza meg a galvánelem működését is. Volta már lefocizta a lényeget 1800-ban, csak ott elrontotta, hogy elindult a vizes dielektrikumok felé, mert azok jobb hatásfokot mutattak. Ezek nem olyan strapabírók, problémásabbak is. A vizes dielektrikumból lett a sósvizes dielektrikum, aztán már mindjárt a sósav, kénsav, salétromsav és megérkeztünk az akkumulátorhoz. Minimálisnak tekinthető különbséggel megkülönböztetjük a szárazelemet, amely lemerül, aztán az akkumulátort, ami tölthető és ezek szerint lennie kell még egynek, amely generátorként bír viselkedni, ez pedig a Szamosközi kondija. Az elem, ugye lemerül, az aksiban indukálódik áram, de az is lemerül egy idő után. Itt lenne a helye a harmadiknak, amely nem merül le, illetve ha lemerül, korlátlanul töltődik, indukálódik benne a feszültség. Ezt keresem én. Az elem azért megy tönkre, mert a fegyverzet és a dielektrikum feloldják, így tönkreteszik egymást. Az aksival is majdnem ez van, de az aksi már nehezebben megy tönkre. Ez a generátorféle galvánelem biztos, hogy szilárd anyagokból áll össze, masszív és tartós, idő és korrózióálló, nyomásálló, ütésálló, hőálló és víz alatt is megy, meg a világűrben is és alap esetben egyenáramot ad. Ez a Szamosközi kondija, teljesen világos. Elkeserítően kicsi a hatásfoka, de szerintem az Egelyféle megoldás nem jó, hogy zárjuk be egy hagyományos kondiba az indukálódott áramot, aztán villantsunk. Folyamatos, stabil áram kell, hogy jöjjön belőle! Az anyag biztos, hogy meghatározó, ez már tiszta is, a méretezéssel kísérletezni kell, nem tudom a formának lehet-e jelentősége.
Nna. Mostmár majdnem mindent tudsz az elképzelésemről.
Egyébként meg fellőttek mostanában egy szputnyikot, amelyen van egy műszer, ami állítólag megméri és így a gyakorlatban is bizonyítja a térgörbületeket. Ha a gyakorlatban is megmérik akkor ezen keresztül óvatos becsléssel is várható, hogy a tudós urak eljussanak a térenergia létezéséig, amely a legegyszerűbb ősenergia, minden energiaformának a rokona, kezdete és eredője. Ha az élet is energia, akkor azzal is rokon kell, hogy legyen.
Épp a napokban volt ezzel a szarral kapcsolatban konfliktusom....
Szerintem, most már egyészen biztos, hogy valóban nagy belsőellenállású galvánelem, és Egely ezt tudja is.(Ha másért nem, azért mert megmondtam, neki.De szeintem tudta előttem is, és ezért bukott ki ennyire)
